Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-24 / 198. szám

* ' f • 1 T •

Megalkuvó a tanács — nem megy a sertésbegyiijtés Zalakoppányban

A szemeken látszik, hogy ej.éggé kellemetlenül érinti a. kérdés a znlti- koppányi községi tanács dolgozóit.

— Hogyan ál Inait u harmadik negyedévi scrtéábegyii.jtési terv teljesítésével?

Kérni keresgélés után részletes ki mutatás kerül elő. Az első pillanatokban nem ismerjük, ki magunkat, ezért i’elvilágositást kérünk.

_ Megvan ott minden, csak tessék keresni — hangzik a nem éppen udvarias válasz.

Mi keresünk, csak azt nem találjuk, ami legjobban érdekelne bennünket: a listán felsorolt gazdák közül hányán teljesítették eddig sertésbeadási kötelezettségüket.

Rövidesen kiderül azonban, hogy ilyent hiába is keresünk. Zalakoppányban

augusztus hónapban egyetlenegy sertést sem adlak be,

júliusban is csupán egyet. Tiz Ingott sertéssel maradtak adósak ebben a Jpct hónapban a dolgozók államának.

Kiderül, hogy Koronczi Ferenc 28 holdas kulák sem adta be a júliusra beütemezett sertését. Sőt, arra is fény derül, hogy semmiféle intézkedést nem tett a tanács a begyűjtést szabotáló Koronczi Ferenc kulák ellen.

Keresztúri Ödönné és Kiró István kulákok neve az augusztus hónapra előirányzottak között szerepel. Koroncsi Ferenc példáján felbátorodva, ők sem mutatnak semmiféle igyekezetét begyűjtési kötelezettségük teljesítésére.

— Elvitték a takarmányt, hát miből hizlaljanak — fújja a tanács- titkár ugyanazt a követ, mint a kulákok.

.Amikor megkérdezzük tőle, hogy mit akar tenui a tanács a lemaradás behozására, csak a vállát vo- nogatja tehetetlensége jeléül.

Ez az egyetlen mozdulat kifejezője az cg'ész munkájának. Egész egyszerűen néni törődnek azzal, hogy községük>teljesítse -.sértésbe-- gyűjtési tervét.

Orosz János, a tanács egyik dolgozója is a kulákokuak ad igazat:

— Koronczi Ferkő kiváló dolgos ember, a Iliié, az már e}ég öreg, de még mindig becsületesen dolgozik. • A limesből persze nem tudnak beadni.

Arról ugyíátszik megfeledkeznek, hogy miért nincs leadni való sertése a kuláknak. Egész egyszerűen uzértj mert nem akarja, hogy legyen.

11a a tanács nem szorítja őket a sertéstenyésztésbe, a hizlalásra, akkor nem hizlalnak. Ne várjuk ellenségeinktől, hogy sertéstenyésztésük fejlesztésével erősítsenek bennünket, Nekünk az a feladatunk, hogy minden eszközzel szorítsuk őket arra, hogy ne pusztítsák állatállományukat, hogy eleget tudjanak tenni kötelezettségüknek.

Lenin a kulákokról ezt mondja:

„A kulákok , a legvadállatiasabb, legdurvább, legvadabb kizsákmányolok, kik a többi országban -a törtév elem során nem egy szer állították már vissza a földesurak, cárok, papok, kapitalisták hatalmát . . . Pókok a kulákok, melyeit a háború tönkretette parasztok és éhező munkások vérén híztak kövérre. Piócák, melyeit a dolgozók vérét szívták, annál jobban gazdagodva, minél jobban éheseit a munkás a városokban és a gyárakban. Vámpírok, melyek kezükbe ragadták és ragadják a földesúri földeket s újra meg újra igába görnyesztije a szegényparasztokat ‘ ‘.

így jelölte meg Lenin elvtárs ti kulákságot, mint a dolgozó nép legelvetemültebb ellenségét. A zala- koppányi tanács pedig teljesen megfeledkezett az ellenük való állandó harcról. Tűrte, hogy szabotálják sertésbeadásukat, tűrte, hogy károsítsák államunkat. Sőt, a harc helyett velük együtt sir a tanácstitkár, hogy nincs takarmányuk, nem képesek, meghizlalni sertéseiket.

A tanács a legkíméletlenebbül érvényesítse a begyűjtést szabotáló' kulákokkal szemben a törvényes rendelkezéseket.

Irtsák ki gyökerestől a megalkuvást,

az opportunizmust, harcoljanak a legélesebben minden ilyen megnyilvánulás ellen.

A tanács feladata az, hogy érvényt szerezzen a dolgozó nép. akaratának betartsa es betartassa népköztársaságunk törvényeit és- rendelkezéseit.

Legyen példa a zalakoppányi tanács előtt a kehiűai tanács, ahol már őt) százalékra teljesítették a község- harmadik negyedévi sertés- begyűjtési tervét.

A. távolság a két község között csupán néhány kilométer. Az aszály éppúgy károsította a kehidaiakat, mint a zalakoppáuyiakat. A kehidai tanács és pártszervezet azonban a széleskörű felvilágosító munkával, az állandó agitációval, az osztályellenség- elleni kíméletlen harccal sikeresen halad terve teljesítése felé.

Hegyen példa a. zalakoppányi dolgozók előtt a kehidai Bognár István és Máté János dolgozó paraszt, okik már eleget tettek negyedik negyedévi sertésbeadási kötelezettségüknek is.

Terveink mindenütt teljesíthetők, de a sültgalamb nem repül a szánkba. Okuljon ebből a lemaradásból a zalakoppányi tanács, szűrje le a tanulságokat munkája fogyatékosságaiból és az osztályharc fokozásával, a népnevelőmunka kiszélesítésével behozhatja lemaradását.

DOLGOZÓ NŐK,

HÁZIASSZONYOK FIGYELEM!

Értesítjük vevőközünségünket, hogy a Budapesten és az ország nagyobb városaiban kitünően bevált gyorsmosást nagykanizsai telepünkön megkezdtük. Egy zsák fehérnemű (cca 3—I kg) mosási ára

Ft. 7.80

Mosást egyelőre csak a nagy- kanizsai fióküzletünkben vállalunk. Bővebb felvilágosítást a fióküzlet ad j

NAGYKANIZSAI PATYOLAT VÁLLALAT

Kuruzslás — esen dőrfedezeí tel 1952-ben Nagykanizsán

luk a lakásán. Szemtanuk vallomása szerint még a reggeli órákban 'templomba ment. A ház körül és benf a házban is csend vol'ti A nap forrón sütött s ugyéreztük, mintha ebben a forró levegőben bájitalok, rontás el-eni kenőcsök, avas állaki zsiradékok átható szaga terjengett volna. Nem az ul felől, hanem az ellenkező irányból közelítettük meg a házat s a bokrok között járva itt-otlt kiszáradt kigyóböröket, gyik- hullákat, kibelezett varangyokat és macskakoponyákat láttunk. Az ajtón titkos jel- A laikus észre se venné, de azok a szerencsétlenek, akik Zakócs Mihálynét ^ lakásán felkeresik, n m laikusok. Hisznek Zakócsné földöntúli erejében és észreveszik azf is, hogy az ajtó parányi repedésében két szőrszál van bedugva. A laikus azt hinné, hogy kutya, vagy macska dörzsö.őzkö- dötlti oda s úgy maradt ott a szőr, akik azonban gyakran felkeresik Zakó'csnét, tudják, hogy ez a szőr rém más, mint a görénynek a szőre, amit szentmihály éjszakáján a sá'rgaszemü áspiskígyó ölt meg, szemeit pedig a bagoly szedte ki éjféli 12 órakor.

Aki ezt a szőrt érinti s háromszor körüljárva a házat, békabőrre! dörzsöli a bal térdét, megálmodja, hogy ki lesz az é-etlársa. Természe- Xesen az álom csak akkor lesz érvényes, ha az illető megfelelő anyagi javakkal látja el Zakócs Mihálynét, a javasasszonyt, aki vadházasságban é. Tóth Ferenc volt csendőrrel| ZAKÓCS MIHÁLYNÉ, \

kuruzsló, a Nagykanizsa közelébe;- lévő Látóhegyín lakik, dé ismerik nz egész környéken. A felvilágosultabbak azt mondják; Meg kellene boíozni a vén boszorkányt". Azonban sokan akadnak olyanok is, akik hisznek Zakócsné földöntúli erejében. Ezek azok, akik .gondtalan .éledet biztosítanak a kuruzslónak, mert mindennel ellátják, amire csak szüksége van. Ezek közé tartozik Tahin Józsefné, Nagykanizsa- szabadhegyi lakos is,

Tahinné már régóta ismerte Za- kócsnét- .Tudta róla azt is, hogy Sandról került Látóhegyre. Zakó- csék — Zakócs Mihály éidében —• gazdagok voltak. Nemcsak sok földjük, hanem még malmuk is volt. Kulákok voltak a javából.

— Már régen mondták, hogy Zakócsné tud gyógyítani — panaszkodik Tahin Józsefné — mikor aztán a lányom beteg lel'jt, Zakócsné maga jött el hozzám és uH mondta, ne vigyük a mnyt orvoshoz, mert az orvosok úgysem tudják meggyógyítani. A lánynak tehe- mény-betegsége van. Paráznabetegség, aminek a gyógyításához csak ö ért. Mondtuk, hogy a lány tisztességesen. élt s igy "paráznabetegsége" nem is lehet. Zakócsné azonban megmagyarázta, hogy az rontás által van. Ennek nincs más orvossága, mint a ráolvasás és a viaszöntés ■

f A LEÁNYT. jat. tildőbajos

volt, előzőleg már elvitték Szombathelyre.

— Gyógyították — mondja Ta- hiné. — Amikor visszajött, ugylát- szott, hogy teljesen meggyógyult. Később —- hónapok múlva — amikor megint fogyni kezdett, Nagykanizsán kezeltettük, de ZakócSné is kezelte. Amikor a betegség súlyosbodott, Zakócsné azit mondta: az orvosnak feleslegesen fizetünk. Az orvos nem ért a „tehendöhejz“. Bizzuk csuk reá a lányt, majd ö meggyógyítja. A gyógyításért egy malacot kért, A malac már 70 kiló?

de a lányunk meghalt. Most már tudjuk, hogy Zakócsné vitte u sírba.

A beszélgetés’ Tollár Lajcsiié lakásán folyt. Tollár Lajosné éppen úgy ismeri az egész sötét ügy-öt, mint Tahinné.

— A törvény előtt mindent megmondok őszintén — fakad ki Tollámé. — Állandó rettegésben tartott •bennünk az a vénasszony. A cseresznyefán pirospaprikát tamilunk. Zakócsné azt mondta, valaki rontó szándékkal tör ellenünk s amíg el nem távolitjuk azt, ami a cseresznyefa alatt van elásva, addig az életünk nincs biztonságban. Mi nem is mertünk . a cseresznyefa közelébe menni, de később, amikor a kertci fmásfuk, találtunk egy gyuíásdobozt a földben. Borotva- penge, gombok és özénatörmelék volt bent. Zakócsné . azt mondta,, hogy a leány azért Lett beteg, mert felmászott a megrontot't fára. Aztán közölte azt is, hogy a fa alatt még nyolc kanálnyi halotltviz is van, da ezt csak ő tárnij meg.

Természetesen jól meg kellett fizetni Zakócsnénak, hogy a -halott- vizet" megkeresse és eltávolítsa s ezzel megszüntesse a veszélyt, amely a családot! fenyegeti.

|~~'KErT~EVVEL~j „eIW be.

teg vo»t a tehenünk — mondja Tollámé. — Zakócsné eljött, hogy meggyógyítsa. Azt kérdezte, nem találtunk-e az udvaron még régebben egy fehér tyúkot? Én. mindjárt emlékeztem, hogy egyszer, kora reggel egy döglött (yuk volt az udvaron. Nem ludlam, honnan kerülhetett ide. Zakócsné ekkor elmondta, hogy a lyuknak a felső-'

Vasárnap, 1952 aug. 21.

A TERVNEK KÖSZÖNHETJÜK

J lka'múnyunk ünnepén fisz dödött az ötéves Terv kölcsön ötödik sorsolása• Dolgozó népünk különös szeretettel várta ezeket a napokat, hiszn életünk minden napja része letf, a tervnek: munkánk nyomán egyre több terv- létesifmény születik. Épül a budapesti földalatti gyorsvasul, Komló', S~t.álinváros, a tiszalöki vizilópesö, megyénkkén a vajgyár, az autó- és gépjavító, lakások, kulturoUhonok, hidak, a baki műül, szülő- és csecsemőotthonok, s nehéz lenne felsorolni mindazt, amit ciz ötéves tervnek köszönhetünk,

S ezekben a napokban — megyénkben is — ezrekhez jut el a hír: a sorsoláson mindezek mellett visszakapták kölcsönadott forintjaikat is.

Jank Flóriánná 100 forintos kötvénye ezer forintot nyert. Az Útfenntartó Vállatainál Fater Mihály 500 forintot, a Zalaegerszegi Vasútállomásnál 'Tasi István 50 forinton kötvényével 500 'forintot nyerlek. A zalaegerszegi Tejüzemnél Tóth Árpád -W0 forintot, a zalaegerszegi Magasépítő Vállalatnál Maros Istvánná 50, Komjáti Lúszlóné 100. Puskás Bálin!,né 50 és Horváth Zsuzsanna 200 forintot nyertek. Számos kötvényt névértekben huziak ki, közülük n zalaegerszegi MÁV Os~- tálymértiökségnél Böröndi János 200, Bogár Béla 100, Németh Károly 200, Beticze József 100 forintot kapott vissza. Rozsnyói Endre a TÜZÉR dolgozója 600, Máté Erzsébet 500, Simon Sándor a 9-es Népboli dolgozója 300 forint boldog nyertesei.

A dolgozók nagy érdeklődéssel várják a következő húzásokat. Tervezgetnek, mit fognak vásárolni nyereményeikből.

A tervek valóra válnak, mindenki sokszorosan visszakapja kölcsön- adofít forintjait a sorsoláson is, a terv eredményeiben is.

I Jitbli beadott iná&sílkkal wátlaszol&aíik ja letesayci faidat felfob bántó Tiío*basiidItáikiniak

A „Zala**’ augusztus 17-i számában olvastam a Magyar Népköztár- köztársaság- kormányának a . jugoszláv kormányhoz intézett jeg'yzé- két a letenyei közúti hid felrobbantásával kapcsolatban. A brutális rombolás mély felháborodást keltett bennem. Nemcsak én, de dolgozó paraszttársaim is érthetetlennek tartjuk ezt a minden ok nélküli rombolást és gyűlölettel ítéljük el annak értelmi szerzőit. ‘ Mi nem azért építettük fel országunkat a romhalmazból, nem azért tüntettük el három éves tervünk alatt a fasiszta pusztítás nyomait, hogy most a Tito-banditák tehetetlen dühének áldozata legyen. Megmutatjuk, hogy ilyen barbár cselekedetek elkövetésével nem tudnak megakadályozni bennünket építő munkánkban. A jegyek elolvasása után több dolgozó paraszttársammal elhatároz-' tarn hogy gabonabeadásunk tűitek jesitóse után, újabb beadott mázsákkal .erősítjük . hazánkat., Ijlz^el is ki akarjuk fejezni, hogy nekünk nem rombolás és pusztítás, hanem építő munka kell. T,n. előzőleg 110 százalékra teljesít ettem

beadási kötelezettségemet, de ezt most J35 százalékra egészítettem ki. GARAY GYULA szentpéteruri középparaszt. és 17 dolgozó paraszttársa.

PÁRTHSREK

A nagykanizsai Városi Pártbizottság nagytermében folyó hó 26-án este 7 órakor előadás tartunk.

Előadás címe: Nemzetközi helyzet időszerű kérdései. Előadó: Császár János miniszterhelyettes elvtárs.

Az előadást pártfunkcionáriusok, propagandisták, pártnapi előadók, népnevelő felelősök hallgassák meg- VB ÁGIT. PROP. OSZTÁLY, Nagykanizsa.

taggyűlés

A Magyar Szovjet Társaság I, körzeti .alapszervezete augusztus hó 25-én, hétfőn este 6 órakor Ady Eindrgjgk J3. sz. alatt taggyűlést tart, melyre a tagokat megliivjuk és szeretettel várjuk.

Magyar Szovjet Társaság I. alapsservését Nagykanizsa.

csőre hiányzott, s az, aki a felső csőrt a zsebjében hordja, rontotta meg a tehenet. Később aztán megmondta Zakócsné, hogy a fél csőrt Peti Józsefné bagolasánci lakos, hordja a zsebében, viszont Pctiné- nek azl mondla, hogy nálam van a fél csőr és én akarom őt megrónia- ni. Így húzta a hasznot ez a vénasszony tőlem és másoktól is, akik hittek neki és féltek tőle.

Zakócsné viaszöntéssel is foglalkozott. A forró viaszt vb-be öntötte és a viasz alakjából jósolt. Nemcsak Szabadhsgyen, Bagolasán- con és a környező falvakban akadtak olyanok, akik hittek neki, hanem sokan vannak Nagykanizsán is, akik kijárnak hozzá, jósoltatnak vele, viaszt öntetnek és elíizetik magukbó. a rossz szellemet.

H KURUZSLÚ~j azok kWÜ

szedi áldozatait, akiket a klerikális reakció még mindig sötétségben tart, akik hisznek a varázslatban, akik hisznek a szellemekben, a földöntúli erők rontó erejében. Zakócsné bűnös tizeiméit csendőrfede- zet meL'ett végzi, hiszen egy volt csendőrrel él vadházasságban,. Ugy- látszik nem rossz: üzlet a kuruzslás. Zakócsné jól keres. Szalonnát, lisztet, tojást, pénzt adnak neki. Ha zsírra van szüksége, akkor azt mondja, hogy lisztet nem fogadhat él, mert a rossz szellemek meghintik vele a betegei s a gyógyításnak nem lesz hatása.

Zakócsné szorgalmas templomba járó, s annak a sötét ••tudománynak“ ismerője, amitől az emberek meghalnak, az állatok pedig meg- döglenek. Sokan vannak, akik nem mennek orvoshoz, mert szerintük, az igazi „tudományt“ nem lehet könyvbői tanulni. Tahinné is így gondolta. Nem bízott, az orvostudományban, inkább hitt Zakócsnénak, aki azf mondta, hogy beteg leányának zsebkendőjét el kell ásni és addig öntözni viaszos vízzel, amíg

a' cl nem rothad, mert a zsebkendő elrothadása a leány gyógyulását jelenti.

if- mi«‘követ, hogy minél eredményesebbé t*- gye a babonák elleni harcok A természettudományi előadások se- gi'taégével igyekszik kiűzni a tudatlan emberek agyából az évezredes homályt. A klerikális reakció azonban féltve őrzi az ő híveit s ku~ ruzs.ókaí kükl isten jámbor bárányai közé, hogy ezek gyikfarokból és kigyózsirból kotyvasztó ti' kenőccsel kenegessék a beteget, gya- nus porokat adjanak be nekik, mint ahogy ezt Zakócsné tette Tahinné leányával.

Emberek és állatok tűnnek el az élők sorából a kuruzslás nyomán s ahelyett, hogy harcolnának ellene, félelemmel beszélnek a kuruzslóról s ellátják minden jóval, nehogy megrontsa kiket.

Egész sor névről számolhatnánk be, asszonyok és lányok tömegeiről beszélhetnénk, akik a reggeli mise ’meghallgatása után, imákat mormolva keresik fel Zakócsné ku- ruzslótaiVyájá't. Zakócsné azonban szívesen megy rendi lésre házhoz is. Ha a szerencsétlen áldozat meghat, vagy az állat elpusztul, a kuruzsló érti a módját, mit kell tennie, hogy még a felelősség árnyékát is elterelje magáról- isten rendelésére hivatkozik s azt mondja: a vesztesek keressenek enyhülést a templomban,

A kuruzslók alkonya azonban elkövetkezett. Napjaik meg vannak számláivá. Pártunk lerántja a fekete leplet, melyet a klerikális reakció terített ~az emberek gondolatvilágára. Ä termesze tudomány fénye elűzi a homályt, hogy örökre, véget,víssén a babonáknak-