Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-30 / 255. szám

p/btíiet* A propagandista munkájáról Pártunk II. kongresszusa nagy fel­adatokat állított egész dolgozó né­pünk, elsősorban a kommunisták ele iparunk fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a kulturfor- radalom következetes megvalósitúsa terén. Megnövekedett s uj felada­tok állanak tehát pártunk előtt, me. Iveket úgy tudunk megvalósítani, ha megerősítjük pártszervezeteinket, emeljük fegyelmünket tudásunkat, elmélyítjük kapcsolatainkat a dol­gozó * tömegek legszélesebb létegei­vel. Alihoz, hogy e feladatokat végre tudjuk hajtani, szélesköm nevelő­munkát kell végezni. Erre hívja fel figyelmünket a Politikai Bizottság 1952. junius 5-i határozata és a Köz­ponti Vezetőség 19$2. junius 27— 28-i ülése is. Szüntessük meg a dolgozók politikai nevelése terén mu­tatkozó hiányosságokat állítsuk párt. oktatásunkat a kommunista nevelés szolgálatába. Ebben a nevelönninká- ban fontos szerepük van a propa­gandistáknak. A propagandista a politikai isko­la anyagán keresztül nevelje hallga­tóit a kommunista, öntudatos fe­gyelemre, a ház asz CT etet re, a pro- íetáriuternacionalizmusra, a Szovjet­unió, a párt és a dolgozó nép eze- rotet’ére. Nevelje hallgatóit az el­lenség elleni kíméletlen gyűlöletre is, a szociáldemokratizmus, a klerikális reakció, a kulákok elleni harcra. A propagandista a politikai fog­lalkozásokra való jó felkészülésével és pontos megjelenésével tud elsősor­ban nevelő hatást elérni hallgatói között. Példamutatása nyomán a hallgatók a politikai foglalkozásokon pontosan megjelennek és rendszere­sen tanulmányozzák az anyagokat. A propagandista cél nélkül nem dolgozhat. Tudnia kell, hogy egyes anyagokon keresztül mire akarja ne. vélni hallgatóit. Vegyünk egy pél­dát: A szocialista iparosítás kérdé­sei közül azt, hogy — Magyarország ipari országgá vált. — Ezzel kap­csolatban a propagandistának azt a célt kell maga elé tűzni, hogy az elméleti kérdés magyarázásával, megvitatásával a liazafiság és a proleíámemzetközíség eszméinek el­mélyítését szolgálja. A kérdést igy magyarázza: A Horthy.rendszer Magyarországa agrároTSzág volt. 1930-ban a nem­zeti jövedelemnek nagyobbik ré­szét nem az ipar, hanem a mező- gazdaság adta. A dolgozók többsége mezőgazdaságban dolgozott. Az ipa­runk elmaradottságának számos oka volt. Az első világháború előtt Ma­gyarország gazdaságilag, politikailag teljesen ki volt szolgáltatva Ausztriá­nak. A nyersanyagot Ausztriába szállították és kész iparcikkeket hozlak be helyette. Éppen ezért Ma­gyarország gazdasági íejlődéso el­maradt a tőkés országoké mögött. A Horthy-rendszer idején formailag független Magyarország a nagy im­perialista hatalmak csatlósa, játék­szere volt. Magyarországon a két világháború között 25 év alatt jó­formán csak a textilipar és a köny- nyüipar egyes ágai fejlődtek. A nehézipar, amely az ország függet­lenségének az alapja, nem fejlődött, gyenge maradt. A hatalmon lévő ki. zsákmányoló osztályok eladták az ország nemzeti érdekeit, nyersanya­gát, természeti kincseit hol az ame­rikai, hol az angol, hol a német im­perialistáknak azért, hogy ezeknek a segítségével fenntarthassák nép­ellenes hatalmukat. Gyökeresen megváltozott a hely­zet azzal, hogy a Szovjetunió fel­szabadította hazánkat A magyar munkásosztály, pártiunk vezetésével, az államhatalom birtokában rövid idő alatt véghez vitte az ország gaz­dasági fejlesztése és iparosítása te­rén azt amit a magyar burzsoázia évtizedeken keresztül nem volt ké­pes elérni. A felszabadulás óta eltelt idő alatt a magyar munkásosztálynak a párt vezetésével szívós harcot kel­eti folytatnia az imperialisták által támogatott kizsákmányoló osztályok kísérletei ellen, akik a régi rend­szert akarták visszaállítani. A ma­gyar népnek kitartó harcot kellett folytatnia az uj társadalmi rend megszilárdításáért, mert az éles osz­tályharc viszonyai között uj gazdaságot kellett felépítenie. Abban, hogy országunk ipart ország lett, döntő szerepet játszott a Szov­jetunió állandó és sokoldalú segít­sége és külpolitikája. Védelmünkre kelt. kiállt érdekeinkért az imperia­listákkal szemben. A Szovjetunió segítsége nélkül nem tudtuk volna országunkat ipart országgá fejlesz­teni. Melyik kapitalista ország adott volna hazánknak nehézipart felsze­relést és olyan, anyagi segítséget, amely az ország ijmrositásához . szük­séges? A propagandista a fentieket kibő­vítve tehát nemcsak elvi kérdéseket magyaráz meg, hanem hazafiasságra is neveli a hallgatóit. Az anyagon keresztül szembeállítja a régi Ma­gyarország elmaradottságát a szo­cializmust építő haza rohamos fej­lődésével, a múlt szolgaságét a mai szabadsággal és függetlensé­günkkel. Ezzel a jogos nemzeti büsz­keség érzetét kelti fel a hallgatói­ban. Emlékezteti a nehéz küzdel­mekre, melyeket a Szovjetunió se­gítségével, a párt vezetésével kellett a dolgozó népnek megvívni ellensé­geinkkel szemben. Elősegíti, hogy a hallgatókban elmélyüljön a’Szovjet­unió ás a népi demokráciák iránti szeretet, s gyűlölet az osz'tálycllen- séggel szemben. Hiányosság egyes propagandisták részéről az, hogy a nevelést nem az anyagon keresztül akarják elérni hallgatóik között, hanem igyekeznek hangzatos jelszavakat, frázisokat bedolgozni az előadásaikba. Ez rossz módszer, mely nem tudja lekötni a hallgatók figyelmét. Mechanikus, unalmas lesz az előadás és a vita­vezetés. Nem tudja ráirányítani hallgatói figyelmét azokra a felada­tokra, amelyek a szocializmus épí­tése idején előttünk állanak. A pro­pagandistának mindig szemelőtt kell tartania hogy fontos és felelősség- teljes partmegbizatást hajt végre, hiszen pártunk a dolgozók politikai nevelését bízta rá. Ezért kell a propagandistának az előadásokra, vitákra alaposan felké­szülnie. Szoros kapcsolatot kell tar­tani a pártszervezettel, a gyakorlati élettel és a hallgatóival. Ismernie kell a hallgatóinak gyakorlati mun­káját, problémáit. Figyelnie kell a hiányosságaikat és az egyéni beszél­getések alatt hívja fel a hallgatók figyelmét a hiányosságokra. E téren is sokat tanulhatunk a szovjet propagandistáktól, akiket az elvhüsóg, megingathatatlan célratö­rés a tömegek érdekéért folytatott harc jellemez. A propagandista lás­sa, hogy jó munkája elősegíti egy- egy üzem, község munkáját. Számos tapasztalat bizonyltja, hogy ahol jó a propagandamunka, ott megszilárdult a munkafegyelem, emelkedett a termelés. A propagan­disták jó munkája nyomán számos dolgozó paraszt választotta a nagy­üzemi mezőgazdaság útját, lépett a termelőesoportba. A tapasztalatok igazolják, hogy ott, ahol az okta­tás színvonalának emelése, a párt- munka'Ölőtérbe került, ahol a pro­pagandisták lelkiismeretesen, jól végezték munkájukat, oibt fokozódott a párttagok aktivitása, jamlt a po­litikai tömegmunka, megszilárdult az állami és munkafegyelem, sikeresen folyik a termelési és begyűjtési ter­vek teljesítése, túlteljesítése. Ezt bi­zonyltja a Bolsevik Párt sok évti­zedes munkája, ezt bizonyítja pár­tunk eddigi tapasztalata is. Nagy Ferenc Az országos művészeti bemutató első kötelező szereplésére készülnek a csoportok A szocializmus építésének korsza­ka, lehetővé teszi és nagymértékig segíti a népi tehetségek kibontako­zását. Népi demokráciánkban. a munka becsület és dicsőség dolgává lett, a népi alkotó erő a termelésben minden régi elképzelést meghaladó eredményeket ér el. Hasonló a fejlő­dés a művészetek terén is. Ez a fejlődés nemcsak segíti a dolgozók művészi nevelését, növekvő kulturá­lis igényeinek kielégítését, hanem magában foglalja egyre szélesebb tö­megeknek, mint alkotónak részvéte­lét egész kulturális életünkben. Felvirágzott a tömegek művészete a népi művészet is, amely munkára, harcra buzdit, gazdagítja a dolgozók ismereteit és .érzéseit, szebbé, vidá­mabbá teszi életüket. Megyénk üzemi és falusi cso­portjai nagy lelkesedéssel és szor­galommal készülődnek a versenyre, melynek első szakaszához most ér­tünk el. November 7-én rendezi minden község, üzem, iskola a he­lyi bemutatókat, összekötve az első oktatói részére tapasztalatcsere-ér­tekezletet tart a megyei népművelési osztály, melyen az oktatók és veze­tők szakmai segítséget kapnak agy a szakelőadókon, mint az egymástól tanult tapasztalatokon keresztül. A csoportoknak úgy kell felkészül­niük, hogy munkájúkkal, fellépéseik­kel segítsék a békéért folyó küz­delmeit, ötéves tervünk végrehajtását, termelőszövetkezeti mozgalmunk fej­lesztését, az ország kulturális fel- emelkedését. Ápolják a népi és kiasz _ szikus hagyományainkat, terjesszék az uj művészi alkotásokat, amelyek a mi uj életünket, a békéért, a szo­cializmusért folyó nagy küzdelmet éneklik meg. Az országos verseny jelszava: , A művészet fegyvereivel is erősítsük a béke, a honvédelem, a szocializmus nagy ügyét/‘ A zalalövői téglagyár dolgozói jelentilt: Október 25-én befeleztük éves tervünket Boldog örömmel jelenthetem üze­münk dolgozói nevében, hogy eleget tettünk pártunk, államunk iránti kö. tel ez e ttség iinknek. — Október 22-én kezdődött meg az a lelkes munka, amelynek nyomában napról-napra nőttek a teljesítmények. Ma büszkén mondhatjuk: — Nem hoztunk szé­gyent üzemünkre. Dolgozóink tudták, hogy a terv: törvény, amely mindenkire egyaránt vonatkozik. Falcó János telepvezető elvtárs felvilágosította a dolg-ozó- kat, azok megtanulták: mit jelent számukra a terv pontos teljesítése, túlteljesítése. örömmel jegyezték fel dolgozóink a napi teljesítéseket. Uj jelszó szü­letett nálunk: ,,Hare a napi 25 ezerért!" A kemencések, a behor­dok, a kihordók, a koesitolók egy­mással keltek versenyre a minőségi téglákért.. Jó munkájuk eredménye, hogy éves tervünket október 25-én délután fél kettőkor befejeztük, Herczeg János párthírek kötelező szerepléssel.-^é^gykanizsa város 31) kulturcso- portja nevezett be a mai napig, de a nevezések még föl; mák. Az 1952—53. ért járási kuUurver- seny szervezésében élenjáró letenyei járás ez évben is tartja szervezós- T>cv az elsőséget. A járá3 minden községe benevezett a versenybe, van­nak községek, hol két-húrom csoport­tal is indulnak a versenyen.. A verseny érdekében november 2-áu a művészeti csoportok vezetői és Megyénk összes alapszervezetei­ben 30-án, csütörtökön tartsanak ncpnevelóertekezleteket. Az érte­kezlet anyaga: a központi Népne­velő október 22-i számában a: 1. „A Szovjetunió a békéért harcoló népek példaképe“ (Nép nevelő IG-os oldal.) 2. „Legtöbb érték az ember“ (Népnevelő 40-es oldal.) cimű anyagok. Felhívjuk pártbizottságaink fi­gyelmét, bogy a népnevelőértekez. leteket készítsék elő, adjanak meg minden segítséget alapszerveze. tőinknek. ★ A Púrtoktatás Házában 30-án, csütörtökön este 6 órakor előadást tartunk „A párttagság megtiszte. lő cime“ címmel a párttagok ré­szére. Előadó Fehér Ferenc elv­társ. MDP MB AGIT,-PROP. OSZT. 2 hónap választ e! az év végétéi Mit tett az fisványoiaíkutatö és Mélyfúró Vállalat a terv teljesítéséért? Alihoz, hogy a tervet teljesít, síik, túlteljesítsük, szükségéé, hogy a határidőkkel helyesen gazdálkodjunk. Ezt nem mond­hatjuk el a nagykanizsai Ásvany- olajkutató és Mélyfúró Vállalat­ról. Hibát követnénk el, ha lebecsül­nénk a nehézségeket, amelyekkel a vállalatnak meg kell küzdenie, de hibát követnénk el akkor is, ha a nehézségeket túlméretez­nénk s minden további nélkül el­fogadnánk azt, hogy az októ­beri első dekádtervet azért tel­jesítették 69.7 százalékra, mert objektiv nehézségeik voltak. A második dekádban még gyen. gébbek voltak az eredmények. Mindössze G7.3 százalékos telje­sítményt értek el. Ha visszate­kintünk a Ili. negyedévre, azt látjuk, hogy a dolgozókban meg­volt az akarat a terv túlteljesíté­sére. Vállalták, hogy 7588 métert fúrnak terven felül. Csak az a felajánlás értékes, amelyet meg is valósítunk. A A Fúrási Vállalat felajánlása bármennyire szép volt Is, mint feiajánlás csak igen kis részben, mondhatnánk, említésre sem mél­tó részben érett teljesítéssé. Az okok, amelyek a lemaradást előidézték, nem ujkeletüek. A kutató fúrásnál az ismeretlen ré. tegek könnyen felboríthatják egy- egy garnitúra tervét. Az első időben mindig jól haladnak a munkával, ahogy aztán mélyebb, re kerülnek, mind gyakrabban lépnek fel a terv teljesítését gátló nehézségek. t> A vállalat mérnökei nagyon jól tudják, milyen eszközökkel har­colhatnak és kell harcolniok . a jobb eredmények eléréséért.' Át­keli toraink a kemény kőzeteket. Nem könnyű munka, de ha a szovjet tapasztalások felhasználásával dolgoznak, lényegesen meggyor­síthatják munkájukat. Ha na­gyobb mennyiségű és nagyobb nyomású furóiszappal végzik a munkát, nagyobb teljesítményt érhetnek el. A fúró könnyebben dolgozik a lyuktalpban, köny- nyebben marja az alatta lévő kemény kőzeteket. Többször hallottuk egyes gar­nitúráknál, hogy az iszap minő­sége nem kielégítő, gyorsan sű­rűsödik, keményedik. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy többször kell ellenőrizni az iszap minőségét s annak összetételiét. Gyakran hivatkoznak arra is, hogy hiányzik az iszap megjavítá­sához szükséges bentolit s ezen­kívül a repedéses kőzetek sok iszapot elnyelnek. Az elszökött iszap nyilván hátráltatja a mun­kát, de az iszap javítására ta­lálhatnak módot. Jó jelnek te­kinthetjük, hogy máris megkezd­ték a kísérletezést a kifőzött sző. lötörköly szesztelenitett, savas le. vével. Egy másik dolog, amire szintén nagyon sokat hivatkoznak a fú­rás dolgozói — a görgős fúrók elkopása. A vállalatnál nagyon sok kitű­nő mérnök dolgozik. Ha nagyon akarnák, ha komolyan foglalkoz­nának ezzel a hiányossággal, bi­zonyára találnának megoldást. A Nagylengyelben folytatott eljá­rást kellene még jobban tökéle­tesíteni. Ne legyenek megalku­vók, ne azt mondják, hogy a, he­gesztett fúrók nem hosszú életű­ek. hanem olyan javítási módszert dolgozzanak ki, amellyel a javí­tott fúrók élettartamát meghosZj sz-abbithatják. A vállalatnál hátráltatja a munkaverseny lendületét az is, hogy nem fordítanak kellő gondot a verseny nyilvánosságá­ra. Fender Gyula munkaügyi elő­adó mindent elkövet, hogy az egyes garnitúráktól naponta be- küldjék a jelentést, azonban ez csak akkor történik meg, ha ki­emelkedő teljesítményekről szá­molhatnak be. A garnitúrák nem versenyeznek egymással. Azt mondják, min­denütt mások a viszonyok, má­sok az adottságok. Ez még nem zárná ki a versenyt, hisz a mun­ka, amit végeznek, hasonló. A’ garnitúrák közti különböző elté­réseket pedig a verseny értékelé­sénél számításba vehetnék. Az év elején anyagtakarékos-' ságra és önköltségcsökkentésre tettek felajánlást. Vállalták, hogy az év végéig 715.400 forint érté­kű anyagot takarítanak an eg. Alig valamivel több, mint két hónap választ el az év végétől, de még messze vannak a felajánlás teljesítésétől. Ezideig 473.974 fo­rint értékű anyagot takarítottak meg. Majdnem hasonló a helyzet az önköltségcsökkentésre tett felajánlásnál is, ahol a vállalás 643.816, inig a teljesítés 382.627 forint. A III. negyedévre tett felaján­lásoknál már szebb eredményeik vannak. Vállalták, hogy a kutak határidöelötti átadásával 475.5 tonna olajat takarítanak meg. Vállalásukat 1155 tornával tulíeliesítettsk, ugyancsak túlteljesítették a III. negyedévre tett önköltségcsökken, tési felajánlásukat is, mert az 1.1 százalékos vállalással szemben 3.9 százalékos teljesítést értek el. Az újítások terén szeptember­ben voltak eredményeik. 18 újí­tást adtak be, ezek közül 11-et el. fogadtak, sőt. már be is vezettek. A beadott és elfogadott újítások mindegyike a munkaidő lerövidí­tését szolgálja, A munkafegyelemnél még min­dig sok a javítani való, amit az is mutat, hogy októberben, az előző hónappal szemben növeke­dett az igazolatlanul mulasztók száma. A pártbizottság igyekszik javí­tani, fokozni a politikai munkát. Az utóbbi időben a pártszerveze­teknél is nagyobb a tevékenység, az eredmények azonban csak las­san kezdenek kibontakozni. Az üzemi pártbizottság titkára az eddiginél még sokkal nagyobb gondot fordítson a. termelés és a felajánlások pártellenőrzésére. A pártbizottság a legteljesebb mértékben ismerje meg a felada­tokat, ismerje meg az egyes te­rületen mutatkozó nehézségeket, Hogy munkáját eredményesebbé tehesse. Magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy az adott szó­ért felelősséggel tartoznak, mint ahogy a vállalat is felelősséggel tartozik a terv teljesítéséért. A munkafegyelem megszegőivel szemben a legszigorúbb rendsza­bályokat alkalmazzák. Az elné­zés bűnös cselekedet, amely a terv teljesítése, a szocializmus épí­tése ellen irányul. A párt, a szakszervezet, a vál­lalat vezetősége és a műszakiak az utolsó két hónapban minden erőt összpontosítsanak, hogy az év végén emelt fővel állhassanak a párt elé, a dolgozó nép elé, amely számon kéri, mit tettek a szocializmus építéséért az 1952-es évben. Szabad a burgonya forgalma a letenyei járásban A letenyei járás dolgozó paraszt- 3ága teljesítette az állam iránti kö- telezesteégöt. Burgonyából a járás meghaladta a 100 százalékot. Jő munkájukért az egész járás terüle­tén megkapták a burgonya szabad­piaci értcikesitiésének jogát-. Azok a dolgozó parasztok, akik kötelezettsé­güket teljesítették, felesi egburgo- nyájukat szabadon értékesíthetik. Csütörtök, 1952. oktt 30,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents