Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-31 / 204. szám
A tömegek között; végzendő -*■ pártpolitikai munkának «Egyre nagyobb szerepe jut fejlődésünk emelkedő . szakaszában. :ÍA pártnak az ereje a tömegekben fejük. A pártnak állandóan, a 'tömegekből kell élnie, hisz a •kommunista pártot az jellemzi, hogy a tömegekből került felszínre, és táplálója a tömegekben fejlő erő, A párt mint vezérkar Csak úgy tud helyesen irányítani, •dolgozni, ha a tömegekkel lévő kapcsolatát nap-nap után egyre szorosabbra fűzi. Ezt a párt po. Í itikai tömegmunkájának számos őrmájában és eszközével valósítja meg. A tömegek megnyerésének jcl- ílételéröl mondja Sztálin elvtárs: [„Vezetni annyit jelent, hogy meggyőzzük a tömegeket a pártpoli- ! tika helyességéről, hogy olyan [jelszavakat hangoztatunk, ame- •lyek a tömegeket elvezetik a párt álláspontjához és megkönnyítik számukra, hogy saját tapasztalataik útján értsék meg a pártpolitika helyességét’* A magyar nép, .a Magyar Dolgozók Pártja veze- •iésével a szocializmus megvoilósí'- lliásán fáradozik, fejleszti gazda, ságát és kultúráját. Az ipar munkásai, mérnökei, technikusai harcolnak terveik határidőelőtti teljesítéséért, az ötéves terv mielőbbi megvalósítása érdekében. A mezőgazdaság, az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai gyors lépésekkel haladnak a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése terén és egyénileg dolgozó parasztjaink közül egyre többen győződnek meg ennek helyességéről és indulnak el ők is a nagyüzemi mezőgazdálkodás útján. Értelmiségi dolgozóink az élenjáró szovjet tudomány alkalmazásával egyre jobban elősegítik népgazdaságunk fejlődését. Pedagógusaink munkájukban alkalmazzák az élenjáró szovjet pedagógiai elméletet, orvosaink felhasználják a kiváló szovjet orvosok tapasztalatait. Mérnökeink, technikusaink ^ a (szovjet szakkönyvek segítségével, síi szovjet mérnökök gyakorlati ■útmutatásával fejlesztik tudásukat. Élenjáró munkásaink közül jegyre többen alkalmazzák a szovjet sztahanovisták tapasztalatait 'és mezőgazdaságunk a szovjet »agrotechnika alkalmazásával érői növekvő eredményeket. Munkásaink, mezőgazdaságunk dolgozói, értelmiségeink jó munkája révén, pártunk helyes vezetéséivel, irányításával hatalmas alkotásokat hoztunk léire. SztáÜnvá- sros. Sztálin Vasmű, November 7 erőmű, diósgyőri nagykohó, megyénkben Kctíép-Európa legkorszerűbb ruhagyára, két koromgyár, tíz gépállomás épült fel. Épül az autójavító, a zalaegerszegi vajgyár építése a befejezéshez közeleg. Nagykanizsán kibővül a gépgyár, a vasöntöde, Mikosdpusztán épül a len- és kenderfeldolgozógyár, megyénk 'számos községében napközi ottP A l i 1 E L E l ie A tömegek között folytatott politikai munka további fel lendítéséért honok, bölcsődék, szülőotthonok, ku Húr házak, könyvtárak sokasága mutatja megyénk gazdagodását, fejlődését. ITzeket áz eredményeket a felvilágosító munkánkban cl kell mondani ,a tömegeknek, népszerűsíteni mindezeket és mozgósítani a dolgozókat, hogy az elért eredmények alapján azokat újból túlhaladva nagyobb lelkesedéssel, küzdeniakarással, áldozatkészen törjenek előre a további célok felé, az ötéves terv befejezéséért, a szocializmus mielőbbi megvalósításáért." Az egyre növekvő feladatok megkövetelik, .hogy a politikai munkát a tömegek között jobban szélesítsük, terjesszük. Az eddig elért eredményeinkben döntő szerepe van az agHációs munkának. A megnő v'ekedett feladataik megkívánják. bogy pártszervezeteink agitációs munkáját megjavítsuk. Horváth Márton elv-társ, a Központi Vezetőség június 27—-28-i ülésén mondotta: „Legjelentősebb győzelmünk a dolgozó nép öntudatának fejlődése. Népünk öntudatának fejlődésében döntő része van páriánk felvilágosító munkájának, lendületesebb, állandóbb, gazdagabban érvelő és erősebben a termelés felé forduló agitá- ciónknak’‘. Horváth elv társ mindezeken kívül elmondotta azt is; hogy a fejlődés nem általános*, és a párt- szervezetek, pártbizottságok jelentős része még mindig nem ismerte fel az agitációs munka jelentőségét. Az agitációs munkánkban nagyon sok helyen megmutatkozik az önelégültség, az elért eredményeinken való megpihe- nés. Sok esetben hiányzik az éberség és az agitáció harcos előretörekvése. Népnevelőink megfeledkeznek az ellenség elleni harcban a következetességről- és hagyják, hogy azok tért hódítsa, nak és lerombolt pozícióikat ki- sebb-nagyobb mértékben visszaszerezhessék. Ez a fogyatékosság rányomja bélyegét ígitációs munkánkra s így eredményeinket az éberség elaltatásán keresztül nem tudjuk magasabb fokra emelni. Ez mutatkozik meg a 'tanácsaink munkájában, különösen a sertésbeadás teljesítése -terén. Amíg dolgozó parasztjaink túlnyomó többsége eleget lesz állam- polgári kötelezettségének, /addig a kulákok a hizlalás szabotálásá- val akarnak kárt tenni fejlődő népgazdaságunknak. Egyes tanácsaink tűrik, hagyják. hogy a kulák megszegje a törvényt. Ahol ez így van. ott hibás a pártszervezet is, mert nem kérte számon, nem ellenőrizte a tanács munkáját és a népnevelőkön keresztül nem leplezték le a kulák szabotálását, aki a múltban tucatszám •tartotta a sertéseket az óljában s most a beadásnál arra hivatkozik, hogy nincs sertése, nincs miből hizlalnia. A népnevelőknek mindent le keil leplezni. a dolgozó parasztok előtt meg kell mutatni a kulákok igazi ar.- cát, azt, hogy a kulák osztályellenség, akik óz amerikai imperialisták felbérelt ügynökei, akik minden tettükkel azt akarják visszahozni, ami már elmúlt a mi országunkban. A kulák az nem más. mint vérszívó pióca, vámpír, mely a dolgozók vérével táplálkozott és most aljas tetteivel vissza akarja állítani a kapitalizmus átkos rendszerét. TAe nemcsak a kulák, hanem •*"* a klerikális reakció is a népünk veszett ellensége. A Mindszenty- és a Grősz-pcrek megmutatták a klerikális reakció tevékenységének aljasságát. A klerikális reakció a maga ópiu- mos mérgező tanával mindig a burzsoá érdekeket védte és most. minit a burzsoá ideológia egyik fő fegyvere, igyekszik ártani nemcsak a tudománynak, hanem az egész emberiségnek is. Nem veti meg a klerikális reakció a gyilkosságot, a hazaárulást, a csempészést sem aljas céljainak érdekében, amit bizonyít a niég nagyon emlékezetünkben. élő pócspetri eset. a Mindszenty- és Grősz-féle valutacsempészések, maga a hazaárulás, ténye és nem utolsó sorban a kémkedés az imperialisták számára. A klerikális reakció nem más, mint a haladás, a tudomány, a béke legcidá- zabb ellensége, az emberiség boldogulásának kerékkötője. Mezőgazdaságunk, iparunk fekélye a szociáldemokratizmus is. Népnevelőink, a pártbizottságok és a pártszervezetek gyakran el. feledkeznek .a szociáldemokratiz- musróh ,az imperialisták ideológiai fegyveréről. Pedig egy-egy táppénz- vagy bércsalás, vagy a nők munkájának lebecsülése, a kispolgári maradványok, az imperialista ripőkség vagy éppen a dohogás mögött nem áll más, mint a kapitalizmus mérges, áruló, gálád fegyvere, a szociáldemokratizmus. Mindezek azt bizonyítják. hogy agitációnknak az ellenség elleni harc terén sokkal következetesebbnek, harcosabbnak kell lennie. llorváth Márton elvlárs beszámolójában a következőket mondotta: ..Csak úgy tarthatjuk és fokozhatjuk a szocializmus építésének ütemét, ha a szocialista munkafegyelem visszaszorítja üzemeinkből és mezőgazdasági termelésünk szocialista szektoraiból a fegyelmezetlenség polgári örökségét: ha emeljük az állampolgári fegyelmet egész népünkben: ha fokozzuk ipari és mezőgazdasági termelésünkben az új technika elsajátítását, s ha mindezt alátámasztjuk a marxiz- mus-leninizmus világnézetének elmélyítésével népünkben". Mindez azt követeli meg, hogy népnevelőinket kellő politikai színvonalra emeljük. A népnevelők legyenek politikailag képzettek, élenjáró kommunista vagy pártonkívüü munkások, dolgozó parasztok és értelmiségi dolgozók. A népnevelőinket rendszeresen tájékoztatni kell, fejlődésüket figyelemmel kísérni, a munkájukat ellenőrizni és a hibájuk kijavításához közvetlen gyakorlati segítséget kell adni. ötéves tervünk döntő esztendejében fokozott gondot kell fordi- tsani feladataink sikeres megoldása érdekében a politikai tömegmunkára, Üzemeink terveinek teljesítése döntő feladata párt- szervezeteinknek. Hogy a terv teljesítve. túlteljesítve legyen, szükséges, hogy üzemi népnevelőink az ellenséges aknamunka leleplezésén keresztül mozgósítsák a dolgozókat és ugyanakkor az élenjáró tapasztalatok terjesztésével segítsék előre a terv teljesítését. Termelőszövetkezeteinkben szilárdítsák meg eredményeiket s népszerűsítsék olyan formában, hogy az egyénileg dolgozó parasztok megismerkedjenek a társasgazdálkodás eredményeivel és kövessék a tszcs tagok példáját. Mezőgazdaságunkban ebben az évben komoly feladatokat keU végrehajtani. Á kapásnövények begyűjtésének teljesítése, az őszi munkák sikeres végrehajtása’ mind egy-egy harci feladata népnevelőinknek. Ahhoz, hogy ezeket sikeresen végrehajtsuk, dolgozó parasztjaink öntudatát tovább keH—növelni az -áHampoigá* ri kötelezettség teljesítésére, a hazafiság. a proletárnemzetköziség szellemében. Tíákosi elvtárs' több esetben 11 hangsúlyozta, hogy a már tapasztalt agrotechnika alkalmazásával minden különösebb nehézség nélkül 50 százalékkal emelhetnénk mezőgazdaságunk termelését. Most, az őszi munkák kezdetén népnevelőinknek úgy kell politikai munkájukat végezni, hogy a termelőszövetkezetek tagságát és a dolgozó parasztok tömegeinek figyelmét ráirányítsák az agrotechnika alkalmazására. hogy ezen keresztül mezőgazdaságunk termelése emelkedjen. Legfontosabb feladatuk velőinknek, hogy politikai munkájuk az üzemi, a falusi dolgozókat a népgazdasági terv teljesítésére mozgósítsa, ezen keresztül minél jobban elősegítsék az ország előrehaladását a szocializmus felé. Fel kell sorakoztatni a dolgozókat a népgazdasági tervek teljesítésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a szocialista verseny kifejlesztésére, a beadási kötelezettségek hazafias teljesítésére és falvainkban az őszi munkák elvégzésére. Üzemeinkben az alkotmányunk ünnepének tiszteletére indított munkaversenyt.'.' az Októberi Szocialista Forradalom, méltó ünneplésének érdekében tovább kell fejleszteni és nem szabad hagyni, hogy az ellenséges aknamunka egy pillanatra is hátráltathassa munkásaink lelkesedését. [V épnevelőinknek úgy kell nevelni a tömegeket, hogy azok az igaz hazafiság szellemével legyenek telítve. Az igaz hazafiság. az igazi hazaszeretet szorosan összefügg a proletárnemzetköziséggel. Horváth Márton elvtárs beszámolójában a következőket mondotta: ..Azok a. szovjet hősök, akik a mi szabadságunkért áldozták életüket, örökre megtanítottak arra, hogy az imperializmus és a belső kizsákmányolás karmaiból a. szovjet népet vezérlő proletárnemzetköziség, az elnyomottak iránti önfeláldozó szolidaritás szabadított ki minket. Azok a szovjet hősök, akik úgy áldozták az életüket Magyarország felszabadításáért, mintha saját hazájuk lenne, örökre megtanították népünket arra, hogy saját szabadságunk elválaszthatatlan a többi nép szabadságától. Megtanítottak arra, hogy a hazaszeretet egyet jelent a mi népünk volt zsarnokainak és más népek mai zsarnokainak gyűlöletével, ecfijet jelent saját hazánk és minden dolgozó hazája: a szocialista Szovjetunió szeretet ével’*. Népnevelőink erről beszélgessenek el a tömegekkel, hogy azok a növekvő feladatok mellett mind lelkesebben, helytállóbban, áldozatkészebben harcoljanak népünk boldogulásáért. Népnevelőink ismertessék .a, nemzetközi helyzet -alakulását-.- leplezzék le az imperializmus háborús törekvéseit, mutassák meg a béketábor egyre irövekvő erejét, neveljék dolgozóinkat éberségre és az ellenséges ideológia, elleni harcra. Harcolni kell a kapitalista csőkévé- nyék ellen. A nyolcszázmilliós béketábor hatalmas erejének tudatában mégjobb munkával kell dolgozni a békéért, a szocialista jövőnkért. Az igy végzett politikai tömegmunka növeli dolgozóink öntudatát és ezzel még eredményesebben haladunk kitűzött céljaink megvalósítás2' felé. (A Zalai Népnevelőből.) Kerkai László Egyetlen, liazafi sem érzi magát '[biztonságban Tito Jugoszláviájában. ,Elég egy helytelenítő szó a1 fasiszta jTito-klikk politikája ellen, amely az országot amerikai gyarmattá és katonai hídfővé tette, és a kiejtett szót politikai üldözés követi. Ean- kovies hóhérai mindenütt leselkednek a jugoszláv hazafiakra és kegyetlenül elbánnak velük. Nemrég előfordult, a következő eset. Diszties alezredes, egy hadosztály titoista biztosa beszélgetett a katonákkal és a Szovjetuniót rágalmazta., tagadta a Szovjetunió óriási i szerepét a jugoszláv népnek a hitlerista megszállók alól történt felszabadításában. Diszties ezután megkérdezte Szavo Milovanies tizedest : — Ki szabadította fel Jugoszláviát? A káplár igy felelt: — Jugoszláviát a nép szabadította fel a Szovjetunió segitségévcl. Ez-az igaz felelet éktelen haragra lobbantotta Tito pribékjét. A káplárt súlyos büntetéssel fenyegette meg', ami elöl az csak szökéssel menekült meg. Ez nem egyedülálló eset Tito hadseregében, amelyet Tito fasiszta rendszerének „biztos támaszává1' ‘, az óeeánontuli agresszorok rohamcsapa- , tává szeretne átalakítani. \ belgrádi bakó tisztogatást rendezett a hadseregben es ennek serán börtön be vetett és internálótáborba küldött 20.000 tisztet,' akik végsőkig hűek maradtak a néphez. Több mint 100.000 „gyanús1 ‘ katonát küldött az úgynevezett ^munka-zászlóaljakba' ‘, ahol az élet semmiben sem különbözik a sóbányák rabjainak életétől. Ezek az üldözések még job. ban növelik az elégedetlenséget a hadseregben. Az albán Zeri i Po- pullit cimü lap közlése szerint az utóbbi hetekben a zágrábi katonai egészségügyi iskolában és a mari- bori ezredben mozgalmak kezdődtek azzal a követeléssel, hogy kergessék ki az amerikai gyarmatosítókat Jugoszláviából. A jugoszláviai dolgozók napról- uapra fokozzák harcukat az imperialista bilincs és az uj háború ellen, a békéért és az ország visszatéréséért a béke táborába. A francia .,Monde" cimü bur- zsoá újság is kénytelen beismerni, hogy Tito számára a legnagyobb „veszély" a nép oldaláról fenyeget. A belgrádi fasiszta banda, csakhogy hatalmon maradhasson, mindenkit irgalmatlanul üldözőbe vesz, aki a titoista rendőri rendszeri el meri Ítélni. Tito-Rankovies áruló klikkje nemcsak attól a lehetőségtől fosztotta meg a munkásokat és dolgozó parasztokat, hogy rósztvegyenek a választásokon, — hanem kényeked ve szerint veti fogságba a hazafias harcosokat. Ebből a célból számos börtönt és koncentrációs tábort építettek az országban. Csupán Belgrádban húsz nagy kazamata és néháuv koncentrációs tábor várja a foglyokat. Számuk egyre nő. Ezekben a „halálgyárak- ban“, amelyeket az amerikai „segi. tés“ alapján az USA-ból hozott legborzalmasabb kinzó eszközökkel szereltek fel, több mint 250.000 hazafi senyved. Itt raboskodnak a jugoszláv nép hős fiai, núnt Milenko Sotra, az 1941 évi hercegovinál népi felkelés szervezője, vagy Mirko Mar- kovics, a belgrádi egyetem volt köz- gazdasági professzora, a Spanyol- országban harcolt nemzetközi brigád harcos tagja és a jugoszláv haza sok más hü fia. Eankovics börtönei és koncentrációs táborai még borzalmasabbak, mint a hitlerista Gestapo haláltáborai. A szadista, titoista hóhérok a letartóztatott embereket két kategóriába osztják. elsőbe sorolják a legveszélyesebb politikai ellenfeleket, akiket nyomban meggyilkolnak A második kategóriába sorolt foglyokat hosszasan, embertelenül kínozzák. A titoista hatalom helyi szervei, a belgrádi kormány biztatására, kényük-kedvük szerint indítanak pereket és üldözik a dolgozókat. Gra- csanick kerületben például a falvak bírái az UDB ügynökökkel karöltve éjszakai támadásokat intéznek a békés . parasztok ellen és rabszolga- munkára hajtják őket- a bori ércbányákba, amelyeket a Foster Weller Corporation amerikai cég kapa rintott meg magának. Ezt a módszert száz- és százezer jugoszláv paraszt ellen alkalmazzák, akiket a titoisták stratégiai utak, repülőterek, földalatti raktárak és más katonai célok építésére kényszerítenek az amerikai pentagon (hadügyminisztérium) parancsára. A munkások a büntetések állandó fenyegetése alatt élnek. Az érvényes Tito-féle büntető törvény halálbüntetést ír elő azért az egyszerű tényért is, ha a munkás nem tudja teljesíteni az emberfeletti termelési normát. A titoista törvényszékek sommásan ítélkeznek- Maga Eankovics is elismert«, hogy csupán 1950-ben a jugoszláv törvényszékek körülbelül 300.000 ítéletet hoztak. Számos tökéletesen ártatlan személyt - ítéltek a törvények titoista „őrei“ halálra. Az államgépezetből is tömeges ‘ elbocsájtások történnek. Az intézményekből kiűzik a haladó és becsü. letes tisztviselőket és helyükbe usz- tasákat, csetnikeket és más tizen- hárompróbás fasisztákat ültetnek. Csupán a múlt évben 130.000 ,,meg nem felelő** alkalmazottat eresztettek szélnek. Azokat, akik az ilyen erőszakoskodás ellen felemelik a hangjukat, nyomban tömlőébe vetikA gyárakból és üzemekből minden alap és jog nélkül kidobják az u. n. „nem jövedelmező munkaerőket**. Ebbe a kategóriába főleg az öregek és az1' anyák tartoznak. A titoista sajtó is beismeri, hogy a guzlinszki medencében elbocsátották a terhes vagy gyermekes asszonyokat. Ez év három hónapja alatt á könnyűipari vállalatokból 3000 nőt bocsátottak el, akikre nélkülözés és éhezés vár. A Tito-fasisztáknak semilyen tér ror ellenére sem sikerül Jugoszlávia népét az amerikai imperialisták igájába hajtani. Egyre jobban szélesedik az országban a népi ellenállási mozgalom. Rövid idő leforgása alatt a munkások tízezrei sztrájkoltak a bányákban és a kikötőkben. Újabban csupán Trepjcsá- ban háromezer bányász mondta ki a sztrájkot. Más bányákban és igen fontos ipari vállalatokban is sztrájkok törtek ki. A hazafiak a légtéré, kenyebben akadályozzák a katonai intézkedéseket. így Eöszovo-Mitro. vieán hatalmas katonai raktárt pusztítottak el. A munkásosztállyal együtt hegyekben, s a kommunista munkások vezetésével kezükben fegyverrel harcolnak. Jugoszlávia népei ki fogják vívni a békét, szabadságot és függetlenséget a Tito-fasiszták elleni hősies harcukban, akármennyire bíznak is a nép hóhérai a fasiszta terrorban és az amerikai dollárokban. B. Zsimav Vasárnap, 1952. aug. SÍ, Fasiszta terror Jugoszláviában