Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-12 / 240. szám
II Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa A XIX. pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez Készletek M. £. ^zaburovouk, az Állami Tervbizottság' cluökéiiek beszámolójából Beszéde elején Szaburov - elvtárs foglalkozott a Szovjetunió népgazdaságának újjáépítését és fejlesztését szolgáló 1946—1950. évi ötéves terv alapvető feladataival és hatalmas eredményeivel. A tízovjetunió népgazdaságának újjáépítését és fejlesztését szolgáló ,1.946—1950. évi ötéves tervét a belső erőforrásokra támaszkodva teljesítettük, minden külső segítség, külföldi hitelek nélkül — állapította Inog Szaburov elvtárs —. A terv teljesítésében és túlteljesítésében, döntő szerepet játszott a nagy Sztálin s a kommunista párt által vezetett szovjet nép önfeláldozó munkája. i(Taps.) A negyedik ötéves terv sikeres teljesítése a szocialista rendezer további megszilárdulására vezetett és a Szovjetunió uj, nagy győzelme volt amely biztosította a szocialista áljain hatalmának további növekedését. A negyedik ötéves terv sikeres teljesítésű lebe övé testi az ötödik ötéves terv elfogadását, amely biztosítja a népgazdaság minden ágának további fellendülését, a dolgozók anyagi jólétének emelkedését, az egészségügy fejlesztését és a nép kulturális színvonalának emelését. Az ötödik ötéves terv irányelveinek legfontosabb feladatait a következő mutatószámok jellemzik. \z ötödik ötéves terv irányelvei előírják, hogy az ipari termelés színvonala 1955-ben 1950-hez viszonyítva körülbelül 70 százalékkal emelkedjék. Ez azt jelenti, hogy az ötödik ötéves terv végére az ipar ,össztermelése háromszorosain fogja felülmúlni a liáboruelötti színvonalat. Öt év alatt az ipari össztermelés évi átlagos növekedési ütemét körülbelül 12 százalékban állapítjuk meg, ezen belül a termelési eszközök termelésének növekedési ütemét 15 százalékban és a fogyasztási cikkek gyártásáét 11 százalékban. Az elmúlt ötéves tervben az ipar össztermelésének növekedési üteme magasabb volt. Annak, hogy az ötödik ötéves tervben az ipari termelés növekedési üteme valamivel kisebb, mint az előző ötéves tervben, az az a egyrészt, hogy az iparban befejeződtek az újjáépítési munkák, amikor a termelés gyors növekedését nz újjáépítés alatt álló vállalatok révén értük el és másrészt az uj ötéves tervben a termelés minőségének további jelentős javítására és a választék bővítésére van szükség. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az uj ötéves tervben az össz- lermelés növelése minden százalékának majdnem kétszer nagyobb össztermelés felel meg, mint az előző ötéves tervben. Az ipar és az egész népgazdaság növekedésének alapja a kohászat. Az ötödik öléves terv irányelvei 1955-rc 1950-hez képest a következő növekedést állapítják meg: nyersvasöntés körülbelül 70 százalék, acélöntés 62 százalék és liengereltáru- termeléa 64 százalék. A vasfélék termelése említett növelésének legfontosabb feltétele a kohászati vállalatok meglévő kapacitása kihasználásának további javi- n'sa. Ebből a célból a tervmunká- mtok elvégzését írja elő a vaskoliá- .- a ti üzemek kohászati folyamataink további meggyorsításáért, e : elvárnátok ellenőrzésének r.utomati- : .Húsáért és a munkaigényes munkák gépesítéséért. Xagy- prógrammot kell megvaló- míuuí uj kohászati vállalatok építése és a meglévők bővítése terén. Elengedhetetlen, hogy jelentősen kiterjesszük a színesfémek termelését. öt év alatt a finomított réz termeléséi mintegy 90 százalékkal, az ólomét. 2.7-szeresre, az alumíniumét legalább 2.((-szeresre, a cinkét 2.5- r-/.eresre, a nikkelét 53 százalékkal ég az ónét .80 százalékkal növeljük. A népgazdaság összes többi ágazó fában a termelés és a technikai haladás növelésére előirt ütem bc- lartása a legfontosabb feltétele az Ország további villamosításának. A illamosenergiíítennelés 1955-ben, 1950-hez viszonyítva mintegy 80 százalékkal növekszik. Ez lehetővé tesz; az ipái' villamosítási azíuvonalának emelését a termelési folyamatok automatizálásának széleskörű fejlesztése mellett és az elektromos hevítés, valamint az elektrolízis uj módszereinek további meghonosítását. Lehetővé teszi továbbá az elektromos energia alkalmazásának széleskörű kiterjesztését a mezőgazdaságban, úgyszintén a vasutak további villamosítását és a lakosság szükségleteit szolgáló villamosenergia termelésének fokozását. A villamoseneTgiatermelés tervezett növelésének biztosítása, úgyszintén az energiarendszerekben a villamos- energia-kapacitás tartalékainak növelése céljából előirányoztuk a villa- moserömÜTck teljesítményének nagyfokú növelését. Öt óv alatt a villa- moserömüvek összteljesítménye körülbelül kétszeresre, a vizierőmüveké pedig háromszorosra emelkedik. Emellett a hőerőművek teljesítményé, nek növelését elsősorban a már működök kibővítésével kell biztosítanunk. Az ötödik ötéves tervben a kormány határozatai értelmében vízierőművek és hőerőművek széleskörű építését valósítjuk meg a helyi tüzelőanyagforrásoknál. Az épülő vízierőművek közül feltétlenül meg kell említeni mindeneE- előtt a Volgán épülő kujbisevi -és sztálingrádi vizierömüvet, valamint a Dnyepren épülő kahovkai 'vizierömüvet. A 2,100.000 kilowatt teljesítményű kujbisevi vizierömüvet 1953- ben kell üzembe helyezni, pz komoly mértékben növeli a központi területek és a Volga-mellék villamosenergiaellátását. Tervbe vették 400.000 volt feszültségű távvezeték építését a kujbisevi vizicrőmütől Moszkvába. Ilyen létesítményeket az elektromos épitőmunka gyakorlatában még nem ismer a világ. A kujbisevi vizierő- müvel együtt az ötödik ötéves tervben oly nagy vizierőmüveke t kell még építeni, mint a kámai. a gor- kiji, a mingecsauri, az usztykameno- gorszki és más vízierőművek. Ezeknek a mostani ötéves tervbén üz tíinb eliely ezend ö vizierőmüveknek összteljesítménye mintegy további kétmillió kilowatt. Ezenkívül más kerületi és helyi vízierőművek is épülnek. Széles méretekben folyik a sztálingrádi és a kahovkai vizierő- mü építése, de megkezdjük újabb nagy vízierőművek létrehozását: a Volgán a csebokszari, a Kamrán a votkinszki, az Irtisen a buhtannini vizierőmü és több más . vizierőmü építését is. Meg kell kezdenünk az Angara-folyó energiatartalékának komplex kiaknázására irányuló munkálatokat, hogy az olcsó villamos- energia és a helyi nyersanyagforrások segítségével fejleszthessük az alumínium-, a vegyészeti ipart, az ércbányászatot és más iparágakat, A továbbiakban Szabjurov elvtárs meghatározta azokat, a feltételeket, amelyek az ötéves tervben biztosítják az ásványolajipar S5 százalékos, a gázipar S0 százalékos termelési emelkedését. A párt és a szovjet kormány mindenre kiterjedő nagy segítsége révén a szempár jelentős mértékben megnőtt a háboruutáni években, s mint ismeretes teljesen kielégíti a népgazdaság igényeit. uj ötéves terv a széntermelés körülbelül 43 százalékos növelését irányozza elő. A szénipar egyik legfontosabb feladata biztosítani a kokszoiható- szenek termelésének gyorsabb növekedését. valamint a szén dúsításának jelentős fokozását. A népgazdaság gyors fejlesztési ütemének és az . ipar, közlekedés és mezőgazdaság technikai átszerelésének biztosításában . óriási szerep jut a gépgyártásnak. Ennek megfelelően az ötödik ötéves terv előírja a gépgyártás további gyors növekedését öt év alatt körülbelül kétszereséi' növekszik a gépgyártás, valamint a. vas- és fémfeldolgozó ipar termelése A gépgyártás különösen fontos fel adata a villamoserőmüvek, a vas- és szinesfémkohászaü vállalatok, az ás- váuyolajíeldolgozó és a mesterséges folyékony íüföanyagtennelö vállalatok építkezéseinek ellátása gépi berendezésekké]. A legfontosabb gépi berendezési fajták termelési volumenének megnövelése a negyedik ötéves tervhez viszonyítva az alább; * méretekben van előírva: gőz- és vízi- turbináké körülbelül 4.3-szercsérc, hengcrinüberendezéseké 2.8-szeresére, olajberendezésekó 5.2-szercsére. A beszámoló ezután felsorolja a különböző iparágakat, amelyeknek géppel való fokozottabb ellátása a gépgyártás feladata. Szaburov elvtárg ezután így foly- íatja: . A gépgyártás minden ágának jelentős fejlődése lehetővé teszi, hogy az ötödik ötéves terv folyamán alapjában véve befejezzük az iparban és építkezésben a nehéz és munka- igényes folyamatok gépesítését. Kiemelkedő eredményt jelent ez majd a népgazdaság további technikai felszerelése, a munkatermelékenység emelése cs a munka megkönnyítése terén. A továbbiakban a beszámoló a vegyészeti ipar és a faipar fejlesz- tési tervével foglalkozik, majd áttér az épitőanyagiparra, mely az ötéves terv során a főbb építőanyagok gyártását legalább kétszeresére kell, hogy emelje. A nehézipar és a mezőgazdaság fejlődése alapján az ötödik ötéves tervben biztosítanunk kell a közszükségleti cikkek gyártásának gyors fejlődési ütemét — folytatódik a beszámoló. —■ A mezőgazdasági nyersanyagtartalékok lehetővé teszik hogy az öt év alatt a könnyű- és az élelmiszeripar termelését legalább 70 százalékkal növeljük és ezen belül 1955-re,- 1950-hez viszonyítva, a pamut sző vetek gyártását körülbelül 61 százalékkal, a gyapjúszövetek gyártását 54 százalékkal, a bőr- cipők gyártását 55 százalékkal, a hús termelését 92 százalékkal, . a halászat hozamát 58 százalékkal, a kristálycukor-gyártást 78 százalékkal, az állati zsiradék termelését 72 százalékkal, a növényi zsiradéktermelóst 77 százalékkal, a konzervgyártásb 2..1-szeresére emeljük. A meglévő termelési kapacitások jobb kihasználása mellett az uj ötéves terv nagy ipari beruházási programmot ír elő. Az ötödik ötéves terv az ipari termelés növelésének terve szerint az állami ipari beruházások körülbelül kétszeres növelését írja elő a negyedik ötéves tervhez képest. A beruházások küI Ionosén nagymértékű növelését kell előirányozni a kohászat, a villamos- erÖmüvek, az ásványolajipar, valamint a könnyűipari vállalatok fejlesztésére. Ä beruházási tervnek nemcsak uj vállalatok és gépegységek jelentős számának üzembehelye- ''ését kell biztosítania, de a meglévő vállalatok kapacitásának növelését is a gépegységek újjáépítése, uj berendezés létesítése, a termelés gépesítése és a technológiai folyamat-ok javítása utján. A termelőkapacitások növelése a meglévő vállalatok ,kibővítése utján — ez a legfontosabb tartaléka a termelés legkisebb költségekkel való növelésének az uj ötéves tervben. Az uj ötéves tervben biztosítani kell az ipari vállalatok építésének iobb területi elhelyezését annak érdekében, hogy az ipar még közelebb kerüljön a nyersanyag- és üzemanyagforrásokhoz. Ez lehetővé teszi az észszerűden. és rendkívül nagy távolságra irányuló vasúti szállítások megszüntetését. Szaburov elvtárs az uj minisztériumok, épitöszervezetek megerősítését, a nagyipari építkezési módszerek széleskörű alkalmazását és a tervezés tökéletesítését jelöli meg fö feladatokul. A mezőgazdaság területén a fö feladat továbbra is az összes mezőgazdasági növények terméshozamának emelése, a közös állatállomány szaporítása és hozamának egyidejű jelentős emelése, továbbá a földművelés és állattenyésztés ossz- és árutermelésének fokozása a kolhozok közösségi gazdaságának további megszilárdítása és fejlesztése utján, a szovho- zok, a gép. és traktorállomások munkájának megjavítása a fejlett mezőgazdasági technika és az ag- rokultura vívmányainak alkalma. zása alapján. A gabonafélék terméshozamának ötévi növekedését 40-—50 százalékban állapítottuk meg, ezen belül a búzatermésnek 55—65 százalékkal kell emelkednie, a nyers, gyapottermés 55—65 százalékkal, a rostlen 40—50 százalékkal, a cukorrépa 65—70 százalékkal, a napraforgó 50—60 százalékkal emelkedik. Fokozzuk a burgonya, a kender, a dohány, a mahorka és más növények termesztését is. To. vábbfejlödik a kertészét, a szőlészet, a citromtermesztés és a se- lyemhemyótenyésztés. Erős fejlődési ütemet állapítunk meg az állattenyésztésben. A hús és szalonna mennyisége 1955-ben -r- 1950-hez képest — 80—90 szá zalékkal, a tejtermelés 45—50 szá. zalékkal emelkedik, a gyapjuter- melés pedig 2—2.5-szeresére nö Moszkva, Leningrad, valamint más nagyvárosok és ipari központok környékén növekszik a zöldségfélék, a burgonya, valamint a tej-, hús- és tojástermelés. Földművelésünknek fejlett ta- karmányfütermelés és helyes vetésforgók alkalmazásával, továbbá az ipari és takarmánynövények, a zöldségfélék és a burgonya vetésterületének a mezögaz. daisági kultúrák között elfoglalt arányának növelésével még termékenyebbé és magasabb színvonalúvá kell válnia. A beszámoló rámutat a Szovjetunió egyes fö területeinek a tcr. méshozam emelésével kapcsolatos feladataira. A negyedik ötéves tervben megkezdtük a. természetátalakitás nagyszabású sztálini tervének megvalósítását a Szovjetunió európai részének sztyepp és és erdös-sztyeppés vidékein. Most minden lehetőségünk megvan arra, hogy mindenütt áttérjünk a helyes földművelési rendszer meghonosítására. Az* ötödik ötéves tervben erdöövezetek létesítését irányoztuk elö kolhozok és szov- hozok földjein nemcsak a Szovjetunió eui'ópai rész© sztyeppes és erdös-sztyeppés vidékeinek övezetében, hanem Szibéria, Közép- Ázsia és más területek sztyeppes vidékein is. Tervbe vettük, hogy öt év alatt a kolhozokban és a szovhozokban legalább két és félmillió hektáron ültetünk védö- erdösávokat és körülbelül két és félmillió hektár területen létesítünk állami erdőket. A negyedik ötéves terv éveiben jelentékeny munkálatok folytak a kolhozokban és szovhozokban a helyes vetésforgók meghonosítása és az élenjáró talajmegmunkálási rendszer alkalmazása érdekében. Ezen a téren azonban komoly hiányosságok mutatkoztak. A mezőgazdasági minisztériumoknak, a területek, határterületek és köztársaságok párt- és szovjet- szerveinek meg kell javitaniok munkájukat a füves-herés vetésforgók meghonosítására és bizto- sitaniok kell, hogy mindenütt a helyes talajmüvelési rendszert alkalmazzák. Az ötödik ötéves terv irányelvei előirányozzák a füvetés továbbfejlesztését. Ez a mezőgazdasági növények termésgyarapitásának és az állattenyésztési takarmánybázis megszilárdításának egyik legfontosabb eszköze. Az ötödik ötéves terv irányelvei elöirányoz- zák a helyes füves-herés vetésforgóknak a kolhozokban és a szovhozokban való elsajátításával kapcsolatos munkálatok fokozását. A vetésforgók meghonosítását olyképpen kell megvalósítanunk, hogy biztosítsuk a gabona, a gyapot a cukorrépa, a lenrost és más növények termelésének. | Valamint a takarmányok termeié. I sértek évről.évre való fokozását, I az állami tervnek megfelelően. Növelnünk kell a kolhoz- és szov. hozföldek műtrágyával és szerves, trágyával való trágyázását. A mezőgazdasági növények tér. méshozamának és összhozamának fokozásával kapcsolatos feladatok megkívánják, hogy a tudományos kutatóintézetek, a kísérleti állomások és a mezőgazdasági szervek újabb, nagyobb terméshoza- mu gabonafajtákat, termékenyebb és korábban érő gyapotfajtákat, több cukortartalmú cukorrépafajtákat nagy olajtartalmú napraforgófajtákat tenyésszenek ki és honosítsanak meg a termelésben, s az öntözött földeken való termesztésre alkalmas uj mezőgazdasági növényfajtákat tenyésszenek ki. Feltétlenül biztositanunk kell a szovjet agrobiológia továbbfejlesztését a micsurini tanítások alapján és a tudományos vívmányok, valamint az élenjáró mező- gazdasági tapasztalatok széleskörű alkalmazását a kolhozokban és a szovhozokban . Az ötödik ötéves tervben széleskörű vízgazdálkodási rendszabályok megvalósítását vettük tervbe, öt év alatt 30—35 száza, lékkai növeljük az öntözött földterületeket, 40—45 százalékkal pedig a mocsarak le'csapolásával nyert termőföldek területét. Tervbe vettük, hogy a kolhozokban és a szovhozokban körülbelül 35.000 tavat és víztárolót létesítünk. Az állandó öntözöcsatornák helyett az ideiglenes öntözöcsátor- nákat alkalmazó uj öntözési rend. szerre való áttérés már mi is komoly eszközt jelent a megművelhető területek növelésére ód a* öntözött földek termékenységének fokozására.. Tervbe vettük, hogy az ötödik év végéig be lezzük az uj öntözési rendszerre való áttérést minden vidéken, ahol öntözéses földművelést folytatnak. Az öntözés terén végrehajtandó elsőrendű feladatként, tervbe vettük öntöző- és vizellátórendszerek épitését a kujbisevi vizierőmü I villamosenergiájának feihasználá- sa alapján és a V. I. Lenin Volga —Don hajózható csatorna övezc- tében. Tervbe vettük' öntöző- éa vizellátórendszerek épitését a sztálingrádi vizierőmü, a Turk- mén-föcsatoma, a délukrajnai és az északkrimi csatorna övezetében. Ezenkívül meg akarjuk tenni az előkészítő munkálatokat a kulun- gyini sztyeppe öntözésére és vízellátására. Folytatjuk az öntözőrendszerek épitését a központi fe. keteföld-övezetben, a Kúra—■ Arakszin alföldön, a Szír—Darja a Zeravsan és a Kaska—Darja folyók völgyében, a középfergá- nai övezetben, úgyszintén Ku- bányban a jegorliki rendszer, az ortotokoji víztároló és a csui nagy. csatorna épitését. E munkálatok végrehajtását hatalmas technikai bázis biztosítja. A mezőgazda- ság most jelentős földásógóp- parkkal rendelkezik. A mező- gazdaság ekszkavátor parkja 1951-ben 1940-hez képest csaknem nyolcszorosára növekedett. A vízgazdálkodási építkezéseket nagymennyiségű ekszkavátorral, talajnyesövel, talajmaróval és egyéb gépekkel látták el. Jelentős helyet szentel a-beszámoló az állattenyésztés fejlesztése irányelveinek. Ahhoz, hogy a szarvasmarha,állományt az egész mezőgazdaságban 18—20 százalékkal. a juhállományt 60—62 százalékkal, a sertéséi lományt 45—50 százalékkal emelni tudják, biztosítani kell az állat helye? tartását és takaimányozását, (Folytatás a 4- oldalon) Vasárnap, 1952 okf. 12.
