Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-30 / 203. szám

ialaosányban fél halad a begyűjtés, de megteledkeztek az feszi munkákról Erdő, mező és a i’őt zöld ruhá­jából sárgába kezd öltözni. A sár- galevelü kukorica, burgonya azt hirdeti, hogy közeledik az ősz, itt a betakarítás ideje. Zulacsány ha­tárában már folyik a burgonya- szedés. A kapavágások nyomán egyre gyűlik a burgonya. Király Gáboréit is szedik az érett burgonyát. Király Gábor jó gazda, igyekszik a földjét jól megmunkálni, tudja, hogy a föld nem marad érte adós. Korán ve­tette a magot az előre jól felké­szített földbe és amire megjöttek a melegek, burgonyája nagy és őrös volt. Nem ártott n.eki a meleg. Király Gábor szorgalma­san szedi a jól fizető burgonyát. A szedés befejezése után etet) feladatának tekintette az állam iránti kötelezettségének teljesíté­sét, Még eddig mindenből telje­sítette beadásáé és burgonyából sem akar elmaradni. Kéfózáz ölvén kilót vitt a szövetkezet terményraktá­rába A községi tanács gondoskodott arról, hogy a burgonyabeadási terv teliesilve legyen. A tanács és az állandó bizottságok tagjai a dolgozók között népnevelő és agitáciös munkát végeznek. A személyes példamutatásban sincs hiány. Elsőknek tesznek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. Felvilágosító munkájuk nem eredménytelen. Ezért teljesítet, tél; burgonyáké adásukat a szedés után közvetlen Szabó Gyula és Cser Zsigmond dolgozó parasztok. Ezek és a többi dolgozók, akik első kötelességüknek a beadást tartották, a legtöbb hékeharcosok, mint ahogy azt a tanács előtti versenytábla is hirdeti. Beadott terményükkel adnak választ a háborús gyujtogaJtóknak és te­szik még szilárdabbá a béke tá­borát. Beadott terményükkel az ötéves tervünk megvalósítását se­gítik elő. Zalacsány község dolgozó pa­rasztjai a község gabonabeadási tervét 100 százalékon felül telje­sítették. A harmadik negyedévi beadásuknak baromfiból 65, to­jásból 98 százalékban tettek ele­get. Árvái öőzeélné egész évi tojásbeadását még a nyár elején 124, elsó félévi naromfibeadását 158 százalékban teljesítette. A községi tanács népszerűsíti az élenjáró dolgozókat, fényképeiket a tanács elölt lévő beüvegezett „A legjobb békeharcosok ‘ feliratú versenytáblára teszik. Ezek ko­zott a fényképek között található Árvái Jőzsefné fényképe is. A eertésbeadásról sem feledkez, nek meg. Julius hónapra az elő­irányzott öjt hizot+sertés helyett hatot adtak le. Az augusztus hó­napra előirányzott sertés egy ré­szét leadták és a, még hátralévő is biztosítva ven.. A jövőévi termés érdekében, már most szükségesnek tartják a dolgozók "a talaj jó megművelé­sét. A meglévő trágyát kihord- ■lók a. földekre. A keveröszántást 40—45 százalékban elvégezték. A pártszervezet, tanács ős az állandóbízcttságok. az őszi mezőgazdasági munkákról megfeledkezték. Az ezzel kapcsolatos augusztus 9-i minisztertanács határozatát nem ismertették a dolgozó parasz­tokkal, pedig egyes határidők már lassan le is járnak. A ta­nácselnök elvtárs egyik dolgozó paraszt nevét sem tudta megmon­dani, aki a bíbort, vagy repcét el. vetette volna. A pártszervezet és a tanács fordítson nagyobb gon­dot az őszi mezőgazdasági, mun­kák elvégzésére, megszervezésé­re. Induljanak harcba még nagyobb eredmény eléréséért, a jövöévi termésért az ötéves tervünk és a szocializmus további építéséért. A közös munka felvirágoztatja a falut A Meeklenbui’g-tartomány Pa- sewalk körzetében 1945 május 8-a előtt nagy ur volt Georg Coliin földesur. Több mint 900 hektá­ros földbirtokkal dicsekedhetett és középkori módon kizsákmányolta a dolgozó parasztokat. Birtoka Brietzig falu határában terült el s így a falu kényura kedve sze­rint bábáskodott. 1945 május 3-a, a dicsőséges Szovjet Hadseregnek a náeifasiz- mus felett aratott győzelme, Brietzíg falu arculatát is csak­hamar megváltoztatta. Georg Collín és a többi hozzá hasonlö- kizsákmányoiő elmenekült. A 900 hektáros birtok a dolgozó pa­rasztok tulajdonába került. 132 dolgozó parasztcsalád jutott igy földhöz. A brietzigi dolgozó pa­rasztoknak azonban még számos akadályt kellett legyőzniük a fa­lu demokratizálásának utján. Még 1945-ben a faluban a hatalmat Tschorz biró kaparintotta meg, aki aztán minden kulcspozíciót családtagjainak biztosított. így került be például sógora, Kuli- kowski a falu szövetkezeti bolt­jának vezetőségébe. A Tschorz- klikk, igyekezett egyre jobban be­fészkelni magát a vezető pozíci­ókba és kedvező helyzeténél fogva á dolgozó parasztok kárára gazdagodott. Mikor a klikk tag­jai látták, hogy napjaik meg vannak számlálva, amegpróbált ált ügynökeiket a helyi párt- és tö­megszervezetekbe is becsempész­ni. A dolgozó parasztság azon­ban ekkor már világosan lit* a ezekben a mesterkedésekben ez osztályellenség kezét. és 1950 nyarán a népnyuzó bírót társai­val együtt kisöpörte a falu ve­zető helyeiről. Az osztályelle.nség eltávolítása szabad utat nyitott Brietzig falu felvirágoztatása előtt. Két év alatt a brietzigi parasztok lépés- röl-lépésre kifejlesztették a köl­csönös segélynyújtási mf izgalmat és méltán büszkék eddigi elért eredményeikre. önkéntes társu­lással ezalatt az idő alatt 17 la­kóházat és gazdasági épületet építettek. Jelenleg újabb 13 la­kóház épül. Ezalatt a két év alatt a falu szarvasmaihaálbmá- nya csaknem négyszeresére, ser­tésállománya pedig több mint nyolcszorosára emelkedett, Idáp Brietzig falu dolgozó pa­rasztjai már minden mezőgazda­sági munkát a kölcsönös segély- nyújtási mozgalom keretében vé­geztek el. Ennek eredményekép­pen például a tavaszi vetést 9 nap alatt fejezték be, A kollek­tiv munka eredményének tudható be az is, hogy idejében észrevet­ték a falu burgonyaíöldjein mu­tatkozó amerikai koiorádóbogsu rakat és ugyancsak kollektiven eredményes harcot tudtak indi-. tani., a veszedelmes rovarkártevők ellen Brietzíg faluban papról-napra jobban teret hódított, az uj és a' ha­ladó. Est bizonyltja az is, hogy a falu dolgozói saját kezdeménye­zésükre 8 és fél tonna ócskava­sat gyűjtöttek össze, amelyét áz újjáépítés céljaira ajánlottak fel, A párt mindinkább vezető erő­vé vált a faluban. A szabad párt­napokon egyre több és több p.ár- tonkivüli dolgozó paraszt vett részt és tavaly már több pár- tonkivülí érdemelte ki azt a meg­tiszteltetést, hogy bekapcsolják őket a szervezett pártoktatásba. A brietzigi pártszervezet jó mun­kájának köszönhető, hogy alig volt olyan vasárnap, amikor ne látogatott volna e] a faluba a tartomány valamelyik üzemi kul- turcscportja vagy sporíkcllektD vaja. Üzemi rohambrigádok lá­togattak el a faluba a legnagyobb munka idején is, hogy a dolga- zó parasztokat a különböző me­zőgazdasági munkákban vagy az építkezésben segítsék Ez volt a helyzet Brietzig falu­ban, amikor megkezdődtek a tar­tományi küldött választó pártért«, kezletek. A pártértekezletek után Brietzig faluban is taggyűlésen értékelték ' a Mecklenburg-tarto- mányi küldöttválasztó értekezle­ten elhangzott felszólalásokat. A vita során felmerült a termelő­szövetkezetek kérdése is. Ekkor szót kért Hans-Joachim Röster ifjupa.raszt, aki a következőket mondotta: — H^ termelőszövetkezetet ala­kítanánk, az csak javunkra szol­gálna. Két év alatt meggyőződ­hettünk róla, hogy már a kölcsö­nös segélynyújtási mozgalom is milyen előnyöket biztosit. Kis földparcelláin]: vannak, amelye­ken a traktor alig tud megfor­dulni. Ha parcelláinkat egyesí­tenénk. ha el szántanék a mesgyé- ket, gazdaságosan igénybe vehet­nénk a gépkölcsönzö állomás kor. szerű • mezőgazdasági gépeit. Könnyebbe és eredményesebbe válna munkánk. Aztán jött a Német Szocialista Egységpárt II. Pártértekezlste. amely történelmi jelentőségű ha­tározatában a termelőszövetkezeti mozgalommal is foglalkozik. A szocializmus építésének megkez­dése Brietzig falu dolgozó! kö­zött is hatalmas visszhangot vál­tott ki. Julius 26-én a falugyűlésén hét dolgozó paraszt bejelentette, hogy a merxlebeni termelőszö­vetkezet példájára ők is szövet­keznek. Ez a bejelentés meg­mozgatta az egész falut. Minden­ki a. termelőszövetkezetről besfélt Richard Korth dolgozó paraszt már a következő napon bejelen­tette csatlakozását. Az uj termelőszövetkezet meg­alakulásának hire eljutott a wil- síckowi gépkölcsönzöállomásro, is, ahol külön pártnapon foglalkoz­tak ezzel a hírrel és vizsgálták meg az uj termelőszövetkezet tá­mogatásának lehetőségeit. Elérkezett as aratás. Az egyik reggel Brietzig faluban 7 ,,IFA- Pionief“-traktor jelent meg, ame­lyek arató- és kévekötő gépeket vontatták a wilsickovi gépköl- csönzö-állomásról. A faluban az ölöm azonban a következő na­pon érte el tetőpontját, amikor a falu főutcáján megjelent az élen­járó szovjet ipar egyik büszkesé­ge: egy hatalmas kombájn. A fiatal szövetkezet tagjai igy szem. veszteség nélkül, a lehető legrö­videbb idő alatt betakaríthatták termésüket, cs határidő előtt tel­jesíthették beadási kötelezettségü­ket. Aratás után Paul Strehl, a gép. kölcsönző-állomás agronómusa kereste fel a fiatal termelőszövet­kezet tagjait, hosszas megbeszé­lést folytatott velük és közölte, hogy felajánlása értelmében ezen­túl állandóan ellátja őket szak­mai tanácsokkal. . A brietzigi dolgozó parasztok is a szocializmus felé vezette útra léptek és munkájukkal példamu­tatásukkal előbbre viszik a falu továbbj demokratizálásának; és a szocializmus építésének ügyét. MOZI Zalaegerszeg; szeptember 1—3: különös házasság Nagykanizsa: szeptember 1 __3: FÉ NYEK a FALUBAN Szombat, 1952 aug. 30. mmum m m építői mm Hűt iíync] ezelőtt szabadította lel hazunkat a Horthy-rendszer fa­siszta elnyoumga alól a Szovjetunió ■\ őrös Hadserege s ezzel, lehetővé tette számunkra a boldog, sza­bad életet. Szabadon építhetünk, szabadon élvezhetjük azokat a java­kat, amelyeket saját kezünkkel ma­gunknak alkottunk. Megyénkben is szemünk. előtt emelkednek a magasba a hatalma6 építkezések, az uj gyárak és mun­káslakások. A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, a Szovjetunió tapasztalata cs útmutatása nyomán hasznosítottuk a tanultukat és fel­használtuk a szovjet módszereket Szovjet mérnökök é« technikusok hozták el gazdag tapasztalataikat. Maximenkó elvtárs módszerét el­sőnek hazánkban Pozsonyi Zoltán elvtár,s alkalmazta. Azóta az építő­iparban hatalmas fejlődést értünk el. Zala megye területén az építő­iparban 23li sztahanovistát nevel­tünk, Pozsonyi Zoltán' elvtárs kez­deményezése megyénkben Is ta­lajra talált, özárnos építkezésünknél alkalmazzuk a. Maximenko-módszert, Sztahánovístáink lendületes, jó munkája nyomán építkezésünket a kitűzött határidőnél jóval előbb át­adhatjuk. Elérkezett az Építők Napja- Nagy ünnep ez számunkra, építő- munkások számára. A múltban a megaláztatás és a kizsákmányolás jutott osztályrészül, Ma a megbe­csülés övez és a felemelkedés ut­ján járunk. Uj gyárakat építünk, amelyek dolgozó népünk boldogabb, virágzóbb életét segítik elő. Ke­zünk nyomán öt és félnaponként egy gyár készül el. Ezt a megbe­csülést és boldogabb életet azzal hálálhatják meg az építőipari dol­gozók, hogy tudásuknak, képessé­güknek és tehetségüknek megfelelő­en dolgoznak. Arra kötelez bennün­ket az Építők Napja, hogy ezután még jobb munkát végezzünk. Jobb munkánkkal kell bebizonyítanunk, hogy nálunk a munka a becsület., a dicsőség é3 a hősiesség dolga. Ezen a napon ismét magasba iveinek a zászlók- Hirdetik, hogy az építő ipar legjobb dolgozói, a termelés élenjárói újabb eredmé­nyeket értek el- Egy-egy magasba ívelő zászló messzire mutatja hogy az építőipari dolgozók ismét egy gyárat, egy muukáslakást, egy szü­lőotthont vagy iskolát építettek fel. Nagy nap ez a mi számunkra- Értékeljük elért ered megyeinket a egyben vállalásokat teszünk a jobb munkára, felkészülünk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom /évfordulóját eddigi eredmé­nyeink tulszárnvulábával ünnepel­hessük. Ezen a napon, amikor uj elhatározások, uj vállalások szület- uek dolgozóinkban, a pártszewezS- teknpk, a szakszervezeteknek is jobb politikai munkával kell segiie.uoh a dolgozókat nemes törekvéseikben, de az igazgatóknak és a műveze­tőknek, a műszaki értelmiségnek is még nagyobb lelkesedéssel, még na­gyobb odaadással kell harcpluiok a terv teljesítéséért. Segíteniük kell, erejük, tudásuk teljes Jatbavetésé- vel -kell a dolgozók melló aíluiok, hogy azok a november 7. tisztelőié­re tett felajánlásaikat minden ed­diginél szebb eredménnyel teljesü­li, ess ék. Az építőipar dolgozói számára ez a nap az uj lendület kiindulópont­ja legyen. Dolgozóink változtassák az Építők Napját a iftuükaveré­nyek kiapadhatatlan, erőtadó for­rásává. Legyen ez a nap a szocia­lista fogadalmak napja, legyen az uj munkaversenyek kezdetének nap­ja, azoknak a munkaversenyeknek a napja, amelyeknek az igazi ér­téke majd november 7-én mutatko­zik meg teljes nagyságában, Az Építők Napjának ünnepléso egybeesik a Szovjetunió- Kommu­nista (bolsevik) Pártja XIX. kon­gresszusának előkészítésévé], azzal a kongresszussal, ahol meghatároz­zák az uj, az ötödik ötéves terv­nek az irányát és feladatait. Mi i3 építőipari dolgozók, szocializmust építő országunkban határozzuk inog magunknak az Építők Napján a november 7-ig terjedő versenysza­kasz feladatait és tegyünk fogadal­mat, hogy azokat a nagy feladato­kat, amit ötéves tervünk döntő éve reánk ró, maradéktalanul meg is valósítjuk, Holnap, amikor a szocialista épí­tés legjobbjait ünnepeljük, ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy a? £pi- ,tök Napja csak úgy válhat igazi, értékes ünneppé, ha dolgozóink lelkesedést'merítenek belőle len­dületesebb munkára, a terv tűitek jc-sitésére. Kosaras. Sándor. * « Egy éra az Ötéves Tervünk Béketerv kiállításon ., S a. megyei képanyag közepén itt találjuk megyénk képviselőjét, szeretett Rákosi elvtársat. A kép derűs mosolya s kéz.szoriiása a tszes-iagokkal mindannyiunknak szói, akik az Ö irányításával a tervért dolgozunk- Rákosi elvtárs nem egyszer látogatott el hozzánk s minden látogatása közelebb vitt bennünk cé.jaínk megvalósításához. Van gondja mindenre, mindenkire — igazi gazdája ő az országnak, a megyének. A feléje áradó szeretet egyik elörelendiíöíc eredményeinknek. Az augusztus 20-i niunkaverseny so­rán 15.537 ipari dolgozó közűi 13-189 leit vállalást alkotmányunk ünnepe tiszteletére; ért el a Ro­tary 25- íuróbrigád az elmúlt hó­napban 150 százalékos teljesít­ményt. Mind iöbb sztahánovista dolgozó adja tudása legjavát jö­vője forrásának, a tervnek. 1950- ben 20, 1952-ben 549 sztahánovista dolgozik megyeszerte folyó építke­zéseinken. Az ö példájuk nyomán fokozódik tovább az alkotmányi munkaverse,nv a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Do.gozó parasztságunk méltó tár­sa munkásosztályunknak — hirde­tik a következő tablók színes ké­pei, írásai. Az idén országosan el­sőnek végeziiink az aratással, csép- léssel s.az elsők között végeztünk a begyűjtési verseny alkoímányün- nepi szakaszában is- Dolgozó pa­rasztságunk öntudatának fejlődése, hazaszeretetének növekedése vobak rugói példamutató eredményeink­nek. A fei.ödésröl számolnak be az alább: adatok is. 1949 augusztus 10-én a gabona 82.2 százalékát csépeltük el s be­adásra került 52.1 százaléka, az idén pedig augusztus 10-én befe­jeztük a cséplést és 100 százalék­ra teljesítettük gabonabeadási ter­vünket. Iga^i tanúbizonysága dol­gozó parasztságunk helytál.ásának s annak, hogy a termelés fokozásá­val bizony;!ják be hazaszeretetüket. Lépten-nyomon találkozunk a ki­állításon a szovjet agrotechnika szerepével eredményeink elérésében- A bak-hannamajori tszcs-ben a ku- koricapótbeporzás 44 mázsás átlag­termést eredményezett. S dolgozó parasztságunk is mind többhe.yen nyúl már az agrotechnikai eljárá­sokhoz — eredményei növelőjéhez. A kiállítás megmutatja a hibákat is — nem takargatja. A zalaeger­szegi Magasépítő Vállalat dolgozói a II negyedévben 2fj44 órát mu­lasztották igazolat.anüb A mulasz­tás 53 ezer forint értékű munkának felel meg — vagyis kéf, családi ház- mái kevesebb készült el. S itt találkozunk a kulák, a kle- riká.is reakció, a jobboldali szociál- demokrácia tevékenységével. Meg­ismertük a Horthy-rendszert, véres terrorját, megismertük a felszaba­dult nép eredményeit, s most itt, a kiállítás befejező tablóin viszont­látjuk a múlt maradványait, ellen­ségeinket. Ök csinálták' azt, amiről a pacßäi véres vásár láb.ója számol be 1 Mi mindazt, ami a mát s n bol- deg holnapot jelenü. A békét. Á mi tervünk a béke terve, a terv mi vagyunk, munkások és dolgoró pa­rasztok, népünk milliós tömegei, akik a tervet magukénak vallják 3 pártunk vezetésével bizlositják ma­radéktalan végrehajtását. Ál.jón még itt a kiállítást befe­jező idézet a béke őrétől, Sztálin elvtársiól: „A b?ke fennmarad és tartós lesz, ba a népek kezükbe ve­szik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette“.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents