Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-28 / 228. szám
A lazaságok felszámolásával teljesítsük az őszi mezőgazdasági munkákat A nemzetközi szövetkezeti napon fogadalmat tellek Rákosi elvtársnak tanácsaink, állami gazdasagaink, gépállomásaink, termelőszö vetkezeteink megbízottai és megyénk dolgozó parasztsága. Azt ígértük, begy a versenyben élen járva a Nagy Októberi Szocialista i'oiradalom 35. évfordulója tiszteletére országosan az elsők között fejezzük be az őszi mezőgazdasági munkákat és november 1-re túlteljesítjük a kapásnövények begyűjtési tervet A felajánlás lelkes kezdeményezésének eredménye, hogy megymk területén ettől a naptól kezdve nagyobb .V dülcllel indult meg az őszi nie-ögnzdesági munka és egyre több helyen tekintik kötelességüknek a mezőgazdaság dolgozói ez uj agrotechnikai módszerek alkalmazását és a minisztertanács határozatának ezirányu maradéktalan végrehajtását. Megyénk területén, a tervszerinti előirányzatnak több mint 50 százalékán végeztek ezidá'g keresztsoros vetést búzából, rozsból és árpából. Termelőszövetkeze'-eink. ben Becsehelyen 60, Zalaszentgró- ton 43 holdon végezlek keresztsoros vetést. A nagykanizsai Vörös Csillag-tsa és a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak-tsz minden kalászost keresztserosan vetett. Ezenkívül még több termelőszövetkezet követi a Szovjetuniótól kapott élenjáró agrotechnikai eljárásokat. A terméseredmények fokozásához és a falu dolgozói életszínvonalának állandó emeléséhez nagy segítséget jelent az őszi mezőgazdasági munkákról szóló minisztertanácsi határozat. Állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak, egyénileg dolgozó parasztoknak egyaránt meghatározza az időpontot, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat folyamatosan és jói tudják elvégezni, A határozati egyben kötelezővé teszi több uj módszer alkalmazását, mint például az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben a földek egy- részén a keresztsoros vetést, mélyszántást és a mélyebb vetőszántásnál az előhántós eke kötelező használatát. .Tehát: a minisztertanács határozata előresegiti a falu dolgo. zóít a szocializmus építésében, a mezőgazdasági terméseredmények fokozásában, megteremti a következő év bő termésének alapját. Az elmúlt év tapasztalatai megmutatták az uj agrotechnikai eljárások helyességét, mert ahol azt alkalmazták, öt—hét mázsával nagyobb termésátlagot értek cl holdanként. Ennek fokozása érdekében fogadták meg dolgozó parasztjaink, 'állami gazdaságaink, termelcszövet. kezeteink és gépállomásaink dolgozói, hogy a következő évben még nagyobb terméseredményt érünk eb szélesebb körben alkalmazzuk az uj agrotechnikai módszereket és mezőgazdaságunkban is biztosítjuk ötéves tervünk végrehajtását. Rákosi elvtársnak 'tett ígéretük és a minisztertanács határozata nagy felelősséget hárít tanácsainkra. Tanácsaink az őszi mezőgazdasági munka gazdái és felelősei. Felelősek elsősorban az uj módszerek széleskörű elterjedéséért, az állami fegyelem és a minisztertanács határozatának végrehajtásáért. Azonban az eddig elért eredmények az őszi mezőgazdasági munkák végzése során azt mutatják, hogy tanácsainknál a bürokratikus intézkedések mellett lazaságok is állnak fenn. Úgy gondolják egyesek, hogy elég az Íróasztal mellől tudatosítani a vetési munkákra vonatkozó rendelkezéseket. Hiba lenne azt gondolni tanácsainknak, hogy az uj módszerek alkalmazása és elterjesztése könnyű feladat. Az uj módszerek megvalósításának óriási politikai és gazdasági jelentősége van. Megyénkben, ha mindén állami gazdaság és termelőszövetke. zet alkalmazza a kereszitsoros vetést és helyesen végzi el a talaj megművelését, az több százezer má. zsával több gabonatermést eredményez. Ellenségeink, a kulák és klerikális reakció, Tito és az imperialisták ügynökei igyekeznek gátolni munkánkat. A szocializmus megvalósításában minden lépésnél az ellenségbe ütközünk. Ezért harci feladat az uj módszerek megvalósitása. Harci feladat, azért, menti termés- eredményeink ezek alkalmazásával szocialista szektorainkban még nagyobbak lesznek és nagyobb lesz a vonzóerő, amely közelebbviszi dolgozó parasztságunkat a nagyüzemi termeléshez, mezőgazdaságunk felvirágzásához. Tanácsaink ezen a téren nem figyeltek fel az ellenségre. A megyei mezőgazdasági osztály is belesodródott. az ellenség uszályába, amikor elfogadta azt az indokot, hogy azért késik a vetés, mert nincs vetőmag. A nagykanizsai járás mezőgazdasági osztályának vezetője, Fi József elvtárs ahelyett, hogy járása területén megvizsgálta volna a lehetőségeket, a felsőbb szervekhez utalta a dolgozó parasztokat vetőmagért. Nem ismerte fel az osztályharc jelentőségét ebben a kérdésben, nem látta meg a kulák, klerikális reakció kezét, akik úgy igyekeztek befolyásolni a becsületes dolgozó, parasztokat, hogy ne vessenek, hanem kérjenek az államitól. Megtörtént az is a nagy- kanizsai járási tanács mezőgazda- sági osztályán, hogy a termelőszövetkezetek szervezésénél felelőtlenül vetőmagot ígértek a pötrétéi és a gelsei tszcs-nek. Ilyen eljárás durva megsértése pártunk politikájának, amelyet az ellenség a maga javára igyekszik kihasználni. Ezért van lemaradás az eszi mezőgazda- sági munkában a nagykanizsai járásban, amelyet igyekezni kell a felvilágosító munka széleskörű ki- terjesztésével, a pártbizottság segítségével, az osztály munkájának jobb megszervezésével, a dolgozó parasztságra támaszkodva sürgősen megjavítani. Fel kell számolni 'tanácsainknál a lazaságot, kényelmességet az őszi nagy mezőgazdasági munkák harci feladatában. A zalaszentgróti járás 25-én elsőnek jelentette az ösziárpu és rozs vetésének befejezését. A járási tanácselnök elvtársak nem mindenütt segitik a mezőgazdasági osztályok munkáját úgy, mint a zalaszent- gróti járásban. Megyénk dolgozó parasztsága már ebben a gazdasági évben hitet tett a mezőgazdaság szocialista építésében, mert elsőnek végezle országosan az aratási munkákat és második lett a begyűjtési terv teljesitésében. Azonban nincs semmi okunk megpihennünk babé- rainkon, mert ahol mi nem vagyunk, ott az ellenség dolgozik. Egy pillanatra sem szabad megszüntetni dolgozó parasztságunk felé folyó felvilágosító munkánkat és a tömegekkel való kapcsolat állandó erősítését. A helyi tanácsok a mezőgazdasági termelés állandó fokozásának, a ■nagyüzemi gazdálkodás szervezésének gazdái. Ha javult is a helyi tanácselnök elvtársak munkája, számos községben a járási tanács nem őrködik kellő eréllyel, határo- zoitltsággal az állami fegyelem, a minisztertanács határozatainak és a felsőbb szervek utasításainak végrehajtása felett. Olyan fontos r2n- delkezésekat nem hajtanak ■régre, mint a legutóbbi FM és a belügyminisztérium rendelete a vetőmag és a vetések biztosítása érdekében. A zalaszentíváni községi tanácsnál ezzel kapcsolatban az ellenőrzés során igyekeztek a felsőbb szervek megbízottait félrevezetni. A zalaszentgróti járási tanács annak ellenére, hogy az őszi munkálatok egyes területein jobb eredményt ért el a többieknél, mégis komoly hiányosságot követ el az ellenőrzésnél és a jelentőszolgálatnál, ami megtalálható a többi járásban is- Elnézi a hiányosságokat a bezerédi, a zalacsányi, a nemesszeri termelőszövetkezeti csoportoknál, ahol nem alkalmazzák az agrotechnika kötelező eljárásait. Hiányosság mutatkozott az őszi teile j- lesztési munkájukban. Megelégedtek azzal, hogy csak gyűléseken tárgyalták meg a termelőszövetkezetek megszilárdítását és számszerű továbbfejlesztését. Nem ellenőrizték, hogy a fejlesztésben mit tettek meg a községi tanácsok és a gépállomások dolgozói. A járási la. nács végrehajtóbizottsági ülésén a megyei tanács kiküldött 'tagja arra az álláspontra helyezkedett, hogy elég, ha a tsz szervező egymaga foglalkozik a fejlesztéssel és az' nem a tanács kollektiv felada+a, Pártszervezéteink és tanácsaink nagy feladata az eszi mezőgazda- sági munkák idején, hogy Ígéretükhöz híven győzelemre vezessék mezőgazdasági dolgozóinkat. A minisztertanács határozata p on.tr ól- pontra előír ja mi a teendő, hogy minél nagyobb termésátlagokat érhessünk el a következő évben. Ezért megyénk dolgozó parasztsága a fel- világosító munkán keresztül is értse meg, hogy a minisztertanács ha. tározalának maradéktalan végrehajtása, a mezőgazdasági munkának időben való elvégzése becsület kérdése és a béke megvédésének ügye is. Ennek sikeres végrehajtása érdekében tanácsaink számolják fel a még meglévő lazaságokat, hogy Rákosi elvtársnak telit felajánlásunkkal vigyük győzelemre a kapásnövények begyűjtésének és az őszi mezőgazdasági munkáknak idő előtti befejezését, Gacsi István EZZEL ÉRVELJ! /' A falu kulturális színvonala emelése érdedében ötéves tervünkben eddig 152 falu kapott kulturotthont. 1945 előtt megyénkben nem voltak kullurotthonok. Dolgozó parasztságunk szórakoztatására, tanulására eddig 194 községben létesítettünk 150— 200 kötetes népkönyvtárat. A falu- és a város közti kulturális különbség eltüntetése érdekében az ötéves terv eddig 42 mozit adott a megyének. Az ötéves tervben eddig 122 községet villamosítottunk. 1945 előtt minden községben a petróleumlámpa mellett vakcskodott dolgozó parasztságunk. ma már a villannyal bevonul a községekbe a rádió, a mozi is. Äk ötéves terv végére minden községben rendszeresen lesz mozieiőadásGépállomásaink 225 traktor munkájával könnyítik a nehéz paraszti munkát. Ezt is az ötéves terv adta falvainknak. Az’idei aratásnál 22 aratógép, egyenkint 32 ember munkáját vé- "p"te el. 1949-ben a megyében 4 gépállomás mű- ködöt ‘ 00 erőgéppel, ma 10 dolgozik 225 erőgéppel. Az ötéves tervben 1952 végéig 39 km bekötőutat, 14 km aszfaltutat, 25 km betonutat év Hűnk- Ezzel sok községet kapcsoltunk be a megye vérkeringésébe. Dolgozóink egyre emelkedő él el színvonalat az ötéves tervben létesült 159 népbolt és 2S7 fö'd- műv es szövetkezeti bolt elégiti ki. Megyénk dolgozói 400-al több rádiót vásároltak 1952 első negyedévében, mint 1951 megfelelő időszakában. A felszabadulás előtt középiskoláinkban a tanulók számának csak 19 százaléka volt mun kás. és paraszt származású. Most már miénk az iskola- Ma középiskoláink tanulóinak 75 százaléka munkás és parasztszárma-zásu. A felszabadulás előtt munkás és paraszt- származású egyetemi hallgató csak elvétve akadt. Ma 550 munkás- és parasztszármazású egyetemi hallgató tanul megyénkből egyetemeinken. A felszabadulás előtti 5-tel szemben ma 14 sporttelep van a megyében, A sportolók száma, az 1945-ös 600-ról 195-2-ig 14 ezerre emelkedett. Tehát 7 év alatt 13.400 személy kapott kedvel a sporthoz. Falusi sportkör a felszabadulás előtt egy sem volt, ma 41 van. Jugoszlávia gyarmatosítása Az amerikaiak a szó szoros értelmében elárasztották Jugoszláviát. Diplomaták, a missziók tiszt, viselői, „megfigyelők“ „szakértők“, földkörüli utazók, tudósítók, fotóriporterek utazzák ke- resztül-kasul az országot és ebben a jugoszláv hatóságok teljes támogatását élvezik. Az Adria pompás fürdőhelyei hemzsegnek a külföldiektől, különösen az amerikaiaktól- A legjobb szállodai szobákat az amerikaiaknak tartják fenn. A tengerpartokon több szállodát az egész nyári idény folyamán fenntartottak az amerikaiak számára. A Tito-kormányzat az amerikaiaknak Belgrádban több luxusépületet adományozott, vagy potom pénzért eladott. A főváros szállodáit főleg amerikaiak szállják meg, akik állandóan ott laknak. Ugyanakkor Belgrádban és Jugoszlávia többi városában egyre súlyosabbá válik a lakáshiány. Ezer és ezer család pincelakásokban és barakkokban lakik. Ha a vidékről alkalmazottak jönnek hivatalos ügyben a fővárosba, pályaudvarokon és parkokban kell az éjszakát eltöiteniök. A háború után megkezdett lakóházépitkc- zéseket teljesen leállították. A titoisták által olyan nagy hangon világgá kürtőit „Uj-Belgrád" építkezés blöffnek bizonyult. Semmi sem lett ebből, a befejezetlen házak vázai ferdén állnak és összeomlanak. A Terazija-utcában már öt éve dolgoznak egy szállodaépületen; hogy makor lesz kész, bizonytalan. Ezzel szemben a „Népfront1'-utcában az UDB (a titoisita titkos rendőrség) székhaza, egy egész háztömb, bámula. tosan rövid idő alatt felépült. Hasonló ütemben emelkedne): a mai Jugoszláviában az uj börtönök is. A Knez-Mihail-utcában egy négyemeletes épületen Belgrád központjában amerikai zászló lobog. Ott egy nagy amerikai propaganda-kombinát van olvasóteremmel. :könyvtárral, ■ kiállítási teremmel, előadóteremmel és kiadóvállalattal. Az „olvasótermet'’ az amerikai nagykövetség információs szolgálata irányítja. Ugyanabban az utcában található az angol és francia olvasóterem, mindegyik a Szovjetúnió, Kína az európai népi demokráciák és a békemozgalom elleni imperialista hazúgságpropaganda központja- Az „olvasótermek’’ tevékenysége egyáltalán nem szorítkozik Belgrádra, hanem szélesen elterpeszkedik egész Jugoszláviában. A jugoszláv sajtó agyonhallgatja az amerikai intervenciósok Koreában elkövetett rémtetteit, amelyekről még a nyugateurópai burzsoá lapok is beszámolnak, ezzel szemben Jugoszláviában bemutatták az „Egy év koreai há- ború'1 című visszataszító, embertelen amerikai filmet, amelyet a legtöbben bojkcttáltak- A titoista hatóságok az országban nyomatékosan lcultiválják a hírhedt „amerikai életformát1’, amely a népi tömegek nyomorba- iutása és a növekvő munkanélküliség mellett a doilárcivilizáció valamennyi további „kellemes ol-‘ dalait1’ is magával hozza. Jugoszláviában növekszik a prostitúció: gyászos hírnévre tett szert ebben a vonatkozásban a „Lo-tos" és a „Palas“ éjszakai mulató Belgrád központjában: mindkét lebuj a prostitúció melegágyává vált. Hasonló lokálok vannak Zágrábban, Ljubljanában és a tengerparti városokban is. o jugoszláv ifjúság erkölcsi lezülleszté sere. Jugoszlávia gazdasága hanyatlásnak indult. Az ország az ab- gol-amerikai háborús uszítok háborús gépezetének mezőgazdasági és nversanyagfüggelékévé vált. A TÜo-klikk számos egymást követő intézkedés révén törvényesítette a magántulajdonit, valame-ny. nyi gazdasági ágban és tágra nyitotta az ajtót a külföldi tőke előtt. Az amerikai és az angol monopóliumok. amelvek óriási piócákként teleszívták magukat rablógazdálkodással termelik ki Jugoszlávia gazdag nyersanyag- forrásait. A jugoszláv gazdaság átállítása a háborúra hirtelen visszaesést váltott ki a békeiparágak és a mezőgazdaság termelésében. Azok a szolgaságba döntő kölcsönök, amelyeket az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország időről- időre az úgynevezett háromoldali segítség alapján nyújt, csak meggyorsítják Jugoszlávia gazdasági romlását. A „Neu Zürcher Zeitung" a jugoszláv gazdaság helyzetét kritikusnak minősítette, a szanálást pedig reménytelennek- A nyugati hatalmak segítsége a hajót csupán a felszínen tartja, hogy el ne merüljön. Ennek a „segítségnek“ kolosszális állami adósság, a fizetési mérleg deficitje, növekvő infláció az eredménye. A külkereskedelmi monopólium felszámolása után a titoisták más intézkedéseket is találtak, hogy megkönnyítsék az amerikai üzletemberek számára a jugoszláviai nemzeti kincsek kirablását. így 1952 január 1-én „valutareformot” hajlottak végre és elrendelték a szabad devizakereskedelmet. A „valutareform" tulajdonképpen a dinár további leértékelése volt: dollárparitását 50:1 helyett 300:1 arányban állapították meg. Ezzé] a Jugoszláviából exportált nyersanyagok és mezőgazdasági termékek ára egyhat-edára esett vissza, amely a jugoszláv nép nyakára újabb súlyos terhet ró. A' mindenféle árnyalatú deviza- kereskedők és üzérek óriási nyereségeket vágnak zsebre. Július 25-én a „Politika“ jelentette, hogy egyedül Zágrábban devizátulajdo- ncs magánszemélyek 50 többemeletes lakóházat vásároltak. Az újság számos ügyvédet nevez meg, akik irodájukat devizabörzékké alakították át, üzleti kapcsolatokat. kötöttek Trieszttel, Béccsel és más nyugateurópai városokkal. Idén tavasszal a titoisták a mezőgazdaságban is hozzáláttak a kapitalizmus visszaállításának erőltetett befejezéséhez. A széteső „zadrugákat" felvásárló és értékesítő „általános szövetkezetekké“ kezdték újjászervezni. Ezek a „szövetkezetek“ maradéktalanul ki vannak szolgáltatva a falusi kapitalistáknak, a zsírospa- rasztoknak és a kereskedőknek, akik a „szövetkezetek" és az egyénileg gazdálkodó parasztok termékeit tetszésszerinti áron vásárolhatják fel és aztán belföldön és külföldön értékesíthetik. A külkereskedelem monopóliumának megszüntetése és a szabad devizakereskedelem megengedése a zsírosparasztok meggazdagításához és fokozott uralmukhoz vezet. I Azáltal, hogy a kapitalizmust visszaállították a jugoszláv faluban, pusztulásnak indult a mezőgazdaság, nyomorúságba kerülnek a dolgozó paraszttömegek. A mezőgazdaság bruttotermelése körülbelül 50 százalékkal alatta marad a háborúelőttinek. Zsugorodnak a vetésterületek, visszaesik a terméshozam, erősen megcsappan az állatállomány. Évről-évre ezer és ezer paraszt megy tönkre; 1951-ben egyedül Szlovéniában 4000 szegény- és középparaszt gazdasága került dobra adóhátralék miatt. Számos paraszt megszökik a titoista „szövetkezetekből“. Megtagadják a hatóságoknak az adók befizetését és a gabcnabeszolgál- tatásokat, szabotálják a kényszer- munkát a fakitermeléseknél és a katonai építkezéseknél és így hangot adnak tiltakozásuknak a belgrádi kiskirályok népeüenes politikájával szemben. Egyre nagyobb és nagyobb parasztcsopcr- tok vonulnak a hegyek közé, ott nartizánalakulatokat képeznek és fegyverrel harcolnak Tito és Ftan- kovics janicsárjai eil-jn, A népi felszabadító mozgalom elfojtása érdekében a f.toista hatóságok hallatlan rendőrterrorhoz folyamodnak. Ezer és ezer jugoszláv hazafit állítanak a bíróság elé és vetnek a börtönökbe és koncentrációs táborokba- Azonban még a legbrutáiisabb terror sein kénes megtörni p jugoszláviai népi tömegek akaratát, hogy har- -olip.n.nk mindaddig amíg meg nem döntik a Tbo-khkknek. az amerikai imperializmus e balkáni ügynökségének fasiszta uralmát. Vasárnap, 1952 szept, 28,
