Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-24 / 198. szám

* ' f • 1 T • Megalkuvó a tanács — nem megy a sertésbegyiijtés Zalakoppányban A szemeken látszik, hogy ej.éggé kellemetlenül érinti a. kérdés a znlti- koppányi községi tanács dolgozóit. — Hogyan ál Inait u harmadik negyedévi scrtéábegyii.jtési terv tel­jesítésével? Kérni keresgélés után részletes ki mutatás kerül elő. Az első pilla­natokban nem ismerjük, ki magun­kat, ezért i’elvilágositást kérünk. _ Megvan ott minden, csak tes­sék keresni — hangzik a nem éppen udvarias válasz. Mi keresünk, csak azt nem talál­juk, ami legjobban érdekelne ben­nünket: a listán felsorolt gazdák közül hányán teljesítették eddig ser­tésbeadási kötelezettségüket. Rövidesen kiderül azonban, hogy ilyent hiába is keresünk. Zalakop­pányban augusztus hónapban egyetlenegy sertést sem adlak be, júliusban is csupán egyet. Tiz In­gott sertéssel maradtak adósak eb­ben a Jpct hónapban a dolgozók államának. Kiderül, hogy Koronczi Ferenc 28 holdas kulák sem adta be a júliusra beütemezett sertését. Sőt, arra is fény derül, hogy semmiféle intéz­kedést nem tett a tanács a begyűj­tést szabotáló Koronczi Ferenc ku­lák ellen. Keresztúri Ödönné és Kiró Ist­ván kulákok neve az augusztus hó­napra előirányzottak között szerepel. Koroncsi Ferenc példáján felbáto­rodva, ők sem mutatnak semmiféle igyekezetét begyűjtési kötelezettsé­gük teljesítésére. — Elvitték a takarmányt, hát mi­ből hizlaljanak — fújja a tanács- titkár ugyanazt a követ, mint a kulákok. .Amikor megkérdezzük tőle, hogy mit akar tenui a tanács a lemara­dás behozására, csak a vállát vo- nogatja tehetetlensége jeléül. Ez az egyetlen mozdulat kifeje­zője az cg'ész munkájának. Egész egyszerűen néni törődnek azzal, hogy községük>teljesítse -.sértésbe-- gyűjtési tervét. Orosz János, a tanács egyik dol­gozója is a kulákokuak ad igazat: — Koronczi Ferkő kiváló dolgos ember, a Iliié, az már e}ég öreg, de még mindig becsületesen dolgo­zik. • A limesből persze nem tudnak beadni. Arról ugyíátszik megfeledkeznek, hogy miért nincs leadni való sertése a kuláknak. Egész egyszerűen uzértj mert nem akarja, hogy legyen. 11a a tanács nem szorítja őket a sertéstenyésztésbe, a hizlalásra, akkor nem hizlalnak. Ne várjuk ellenségeinktől, hogy sertéstenyész­tésük fejlesztésével erősítsenek ben­nünket, Nekünk az a feladatunk, hogy minden eszközzel szorítsuk őket arra, hogy ne pusztítsák állat­állományukat, hogy eleget tudja­nak tenni kötelezettségüknek. Lenin a kulákokról ezt mondja: „A kulákok , a legvadállatiasabb, legdurvább, legvadabb kizsákmányo­lok, kik a többi országban -a tör­tév elem során nem egy szer állítot­ták már vissza a földesurak, cárok, papok, kapitalisták hatalmát . . . Pókok a kulákok, melyeit a háború tönkretette parasztok és éhező mun­kások vérén híztak kövérre. Piócák, melyeit a dolgozók vérét szívták, annál jobban gazdagodva, minél jobban éheseit a munkás a városok­ban és a gyárakban. Vámpírok, me­lyek kezükbe ragadták és ragadják a földesúri földeket s újra meg újra igába görnyesztije a szegényparasz­tokat ‘ ‘. így jelölte meg Lenin elvtárs ti kulákságot, mint a dolgozó nép leg­elvetemültebb ellenségét. A zala- koppányi tanács pedig teljesen meg­feledkezett az ellenük való állandó harcról. Tűrte, hogy szabotálják ser­tésbeadásukat, tűrte, hogy károsít­sák államunkat. Sőt, a harc helyett velük együtt sir a tanács­titkár, hogy nincs takarmányuk, nem képesek, meghizlalni sertéseiket. A tanács a legkíméletlenebbül ér­vényesítse a begyűjtést szabotáló' kulákokkal szemben a törvényes ren­delkezéseket. Irtsák ki gyökerestől a megalkuvást, az opportunizmust, harcoljanak a legélesebben minden ilyen megnyil­vánulás ellen. A tanács feladata az, hogy ér­vényt szerezzen a dolgozó nép. aka­ratának betartsa es betartassa nép­köztársaságunk törvényeit és- ren­delkezéseit. Legyen példa a zalakoppányi ta­nács előtt a kehiűai tanács, ahol már őt) százalékra teljesítették a község- harmadik negyedévi sertés- begyűjtési tervét. A. távolság a két község között csupán néhány kilométer. Az aszály éppúgy károsította a kehidaiakat, mint a zalakoppáuyiakat. A kehidai tanács és pártszervezet azonban a széleskörű felvilágosító munkával, az állandó agitációval, az osztály­ellenség- elleni kíméletlen harccal sikeresen halad terve teljesítése felé. Hegyen példa a. zalakoppányi dol­gozók előtt a kehidai Bognár István és Máté János dolgozó paraszt, okik már eleget tettek negyedik negyed­évi sertésbeadási kötelezettségüknek is. Terveink mindenütt teljesíthetők, de a sültgalamb nem repül a szánkba. Okuljon ebből a lemara­dásból a zalakoppányi tanács, szűr­je le a tanulságokat munkája fo­gyatékosságaiból és az osztályharc fokozásával, a népnevelőmunka ki­szélesítésével behozhatja lemaradá­sát. DOLGOZÓ NŐK, HÁZIASSZONYOK FIGYELEM! Értesítjük vevőközünségünket, hogy a Budapesten és az ország nagyobb városaiban kitünően be­vált gyorsmosást nagykanizsai telepünkön megkezdtük. Egy zsák fehérnemű (cca 3—I kg) mosási ára Ft. 7.80 Mosást egyelőre csak a nagy- kanizsai fióküzletünkben válla­lunk. Bővebb felvilágosítást a fióküzlet ad j NAGYKANIZSAI PATYOLAT VÁLLALAT Kuruzslás — esen dőrfedezeí tel 1952-ben Nagykanizsán luk a lakásán. Szemtanuk vallomá­sa szerint még a reggeli órákban 'templomba ment. A ház körül és benf a házban is csend vol'ti A nap forrón sütött s ugyéreztük, mintha ebben a forró levegőben bájitalok, rontás el-eni kenőcsök, avas állaki zsiradékok átható szaga terjengett volna. Nem az ul felől, hanem az ellenkező irányból közelítettük meg a házat s a bokrok között járva itt-otlt kiszáradt kigyóböröket, gyik- hullákat, kibelezett varangyokat és macskakoponyákat láttunk. Az aj­tón titkos jel- A laikus észre se venné, de azok a szerencsétlenek, akik Zakócs Mihálynét ^ lakásán felkeresik, n m laikusok. Hisznek Zakócsné földöntúli erejében és ész­reveszik azf is, hogy az ajtó pará­nyi repedésében két szőrszál van bedugva. A laikus azt hinné, hogy kutya, vagy macska dörzsö.őzkö- dötlti oda s úgy maradt ott a szőr, akik azonban gyakran felkeresik Zakó'csnét, tudják, hogy ez a szőr rém más, mint a görénynek a sző­re, amit szentmihály éjszakáján a sá'rgaszemü áspiskígyó ölt meg, sze­meit pedig a bagoly szedte ki éj­féli 12 órakor. Aki ezt a szőrt érinti s három­szor körüljárva a házat, békabőrre! dörzsöli a bal térdét, megálmodja, hogy ki lesz az é-etlársa. Természe- Xesen az álom csak akkor lesz ér­vényes, ha az illető megfelelő anya­gi javakkal látja el Zakócs Mi­hálynét, a javasasszonyt, aki vad­házasságban é. Tóth Ferenc volt csendőrrel­| ZAKÓCS MIHÁLYNÉ, \ kuruzsló, a Nagykanizsa közelébe;- lévő Látóhegyín lakik, dé ismerik nz egész környéken. A felvilágosul­tabbak azt mondják; Meg kellene boíozni a vén boszorkányt". Azon­ban sokan akadnak olyanok is, akik hisznek Zakócsné földöntúli erejé­ben. Ezek azok, akik .gondtalan .éle­det biztosítanak a kuruzslónak, mert mindennel ellátják, amire csak szüksége van. Ezek közé tar­tozik Tahin Józsefné, Nagykanizsa- szabadhegyi lakos is, Tahinné már régóta ismerte Za- kócsnét- .Tudta róla azt is, hogy Sandról került Látóhegyre. Zakó- csék — Zakócs Mihály éidében —• gazdagok voltak. Nemcsak sok földjük, hanem még malmuk is volt. Kulákok voltak a javából. — Már régen mondták, hogy Za­kócsné tud gyógyítani — panasz­kodik Tahin Józsefné — mikor az­tán a lányom beteg lel'jt, Zakócsné maga jött el hozzám és uH mond­ta, ne vigyük a mnyt orvoshoz, mert az orvosok úgysem tudják meggyógyítani. A lánynak tehe- mény-betegsége van. Paráznabeteg­ség, aminek a gyógyításához csak ö ért. Mondtuk, hogy a lány tisztes­ségesen. élt s igy "paráznabetegsége" nem is lehet. Zakócsné azonban megmagyarázta, hogy az rontás ál­tal van. Ennek nincs más orvossá­ga, mint a ráolvasás és a viaszön­tés ■ f A LEÁNYT. jat. tildőbajos volt, előzőleg már elvitték Szom­bathelyre. — Gyógyították — mondja Ta- hiné. — Amikor visszajött, ugylát- szott, hogy teljesen meggyógyult. Később —- hónapok múlva — ami­kor megint fogyni kezdett, Nagyka­nizsán kezeltettük, de ZakócSné is kezelte. Amikor a betegség súlyos­bodott, Zakócsné azit mondta: az orvosnak feleslegesen fizetünk. Az orvos nem ért a „tehendöhejz“. Biz­zuk csuk reá a lányt, majd ö meg­gyógyítja. A gyógyításért egy ma­lacot kért, A malac már 70 kiló? de a lányunk meghalt. Most már tudjuk, hogy Zakócsné vitte u sír­ba. A beszélgetés’ Tollár Lajcsiié la­kásán folyt. Tollár Lajosné éppen úgy ismeri az egész sötét ügy-öt, mint Tahinné. — A törvény előtt mindent meg­mondok őszintén — fakad ki Tol­lámé. — Állandó rettegésben tar­tott •bennünk az a vénasszony. A cseresznyefán pirospaprikát tami­lunk. Zakócsné azt mondta, valaki rontó szándékkal tör ellenünk s amíg el nem távolitjuk azt, ami a cseresznyefa alatt van elásva, ad­dig az életünk nincs biztonságban. Mi nem is mertünk . a cseresznyefa közelébe menni, de később, amikor a kertci fmásfuk, találtunk egy gyuíásdobozt a földben. Borotva- penge, gombok és özénatörmelék volt bent. Zakócsné . azt mondta,, hogy a leány azért Lett beteg, mert felmászott a megrontot't fára. Az­tán közölte azt is, hogy a fa alatt még nyolc kanálnyi halotltviz is van, da ezt csak ő tárnij meg. Természetesen jól meg kellett fi­zetni Zakócsnénak, hogy a -halott- vizet" megkeresse és eltávolítsa s ezzel megszüntesse a veszélyt, amely a családot! fenyegeti. |~~'KErT~EVVEL~j „eIW be. teg vo»t a tehenünk — mondja Tol­lámé. — Zakócsné eljött, hogy meggyógyítsa. Azt kérdezte, nem találtunk-e az udvaron még régeb­ben egy fehér tyúkot? Én. mind­járt emlékeztem, hogy egyszer, kora reggel egy döglött (yuk volt az udvaron. Nem ludlam, honnan ke­rülhetett ide. Zakócsné ekkor el­mondta, hogy a lyuknak a felső-' Vasárnap, 1952 aug. 21. A TERVNEK KÖSZÖNHETJÜK J lka'múnyunk ünnepén fisz dödött az ötéves Terv köl­csön ötödik sorsolása• Dolgozó né­pünk különös szeretettel várta eze­ket a napokat, hiszn életünk min­den napja része letf, a tervnek: munkánk nyomán egyre több terv- létesifmény születik. Épül a buda­pesti földalatti gyorsvasul, Komló', S~t.álinváros, a tiszalöki vizilópesö, megyénkkén a vajgyár, az autó- és gépjavító, lakások, kulturoUhonok, hidak, a baki műül, szülő- és cse­csemőotthonok, s nehéz lenne fel­sorolni mindazt, amit ciz ötéves tervnek köszönhetünk, S ezekben a napokban — me­gyénkben is — ezrekhez jut el a hír: a sorsoláson mindezek mellett visszakapták kölcsönadott forintjai­kat is. Jank Flóriánná 100 forintos köt­vénye ezer forintot nyert. Az Út­fenntartó Vállatainál Fater Mihály 500 forintot, a Zalaegerszegi Vasút­állomásnál 'Tasi István 50 forinton kötvényével 500 'forintot nyerlek. A zalaegerszegi Tejüzemnél Tóth Ár­pád -W0 forintot, a zalaegerszegi Magasépítő Vállalatnál Maros Ist­vánná 50, Komjáti Lúszlóné 100. Puskás Bálin!,né 50 és Horváth Zsu­zsanna 200 forintot nyertek. Számos kötvényt névértekben huziak ki, közülük n zalaegerszegi MÁV Os~- tálymértiökségnél Böröndi János 200, Bogár Béla 100, Németh Károly 200, Beticze József 100 forintot kapott vissza. Rozsnyói Endre a TÜZÉR dolgozója 600, Máté Erzsébet 500, Simon Sándor a 9-es Népboli dol­gozója 300 forint boldog nyertesei. A dolgozók nagy érdeklődéssel várják a következő húzásokat. Ter­vezgetnek, mit fognak vásárolni nyereményeikből. A tervek valóra válnak, mindenki sokszorosan visszakapja kölcsön- adofít forintjait a sorsoláson is, a terv eredményeiben is. I Jitbli beadott iná&sílkkal wátlaszol&aíik ja letesayci faidat felfob bántó Tiío*basiidItáikiniak A „Zala**’ augusztus 17-i számá­ban olvastam a Magyar Népköztár- köztársaság- kormányának a . jugo­szláv kormányhoz intézett jeg'yzé- két a letenyei közúti hid felrobban­tásával kapcsolatban. A brutális rombolás mély felháborodást kel­tett bennem. Nemcsak én, de dol­gozó paraszttársaim is érthetetlen­nek tartjuk ezt a minden ok nél­küli rombolást és gyűlölettel ítél­jük el annak értelmi szerzőit. ‘ Mi nem azért építettük fel országunkat a romhalmazból, nem azért tüntet­tük el három éves tervünk alatt a fasiszta pusztítás nyomait, hogy most a Tito-banditák tehetetlen dü­hének áldozata legyen. Megmutat­juk, hogy ilyen barbár cselekedetek elkövetésével nem tudnak megaka­dályozni bennünket építő munkánk­ban. A jegyek elolvasása után több dolgozó paraszttársammal elhatároz-' tarn hogy gabonabeadásunk tűitek jesitóse után, újabb beadott má­zsákkal .erősítjük . hazánkat., Ijlz^el is ki akarjuk fejezni, hogy ne­künk nem rombolás és pusztítás, hanem építő munka kell. T,n. elő­zőleg 110 százalékra teljesít ettem beadási kötelezettségemet, de ezt most J35 százalékra egészítettem ki. GARAY GYULA szentpéteruri középparaszt. és 17 dolgozó paraszttársa. PÁRTHSREK A nagykanizsai Városi Pártbizott­ság nagytermében folyó hó 26-án este 7 órakor előadás tartunk. Előadás címe: Nemzetközi helyzet időszerű kérdései. Előadó: Császár János miniszterhelyettes elvtárs. Az előadást pártfunkcionáriusok, propagandisták, pártnapi előadók, népnevelő felelősök hallgassák meg- VB ÁGIT. PROP. OSZTÁLY, Nagykanizsa. taggyűlés A Magyar Szovjet Társaság I, körzeti .alapszervezete augusztus hó 25-én, hétfőn este 6 órakor Ady Eindrgjgk J3. sz. alatt taggyűlést tart, melyre a tagokat megliivjuk és szeretettel várjuk. Magyar Szovjet Társaság I. alapsservését Nagykanizsa. csőre hiányzott, s az, aki a felső csőrt a zsebjében hordja, rontotta meg a tehenet. Később aztán meg­mondta Zakócsné, hogy a fél csőrt Peti Józsefné bagolasánci lakos, hordja a zsebében, viszont Pctiné- nek azl mondla, hogy nálam van a fél csőr és én akarom őt megrónia- ni. Így húzta a hasznot ez a vén­asszony tőlem és másoktól is, akik hittek neki és féltek tőle. Zakócsné viaszöntéssel is foglal­kozott. A forró viaszt vb-be ön­tötte és a viasz alakjából jósolt. Nemcsak Szabadhsgyen, Bagolasán- con és a környező falvakban akad­tak olyanok, akik hittek neki, ha­nem sokan vannak Nagykanizsán is, akik kijárnak hozzá, jósoltatnak vele, viaszt öntetnek és elíizetik magukbó. a rossz szellemet. H KURUZSLÚ~j azok kWÜ szedi áldozatait, akiket a kleriká­lis reakció még mindig sötétségben tart, akik hisznek a varázslatban, akik hisznek a szellemekben, a föl­döntúli erők rontó erejében. Za­kócsné bűnös tizeiméit csendőrfede- zet meL'ett végzi, hiszen egy volt csendőrrel él vadházasságban,. Ugy- látszik nem rossz: üzlet a kuruzslás. Zakócsné jól keres. Szalonnát, lisz­tet, tojást, pénzt adnak neki. Ha zsírra van szüksége, akkor azt mondja, hogy lisztet nem fogadhat él, mert a rossz szellemek meghin­tik vele a betegei s a gyógyításnak nem lesz hatása. Zakócsné szorgalmas templom­ba járó, s annak a sötét ••tudomány­nak“ ismerője, amitől az emberek meghalnak, az állatok pedig meg- döglenek. Sokan vannak, akik nem mennek orvoshoz, mert szerintük, az igazi „tudományt“ nem lehet könyvbői tanulni. Tahinné is így gondolta. Nem bízott, az orvostudo­mányban, inkább hitt Zakócsnénak, aki azf mondta, hogy beteg leányá­nak zsebkendőjét el kell ásni és addig öntözni viaszos vízzel, amíg a' cl nem rothad, mert a zsebkendő elrothadása a leány gyógyulását jelenti. if- mi«‘kö­vet, hogy minél eredményesebbé t*- gye a babonák elleni harcok A természettudományi előadások se- gi'taégével igyekszik kiűzni a tudat­lan emberek agyából az évezredes homályt. A klerikális reakció azon­ban féltve őrzi az ő híveit s ku~ ruzs.ókaí kükl isten jámbor bárá­nyai közé, hogy ezek gyikfarokból és kigyózsirból kotyvasztó ti' ke­nőccsel kenegessék a beteget, gya- nus porokat adjanak be nekik, mint ahogy ezt Zakócsné tette Ta­hinné leányával. Emberek és állatok tűnnek el az élők sorából a kuruzslás nyomán s ahelyett, hogy harcolnának ellene, félelemmel beszélnek a kuruzslóról s ellátják minden jóval, nehogy megrontsa kiket. Egész sor névről számolhatnánk be, asszonyok és lányok tömegei­ről beszélhetnénk, akik a reggeli mise ’meghallgatása után, imákat mormolva keresik fel Zakócsné ku- ruzslótaiVyájá't. Zakócsné azonban szívesen megy rendi lésre házhoz is. Ha a szerencsétlen áldozat meghat, vagy az állat elpusztul, a kuruzsló érti a módját, mit kell tennie, hogy még a felelősség árnyékát is elte­relje magáról- isten rendelésére hivatkozik s azt mondja: a veszte­sek keressenek enyhülést a temp­lomban, A kuruzslók alkonya azonban el­következett. Napjaik meg vannak számláivá. Pártunk lerántja a fe­kete leplet, melyet a klerikális reakció terített ~az emberek gon­dolatvilágára. Ä termesze tudo­mány fénye elűzi a homályt, hogy örökre, véget,víssén a babonáknak-

Next

/
Thumbnails
Contents