Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-25 / 147. szám

Az Országos Béketanács elnökségének felhívása a magyar dolgozó néphez A „Vorwärts” feltűnést keltő leleplezései AZ HDP ZALAMEfiTEI PÄBTBIZOTTSA«Al«A K WAPHiAPJA Vili. évfolyam 147. szám. Ära 50 fillér 1952. junius 25. Szerda Kudarc és pusztulás vár €f pestis és kolera szövetségeseire Ma két éve röpítette világgá a Jűrt a sajtó és a rádió: a Li-Szin- ÍMan-banda fegyveres hordái — ija- zi rablógyilkosokhoz méltóan — a hajnali órákban orvul rátörtek a Koreai Népi Demokratikus Köztár. easágra. Az imperialista hazugság- gyárosok propagandistái tépték a szájukat, ordítoztak, hogy az északkoreaiak .agressziót" követtek el a ’demokratikus" délkoreai ál­lam ellen- És az orditozás közben biztatták veszett csatlósukat: nyo­muljon előre a 38. szélességi körön túlra, lehetőség Szerint egészen a kínai határig. Csakhogy erre nem volt lehetőség. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság csapatai csakhamar ‘tlalpraálltak, visszaver­jék az orv'uámadás't és győzel­mesen megkezdték a bűnös rabló­bandák üldözését. Nem múlt el kétszer 24 óra, az imperialisták. Truman és lakájai, megmutatták, hogy Li-Szin-Man az ö utasításukra inditobta el a pol­gárháborút- A Biztonsági Tanács ülését sebbcl-lobbal összehívták és •— bár az ülésen nem vett részt a Szovjetunió képviselője, bár ennek a szervnek döntései csak az öt ír agyhatalom egyhangúsága esetén jogerősek — a Biztonsági Tanács úgy »döntőit“, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete nyújtson se­gítséget' L i- Sz i n - Ma nnalk. Aztán is­mételten alig múlott el néhány nap, s az egész haladó világsajtót be­járta az a kép, amely John Foster Dullest1, az egyik leghangosabb há- <bcrus usziitó milliomost, — aki az- ídőtájt Truman külügyi tanácsadó­ja vo.lt —, ábrázolta a 38- széle- fcégi fok táján, amint szemlét tart n délkoreai csapátok felett, taná- jcsokkal és utasításokkal látja el a csatlósokat. A világ végérvényesen megismerte, kik az> agresszorok, akik hiába kiáltoznak tettenért tol­vaj módjára fogdmegért, senki le tnem moshatja róluk a békebontó­kat övező gyalázatoit. Megkezdő­dött 15 ország, gyakorlatilag az tegész tőkésvilág, hadjárata a ko- aeai nép ellen. Régesrég nem pol­gárháború volt ez már. Hóditó had­járatnak szánták az amerikai ban. károk és hadigyárosok, területrab- j!ó háborúnak, támaszpontszerzés- jnek a Szovjetunió, Kina és az egész demokratikus világ ellen, nyers- tanyaglelőhely rablásának a 38. szé­lességi foktól északra fekvő wolf­ram- és egyéb bányák megkaparin- ^ására. így nőtt Korea napjaink egégelöbb kérdésének, a béke vagy áboru kérdésének színterévé. Mit bizonyát'a koreai háború két tesztl'ndeje? Azjt bizonyítja, hogy (fez imperialisták a hitlerfagíszták- fiiál is clvetemültebb ragadozók. liAzt bizonyítja, hogy amerikai im- ^■perial isták csatlósaik révén az «gész tőkés világot fel akarják so. Aakoztatni a béke és a demokrácia teltrprására. Azt!, bizonyítja, hogy ftiz imperialisták a háború előkészí­tésében és felidézésében számithat- roak legkészségesebb ügynökeikre, a jobboldali szocialistáktól a Tito- Kandáig. A koreai háború két évé­nek legfőbb tanulsága azonban az, hogy az imperialisták tervei kivi- heietlenehbek. mint Hitler világ­uralmi ábrándjai voltak, mert az imperialistákkal szemben legvőz- hetetlen túlérő sorakozott fel: a békclábor a löld becsületes embe. riség‘. Az imperialisták és csatló­saik lángszóróikkal, atom- és bak­tériumfegyvereikkel együtt gyen­gébbek. mirísemhogy az emberi­ségre kényszeritlietnék terveik va- lói'avál fását. Nem telíti bele két' év és az amerikaiak veszteségei ebben a há­borúban máris sokkal nagyobbak, minit! az egész második világhábo­rúban voltak. Pedig a koreai nép — létszámban kis nép. Az ameri­kaiak az őket ért vereségsorozat nyomán fokozzák követeléseiket .szövetségeseik" felé, hogy azok küldjenek újabb és újabb ágyutöl- telékeit Koreába. Mindhiába; két évvel, az agresszió kezdete óla az eredetileg kitűzött hadicélokból fi­karcnyit sem értek el a támadók. Sőt, ma messzebb állnak c céloktól, mint két év előtt..A katonai kudar­con túl visszavonhatatlan erkölcsi vereség is érte őket, az öregek és gyermekek bakítíéríumgyilkosait, fal­vak fel perzselő it, templomok és 'műalkotások romba döntőit, fegy‘ vertelen hadifoglyok lemészárlóit. El nem homályositható vereség ér­te őkeffc a fegyverszüneti tárgyaló­asztalnál is, mint a nemzetközi szokások és egyezmények semmibe. vevöit, mint akiket nem érdekel saját fogságbaesett katonáik sorsa, csak az: hogyan tudnának tiz- és százezreket verbuválni bármi áron az ö fogságukba esett emberek kö­zül. A gyengeség jele ez! Az egész nyugati világ közvéleménye is egy­re egyértelműbben fordul szembe velük, céltalannak és igazságtalan­nak ítélve a háborút — ezért sze­retnének az amerikaiak csapatokat toborozni a koreai és kinai hadi­foglyok közül. Csakhogy ez a ter­vük sem fog sikerülni­Hitler annakidején hosszú évekig szabadrablásból készülhetett a vi­lágháborúra az áruló kormányok és gúzsbakötést népek tétlensége miatt!, mígnem a Szovjetunió népe megmutatta: nem lehet legyőzni a felszabadult népeket. Most az ame­rikai imperialisták rögtön az első alkalommal, amikor a már harma­dik világháborúra gyártott fegyve­reket ki akarták próbálni, keserű 'leckét kaptak- A legyőzhetetlennek kikiabált fegyverek — akár a nácik »csodafegyverei“ —' csekélyeknek bizonyultak. A létszámban kicsiny, de hősiességben annál nagyobb ko­reai nép, valamint a haítialmas kí­nai nép fogyhatatlan erejének egy kis töredékét jelentő népi önkén­tesek, tapodtat sem engednek a 15 kapitalista ország hires fegyverei és fenegyerekei előtt, A koreai nép veszteségei felmérhetetlenek — a koreai nép mégis erősebb, egysége­sebb, mint két év előtt. Korea nem a koreai nép, hanem az imperialis­ta agresszorok temetője. A koreai nép állhatatossága az egész béke­tábor keménységének fokmérője. Mennél sikeresebben utasítják visz- sza a koreai hősök az imperialista bandákat, annál inkább szertefosz­lik az őrültek yíláguralmi terve, ■annál inkább meggondolják, hogy a világ más táján háborút robbantsa­nak ki, fejjel menjenek a falnak. És mert a koreai nép ügye az egész világon mozgósító a béke har. cosai számára, merj, a koreai nép a mi békénket is védi, ezért felemelő kötelességünk míndannyíunknak, hogy tőlünk telhetőén, az övéké­nél összehason.lithatatlanul kedve­zőbb körülmények közölj; mindent megtegyünk segítségükért,' győzel­mük biztosításáért, sebeik gyógyí­tásáért, A békefront hazai szaka­szán való helytállásunk mellett a Koreában működő magyar kórház, a Koreába küldött magyar csoma­gok mélyítik népeink barátságát és hozzájárúlnak a végső győzelemhez. Két év elég volt ahhoz, Hogy a koreai nép sorsa és az imperialista Nagygyűlés volt Budapesten az imperialisták koreai agressziója kirobbantásának második évfordulója alkalmából A világ békéjére iörö amerikai imperialisták két esztendővel ez- elölt. 1950 junius 25-én indították meg aljas háborújukat az uj »or­szágot építő koreai nép ellen. Kedden délután a Városi Színházban gyűltek egybe Budapest dolgozói, hogy ismét megmutassák: magu­kénak érzik Korea hősi harcát­Megjelent a nagygyűlésen ' Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Doki István, a minisztertanács elnöke továbbá Szabó István elvtárs altábornagy, Kiss Károly elvtárs kül­ügyminiszter, Kristóf István elvtárs, a SzOT főtitkára.. a Magyar Dol­gozók Pántja Politikai Bizottságának tagjai, valamint közéletünk számos más kiválósága. Megjelent a nagygyűlésen Rákosi Mátyösné elvtársnő is, akit a nagygyűlés részvevői förgeteges tapssal és éljenzéssel köszöntöttek Olt volt Hcm Hjo Szán, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság magyarországi követe és a többi baráti állam budapesti képvise­lője. A magyar és a koreai himnusz elhangzása után Gábor Miklós, a Nemzeti Színház művésze előadta Szál Csang Szik: „A barátság hős. költeménye“ cimü versciklusának egyik részletét. Andics Erzsébet elvtár snő üdvözölte a megjelenteket, majd Kristóf István elvtárs, a SzOT főtitkára mondott beszédet. „A legkorszerűbben felszerelt imperialista rablóhadsereg is alul marad a szabadságért és békéért küzdő hősökkel szemben” — A Szakszervezeti Világszövetség felhívással fordult a világ dolgozói­hoz, hogy junius 25-én világszerte tiltakozzanak az amerikai imperia­listák és csatlósaik koreai agresz- sziója elten — kezdte beszédét Kristóf elvtárs. — — 1950 junius 25-én, tehát két évvel ezelőtt, az amerikai imperia­listák és liszinmanisita zsoldosaik véres agressziót robbantottak ki a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság békeszerető népe ellen. Ennek a napnak második évfordulóján az egész emberiség megemlékezik a koreai nép hősi ellenállásáról. A továbbiakban Kristóf István elvtárs vázolta a kétéves koreai há­ború kiemelkedő eseményeit. Rá­mutatott arra, hogy a harctéren ve­reségeit szenvedett modern barbá­rok a legállatiasabb kegyetlenkedé­seket követik el a koreai néppel, a védtelen hadifoglyokkal szemben s gaztetteiket napról-napra soka- sitják. A tárgyalóasztalhoz kény­szerült imperialisták minden mó­don igyekeznek meghiúsítani a fegy­verszüneti tárgyalásokat és nem mondtak le arról a szándékukról, hogy agressziójukat kiterjesszék. A koreai nép azonban szilárdan szembeszáll az agresszorok mester­kedéseivel, mint ahogyan sikere­sen küzdi le az imperialisták ször­nyű gaztettét, a baktériumháborut is. — Az egész világ bámulattal és csodálattal adózik a koreai és kí­nai hősöknek — folytatta — akik a népek közös ellensége, az ame­rikai imperializmus elleni harcban állnak helyt messzi Távol-Keleten. A koreai háború egész menete ar­ról tanúskodik, hogy a legkorsze­rűbben felszerelt imperialista rab­lóhadsereg is alul marad. — alul kell maradnia — a szabadságért és a békéért küzdő bősökkel szemben. — A koreai háború két eszten­deje világosan megmutatta a világ népeinek az amerikai imperialisták bestiális arcát, megmutatta . azt, hogy itt nemcsak a koreai nép el­lenségeiről van szó, hanem az egész világ jfrékéjének, minden nép békéjének, szabadságának ádáz cl­fenségeiről, akik világuralmi ter­veik megvalósítása érdekében sem­miféle gaztettől nem riadnak visz- sza. Kristóf elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az amerikaiak koreai vérengzései ellen szerte a világon tömegtiltakozások lángja csap magasra. A magyar dolgozó nép is két év óta számos tanú jelét adta annak, hogy együttérez a hő­siesen harcoló koreai néppel. —• A magyar nép azonban úgy érzi — folytatta —, hogy tovább is se­gíteni kell Korea hős harcát. Hó­napok óta levelek százai érkeznek az Országos Béketanácshoz és ezeknek küldői felvetik egy újabb koreai gyűjtés tervét. A junius 1-i béketalálkozón többhelyen java­solták a hozzászólók egy újabb ko­reai gyüjtlés megindítását. A leg­utóbbi terv- és békekölcsönsorsolá­sokon nagyobb összegeket nyert kötvénytulajdonosok jelentős ősz- szegeket ajánlottak fel Korea, meg­segítés ere. Mindez azt bizonyítja, hogy dol­gozó népünk helyesli egy újabb ko­reai gyűjtés megindítását. Ezért ha­tározott úgy kedden délelőtt az Or­szágos B’éketanáe3 elnöksége, hogy Korea szabadságharcának 2. évfor­dulóján felhívással fordul az egész dolgozó magyar néphez: a koreai nép megsegítésének és a béke vé­delmének napját tegyük emlékeze­tessé ujabb koreai gyűjtés megindí­tásával. a julius 1-től augusztus 1-ig tartó országos gyűjtés változatos formában adja a lehetőséget - arra., hogy dolgozó népünk kifejezhesse tényleges segitőkészségét a koreai néphadsereg harcosai iránt, ép pop úgy, mint a hátország dolgozói és a gyermekek iránt. A gyűjtés során dolgozó népünk ujabb tettekkel mutathatja meg, hogy teljes mértékben a koreai nép mellett áll, elítéli az amerikai im­perialisták embérgyllkos merénylete­it, követeli az. aljas baktériunihábo- ru megszüntetését, a koreai és kinai hadifoglyok elleni kegyetlenkedések, a hadifoglyok rostálásának megszün­tetését, a fegyverszünet haladékta­lan megkötését, követeli a tartós bé­két Koreában és az egész világon. Követeli, hogy az imperialisták tart­sák tiszteletben ’ a népeknek a sza­badsághoz, a függetlenséghez, az élethez való jogát. Legyen a koreai gyűjtés hónapja, nagy tanuságtétel a közös ellenség ellen liarobanálló koreai nép megse­gítése mellett. A nemzetközi szoli­daritás elmélyítése mellett legyen a hazaszeretet ébresztője is, olyan al­kalom, amikor mindenki megmutatja, hogy áldozatra képes a béke védel­mében Jó alkalom ez a béke harco­sainak arra, hogy sokat beszéljenek arról/ ami két éve és különösen ma Koreában történik. Minél többen is­merjék meg az amerikaiak Koreában elkövetett gaztetteinek, tényeit, mi­nél többen lássák meg: milyenek azok a kegyetlen és emberfélén fa­siszta eszközök, amelyekkel az am»- rikai imperializmus a békés népek, életére tör és. milyen sorsot szán a mi dolgos népünknek is. . A'koreai ’ gyűjtés kezdete egybe; esik a harmadik negyedévi tervünk indulásával,, egybeesik a mezőgazda­ság legfontosabb munkaszakaszával, az aratás, begyűjtés, beadás jó el­végzésével. Úgy adjunk a koreai har­cosoknak, ,a koreai árváknak, hagy népünknek is adunk. Felajánlott forintjaink aranyfede­zetét a becsülettel elvégzett munka, az állam iránti kötelességek becsii-. l.etes teljesítése adja meg. iákkor segítjük igazán koreai testvéreinkét,' történelmi harcukat altkor támogat­juk igazán, ha a gyűjtéssel egyidő- ben tovább fokozzuk a szocialista munkaversenyt a harmadik negyed­évi terv túlteljesítéséért, ha minden erőt mozgósítunk a szemveszteség- nélküli gyors aratásért és a be­adásnak a cséplőgéptől való teljesí­tésé-ért. így leszünk méltók a koreai nép győzelmes fegyveres harcához, a bé­kéért, a nagy Sztálin vezetésével fo-' lyó világméretű küzdelemhez. A koreai nép jól tudja, hogy harca: harc a békéért ták Koreában elkövetett vandá! gaztetteiről, a védtelen hadifog­lyokkal szemben tanúsított vadál' lati aljasságukról, — Az amerikai barbárok —- mon­dotta a továbbiak során — miután vereséget vereség után szenvedtek el a fronton, az egész becsületes emberiség által elitéit és a nemzet, közi egyezményekben eltiltott tö­meges emberirtási eszközök alkal­mazásához folyamodtak, mint pél' vadállatok gonoszleüei olyan száz­ezreket és milliókat is 'a béke ak­tív harcosainak .sorába hívjanak, akik azelőtt még hittek az amerikai •demokráciáról" terjesztett mesé­nek. Ma már az egész világ tudja, miféle korrupt, züliötít, jogtipró rendszer az, amit az amerikai csa­patok Koreában védenek. Tudja, hogy a koreai háború csak egyféle­képpen végződhet: az agresszorok teljes kudarcával. Ezért folyik egy. be a szovjet nép, a népi demokra­tikus országok népeinek követelé­ce a tőkés országok becsületes em­bereinek és a felelősségrevonástó" félő egyes vezetőinek is követelé­sével; legyen vége a szörnyű korea, háborúnak, takarodjanak haza c pestis és kolera szövetségesei Ko­reából! Krístóf István nagy tapssal fo­gadott beszéde után Han Hjo Szán, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság magyarországi követe emelkedett Szólásra. A koreai háború kitörésének második évfordulója alkalmából a koreai nép nevében meleg köszöne- temet fejezem ki a baráti magyar nép testvéri segítségéért és támo­gatásáéig; — kezdte beszédét, majd beszámolt az amerikai ímperialis-

Next

/
Thumbnails
Contents