Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-12 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Felkészült a Ruhagyár az uj pártoktatási évro Gumipitypang Zala megye Mezőgazdasági Kiállításán AZ MDF ZALAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Vili. évfolyam 214. szám. Ära 50 fillér 1952. szeptember 12. Péntek Egység és békeharc Nyugat-Németországban Nyugat-Német,ország ufrafel fegyverzésének politikája, amely a bonni háborús szerződésben és az „európai hadsereg’* megalakí­tására vonatkozó „egyezményben intett kifejezésre, mind átfogóbb tiltakozó-mozgalmat kelt életre Nyugat-Németcrszág lakossága körében. Harcbaindulaiak az egy. ségért- és a békéért a legkülön­bözőbb osztályok és társadalmi rétegek képviselői, a munkások­tól. a nyugatnémetcrszági felsza- baditó-mozgalom élcsapatától, a hazafias gondolkodású, befolyá­sos burzsoá közéleti személyisé­gekig. A nyugat németországi egység­es békemozgalom legutóbbi sza­kaszát olyan vonások jellemzik, amelyek erőről és lendületről ta­núskodnak. Mindenekelőtt meg kell emlé­kezni. a ■ munkásosztály vezető szerepének fokozódásáról a nyu- ga(németországi egység- és béke­harcban. A munkások hónapról- hónap'ra mind tömegesebben •szállnak síkra a német nép nem­zeti jogainak védelmében. A mindinkább politikai jellegű nyu­gatnémetországi sztrájkok részt­vevőinek száma 1951-ben több mint kétezer akkora volt, mint az előző évben A folyó év első felében továbbfokozódott a nyu­gatnémet dolgozók harca, amelyet ■a munkásosztály vezet. A dolgov zók nagyszámú, de szétforgácsolt ; megmozdulásait lenyűgöző erejű tüntetések váltották fel a mun­kások, tisztviselők, az értelmiség tízezreinek részvételével. Nyugat Németország 64 városában a folyó év első ' felében kétmillió ember tüntetett Adenauer militarista politikája ellen. E tüntetéseket és sztrájkokat ia tömegek nagy csszeforrottsága jellemezte- Érdekes eset történt mernrég Ntirnbergben. A rendőr­ség ’kísérletet fett egy munkás-' gyűlés feloszlatására, de végül a munkások szorították be a rend- crkcteléket a városi elöljáróság épületébe. A gyűlést nem sikerült «meghiúsítani. Kemény ellenállást tanúsítottak a rendőrséggel szemben Münchenben, Düssel­dorfban és más városokban is. Az említett esetekben a regkció kénytelen volt visszavonulni és h munkások kiharcolták maguk­nak az „utca szabadságát*«. A nyugatnémetországi nemzeti felszabadító mozgalom jelenlegi- szakaszára jellemző az, hogy a munkások nyomában a dolgozók legszélesebb rétegei haladnak, függetlenül ' szociális helyzetük­től. vallási és politikai nézeteik­kel. A német munkások harca egyáltalán nem szorítkozik gaz­dasági követelésekre, ahogy a (jobboldali szocialista vezetők sze­relték volna és szeretnék, hanem egyre élesebb politikai jelléget eU. Ennek megerősítésére .meg­lehet említeni a következő példát ■A hamburgi tcmeggyülés idején todament a munkások egyik cso­portjához valamelyik burzsoá lap tudósítója és megkérdezte:. „.Mond- íátek, mi a sztrájkotok célja?" Az egyik munkás azt felelte: „.Nem tudjuk, milyen célokat kö­vetnek szociáldemokrata veze­tőink: de.- hogy mi .mic-rt - har­colunk, megmondják ezek a (-fel­iratok**. A sztrájkolok trahszr- pátensein ez volt olvasható: ».Vesszen’ Adenauer kormánya". ..Nem engedjük a militarista - ke­retszerződés megvalósítását!’««'' Nyugat Németországban nagy- tzáznu olyan társasig, cs.Qporr és­A lenti erdőgazdaság dolgozói csatlakoznak Sáribesenyő felhívásához A lenti állami erdőgazdaság dolgozói levelükben jelentették Rákosi elvtársnak, hogy csatla­koztak a sáribesenyöi állami gaz. daság versenyfelhívásához. Leve­lükben többek között ezeket: Ír­ták : „A Szabad Nép utján szerez­tünk tudomást arról, hogy a sári- besenyői állami gazdaság dol­gozói versenyfelhívással fordul­tak -a, többi üzemek felé és szocia­lista kötelezettséget vállaltak. Az erdőgazdaság dolgozói is a meny. nyiség mellett, a minőség megjaví­tására tettek felajánlást. A dolgo­zók kezdeményezését ,-az erdögazda ság vezetősége örömmel fogadta és értekezleten megtárgyalta an­nak jelentőségét. Mérlegeltük a lehetőségeket, aztán vállaltuk, hogy a második félévben 157.016 forintot takarítunk meg) nép­gazdaságunk számára.“ A lenti erdőgazdaság, dolgozói termelésnél a gépi talajművelés b.c. az alábbiakban tették meg a rész. vezetésével 3934, a Pál Endre féle spanyoll o vaskerítés újítás al­kalmazásával 4000, a talajápolás, ban a kézieszközökkel, valamint a csemete uj kiemelési módszeré­vel 9200 foxlpttal járulnak hozzá népgazdaságunk fejlesztéséhez. Ezenkívül még az erdőművelésben 29.300, a melléfcliaszonvételek'kel 16.000, a fuvargazdaság, anyag- költségek, különféle költségek cí­mén 48.290 forint anyagmegtaka- ritást végeznek. Befejezésül ezeket írták: „Fen­ti fogadalmunkat minden részle­tében a dolgozókkal tárgyaltuk meg. Itt a ‘titoisták szomszédsá­gában még fokozottabban érez­zük a terv maradéktalan végre­hajtásának fontosságát ez is mutatjuk meg szeretőiünket a párt és Rákosi elvtárs iránt.“ átvállalásukat: A 48 százalékos szerfakihoza- t’alfc 2 százalékkal növelik és ezzel a második félévben 8.840 forint megtakarítást érnek el. A hossz- tolásoknál és szakaszolásoknál motoros és elektromos láncfűré­szeket alkalmaznak és ezzel köb­méterenként 1,90 forintot, vagyis összesen 5320 forint megtakarí­tást érnek el. Az átszervezett ter­meléssel 9476 forintot térítenek vissza. A fakitermelés megtakarí­tási összege eléii a. 24 ezf;r fo­rintot A szállításnál az erdei rakok szakszerű kezelésével és a fane­mek méret- és minőségsz érinti tárolásával, valamint az uj mód­szerek bevezetésével 19.656 forint í megtakarítást érnek el. A cseme&e­14-én, vasárnap zárul a megyei mezőgazdasági és állattenyésztési kiállítás alkalmazták a fejlett szovjefc agro- technikai eljárásokat, keresztsoro- san vetettek, gépi művelést végez* tök, nemcsak mennyiségben, de mi­nőség terén is kiváló eredményt értek el. Ugyancsak oísö díjazást kapott a zalaszentgróii »Uj Baráz­da" termelőszövetkezet és a tűr- lei ■Ifjú Gárda“ termelőszövetkezet gabonatermesztésben elért fentiek - ,hez hasonló eredményeikért.- Kapásnövények termesztéséért a gelsei állami gazdaság, mely hol­danként 150 mázsa cukorrépát ter­melt a nyersfoszfátos istállótrágya alkalmazásával, mely megyénkben egyedülálló. A zalaszentgrótj „Uj Barázda" termelőszövetkezet 140 mázsás cukorrépa átlagterméséért, a zalaegerszegi -Dicsőség Sztálin­nak“ termelőszövetkezet, mely 30 mázsás hcldapkint kukorica ter- mésereményt ért1' el négyzetes ve­téssel, pótbeporzással és gépi mű­veléssel, A zalaszentgróti áíllami gazdaság kiváló gyümölcstermesztési ered­ményeiért, mely termés teljes egé­szében minőségi exportáru. Kerté­szet terén.a zalaegerszegi. -Dicső­ség Sztálinnak és a nagykanizsai ■Vörös Csillag“ termelőszövetkeze­tek nyertek első díjazást- a kiállí­táson bemutatott uj agrotechnikai eljárásokkal kitermelt kertészeti termelvényeikért, A mezőgazdasági és állaticnyész- tési kiállítás folyó hó 14-én, vasár. nap ünnepélyes külsőségek köpött szüreti felvonulással és szüreti bál_ tál egybekötve zárul. A kiállítás szüreti szinpompáját az andráshi- dai, pózvai, csácsbozsoki, ríeszeleí, zalabesenyői és teskándi állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek dol­gozói, valamint az egyénileg dolgo­zó parasztfiatalok és népi kultur- csoportok fogják emelni. Hantos Zoltán is- A Nyugat-Németországban je­lenleg folyó politikai harcnak azonban uj,, vonása -az, hogy a dolgozók tömegmegmozdulásait ma -már semmiféle , módszerrel nem lehet visszatartani. A mun­kások harca, a; jobblodali szociál. demokraták minden törekvése el­lenére, - egyre határozottabb jel­leget ölt. Az • egységért,- a függetlenségért és a békéért küzdő német demo­kratikus népi erők érzik a Szov­jetunió és a béke minden hívé­nek lelkes támogatását. A Béke Világtanécs rendkívüli ülésszaka a négy nagyhatalomhoz és a né­pekhez intézett felhívásában üd­vözli a közvéleményben végbe­ment hatalmas arányú változást, annak a veszélynek - felismerését, amelyet a Bonnban és Párisban megkötött egyezmények ratifiká­lása és végrehajtása jelenthet. „A népek összefogott erővel a legközelebbi hónapokban meg­akadályozhatják a különmeg- egyezések ratifikálását — mond­ja a felhívás —, kiharcolhatják a négy hatalom konferenciájának összehívását, hogy az olyan békés megoldást hozzon, amal.y megfe­lel mind saját biztonságuk érde­keinek, mind a német nép nem­zeti érdekeinek’1. kör működik, amelyeket a lakos, ság különböző rétegeinek kép­viselői alapítottak, hogy közös erővel harcoljanak az ujrafel- fegyverzés ellen, az egységért és a békéért. Ezek közül a legátfo­góbb a németek megbékéléséért és az igazságos békeszerződésért küzdő szervezet. Elnökségében olyan tekintélyes polgári politi­kusok találhatók, mint Kardorff- Oheimb asszony, a Német Nép párt volt Reichstag-képviselöje, Elfes, München-Gladbach volt főpolgármestere és mások. A szervezet követeli az cssz- német választások megtartását- Vezetői azon a véleményen van­nak, hogy Németország egységé­nek kérdését magának a német népnek kell eldöntenie. A szerve­zet kezdeményezésére most folyik Ny ugat-Németországban a nép­szavazás az. ujrafelfegy vérzés ellen, a békeszerződés megköté­séért. Az Európai Békevédelmi Egye­sület arnáylag fiatal szervezet. Alig egy éve működik. Célja fel- világcsitó munkát végezni a la­kosság között Németország ujra. f elfogyvérzésének mega kadáíyo­zása, Németország egységének helyreállítása és a német béke- szerződés megkötése érdekében. Bonn vezető körei minden esz­közzel. igyekeznék megakadá­lyozni ■ Nyugat-Németország de­mokratikus és hazafias ' erőinek tömörülését. Adenauer klikkje és pártfogói megpróbálják gyorsitani Nyugat- Németország bevonását az ame­rikai és német imperialisták há­borús terveibe. A nagyiparosok, akik amerikai hitelekkel vissza­szerezték pozícióikat, a junker földesurak, akik innét ott garáz­dálkodnak a nyugatnémetországi falvakban, a fasiszta katonai ve. zetőség, amely újabb hódító had­iáratokról ábrándozik — egyszó­val mindazok a reakciós és ag­resszív elemek, amelyek most fel­vetették fejüket a bonni köztár­saságban, makacsul az agresszió és a háború útjára rángatják Nyugat-Németorzságot. A német lép hatalmas többségének akara- ;a ellenére olyan háborús külön ■ egyezményeket akarnak a nyu.. »alnémet lakosság nyakába varr­ii. amelyek siettetik Nyugat-Né- metország ujrafelfegyverzését és lábcrus előkészületeit. A reakciónak ebben az akna­munkájában tekintélyes hely jut i jobboldali szociáídemokraták- rak- Az a feladatuk, hegy leve­hessék a tiltakozás és fclháboro- lás hullámait a meddő parla. nenti viták medrébe. Amikor :gész Nyugat-Németcrszágban ■ellángolt a harc .a bonni és a zárási katonai szerződének ellen, z időközben elhunyt Schumacher ízt hirdette, hogy parlamenti iten kell felülvizsgálni a megkö- ett szerződéseket“. Ezzel kísér.le- c_t tett a bopni és -párisi szerző-, lesek törvényességének igazolá-[ ara,, azt a gondolatot igyekezett , jelechani a tömegekbe, hogy a zerződések ellen csakis parla- nenti intézkedésekkel lehet lel­épni. Adenauer rendőri, intézkedései s Schumacher aknamunkája ter­mészetesen •akadályozták a tö- legmozgalcm kibonákozását lyügat-Németorszádban. Bizonyq= •ef c-1 vs.it ^ gyakcrclták *a munkás- sztály' elmaradott rétegeire és a ;cnni vezérek hazug félrevezető­éinek engedő kispolgári körökre Az eddigi kedvezőtlen időjárás ellenére is nagy a látogatottsága a fcsezőgaadaságí és állattenyésztés: kiállításnak. A kiáll i t ó állami gazdaságaink termelőszövetkezeteink a nagyüze­mi gazdálkodás eredményeivel mu. latnak példát, s dolgozó parasztsá­gunk ezrei tekintik meg naponta a kiállítást, hogy tanulmányozzák a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, A kiállítás visszatükrözi a szov jet növénytermesztési és állatte­nyésztési módszerek alkalmazása fölényét, s megmutatja, bár az idő. járás nem volt mindenre kedvező, mégis egészen kiváló termelési eredmények születtek, mert állami gazdaságaink, termelőszövetkeze­teink magukévá tették pártunk út­mutatását, s bátran alkalmazzák a szovjet módszereket. A kiállítás bírálóbizottsága gon­dosan vizsgálta a kiállítás anyagait és az első dijakat az alábbiaknak ítélte oda: Állattenyésztés vonalán: A kehidai állami gazdaság Gid- rus nevű nagytárka tehene, mely­nek évi termeiése 3600 kiló tej és minden évben rendesen ellik. Az alsófakosi állami gazdaság 20 hónapos Meggyes nevű üszője, va­lamint sárgamagyar baromfitörzse, mely 6 hónapos és máris megkezd­te a tojástermelést. Az andráskidai állami gazdaság Remény nevű- jó csikónevrdő kancá­ja; mely minden évben ellik. A pakodi lör'-'sienyésziő állami gazdaság 539-es Erzsi nevű york- anyakccája, mely egy év alatt 28 malacot ellett és felnevelte, azon­kívül 8 süldckocája, melynek havi mlygyarapodása darabonként. 15 dió volt, és 8 növendékkanja. A zaíabesenyöi állami gazdaság 5 aorjuja, melyet különböző helye- j ten vásároltak össze, naponta da­rabonként 1.28 kiló sulygyarapo-1 I dást- értek el és emellett igen j< fejlődésüek. A zalaapáti állami gazdaság 125 ös. Jámbor - nevű kocája, melt évente kétszer ellik s nagyon j-c rnalacncvelö. A pálcákéi állami gazdaság K hónapos Boris kocasüldője, a fel. sőrajki állami gazdaság 10 dara! tizhónapos 170' kiló súlyú mangali­cája. A zsigmondházi állami gazdaság 20 darab fésűs merinójuha, a juhok átlagos nyirósulya 5 kiló, a kosbá­rányokat 28, a jerkebárányokat 21 kilós súllyal választották le és emellett' az anyák évi tejtermelése 38 kiló súlyú volt. A nagykanizsai „Vörös Csillag", tsz Szekfü nevű tehene 3200 kiló évi tejtermeléssel, Duci nevű kan­cája, mely minden évben rendesen ellik, nagyon jó takarmányértéke- sitő és-kiváló igásló, sárgamagyar baromfitörzse, mely állomány 6 hó­napos és már tojást termel. A bánoksz'entgyörgyi ,,Béko‘‘-{sz 45-ös Hegyen nevű york-kocája, mely nagyon jó malacnevelő és ta- karmányér'f ékesítő, évente kéüzer el !ik. ­. A zalaszenfgróti -Uj Barázda", tsz 93-as Csuti nevű york-kocája, mely két év alatt 49 malacot elült és ebből 46-ot felnevelt, A babosdöbfétei „Göcseji Úttö­rő 25-ös kisbongyor mangalica-ko­cája, mely évente kétszer ellett, ellési átlaga 8 darab, Kulcsár Pál' kisszigeti dolgozó paraszt Csillag nevű 12 éves kancája, mely eddig 7 csikót ellett, jelenleg is vemhes, a kiállításon két csikójával együtt letf bemutatva. Növénytermesztés vonalán: Az andráskidai állami gazdaság kimagasló gabonaterméseredmé- nyeiért búzából 15 mázsa, rozsból 14 mázisa, árpából 15 mázsa hol­danként! eredményt értek el, mert

Next

/
Thumbnails
Contents