Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-30 / 229. szám

Ötéves tervünk továbbfejleszti íiimsziiiliázaiqk számát Ilyen idötájt, az ősz beköszöntésével a mozüálogató közönség érdeklődő várakozással tekint az elkövetkező hónapok, az őszi film- évad bemutatói elé. Az idei őszön különösen gazdag, sok szép, mű­vészi élménnyelteli filmműsor Ígérkezik a filmkedvelő dolgozók szá­mára, Olyan filmcímek árulják el ezt, mint a -Falusi orvos", -Széttört bilincsek“ a nagy színes magyarul beszélő szovjet filmalkotások so­rából, mint „Erkel" és -Semmelweis“,' az ezévi nemzetközi filmverse­nyen dijat nyert uj magyar filmek cimeiK a kínai -Acélkatonák , a csehszlovák -B-iigy" és mindez csak megkezdését jelenti az őszi évad­ban bemutatásra kerülő filmek hosszú sorának. Bizonyos, hogy ezek a filmek, gyakorta és nagyszámú közönség tetszését váltják inajd ki. Mindamellett államuk kulturális politikája egyéb és fokozottabb igé­nyek Te 1 ’esi lését is célul tűzte ki az őszi évau megindulásával. Tud. va:évii hogy a dolgozók nemcsak jó és szcp filmeket akarnak látni a mozikban, hanem azokat kényelmes, zavartalan, technikailag is mgasszinvotialu előadásban kívánják megnézni. íme, néhány példa ar­ra, hogy mit tett államunk e téren a felszabadulás óta. 31 vidéki és 11 budapesti filmszínház, teljésen uj vetitőberendezést, 200 filmszínház pedig uj hangerösitő felszerelést kapott, 17 községben a keskenymo- zit ’ normálmozivá fejlesztettük. Milliókat fordított államunk a mozik csinosítására, berendezéseik javítására. így csupán 1952-ben 2500 da. rab uj széket helyeztek pl különböző mozikban. Uj gépek, kitűnő ké­nyelmet nyujló ülőhelyek, egészséges fűtő és szellőzőberendezések elégítik ki sokoldalúan a mozilátogató közönség igényeit, jól szolgái­vá egyben azt a célt is, hogy a mozik mindinkább a dolgozók máso­dik otthonaivá váljanak. Ám a fenti példák csak meglévő moziparkunk fejlesztésének né­hány adatát mondták el. A legfontosabb művészet, a film egyre szé­lesebb körben való elterjedését, még szemléltetekben bizonyítják azok a számok, amelyek az uj mozik létesítésére vonatkoznak. A felszaba­dulás előtti időből összesen 410 normál- és keskenymozi maradt örökül ránk, igen rossz, elhanyagolt állapotban. És 1951. végére majdnem öt­szörösére, 2015-re emelkedett filmszínházaink száma. Ezt a hatalma? emelkedést főként az ötéves tervben előirt keskenymoziépitésünkkel értük el, de uj normálmozik, szabadtéri mozik is létesültek szép szám­mal, s elkészült Sztálinvárosban a 750 személyes mozi. Kulturforradalmunk győzelmes megvívása szempontjából felbe­csülhetetlen jelentőségű keskenymozihálózatunk szakadatlan fejlesztő, se; 1948-ban 300, 1949-ben 393, 1950-ben 1058 és 1951-ben 1524 kes- kenyfilmszinház teljesítette kulturális hivatását a múltban a műve­lődés és igaz művészet minden lehetősége elől elzárt magyar falvak­ban. A keskenymozík száma továbbra is napról-napra nő és ötéves tervtorvenyünk szava szerint 1954 végén egyetlen olyan falva sem lesz hazánknak, ahol ne tartanánk rendszeresen filmelőadásokat. Ezen­felül már a jövő esztendőben .megkezdjük vidéken 3 uj, korszerű nagybefogadóképességü filmszínház építését és uj szabadtéri mozit lé­tesítünk. A fővárosban ezenkívül még két uj kertmozit és olyan sza­badtéri mozit nyitunk meg, ahol nappal is lehet vetíteni. Ezzel együtt filmgyártásunk előtt is megnövekednek a feladatok. Filmjeink eszmei, művészi értékének emelkedésén túl, e fejlődés tük­réből ismét csak néhány technikai természetű, de döntően kulturális jelentőségű számot ismertetünk. A hazánkban gyártott normálfilmkó- piák száma 1947- 1951-ig több, mint hatszorosára nőtt, keskenyfilm- termelésünk pedig több, minit tízszeresére és 1953 végére közel húszszo­rosára fog emelkedni. Filmlaboratóriumaink uj épülete is elkészül az ötéyes. tervben, és ,a gyár gépei már 1953-tól kezdve keskeny szines- filmeket is fognak gyártani. A keskeny filmszínházakat látogató falu­si dolgozók különösen értékelni fogják e tényt, hiszen ezzel ismét kö­zelebb jutnak a város kulturális szintjéhez. Ezzel együtt államunk sok milliós költséggel uj szinkrongyárat is épít és befejezéséhez közele­dik égy uj filmműterem épitése. A kultúrát szomjazó dolgozók, a mozdátogató közönség számára egyre többet és többet nyújt államunk. Nem kétséges, hogy ennek a gondoskodásnak hatáséra, az idei őszi évad folyamán is egyre to­vább emelkedik filmszinházaink látogatóinak száma. NÉMETH MSliLOS elvtársiak a zdlabéri Vörös Csillag-ts.zcs elnökének. Ke du es Elvtárs! Tudomásomra ju'ofrf, hogy nem jegyeztél békekölcsönt. Mi, a zalaszentlászlói „Uj Alkot­mány"-tsz tagsága, megértve pár tunk és kormányunk szavát, igyek­szünk nemcsak munkával, de jegy­zéssel is kivenni részünket a béke védelméből. I Néhány példát említek a. mi jegy. zéseinkből: Én, a tsz elnöke 600, Iierczeg La­jos 600; Hachner István 600, Varga József 500, Bálint József 500 forin­tot jegyzett, a többi dolgozó is kivétel nélkül eleget tett hazafias kötelességének. A tsz összesen S5G0 forintot jegyzett. Elvtárs! Gondolkodj! Te is hozd be mulasztásodat. Ezt követeli Tő­led dolgozó népünk is. BÁLINT LAJOS. N. MŰIN: A csikó és a disznó Az utón tócska volt. csillogó és belehuppani a kiscsikó. Szégyelte magát nagyon. Kerülő vlakon. - ' T hogy csúfságát senki, meg ,ne tássa■ , hazafelé trappolt a sárba. Ám a disznő jött vele szemben, nézte röfögve,' kédvtclten. Nem is titkolta: tetszik a kép. hogy sárral szennyezte szőrzetét. ­' —. De szép vagy, lelkem — J '-5 ■ mondta lágyan. i, C . Mond,' hot fürödtél meg a sárban? /I tócsát. mutasd meg nekem is . . . ijedt csikó már nevet is: 1 ' ' q — No lám. ez aztán jó bqrúl: r , - dicséri szőröm csúf sarai... Vigyázz, hogy ne jöjjön utadba ilyen .Jóbarát”, ki akkor is dicsér, ha pocsolyákban hemperegve lát! Fordította: KOVÁCS BÉLA Barla Mihály szerencséje Barla Mihályra rám.osolygott a szerencse. Hu^gonötezer forinttal húzták ki kőlcsönkötvényét. Az ilyen esemény nemcsak az egyén, a Barla Mihályok életében okoz változást, megbolygatja az egész falut. Ez történt Barláék esetében is. A sertésgondozó szerencséje kö­rüli izgalmakat, be nyodalmakat mutatja be mindvégig művészi erő. vei Sarkadi Imre „Barla Mihály szerencséje“ című kisregénye, a Bé­kebizottságok Kiskönyvtárának leg. újabb száma. Allamkölcsön-jegyzés Szovjet Azerbejdzsánban Azi-Aszlanov 000 lelket számláló kis kolliozfalu Szovjet Azerbejdzsánban Dallamosan csengő neve a falu szü­löttjének, a Nagy Honvédő Háború kosi halottjának. . Azi Aszlanov ve­zérőrnagynak, a Szovjetunió hősének emlékét őrzi. Az apró dombokkal körülölelt, a Kaukázus lábánál elterülő milliomos kolhozfalut. amely Bakutól észak­nyugatra 400 kilométernyi távolság­ban fekszik, sokeze? mérföld vá­lasztja el hazánktól. Dolgoskczii lakói mégis sokat hallottak, sokat tudnak rólunk, hiszen hős fiaik kö­zül többen resztvettek Magyarország feiszab&ditásában. És mert vala­mennyien szovjet emberek, ezért fi­gyelemmel kísérik a világ népeinek, köztük a- magyar népnek a sorsát is. Azi-Aszlanov a sokezer kilométe­res távolság ellenére sem megközelít­hetetlen számunkra. Felszabadulá­sunk óta egy magyar kulturális kül­döttség tagjai jártak már széles gesztenyefákkal- övezett utcáikban, kertes családi házaik között. Aczél Tamás, Sztálin-cTijjal kitün-. tetett írónk 1952 májusában éppen a legutóbbi államkölcsön,jegyzés nap­jáéi érkezeti meg Azi-.ysz.lanovba­— A kolhozfalu — mondja Aczél elvtárs — ünnepi díszbe öltözött erre az alkalomra. Minden középüle­tén, lakóházán elhelyezett ötletes dekoráció és felirat az államkölcsön- jegyzés jelentőségét hirdette. A kor­mány felhívását, amely aznap jelent meg a Pravdában és hangzott cl a moszkvai rádióban, röpgyüléseken, a kolhoz lapján cs rádióján keresztül reggel S órakor adták a dolgozók tudtára. £s a kölcsön jegyzés déli 12 órára már be is fejeződött. A kö]- csönjegyzést itt mindenki megtisz­telő állampolgári kötelességének te­kinti., igy az agitátoroknak és a nép­nevelőknek, akik jól felkészültek erre a napra, nem sok munkájuk akadt, hiszen a-.szovjet emberek jól ismerik a Sztálini ötéves Tervek eredmé­nyeit, jól tudják, mit jelent szá­mukra és a békét állító emberiség számára a kommunizmus építése, Azi-Aszlanov lakóinak élete is év- röl-évre, liónapróFliónapra szebbé, kulturáltabbá válik. A kolhoznak sa­ját villanyerőmüve rádió-állomása, kulturháza, mozija, napközióttliona, téglagyára, orvosi rendelője, pék­sége van és csak nemrég,, épült fel emeletes fürdőlrá-za, mosodája’. A fiatalok közül sokan tanulnak a Szovjetunió legkitűnőbb, főiskoláin egyetemein. Számos azi-aszlanovi dolgozó részesül a legmagasabb ki­tüntetésekben. Külön megtisztelte­tésnek számit az is, hogy éppen a kitüntetettek, a szocialista munka hősei jegyezhetik le elsőnek ’állam- kök-söneiket. Tanúja voltam, amikor egy fiatal lány, a,"Szovjetunió Hőse, valamint a kolhozfalu építészmérnöke és állatorvosa 10.000 rubelt jegyez­tek. A mezei szállásokról és az ál­lattenyésztő-telepekről rádión és tele­fonon érkeztek be az államkölcsön,- .jegyzés első és végső eredményei. Aczél Tamás elvtára elmondja, hogy egy .3000 rubel kölcsönt jegyző öreg kolhozparaszt, Alekszej Grjgor- jan, amikor megtudta, hogy magyar iró, magyar nyelven érdeklődött tőle azokról a változásokról, amelyek az első világháború, óta Magyarorszá­gon végbémemek, azután meghívta otthonába hogy megmutassa Petőfi gruznyelvü verses-kötetét. — Gr Igorján elvtársat, aki. az első világháborúban hosszú ideig volt hadifogoly Magyarországon — em­lékszik vissza a beszélgetésre Aczél Tamás — szemmel látható, üröm löltötte él, amikor a -szocializmus építése terén elért sikereinkről be­széltem neki. ,;lgy van ez jól, igy csináltuk mi is a Szovjetunióban!“ —- mondotta. A fiatalok közül is sokan elbe­szélgettek a magyar vendégekkel- Többnyire a diadalmas Szovjet Had­sereg' volt katonái, akik felszabadító harcaik közepette, ismerkedtek meg sokat szenvedett hazánkkal' ég azóta is. figyelemmel kisér.ik a .szocializmus utján haladó magyar nép felemel kedésének minden állomását. —- Most munkánkkal és államikul csüncinkkel szolgáljuk a szabadság és a béke ügyét — mondotta Aczél elvtársnak egy Magyarországon is járt fiatal kolhozparaszt — éppen úgy, mint a Nagy Honvédő Háború­ban aratott győzelmeinkkel, mert a szovjet haza és a szocializmust építő népek hazájának megerősítése is az ellenség -csúfok vereségét jelenti. (Farkas Lujza) DICSŐ SEGTABLA : 1 .AJOS szentüszlói 4 holdas, 3 családos dolgozó parasz t l 2000 forintot jegyzett gyermekei boldogabb jövő ! í óéért. \ \,EAK ISTVÁN biicsutai 2 holdas, 5 családos dolgozó paraszt G00j i forintot jegyzett. * • GERENCSÉR JÓZSEF, a szcntliszlói békcbizoltsúg tagja, 7 holdas! dolgozó paraszt 900 forintot jegyzett. 4 í ft FRISS SÁNDOR, a lenti járási tanács dolgozója 950 forintos .fixe- * ♦ lése mellett 1300 forintot jegyzett. ITROVENCSÁK MARGIT, a lenti fűrészüzem dolgozója a termelési} í munkáiban élenjár és 4G0 forint fizetéséből 800 j I forintot jegyzett. \CZUCA1 JÓZSEF DISZ-tag, a zalaszcntgróti állami gazdaság dőli ; gozója 1000 forintot jegyzett. J SPOR Zalaegerszeg, 15Ö0 néző. Vezette: Tolnai. • , Gúllövő: Machos, Oláh, Lázár, Been, Lázár, Beck, Kerkai, Bcck. T. Bányász: Fertői — Trifí-Arkosi, Zárai, Farsang — Berki, Majtán — Beck (Rigó), Machos, Kónya, Jobbágy, Lázár. Z. Vörös Meteor: Molnár — Dolgos, Zsidó, Nádasdi — Loppert, Kerkai — Madarász, Oláh, Perlaki, Szabados, Gróf (Bagin). Kezdés után mintegy 10 percen keresz­tül a 'hazai csapat támad, majd a ven­dégek jönnek fel és Beck jól irányított -lövését- védi Molnár. Egyre fokozódik a Bányász, támadása és a 21._ percben -megszerzi a vezetést. Machos átverekszi .magát. , 4 védelmen, Kerkai zavarja ' .Ugyan', de az összekötő igy is _12 méter­ről ■» kifutó Molnár melleit félmagasan a balsarokba lő. (1:Ö a T. Bányász ja­vára.) A gól nem töri le a hazai- csa- ' patol- és támad. Perlaki beadásából Oláh alig lő kapu mellé. Változatos támadások után a 33 .percben egyenlít a Vörös Meteor. A halszélre húzódó Perlaki kapu elé ivei. melyből Oláh ha­bozás nélkül közelről a jobb felső sa­rokba lő (1:1). Kezdés után azonnal a Bányász támad és 1 perc múlva kapu előtti tömörülésből Lázár ismét meg­szerzi a vezetést. (2:1 a T. Bányász ja­vára.) A. 37. percben Dolgos mellett Lázár elszalad, laposan bead és a i_ó ütemben érkező Beck 10 méterről a ki­futó Molnár mellett lő. Zsidó kétségbe­esetten szalad a labda után, de csak beljebb tudja segíteni a kapu jobb sar­kába. (3:1 a T. Bányász javára.) A 43. percben Farsang majdnem a félpályáról végez szabadrúgást. A labdát Lázár tisztán kapja és 15 méterrql élesen a balsarokba lő. (4:1 a T. Bányász javára.) Szünet után a hazai csapat támad elő­ször. Dolgos 30 méteres szabadrúgását Fertői kiejti és a rászaladó Periaki nagy helyzetben : csak szögletet tud ki­harcolni. A 7.. percben Gróf szabadrú­gásából Perlaki kerül jó helyzetbe, de | lövés helyett a. labdát lepasszolja és Madarász lövése elkerüli a kaput. A Bá­nyász könnyedén játszik, a hazaiak szin­tén nem erőltetik meg magukat. A 15. percben Gjóf kiáll. Bagin jön be közen- csatárnak és Perlaki megy ki halszélre. Két perc múlva a lö-os előtt Zsidó dan- csolja Lázárt. A szabadrúgásnak Kónya áll neki és kapu elé íveléséből Lázár a jobb felső sarokba tejel. (5:1 a T. Bá­nyász javára.) Most a hazaiak támad, nák és a 25. percben gólt érnek el. Ma­daras-» ivei be szögletet, melyből Kerkai a jobb felső sarokba fejel (5:2). Egy perc puilva Machos a kifutó Molnár mellett messze az üres kapu mellé lő. Kevéssel később Beck ug-yanezt meg­ismétli. Továbbra is a Bányász támad. A 35. percben Beck eg-y előrevágott, lab­dával megugrik. Zsidó nem tudja be­fogni és a kitűnő formában lévő jobb­szélső 10 méterről laposan a balsarokba lő. (6:2 a T. Bányász javára.) A ven­dégcsapat fölényét jelzi az, hogy Mol­nár háromszor egymás után nehéz hely­zetben tisztáz. A -12. percben Beck meg­sérül. kisántikál a pályáról és Rigó jön be helyére. Az utolsó percekben a ha­zaiak már alig mozognak. A 41. perc­ben Kónya jó lövését védi Molnár. Bírálat: A T. Bányász győzelmét egy pillanatra sem tudta kétségessé tenni a Z. Vörös Meteor. Ezen a mérkőzésen nemcsak a csatársor játszott rosszul, hanem a védelem is. szinte átjáróház volt. A védelem nem fedezte szorosan az ellenfelet, azonkívül lestaíitikúit al­kalmazóit, ami legtöbbször visszafelé sült cl. A csatársor szárnyaszegetten és kedvetlenül játszott. A Hazai. csapát'cJak az első tiz percben és a hót gól előtti percekben mutatott elfogadható játékot.. — ,4 T. Bányász annál, szebben játszóit. Jó labdakezelés, hely cseres támadások, egyéni kitörések és sok lövés 'jellemez­ték játékukat. Minden tekintetben felülj múlták a zalaegerszegi csapatot és eb­ben az arányban is megérdemelten győz­lek. Tolnai játékvezető legtöbbször bizony­talan volt. aminek oka az. hogy tulsáj gosan partjelzőire bízta magát. Jól siket ült az első lovasverseny Zalaegerszegen Zalaegerszegen október 27. és 2S-án, szombaton és vasárnap a Megyei Test-' nevelési és Sportbizottság rendezésében a Dózsa sportpályán bonyolították le a nyilvános és megyei lovasbajnokságot. A bajnokságon a Keszthelyi Traktor SK és Zalaegerszegi Honvéd SE versenyzői vettek részt. Az első lovasversenyt Zala­egerszegen mindkét napon nagyszámú közönség nézte végig és többizpen lel­kesen megtapsolták a versenyzőket. Az első napon, szombaton bonyolítot­ták le a nyilvános versenyt, vasárnap pedig'a megyei bajnok "ágot. A nyilvá­nos versenyen a következő eredmények születtek: Táncsics Mihály díjugratás. I. Boros Ferenc Zalaegerszegi Honvéd SE. 2. Rácz Lajos Zalaegerszegi Honvéd SE, •3. Cseh Gyula Keszthelyi Traktor SK, 4. Horváth Imre Keszthelyi Traktor SK. 5. Kertész József Keszthelyi Traktor SK. Kezdülovasok díjugratása. .Vadászi Tibor Zalaegerszegi Honvéd SE," i„ Szabó Gyula Keszthelyi Traktor SK, 3. 1 Hor­váth Imre Keszthe1vi_ Traktor -SK, 4. Perreg Ferenc Keszthelyi Traktor SK. 3. Arany László Zalaegerszegi- Honvéd. SE. Korlátugratás helyszínen eszlap neve- zéssel. 1. Horváth Imre Keszthelyi Trak­tor SK. 2. Cseh Gvuiá Keszthelyi Trak­tor SK, 3. Kertész József Keszthelyi Traktor SK, 4. Arany László Zalaeger­szegi Honvéd SE. 5.’ Rácz Lajos- Zala. egerszegi Honvéd SE. Kezdőlovak díjugratása. !. Boros Fe­renc Zalaegerszegi Honvéd. SE, 2. Nyit- rai Péter Keszthelyi Traktor SK, 3. Arany László Zalaegerszegi Honvéd SE, 4. Kertész József Keszthelyi Traktor SK, ’5. Cseh. Gyula Keszthelyi Traktor SK. Középosziályu dihigraiás megyei baj­noksága. 1. Nyilrai Péter Keszthelyi Traktor SK. 2. Csire Bálint Zalaeger­szegi Honvéd SE. 3 Boros Ferenc Zala­egerszegi Honvéd SE, 4. Kertész József Keszihelvi Traktor SK 5. Rácz Lajos1 Zalaegerszegi Honvéd SE. . ■ Kiss János vadászugratás. Megyei baj­nokság. 1. Boros Ferenc Zalaegerszegi Honvéd SE, 2. Kertész József Keszthelyi Traktor SK, 3. Cseh Gyula Keszthelyi Traktor SK, 4. Rácz Lajos Zalaegerszegi. Honvéd SE. 5. Nyitrai Péter Keszthelyi Traktor SK. Könnyüosztátyii díjugratás. Megyei baj­nokság. 1. Vadászi Tibor Zalaegerszegi Honvéd SE, 2. Arany László Zalaeger­szegi Honvéd SE. 3. Porkoláb József Keszthelyi Traktor SK, 4. Szabó Gyula Keszthelyi Traktor SK. .5. Perreg Ferenc Keszthelyi Traktor SK. Szerencseugratás Megyei bajnokság. 1. Kertész József Keszthelyi Traktor SIC, 3 Csire Bálint Zalaegerszegi Honvéd SE, 3. Horváth Imre Keszthelyi Traktor S.K, 4. Perreg Ferenc Keszthelyi Traktor SK. 5. Rácz Lajos Zalaegerszegi Honvéd SE. 1200 ni sikverseny. Megyei bajnokság. 1. Kertész József Keszthelyi Traktor SK. 2. Erdei Ferenc Zalaegerszegi Honvéd SE. 3. Balogh János Zalaegerszegi Hon­véd SE. 4. Magyar András Zalaeger­szegi Honvéd SE. 5. Páldi György Zala­egerszegi. Honvéd SE. Nyilvános. 1. Németh Ovörgy Keszt­helyi Traktor SK, 2. Göllei György Keszthelyi Traktor SK. APRÓHIRDETÉS SERÉT-ES vadászfegyvert fennék, táv- . cső golyósfegyverre eladó. Vadásztár­sasági elnök, Egcraracsa. (316) ELVESZETT szombaton eslc Zalaeger­szegen az Arany Bárány és a Járási Tanács épülete között egy féláru va­sú ti j.egy vásárlására jogosító arcképes igazolvány. Megtalálót kérjük adja le a Kiadóban. (317) ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megye' Bizottságának lapja — Felelős szerkesztő- Szántó Jenő — Felelős kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg Kossuth Lajos-utca 22 Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyi tói 4 Telefon: 102 - Készült a Va^megver Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely. Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 75. — Felelős vezető: Hegedűs Gyula. HÁROM TELITAL -\ LAT Totoeredmények: 12 találatos há­rom darab egyenként 22.350 forint, 11 találatos 99 'darab egyenként .075 forint, 10 t.ulála.tos 780 darab, egyen­ként 113 forint nyereménnyel. Gól­totó: három találattal két darab, egyenként 1.438 forint. A 12 TALÁLATOS TOTO-SZELVÉNY: 2 2. 2. 2, 2. I. 2. 1. 1. 2, 2. 2. A 4. találatos GOI .TOTO: Bp. Kinizsi— Salgótarján 0:2 v0:0). Bp. Postás—Bp. Bástya 1:4 (1:0). MOZI Zalaegerszeg: szept. 29—oki. 1; CIVIL A PÁLYÁN Nagykanizsa: szept. 29—okt. 1: köszív Tatabányai Bányász—Z. Vörös Meteor 6:2 (4:1 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents