Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-12 / 240. szám

II Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa A XIX. pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez Készletek M. £. ^zaburovouk, az Állami Tervbizottság' cluökéiiek beszámolójából Beszéde elején Szaburov - elvtárs foglalkozott a Szovjetunió népgazda­ságának újjáépítését és fejlesztését szolgáló 1946—1950. évi ötéves terv alapvető feladataival és hatalmas eredményeivel. A tízovjetunió népgazdaságának újjáépítését és fejlesztését szolgáló ,1.946—1950. évi ötéves tervét a belső erőforrásokra támaszkodva tel­jesítettük, minden külső segítség, külföldi hitelek nélkül — állapította Inog Szaburov elvtárs —. A terv tel­jesítésében és túlteljesítésében, döntő szerepet játszott a nagy Sztálin s a kommunista párt által vezetett szov­jet nép önfeláldozó munkája. i(Taps.) A negyedik ötéves terv sikeres tel­jesítése a szocialista rendezer to­vábbi megszilárdulására vezetett és a Szovjetunió uj, nagy győzelme volt amely biztosította a szocialista áljain hatalmának további növeke­dését. A negyedik ötéves terv sikeres tel­jesítésű lebe övé testi az ötödik öt­éves terv elfogadását, amely bizto­sítja a népgazdaság minden ágának további fellendülését, a dolgozók anyagi jólétének emelkedését, az egészségügy fejlesztését és a nép kulturális színvonalának emelését. Az ötödik ötéves terv irányelvei­nek legfontosabb feladatait a kö­vetkező mutatószámok jellemzik. \z ötödik ötéves terv irányelvei előírják, hogy az ipari termelés szín­vonala 1955-ben 1950-hez viszonyít­va körülbelül 70 százalékkal emel­kedjék. Ez azt jelenti, hogy az ötödik ötéves terv végére az ipar ,össztermelése háromszorosain fogja felülmúlni a liáboruelötti színvo­nalat. Öt év alatt az ipari összter­melés évi átlagos növekedési ütemét körülbelül 12 százalékban állapítjuk meg, ezen belül a termelési eszközök termelésének növekedési ütemét 15 százalékban és a fogyasztási cikkek gyártásáét 11 százalékban. Az el­múlt ötéves tervben az ipar összter­melésének növekedési üteme maga­sabb volt. Annak, hogy az ötödik ötéves tervben az ipari termelés nö­vekedési üteme valamivel kisebb, mint az előző ötéves tervben, az az a egyrészt, hogy az iparban be­fejeződtek az újjáépítési munkák, amikor a termelés gyors növekedését nz újjáépítés alatt álló vállalatok révén értük el és másrészt az uj öt­éves tervben a termelés minőségének további jelentős javítására és a vá­laszték bővítésére van szükség. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az uj ötéves tervben az össz- lermelés növelése minden százaléká­nak majdnem kétszer nagyobb össz­termelés felel meg, mint az előző ötéves tervben. Az ipar és az egész népgazdaság növekedésének alapja a kohászat. Az ötödik öléves terv irányelvei 1955-rc 1950-hez képest a következő növe­kedést állapítják meg: nyersvas­öntés körülbelül 70 százalék, acél­öntés 62 százalék és liengereltáru- termeléa 64 százalék. A vasfélék termelése említett nö­velésének legfontosabb feltétele a kohászati vállalatok meglévő kapa­citása kihasználásának további javi- n'sa. Ebből a célból a tervmunká- mtok elvégzését írja elő a vaskoliá- .- a ti üzemek kohászati folyamatai­nk további meggyorsításáért, e : elvárnátok ellenőrzésének r.utomati- : .Húsáért és a munkaigényes munkák gépesítéséért. Xagy- prógrammot kell megvaló- míuuí uj kohászati vállalatok építése és a meglévők bővítése terén. Elengedhetetlen, hogy jelentősen kiterjesszük a színesfémek termelé­sét. öt év alatt a finomított réz ter­meléséi mintegy 90 százalékkal, az ólomét. 2.7-szeresre, az alumíniumét legalább 2.((-szeresre, a cinkét 2.5- r-/.eresre, a nikkelét 53 százalékkal ég az ónét .80 százalékkal növeljük. A népgazdaság összes többi ága­zó fában a termelés és a technikai haladás növelésére előirt ütem bc- lartása a legfontosabb feltétele az Ország további villamosításának. A illamosenergiíítennelés 1955-ben, 1950-hez viszonyítva mintegy 80 szá­zalékkal növekszik. Ez lehetővé tesz; az ipái' villamosítási azíuvonalának emelését a termelési folyamatok automatizálásának széleskörű fejlesz­tése mellett és az elektromos hevítés, valamint az elektrolízis uj módszerei­nek további meghonosítását. Lehe­tővé teszi továbbá az elektromos energia alkalmazásának széleskörű kiterjesztését a mezőgazdaságban, úgyszintén a vasutak további villa­mosítását és a lakosság szükségleteit szolgáló villamosenergia termelésének fokozását. A villamoseneTgiatermelés tervezett növelésének biztosítása, úgyszintén az energiarendszerekben a villamos- energia-kapacitás tartalékainak nö­velése céljából előirányoztuk a villa- moserömÜTck teljesítményének nagy­fokú növelését. Öt óv alatt a villa- moserömüvek összteljesítménye kö­rülbelül kétszeresre, a vizierőmüveké pedig háromszorosra emelkedik. Emellett a hőerőművek teljesítményé, nek növelését elsősorban a már mű­ködök kibővítésével kell biztosíta­nunk. Az ötödik ötéves tervben a kormány határozatai értelmében vízierőművek és hőerőművek széles­körű építését valósítjuk meg a helyi tüzelőanyagforrásoknál. Az épülő vízierőművek közül fel­tétlenül meg kell említeni mindeneE- előtt a Volgán épülő kujbisevi -és sztálingrádi vizierömüvet, valamint a Dnyepren épülő kahovkai 'vizierö­müvet. A 2,100.000 kilowatt teljesít­ményű kujbisevi vizierömüvet 1953- ben kell üzembe helyezni, pz komoly mértékben növeli a központi terüle­tek és a Volga-mellék villamosener­giaellátását. Tervbe vették 400.000 volt feszültségű távvezeték építését a kujbisevi vizicrőmütől Moszkvába. Ilyen létesítményeket az elektromos épitőmunka gyakorlatában még nem ismer a világ. A kujbisevi vizierő- müvel együtt az ötödik ötéves terv­ben oly nagy vizierőmüveke t kell még építeni, mint a kámai. a gor- kiji, a mingecsauri, az usztykameno- gorszki és más vízierőművek. Ezeknek a mostani ötéves tervbén üz tíinb eliely ezend ö vizierőmüveknek összteljesítménye mintegy további kétmillió kilowatt. Ezenkívül más kerületi és helyi vízierőművek is épülnek. Széles méretekben folyik a sztálingrádi és a kahovkai vizierő- mü építése, de megkezdjük újabb nagy vízierőművek létrehozását: a Volgán a csebokszari, a Kamrán a votkinszki, az Irtisen a buhtannini vizierőmü és több más . vizierőmü építését is. Meg kell kezdenünk az Angara-folyó energiatartalékának komplex kiaknázására irányuló mun­kálatokat, hogy az olcsó villamos- energia és a helyi nyersanyagforrá­sok segítségével fejleszthessük az alumínium-, a vegyészeti ipart, az ércbányászatot és más iparágakat, A továbbiakban Szabjurov elvtárs meghatározta azokat, a feltételeket, amelyek az ötéves tervben biztosít­ják az ásványolajipar S5 százalé­kos, a gázipar S0 százalékos terme­lési emelkedését. A párt és a szovjet kormány min­denre kiterjedő nagy segítsége révén a szempár jelentős mértékben meg­nőtt a háboruutáni években, s mint ismeretes teljesen kielégíti a nép­gazdaság igényeit. uj ötéves terv a széntermelés körülbelül 43 száza­lékos növelését irányozza elő. A szénipar egyik legfontosabb fel­adata biztosítani a kokszoiható- szenek termelésének gyorsabb növe­kedését. valamint a szén dúsításá­nak jelentős fokozását. A népgazdaság gyors fejlesztési ütemének és az . ipar, közlekedés és mezőgazdaság technikai átszerelésé­nek biztosításában . óriási szerep jut a gépgyártásnak. Ennek megfelelően az ötödik ötéves terv előírja a gép­gyártás további gyors növekedését öt év alatt körülbelül kétszereséi' növekszik a gépgyártás, valamint a. vas- és fémfeldolgozó ipar termelése A gépgyártás különösen fontos fel adata a villamoserőmüvek, a vas- és szinesfémkohászaü vállalatok, az ás- váuyolajíeldolgozó és a mesterséges folyékony íüföanyagtennelö vállala­tok építkezéseinek ellátása gépi be­rendezésekké]. A legfontosabb gépi berendezési fajták termelési volu­menének megnövelése a negyedik öt­éves tervhez viszonyítva az alább; * méretekben van előírva: gőz- és vízi- turbináké körülbelül 4.3-szercsérc, hengcrinüberendezéseké 2.8-szeresére, olajberendezésekó 5.2-szercsére. A beszámoló ezután felsorolja a különböző iparágakat, amelyeknek géppel való fokozottabb ellátása a gépgyártás feladata. Szaburov elvtárg ezután így foly- íatja: . A gépgyártás minden ágának jelentős fejlődése lehetővé teszi, hogy az ötödik ötéves terv folyamán alap­jában véve befejezzük az iparban és építkezésben a nehéz és munka- igényes folyamatok gépesítését. Ki­emelkedő eredményt jelent ez majd a népgazdaság további technikai fel­szerelése, a munkatermelékenység emelése cs a munka megkönnyítése terén. A továbbiakban a beszámoló a vegyészeti ipar és a faipar fejlesz- tési tervével foglalkozik, majd át­tér az épitőanyagiparra, mely az öt­éves terv során a főbb építőanyagok gyártását legalább kétszeresére kell, hogy emelje. A nehézipar és a mezőgazdaság fejlődése alapján az ötödik ötéves tervben biztosítanunk kell a köz­szükségleti cikkek gyártásának gyors fejlődési ütemét — folytatódik a beszámoló. —■ A mezőgazdasági nyersanyagtartalékok lehetővé teszik hogy az öt év alatt a könnyű- és az élelmiszeripar termelését legalább 70 százalékkal növeljük és ezen be­lül 1955-re,- 1950-hez viszonyítva, a pamut sző vetek gyártását körülbelül 61 százalékkal, a gyapjúszövetek gyártását 54 százalékkal, a bőr- cipők gyártását 55 százalékkal, a hús termelését 92 százalék­kal, . a halászat hozamát 58 szá­zalékkal, a kristálycukor-gyártást 78 százalékkal, az állati zsiradék ter­melését 72 százalékkal, a növényi zsiradéktermelóst 77 százalékkal, a konzervgyártásb 2..1-szeresére emel­jük. A meglévő termelési kapacitások jobb kihasználása mellett az uj öt­éves terv nagy ipari beruházási programmot ír elő. Az ötödik ötéves terv az ipari termelés növelésének terve szerint az állami ipari beru­házások körülbelül kétszeres növe­lését írja elő a negyedik ötéves tervhez képest. A beruházások kü­I Ionosén nagymértékű növelését kell előirányozni a kohászat, a villamos- erÖmüvek, az ásványolajipar, vala­mint a könnyűipari vállalatok fej­lesztésére. Ä beruházási tervnek nemcsak uj vállalatok és gépegysé­gek jelentős számának üzembehelye- ''ését kell biztosítania, de a meglévő vállalatok kapacitásának növelését is a gépegységek újjáépítése, uj be­rendezés létesítése, a termelés gépe­sítése és a technológiai folyamat-ok javítása utján. A termelőkapacitá­sok növelése a meglévő vállalatok ,kibővítése utján — ez a legfonto­sabb tartaléka a termelés legkisebb költségekkel való növelésének az uj ötéves tervben. Az uj ötéves tervben biztosítani kell az ipari vállalatok építésének iobb területi elhelyezését annak ér­dekében, hogy az ipar még közelebb kerüljön a nyersanyag- és üzem­anyagforrásokhoz. Ez lehetővé teszi az észszerűden. és rendkívül nagy távolságra irányuló vasúti szállítá­sok megszüntetését. Szaburov elvtárs az uj miniszté­riumok, épitöszervezetek megerő­sítését, a nagyipari építkezési módszerek széleskörű alkalmazá­sát és a tervezés tökéletesítését jelöli meg fö feladatokul. A mezőgazdaság területén a fö feladat továbbra is az összes me­zőgazdasági növények termésho­zamának emelése, a közös állat­állomány szaporítása és hozamá­nak egyidejű jelentős emelése, to­vábbá a földművelés és állatte­nyésztés ossz- és árutermelésének fokozása a kolhozok közösségi gazdaságának további megszilárdí­tása és fejlesztése utján, a szovho- zok, a gép. és traktorállomások munkájának megjavítása a fejlett mezőgazdasági technika és az ag- rokultura vívmányainak alkalma. zása alapján. A gabonafélék terméshozamá­nak ötévi növekedését 40-—50 szá­zalékban állapítottuk meg, ezen belül a búzatermésnek 55—65 szá­zalékkal kell emelkednie, a nyers, gyapottermés 55—65 százalékkal, a rostlen 40—50 százalékkal, a cukorrépa 65—70 százalékkal, a napraforgó 50—60 százalékkal emelkedik. Fokozzuk a burgonya, a kender, a dohány, a mahorka és más növények termesztését is. To. vábbfejlödik a kertészét, a szőlé­szet, a citromtermesztés és a se- lyemhemyótenyésztés. Erős fejlődési ütemet állapítunk meg az állattenyésztésben. A hús és szalonna mennyisége 1955-ben -r- 1950-hez képest — 80—90 szá zalékkal, a tejtermelés 45—50 szá. zalékkal emelkedik, a gyapjuter- melés pedig 2—2.5-szeresére nö Moszkva, Leningrad, valamint más nagyvárosok és ipari köz­pontok környékén növekszik a zöldségfélék, a burgonya, vala­mint a tej-, hús- és tojásterme­lés. Földművelésünknek fejlett ta- karmányfütermelés és helyes ve­tésforgók alkalmazásával, továb­bá az ipari és takarmánynövé­nyek, a zöldségfélék és a burgo­nya vetésterületének a mezögaz. daisági kultúrák között elfoglalt arányának növelésével még ter­mékenyebbé és magasabb színvo­nalúvá kell válnia. A beszámoló rámutat a Szov­jetunió egyes fö területeinek a tcr. méshozam emelésével kapcsolatos feladataira. A negyedik ötéves tervben meg­kezdtük a. természetátalakitás nagyszabású sztálini tervének megvalósítását a Szovjetunió eu­rópai részének sztyepp és és erdös-sztyeppés vidékein. Most minden lehetőségünk megvan arra, hogy mindenütt áttérjünk a helyes földművelési rendszer meg­honosítására. Az* ötödik ötéves tervben erdöövezetek létesítését irányoztuk elö kolhozok és szov- hozok földjein nemcsak a Szov­jetunió eui'ópai rész© sztyeppes és erdös-sztyeppés vidékeinek öveze­tében, hanem Szibéria, Közép- Ázsia és más területek sztyeppes vidékein is. Tervbe vettük, hogy öt év alatt a kolhozokban és a szovhozokban legalább két és félmillió hektáron ültetünk védö- erdösávokat és körülbelül két és félmillió hektár területen létesí­tünk állami erdőket. A negyedik ötéves terv éveiben jelentékeny munkálatok folytak a kolhozokban és szovhozokban a helyes vetésforgók meghonosítása és az élenjáró talajmegmunká­lási rendszer alkalmazása érdeké­ben. Ezen a téren azonban ko­moly hiányosságok mutatkoztak. A mezőgazdasági minisztériumok­nak, a területek, határterületek és köztársaságok párt- és szovjet- szerveinek meg kell javitaniok munkájukat a füves-herés vetés­forgók meghonosítására és bizto- sitaniok kell, hogy mindenütt a helyes talajmüvelési rendszert al­kalmazzák. Az ötödik ötéves terv irányelvei előirányozzák a füvetés tovább­fejlesztését. Ez a mezőgazdasági növények termésgyarapitásának és az állattenyésztési takarmány­bázis megszilárdításának egyik legfontosabb eszköze. Az ötödik ötéves terv irányelvei elöirányoz- zák a helyes füves-herés vetésfor­góknak a kolhozokban és a szov­hozokban való elsajátításával kapcsolatos munkálatok fokozá­sát. A vetésforgók meghonosítását olyképpen kell megvalósítanunk, hogy biztosítsuk a gabona, a gyapot a cukorrépa, a lenrost és más növények termelésének. | Valamint a takarmányok termeié. I sértek évről.évre való fokozását, I az állami tervnek megfelelően. Növelnünk kell a kolhoz- és szov. hozföldek műtrágyával és szerves, trágyával való trágyázását. A mezőgazdasági növények tér. méshozamának és összhozamának fokozásával kapcsolatos feladatok megkívánják, hogy a tudományos kutatóintézetek, a kísérleti állo­mások és a mezőgazdasági szer­vek újabb, nagyobb terméshoza- mu gabonafajtákat, termékenyebb és korábban érő gyapotfajtákat, több cukortartalmú cukorrépafaj­tákat nagy olajtartalmú naprafor­gófajtákat tenyésszenek ki és ho­nosítsanak meg a termelésben, s az öntözött földeken való termesz­tésre alkalmas uj mezőgazdasági növényfajtákat tenyésszenek ki. Feltétlenül biztositanunk kell a szovjet agrobiológia továbbfej­lesztését a micsurini tanítások alapján és a tudományos vívmá­nyok, valamint az élenjáró mező- gazdasági tapasztalatok széleskö­rű alkalmazását a kolhozokban és a szovhozokban . Az ötödik ötéves tervben szé­leskörű vízgazdálkodási rendsza­bályok megvalósítását vettük tervbe, öt év alatt 30—35 száza, lékkai növeljük az öntözött föld­területeket, 40—45 százalékkal pedig a mocsarak le'csapolásával nyert termőföldek területét. Terv­be vettük, hogy a kolhozokban és a szovhozokban körülbelül 35.000 tavat és víztárolót létesítünk. Az állandó öntözöcsatornák he­lyett az ideiglenes öntözöcsátor- nákat alkalmazó uj öntözési rend. szerre való áttérés már mi is komoly eszközt jelent a megmű­velhető területek növelésére ód a* öntözött földek termékenységé­nek fokozására.. Tervbe vettük, hogy az ötödik év végéig be lez­zük az uj öntözési rendszerre való áttérést minden vidéken, ahol ön­tözéses földművelést folytatnak. Az öntözés terén végrehajtandó elsőrendű feladatként, tervbe vet­tük öntöző- és vizellátórendszerek épitését a kujbisevi vizierőmü I villamosenergiájának feihasználá- sa alapján és a V. I. Lenin Volga —Don hajózható csatorna övezc- tében. Tervbe vettük' öntöző- éa vizellátórendszerek épitését a sztálingrádi vizierőmü, a Turk- mén-föcsatoma, a délukrajnai és az északkrimi csatorna övezetében. Ezenkívül meg akarjuk tenni az előkészítő munkálatokat a kulun- gyini sztyeppe öntözésére és víz­ellátására. Folytatjuk az öntöző­rendszerek épitését a központi fe. keteföld-övezetben, a Kúra—■ Arakszin alföldön, a Szír—Darja a Zeravsan és a Kaska—Darja folyók völgyében, a középfergá- nai övezetben, úgyszintén Ku- bányban a jegorliki rendszer, az ortotokoji víztároló és a csui nagy. csatorna épitését. E munkálatok végrehajtását hatalmas technikai bázis biztosítja. A mezőgazda- ság most jelentős földásógóp- parkkal rendelkezik. A mező- gazdaság ekszkavátor parkja 1951-ben 1940-hez képest csak­nem nyolcszorosára növekedett. A vízgazdálkodási építkezéseket nagymennyiségű ekszkavátorral, talajnyesövel, talajmaróval és egyéb gépekkel látták el. Jelentős helyet szentel a-beszá­moló az állattenyésztés fejlesz­tése irányelveinek. Ahhoz, hogy a szarvasmarha,állományt az egész mezőgazdaságban 18—20 száza­lékkal. a juhállományt 60—62 százalékkal, a sertéséi lományt 45—50 százalékkal emelni tudják, biztosítani kell az állat helye? tartását és takaimányozását, (Folytatás a 4- oldalon) Vasárnap, 1952 okf. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents