Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-24 / 198. szám

Nyelvünkről, beszédünkről .'A nyelv az érint&bsés eszköze, effy-uttal a iársadalo-m kancának fs fejlődésének is eszköze**, mondja íáztdliu elv társ ■„'Marxizmus 'és nyelv- tudomány“ című írásában. ' A szocializmus és a kommuniz­mus Jelé tart- fejlődésünk. Ezt. a fejlődést a nyelv tisztaságával és! Jiely.es. alkalmazásával -is segítsük .elöl ' . " . Pártunk különösén féltő ■ gonddal. ügyel a magyar nyelv szép és he­lyes használatára; ' Szinte 'minden .pillanatban szükségünk- 'van a nyelvre: úgy kell tehát .vele bán­nunk. hogy társadalmunk fejlődésé­nek és harcának megfelelő eszköze legyen. fNcm. 'tudta. UhisldlM a disznót, nun' nem fogiák, ■üstökön munkáju,- ' kát* •, hallottam, ma reggel az, ut­cán. Pelé részben hibás (meghizlal­ják a disznót-) fele részben hibát­lan eredeti mondat. „Görbe 'embert szereti a szőlő*‘, hallottam a ho- ■aokkomárümi szőlőkben az egyik -öreg embertől. Velősen mondta meg, hogy a szőlőnek meg kell adni ú, munkát. szőlő a dolgozó, hajo­ló, görbe embert szereti, y szőlő, mező (és nem mezző, mint. ezt még teherautón is láttám) -dolgozó­ja volt ez az ember. ­Kerülnünk kell a helytelen kife­jezéseket.. Felsorolunk, néhányat. .,Széles tömegek“' nincsenek. Nagy. tömegről beszélünk. ,,Élesen kijött a kérdés“ az értekezleten. Soha no Msználjuk ezt a .magyartalan kife­jezést. Se füle, se farka az ilyen magyartalanságnak. Mondjuk azt, hogy szó volt róla, akárcsak a ,,kitárgyaltuk* * esetében. „A nyelv szilárdságát nyelvtani szerkezetének és alapvető szókincsé­nek szilárdsága magyarázza“. mond­ja Sztálin elvtárs. A nyelvtan isme­rete megmondj a, hogy helytelen a köv. nyelvtani alak: .... esek!)(fi tudhassuk és láthassuk,..“ Tud­hatjuk és láthatjuk a helyes. Szin- 1 e elburjánóztak a hibák és mind az ifjúság, mind a felnőttek szürki­tik nyelvünket. Kerüljük a sablont. , így a kérdést megvizsgálva „Így a 'begyűjtés vonalán,. .“ ki­fejezésekben az igy szó használata fölösleges és helytelen. Ide tartozik a ,,helyzet az“ -kifejezés, amit telje­sen hagyjunk ,el. Semmik“ nem - kell helyette mondani, mivel . teljesen fölöslegesé kifejezés.1 'Poklául-: ...i helyset' as; hogy nem voltz időm ta­nulni**. Hibát ejtünk, hä igy • ; be­szélünk. ' ..-Nem-volt időin tanúim??- > kifejezés-is -megteszi) , „Van- ‘ egy' p roh lémám‘ * ■ hallj nk unos-uhtaian. /Azt akarta mondani- az illető; hogy, nehézsége van., valami akadályt kell leküzdenie. Nos, mondja úgy, hogy ezt mindenki megérthesse. ' Beszél­jünk egyszerűen, szépe», természete­sen. Ke mondjuk sokszor, hogy ..döntő kérdés“, ,,döntő probléma“. Tegyük hozzá még azt a szót-, hogy döntő jelentőségű kérdés ... mert félős, hogy nem is értenek meg majd bennünket, ha ezt hallják tő­lünk, hogy „döntő alapokra helyez- , ni“. ,.Kevés szóból ért az ember“, mondja egyik közmondásunk. Kerül-' jük tehát a fölösleges szavakat,, ki­fejezéseket. „Nem vitás. hogy ter­vünket teljesítjük* ‘ helyett mond­juk: .Tervünket teljesít jük“ — ,.Jelen napjainkban** helyett ^Nap­jainkban* * -t mondjunk. Az imperia­lista szóban ne hagyjuk ki az ,.i“ betűt és -7- különösen, falun — lie- " lyesen ejtsék ki a kommunista szót a „komonista“ helyett. - : A szocialista irás-müvészet nagy­ijainak állandó olvasása, haladó ha- .gyományu íróink nyelvének megis­merése nagy segítséget nyújt szá­munkra. Móricz Zsigmond írja, hogy ,,Az öreg Ss&hiötör számadó nagyon (és nem igen) megelégedett ~ és, na­gyon (nem pedig igen) derült volt a • gulyája melleit.,.“ (Rózsa Sán­dor összevonja a szemöldökét, 43.) Ugyanebben a könyvben találjuk ez) a szép mondatót: „De még arra, is (Maradék Pálné házára) kívül­ről került nádssegő ember, aki a szél járta lyukakat befedje, kivan ja, hitkor megjöttek «.szüret utáni üreg szelek“. 150 évvel ezelőtt azt ívta Csóká­nál Mibú]y, hogy „ .. . alig mens- kedett ki gyámoltalan szegény nyel­vünk a szomszéd német nyelvnek as igája alól. azonnal amaz ellenkező fátim felhozta a.ßeäk (latin) .nyelv csontvázát-...‘ /, Majd azon’ kesereg hogy á nemlétek ^zavarókjóban1 ‘ i olyan..-sorsra jut nyelvünk, mint a kunoknak ősi „nyelyek“. Nem volt ,igaza.' Nyelvünk fejlődött. Szinese-. /dett és'"'gazdagodott— A( falusi dolv /gozó nép őrizte, és pallérozta" a magyar nyelvet, < Nem 'a kizsákmá­nyoló földesurak, akik ISM-ben a latin_nyelv niel-lett'szavaztak, nem 1 a nemesek, akik -gémeiül, franciául, latinul beszéltek., — csak magyarul nem szóltak. Sztálin' elvtárs tanítása nyomán szocializmust építő hazánkban nyel­vünk egészében a társadalmi fejlő­dés . eszköze. Bájtunk áll, hogy fej­lesszük nyelvünket. 'Kotelesjseglink tisztaságát védeni. Kerüljük a magyartalanságokat. Mind beszédben, mind’ írásban egy­szerűek, természetesek legyünk. Zala megye részére a hetési és göcseji nyelvjárás sok szépséget és ősi erőt őriz. A magyartalan kifejezések el- nyonioritják a nyelvet: unalmassá, szinte értelmetlenné teszik. ,,Magyar, nyelvi édes nemzetemnek nyelve.! teáltalad szólaltam én meg legelo- szöi\ teáltalad hangzott először az én f ülenxbe az édes 'anyai nevezet“f mondja Csokonai lelkesen a magyar nyelvről. Kulturforpadalmunk cgvik nagy ügye a 'Magyar nyelv tisztasága és felvirágoztatása. Elsőd jóben azért, inert Sztálin' elvtárs tanítása sze­rint \ formájában nemzeti, tartalmá­ban ^szocialista kultúrát építünk, másodjában azért, mert csak tiszta nyelven lehet irodalmi müveket al­kotni és hannadjában azért, mert szocialista társadalmunk fejlődésé­nek nyelvünk is. egyik fontos esz­köze. , Morvái Gyula Harcoljának lelkesebben a tervteljesitésért az Aspgnyolajkutató és Mélyfúró Vállalat dolgozói A Nagykanizsái Ásványolaj- " ' kutató és Mély faré) Válla­lat dolgozói valamennyi munka­helyen lelkesen ünnepelték . augusztus 20-at, Alkotmányunk évfordulóját. Ünnepeltek, de a rnugasbanyuló fúrótornyok mel­lett egy pillanatra sem csende­sedtek el a dübörgő Dieselek és a dohogó gézgépek. A naptól- széltol cserzett markáns munkás­arcokra derű és büszkeség ült. A ki nem.mondott szavak helyett is beszéltek az arcük: „Erősek voltunk, /araikor Afkoimänyumk ünnepére készültünk, de még erősebbek akarunk lenni. Voltak sikereink, most még nagyobb si­kereink lesznek, hogy jövőre még méltóbban . ünnepelhessük A íkotmányunk évfordulóját’*. '■ t-í egy. mit jelem.t Alkotmá­11 nyűnk az ■ Asvúbyplajku- tató cs Mélyfúró Váll álalt dol­gozói számára, Jj£t szn\fekkal nem is tudják dmpndáni. A szó kevés ahhoz, hogy Teljes ;mér- iékben érzékei lesse. Alkotmá­nyunk jelentőségéit. A dolgozók érzéseiket pártunk, Rakom elv- társ iránt érzett S2;eretetüket főleg tetteikkel, munkájukkal tolmácsolják. A furógamiturák dolgozói 'x vállalták, hogy Alkoknál inyuric ünnepének tisztei ötére a III. negyedévben 7580 métert tűrnek terven felül, de nem ér íők el -az erre az időszakra terve- zeüt triétersztámo-l-. A dolgozói; ugyan mindent elkövettek, hogy xnaradéktal a.nul val óraváltsák ■Rákosi elvtársinak tett Ígéretü­ket, azonban nem biztosították számukra azokat ,a feltételeket, amelyek a felajánlás teljesítésé­hez szükségesek lettek volna, A hiányosság már sikkor meg­mutatkozott, amikor az éves tér vet készítették. A terv több gar­nitúrához készült, mint amennyi (jelenleg .is dolgozik. Az I. ne­gyedévben. 5 garnitúrával műkő dött kevesebb, mint amennyibe a terv készült, a tervet mégis 100.3 százalékra te jesPették-. Az időjárás és a szállítási ne­héz-égek nagy mértékben hátrál- laiiák munkájukat, de ott, ahol legnagyobbak voltak az akadá­lyok, legtöbb volt a nehézség: segített a párt. A szovjet olaj- furás gazdag tapasztalatait mind­jobban érvényesítették munká- jukiná'j. A Szovjetunió segítsége nemcsak a tapasztalatok átadá­sában, hanem gyakorlati formá­ban is megnyilvánult. Igen sok­szor a Szovjetuniótól kapott a1- kútrészek, felszerelések segítet­tek áthidalni a nehézségeket. A II. negyedévben'az időjár- rás javulásával megnövg- kedtek-a feladatok is. A-terv,'sze­rint többet kell étit fúrni ok, dö- vel-niök kellett a méterszámot, a garnitúrák száma azonban csak május vége (felé növekedett — eggyel s igy tervüket csal/ 93.9 százalékra teljesítettek. A III. negyedév első dekádjá- ban jelentős javulás mutatko­zol t: a. tervet 107.3 százulélcra valósították meg. Az Alkotmányunk ünnepére telt vállalásból júliusban egymil­lió 85 ezer forint értékű teljesí­tést értek el. Többet akartak en­nél, hiszen azt la vállalták, hogy a kutak határidő előtti átadásá­val ierven felül 475 tonna olajjal juttatnak többe) népgazdasé gunkn.ak. Vállalták azt is, hogy ez önköltséget 1.5 'százalékkal csökkentik. Hogy ezekből a fel­ajánlásokból Alkotmányunk ün­nepéig mennyit valósítottak meg, arról még nem számoltak be. Ugyanis az értékelés mos], van folyamatban. Már Alkotmányunk ünnepé elolt többször sálivá tették a dol­gozók, hogy a vállalat biztosítsa a szükséges műszaki feltételeket, hegy munkájukat fennakadás nélkül végezhessék, hogy válla­lásukat megvalósíthassák, hogy tervüket téljesithessék. j/gyes garnitúráknál, ahol J lemaradás mutatkozott, •soha sem azt mondták a dolgo­zók, hogy nagy volt1 a feladat, egyszerűen annyit mondtak: nem gondoskodtak megfelelő mennyiségű görgős vésőről, ter­mel őcsőről, mem gondcibocfiiak arról, hogy az anyag kellő idő­ben a helyszínre érkezzen. Amikor a dolgc-zík Alkotmá­nyunk évfordulóját ünnepelték, beszéltek a. hiányosságokról is. Elmondották, hogy a lemaradás oka nemcsak abban keresendő, hogy nem állt mindig rendelke­zésükre kellő mennyiségű görgős véső és térmelőcső, hanem hiba volt a versenyszervezésnél is. Az üzemvezetchelyettesek fél­édé ia lenne, hogy a szakszerve­zettel együtt tökéletesen meg­szervezzék a munkaversenyt s biztosítsák', a veréeny nyilvános­ságát, a verséhyszervezés azon­ban nem úgy történt, mint kel­lett volna) Nem közölték a dol­gozókkal versenytársuk eredmé­nyeit- s' csak i végső értékelés után tudták meg, hogy, egyik vagy a mácik brigád, egyik, vagy a másik garnitúra kezdettől fog­va messze maga mcgöté hagyta versenytársát. Természetes, ha a verseny időnkénti állását is tu datositetták volna a dolgozókkal,v a lemaradoztak is jobban neki­lendültek volna a munkának Helytelen gondolat, ha csak a hibáinkból akarunk okulni, mert jobb megelőzni e hi­bákul, az Ásványolajkutató és Mélyfúró Vállalatr.v dolgozóinak figyelmét most mégis arra hív­juk fel. hogy elsősorban eddigi hibáikból okuljanak és szervez­zék meg j óbban a munkaverse­nyeket, hogy a. Hl. negyedévi tervük teljesítésével, illetve tu- teljesítésével leküszörüljék a régi csorbát. A pártszervezet, a szak­szervezel tegye aktívabbá a munkáját. Ne pihenjen meg a felajánlásokon, ne elégedjen meg a munkaverseny elindításává., hanem kísérje /azt egész a célig s őrizze ellen a verseny minden egyes szakaszát; . ­A dolgozók, akik lelkesen ün­nepelték Alkotmányunk évfor­dulóját, most arra készüljenek fel, hogy a terv túlteljesítésével bebizonyítsák: nemcsak ünnepel­ni, hanem dolgozni is tudnak — szocialista, kommunista módra. Zalai úttörők Szigligeíen Az Alkotmányunk biztosította jo­gok nj életet teremtettek diákfia- taljainknak is- A megyénkből Szig- ligeten üdülő fiatalok egy cso­portja néhány napja tért vissza. Az üdülési idő S napját a- Bulaton- partliox közeli úttörőtábor zöld- ponyvás sátraiban töltötték. ’Ki­rándulásokkal, játékkal, pihenéssel teltek el napjaik. Az üdülési idő utolsó napján például Badacsonyt látogatták meg. Elmentek a Rodos­tó menedékházbít,' majd Kisfaludy 'Károly szülőházát nézték meg, aiiol összetalálkoztak a, budapesti paj­tások egy csoportjával. -x\ budapesti ■pajtások külföldi vendégekkel, svéd, 'norvég, francia és algíri • elvtár­sakkal szórakoztak. Ez az ese­mény legszebb élményeik közé tar­tozik ,a megyénkből Hzigligeten üdü­lő fiataloknak. A fraucia elvtár­sak színes selyemkendőket ajándé­koztak a pajtásoknak. A másik or­szágok hazánkban üdülő tagjai jel­vényekkel lepték meg a szabadha- zában boldogan élő úttörőket. A Kisfaludy-háztól a badacso­nyi strandfürdőre mentek a paj­tások, majd a kirándulásról vissza­térve megtartották buesuestj ükét a tábortűz világitó lángjai mellett. Ferenczi Erika, az úttörőtábor rajparancsnoka a zalaiak nevében elbúcsúzott a tábortól, annak ve­zetőjétől és a többi megye* tanu­lóitól. Annak tudatában bueáuztalc egymástól, hogy az előttük álló élet újabb és szebb “élményeket tár ipajd eléjük. Takarodó után a sát­rakban még sokáig beszélgettek ar­ról, hogy a rövidesen megkezdődő uj tanévben jó tanulással hálálják meg a róluk való gondoskodást, a szép nyaralást. Ma lépnek pályára először az őszi szezonban az I\/B H-es labdarugócsapatok 'A mai nap ismét fordulópontot jelent .valamennyi NB-I. és NB Il-es labdarugó sportkör életében. A mai napon az ország valamennyi. NB 1. és NB Il-es csapata pályára lép, hogy megvívja a harcot az őszi sze­zonban a bajnoki pontokért. Az elmúlt szezonban a megyei NB Il-es csapatok váltakozó szerencse- vei a várakozáson alul szerepeltek. A nagykanizsai Bányász a .rangelső a három csapat között, de szereplése nem volt kielégítő. A bányászok jó kezdés, után jól folytatták szereplé­seiket, de az utolsó mérkőzéseiken már a fáradság- és a kimerültség je­lei mutatkoztak a játékosokon, en­nek köszönhető, hogy a szezon kö­zepén tartott jó helyet sokkal, gyen­gébbel kellett felcserélni. A csapat egyik gyengéje az elmúlt szezonban a játékosok hiánya volt, amely azon­ban a hírek szerint az őszi szezonra, ha nem is idegenből, de a hazai ne­velésből részben megoldódott. A zalaegerszegi Vörös Meteor szerep­lése változatos és igen szélsőséges volt. Ennek ellenére a szezon végére sikerült a csapatnak kiemelkedni a kiesőjelöltek sorából. A tavaszi sze­zon során többször bebizonyosodott a tény, hogy a Vörös Meteor vezető­ségének sokkal nagyobb fegyelmet kell tartani a játékosok között. Vo­natkozik' ez természetesen magukra a játékosokra is, hiszen elsősorban rajtuk áll, hogy mennyiben valósul meg a vezetőség munkája. A kani­zsai vasutas csapat a sereghajtók kö­zött is a legrosszabbul áll. Ez a ve­zetőség hibája, de hibás volt az ^dző és nem utolsósorban maguk a játé­kosok is. Ma már az cdzőprobléma megoldódott, mégpedig a- vasutas csapat számára kedvező formában. A vezetőség K a legjobb utón halad és mindent elkövet a csapat jobb szereplésének érdekében, így . most már csak a játékosok odaadásán, lel­kiismeretes felkészültségén, sport­szerű életmódján és1 nem utolsósor­ban a vezetőség, az edző és a . játé­kosok hármas kapcsának összefogá­sán és egyetértésén állnak az őszi sze­zonban -sorrakerülő mérkőzések ered­ményei. Dolgozóink méltán elvárják az NB Il-es labdarugóktól, hogy a jó szereplés érdekében mindent elkövet­nek. Harcolnak azért, hogy me­gyénkben az egészséges sportszel lem, a sportszerű magatartás nemcsak fogadalom, hanem valóra váltott tény is lesz a többi sportoló előír. Népi demokráciánk minden lehető­séget megad dolgozó népünk spor­tolására. A dolgozók élnek is ezzel a lehetőséggel, de itt kell megem­líteni, hogy a sportolásnak nem sza­bad a termelés rovására menni. Ter­melésnövelés és sport igen szoros kapcsolatot jelent. A kettő elvá­laszthatatlan egymástól. így a leg­jobb sportolókra, tehát az NB Il-es labdarugókra is az a megtisztelő, fel­adat vár, lrogy sportolási lehetősé­güket úgy használják fel, hogy pél­daképül szolgáljanak a munkájukban is valamennyi dolgozó és sportoló előtt. Az NB Il-es labdarugók azzal a kettős, de valójában mégis egyér­telmű jelszóval lépjenek a mai na­pon pályára, mely igy szól: „Élen­járni a termelésben és a sportban egyaránt!" A Z. Vörös Meteor Pécsbányatelepen <átsza az őszi idény első bajnoki mérkőzését Az NB li-ben ma játszák az őszi idény első fordulójának mérkőzéseit. .A megye három1 csapata közül egy otthonában, kettő pedig idegenben játsza az, első bajnoki mérkőzését. A Z. Vörös Meteort a Péésbányatelepi Bányász látja vendégül. Garamszegi Mihály, a Vörös Me­teor edzője, a következőket mon­dotta -a mai mérkőzésről: Az őszi idényre erősen felkészültünk, mert jóval eredményesebben kell 'szerepel­nünk,' mint á tavasszal, ha azt akar­juk, hogy továbbra is az NB IEben maradjunk. Csapatom a jelek szerint jó formában indul, az első bajnoki mérkőzésnek és remélem, hogy dön­tetlen körüli eredményt sikerül elér­nünk Pécsbányatelepen. A megyei bajnokságban rangadó lesz ma Ma délután fél 5 órakor a megyei bajnokságokét első helyezettje: a Z. Bástya és a Bázakerettyci Bányász méri össze erejét, A rangadóra mind­két csapit erősen felkészült, ami ért­hető is, mert minden valószínűség szerint a győztes csapat terhet na­gyobb eséllyel a bajnokságra. Szakály Lajos, a Bástya edzője a mérkőzésről a következőket mondja: Inkább nagy küzdelemre, mint szép játékra van kilátás. A Bástyában a jó- képességü Tóth sérült, helyette Hajdú lesz a jobbszélso. A MEGYEI BAJNOKSÁG MAI MŰSORA: Zalaszentgróton: , Zalaszcnlgrót— Zaialövő. ~ Lovásziban: Lovászi Bányász—N,- Építők. > ' Zalaegerszegen: Z. Bástya—Báza- kerettye. Zalaegerszegen: Z. Építők—Lenti. Zalaegerszegen; Z. Dózsa—Felső­raj k. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR NAGYKANIZSÁN: Labdarúgás: Nagykanizsai Loko­motív—Komlói Bányász NB II- baj­noki. 17 órakor a Lokomotív Ady- Endre-uti pályáján. Előtte ifjúsági előmérkőzés. APRÓHIRDETÉS ELVESZETT kedden 19-én Zala­egerszegen a. reggeli órákban egy nejlon erszény - Asbolt Tc- rencnó névre szóló igazolvánnyal és iratokkal. A becsületes nieg- ,találót kérik, az erszényt és az iratokat jutalom ellenében küldje vissza Asbólt l'erencnó BagodvL- tenyéd címre. - (50(3) LAPÓ Koffer 1000-es cséplő és hozzá 12 HP nyersolajmotor min­den elfogadható áron betegség, miatt. -Cim: idős Vámosi Imre* Nemcsszeutandrás, Zola megye. MOZI Zalaegerszeg: augusztus 21—27-ig; ÜTKÖZET BÉKÉBEN Nagykanizsa: augusztus 21—24-igf NAIHMOV TENGERNAGY ' ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizoitsagának lapja. — l-eielös szerkesztő: Szántó Jenő - Felelős kiadó: Darabos van. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyi-tér Telefon: 102.'— Készült a Vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos-utca ű. Telefon: 7j. _ Felelős \ezetö: Hegedűs Gyűl*.

Next

/
Thumbnails
Contents