Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-30 / 203. szám

„Hsaimra felkészült a mAota; 8 „Pravda“ szeráceszldségi cikke Moszkva. (SzIB). A „Pravda1 * pénteki száma szerkesztőségi tik- két közöl. Címe: )tEissnhower fel­készült a hadjáratra “■ . Dwight Eisealrowerj^ek az Egyesült Államok köztársasági párti elnök jelöltjének, akit az ame­rikaiak, kisfiús becenévvel ,flke“- nek neveznek,: ugylátszik rendkívül erős' képzelőtehetsége van .— irja a „Pravda“. -— Mi nem neveznénk képzeletét szárnyaiénak Inkább fékevesztett fantázia ez, ha a fan­táziáikon hozzászámítjuk korlátokat nem ismerő nyelvét, akkor minden együtt van, ami rémtörténetek meg­alkotásához .szükséges. Eisenhower augusztus 25-én az .Egyesült Államok egyik legre akció- sabb szervezetének, a múltban a hit­leristákkal szorosan. összefonódott Amerikai Légiónak országos kon­gresszusán megcsillogtatta szónoki képességét. Eisenhower nagy voná­sokban felvázolta azt a külpoliti­kát, - amelyet elnökké választása esetén . folytatna. Világosan utalt arra, hogy az Egyesült Állomoknak 3-urópa jelentékeny részel fegyveres erővel Amerika uralma alá kell gyűrnie. Eisenhower felsorolta azo­kat az országokat, amelyeket sze­retne meghódítani. Először is el akarja szakítani a Szovjetuniótól Lettországot, Észtországot és Lit­vániát és vissza akarja hódítani őket a- tőkések és nagybirtokosok uralma alá; másodszor meg akarja hódítani Lengyelországot, Csehszlo­vákiát, Magyarországot, Bulgáriát, Romániát, Albániát; harmadszor pedig ellenőrzése alá akarja kény- ezeriteni Kelet-Németországot és Kelet-Ausztriát. Milyen alapon iktatja Ike zabo­látlan képzelete mindezen országok népeit az amerikai birodalomba? Ere nj kinyilatkoztatást tesz: „Ezek a népek a mi húsúnk és ■Ja mi vérünk. -. A Isgünnepélyeséb- ■h&n kijelentem önöknek, hogy Ame­rika lelkiismerete mindaddig nem nyugszik meg, amíg egek a vérünk­ből való, a mi életformánkat élő névek vissza nem térnek a szakad emberek társadalmába...“ — azaz Eisenhowernek és cimboráinak társadalmába, a kizsákmányolás társadalmába. Látjuk, hogy Ikernek elég nagy kendője van: a letteket, litvánokat, észteket, lengyeleket, cseheket, ma­gyarokat, románokat, bolgárokat, albánokat, németeket és osztráko­kat mind „vérrokonai‘ ‘ közé szá­mítja. Be ez még nem minden! Ugy- láigzik, Ike „húsában“ Áz3ia népei is „benne vannak“. Felsorolásában ott szerepel a Kínában, a . Mongol N épköztársaságban, Ind okin áb an stb. élő „több mint (ötszázmilliós • embert ar tál ék ‘1, A hitlerista fajtájú „fajbiológu­sok“ meglepetésükben eltátanák szájukat. Nekik már csak .igazán nagy étvágyuk volt, de még ok sem szánták rá magukat, hogy a mon­gol, a kínai, a koreai népet j,hú­súknak“ vallják. Mi áll a harcias Ike •útjában? Úgy hiszi, mindezeket az országo­kat könnyen meghódíthatná, ha,, a Szovjetunió nem volna. Ezért hát: háborút a szovjet nép ellen! Ez a logikus következtetés uicsekvő száj- hősködéséből. De vájjon ag-e a Szovjetunió egyetlen bűne, hogy a béke őrhe­lyén áll éí éberen őrzi saját állam­határait? Nem. Ha Iket meghall­gatjuk, kiderül, hegy a Szovjetunió bűnei közé tartozik az is, hogy si­keresen fejleszti népgazdaságát és arra törekszik, hogy „végiilia meg­haladja az Egyesült Államok ter­melési kapacitását“ s hogy a szov­jet emberek ,türelmesen, rendület­lenül és állhatatosan törekszenek céljuk elérésére‘ ‘. Jíilycn vádat hangoztat niég a Szovjetunió ellen a megdiihödt He? Azt mondj?.. hogy „a szovjet propaganda“ világszerte gyűlöletet kelt az Egyesült Államok ellen. Ez az amerikai fasiszta propa­ganda fegyvertárából vett. állítás csak mosolyt kelthet. Eisenhower nyilvánvalóan ártatlanokra akarja kenni a felelősséget. A továbbiak­ban meglátjuk, ki is téliét tulajdon­képpen erről a gyűlöletről, Mi adott okot Eisenhower hiszté­riás beszédére? 0 maga válaszol er. S&embat, 1952 aug, 39. re a kérdésre, midőn elmélkedni kezd a félelemről. A ,.szovjet agresszió“ kiagyalt fantasztikus képét rajzolja meg hallgatói előtt, rémitgeti hallgató­it, azt állítja, hogy az Egyesült Államokat történelme során még sohasem fenyegette akkora veszély, mint most. Nem hisszük, hogy Eisenhower már olyan állapotban van, mint Forrestal, az elhunyt amerikai mi­niszter, mindenesetre azonban ügye­sen utánozza Eorréstalt, amint ép­pen kiugrani készül az elmekórház ablakán. Mindez azonban nem újdonság-. Hitler szintén a félelemre számí­tott, szintén igényt tartott más né­pek ,,felszabaditására“. Uj Napó­leonnak képzelte magát, do Sztálin elvtárs szavai szerint úgy hasonlí­tott Napoleónra, mint a macska- Icölyök az oroszlánra. Figyelemreméltó, milyen benyo­mást tett Eisenhower beszéde azok­ra, akiknek szánta —- Nyugat-Euró- pa burzsoá köreire, az Atlanti Bzö- vetség-beli partnerekre. A „Monde“ ejmii reakciós fran­cia lap nem titkolta félelmét. „Eisenhower tábornok beszéde — irja a lap — sok európai aggályát támasztotta alá... Ez a leszed ria­dalmat kelt“. „Furcsa beszéd“ —írja a„Daily Mirror“ cimü angol lap. „Okos be­széd-e“ ? —- kérdi a „Scotsman“, és igy válaszol: „Nem, nem okos“. A ,,Manchester Guardian1 ‘ összeros- kacl: Lám, Eisenhower alátámasz­totta a béke híveinek meggyőződé­sét, „hogy a nyugati hatalmak ag­resszív háborúra készülnek“. Rö­viddel Eisenhower beszéde előtt az amerikai imperializmus olyan hü szolgája, mint Bidault-, a volt íran. eia miniszterelnök, óva intette óeeánontuli barátait: Ne eresszék szabadjára nyelvüket! Azt irta, hogy Amerika „túlzottan nem mér­téktartóhogy az Északatlanti Szövetségen belüli nézeteltéréseket „a hangoskodva hirdetett káros né­zetek“ okozzák. Bid fiúit kijelen­tette, hogy a franciáknak ,,egysze­rűen elegük van az oroszellenes pro­paganda jelentékeny részének felü­letességéből, elegük van az orosz veszedelemmel való állandó rémitge- tésből is“. A franciák — mint Bi­dault mondotta -— nem az- oroszok­tól, hanem az- amerikaiaktól fél­nek, A „Daily Express“ cimü angol lap jelenti New-Xorkból, hogy Eisenhower fecsegiss nyugtalansá­got keltett az amerikai választók körében. A népek nem akarnak háborút és a kapitalista kormánvpk mesterked­nek, hogy elhárítsák magukról az uj háború előkészítésének vádját. Eisenhower fantáziája féktelen, de a keze kissé rövid. Persze azt hi­szi, hogy az Egyesült Államok csatlósainak kezével harcol majd. De más dolog húsról' és vérről be­szélni és megint más dolog odaadni a húst és a vért az amerikai ban­károk érdekeiért. Az orosz nép valamikor tréfás dalocskát énekelt egy mértéktele­nül -harcias angol sztratégáról: lm, hogy kakaskodik bősz Palmerston, , a hadfi-szájával, s legyőzi Oroszhont a térképen mutatóujjával,.. Mutatóujja Eisenhowernek is igen határozott és fenyegető. A hatás azonban mégis komikus. És amikor ez az amerikai hadvezér nagyhangún kijelenti: „Hidegvérrel és végérvényesen meg kell monda­nunk a Szovjetnek-..“, akkor mindenekelőtt ezt szeretnénk ta­nácsolni neki: Ike, igyák egy pohár hideg vizet és térjen magúhoz. Mi­féle lúdegvérüség ez? Ez hisztériás szájhősködés­Az elnökjelölt kijelenti, hogy meghódítja a fél világot., emberek százmillióit igázza le. Barátja pe­dig, Nixon alelnökjelölt, az „Uni­ted States News and World Jíeporl“ cimü folyóirat szerkesztőségének ar­ra a kérdésére: „Ugye a koreai kár ború nem sikeres?“ — így vála­szolt: ,,Katonai tekintetben nem... Nem tudunk többé .Koreára katonai döntési ráerőszakolni‘ ‘. Elsenhower pedig azzal dicsek­szik, hogy a francia, belga és egyéb fegyveres erők segítségével „kato­nai döntést“ erőszakol reá Európa és Ázsia szabad népeire, hogy „ka­tonai döntést“ parancsol reá a szovjet népre. A belga katonák már A & Ukrán líoinstmnlsfa (bolsevik) Párt Központi Bizottságának teljes ülése Kiev. Az „Igveszti ja“ jelentése szerint az "Ukrán Kommunista (bol­sevik) Párt Központi Bizottsága au­gusztus 2G-án teljes ülést tartott. Az ülés elhatározta az Ukrán Kom­munista (bolsevik) Párt XVII. kon­gresszusának összehívását 1952 szep­tember 23-ra. ' A kongresszus napirendje. Az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának be­számolója: Előadó: L. G. Melnyi- kov elvtárs, a Központi Bizottság titkára­Az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt számvizsgáló bizottságának be­számolója: előadó: A. I. Davidov elvtárs, az Ukrán Kommunista (bolsevik)' Párt vezető szerveinek megválasz­tása. A küldöttek megválasztása á SzK(b)P XIX. kongresszusára. 8 Kénét Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának nyilatkozata a szovjet kormány augusztus 23-! jegyzékével kapcsolatban A Némi&t Demokratikus Köztér* saság Minisztertanácsa augusztus 28-i ülésén nyilatkozatot tett közzé a szovjet kormánynak a három nyugati hatalomhoz intézett augusz­tus 23-i jegyzékével kapcsolatban. Az NDK kormánya üdvözli a javaslatot és úgy tekinti, mint újabb lépést a német kérdés gyors megöl, dása felé. Az NDK kormánya örömmel veszi a Szovjet javaslatokat, hogy a. Né­met Demokratikus Köztársaság c« a Szövetségi Köztársaság képvise­lőit hívják meg a német kérdések megtárgyalására, s hogy képvise­lőik alakítsanak bizottságot a -vá­lasztások előfeltételeinek megvizs­gálására- Az NDK kormánya úgy látja, hogy a német egység helyre­állítása, a független ös&znémct kor­mány megalakítása csak a szovjet javaslatok alapján lehetséges- A nyugati hatalmak ugyanis jegy­zékükben megkísérelték hátráltatni a német kérdés rendezését, mert mkudezídeig elutasították a béke­szerződésről szóló tárgyalásokat, mert — szerintük — előbb létre kell hozni az össznámet kormányt. At NDK kormánya úgy véli, hogy a német egység helyreállítá­sának és a békeszerződés megkötésének kérdése, vala­mint az össznémet kormány megalakítása egymással szer- « vesen összefügg. Az NDK minisztertanácsa tehál örömmel üdvözli azt a szovjet ja­vaslatot, hogy egyidejűleg tárgyal­janak a német nép összes döntő kérdéseiről és igyekezzenek azokat gyorsan és helyesen megoldani. ★ Wilhelm Pieck elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke csütörtökön rádióbeszédet intézett a német néphez. Rámutatott arra, hogy a német nép élete és állami léte nagy veszélyben forog, mert a Bonnban kötött különszerződést el­fogadtatni és rá'tifikáltatni akarják a szövetségi gyűlés képviselőivel. „Ennek nem szabad megtörténnie — folytatta Píeck elvtárs. — A nyugatnémet lakosságnak a szövet­ségi gyűlés minden képviselőjét tö- mégtüní etésekkel kell rábirnia, hogy megtagadják a háborús kü­lönszerződés jóváhagyását. A háborús különszerződésnek nem szabad életbelépníe-“ Píeck elvtárs ezután tényekkel mutatta be, hogyan érzi már min­den nyugatnémetországí házíasz­szony, munkás, tisztviselő, szellemi dolgozó a még nem is ratifikált különszerződés súlyos következmé­nyeit, vázolta, hogyan akarják az amerikai imperialisták ágyutöke- lékkéni felhasználni a nyugatnémet ifjúságot Koreában, Vietnamban, Malájföldön, Tuniszban amerikai érdekekéit. Ezután igy folytatta, — Ma felelősségem teljes tuda­tában mondom: a bonni különszerződés a há­borúhoz vezeti mindannak elpusztításához, ami kedves nekünk, otthonunk lerombo­lásához, asszonyaink és gyermekeink halálához. “ Rajtunk, minden bék^szerelő emberen múlik azonban, hegy a háborús uszítok előtt elzárjuk az utat. A német népnek nem kel! a különszerződés, A német népnsk békeszerződés, önálló német kor­mány és egységes, demokratikus, békeszerető Németország keli'. A háborús uszítok útját el lehet zár­ni, ha a békeszeretö németek a vá­rosokban és falvakban 'milliószámra követelik: le a különszerződéssel! Békeszerződést! — Nemzeti harcunk jutáim a hazánk egysége, népünk békéié lesz —- fe­jezte be rádióbeszédét Wilhelm; Pieck elvtárs. Négy év a Tito gesíapo poklában Bées. A| „österreichische Vplks. s tűnnie“, az Osztrák: Kommunis­ta Párt lapja közli egy olasz munkás beszámolóját, aki közel négy évig szenvedett a Tito- gestapo poklában. Az olasz mun­kást azért tartóztatták le, mert a Jugoszláviában munkanélkülivé vált honfitársai számára pénzt gyűjtött. Az olasz munkás a többi kö­zött elmondta, hogy golytáborba vitték. A foglyok az ütlegelésektől vértől borítva ron­gyosan érkeztek meg a táborba. A foglyok ellátása szörnyű volt, egy-egy teremben 180—190 em­bert zsúfoltak össze.' Reggel 5-kor keltek, a legnehezebb munkákat azokkal végeztették, akik. követ­kezetesen megtagadták a „hűség- nyilatkozat“ aláírását. A vízhiány következtében jár-' vány ok törtek ki. Az clasz munkás befejezésül, elmondotta, hogy később úgyne­vezett „kutyaólba“ rakták. A1 „kutyaólban“ nem volt szabad aludni — egy őr 5 percenként rúgással bunkóval „költögette“ a fog­lyokat. 8 napig bírta ki ezt a kínzást. Voltak, akiket két hétig kínoztak igy, esek súlyos ideg-összeomlással kerültek kórházba, szörnyű kény­szerképzetek üldözték őket. Tito börtöneiben 250 ezer po­litikai fogoly sínylődik, akiknek csak egy bűnük van: el­lenzik, hogy Jugoszláviát egy uj háború esetére amerikai ugródesz­kává akarják kiépíteni. Amikor letartóztatták, 55 órás kihallgatás során az UDB a legembertele­nebb módszerekkel próbált tőle kicsikarni valamit az Olasz Kom­munista PűH működéséről, utána szűk cellába zárták, amelyben három ujjnyi magasan állt a viz, úgyhogy sem leülni, sem feküdni nem tudott. Négy napot és éjsza­kát töltött a vaksötét cellában, utána egy Titonak szóló hűség­nyilatkozatot akartak vele alá­íratni, amit megtagadott. Ezután egy olasz politikai fog­lyokból álló csoporttal a stara- gradiskai börtönbe hurcolták. Es­ténként „politikai oktatásban“ ré­szesültek, ami abból állt, hogy addig verték őket szíjakkal, amíg ájultttn estek össze, vagy hajlandónak mutatkoz­tak a hűségnyilatkozatot alá­írni. Az UDB-prlbékek nemzeti el­lentéteket szítottak az olaszok és horvátok között. 1950 márciusában a politikai foglyok egy részét egy másik fo- f Több millió márkái vágtak zsebre a heroidsbaeki „csoda46 megrendező! Bécs. Münchenben most tár­gyalta a bíróság a heroldsbachi „csoda“ rendezőinek ügyét. A csaló társaság elhíresztelte, hogy Heroldsbachban parasztgyerme­kek előtt megjelent a- „szüzanya“, A „kiválasztott“ gyermekeket gon­dosan betanitottá-k, mit mesélje, nék a „csodás megjelenésről“ a hiszékeny embereknek. Hamaro­san a buzgó hivök ezrei árasztot­ták el a kegyhelynek kikiáltott Heroldsbacliot, dőlt a pénz a „csoda“ rendezőinek zsebébe. Az elbolonditott hivök arany­órákat, ékszereket és aranyérme­ket is adományoztak. A megté­vesztett tömegektől kiesalt több millió márka nyomtalanul eltűnt a „csoda“ rendezőinek kezén, A müncheni bíróság igen erre. he büntetést mért a „csoda“ ér­telmi szerzőire: a heroldsbachi papot négyszáz, a sekrestyést pe­dig száz márka pénzbírságra Ítél­ték. Ebben az évben eddig 8.483 bányász üdült A dolgozó nép országa gondos­kodik a bányászokról. A széncsaták hősei az ország legszebb üdülőiben pihenhetnek, tölthetik el szabadsá­gukat. Ebben az évben kedvezményesen 7 ezer bányász üdül zA ország kü­lönböző részi in. Eddig már ked­vezményesen 4687-en pihentek,szó­rakoztak a korszerűen felszerelt, az ország legszebb részein lévő üdü­lőkben. Népi demokráciánk ez év­ben 4 e*er bányászt üdültek telje­sen ingyenesen- Jelenleg már 3691 bányász mondhatja e] örömmel, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül a legszebb üdülőkben pihente ki a munka fáradalmait, gyűjtött, friss erőt. A legjobb dolgozók közül 105-en külföldi üdülőkben töltötték el sza­badságukat. így ebben az évben eddig 8483 bányász üdült. a­megmutatták, hogy az amerikai ka­landorok esztelen terveikben reájuk nem számíthatnak. A „Combat1 ‘ cimü francia lap a belgiumi osenió- uyelcet a tolakodó amerikai nyomás, ellen „első európai lázadásnak‘1 nevezte. Eisenhower könnyezve panaszol­ta, hogy Nyugat-Európában terjed az Egyesült Államok elleni gyű­lölet“ , Ez vitathatatlan tény. az egész kapitalista sajtó beismeri ezt. Eisenhower emiatt a szovjet propa­gandát vádolja, kétségtelen azon­ban, hogy augusztus 25-én Eisenho­wer saját beszédével többet tett az Amerika-ellenes propaganda terjesz­tése érdekében, mint a szovjet sajtó egy hónap alatt a cikkek százaival tehetett volna. Eisenhower uszító beszédével a háborús uszitók legha­tékonyabb leleplező je lett. Ami Eisenhowernek a Szovjetunió elleni fenyegetéseit illeti, a szov­jet emberek ugyanúgy ' átlátnak rajta, ahogy annakidején átláttak Hitler fenyegetésein. Azt mondják,- hogy a fenyegetések politikája a gyengék fegyvere a félénkek ellen. Nos hát. riogassa Eisenhower tá­bornok a palánkon ülő varjakat, ha annyira tetszik neki a megfélemlít lés £ohtikái&.u

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents