Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-30 / 229. szám
A dolgozók hazájának adom..» Doma Ferenc a lovászi Korom-' gyár- dolgozója. 1951-ben került a gyárba. A felszabadulás előtt minit sommás ' munkás dolgozott egyszer Baranyában, máskor Fehér, Komárom vagy valamely más megyében, de bárhol dolgozott is, mindenütt egyforma volt a nyomorúság. Az uraság még egészséges ivóvízről sem gondos-1 kcdott. A forró nyárban a pocsolyák vizéből kellett cltaniok szcmjukat. Esténként. amikor abbahagyták a kimerítő munkát, éhesen és hcltfáradtan tértek a férges tömegszállásra, a barakkba. A sovány étel nem pótolta a munkától felemésztett erőt. Nyomorult kizsákmányol', jai voltak az életnek, a régi úri társadalomnak. Tiz pengős fizetést kaptak egy hónapra és kora ősztől késő őszig tartó embertelen munkáért néhány mázsa zsizsikes gabonával bccsátck ák el őket. - Amikor kitört a háború — mondja Dorna Ferenc —, gyakran eszembeju- ,tott, miért és kiért harcolunk mi, hiszen ez a föld a mi számunkra csak nyomort és szenvedést juttatott. Ebben az országban csak az urak duskálódhattak minden jóban. A szegény embert a csendőr- szuronyok is kényszerítették arra, hogy dolgozzon és életét adia az urak háborújába. Ez az ország akkor is a miénk volt, csak nem Siéger Anna terve A nagykanizsai Ásványolaj Gépgyárban dolgozik Siéger Anna. Csendes, szerény, kevesen ismerték. A neve a békekölcsönjegyzés idején vált ismertté, azután már mindenki róla beszélt a városban. A hangoshiradó is többször bemondta a nevét, a város legforgalmasabb lielyén ott állt a 'felirat, Hogy 5C0 forintos fizetése mellett 800 forintot irt a jegyzési ívre. A gyár eszterg&műhelyében dolgozik, segédmunkás. Két éve került az üzembe. Azóta megszerette a gyárat. Ezért mutat példát akaratával, tanulnivágyásával. — Sokat kaptunk már eddig is a tervtől — mondotta Siéger Anna. — Uj műhelyekkel bővült a gyár, szerelőcsarnok létesült, gépeket kaptunk. Én munkaruhát, cipőt is kaplam. Apám már nem ék beteg édesanyámat nekem kell eltartani, Édesanyám szanatóriumi kezelésre szorul. Tudom, hogy az államunknak adott forintjaim itt is sokszorosan visszatérülnek. Sieger Anna jegyzésén fül népnevelő is. Meglátogatja azokat a fiatalokat, akik eddig" még nem jegyeztek le és elmondja nekik, ö mennyit jegyzett. — Amióta a gyárban dolgozom — mondotta társainak — meggyőződtem arról, hogyan cégit a dolgozók állama. A múltban nem dolgozhattak fiatal lányok az üzemekben, most még vezetők is lehetnek. Én továbbtanulok, szakmunkás leszek. Ehhez is hozzájárultam forintjaimmal. nekünk, hanem az uraknak adta gazdag gyümölcsét. Felszabadulás előtt is szerettem a hazámat, úgy szerettem. mint a hosszú évekre elítélt rab a szabadságot, amiről sejti, hogy van, de nem az ő számára. Doma Ferenc most 900 forintot keres havonta és az elsők közöt? jegyzett 1000 forint békekölcsönt. Két gyermeke van, de ő tartja él az édesanyját is. - Földem nincs — mondja — nem is volt soha, de 1945; óta van hazám. Amikor kölcsönt jegyeztem, kettős érzés súgta, hegy mennyit jegyezzek. Az egyik érzés a régi rendszer, az imperialisták elleni végtelen gyűlölet, a másik érzés pedig ónnak a hazának a szeré", été, amely most már teljesen a miénk erdőivel. termőföldjeivel, gyáraival és clajmezőivel együtt. — Ma már nem úgy szeretem a hazámat, mint régen- Az urak azt mondták, hogy p hazát úgy lehet szeretni, ha gyűlöljük szomszédainkat’, Pártunk arra t?anít, hogy szeressük minden ország dolgozóit, de gyűlöljük azokat, akik elnyomják a dolgozó ménét- Én szeretem a jugoszláv dolgozókat, de gyűlölöm Titot, aki milliókat tart rabságbanDcma Ferenc tudja, hogv sok vér folyt már ebben az országban a dolgozó nép szabadságáért, de hiába hullatták vérükéi Dózsa György parasztjai és hiába harcolt Táncsics Mihály, az urak kicsavarták kezükből a fegyvert és kioltották a szabadság lángját. Tudja azt is Doma Fei'enc, hogy nem adták ingyen a mi szabadságunkat. A hős szovjet katonák vére folyt érte, éppen azért keményen dolgozik, hogy jogtalan láb soha többé ne taposhassa- ennek az országnak a földjét. A felszabadulás óta már házat is épített Doma Ferenc, de az 1947 ben épült Korcmgyár is mindjobban bővül- Ez a gyár és az a soksok gyár, amely az országban épült, az ő és a gyermekeinek biztos boldog jövőjét jelenti. Büszkén beszél arról, hogy tervüket teljesítették, de teljesítették azokat a felajánlásokat is, amelyeket Rákosi elvtársnak tettek. A békekölcsön országunk újabb hatalmas erősödését jelenti. Ezt jól ttudja Dcma Ferenc is, aki gyűlöli Titot és az imperialistákat, de forrón szereti a Szov- jetúniót és szabad, boldog hazáiét. Ezért jegyzett békekölcsönt, ezért jegyezte túl egyhavi fizetését.: Takács Elemér Deli József tudja a kötelességét Lassan csepeg az eső, egy-egy erősebb széláramlat megrázza a fákat ée sárga, fonnyadt levelek hullanak le róla. Egeraracsa község határában szántanak a dolgozók, nem törődnek az esővel. A jövöévi termésről van most szó. Tudják, hogy a többtermelés nem csupán egyéni érdekük, hanem közérdek. Az 5 éves terv építése tőlük is nagyobb, odaadóbb munkát követel. A község az árpa és rozs vetését 26-ig 100, a búza vetését pedig 60 százalékra elvégezte. Gabonabeadásukat ez évben is az előirányzotton felül teljesítették és a következő évben sem akarnak elmaradni. Az állam iránti kötelezettségüket burgonyából 105, kukoricából 57 százalékra teljesítették. Az őszi munkálatok mellett most legfőbb feladatuknak a békekölcsönjegyzés sikeres befejezését tekintik. Ebben a munkában példaképül áll a község dolgozó parasztjai előtt Beke Ferenc párttitkár elvtárs, aki 700 forintot jegyzett. Szekeres István 2 holdas dolgozó paraszt tanácselnökhelyettes 500 forintjával járult hozzá az 5 éves terv építéséhez. Emellett jó és eredményes felvilágosító munkát végez. A dolgozók meghallgatják és követik példáját. Fodor József, a Győzelem harmadik tipusu termelőszövetkezeti csoport tagja, mielőtt jegyzett volna, kiszámította, mennyi az évi jövedelme, — 800 forintot jegyzek, — mondta, Fodor József. Egészévi megélhetésem bőven biztosítva van és az,t akarom, hogy a következő évben még több legyen. özv. Ács Zsigmondné, a tszcs elnöke 500 forintot jegyzett. — Két családom van és egy terme Élcsoportunk, azok jövője érdekében járulok hozzá én is az 5 eves terv építéséhez, munkámon kívül forintjaimmal is. I Deli József 16 éves tszcs-tag, DISz-fiatal 500 forintot Jegyzett. Példájából tanulhatnak a tszcs- és a község többi DJSz-tagjai is. Deli József tudja, hogy mi a kötelessége egy DISz-tagnak, tudja, hogy a szocializmus építése az ö életüket is szebbé teszi és ebből az építési harcból neki is ki kell venni a részét. Ezeknek a becsületes dolgozóknak a példáját, akik elsőknek adták forintjaikat az 5 éves terv és a béke megőrzésének ügyéért, a község többi dolgozója is követi. Lelkes jegyzéseikkel elérték azt, hogy a zalaszentgróti járás legjobban jegyző községei közé tartoznak. Ma boldogság tanulónak lenni Szünetet jelez a Vé- csey-uti iskola csengője. Vidám, jókedvű fiatalok jönnek ki a tantermekből- Beszélgetnek, társalognak. A gyermeksereg között van Hölcz Etelka tanárnő is, aki nemcsak fi tanítási idő alatt fog- lalkozik a faiatokkal, hanem, a szabad idejét is felhasználja nevetősükre. • — Ma boldogság .tanítónők lenni, a nép tanítójának — mondja■ — ScJcszor eszembejut a múlt pedagógusainak élete. Sokat beszélnek kartársaink a fclszaba.- duláselőtti életükről. 1039-ban végeztem el a tanítóképzőt és néhány évre én is belekóstoltam a múlt rendszer peaagó- gusainak• életébe. Két évig állás nélkül voltam A felszabadulás után■ mecr1 Vtozott Hölcz Etelka élete is. Ott volt a rorne.liakarítók első sorában. Megmutatta, hogy megállja a helyét nemcsak az iskolában, hanem a termelő munka— 1946-ban kezdtem meg név élőmunkámat — mondja Hölcz Etelka- — Vidéki fiatalokkal akartam foglalkozni és kértem, hogy helyezzenek vidékre. Kisfakos- vusztára kerültem, majd a sánci iskola vezetője lettem. Az elmúlt évben végeztem el az orosz szak tanárképzőt- — Ezek a gondolatok vezettek arra, hogy 1000 formt fizetésemből 2000 forintot jegyeztem, mert magam előtt látom a sok új iskoláit, diákotthont, a fiatalokat és a jövő pedagógusait.'1 A fiatalok vidám életéből, tekintetükből kiolvasom: ezt várták tőlem. Jegyeztem és ért értük is tettem. A sertéstenyésztés uj módszerei a „Zarecsije66-szovhozban A sertésük és a malacok főként. akkor kapnak tüdő', gyomor- és bél betegségeket > ha kényelmetlen, nedves helyiségben tartjuk őket. Ha nem gondoskodunk kellőképpen az állatok számára szükséges' egészségügyi viszonyokról, a sertések súlygyarapodása a hizlalás idején csökken, a malacok pedig elhullanak. A „Zaracsije“-szovhozban az állatok számára úgy akarták megteremteni a rendes tartási feltételeket, hogy különleges „ebédlőkben“, vagy az átjárókban etették őket, természetes szükségleteik elvégzéséhez pedig külön területet jelöltek ki. Á kívánt eredmény azonban elmaradt. N. A. Scserbov, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa, a Bjelorus-sz Tudományos A.kadémia Állattenyésztési Intézetének munkatársa ekkor azt javasolta, hogy I. P. Pavlov feltételes reflexekről szóló tanitása alapján végezzenek a szovhozban széleskörű kísérletet- A kísérlet eredményei .annyira jók voltak, hogy komoly figyelmet érdemelnek. A kísérletet régi tipusu sertésistállóban végezték. A helyiséget hosszában és keresztben etető folyosók szelték át, két folyosó vonult a külső falak mentén. A 38 kutrica az egész istálló területének 54.4 százalékát foglalta el, tehát valamivel többet, mint felét. A többi helyet a folyosók töltötték be. A két épületszárnyat (egyenként 36 négyzetméter) a hat „ebédlő“, illetve a takarmányátvevő helyiség foglalta el. A további két. „ebédlő“ a sertésistálló nyitott részén volt. Az elfogadott munkarend szerint egy-egy sertésgondozónő 150—160 négy _ tizenegyhóna- pos sertést gondozott. A gondozónők állataik etetésére négy-négy etetőhelyet használtak. A takarmányt szekereken szállították ide és a .sertésgondozónők vedrekben hordták szét az „ebédlőkbe“. Az etetés után kitakarították az etetőhelyet, a kutricákat és a folyosókat, elhordták a trágyát is. Ezzel a munkaszervezéssel feleslegesen sok munkaerőt és időt pazaroltak, ezenkívül rosszul használták ki az istálló területét is. Átépítették tehát az istállót A külső falak mentén húzódó folyosó területének kihasználásával megnagyobbították a kutricákat: 38 helyett nyolcat készítettek. Abból a helyiségből, ahol ezelőtt a takarmányt vették át, etetőt építettek, hozzávették a két mellette lévő rekeszt és az istállón keresztije haladó folyosó egy részét- A vályúkat szorosan a fal mellé állították. A régi etetőhelytől eltávolították a válaszfalakat, jó deszkapado- zatu szabad teret készítettek a sertések „árnyékszéke“ számára. A padlót úgy építették, hogy a szemetet gumiseprő segítségével könnyen a szennygödör nyílásába seperhessék. Minden kutrica egy kijáratot kapott olymódon, hogy az ajtó kinyitásával ugyanakkor elzárják a központi folyosót. A helyiség átppitése maga után vonta azt, hogy a munkát és magát az egész állatápol ást teljesen átszervezzék: A takarmányt most már közvetlenül az etetőbe szállítják és a sertésgondozónő igen gyorsan megtöltheti vele a vályúkat. Azután kinyitja a kutricát és kiengedi az állatokat. Miután a sertések jóllaktak, az „árnyék- székhez“ tereli őket és következik a másik csoport etetése, így egymásután minden cso- jiort az etetőbe, majd az „ár- nyékszék“-hez kerül. Az etető és az „árnyékszék“ takarítása azután történik, hogy minden állat, már jóllakott és elvégezte természetes szükségleteit; Á kutricákban nincs alomra szükség. Az állatok száraz, tiszta hidláson pihennek a következő etetésig. Az állatok gyorsan szert tesznek a szükséges reflexekre és nincs különösebb erőfeszítésre szükség ahhoz, hogy az égjük „műveletről“ átvezessék őket a másikhoz. Mindez komoly munkaerő- és időmegtakarítást jelent. Elsősorban: megkétszereződött a sertésistállóban a férőhely, a régebbi, falak mentén húzódó folyosók megszüntetésével 65 négyzetmétert , nyertek. A férőhely azonban azzal is nagyobbodott, hogy a kufri- eákat nem tölti meg az istálló- trágya. Másodszor: feleannyi idő alatt el lehet látni az állatokat s a munka sokkal könnyebb lettVégül pedig: megjavultak a helyiség egészségügyi viszonyai. Kedvezően megváltoztak a levegő hőmérsékleti, viliig'i- tási és szellőztetési viszonyai. Aml pedig a. legfontosabb: növekedett az átlagos napi súly- gyarapodás. A súlygyarapodás három hónap alatt közel 15 százalékos emelkedést mutat. Az állatok között egyetlen megbetegedés sem fordult elő- Az átépített sertésisíáliókban 800—320 sertést tartanak. Nyolc kutricát töltenek meg és egy sertésgoudozónő gondozza a sertéseket. Azelőtt minden sertésgondo- zónőnek naponta 2—2.5 tonna takarmányt kellett a takarmányátvevő helytől 20 méterre fekvő etetőbe áthordania. Á 820 sertés számára ez már több mint négy tonnát tenne ki. Körülbelül ugyanilyen súlyú volt a szemét (takarmányhulladék, istállótrágya, alom), amelyet a kutrieákból a sertésistálló területén kiviil kellett eltávolítani. Nehézkes volt a szemét összegyűjtése is a sok kis kut- í'icára osztott- helyiségben. Az uj viszonyok között ta* karmányozott sertések súlygyarapodásának fokozódása nem véletlen jelenség. A megszokott tipusu sertésistállóban a padló és a kutricák rendszeresen beszennyeződtek. _ A trágyáié, a nem elkülönített etetők állandó nedvessége megtöltötték a levegőt káros kipárolgással. A levegő nagy nedvességtartalma. mégha a fekvőhely teljésen száraz és a helyiség hőmérséklete megfelelő is, csökkenti a növendékállatok és hizlalás alatt álló sertések _ napi átlagos súlygyarapodását, ■ az egységnyi sulygya rapodusra több takarmányt kell felhasználni. Ezenkívül a szennyes padló, a nedves sertésistálló különböző megbetegedésekhez vezet. Az, hogy a sertéseket fedett helyiségben etetik s hogy elkülönített helyet készítenék a természetes szükségletek elvégzésére, megszünteti a piszkot, a szemetet, elhárítja azt, hogy az istálló levegője nedves, egészségtelen legyen. ^ A sertések alom nélküli,_szavaz padlón való tartása kizárja az ammóniák és más bomlási termékek keletkezését. Az állatok ezért sokkal erősebbek és a napi sttlygyarapodás nagyobb. Az a tény, hogy a helyiség térfogatának egy állatra eső része csökken, bőségesen kárpótlódik azáltal, hogy az istálló légviszonyai, hőmérséklete, nedvessége és az egészségügyi viszonyok más tényezői, kedvezően megváltoznak. A helyiségben a levegőcserét teljes mértékben ellátja a szellőztetési rendszer. Csökkennek az amortizációs költségek is, lehetővé válik a sertésgondozónők két mű szakos munkájának a megszervezése.
