Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

ígéretüket teljesítik,. * ZALASÍENTGR6TI JÁRÁS: baromfi •/* tojás % sertés Tanácselnök, titkár */• Kehid* 88 103 51 Szabó Istvánné, Benyó István Falcod 75 100 33 Zsámár József, Horváth László Tekenye 171 111 105 Dód! János, Kozma Mária Ligetfalva 70 100 63 Boncaik. István Bókaháza 37 103 40 Tóth Károly, Király Béla Zalasxentgrót 93 103 60 Fischli József, Székelyhídi Vilmos Sénye 70 99 70 Teleki István, Tóth Anna Egeraracsa 73 S i 110 52 CSIKÓS .Csóka Béláné, Horváth István MARTON begyűjtési osztályvezető. 'A baromfi-, tojás- és sertésbe gyűjtésben a fenti községek pél­dát mutatnak. Kiemelkedő ered­ményt értek el Tekenyén Dócsi János és Kozma Mária jó munká­jának eredményeként. A bírálat után javított munkáján Fischli József és Székelyhídi Vilmos is, eredményeikkel közelednek a 100. százalék felé. Teleki István és Tóth Anna is jó munkát végez. A sertésbegyüjtésben elért eredmé­nyükért érdemelnek dicséretet. ... és akik nem váltják valóra LETENYEI JÁRÁS; baromfi tojás sertés Tanácselnök, titkár */« .% */• Molnárt 36 8S 19 Andrasek Istvánná. Süveg József Kerkaszentldrály 47 75 36 Bíró Lajos, PaáJ Aranka Semjénháza 43 93 13 Meződ! István, Balogh Magdolna Tóté zen tmárton 42 75 34 Gyuricz György, Farkas Géza Tótszerdahely 33 85 9 Kukuruzsnyák Rémus, Peron Tibor Petrivente 40 97 5 Vargovics György, Magyar József Kútfej 44 98 46 Csondor József, Kaszás Anna Mura szemen ve ŐS 80 81 N&trán Erzsébet, Hegedűs Imre A létényei járásnak és egész megyénknek eredményeit hátrál­tatják a fenti községek. Tótszer- dahely szégyenletes lemaradásáért Kuhvruzsnyák Rémus és Peron Tibor a felelősek, a sertésbegyüjtés- ben alig tettek valamit. Mégrosszab­bul dolgoznak Vargovics György és Magyar József, akik egyáltalán nem törődnek a sertésbegyüjtéssel. Hanyagságukért felelős Devecz Sándor elvtárs is, mert nem ellen­őrizte munkájukat. Andrasek Ist­vánná és Süveg József az elmúlt évben a legjobb eredményt érték el a sertésbegyüjtésben, ma a leg­rosszabbak közé tartoznak. Hasz­nosítsák az elmúlt év tapasztala­tait. munkájuk megjavításában. Kövessék őket • • • ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS: mélyszántás betakarítás szárvágás Tanácselnök, titkár % Zal&apátí 75 95 Z&lavég 80 100 Ligetfalva 63 „ 89 Zalácsány 65 91 •/> 100 Asperján György, Seller János 100 Tóth Ernő, Marczin József 100 Benc&lk István 100 Tódor István, Panker János NÉMETH JANOS mezőgazdasági osztályvezető. I lsekben a községekben nem fe­ledkeztek meg a jövőévi termés alapjainak lerakásáról. Dicséret illeti Tóth Ernőt és Marczin Józse­fet, mert példát mutatva a járás többi községének is, élenjárnak a szárvágás, betakarítás munkála­taiban. Asperján György és Seller János a begyűjtéssel együtt vé­gezték a szárvágásra, mélyszántás­ra a felvilágosító munkát. Tódor István és Panker János a begyűj­tés idején dicsőséget szereztek köz­ségüknek. Ebben a munkában sem akarnak lemaradni. De ahhoz, hogy november 7. tiszteletére 100 százalékban befejezzék az őszi munkálatokat, fokozottabban kell szorgalmazni a betakarítás és a mélyszántás ütemét. • as elmaradók ZALAEGERSZEGI JÁRÁS: mélyszántás betakarítás ' % Bafctüttős 18 80 Gyűrűs 8 35 Keménfa 12 20 Vaspör 10 30 Zalacséb 38 60 szárvágás •/• Tanácselnök, titkár 70 Tuboly Ferenc, Hári Erzsébet 30 Kovács István, Mészáros Ilona 15 Baár Imre, Vörös Mária 25 Deutsch János, Kajdi Ferenc 55 Kocsis István, Jakab Magda KOSA JANOS mezőgazdasági osztályvezető A fenti községek a begyűjtés Iszorgalmazása mellett megfeled­keztek az őszi mélyszántásról. Holott tudniok kell, hogy a jövő­évi jótermés és beadás alapjait vetik meg az idejében végzett mélyszántással. Kovács István és Mészáros Ilona elnézik, hogy köz­ségükben 8 százalékos legyen a mélyszántás, de emellett nem szorgalmazzák a 30 százalékos szárvágást, pedig az idejében le­vágott kukoricaszár lesilózás után a téli takarmányozás egyik bizto­sítéka. Baár Imre és Vörös Má­ria sem dicsekedhet eredményeivel. Számolják fel a ..ráérünk“ hangu­latot. az állandóbizottságok akti­vizálásán keresztül mielőbb érjék el, hogy a begyűjtés, az őszi mély­szántás, betakarítás és szárvágás munkálataiban is elsők legyenek. Miért kosták el a nagykanizsai járástól a megyei pártbizottság begyűjtési vándor zászlaját? Erre magi Fehér Lajos elv társ, a nagykanizsai járás tanácselnöke adott választ. A következőket mondotta: — Kár volt az elmúlt héten olyan lendületet vinni a munkába, hogy idekerüljön a zászló. Ha nem került volna ide, nem kellene most vissza­vinni. — Ez a mondása azt bizonyítja, hogy nem eléggé következetesen har­col a járás elsőségének megtartá­sáért, nem tesz meg mindent, hogy megyénk november 7-re teljesítse ígéretét. A járási tanács megfeled kezett az osztályellenség, a kulákok- kal szembeni következetes harcról. Ezt bizonyítja, hogy a járásban lévő Iculákok mindössze 74 százalékban teljesítették a burgonya, 49 száza­lékra a kukorica beadását. A napra­forgóbeadásban, melyben a járás 104 százalékot ért el, a kulákok teljesí­tése itt is csak 62 százalék. Mindez azt mutatja, a járási tanács nem ér­vényesítette a törvényt. Fehér elvtárs, aki elsősorban felelős a begyűjtési terv teljesítéséért, az osztályellenség­gel szemben érvényesítse, érvényesít­tesse a törvényt. A járási pártbizottságnak is több támogatást kell adni a tanácsnak, mert a pártbizottság maga is felelős a lemaradásért. Nem ellenőrizte, nem segítetté a tanács munkáját. Az ope­rativ végrehajtást kivette a kezéből. Ahhoz, hogy a járás visszaszerezze az elsőséget, biztosítani kell a tör­vények végrehajtását, a tanács ön­állóságát és a fokozott ellenőrzésén keresztül harcolj anal: az adott szavuk teljesítéséért. — ÜGYELETES ORVOS ma, va­sárnap Zalaegevszogon. rlr. Albert Sándor Pontház. Á zalaegerszegi Asztalosipari Vállalat versenykihívása Mi, a zalaegerszegi Általános Asztalosipari Vállalat dolgozói lelkes munkával készülünk Sztá­lin elvtárs születésnapjának meg­ünneplésére, éppen ezért verseny, re hívjuk a Zala megyei tanács ipari osztálya felügyelete alá tar­tozó helyi ipari vállalatokat. Felajánlásunk, amely a verseny­kihívás alapját képezi, a kővetke­ző: 1. 1952. éves tervünket decem­ber 5-re befejezzük. 2. A felemelt IV. negyedéves operativ tervet december 21-re megvalósítjuk. 3. A felemelt 3TV. negyedéves terv tervszámait részleteiben tel­jesítjük. A felajánlásunkkal és verseny­kihívásunkkal Sztálin elvtárs iránti szeretetünket és hálánkat fejezzük ki országunk felszabadí­tásáért. Az Asztalosipari Vállalat dolgozói, Agronómusaink feladatai a tszcs«k megszilárdításában Most, amikor a dolgozó parasz tok ezrei térnek át az egyéni gazdálkodásról a jövedelmezőbb nagyüzemi közös gazdálkodásra, különös gonddal kell foglalkoz­nunk a tszcs-k megszilárdításé, val. Ha figyelemmel kísérjük a tszcs-k fejlődését, elmondhatjuk, hogy ezen a téren javulás mu­tatkozik- A tagság mind jobban kezd a maga gazdájává válni, aminek eredményeképpen a cso­portok erős fejlődésnek indultak. Ahol még a múlt évben kevés állatállomány volt, az idén már felerősítették. A vaspör—velen- cei Dimitrov tszcs-ben egy év alatt kétszeresére emelkedett az állatállomány száma, de a többi tsizcs-ben is jelentős fejlődés ta pasztaiható. A múlt évben még kevés tszcs-ben foglalkoztak ba­romfitenyésztéssel, az idén már a napos csirkék ezrei indultak el a keltetőállomásról a tszcs-k felé. Megindultak az építkezések is. A régi épületeket sertéshizlal­dáknak, fiaztatóknak alakították át saját erejükből, de sok tszcs- ben újakat i-s építettek s ezáltal a sertéstenyésztés is nagy fejlő­désnek indult. A neszelei Dicső­ség Sztálinnak tszcs sertésfiazta- tója teljesen megfelel a követel­ményeknek, de semmivel sem marad el mögötte a babosdöbrétei göcsei Úttörő tszcs sem, ahol 50 férőhelyes korszerű sertésfiaz'a- tót építettek. A később alakult kisebb cso­portokban is fejlődést tapaszta­lunk, A pajtában elhelyezett ideig, lenes sertéshizlaldák, mint a zó- lalövői Ságvári tszcs-ben is, a deszkából, vályogból épült ba­romfiólak a fejlődés kétségtelen jelei. A salomvári Zója tszcs több mint 100 darabból álló juh- tenyészete, 3 300 darabból álló baremfitenyészete azt bizonyítja, hogy a tszcs-k a gazdasági meg. szilárdulás útján haladnak. A növénytermesztés terén is javult a helyzet,' arhl természetes is, mert az állattenyésztés fejlő­dése megköveteli ezt. Ahol a múlt évben elhanyagolták a nö­vényápolást, ott az idén már nem maradt kapálatlan földterület. Az idén már az agrotechnikai módszereket is többfelé- alkal­mazzák. Nincs is csoport, ahol — ha erre megvolt a mód — keresztsorosvetést ne végeztek volna. Számos csoportban az őszi gabonaféléket majdnem mind ke- resztsorooan vetették. Előhántós ekékkel is mind több csoportban végeztettek talajmun­kát. a növényápolásnál több tszcs vette igénybe a gépállomás traktorvontatású sorművelő kul- tivátorait. A kukorica négyzetes­vetését, a pótbeporzást is na­gyobb (területen végezték, mint a múlt évben. Az eredmények mellett mutat, koznak visszaesések is, ami a gépállomás mellőzésében mutat­kozik meg. Vannak tszcs-k, ahol a múlt évben még traktorral vé­geztették a talajmunkát, az idén pedig még a leszerződött talaj- munkát sem végeztették el a gépállomással. A zalalövöi Vörös Zászló tsz leszerződött a gépáilo mással 70 hold kereszt-orosvetés- re, amit a gépállomásnak traktor - vontatású vetőgéppel kellett vol na elvégezni. Ezt a szerződést a tsz nem tartotta be, s fogalokkaj végeztette el a vetést. Persze en­nek megvolt a hátránya is, mert a betakarítással megkéstek. Van­nak csoportok, ahol a teheneket is befogták szántani. A felsöba- godi Lenin tszcs közvetlen a gép. állomás területe mellett tehenek­kel végeztette a talajmunkát, Ugyanakkor a gépállomás trak- terai álltak, a tagság kezd gaz­dájává válni a szövetkezetnek. A tszcs-k elértek a fejlődésnek ahhoz a szakaszához, amikor át„ térnek a takarékos gazdálkodás­ra. A múlt években a tagság még sok helyen így gondolkodott: kár annyira törni magunkat^ mindent megkapunk az állam­tól. Célhiteleket igényeltek, amit aztán több esetben nem arra használtak fel, amire elő volt irányozva. Könnyelműen gazdál­kodtak a rájuk bízott vagyonnal, De most, hogy mindjobban magukénak érzik a szövetkezetét, látják, hogy nemcsak a jövede­lem, hanem a teher is az övöké, takarékosabban kezdenek gazdál­kodni. A tszcs-knek a takaréko­sabb gazdálkodásra való áttéré­sét csak helyeselni lehet, de nem: helyeselhetjük azt. hogy éppen a gépi munkáért járó díjat akarják megtakarítani. Éppen ezért még sek felvilágosító, népnevelőmun­ka szükséges ahhoz, hogy a tszcs-k minél jobban megszilárduljanak. Ebben pedig a legnagyobb feL adatok az agronóm.usokra vár­inak. Az agronómusokra vár az a fal­adat, hogy a tagság éppen olyan gondossággal, körültekintéssel gazdálkodjék és takarékosan bán­ion a vagyonával, mint amikor egyénileg gazdálkodtak. Ennek érdekében az agronó- musoknak nemcsak jó szakembe­reknek, hanem egyben jó népne­velőknek is kell leírni- Nem elég az, hogy csak az agronómus is­meri az agro- és zootechnika al­kalmazásának előnyeit, hanem: a tagság is tudja, mit miért csinál. Az agronómus a keresztsorosve- tésről necsak annyit mondjon a) tagságnak, hogy azért vetjük a; gabonát keresztsorosan, mert az előnyös, mert így nagyobb a ter­més, hanem magyarázza meg azt is. hogy a keresztsorosvetésnéi mi okozza a nagyobb termést Magyarázza meg, hogy így egyenletesebben van kihasználva a termőterület, a növényt jobban éri a napfény és a levegő, ami pedig elengedhetetlen feltétele a növény fejlődésének. Érezzék meg az agronómus tanácsaiból a tszcs-tagok, hogy nem felesleges munkát végeznek. Az agronómus feladata az is, hogy a tagságot rávezesse a gépi munka minél szélesebbkörű al­kalmazására. Ennek érdekében az agronómus a helyi adottságo­kat teljesen kihasználva, új jö­vedelmező ágakat vezessen be, ahol a tlépi munka folytán fel­szabadult munkaerőket foglalkoz­tatni tudja. Ennek előnyeit be­szélje meg a tagsággal, mutassa ki számokban is a tagság felé, he­lyesebben a tagsággal együtt szá­molja ki- Úgy irányítsa a tszcs gazdaságát, hogy egész éven át legyen a tagságnak jövedelme, évente mecsak egy szar, az őszi betakarítás után jusson jövede­lemhez. Baromfiból és tejből van bevétel az év minden szakában, kora tavasztól késő őszig pedig a kertészetből. Ne feledkezzen meg az agro­nómus a háztáji gazdálkodásról sem. Segítse a tagságot ahhoz, hogy minden tagnak legyen ház­táji tehene, sertés- és baromfi- állománya, hogy a tagság jöve­delme ezáltal is emelkedjen. Az agronómus vonja be a tag­ságot a tervkészítésbe is. A terv­szerűen beütemezett munkák megkezdése előtt beszélje meg a tagsággal, hogy ezt vagy azt a munkát miért éppen most és miért éppen így kelj elvégez/ni. így a tagság önt üdítős részesévé válik a termelésnek, magáénak érzi a szövetkezetét. Az ilyen irá- ;nyú foglalkozás vezet a tszcs-k megszilárdulásához. Polgár Lajos agronómus. A pcrcsai téglagyár téliesített© éves tervét az év elején azzal a szilárd elhatáro­zással kezdték meg a munkát, hogy tervüket maradéktalanul teljesítik. Az 1952-es évet, mint az ötéves terv döntő évét úgy tekintették, mint a szocializmus győzelmének egyik igen jelentős állomását. Náluk is voltak nehézségek, de a dolgozók erős akarattal legyőzték azokat. Egyetlen cél lebegett előttük: a tervet minden körülmények közt * teijesiteni. Már úgy nézett ki a do­log, hogy a nehezén túl vannak. A jó politikai munka, a lendületes munkaverseny nem mulasztotta el hatását. Ekkor azonban 100 ezer darab téglával felemelték tervüket. Nem veszítették el kedvüket. — Akarni kell — mondották és akartak :s’ /r i I 'ln K tervünket befő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents