Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-30 / 229. szám

Beadásban, bölcsönjegyzéshen élenjárnak beírnia dolgozó parasztjai — Halló, halló, ügyelem. - szó­lal meg a hangos híradó mikro­fonja Kehida községben. Az úton szántásból hazafelé ballagó gazda megállítja teheneit, a szövetke­zetbe vásárolni induló asszony is megáll és figyel, mit mond a mikrofon. Az utcán lármásan ját­szadozó gyermekek is lecsende­sednek és a mikrofon felé for­dulnak. — Nótát küldünk azoknak a becsületes dolgozó parasztoknak, akik a Harmadik Békekölcsön jegyzésében élenjárnak. Az első nótánk Tavasz Ferenc 3 holdas dolgozó parasztnak szól, aki 500 forintot jegyzett. Tavasz Ferenc becsületesen teljesítette hazafias kötelességét. - A mikrofon egy Pil­lanatra elcsendesedik. Azután fel­hangzik a dal. Tavasz Ferenc elvtárs, amint a nevét hallja, abbahagyja egy ki­csit a munkát. Úgy érzi, hogy ilyen boldog még sohasem volt. Az egész falu előtt bemondják az ő nevét és nótát küldenek neki. Mindenről megfeledkezve hallgat­ja a nő: át. A mikrofon már más­ról beszél, de ő még mindig az előbb hallott dallamokat dudo- rásszá magában. Gondolatait a mikrofonon bemon­dott újabb név zavarja meg. — Nem azért jegyeztem ugyan 500 forintot, hogy mikrofonon be­Amikor két évvel ezelőtt meg­alakult a tótszerdahelyi Táncsics- tszcs, nem volt másuk, mint a föld és a tagság szorgalma, akaratereje. Napról-napra gyarapodtak, erősöd­tek. Qtt volt az első belépők között Hegedűs Sándor is, aki azelőtt meg munkát is alig kapott, mert hiány­zik egyik lába és igy nem bírt minden munkát elvégezni. A szövet­kezetben megtalálta a boldogulás útját, munka is jutott számára, olyan, amit ő el is tud végezni: a szövetkezet könyvelője lett. Megelégedettek mindannyian, mert jól kerestek ez évben. Hege­dűs elvtárs a könyvelés mellett dől. gozott az építkezésnél és 280 mun­kaegységet ért el. A félévi elszá­molásnál jutott gabona is 1000 fo­rint előleg mellett. mondják — mondja Tavasz Fe­renc — bár igen jól esett. Először Ás azért adtam, mert volt, másod­szor pedig, hogy van. azt kor­mányzatunknak köszönhetem. A pártnak köszönhetem, hogy fiain repülőtiszti iskolán tanul, a másik fiam pedig a nagykani­zsai ipari technikum harmadéves tanulója. És milyen jó tanuló, tiszta ötösre vizsgázott. Párttag vagyok és kommunista kötelessé­gemnek tartom a jegyzést. A bé­ke megvédéséért folyó harc első­sorban is a mi feladatunk, a mi bátor, kiállásunk ós jegyzésünk pedig hatalmas csapás a háborús gyujtogatókra. A múlt a mi köz­ségünknek egy krajcár értéket sem adott. Az ötéves terv kereté­ben pedig- már 575-000 forintot kapott' községünk. Tavasz Ferenc után Kiss Kál­mán kapott nótát a hangos hír­adón keresztül. Egy holdas dol­gozó paraszt, 300 forintos jegyzé­sével szintén az élenjárók között van. Renácz József jelenleg tan­folyamon van, de táviratot kül­dött. hogy az ő részére is írjanak be 900 forintot- Most újra szól a mikrofon: — A negyedik nótánk predig Ódor Dezső dolgozónak szól, aki 500 forintot jegyzett. Élenjáró dolgozóink tudják azt, — Megváltozott életünket a tervnek köszönhetjük — mondja Hegedűs elVtárs —, mert mi kaptunk már az államtól tiz- ezerszer annyit, mint amit adtunk. Most, amikor megkezdődött a Ili. Békekölcsön jegyzése, elsőnek mi. párttagok vettük ki részünket. ífeged/üs elvtárs, Trojkó József párttítkár és Kukuruzsnyák Rémus- né, a tszcs-elnök példája nyomár, jegyzett a tagság is. Hegedűs elvtárs népnevelőmun­kát is végez. .— Megyek és elmondom a dolgozó parasztoknak, a Iszcs-tagoknak azt. amit mi párttagok már jól látunk. Az ország egyre épül, erősödik. Ott vannak a falunk fiataljai is leg­nagyobb büszkeségünk, SztálinvárOs épitői közöüt. Elmondja munkája során mind­hogy kölcsön jegyzésükkel a békét szolgálják, a béke: ábort erősítik és ugyanakkor csapást mérnek az imperialistákra. Dolgozóink kö­vessék példájukat, hogy közsé­günk lakosai a békekölcsön jegy zésből is becsületesen kivegyék részüket, hogy a járás községei között ugyanúgy, mint a begyüj -lésben az élenjáró községek közé sorakozzunk fel — mondta befe­jezésül a mikrofon. Kehida dolgozó parasztjai a zalaszentgróti járásban a beadásban az élenjáró községek közé tartoznak. A pártszervezet és a tanács nép­nevelőinek agitációs és felvilágo­sító munkáján keresztül tudják, hogy mit jelent a beadás mara­déktalan teljesítése és ugyanígy a békekölcsön példamutató jegy­zése. III. negyedévi tervüket to­jásból 112, baromfiból 140, sertés­ből 100, vágómarhából 442 száza­lékra teljesítették. A burgonya­beadásuk 90, kukoricabeadásuk 35 százalék. Ezeknek a feladatok­nak elvégzésén kívül az őszi me­zőgazdasági munkák befejezését is. szükségesnek tartják. Az őszi- árr.a és rozs vetését befejezték, a búza vetését pedig már elkezd­ték. azt, amit községük a tervtől kapott, ami megváltoztatta a délszláv dol­gozók életét, de nem feledkezik meg arról sem, amit a termelőszö­vetkezet kapott. — Az állam segítségével értük el azt, hogy most ép Hihettünk 35 mé­ter hosszú, 10 méter széles sertés- fiaztatót. Hozzájárultunk, «aját erőnkkel is, de adott az állam 30 ezer forintos hosszúlejáratú hitelt. Most kapunk újra 25 e*er forintot a szövetkezet villamosítására és mindehhez járultunk hozzá mi is forintjainkkal. Az épületeken kívül még számta­lan segítséget adott államunk a cso­portnak. Húsz anyasertést is kap­tak, melyek szaporulatával már 150 sertéssel rendelkeznek. 11 szarvas- marhájuk, 14 lovuk és gazdasági felszereléseik a növekvő jólétről be­szélnek. Ehhez járultunk hozzá mi is Szánt az ökör, recece . .. Ha csak az ökör szántana, akkor sem volna he­lyes, de tehenekkel is szántanak egyes tszcs-kben- Hiába keresnek fel a gépállomás dolgozói egyes tszcs-elnö- köket, hiába magyarázzák meg a gépi munka előnyeit, a válasz ez: nem kell c. traktor, nem tudjuk fizetni, tönkre tesz bennünket. Ez a maradi gondolkodás különösen az I. tipusu tszcs-nél mutatkozik meg, de a III. típusúaknál is találkozunk vele. Akad olyan tszcs is, ahol ebben az évben egy barázdát sem szántattak a gépállomással, szerződést sem kötöttek vele. Itt vannak az őszi ve­tési munkálatok és mintegy 50-pár tehén ballag az eke előtt és 50 ember ballag utána. Naponta meg­szántanak 30 hold földet, amennyit 6 ember 3 trak­torral egy nap alatt el tud végezni. Tehát az 50 em­ber közül 44 feleslegesen dolgozik. Ök abban látják munkájuk hasznát, hogy megtakarítják a traktor munkadiját, de nem veszik azt észre, hogy mit veszte­nek ezzel szemben. Azt minden gazda tudja, hogy a tehenek igázása a tejhozam rovására megy. Éppen ezért, mielőtt a tszcs-ben tehenekkel szántanának, az elnök elvtársak előbb számoljanak egy kicsit. Egy tehénnek, ha kö­zepes munkát végez, a fenntartó szükségleten felül annyi táplálóanyagra van szüksége, amennyi 8 liter tej termelésére szükséges. Ez 50 pár tehénnél napi 800 liter tej. A másik veszteség a trágya mennyisé­génél mutatkozik meg. Egy számos állat után átlag 80 mázsa jól érett istállótrágyát számíthatunk. De ha az állatokat igázzuk, akkor csak felét lehet számítani Tehát 40 mázsa trágyát elveszítettünk. Ami 50 pár. állatnál 4000 mázsa, ezzel 40 hold földet tudnánk bőven betrágyázni. Ezenfelül elveszett 44 ember mun­kája, ami a gépi munka alkalmazásával szabadulna fel. Ennyi munkaerővel áttérhetnének a jövedelmező belterjes gazdálkodásra, az állattenyésztést jobban fej leszthetnék, korszerűbbé tehetnék. Ha egy ember na­ponta csak 10 forint értéket termelne is, 44 ember, hacsak évi 250 napot dolgozik, akkor is 110 ezer forint értéket termel. így kell számolni minden tszcs-clnöknek és a tagságnak, ha fejlődni akar. így számolt a neszelel Dicsőség Sztálinnak tsz elnöke is. Azért van a tsz- nek már milliós vagyona.Most is 3 traktor dolgozik a tsz földjein, de az elnök még egy negyediket is kért a gépállomásról, hogy az őszi munkákat mielőbb befejezhessék. így számolt a többi tsz-elnök is, akik­nek a vagyona nemcsak elérte, hanem meghaladta az egymillió forintot. így számolt a feisebagodi Lcnin-tszcs elnöke is- Ha több volt a munka, 2 traktor is dübörgőit a tszcs földjein, pedig. a szántóterületük alig haladta meg a S0 holdat. Ennek előnye minden vonalon megmu­tatkozott. Nagyobb volt a terméseredmény, uj mun­kaerők szabadultak fel és így az állattenyésztést is fejleszthették. Ezt látva, most az ősz folyamán 14 csa­lád kérte felvételét a tszcs-be, De az uj tagok már másképpen gondolkodnak: a szárazság ellenére is szép jövedelme volt az idén a csoportnak, mondják az uj tagok, de mennyivel több jutna cgv egységre, ha a gépállomásnak nem kellene fizetni. Ebből a hibás gondolkodásból ered az, hogy az uj, tagok nem akarnak a gépállomással dolgoztatni. Nem veszik ész. re, hogy ezzel a csoport fejlődését gátolják. Amelyik tszcs gépállomás nélkül akar boldogulni, amelyik tszcs a gépállomás nélkül készíti el a tervét, az nem tud fejlődni, bármennyire is akarna, mert a jövedelmezőbb állattenyésztéstől és bqjterjesebb gaz­dálkodástól elvonja a munkaerőt a kevésbbc jövedel­mező külterjes gazdálkodás. Példák mutatják, hogy azok a tszcs-ék emclked tek ki, azok gyarapodtak, ahol a tagság nem idegen­kedett a gépi munkától A régi dal idejét múlta, az ökör már csak ott szánt, ahol még nem elég fejlettek a tszcs-clnökók és a tagság. Ahielyik tszcs boldogulni akar, annak át kell venni az uj dalt: Zúgjatok csak traktorok... Polgár Lajos LEVELEINKBŐL Békekölcsönjegyzés a nagykanizsai Általános Gimnáziumban Pár órával azután, hogy nyilvá­nosságra hozták a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsának a fel­hívását a magyar dolgozó néphez a III. Békekölcsönje,gyzésre, megindult a lázas kölesönjegyzés szerte az or­szágban. Ebben a. nemes versenyben nem akar elmaradni a nagykanizsai Általános Gimnázium sem. Csütör­tökön délelőtt megérkezett az ud­varra honvédségünk rádiós autója és vidám zenével köszöntötte a békeköl­csön jegyzésben élenjáró tanárokat ós az iskola igazgatóját, aki 2000 forintot jegyzett. Utána lelkeshangu osztálygyüléseken megtárgyalták a diákok a békekölcsönjegyzés fontos­ságát. a szavakat tett követte és pillanatok alatt többszáz forint gyűlt össze minden osztályban. Osztályon, ként 3—-400 forintot jegyeztek. Vol­tak olyanok is, amelyek többet i3 jegyeztek. Az egyéni versenyben is kiváló eredmények születtek. Nem volt ritka a 20—30 forint. de voltak 100 forintos jegyzések is. A ver­senyben nincs megállás és szinte percről-percre dől meg a verseny rangsora. A nagykanizsai Általános Gimná­zium eddig is jó eredményeket ért el a tauulásbau és a szocializmus építésében. Most, amikor hazafias tettekről van szó, akkor is helytáll és példamutatóan viselkedik. FARSANG GYÖRGY a nagykanizsai Alt. Gimn. tanulója. Ezért nem jegyez a kulák 1200 forintot jegyeztem. Itt lakom a határszélen h látom, hogy Tito és bandája egy harmadik világháború kirobbantására törek­szik. Mig a jugoszláv dolgozók éh bérért dolgoznak, addig mi nyu­godtan építhetjük szabad hazánkat. Én liatodmagammal vagyok, 4 apró gyermekem van, de az éle­tem sokkal szebb, mint a múltban volt. Soha nem gondoltam volna arra, hogy valamikor a mi gyermekeink is mehetnének magasabb iskolára. Egyik gyermekem délszláv gimnáziumban tanul. Az öt. éves tervben családom élete is megjavult. A párt tanácselnöki funkcióba állított. A békekölcsönjegyzés előtt a népnevelőkkel megbeszéltük a EH. Békekölcsönjegyzés jelentőségét és fontosságát, azt, hogy mit kaptunk a felszabadulás óta: kul turliázat, mozit, vízcsatornát, nap. köziotthont, hidat, villanyvezetéket, vezetékes rádiót, vasutat és .kövesutat. A népnevelők jól emlékeznek a felszabadulás előtti időkre. Ezért indultak nagy lelkesedéssel példamutató jegyzésük után népnevelőink, a tanács dolgozói és a pedagógusok a dol­gozó parasztok közé, akik örömmel fogadták a kölesönjegyzés hírét. Szálai János 4 holdas dolgozó paraszt 309 forintot jegyzett. Hederics Györgyné tsz.tag 200, Hederics Márton két holdas dol­gozó paraszt 100, Kovács István tsz-tag 200. Bódi József rokkant 100 forintot jegyeztek. Nem hallgatnak az ellenségre: nagyon ele­venen él minden délszláv dolgozóban a múlt emléke. Kuzma Jó­zsef né Amerika hangját fújja, ezért nem tud jegyezni. Mihovics József és násza, Kodck István kulák szintén nem jegyeznek, mert nem tudják feketepiacra dobni árujukat. Nekik olyan világ kel­lene, ahol a búzát 400, a kukoricát 300, a finom lisztet 10 forintért adhatnák a falu dolgozó népének. Népnevelőink nem feledkeznek meg az ellenség munkájáról s úgy érvelnek, hogy megmutassák a múltat s abban a Kodek-féle kulákok tevékenységeit. GYUKICZ GYÖRGY tanácselnök, Tótszentinárton Korszerű gyár a szemétdomb helyén Az ötéves tervünk a nagyka­nizsai Üveggyár dolgozóinak U örömet hozott azzal, hogy üze­münk széppé és naggyá fejlődőit. Az államosítás előtt Lapsánszky „úrén volt a »gyár1’. Pedig in­kább szemétdomb volt. ott. Nem volt még arra sem hely, esőben vagy hidegben, hogy a reggelin­ket vagy a vacsoránkat nyugod­tan elfogyasszuk- A magas hoki sugárzás miab a por nemcsak hogy a tüdőnkre rakodott, hanem olyan piszkosak lettünk, hogy amikor letelt a műszak, nem is­mertünk egymásra. Feleségeink, anyáink a mindennapos ruhamo­sásban öregedtek. Fürdőhelyiség­ről álmodni is merészség lett vol­na a kapitalista gyáros ideje alatt- ötéves tervünk üzemünket -naggyá fejlesztette, a szemétdomb helyett betonalapzaton dolgo­zunk. A rossz kemence helyett ma már három nagy kemencével és egy kísérleti komencével ren­delkezünk és 15 kizsarolt dolgozó helyett ma már 89 olyan dolgo­zóval végezzünk munkánkat, akik mindent megkapnak mun­kájuk után. Uj feldolgozórészt építettünk, majd raktárokat, női, férfi fürdőt kaptunk- Nehéz len­ne felsorolni, mit kaptunk az öt­éves terv harmadik évéig. A III. Békekölcsön jegyzését már befejeztük. Az agitációs mun­kát nemcsak népnevelőink, hanem dolgozóink is segítették. Népne­velőink időben megkezdték dol­gozóink között a népnevelőmun­kát. Emlékeztették őket arra. mi­lyen volt üzemünk a kapitalis­ták ideje alatt és milyen ma. 95 dolgozónk 74-100 forintot adob kölcsön a hazának. A III. negyedéves tervünket szeptember 19-én délben befejez­tük- Megfogadtuk, hogy a IV. ne­gyedéves tervünket december 15- re. az éves tervünket pedig de- cemben 10-re befejezzük- Min­dent elkövetünk a tervért, a bé­kéért, a boldog jövőért. Csáki Imre Szabó Edit pajtásnak, Kedves Edit psjtás! retrlkereKtar örömmel értesültünk arról hog y megtakarított pénzedből 100 Ft III. Békekölcsönt jegyeztél. A Ti boldog szocialista jövötök építé­séhez adtad Te is kölcsön forintjaidat államunknak. A Te forintja, idból is egy-egy tégla lesz az épülő Sztálinvároshoz, a Földalatti Gyorsva suthoz, az épülő iskolákhoz, főiskolákhoz, melyeket azért hoz létre pártunk és kormányzatunk, hogy a Ti életeteket szebbé tegye, hogy müveit embereket neveljen belőletek. Arra kérünk Edit pajtás, mondd el pajtásaidnak mindazt, amit elmondottál, amikor békekölcsönt jegyeztél és kérd meg őket, hogy beszéljék meg szüleikkel: adjanak minél többet kölcsön álla- inunknak, az sokszorosan megtérül, hiszen minden fillérükkel gyermekeik boldog, szebb jövőjét építik. % Eöre ’ MDP za laegerszegi Járási Pártbizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents