Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

A tömegek között; végzendő -*■ pártpolitikai munkának «Egyre nagyobb szerepe jut fejlő­désünk emelkedő . szakaszában. :ÍA pártnak az ereje a tömegekben fejük. A pártnak állandóan, a 'tömegekből kell élnie, hisz a •kommunista pártot az jellemzi, hogy a tömegekből került fel­színre, és táplálója a tömegekben fejlő erő, A párt mint vezérkar Csak úgy tud helyesen irányítani, •dolgozni, ha a tömegekkel lévő kapcsolatát nap-nap után egyre szorosabbra fűzi. Ezt a párt po. Í itikai tömegmunkájának számos őrmájában és eszközével való­sítja meg. A tömegek megnyerésének jcl- ílételéröl mondja Sztálin elvtárs: [„Vezetni annyit jelent, hogy meg­győzzük a tömegeket a pártpoli- ! tika helyességéről, hogy olyan [jelszavakat hangoztatunk, ame- •lyek a tömegeket elvezetik a párt álláspontjához és megkönnyítik számukra, hogy saját tapasztala­taik útján értsék meg a pártpoli­tika helyességét’* A magyar nép, .a Magyar Dolgozók Pártja veze- •iésével a szocializmus megvoilósí'- lliásán fáradozik, fejleszti gazda, ságát és kultúráját. Az ipar mun­kásai, mérnökei, technikusai har­colnak terveik határidőelőtti tel­jesítéséért, az ötéves terv mielőb­bi megvalósítása érdekében. A mezőgazdaság, az állami gazda­ságok dolgozói, a termelőszövet­kezetek tagjai gyors lépésekkel haladnak a mezőgazdaság nagy­üzemi átszervezése terén és egyé­nileg dolgozó parasztjaink közül egyre többen győződnek meg en­nek helyességéről és indulnak el ők is a nagyüzemi mezőgazdál­kodás útján. Értelmiségi dolgo­zóink az élenjáró szovjet tudo­mány alkalmazásával egyre job­ban elősegítik népgazdaságunk fejlődését. Pedagógusaink mun­kájukban alkalmazzák az élen­járó szovjet pedagógiai elméletet, orvosaink felhasználják a kiváló szovjet orvosok tapasztalatait. Mérnökeink, technikusaink ^ a (szovjet szakkönyvek segítségével, síi szovjet mérnökök gyakorlati ■útmutatásával fejlesztik tudásu­kat. Élenjáró munkásaink közül jegyre többen alkalmazzák a szov­jet sztahanovisták tapasztalatait 'és mezőgazdaságunk a szovjet »agrotechnika alkalmazásával ér­ői növekvő eredményeket. Mun­kásaink, mezőgazdaságunk dolgo­zói, értelmiségeink jó munkája révén, pártunk helyes vezetésé­ivel, irányításával hatalmas alko­tásokat hoztunk léire. SztáÜnvá- sros. Sztálin Vasmű, November 7 erőmű, diósgyőri nagykohó, me­gyénkben Kctíép-Európa legkor­szerűbb ruhagyára, két korom­gyár, tíz gépállomás épült fel. Épül az autójavító, a zalaeger­szegi vajgyár építése a befeje­zéshez közeleg. Nagykanizsán ki­bővül a gépgyár, a vasöntöde, Mikosdpusztán épül a len- és kenderfeldolgozógyár, megyénk 'számos községében napközi ott­P A l i 1 E L E l ie A tömegek között folytatott politikai munka további fel lendítéséért honok, bölcsődék, szülőotthonok, ku Húr házak, könyvtárak sokasá­ga mutatja megyénk gazdagodá­sát, fejlődését. ITzeket áz eredményeket a felvilágosító munkánkban cl kell mondani ,a tömegeknek, népszerűsíteni mindezeket és mozgósítani a dolgozókat, hogy az elért eredmények alapján azo­kat újból túlhaladva nagyobb lel­kesedéssel, küzdeniakarással, ál­dozatkészen törjenek előre a to­vábbi célok felé, az ötéves terv befejezéséért, a szocializmus mi­előbbi megvalósításáért." Az egyre növekvő feladatok megkövetelik, .hogy a politikai munkát a tö­megek között jobban szélesítsük, terjesszük. Az eddig elért ered­ményeinkben döntő szerepe van az agHációs munkának. A meg­nő v'ekedett feladataik megkíván­ják. bogy pártszervezeteink agi­tációs munkáját megjavítsuk. Horváth Márton elv-társ, a Köz­ponti Vezetőség június 27—-28-i ülésén mondotta: „Legjelentősebb győzelmünk a dolgozó nép öntu­datának fejlődése. Népünk öntu­datának fejlődésében döntő része van páriánk felvilágosító munká­jának, lendületesebb, állandóbb, gazdagabban érvelő és erősebben a termelés felé forduló agitá- ciónknak’‘. Horváth elv társ mindezeken kívül elmondotta azt is; hogy a fejlődés nem általános*, és a párt- szervezetek, pártbizottságok je­lentős része még mindig nem is­merte fel az agitációs munka je­lentőségét. Az agitációs munkánk­ban nagyon sok helyen megmu­tatkozik az önelégültség, az elért eredményeinken való megpihe- nés. Sok esetben hiányzik az éberség és az agitáció harcos előretörekvése. Népnevelőink megfeledkeznek az ellenség elleni harcban a következetességről- és hagyják, hogy azok tért hódítsa, nak és lerombolt pozícióikat ki- sebb-nagyobb mértékben vissza­szerezhessék. Ez a fogyatékosság rányomja bélyegét ígitációs munkánkra s így eredményeinket az éberség elaltatásán keresztül nem tudjuk magasabb fokra emelni. Ez mutatkozik meg a 'ta­nácsaink munkájában, különösen a sertésbeadás teljesítése -terén. Amíg dolgozó parasztjaink túl­nyomó többsége eleget lesz állam- polgári kötelezettségének, /addig a kulákok a hizlalás szabotálásá- val akarnak kárt tenni fejlődő népgazdaságunknak. Egyes taná­csaink tűrik, hagyják. hogy a kulák megszegje a törvényt. Ahol ez így van. ott hibás a pártszervezet is, mert nem kérte számon, nem ellenőrizte a tanács munkáját és a népnevelőkön ke­resztül nem leplezték le a kulák szabotálását, aki a múltban tu­catszám •tartotta a sertéseket az óljában s most a beadásnál arra hivatkozik, hogy nincs sertése, nincs miből hizlalnia. A népne­velőknek mindent le keil leplez­ni. a dolgozó parasztok előtt meg kell mutatni a kulákok igazi ar.- cát, azt, hogy a kulák osztályel­lenség, akik óz amerikai imperia­listák felbérelt ügynökei, akik minden tettükkel azt akarják visszahozni, ami már elmúlt a mi országunkban. A kulák az nem más. mint vérszívó pióca, vám­pír, mely a dolgozók vérével táp­lálkozott és most aljas tetteivel vissza akarja állítani a kapitaliz­mus átkos rendszerét. TAe nemcsak a kulák, hanem •*"* a klerikális reakció is a népünk veszett ellensége. A Mindszenty- és a Grősz-pcrek megmutatták a klerikális reakció tevékenységének aljasságát. A klerikális reakció a maga ópiu- mos mérgező tanával mindig a burzsoá érdekeket védte és most. minit a burzsoá ideológia egyik fő fegyvere, igyekszik ártani nemcsak a tudománynak, hanem az egész emberiségnek is. Nem veti meg a klerikális reakció a gyilkosságot, a hazaárulást, a csempészést sem aljas céljainak érdekében, amit bizonyít a niég nagyon emlékezetünkben. élő pócspetri eset. a Mindszenty- és Grősz-féle valutacsempészések, maga a hazaárulás, ténye és nem utolsó sorban a kémkedés az im­perialisták számára. A klerikális reakció nem más, mint a hala­dás, a tudomány, a béke legcidá- zabb ellensége, az emberiség bol­dogulásának kerékkötője. Mezőgazdaságunk, iparunk fe­kélye a szociáldemokratizmus is. Népnevelőink, a pártbizottságok és a pártszervezetek gyakran el. feledkeznek .a szociáldemokratiz- musróh ,az imperialisták ideoló­giai fegyveréről. Pedig egy-egy táppénz- vagy bércsalás, vagy a nők munkájának lebecsülése, a kispolgári maradványok, az im­perialista ripőkség vagy éppen a dohogás mögött nem áll más, mint a kapitalizmus mérges, áruló, gálád fegyvere, a szociál­demokratizmus. Mindezek azt bi­zonyítják. hogy agitációnknak az ellenség elleni harc terén sokkal következetesebbnek, harcosabbnak kell lennie. llorváth Márton elvlárs be­számolójában a követke­zőket mondotta: ..Csak úgy tart­hatjuk és fokozhatjuk a szocializ­mus építésének ütemét, ha a szo­cialista munkafegyelem visszaszo­rítja üzemeinkből és mezőgazda­sági termelésünk szocialista szek­toraiból a fegyelmezetlenség pol­gári örökségét: ha emeljük az ál­lampolgári fegyelmet egész né­pünkben: ha fokozzuk ipari és mezőgazdasági termelésünkben az új technika elsajátítását, s ha mindezt alátámasztjuk a marxiz- mus-leninizmus világnézetének el­mélyítésével népünkben". Mindez azt követeli meg, hogy népnevelőinket kellő politikai színvonalra emeljük. A népneve­lők legyenek politikailag képzet­tek, élenjáró kommunista vagy pártonkívüü munkások, dolgozó parasztok és értelmiségi dolgozók. A népnevelőinket rendszeresen tájékoztatni kell, fejlődésüket fi­gyelemmel kísérni, a munkáju­kat ellenőrizni és a hibájuk kija­vításához közvetlen gyakorlati segítséget kell adni. ötéves tervünk döntő esztende­jében fokozott gondot kell fordi- tsani feladataink sikeres megoldá­sa érdekében a politikai tömeg­munkára, Üzemeink terveinek teljesítése döntő feladata párt- szervezeteinknek. Hogy a terv teljesítve. túlteljesítve legyen, szükséges, hogy üzemi népneve­lőink az ellenséges aknamunka leleplezésén keresztül mozgósít­sák a dolgozókat és ugyanakkor az élenjáró tapasztalatok terjesz­tésével segítsék előre a terv tel­jesítését. Termelőszövetkezeteink­ben szilárdítsák meg eredményei­ket s népszerűsítsék olyan for­mában, hogy az egyénileg dolgozó parasztok megismerkedjenek a társasgazdálkodás eredményeivel és kövessék a tszcs tagok példá­ját. Mezőgazdaságunkban ebben az évben komoly feladatokat keU végrehajtani. Á kapásnövények begyűjtésének teljesítése, az őszi munkák sikeres végrehajtása’ mind egy-egy harci feladata nép­nevelőinknek. Ahhoz, hogy eze­ket sikeresen végrehajtsuk, dol­gozó parasztjaink öntudatát to­vább keH—növelni az -áHampoigá* ri kötelezettség teljesítésére, a hazafiság. a proletárnemzetközi­ség szellemében. Tíákosi elvtárs' több esetben 11 hangsúlyozta, hogy a már tapasztalt agrotechnika alkalma­zásával minden különösebb ne­hézség nélkül 50 százalékkal emelhetnénk mezőgazdaságunk termelését. Most, az őszi munkák kezdetén népnevelőinknek úgy kell politikai munkájukat végez­ni, hogy a termelőszövetkezetek tagságát és a dolgozó parasztok tömegeinek figyelmét ráirányít­sák az agrotechnika alkalmazásá­ra. hogy ezen keresztül mezőgaz­daságunk termelése emelkedjen. Legfontosabb feladatuk velőinknek, hogy politikai mun­kájuk az üzemi, a falusi dolgozó­kat a népgazdasági terv teljesí­tésére mozgósítsa, ezen keresztül minél jobban elősegítsék az or­szág előrehaladását a szocializ­mus felé. Fel kell sorakoztatni a dolgozókat a népgazdasági tervek teljesítésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a szocialista verseny kifejlesztésére, a beadási kötelezettségek hazafias teljesíté­sére és falvainkban az őszi mun­kák elvégzésére. Üzemeinkben az alkotmányunk ünnepének tiszte­letére indított munkaversenyt.'.' az Októberi Szocialista Forradalom, méltó ünneplésének érdekében tovább kell fejleszteni és nem szabad hagyni, hogy az ellensé­ges aknamunka egy pillanatra is hátráltathassa munkásaink lelke­sedését. [V épnevelőinknek úgy kell nevelni a tömegeket, hogy azok az igaz hazafiság szellemé­vel legyenek telítve. Az igaz ha­zafiság. az igazi hazaszeretet szo­rosan összefügg a proletárnemzet­köziséggel. Horváth Márton elv­társ beszámolójában a követke­zőket mondotta: ..Azok a. szovjet hősök, akik a mi szabadságunkért áldozták életüket, örökre megta­nítottak arra, hogy az imperializ­mus és a belső kizsákmányolás karmaiból a. szovjet népet vezérlő proletárnemzetköziség, az elnyo­mottak iránti önfeláldozó szolida­ritás szabadított ki minket. Azok a szovjet hősök, akik úgy áldoz­ták az életüket Magyarország fel­szabadításáért, mintha saját ha­zájuk lenne, örökre megtanították népünket arra, hogy saját szabad­ságunk elválaszthatatlan a többi nép szabadságától. Megtanítottak arra, hogy a hazaszeretet egyet jelent a mi népünk volt zsarno­kainak és más népek mai zsarno­kainak gyűlöletével, ecfijet jelent saját hazánk és minden dolgozó hazája: a szocialista Szovjetunió szeretet ével’*. Népnevelőink erről beszélges­senek el a tömegekkel, hogy azok a növekvő feladatok mellett mind lelkesebben, helytállóbban, áldo­zatkészebben harcoljanak népünk boldogulásáért. Népnevelőink is­mertessék .a, nemzetközi helyzet -alakulását-.- leplezzék le az impe­rializmus háborús törekvéseit, mutassák meg a béketábor egyre irövekvő erejét, neveljék dolgo­zóinkat éberségre és az ellensé­ges ideológia, elleni harcra. Har­colni kell a kapitalista csőkévé- nyék ellen. A nyolcszázmilliós béketábor hatalmas erejének tu­datában mégjobb munkával kell dolgozni a békéért, a szocialista jövőnkért. Az igy végzett politi­kai tömegmunka növeli dolgo­zóink öntudatát és ezzel még eredményesebben haladunk kitű­zött céljaink megvalósítás2' felé. (A Zalai Népnevelőből.) Kerkai László Egyetlen, liazafi sem érzi magát '[biztonságban Tito Jugoszláviájában. ,Elég egy helytelenítő szó a1 fasiszta jTito-klikk politikája ellen, amely az országot amerikai gyarmattá és katonai hídfővé tette, és a kiejtett szót politikai üldözés követi. Ean- kovies hóhérai mindenütt leselked­nek a jugoszláv hazafiakra és ke­gyetlenül elbánnak velük. Nemrég előfordult, a következő eset. Diszties alezredes, egy had­osztály titoista biztosa beszélgetett a katonákkal és a Szovjetuniót rágal­mazta., tagadta a Szovjetunió óriási i szerepét a jugoszláv népnek a hit­lerista megszállók alól történt fel­szabadításában. Diszties ezután megkérdezte Szavo Milovanies tize­dest : — Ki szabadította fel Jugoszlá­viát? A káplár igy felelt: — Jugoszláviát a nép szabadítot­ta fel a Szovjetunió segitségévcl. Ez-az igaz felelet éktelen ha­ragra lobbantotta Tito pribékjét. A káplárt súlyos büntetéssel fe­nyegette meg', ami elöl az csak szö­késsel menekült meg. Ez nem egyedülálló eset Tito hadseregében, amelyet Tito fasiszta rendszerének „biztos támaszává1' ‘, az óeeánontuli agresszorok rohamcsapa- , tává szeretne átalakítani. \ belgrá­di bakó tisztogatást rendezett a hadseregben es ennek serán börtön be vetett és internálótáborba kül­dött 20.000 tisztet,' akik végsőkig hűek maradtak a néphez. Több mint 100.000 „gyanús1 ‘ katonát küldött az úgynevezett ^munka-zászlóaljak­ba' ‘, ahol az élet semmiben sem különbözik a sóbányák rabjainak életétől. Ezek az üldözések még job. ban növelik az elégedetlenséget a hadseregben. Az albán Zeri i Po- pullit cimü lap közlése szerint az utóbbi hetekben a zágrábi katonai egészségügyi iskolában és a mari- bori ezredben mozgalmak kezdődtek azzal a követeléssel, hogy kerges­sék ki az amerikai gyarmatosítókat Jugoszláviából. A jugoszláviai dolgozók napról- uapra fokozzák harcukat az impe­rialista bilincs és az uj háború el­len, a békéért és az ország vissza­téréséért a béke táborába. A francia .,Monde" cimü bur- zsoá újság is kénytelen beismerni, hogy Tito számára a legnagyobb „veszély" a nép oldaláról fenyeget. A belgrádi fasiszta banda, csak­hogy hatalmon maradhasson, min­denkit irgalmatlanul üldözőbe vesz, aki a titoista rendőri rendszeri el meri Ítélni. Tito-Rankovies áruló klikkje nemcsak attól a lehetőségtől fosz­totta meg a munkásokat és dolgo­zó parasztokat, hogy rósztvegyenek a választásokon, — hanem kénye­ked ve szerint veti fogságba a ha­zafias harcosokat. Ebből a célból számos börtönt és koncentrációs tá­bort építettek az országban. Csu­pán Belgrádban húsz nagy kaza­mata és néháuv koncentrációs tá­bor várja a foglyokat. Számuk egy­re nő. Ezekben a „halálgyárak- ban“, amelyeket az amerikai „segi. tés“ alapján az USA-ból hozott legborzalmasabb kinzó eszközökkel szereltek fel, több mint 250.000 ha­zafi senyved. Itt raboskodnak a ju­goszláv nép hős fiai, núnt Milenko Sotra, az 1941 évi hercegovinál népi felkelés szervezője, vagy Mirko Mar- kovics, a belgrádi egyetem volt köz- gazdasági professzora, a Spanyol- országban harcolt nemzetközi brigád harcos tagja és a jugoszláv haza sok más hü fia. Eankovics börtönei és koncentrá­ciós táborai még borzalmasabbak, mint a hitlerista Gestapo haláltábo­rai. A szadista, titoista hóhérok a letartóztatott embereket két kate­góriába osztják. elsőbe sorolják a legveszélyesebb politikai ellenfele­ket, akiket nyomban meggyilkolnak A második kategóriába sorolt fog­lyokat hosszasan, embertelenül kí­nozzák. A titoista hatalom helyi szervei, a belgrádi kormány biztatására, kényük-kedvük szerint indítanak pe­reket és üldözik a dolgozókat. Gra- csanick kerületben például a falvak bírái az UDB ügynökökkel karöltve éjszakai támadásokat intéznek a békés . parasztok ellen és rabszolga- munkára hajtják őket- a bori érc­bányákba, amelyeket a Foster Wel­ler Corporation amerikai cég kapa rintott meg magának. Ezt a mód­szert száz- és százezer jugoszláv pa­raszt ellen alkalmazzák, akiket a titoisták stratégiai utak, repülőte­rek, földalatti raktárak és más ka­tonai célok építésére kényszerítenek az amerikai pentagon (hadügymi­nisztérium) parancsára. A munkások a büntetések állandó fenyegetése alatt élnek. Az érvényes Tito-féle büntető törvény halálbün­tetést ír elő azért az egyszerű tényért is, ha a munkás nem tud­ja teljesíteni az emberfeletti ter­melési normát. A titoista tör­vényszékek sommásan ítélkeznek- Maga Eankovics is elismert«, hogy csupán 1950-ben a jugoszláv tör­vényszékek körülbelül 300.000 íté­letet hoztak. Számos tökéletesen ár­tatlan személyt - ítéltek a törvények titoista „őrei“ halálra. Az államgépezetből is tömeges ‘ elbocsájtások történnek. Az intéz­ményekből kiűzik a haladó és becsü. letes tisztviselőket és helyükbe usz- tasákat, csetnikeket és más tizen- hárompróbás fasisztákat ültetnek. Csupán a múlt évben 130.000 ,,meg nem felelő** alkalmazottat eresz­tettek szélnek. Azokat, akik az ilyen erőszakoskodás ellen felemelik a hangjukat, nyomban tömlőébe vetik­A gyárakból és üzemekből min­den alap és jog nélkül kidobják az u. n. „nem jövedelmező munkaerő­ket**. Ebbe a kategóriába főleg az öregek és az1' anyák tartoznak. A titoista sajtó is beismeri, hogy a guzlinszki medencében elbocsátották a terhes vagy gyermekes asszonyo­kat. Ez év három hónapja alatt á könnyűipari vállalatokból 3000 nőt bocsátottak el, akikre nélkülözés és éhezés vár. A Tito-fasisztáknak semilyen tér ror ellenére sem sikerül Jugoszlá­via népét az amerikai imperialis­ták igájába hajtani. Egyre jobban szélesedik az országban a népi el­lenállási mozgalom. Rövid idő le­forgása alatt a munkások tízezrei sztrájkoltak a bányákban és a kikö­tőkben. Újabban csupán Trepjcsá- ban háromezer bányász mondta ki a sztrájkot. Más bányákban és igen fontos ipari vállalatokban is sztráj­kok törtek ki. A hazafiak a légtéré, kenyebben akadályozzák a katonai intézkedéseket. így Eöszovo-Mitro. vieán hatalmas katonai raktárt pusz­títottak el. A munkásosztállyal együtt hegyekben, s a kommunista munkások vezetésével kezükben fegyverrel harcolnak. Jugoszlávia népei ki fogják vív­ni a békét, szabadságot és függet­lenséget a Tito-fasiszták elleni hő­sies harcukban, akármennyire bíz­nak is a nép hóhérai a fasiszta terrorban és az amerikai dollárokban. B. Zsimav Vasárnap, 1952. aug. SÍ, Fasiszta terror Jugoszláviában

Next

/
Thumbnails
Contents