Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

* NEMZETKÖZI SZEMLE *' Megjelent magyar nyelven Lenin Műveinek 26. kötete As egységes, független, békeszetető, demokratikus Németországért A Szovjetunió kormánya au- gusztus 23-án megküldte TáJasz jegyzékét az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, e kormányoknak a német kérdésben 1852, Julius 10-én hozzá intézett jegyzékére. _ A második világháború befeje­zésekor, 1845-ben a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormá­nyai határozatot hoztak arról, hogy létrehozzák a demokratikus Németországot. Kötelezték magu­kat, hogy megszabadítják Euró­pát a német Imperializmus veszé­lyétől, egyszersmindeukorra kiirt- jak a nácizmust, s lehetetlenné te­szik, hogy e fenevad mégegyszer felüsse fejét Európában. A Szovjetunió azóta is hlyen tartja magát a potsdami határo- zatckhoz, A mai Német Demokra, tikus Köztársaság területén mara­déktalanul végrehajtották azokat a rendszabályokat, amelyekre a potsdami megállapodások kötelez­ték, A Szovjetunió mindent meg­tett annak érdekében is, hogy lét­rejöhessen a független, demokra­tikus, ég békeszerelő Németország és hogy Németország területének időleges széttagoltsága mielőbb megszűnjék. A nyugati hatalmak nem így jártak el. Hét esztendő óta maka­csul halogatják a német kérdés megoldását, elszabotálják a pots­dami határozatok végrehajtását és semmibe veszik Németország és a német nép ügyét. Amerika, Anglia és Francia-or­szág kormánya nem törődik a vi­lág népeinek vágyaival és kíván­ságaival és fittyet hány az euró­pai népek békevágyának. Az ame­rikai imperialistáknak és csatló­saiknak szükségük van Nyugat- Németországra, mint háborús fel­vonulási területre a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen, szükségük van az általuk tervezett harmadik világháború­ban a Szovjetunió elleni rablóhad- járatban „kipróbált/5 náci tábor­nokok szolgálataira, Ez év tavaszán a Szovjetunió megküldte a nyugati hatalmaknak a német békeszerződés általa el­készített tervezetét. A Szovjet­unió e tervezet elkészítésénél fi­gyelembe vette a potsdami hatá­rozatokat, a német, nép érdekeit és a béke követelményeit. A ter­vezet messzemenően figyelembe vette a német nép nemzeti érzé­sét és jogos igényét a független, ségre. A Szovjetunió a békeszer­ződés tervezetének átnyuj fásakor javasolta, hegy a négy hatalom üljön össze és tárgyalja, meg a német békeszerződés megkötésé­nek kérdését. Amerikának és csatlósainak azonban nincs ínyére a német bé­keszerződés megkötése. Hallani sem akarnak róla, mert egy egy­séges és demokratikus Németor. szág létrejötte veszélyezteti hábo. rus céljaikat. Ezért ez év tavasza óta szakadatlan jegyzékváltással halogatják a kérdés elintézését, újabb és újabb kibúvókat és kifo­gásokat keresnek, csakhogy ne kelljen leülniük a tárgyalóasztal­hoz. Az a jegyzék, amelyre a Szov­jetunió most átnyújtotta a vála­szát, tele van az imperialisták ha­zug frázisaival, valósággal csöpög a „békeszeretettől“. A Szovjet­unió válaszjegyzéke azonban le­rántja a leplet az imperialisták valódi szándékai ról. Az Egyesült Államok és csatló­sai azt állítják, hogy lehetővé akarják tenni Németország csat. lakozását „a szabad népek család, jóhoz“. Azt hazudjak, hogy meg akarják adni Németországnak „a szükséges cselekvési szabadságot“, A Szovjetunió jegyzéke megálla­pítja: a bonni különszerződés tar­talma kibékíthetetlen ellentétben van ezekkel az állításokkal, Mint a bonni különszerződés szövegé­ből kitűnik, a három nyugati ha. talom teljesen fenntartotta a ma­ga számára az úgynevezett „kü­lönleges jogokat“, Németország' nemzetközi helyzetének sajátossá­gaival indokolva ezt. Ezek a „kü­lönleges jogok“ az Egyesült Álla­mok, Nagybritannia és Franciaor­szág kormányának korlátlan lehe­tőséget nyújtanak, hogy csapato­kat tarthassanak N yugat-Német- ország területén, valamint, hogy tetszés szerinti időpontban rend. kívüli állapotot vezettethessenek lse Nyugát-Németországban és ke. zükbe ragadhassák a, teljhatal­mat. A Szovjetunió jegyzéke rámu­tat arra is, hogy „már az egysé- ges Németország megteremtésé­nek lehetősége is függ attól, hogy a három nyugati hatalom feltét­lenül fenntartja mindazokat az előjogokat, amelyeket a bonni „egyezmény“ körülír és amelyek megfosztják Németországot állami függetlenségétől és önállóságától.“ Jellemző az imperialisták ma. gatartására az a halogató mester, kedés, amelyet a németországi szabad választások úgynevezett előfeltételeinek megvizsgálása hö­rül folytatnak. A nyugati hatal­mak mindenáron egy ENSz-bizott- ságg'al akarják megvizsgáltatni azt, hogy megvannak-e a szabad össznémet választások előfeltéte­lei Németországban. A Szovjet­unió igy válaszol a nyugati hatal­mak e mesterkedéseire: „A né. metországí vizsgálat elvégzésére kijelölendő nemzetközi bizottságra vonatkozó javaslat, és az a tény, hogy Németországot vizsgálat tárgyává kívánják tenni, nem te­kinthető egyébnek, mint a német nemzet megsértésének. Ilyen ja­vaslatot csak azok tehetnek, akik elfeledik, hogy Németország több mint 100 esztendőn át parla. mentális rendszerben élt, ott ál­talános választásokat tartottak, szervezett politikai pártok mű­ködjek és hogy Németországgal szemben teliát nem szabad olyan követelményeket támasztani, ami­lyeneket általában elmaradott or­szágokkal szemben támasztanak. Ami a németországi általános választások megtartásának felté­teleit vizsgáló bizottság összetéte­lét illeti, a legtárgyilagosabb ilyen bizottság az volna, amelyet a négy hatalom hozzájárulásával németek alakitanának németek­ből, mondjuk a Német Demokra­tikus Köztársaság Nép} Kamará­jának és a nyugatnémetországi Szövetségi Gyűlésnek képviselői­ből“. A Szovjetunió kormánya ismét megmutatja, hogy haladéktalanul létre akarja hozni az egységes, független, békeszerető, demokra­tikus Németországot Jegyzéké­ben javasolja, hogy a legrövidebb Időn belül —- legkésőbb ez év ok­tóberében — hívják össze a négy hatalom képviselőinek tanácsko­zását és ott vitassák meg a né? met békeszerződés előkészítését, ez össznémet kormány megalakí­tását, a szabad össznémet válasz- tások megtartásának előfeltételeit megvizsgáló bizottság összetéte­lét, funkcióit és felhatalmazását. Ez félreérthetetlen, világos és őszinte javaslat, amelynek vissza­utasítása ismét leleplezi az ün- perialistákaí, mint a béke el­lenségeit. Jól tudja ezt a német nép és jól tudja a világ vala­mennyi békeszerető népe. A Né­met Demokratikus Köztársaság kormánya a hét végén kiadott nyilatkozatában leszögezte, hogy az egész német nép egyönte­tűen támogatja a Szovjetunió jegyzékében foglalt javaslatokat és mindent megtesz e javaslatok va- lőravájtása érdekében. Az imperialisták táborában za- vart és aggodalmat keltett az uj szovjet jegyzék. Az angol burzsoá „Times“ aggódva irta, hogy a jegyzék „erős benyomást gyako­rol majd minden német polgárra, főleg a berliniekre, mivel a javas­latot az az egészséges gondolat diktálta, hogy Németország és Berlin ne legyen többé vita tár­gya.“ A „New York Herald Tribune“ aggodalmában egyenesen odáig megy, hogy kifecsegi, miért olyan fontos az imperialisták számára a német egység elszabotálása: „A Szovjetunió javaslata a négy­hatalmi tárgyalásokról az európai védelmi közösségről szóló egyez­mények megvalósításának elódá- zásához vezethetne és ellentéteket kelthetne a közösségbe tartozó or­szágok között.“ A békének, a népek független­ségének és a néniét népnek érde­kei azonban a szovjet javaslatok elfogadását követelik. A német nép és a világ népeinek harca ki is fogja vívni e javaslatok elfoga­dását. Imperialista ragadozók „pere" A hágai nemzetközi biró- - Ság, a minap imperialista ragadozók egymás elleni „perét“ tárgyalta. A „felperesek“ fran­cia tőkések voltak, az „alperesek“ pedig a legnagyobb imperialista hatalom, az Amerikai Egyesült Államok monopoltőkései. A per tárgya: Marokkó, francia protek­torátus. Fontosabban: a „felperes“ beperelte az „alperest“, mert rossz szemmel nézte, hogy kiszorítja öt a marokkói gyarmati piacokról. A második világháború után az amerikai töke tág lehetőséget ka­pott a Marokkóban való beható, iáéra. A „Monde“ című francia burzsoá lap megírta, hogy az utóbbj bét év folyamán tízszere­sére emelkedett Marokkóiján az amerikai üzletemberek száma. Marokkót elönfcötték az amerikai árok. Az amerikai behatolás alá­ásta Marokkóban Franciaország­4 Vasárnap, 1852. aug. 31. nak, Marokkó „protektorának“ gyarmati . pozícióit. A profit mindinkább irányt változtatott: a francia tőkések zsebe helyett az amerikai tőkések zsebébe vándo, rolt. A francia tőkések nem néz­ték jő szemmel amerikai „szövet, ségeseik“ túl heves terjeszkedését és egyszeresük határozatot hoztak a külföldi áruk Marokkóba való bevitelének korlátozásáról. Az Egyesült Államok kormánya azon­ban megneheztelt az intézkedés miatt és kijelentette, hogy Fran. ciaország intézkedése „ellenséges lépés a Marokkóban élő amerikai polgárok érdekeivel szemben". Szó szót követett, végül is mit te­hetett egyebet a francia „szövetsé­ges“, elment „megkeresni igazsá­gát“ a hágai nemzetközi bíróság, koz. 4« igazságkereső francia tő. késeknek azonban félkopott az álla, j»ert a hágai nemzetközi bí­róság az erősebb imperialista ra­gadozók javára döntött, Francia- országnak pedig az orrára koppin­tott és meghozta verdiktjét: Fran. ciaország törvénytelenül korlátoz­za a külföldi áruk Marokkóba való bevitelét. A hágai nemzetközi bíróság két felet hallgatott meg: az amerikai tőkéseket és a francia tőkéseket, de elmulasztotta meghallgatni a harmadik és leginkább érdekelt lelet — a marokkói népet. Az imT porialista marakodás közben egyik félnek sem „jutott eszébe“, hogy létezik a gyarmati rabságban sínylődő és függetlenségéért har­coló marokkói nép isi. A marok­kói nép nem hallathatta szavát a hágai nemzetközi bíróság előtt, mert a „per“ szervezői ügy in­tézték, hogy a marokkói nép képviselőit nem hívta meg » bí­róság. A marokkói pép azonban maga akarja igazgatni ügyeit és soha nem fogja elismerni az amerikai és francia imperialistáknak azt a jogát, hogy egymás között osz­tozkodjanak nemzeti kincsein, A Szikra kiadásában ötvenezer példányban megjelent magyar nyelven Lenin Műveinek 26. kö­tete. Ez a kötet azokat a műve­ket flartalrnazza. amelyeket Le­in az 1917 szeptembertől 1918 februárig terjedő időszakban irt. A kötetben szereplő művek egy csoportja a Bolsevik Pártnak az októberi fegyveres felkelést előkészítő feladataival foglalko­zik. Jelentős helyet foglalnak el a kötetben Leninnek a szovjet kongreszusokon, párt- és szovjet­funkcionáriusok értekezletein el­hangzott beszámolói, beszédei és felszólalásai, továbbá a lakosság­hoz intézett felhívások és kiált­ványok. A kőtelken szerepelnek a szov­jet hatalom első dekrétumainak tervezetei és első dekrétumai * amelyeket Lenin irt és mint a népbiztosok tanácsának elnöke, ő irt alá. Leninnek a trockista és a „bal­oldali kommunisták“ provoká- ciós. áruló politikája elleni harca tükröződik „A béketárgyslásck programmjának vázlata” és „Egy szerencsétlen béke kérdé­sének történetéhez“ című cikkei­ben. A kötetbe felvett számos mű az alkotmányozó gyűlés összehí­vásával és feloszlatáíáv-1 foglal­kozik. Lenin Műveinek 26. kötetében szereplő Írások jórésze most je­lenik meg először magyar nyel­ven. ' A minisztertanács és a SzOT határozata az augusztus 20-i verseny jutalmazásáról A Magyar Népköztársaság Mi' nisztertanáesa és g, Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége ha­tározatot hozott az 1952 évű tervek határidő előtti befejezése, illetve túlteljesítése érdekében az alkot­mány ünnepének tiszteTetére indí­tott szocialista munkaverseny győz­teseinek jutalmazásáról. Az egyes iparágakban a rnunkaverseny győz­tese a minisztertanács és a SzOT elnökségének vándorzászlaját kapja, ezimkivül az első helyezetteket pénz­jutalomban, a II, és III. helye­zetteket pedig dicsérő elismerésben és pénzjutalomban részesíti. A kohászatban éa a gépgyártás­ban I. a DIMAVAGr Gépgyár; a bányászatban és energiatermelés­ben I. a Borsodi Szénbányászati Tröszt, a III- helyezett a Lovászi Kőolaj termelő Vállalat, amely ter­vét az év elgő hét hónapjában 108.2 százalékra teljesítette 100 százalé­kos béralapfelhasználás mellett. A vállalat elmaradt az alkotmány tisz­teletére tett kötelezettségek telje­sítésében. Az épitoanya.gipar terüle­tén I. a Kőbányai Téglagyár. A magasépítés területén I. a Sztálin- városi Gyárépitési 26/1. sz. Válla­lat. A könnyűiparban I. a Kelen­földi Textilkombinát Az élelmi­szeripar területén I. a Budapesti Csokoládégyár. A közlekedés terén első a MÁV kaposvári állomás. A posta területén I. a Posta Alköz­pont Vállalat. A mélyépítőipar te­rületén I. a Betonútépítő Vállalat, A begyűjtés terén I. a Vasmegyei Terményforgalmi Vállalat. 1952. I. félévi tervét 139 százalékra, jöve­delmezőségi tervét az I negyedév­ben 193.7 százalékra, a II. negyed­ben 173.6 százalékra teljesítette. Az I. negyedben 21 százalékos, a II. negyedévben 32 százalékos vasúti fuvarátlagesökkentést ért el. Ex- porttervót határidőre, . minőségileg kifogástalanul teljesítette, Igazolat­lan hiányzás az I. félév során nem fordult elő. A helyiipar területén I a Hód­mezővásárhelyi Majolikagyár. LEGÚJABB HÍREK — A nagy Érdeklődésre való tekintettel a Posta Központi Hiríapiroda szeptember 1-töl a szovjet lapok mellett népi demo­kratikus és haladó nyugati lapo­kat is árusít minden megyeszék­helyen, — Az említett külföldi sajtótermékek bármelyik postahi­vatalnál megrendelhetők. — A JAPÁN JOGÁSZSZÖVET. SÉG petíciót juttatott el Clark tá­bornokhoz. A petíció rámutat, hogy a Japánban állomásozó ENSz és amerikai fegyveres erők tagjai egy­re több bűncselekményt követnek el. Clark tábornok válaszában tagadja ugyan a bűnözési hullám létezését, de elismeri, hogy júliusban 41 bűn- cselekményt követtek el japán sze­mélyek ellen. — DARVAS JÓZSEF közokta­tásügyi miniszter az első tanítási na. pon, szeptember 2-án reggel 8 óra­kor üdvözlő beszédet mond a Kos. suth-adón. _ KRUFFOT, a háborús bűnös agyukiráiyt. mint ismeretes, „kár­talanították“, A Manchester Gu­ardian cimü angol lap ezzel kap­csolatban többek között megálla­pítja: feltehető, hogy a Krupp- család, amelynek pénzügyi biro­dalma sértetlen, és ipari vállala­tainak tulajdonosa maradt, Ismét a német politikai élet mindenre elszánt elemeinek középpontja lesz. — OLASZ MUNKÁSKÜL- PÖTTSÉG érkezett hazánkba há­romhetes tanulmányútra a Szak- szervezetek Országos Tanácsának meghívására. — A BULGÁRIAI PLOVDIV­BAN ma, nyitják meg a XV. plov- divl nemzetközi vásárt, amelyen a Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, Magyarország, Romá­nia, Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság mel­lett részvesz a kapitalista orszá­gokból is több mint 140 cég. Még ma I KÖSSÖN SZERZŐDÉST nyulalra, minden mennyiségben a PrémesáHattenyésztő Vál­lalattal, mert szerződés esetén própinyulért élősúlyban kíló- grammouként 12 forintot, egyéb nyűiért 10 forintot fizetünk. Levéhnegkeresósre szerződés blankettát küldünk. PRÉMES A LLATTENYESZTö VÁLLALAT Budapest, V„ Sutó/u, 1. I i /

Next

/
Thumbnails
Contents