Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-09 / 159. szám

A földművelésügyi minisztérium jelentése az aratásról j belügyminisztérium tiisr end é szeli főosztály útiak közleménye AZ NDP ZALAWEGYE1 PÁRTB»ZOTT§AgAIUK NAPILAPJA nmmmMmmBBmmmmmmmKmmmmmmmminiiiwmi mm ifjbi—Herami wmi—wmm jwiwwii'wn^»»wiíiiwíwwwwwíiii»»mmMMnmssmxmamm Vili, évfolyam 159. szám. Ära 50 fillér 1952. iulius 9. Szerda A darabbérezés jelentősége állami gazdaságainkban Állami gazdaságainkban az uj kollektiv szerződés és az uj darab­bérezés bevezetése jelentős mérték­ben elősegítette dolgozóink anyagi jólétének emelkedését. Amíg a régi bérezés nem egyszer fékező hatással volt a tervek teljesítésére, addig az uj darabbérezés sokkal ösztönzőbb és ugyanakkor job­ban -elősegíti a • tenyésztési és áru­beadási tervek teljesítését,. A régi teljesítménybérezés fi­gyelmen kívül hagyta a dolgozók által kezelt darabszámot, addig most az uj darabbérezés ezt is te­kintetbe. veszi. Ezzel megszüntet­tük az állami gazdaságainkon be­lül eddig fennálló bérfeszültséget. Ezenkívül az uj darabbérezés sok­kal nagyobb lehetőséget biztosit dolgozóinknak a premizálás terén is. Tudjuk azt, hogy tenyésztési ter­vünk teljesítése és tulteljesitése népgazdaságunk megerősödését és dolgozóink anyagi jólétének emel­kedését vonja maga után.. Több az állat, több hús jut dolgozóink asz­talára. Darabbérezésünk is ezeket a szempontokat veszi figyelembe. Ha megnézzük a tavalyi bérezést és azt összehasonlítjuk a mostani­val, akkor azt látjuk, hogy egy ellető kanász havi keresete 480—• 500 forint volt, ugyanakkor ma az andráslddai állami gazdaság­ban Gerencsér Gábor ellető ká­rász havi keresete 1103 forint, ezenfelül egy darab 40 kilós süldőt kapott prémiupoként.' Vagy a pölös­kei állami gazdaságban .Pálfi Irén ellető kanász 820 forintot kapott egy hónapra és egy darab 30 kilós süldőt prémiumként. A tenyésztést elősegítő uj darab­bérezés nem hagyja figyelmen kívül a hizlalás jelentőségét sem. Az uj kollektív szerződés kihangsú­lyozza, hogy lius és zsirellátásunk biztosítása nagymértékben függ hizlalást tervünk teljesítésétől. Az uj darabbérezés tehát a régi 520 —540 forintos keresettel szemben sokkal nagyobb fizetést biztosit Izsán János pölöskei hizlaló ka­nász jelenleg havi 1063 forintot kap, de emellett 373 forintot egy íiizlalási idényre. Az ipar gyapjúval való ellátása megköveteli juhállományunk fej­lesztését, növelését. A gyapjún kí­vül nem kis mértékben szükséges a juhturó és juhlius mennyiségének mint fontos fogyasztási cikknek a növelése. Darabbérezésünk gondoskodik arról, hogy dolgozóink az előirt kö­vetelményeiket maradéktalanul vég­rehajtsák. Az előző 510—,530 fo­rintos kereset helyett Yass József. az andráshidai állami gazdaság ju­hásza 1.354 forintot keres és vá­lasztási prémiumként 950 forintot kapott. így lehetne felsorolni az ösz- szes munkameneteket, ugyanezt az eredményt látnánk mindenütt, ahol a gazdaság vezetősége jól megszer­vezi az egyes feladatokat és szé­leskörű politikai felvilágosító mun­kát végez. Ha megnézzük a tehenészetben és tejtermelésben' elért kerese­teket, akkor látjuk, hogy itt is kifejezésre jut a ’ szarvasmarliate- nyésztés és tejtermelés fokozása. Tavaly norma szerint egy tehenész 560—58Ó forint körül keresett, ugyanakkor ma Cserkuti János az andráshidai állami gazdaság te­henésze 1043 forintot keres, ezenfe­lül egy hónapra 145 liter tejet , ka- poU prémiumként­Kern kisebb jelentőséggel bír a jó talajelőkészites és növényápolás időbeni Ó3 agrotechnikai követelmé­nyeknek megfelelő ,. elvégzése sem- A jól elvégzett talaj előkészités és időbeni növényápolás alapja a jó terméseredménynek, valamint tervünk teljesítésének. Darabbérezésünk itt •" is kifeje­zésre juttatja a fenti követelmé­nyek jelentőségét. Amig a tavalyi norma szerint egy traktoros, — bármennyit szántott vagy aratott, — csak rendes, sima darabbért ka­pott, addig az uj darabbérezés progresszív. i Ha . a traktor két mű­szákban dolgozik, a 8 órai normán felül végzett munkáért 50 százalék­kal emelt bért kap. Ha a traktor egy műszakban dolgozik, akkor a 10. órai normán felül végzett mun­káért 33 százalékkal emelkedik a bére. így egy traktoros keresete a tavalyi 750—S00 forinttal szemben ma 900—1000 forint, Meg kell említenünk még’' az előttünk, álló legnagyobb feladat, az aratásnál elérhető kereseteket. Búzaaratásnál 100 százalékos noT- ma teljesítése esetén, közepes termés mellett 12 óra alatt' a kaszás 36, marokszedő 30-24, kötöző 18, kö- télteritc 13.13 forintot kap. Ha a normát az aratóbrigád túltelje­síti, a napi kereset a százalék emel­kedésével párhuzamosan emelkedik. Az uj bérezés bevezetése külö­nösen a Bregyuk-féle gyorseséplési módszerrel biztosit magas keresetet a dolgozók részére. Amig rendes 'cgéplésgel 1370*es ‘ cséplővel 12 óra alatt az egyes kategóriákban 32.25- tőT 49.'35 forintig kapnak a dol­gozók, addig a Bregyuk-féle gyors- cséplés esetében napi 500 mázsás eredmény esetén 54—83 forintig kereshetnek az egyes kategóriák­nak megfelelően. Legjobban bizonyítja a darabbé­rezésünk helyességét, hogy első ne­gyedévi tervünket .globálisan 107 százalékra teljesítettük. Az eredmények mellett vannak azonban hiányosságok is. Ahol a gazdaság vezetősége a szervezés könnyebb oldalát választja, ott a bérezés rossz Ó3 nem tükrözi vissza a szocialista bérezés követeimé nyelt. Példa erre. a zalaapáti álla­mi gazdaság, ahol a vezetőség tech­nikai akadályokra hivatkozva 15 állattenyésztési dolgozót időbérben akar elszámolni. Ahelyett, hogy megkeresné a gazdaságon belül a legmegfelelőbb lehetőséget, mind­járt az időbért választották, mint a legkönnyebb és legkényelmesebb elszámolási módszert. Hibák vannak a zalabesenyői állami gazdaságban is, ahol' nem írják be a munkában eltöltött időt és igy a dolgozók nem kapják meg jogos kerese­tüket. Másik . nagy hiba volt, hogy nein engedték meg a 100 százalékon felüli Lcljesitmények elszámolását. Ezeknek az állami gazdaságoknak a vezetői kényelmes és bürokra­tikus munkamódszerükkel hátrál tatjuk a terv teljesítését, gátolják a verseny kiszélesítését és teret engednek az ellenség aknamunkájá­nak. Éljenek . gazdaságvezetőink azok­kal a lehetőségekkel^ amelyeket az uj kollektiv szerződés nyújt a dolgozók részére- így 'lesz az uj bérezési rendszer valamennyi ál­lami gazdaságunkban egyik biztosi téka a tervek maradéktalan teljes! tésének. . ,. hübeb János munkaügyi előadó. GYŐZELEMRE} VITTÜK GAZDAG BÉKE ARATÁSUNKAT! Zala raegfye dolgozó parasztsága büszkén jelenti Rákosi elvtársinak: befejeztük az ősziárpa3 rozs és bnza aratását’ Forrón szeretett, drága Rákosi Elvtársi örömmel jelent Juli, hogy Zala megye dolgozó parasztsága, pártunk vezetésevei, a komm un is» ták, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóinak példamutató munkája nyomán szemveszteség nélkül befejezte az ősziárpa, a búza és rozs aratását. Megyénk dolgozó parasztsága pártunk, Rákosi elvtárs szavát követve küzdött az aratás győ­zelméért és ismét bebizonyította a párthoz, népi demokráciánkhoz való töretlen hűségét. Magyarok és délszlávok összefogva közös erővel küzdöttek és még szorosabbra fonták a szabad haza fialnak testvéri barátságát. A dús termést boldogan arattuk. A dolgozók összefogtak ebben a hősi harcban. Az üzemek munkásai lelkes öntudattal segítették a falu dolgozóit. Megbont hatatlanná kovácsolódotfc a mun­kás-paraszt szövetség ebben a hősi küzdelemben! A békearatás nagy győzelme harcban született. Külső és belső ellenségeink, mint mindig, most is mindent elkövettek, hogy gáncsot vessenek elénk. Gazdag, szép vetéseinket dühös irigység­gel leste a Tito-banda, és ügynökei utján aljas eszközökkel igyekezett megzavarni aratásunkat, Felgyujtatta a csesztregi termelőszövetkezet learatott termését. Megyénk dolgozó népe az aratás időbeni elvégzésével ismét csatlanós választ adott külső és belső ellenségeinknek, a harmadik világháborúra spekuláló amerikai imperialistáknak, a határún- kon acsarkodó Tito-fasisztáknak. Jól tudjuk, hogy jövő évi kenyerünk biztosításáért folytatott harcunk az aratás elvégzésével nem ért véget. Gyözehnünk újabb erőt ad az uj feladatok, a tarlóhántás, a másodvetés és a be- gyűjtés időbeni elvégzéséhez. Ezzel akarjuk hálónk és szeretetünk újabb tanú jelét adni a felszaba­dító Szovjetunió, a nagy Sztálin, forrón szeretett pártunk és Rák ősi elvtárs iránt. ígérjük, hogy további megfeszített munkával erősítjük szabad, boldog 1 lazánkat és a Szov­jetunió által vezetett, legyőzhetetlen béketábort. MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA, ZALA MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓBIZOTTSAGA Győzelmi jelentések az aratás befejezéséről! 92 százalékra teljesítette másodvetési tervét a gelsei állami gazdaság (Tudósítóink jelentik:) A gelsei állami gazdaság szom­baton befejezte a búza és rozs aratását. Végeztek már a tavaszi árpával is. A tarlóhántás' 156.5 kát. holdon megtörtént Másodvetésekből eddig 92 százalék a teljesítmény, az elő­irányzatot fprven felül 20 százalék­kal túlteljesítik- Aratásnál legjobb eredményt ért el a szőlészeti mun­kacsapat a rozs aratásánál 315 százalékos napi teljesítményével. Ezen a napon egy kaszás keresete 85.60, marokszedő 75.90, kötélteri ő 62.40, kötöző 80.60 forint volt. Az ősziárpaoséplésnél az épitőbrígád 144 százalék teljesítményt ért el. A vezető gépész naoikere-sete 72.90, az etetőé 65.30, a kazalozóé 5530, a kévevágóé 47-60 forint. Ezenkívül természetbeni juttatásként 6 mázsa jut 20 főre. Ezeket az ered­ményeket úgy érték el, hogy na­ponként ismertették a dolgozók teljesítményét és azt. hogy mennyi kereset jut egy-egy főre. A pártta­gok és népnevelők állandó felvilá- gosi'ó munkát végednek a gyorr cséplés érdekében. (Biró Imrej. ★ ZALALÖVÖI ALL. GAZD. A zalalövöi állami gazdaság dolgozói a minisztertanács határo­zata szerinti előírásnál 4 nappal előbb befejezték a búza aratását. Simon Gyula elvtárs munkacsa­pata 198 százalékot ért el a búza aratásában. A. munkások napi ke­resete 63.60 forint volt. A vasu­tas brigád 179 százalékot ért el 150 százalékon aluli teljesítmény nem volt. Resztvettek az aratás­ban a kőműves- és a téglavető- brigádok is. (Petöházi Gábor.) PÖLÖSKEI ALL. GAZD. A pölöskei állami gazdaság ha­táridő elötf, 3 napoal befejezne a búza és a rozs aratását. Az egész gazdaság területén párosverseny folyik a dolgozók között. Jó ered­ményt ért el Horváth István állat- tenyésztési brigádvezető csapata, amely a saját munkája elvégzése után bekapcsolódott az aratási munkákba és 178 százalékra telje­sítette a normát. Kiváló ered­ményt ért el Bödöcs Károly, Bö" döcs József és Szalai János mun­kacsapata. melyek 180 százalékot teljesítettek, 'k ALIBÁNFA Alibánfa község dolgozó paraszt­jai »cséplőgéptől a {.erményraktár- ka“. -ki ad több gabonát a hazának jelszavakkal indulnak a csépléshez Az állandó bizottságok elnökei vál­lalták. hogy a cséplőgépnél egy pil­lanatot sem várnak, a magtárba szállítják terményeiket. A begyűj­tési állandó bizottság elnöke, Szmo. dics János 3 holdas dolgozó pa­raszt versenyre hívta az állandó bizottság tagjait, hogy ki visz be 'öbb gabonát a magtárba. Verseny­kihívásukat a tanács többi tagja is elfogadta, és versenyre hívták a zalaegerszegi járás összes közsé­geit. Közösszériin csépelnek, meg­szervezték a közös hordást és igy meggyorsítják a beadás üteméi. fBarna Géza ) ★ ZALALÖVÖ A zalalövői földmüvesszövetke- et dolgozói az aratás gyors befe­jezése érdekében 4 brigádot ala­kítottak. Elsőnek a termelőszövet­kezet földjén araittak. A földmü- voöszövetkezel, dolgozói mindaddig jártak aratni, amíg a községben az aratás he nem fejeződött. (Hor­váth Anna) ★ FELSÖBAGOD Felsőbagod község dolgozó pa­rasztjai 7-én befejeznék a búza és rozs aratását, valamint az őszj. árpa cséplését. A minisztertanács határozatát szem előtt tartva, géptől a magtárba vitték beadá­sukat. Közösszérün csépelnek és megszervezték a csoportos i>e- hordást. Takács Ferenc, Véges József és Horváth János 7-én megkezdték közösen a behordást. ★ SEMJÉNHAZA Semjénháza, -délszláv község dolgozó parasztsága 4-én befejezte már a búza aratását is. Az ara­tási munkákat 4 és félnap alatt végezték el. Megkezdték az őszi­árpa cséplését, az első beadó Cice- li Rémusné 4 holdas kisparaszt volt, aki minden munkában élen­jár. A dolgozó parasztok már a kora reggeli órákban egymás ulán men­nek a mezőre, végzik a tarlóhán­tást. A község valamennyi dolgozó parasztja készül a 100 napos kuko­rica vetésére, hogy ezzel is fejlesz- szék állatállományunkat. (Matola Rémus) • ★ BAJCSA Bajcsa dolgozó parasztsága - jú­lius 6-án délután 4 órakor befejez­te a rozs és a búza és megkezdték a tavasziárpa aratását. A munkákban élen jár Bányai Ferenc 11 holdas dolgozó paraszt, aki 5-én befejezte minden aratását. Bajcsa dolgozó parasztjai megígérték, hogy tér• vük telfesiiésével erősitik a hé* ksiúbofi, (Fatőm Fmme*

Next

/
Thumbnails
Contents