Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

Kálmán Julia sztahánovista akar lenni Meredeken emelkedő, kanyargós út vezet a bá- zakerettyei Gazolintc- lephez- A domb fennsík­ján ezüstszínű, karcsú (tornyok emelkednek a magasba. Ha az ember megáll a telep bejáratú* nál, azt hiheíné, hogy, ez a telep teljesen ma­gától működik, mert csak az állandó zúgást hallja, de embert csak akkor lát, ha jól körül­néz a szivattyúk, a hű­tőtornyok és a kiválasz­tok között. Kálmán Júlia, a Gazo- lintelep fiatal dolgozója az egyik szivattyú mel­iert dolgozik- A dugaty- iyú tömítését javítja. Nem egyedül van. Egy­szer innen, másszor on­nan bukkan elő egy-egy dolgozó. Mindegyiknek megvan a maga felada­ta, mindegyik kezel, irá­nyít valamit. Kálmán Júlia a szivattyút kezeli, mégpedig nem is egyet, hanem hetet. — Hegy megy a mun­ka, győzi-e a hét szi­vattyú kezelését? — Győzöm bizony — jelenti ki meggyőződés­sel, amikor hozzáfog a tömítés beillesztéséhez­— Nem fordulunk egy kis javításért a férfiak­hoz — mondja. A hang­jából az érzik ki: „mi is elvégezzük azt, amit a férfiak’ Hatan dolgoznak a brigádban, négy lány és két férfi- A lányok mun­kájával Tavaszi András, a brigádvezető teljes mértékben megvan elé­gedve. Lelkiismeretes, jó munkát végeznek. Már egy sztahánovista is van köztük-: Kálmán Júlia Lispón lakik a szüleivel. Heten vannak testvérek. Apja cipész volt, de apja ci- pészidejéből csak a nyo­morra emlékszik ő. — Most nem ;az apám, hanem én keresek. Lány létemre jó megélhetést, jó életet biztosítok csa­ládunknak. Egyik hú­gom a gimnáziumba jár. öcsém ipari tanuló és a másik húgom rövidesen szintén itt fog dolgozni a Gazolintelepen. Már megszerezte ;a munka­könyvét is. Félős, bátortalan lány volt Kálmán Júlia, ami. kor a Gazolintelepre ke­rült. Megijedt a sok fur­csa toronytól, a sok mű­szertől éa a gépek zúgá­sától. De aztán hamaro­san megismerkedett a környezettel. Először csak kisebb, egyszerűbb munkát kapott, olyant, amilyent el tudott vé­gezni. Aztán mindjobban megismerte a gépeket, megtanulta, hogy mi az abszorver, a kiválasztó, a hűtő, megismerkedett a szívattyufkkal, megis­merte a gázvezetékeket, a műszereket, a konv preäsaorokat: egyszóval megismert mindent, ami szükséges ahhoz, hogy a Gazolintelepein jó mun­kát végezzen. Később, amikor már nagyon jól dolgozott, el­vitték párolóőri tanfo­lyamra. — Odahaza attól' fél. lek — emlékezik vksza Kálmán Júlia —> hogy milyen sokba kerül majd a tanfolyam- Hosszú idő­ről, .7 hónapról volt szó Anyám azt “mondta, hogy ennyi tanulásért egy egész vagyont kell fizet, ni. Megnyugtattam anyá­mat. A Gazoüntelep most már nem az amerikai­aké, s az ország pedig nem az uraké. Ha most tanulni akar valaki, a párt gondoskodik róla,, minden segítséget meg­ad a tanuláshoz. így lelt Kálmán Júlia, bél párolóőr. A tanfolya­mon jól megállta a he­lyét. megismerte, megta­nulta mindazt, ami a munkájához szükséges, sőt többet fa tanult. Az a gondolat irányította, hogy az ember annál többet ér, minél többet tud. Három szivattyú áll egymás mellett. Az egyik nincs üzemben. Ez a tar. talékszivattyú. — Kell lenni tartalék­nak is — mondja Kál­mán Júlia. — Addig amíg tartalékban van, ki­javítjuk a hibákat s ha a másik szivattyú szorul javításra, nem lesz fenn­akadás, mert megindul­hatunk a tartalékszivaty- tyúval, amit már előző­leg kijavítottunk. Az egyik szivattyú szív, a másik pedig nyom. En­nek a kettes működés­nek nem szabad megsza­kadnia. Nagy hiba lenne az. Nem tudnánk teljesí­teni a1'tervünket. Amerre az ember néz, mindenütt a legnagyobb tisztaság uralkodik. — Nem akarom lebe­csülni a férfiakat — jegy­zi meg Kálmán Júlia mosolyogva —, de azért elmondhatom, ahol nők dolgoznak, ott nagyobb a rend és a tisztaság- A te­lepel gyakran íelgereb- lyézzük. Ügyelünk a tisz. taságra. Ugyanígy ügye­lünk a munkánkra is. Érezzük a felelősséget amellyel pártunknak, ál lamunknak tartozunk. A Gazoüntelep dolgo­zói vállalták, hogy no­vember 7 tiszteletére az év végéig 400 ionná n.yersgazolint termelnek terven felül. Naponta fi­gyelik eredményeiket. — Vau úgy, hogy egy- cgy nap lemaradás mu­tatkozik — magyarázza Kálmán Júlia. — Ez mindig attól függ, mi­lyen gázt kapunk. A le­maradást azonban igyek­ezünk már másnap be­hozni Ilyenkor 110—120 százalékos a teljesítmé­nyünk. A tervet napokra bon­tották. így minden nap tisztán látják, mit végez, tek. A III. negyedévi ter­vet 104, az októberi első dekádtervet pedig 117 százalékra valósította meg a brigád. Kálmán Júlia büszkén beszél eredményeikről. — Tudjuk mi azt, mit je­lent a terv teljesítése, nem akarjuk, hogy a Ga­zolintelep miatt kelljen szégyenkezni a vállalat, inak. Boldog vidámsággal végzi a munkáját Kál­mán Júlia. Arcára piros színt festett .a munka és a csípős reggeli levegő, de ez csak amolyan elő­készítésféle. mert télen rr.éá hidegebb is lesz s jó, ha az ember már előbb hozzászokott. A brigád­nak már van egy női sztahanovistája. Kálmán Júlia úgy dolgozik, hogy ő legyen a második. Az őszi forgalom eredményeinek növelésével készülnek november 7-re a zalaegerszegi Fűtőház dolgozói A fűtőház csarnokában megja­vított" .indulásra kész mozdonyok állnak. A vasút üzemi értekezlete óta a íütőház dolgozói igyekeztek, hogy még kiválóbb teljesítéseket érjenek el. Már a vasutasnapra való felkészüléskor is megmutat­ták, hogy nagy ~ eredményeket tudnak elérni szívós, lelkiismere­tes munkával. Jó eredményüket bizonyítja, hogy a Hl. negyedéves tervüket 116 százalékra teljesítették, — A vasút üzemi értekezlete utón a pártszervezet,'a szakszer­vezet és a műszaki vezetők be­vonásával értekezletet tartottunk — mondja Pusztai István civtárs, a fűtőház vezetője. — Ezen az értekezleten felbontott tervünket ismertettük és megbeszéltük a tennivalókat, hogy az őszi csúcs- forgalomban ránkháruló felada. tokát sikeresen megvalósíthassuk. Mozdonykilométertervünket 121 százalékra teljesítettük. Vala­mennyien (igyekeztünk jó mun­kát végezni és elértük azt, hogy a vállalt 2.5 százalékos szénmeg- takarítási tervünket 3 százalékra valósítottuk meg. Ugyancsak a 123 ezer elcgytonna tervünket 161-re végeztük el és ezzel 55 vonat elegyével teljesítettük túl vállalásunkat. A zalaegerszegi Fűtőház dolgo­zói derekasan megállták a helyü­ket az őszi csúcsforgalomban. Szénmegtakarításbam 16 vagon szenet térítettek vissza népgazdaságunknak. Ha például egy 500 tonnás vonatot továbbí- J tanának Zalaegerszegről Celldö- mclkre, akkor ez a felszorzott szénmennyiség kilencszeri útra elég lenne- A vasút dolgozóinak jó munkájáról tanúskodik Szita Antal, mozdonyvezető és Óvári Gyula fűtője, akik a szombat- helyi igazgatóságtól pénzjutalmat kaptak eredményes munkájukért. Szita A'htái és Óvári Gyula sa-. ját útjukon 2 vagon szenet taka­rítottak meg és ezzel példát mu tattak nemcsak a zalaegerszegi Fűtőház dolgozóinak, hanem az igazgatóság valamennyi fűtőhá­zának is. ■ — A személyvonatok késésé­nek csökkentéséért, a jobb idő- kihasználás érdekében 3 száza­lék alá vállaltuk az eddigi késé-J seket — mondja Horváth Jenő elvtárs művezeíőhelyettes. —i örömmel mondhatom, hogy ed­dig 1-6 százaléknál tartunk. Aj legszebb eredményt a késések megszüntetéséért vívott harcban Gyük János mozdonyvezető és Tóíli János fűtő érték el. A sze-* mély vonatokat pontosan további-: tották. A munkásvonatok késésé­nek megszüntetéséire . is;. tettünk vállalást, de ezt a felajánlásun­kat eddig csak 50 százalékra va-: lósítot'tuk meg. Igyekszünk, hogy, ezzel se járjunk az utolsók között, mert jól tupljuk, mit jelent, ha a dolgozók késnek a munkahelyük, ről. A munkásvonatok késését az is okozza, hogy a dolgozók csak az utclsó pillanatokban ugrálnak fel és le a vonatok indulásakor és ezzel akadályozzák a vasuta­sok munkáját. A Blazsenov-moz- galom óta növekszik a vasutas dolgozók kilomcterátlaga. A túl­súlytovábbításban 29 százalékkal teljesítettük túl tervünket. Az őszi forgalom eredményei­nek nagyrészét annak köszönhe­tik a fűtőház dolgozói, hogy segítik az uj káderek kinevelését. A fiókműhely 50 százaléka fián tál és ha ezeket a dolgozókat szakmailag, politikailag nevelik — ez elősegíti tervteljesítésüket is A fűtőház élenjáró dolgozói védnökséget vállaltak a szakmai­lag képzetlenebb dolgozók felett, felajánlották, hogy november 7-e tiszteletére munkamódszerátadás­ban részesítik az ifi dolgozókat. Rumpler György, Molnár II. Fe-t renc és Kálmán Ferenc ellátogat­nak a lakatosműhelybe és elma­gyarázzák a fiataloknak, hogyan tudják munkájukat tervszerűbbé tenni. Ezzel nem egy fíátal doP gőzét neveltek kiváló szakmun­kássá. — Elért eredményeinket fúl akarjuk szárnyalni — mondja Pusztai István elvtárs. — Jó tel, j esetésünk 'mellett találhatunk még hiányosságokat is, amelyek kiküszöbölésére még jobb mun­kára van szükség. Tudjuk, ha dolgozóink között tudatosítjuk a munkaverseny jelentőségét,:' a november 7-re tett vállalások tel­jesítését, nem fogunk szégyen­kezni. mert eredményeink továb bi ösztönzői lesznek­! ÖTÉVES TERVÜNK í nemcsak azt jelenti, hogy az ipa­rosítás terén eddig sohanemlátott eredményeket érünk el, nemcsak azt jelenti. hogy mezőgazdasá­gunk a szovjet agronómia tapasz­talatait átvéve, uj mezőgazda- sági szakemberek, káderek ne­velésével és a mezőgazdaság kol­lektivizálásával megsokszorozza termelvényeit, hanem jelenti a műveltség általános, sohanemlá­tott arányban történő emelkedé­sét is. Révai elvtárs a Magyar Dolgo­zók Pártja II. kongresszusán el­hangzott felszólalásában mondot­ta: „Az általános iskola nyolca­dik osztályát 1949-ben 68.000 gyerek végezte él, az ötéves terv utolsó évében, 1954-ben 130.000 gyerek kell, hogy elvégezze. A középiskola négy osztályát 1950- ben 14.000 tanuló végezte el, 1954-ben 32.000 tanuló kell, hogy elvégezze. Az egyetemet és fő­iskolát 1949-ben 2200-an végezték el, 1954-ben 12.500-an kell, hogy elvégezzék." Pártunk megmutatta az utat és megadta a lehetőséget is, hogy országunk dolgozó népe, amely néhány évvel ezelőtt még el­nyomás alatt élt s mesterséges szakadék választotta el a fejlő­déstől, a műveltségtől -- most szabadon képezze, művelje magát. Pártunk mindent elkövet, hogy a dolgozók gyermekeiből művelt, széles látókörű embereket nevel­jen, olyau embereket,' akik a tu­6 .I,, Vasárnap, 1953 okt. 36. SZABAD HAZABAN BOLDOG IFJÚSÁG do.nány és a technika zászlaját magasra tartva, szerszámmal és logarléccel a kezükben, kombájnt vezetve, vagy finom műszerrel dolgozva épitik a dolgozók bol­dog jövőjét, Ez a cél vezette pártunkat ak­kor is, amikor Nagykanizsán lét­rehozta a Leány Diákotthont. A HATALMAS ÉPÜLET földszintjét az általános iskola foglalja el. Varga Béla igazgató sorra mutogatja a tantermeket és a gazdag felszerelést. — Ez már nem olyan iskola, ahová rettegve kell belépni a gyermeknek — mondja Varga Béla igazgató. — A tan it ás nem fenyítéssel, hanem a szeretet ere­jével folyik. Nem rettegő, hanem bátor embereket nevelünk, olyan embereket nevelünk, akik tudják, hogy ez az prszág az ö országuk s az ö jó munkájuktól, tudásuktól és hazaszeretetüktől függ, hogy boldogan és békében élhessenek. A falon festett térkép látható. Rajta külön fel van tüntetve a za­laegerszegi Ruhagyár, a pécsi bá. nyavidék, Mátra, a dolgozók üdü­lője és sok más nagyszerű 'alko­tás, amiket mi építettünk, vagy amiket mi fejlesztünk tovább. Az igazgatói irodában bonckéseket látunk. Valamikor ilyesmiről szó sem lehetett az iskolában.- Ne­künk az a célunk, hogy . gyerme­keink megismerjék a,z életet, az élet működését. Minden osztály­ban ott láthatók Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei. A VI. osztályban, a Dobó Katalinról el­nevezett úttörőcsapatnál Eger­vár ma is fennálló romjai látha­tók a falra festve. A faliújság felett ez a, felirat áll: „Szabad hazában boldog ifjúság“. A fa­liújságon a gyermekek által irt cikkek. Az egyik cikk Dobó Ist­vánról szól, arról a Dobó István­ról, aki a föld népével, a földnél­küli jobbágyokkal védte a várat, aki megmutatta kora ingyenélö urainak, hogy az igaz hazafiság, az igaz hazaszeretet csodákat mű­vel. Az is látható a faliújságon, hogy az ebbe az osztályba já­ró gyermekek szülői mennyi bé­kekölcsönt jegyeztek. Nem kis összeg: 36.280 forint Büszkék '.'.s ám rá a kis úttörők, { GAZDAGON FELSZERELT j szertár áll a tanulók rendelkezé­sére, ahol rajztáblát, vonalzót s más egyebeket, ami a tanuláshoz szükséges, megkaphatnak. A fo­lyosó egyik beszögelését is tudo­mányos célra rendezték be. Itt látható az élettelen természet. Az éles villanyfény kőzeteket és ősi maradványokat világit meg. Egy­két lépéssel arrébb az élő termé­szet látható. Az úttörők egy teljes szobát" kaptak. Ide bármikor bejöhetnek. Ez az övék. A Gyümölcsszeszipari Vállalattól egy gyönyörű zászlót is kaptak. A zászlófelvonást na­ponta ünnepélyes keretek közt végzik el. Az aquáriumban élő csigák mászkálnak a vidáman fickándozó halak között. A ha­lakat a gyermekek táplálják ten­geri bolhával. Az asztalon sakk, folyóiratok láthatók. Könyvtá­ruk számára a legszebb ifjúsági könyveket válogatták össze, örömmel újságolják, hogy nemso­kára pingpongasztalt is kapnak. így élnek és igy tanulnak a gyermekek 1952-ben, 7 évvel a felszabadulás után _________★ _______ AZ ÉPÜLET EMELETÉN ! hasonló, de lényegében mégis égé, szén más képpel találkozunk. Itt is tanulók vannak, de ezek már „felnőtt“ lányok. A közgazdasá­gi és a gépipari technikum hall­gatói, . ... — Csalódás érte a, lányokat — mondja Szollár Erzsébet elvtárs- nö, a leánydiákotthon vezetője Meghívták patronálásra a Kiske­reskedelmi Vállalatot, az azonban nem fogadta el a meghívást. Még csak nem is válaszoltak. A meg­nyitásra sem jött el senki a válla­lattól. 124.en vannak a lányok. Vala­mennyien vidékiek, de itt már úgy érzik magukat, mintha ott­hon volnának. — A mi szüléink ilyesmiről mégcsak nem is álmodhattak — mondja Zsohár Mária. _ Boldo­gan és vidáman élünk ebben a szép otthonban, örömmel és sze­retettel tanulunk. Jó tanulással akarjuk meghálálni a pártnak, a dolgozók államának mindazt, amit értünk tett. Zsohár Mária valóban jól ta­nul. Komolyan át érzi, mivel tar­tozik a pártnak derűs fiatalságá­ért és a reá váró boldog jövőért. Ezt levélben is megírta, anePB Zsohár Maria jó tanulása révén már odáig jutott, hogy a Zalának levelezője, mégpedig jó levelező-' je lett. A faliújságon feltüntetik a leg. jobb tanulók neveit. Nagy, mész. sziröl látható belükkel Írták fel: „Példaképeink“, de mindjárt mel­lette ezt láthatjuk: „Lemarad­tak“. A lemaradók száma kevés. Ittt minden leány igyekszik jó példát mutatni, a legjobban ta­nulni. j NAGYSZERŰ FÜRDŐJÜK j van zuhanyozóval. Minden meg­található itt, amire egy korszerű leányotthonban szükség van. — Mi 9 en vagyunk testvérek — mondja Szili Györgyi.— Apám kutásó volt. A régi világban so­hasem tanulhattam volna. — Far­kas Magdolna apja Lentiszombat, helyen lakik, az Útfenntartó Vál­lalat dolgozója. A felszabadulás előtt nyomorúságos volt az életük, ő most a gépipari technikum ta­nulója. Waldhauser Ágnes mér­nök akar lenni. — Nemcsak akarok, hanem le­szek is — mondja tele bizalom­mal. — Az államunk megadta a lehetőséget a tanuláshoz és én a legteljesebben ki akarom használ, ni ezt a lehetőséget. Elmúlt már dél, Megvolt az ebéd is. Napsütéses vasárnap dél­után van. A lányok sétálni ké­szülnek. Hármasával, négyesével mennek. Arcuk vidám, derűs, mint a mostani fiatalság élete, de elha. tarozásuk komoly s akaratuk szi­lárd, mint a jövő, amelyet az is­kola végeztével ők is építenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents