Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-11 / 213. szám

Az is tá 11 ót rág y a helyes kezelésével és felhasználásával jelentősen növelhetjük termésátlagainkat Termelöszövetkőzeteink gazdál­kodásának egyik legnagyobb hi­bája, hogy elhanyagolják az is­tállótrágya kezelését és nem for­dítanak elég gondot a trágya he­lyes felhasználására. Ezek a hi­bák nagy kárt okoznak a terme­lőszövetkezeteknek, hiszen a helytelen trágyakezelés következ­tében a trágyának legalább egy- harmadrésze veszendőbe megy, s emellett minőségben is romlik. Mezőgazdasági termelésünk el- njarado'ttságániak felszámolásánál, a terméseredmények állandó nö­velésénél tehát egyik legfonto­sabb feladatunk, hogy minden termelőszövetkezet biztosítsa a megfelelő trágya­kezelést és felhasználást. Ennek a, célnak az elérése érde­kében mindenekelőtt meg kell ál. 1 ágit a ni a a termclöcsoportnak, hogy meuuyí trágya áll rendelkezésére. A rendelkezésre álló istállótrá­gya mennyiségét legkönnyebben a számosállatállomány alapján le­het megállapítani. Egy. számos­állat után — helyes trágyakeze­lés - esetén. _ évente 70 mázsa ér ett trágyát számíthatunk. Ha a múlt évről nagyobbmennyisé- gü istállótrágya maradt kihordat. lanul, akkor azt kell kiszámítani, hogy hány köbméter a visszama­radt- trágya. A köbméterek szá­mát nyoiccal beszorozva meg­kapjuk, hogy hány mázsa visz- szamaradt trágyánk van. Amikor már tudjuk, hogy mennyi trágyánk van, akkor ­kijelöljük a trágyázandó területeket. Elsősorban az ősszel vetendő és az istállótrágyát különösen meg­háláló repce és őszi takarmány­keverékek alá keli trágyát kihor. dani. Sorrendben ezután követ­kezik a gyapot, cukorrépa, máié, burgonya kender- és kukoricave­tésekre szánt területek trágyázá­sa. Természetesen meg Keil állapí­tani azt is, hogy milyen nagy te­rületeket trágyázunk és mennyi trágya kell holdanként. Szántó­földi termelésnél laza talajon 150 mázsa kö­zépérett, középkötött tala­jon 200 mázsa érett, kötött talajon pedig 200 mázsa kö­zépérett trágyát számítunk holdanként. Ez a számítás akkor helyes, ha laza talajon 3, középkötött tala­jon 4, kötött talajon pedig leg­alább 5 évenként trágyázunk. Ha túlérett istállótrágyát hordunk ki és sekélyen leszántjuk a talajba, akkor holdanként 100 mázsa is elegendő belőle. Helyes azonban, ha a túlérett istállótrágyát szu­perfoszfát granulálásához hasz­náljuk fel, mert igy még jobban érvényesül a t rágyád térmésfoko­zó hatása. Miután gondos számítással megállapítottuk, hogy milyen te­rületeket, milyen mértékben trá­gyázunk, jól uieg kell szervezni a Írágya kihordását. A minisztertanács az 1952. évi őszi növénytermelési munkák végrehajtásáról hozott határozata előírja, hogy a trágya kihordását nyomban a gabonafélék betakarítása utáii meg keli kezdeni és szeptember 30-ig be keli fe­jezni. Ezt a feladatot csak akkor tud. ják idejében és jól végrehajtani termelőszövetkezeteink, ha a trá­gyahordásra. tervszerűen felhasz­nálnak minden rendelkezésre álló gépet, fogatot és kézierőit. Külö­nösen fontos a trágyahordás jó megszervezése azért is, mert ez­zel egyidőbén egyéb mezőgazda­sági munkákat is cl kell végez­ni. Szükség esetén vegyék igény­be a termelőszövetkezetek a trá­gyakihordáshoz a gépállomások segítségét is. A trágya kihordását úgy szer- vezzék meg a tcrmclöesoportok, hogy minden brigád önállóan, a rendelkezésére bocsátott fo­gaterőkkel és a brigád tagjai, val végezze el ezt a munkát. A trágya felrakásánál és kihor­dásánál ügyelni kell arra, hogy a közvetlen trágyázásra már al­kalmas. érett trágyát külön hord­ják -ki, teregessék cl és lehetőleg azonnal, de legké­sőbb 2 napon belül szántsák be a talajba. A még nem egészen érett, szal­más ab ír istállótrágyá.t szarvasok­ba rakjuk és legkésőbb az őszi mélyszántás idejéig szélttéreget- jük, majd a szétteregetés után nyomban beszántjuk. Igen fontos, hogy a trágyái egyenletesen teregessük szét. He­lyes, ha a trágyázandó területet fo­gásokra osztjuk fel. Legcél­szerűbb 4 öl széles fogásokat kapavágásokkal kijelölni. A trágyát szállító kocsi vagy vontató a fogások közepén halad­jon. Az egyenletes trágyázást ak­kor biztosítjuk legmegfelelőbben, ha a trágyát a szállítóeszközről kupacokba rakjuk és a kupacok­ból teregetjük szét. A trágyázás­nak ez a módja azért is helyes, mert igy gazdaságosabban ki tud. juk használni a fogateröt. A helyes Irályaiéi használás érdekében pontosan meg kell ál­lapítani, hogy milyen hosszú le­gyen egy fogás. A fogás hosszúságát a követ­kezőképpen számítjuk ki: Az.. 1600 négyszögölet (1 kát. holdj elosztjuk néggyel (mivel 4 öl egy fogás szélessége). Az eredmény 400. Ezután az 1 hold­ra szánt trágya mennyiségét el­osztjuk annyival, ahány mázsa trágya a szállítóeszközön van. Ka például egy holdra 200 mázsa trágyát akarunk kihordani és egy szekéren 8 mázsa trágjra van, akkor a 200-at elosztjuk 8-cal. Az eredmény 25 Ezután ezzel a ered­ménnyel, tehát 25-tel, elosztjuk a 400.at és megkapjuk, hogy milyen hosszú legyen egy fogás. Ebben az esetben 400 osztva 25- tel, tehát 16 öl hosszú lesz egy fogás. A példának felhozott esetben, amikor tehát 200 mázsa trágyát szánunk egy holdra és egy szeké­ren 8 mázsa trágyát szállítunk, egy fogásra (a mi példánkban 16 öl hosszú és 4 öl széles) éppen egy kocsirakomány trágya kell. Ha, a szállítóeszközön több vagy kevesebb trágya van, akkor aíra kell ügyelnünk, hogy a fogáson belül 4 ölemként az egész holdra szánt trágyamennyiségnek szá­zadrésze kerüljön. (Holdanként 200 mázsa trágya esetén tehát 2 mázsa.) A nem kellően érett trágyát szarvasba kell rakni. A szarvasok 3—4 méter széle­sek és 2, 2 és fél méter ma- , gasak legyenek. Egy-egy szarvasba 5—6 hold trágyázásához szükséges mennyi, séget rakjunk. Fordítsunk nagy gondot arra, hogy a szarvasba, hordott istállötrágya nedvesség­tartalma elérje a 70—75 százalé­kot. Ha a trágya nem elég ned­ves, akkor kihordás közben víz­zel, vagy hígított trágyáiéval lo­csoljuk. A szarvasokat 10—15 centiméter vastag földréteggel ta­karjuk le Az istállótrágya eredményes feüiasznáiásánák fontos feltétele az is, hogy idejében és jól szántsuk be a trágyát a talajba. A trágya alászánitására legal­kalmasabb az elöhántós kultur­elle, főként akkor, ha teljesen érett istállótrágyát használunk fel. A gyorsan haladó traktoroké nem fordítja le az egész trágyát a barázda aljára, hanem a baráz­da-szeletek közé rétegezi. Általá­ban minél gyorsabban halad az eke, annál biztosabb, hogy a. trá­gya megfelelőképpen kerül a ta­lajba. Szeptember 30-ig feltétlenül ki kell hordani minden istállótrá­gyát Elsőrendű érdekük ez a ter- melöcsoportoknak, egyénileg dol­gozó parasztoknak, mert ebben az időben legkedvezőbbek a trágya talajjavító hatásának teljes érvé­nyesüléséhez szükséges feltételek. Nizsalovs*ky József I P O K T A zaíaszentgróii járás sportköreinek munkája A zalaszenlgrótj járásban jelenleg 7 falusi cs 2 szakszói vezeti -sportkör mű­ködik. A . közelmúltban még 3 falusi sportkör működött A' falusi sportkör, megszűnt, helyette megalakult a két szakszervezeti sportkör: a Zalaszent- gróti Traktor cs a Zaíaszentgróii Vö­rös Meteor. Ha a sportkörök eddigi' munkáját vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy az csak -egy-két sportkörben kielégítő. Ezek közé tartozik elsősorban Mikosdpuszta és Zalabér. Mindkettő sportfejlesztési tervét már most túlteljesítette. ■ Joggal nevezhető tehát Mikosdpuszta és Zala­bér a járás két legjobb sportkörének. Az előbbi MHK-tervét ezideig 130 szá­zalékban, Zalabér pedig 120 százalék­ban teljesítette. Ha megnézzük, hogy Mikosdpuszta és Zalabér hogyan tudta eddig sportfejlesz­tési tervét 101, illetve 1UÖ.5 százalékra és MHK-tervét 130, illetve 120 százalék­ra teljesíteni, nem nehéz a jő munka ,,titkát” megállapítani: jó a sportköri vezetés, -a sportvezetők igénybe veszik a párt- és tömegszervezetek, de nem utolsó sorban a községi tanács segítsé­gét, útmutatását. Mindkét Vezetőség munkájában fontos szerepet játszik a politikai nevelés. Ezt a módszert nem­csak az aktív .sportotoknál alkalmazzák, hanem a község valamennyi sportszere­tő dolgozója körében is. Mikosdpusztán Salánky István sportköri elnök, Zala- bérben Fehér György és Hencsey Fe­renc vezetőségi tagok jó munkája nyo­mán még jobb eredményekre töreksze-.. nek a sportkörben. Nem elégszenek, meg sem a sportíejlesztési, sem az'MHK- tervük jelenlegi túlteljesítésével,' ha­nem tovább -folytatják az MHK-ban a próbázlatásokat. Jó munkát végeznek az cgeraracsai és zalakoppányi sportolók is. Mindjét községben az idén alakult meg a sport­kör, de máris szép eredményekkel di­csekedhetnek. Egcraracsa a "nyár folya­mán rendezett egy jól sikerült szpáriá- kiádot, a községben 25 ló .jelentkezett MHK-ra, akik közül már csak néhány­nak hiányzik egy-két próbája. Zalakop- pánybán szintén 25 jelentkező van és . a próbázások itt is szépen folynak. A sportfejlesztési tervét Egcraracsa eddig 7ű százalékban, Zalakoppány pedig 73 százalékban teljesítette. Mindkét ""sport­kör labdarugócsapata a járási Bcke- Kupábau szerepel és jól megállják he­lyüket. Az cgeraracsai sportkör munkáját crcd- | menyesen segíti a' községi tanács. Ez. a segítség minden téren megnyilvánul a sportolók iránt. Kern mondható ct ugyan­ez a zalakoppányi, tanácsról. Pedig a zalakoppányi fiatalok is megérdemlik a segítséget, mert szeretik- a sportot és eredményeket is érnek cl. Gétye község" sportköre a legfiatalabb a járásban: műk hónap 27-én alakult. Ez a sportkör már közvetlenül meg­alakulása nláji tamijeiét adta életképes­ségének. L'övészcsnpata Nagykanizsán szerepelt a megyei lövészversenyen és jó eredményt ért el. A gétycieu jó mun­káját a továbbiakban bizonyítja az is, hogy szeptember 14-én szpártákiádot rendeznek és erre az alkalomra elha­nyagolt állapotban levő sportpályájukat saját erejükből teljesen rendbehozzák. Az eddig felsorolt jó eredmények cgyi- . ke sem mondható e! Zalaapáti "cs Kchi- da sportköréről. Az év elején mindkét helyen jól indult a munka. Ez azonban csak kezdeti feilángoiás voit. mert ké­sőbb cs jelenleg is az egy labdarúgáson kívül más sporttevékenység nem ta­pasztalható náluk. - , • A jó munka lendülete elsősorban , azért tört meg ebben a két sportkörben, mert az állami gazdaság mind Kehicián, mind Zalaapátiban magukra hagyja a . spor­tolókat. Megnyilvánul ez abban is, hogy az állami gazdaságok nem használják fel sportalapjukat, nem bocsátják a sport­körök rendelkezésére. A két községben rosszul viszonylik a községi tanács is a sporthoz. A zala­apáti tanács csak néha érdeklődik £ sportélet iránt, a kehidai pedig még' ezt sem teszi. Ebben a vezetőség is hi­bás, mert ahelyett, hogy feltárná a nehézségeket, egyedül akar mindent megoldani.. Ez természetesen nem si­került és elhanyagolták a szakosztályt naplók vezetését és a havi MHK-je- lcntések beküldését. A jövőben a zalaapáti, a kehidai álla­mi gazdaság cs községi tanács sokkal eredményesebben járuljon hozzá ahhoz, hogy a sportkör jó munkát végezhes­sen. Ez érdeke mindkét szervnek, mert a sport ma már állami feladat, tehát az állami gazdaságok és tanácsok fel- 'adata is. A két sportkör vezetősége pe­dig igyekezzék a hiányosságokat mielőbb kiküszöbölni, hogy Zalaapáti és Kehida a jó munkát végzq is íelsorakozh assék sportkörök közé. Utoljára hagytuk a zalaszentgróti sportköröket. Zalaszerjtgróton a két szakszervezeti sportkör megalakulása előtt nem volt kedvező a helyzet. Szét­húzás, ejvakodás jellemezte a volt falu­si sportkör munkáját. A Traktor SK és a Vörös Meteor megalakulásával meg­változott a helyzet. Az állami gazdaság kiválásával, illetve sportkörének meg­alakulásával megvan a lehetőség arra, hogy-, az állami gazdaság vezetősége a sportkör vezetőségével együtt önállóan intézze , a gazdaság dolgozóinak sport­életét cs bebizonyítsa azt( hogy a Traktor SK. megalakulása az, egészsége- fcjlődés következménye volt. A Vörös, Meteornál kezdett nehézségek mellett eredmények is mutatkoznak. Ezek közé -Számítható elsősorban az, hogy átvette a bomladózó félben levő megyik bajnokságban szereplő labdaní- gócsnpat irányítását, melynek eredmé­nyeképpen a csapat győztesen szerepelt azóta már idegenben is. Természetesen mindkét ui sportkörnek bőven akad még pótolnivalója, különösen az MHK-ban. ■ahol a hiányosságokat Icgelsősorban kell megszüntetniük. . A zalaszentgróti sportkörök nagyrésze eddig jómunkát végzett. Az eredménye­ket tovább kell fokozni különösen azok-' ban a sportkörökben, ahol az MHK-ban és a sportíejlesztési tervben lemaradás • mutatkozik. Ennek feltétele az, 'hogy először a sportkörök vezetői javítsák meg munkájukat. De. szükséges az is. hogy az érdekelt községekben a tanácsok és állami szektorok sokkal hathatósab­ban segítsék elő a sport, fejlődését, mint ahogyan azt eddig tették. A sport­körök számára a munka megjavításának legeredményesebb eszköze az, ha csat­lakoznak az Egyesült Izzó fiataljainak MI lK-fcl hívásához és egymást is ver­senyre hívják ki abban liogv az Egye. sült Izzó felhívásával ne-.Maiban melyikük végez jobb munkát az MHK- ban. Ezt a versenyt szélesítsék ki és a lendületet vigyek át az egész sportfej- jesztési tervre, hogv a zaíaszentgróii já­rás becsülettel teljesíthesse kötelességét a sportban is. KOVÁCS ZOLTÁN * 4 MOZI Zalaegerszeg: szeptember II—IC: llIGOLETTö Nagykanizsa: szeptember 11—14: egy ifjú Házaspár APRÓHIRDETÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, vasbetonszere­lőket és betonozómunkásokat azonnal ielvesz, épületeiéin gyártásra átképez Epületelerngyár, Budapest, XI. Buda­foki.ut 78. Jelentkezni a helyszínen. Vidékieknek szállás biztosítva. < 1683) egyél készételt: GAZDASÁGOS! Kapható a Nagykanizsai Kis­kereskedelmi Vállalat Árudái­ban. ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő; Szántó Jenő. — Felelős kiadó: Darabéi Iván. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyi-tér 4 Telefon: 102, — Készült a Vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 75, — Felelős vezető: Hegedűs Gyula. Egy ifjú házaspár története Nagykanizsa, IN, 11—14. Ágnes Sailer és Jochen Kursten fiatal szinészházaspár Berlin nyu­gati övezetében - dolgozik. Nagyon szeretik egymást, de eltérő politikai felfogásuk miatt egyre többet civa­kodnak. A fiatal házasok sokat szerepel­nek együtt színházban, rádióban, filmen. Az egyik előadás premierjén a népes közönség soraiban Hartmann náci rendező jelenik meg-. Mindenki felháborodik azon a tényen hogy a hírhedt náci rendező újra szerepel a nyilvánosság előtt. Ágnes .és Jochen szerepet kapnak Anna Seghers „Hetedik kereszt“ <■ i mii regény ének li ang j á t ék váltóssá-- tóban. Az amerikai álkuHuvpolitika, az iróuö náciellenes darabját a kommunisták ellen fordította. Ez az esemény kinyitja Ágnes: szemét és kezdi világosabban látni az ameri­kai parancsot végrehajtó bonni báb­kormány háborúra uszitó politikáját. Jochen kitart" állítása mellett, hogy ,;a művészetnek semmi köze a politikához“. A feszültség fokozó­dik .Berlinben. Ez kihat a művészeti éleire is. Ágnes visszautasít ja a fel­lépést Sartre francia iró „Piszkos kízek“ cimirkommunistaellcn.es "da­rabjában .viszont -szívesen játszik Bürmeistcr színházában, aki S’zimo- uov „Orosz kérdés“-ét adja elő. Most már világosan látja, hogy az orosz kérdés a háború vagy a béke kérdése. A fiatal színésznő a ron',eltakarí­tási munkálatok során közelebbi kapcsolatba kerül a német munká­sokkal. Ivelet-Berlin dolgozói Sztá­lin elvtársról elnevezett fasort épí­tenek. hogy hirdesse a német nép háláját és szeretőiét a Szovjetunió iránt. Az avatási ünnepség műsorának megszervezésével Ágnest bízzák meg aki örömmel vállalja a feladatot. A Sztál in-fasor avatási ünnepségén Ágnes szavalata nagy sikert arat. A dolgozók megbecsülik és értékelik munkáját. Mig Ágnes egyre jobban a béke- havi- szolgálatába állítja tehetségét, Jochen egyre jobban az amerikai propaganda hatása alá. kerül. Mikor a náci rendezőt, Hartmannt a tör­vény felmenti," Jochen még ekkor sem akarja belátni, hegy a Hart­mann-ügy szoros összefüggésben van a fasizmus újjáélesztésével. Sze­repet vállal az amerikaiak által rendezett előadáson. Az . előadás csúfos kudarccal végződik mert a nyugatberlhii' dolgozók egyre keve­sebben látogatják az amerikaiak kulturális rendezvényeit. A fiatal házasok között a nézet- eltérések egyre fokozódnak, Végül is szakításra került a sor. A válóper tárgyalásának napján Jochen szemtanúja lesz az amerikai katonák provokációjának, amikor azok aláírásgyűjtő bekell arcosokat támadnak meg. Jochen a békehareo- sok segítségére siet és együtt ve­rekszik velük. Csak most hull le a hályog szeméről. Látja az amerikai „életformát“, a háborús propagan­dát. a keletberlir.i épitö, alkotómun­kát, a művészek megbecsülését. Boldogan öleli magához feleségét a válást pedig örökre elnapolják. RIGOLETTO Olasz operafilm Zalaegerszeg, IN. 11—10. Fii mszűi házaink műsorán igen gyakran szerepelnek hires operák filmváltozatai, amelyek megismerte­tik velünk a nagy zenei klássziku- sok müveit. Mától kezdve Arcrdi al­kotása, a Rigoletto. ez a dallamos zen éj ü és igen könnyen érthető olasz operafilm kerül bemutatásra. „Kel! az asszony, s a lányok is kellenek, hisz a nőktől lesz gyö­nyörű az élet“", énekli a dalt a léha és kicsapongó Mantua herceg. Udvari bolondja, a púpos Rigoletto feladata, hogy csúfot űzzön a meg­csalt férjekből. Az egyik ünnepség alkalmával Montoronc gróf, kinek feleségét Mantua szintén elcsábítot­ta. megátkozza a herceget és Tii- golettot, aki csúnyán kiguuyolta őt. Távol a palota zajától él Gilda, a bohóc egyetlen leánya. Apja még a széltől is óvja, mégis szive láng rágyújt a fiatal herceg iránt, aki diáknak öltözve vallja meg szerel­mét. Az udvaroncok azt hiszik Ri­goletto szeretőjét őrzi, s rutul ’rá­szedik, hogy a herceg részére rabéi- , ják el Geprano grófnőt. A fondorla­tos szöktet-ésben részi-ve A; Rigoletto is, a. nő sikitásából azonban meg­tudja " hogy saját leáiivA : abolták el. Vidám bohóckodása mögé rejtett halálos gyötrődéssel keresi a her­cegi palotában leányát, bosszút es­küdve a herceg ellen. Orgyilkost fo­gad' Mantua megöletéséie. Mielöit azonban tervét végrehajtatná, el­viszi Giklát, hogy a, lány saját- sze­mével lássa, mint enyel eg szerelme egy cigánylánnyal. Gilda nagyon szereti a herceget és hogy megment - se életét fiuruhába öltözve kér be­bocsátást az orgyilkos lakásába, igy az apja által leibérelt ember öt gyilkolja meg. RigoleLto kéjes óiöiuehim már- már a folyóba akarja dobni lánya elcsábitójának holt-részét. amikor, hirtelen felcsendül Mantua hangja, aki kedvenc dalát énekli. Kinos gyötrelmek között tudja meg Rigo­letto, hogy bosszújának áldozata egyetlen leánya-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents