Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-27 / 122. szám

LEVELEZŐK ÉRTEKEZLETE A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATÁRÓL

Az elhangzott értékes javaslatok segítik a sajtó s a levelezők munkáját is

A sajtólevelesök széles hálózatának kiépitcse érdekében a tér melöszövctkezetek és termelöszö vetkezeti csoportok levelezői ré szére konferenciát tartott Zalaegerszegen a Szabad Nép. A leve lezők sok értékes dolgot mond tak el, átvették egymás tapasztó,, tatait, felvetették a szerkesztőségek hibáit a levelezőkkel való foglalkozás terén. Az értekezlc- ten egyben megvitatták a mi- nisztertarrács határozatát a termelőszövetkezetek gazdasági

megszilárdításáról és a munkafegyelem megerősítéséről. Aimási elvtárs, a Szabad Nép munkatársa* beszámolóját lelkes hozzászólások követték.

Kozma István elvtárs a zala- szentgróti Uj Barázda termelőszövetkezeti csoport párttitkára hozzászólásában a kö- vetkezó'ket mondotta el:

A levelezési munka egyik hiányosságának találom, hogy leveleinkre nem kapunk rendszeresen választ, ami sok levelezőnek elveszi a kedvét az Írástól. Persze ez helytelen a levelezőktől is meg kell értenünk, hogy a lapok szerkesztőségeiben is vannak nehézségek.

Az elmúlt évben termelőszövetkezetünkben hiba volt az asszonyok bevonása terén■ Levelet Írtam a Zalának és amikor az megjelent, a nők kezdtek jó munkát végezni. Ba. logh József né és Farkas Antalné ma már épp úgy dolgoznak, mint a férfiak, Simon József ne 6 gyermek anyja elsőnek mondotta, hogy többet nem marad a csoportunknak kapálallan földje és ma Németh Jánosáéval együtt a, csoport növényápolásában a legjobb munkál végzik- A női brigádunk két csoportban dolgozik, 8—8 személlyel, egymással versenyben. Amikor az egyik csoport 135 százalékos teljesítéssel maga mögött hagyta a másikat és a dicsőségtáblára került a nevük jó munkájukért, a lemaradt csoport másnap már 145 százalékot teljesített. A verseny eredménye, hogy a női brigád ma már átlagban láb százalékban teljesíti normáját u cukorrépa egyelésénél. A gyalog, munkában mindössze 6 férfi dolgozik, a többi nő.

Tervünkben 1953-rci volt beütemezve 52 szarvasmarha. ma már a 200 hold földünkre 72 darab van. Mig kétszeri fejést végeztünk, 8 liter volt a fejést átlagunk, a háromszori fejéssel elértük már a 15.5 literes átlagot.

Harminc család 35 taggal dolgo. zik csoportunkban. Segítenünk magunkon. Elsőnek a vezetők feleségei vették ki részüket a munkából. Megkezdődött a kukoricasarabo- lás, a területet kiosztottuk tagonként, ami még jobban felébresztette a kötelességtudóit a tagságban• A családok apraja-nagyja mind megjelent a földeken. Tíz napra előre elkészíti az intézőbizottság a tervet, azt a brigádvezetők jegyzőkönyvileg átveszik és annak betar. fásáért felelősek. A tervet csak az intézőbizottság, vagy a csoportértekezlet engedélyével változtathatják meg. A fegyelem megszilárdítását elősegítette, hogy már az elmúlt évben is alkalmaztuk a munkaegységlevonást. Voltak olyan kétlaki gazdák, akik csak délig jártak a csoportba. délután a maguk földjén dolgoztak. Ezektől levontunk 10—

10 munkaegységet az év végén és elosztottuk azt a becsületesen dolgozó tagság között. Ezzel megszilárdult a fegyelem és egyben felszámoltuk a kétlakiságof is.

Igyekezünk betartani az állami Jegyeimet és ezen a téren is rendet teremtettünk portánkon. A to. jósból már teljesítettük félévi tervünket. Most expresszhizlalással 38 darab süldőt hizlalunk. Egyedül a baromfibeadás terén van lemaradásunk. de most ezt is pótolni fogjuk.

A háztáji gazdálkodás után minden tag eleget tett kötelezettségének. Elsőnek magam és az elnök mutat, 'tünk példát, beadtuk az egész évit és a tagság követelt bennünket.

Dán«« András a nemesnepi Vörös Hajnal-termelőszövetkezet elnöke:

lalatunk, hogy a levelezés jó ha tássa! van a tagságra. Többször olvasták a nagykanizsai Vörös Csillag-termelőszövetkezet eredményeit a háromszori fejősnél, melynek nyomán tehenészünk versenyre hívta társait a háromszori fejős bevezetésében és a tej- hozam növelésében. Elértő, hogy 1 és fél literrel többet fejt naponta, s már 160 liter tejet Ki dunk leadni naponta, mig a kétszeri fejesnél esak 52 litert adtunk.

Hiba van a baromfibeadás leró.». Ezt úgy oldjuk meg, hogy minden tag önként vállalt baromfi- és 100 lojásbeadást. A sertésbeadás terén is voltak kezdeti nehézségek, mórt a területünk az Ősszel megnövekedett és erre nem volt elég állatállomány unk. 38 sertést állítottunk be express^hiz- lalásra és ezen túl még a tagság felajánlott a szövetkezet részére 23 süldőt.

Termelőszövetkezetünk 90 százaléka, az elmúlt évben még két- lalii volt. Ebből 3 családot kizártunk, amelynek az eredménye az lett, hogy a többiek földjeikéi beadták és a 3 helyébe 31 család lépett be. Ma már 1000 holdon dolgozunk. A tavasz folyamán a jó munka láttán még a kizártak közül is kérte ujrafelvételét egy család, amit a tagság elfogadott.

— Idén munkaszervezeteink vannak és a nők is jól dolgoznak. Kevés a férfi munkaerő, igy a tavaszi vetéseket is a nők végezték. A területeket felosztottuk személyenkint. Megkapáltuk már a napraforgót, gumipitypangot és a knkorieakupálás is befejezéshez közeleg. A tagság kezdi megérteni a közös lágyon megbecsülésének jelentőségét és magának érzi azt. Az elmúlt évben még ellene voltak a mésziszapozásnak és csak nagy nehezen tudtunk 60 vagonnal kihordani. A mészisza- pozással oly an az őszi árpánk, hogy sehol a határban nincs párja. A mészben szegény talajunk többi részére már maga a tagság kéri, hogy hordjunk mész- iszapot. Határunk legszebb a környéken — mondják mások is —, amit bizonyít az is, hogy a gumipitypang 98 százalékosan kelt ki és szép a rostién is.

Tóth Ferencné, a felsőszent.

erzsébeti tszcs párttitkára:

— Nagy hatással volt a tagságra, hogy a Zala leveleimet leközölte, annál is inkább mert a mi falunkban még nincs rádió sem. Egyedül az újság az, amely segíti munkánkat.

Elkészítettünk az idén egy 200 mázsás gőrét, baromfiólat, sertésfiaztatőt cs egy tehénistállót. Ezeknél az építkezéseknél vállalást tettek a dolgozók és amikor az a Zalában megjelent, s megdicsérték legjobb dolgozóinkat, olyan hatást váltott ki, hogy még ejtszaka is folytatták a munkát, hogy határidőre elkészítsék az épületeket.

A hatszemélyes épitöbrigád jő munkája mellett kiemelkedő eredményeket értek el az asszonyok, akik 400 méteres kerítést készítettek el vesszőből. A tél folyamán sokszor térdlgérö hóban is kimentek vesszőt vágni, hogy vállalásaikat teljesítsék. Ma már Ítész a kerités, amiért a járási pártbizottság is dicséretben részesítette az asszonyokat. Ez olyan lendületet adott az asszonyoknak, hogy minden eddiginél nagyobb szorgalommal dolgoznak.

• Területeink fel vannak osztva tagokra. A kevés taglétszám miatt még 12 hold is jutott egy személyre, de a munka jól haliad, mindenki lelkesen dolgozik. Tíznapos terveket készítünk mi is és igy mindent határidőre elvég- zünk.

Az állammal szembeni kötelesség teljesítésében is megálljuk helyünket. A tagság a, háztáji gazdálkodás után már túl is teljesítette kötelezettségét. Sertés- bői 22 mázsát kell beadni, amiből eddig 18-at teljesítettünk és még két sertés hizik, igy tervünk teljesítését biztosítva látjuk. Jól haladunk a tojásbeadással is. Hibát követtünk el a baromfinál, mert a tagság sokáig úgy gondolkodott „tavaly sem kellett be adni“. De most már látják, hogy ezt is teljesítenünk kell és gondoskodunk róla, hogy teljesitv legyen. Erre a célra nevelünk 130 libát, amit kihizlalva adunk be és van már 500 damb csibénk is, amivel baromfiállományunkat növeljük.

5000 forint nyeremény

Az első békekölcsön 11. sorsolását /aras figyelemmel kísérték a dolgozók, tervezgettek, mire fogják költeni a pénzt, ha nyernek. Ruhát Vesznek, bútort. fiatalok az cs. küvorc készülődnek a nyert, ősz- szegből,

így tervezgetett Szabó Katalin is, a zalaegerszegi Népboltközponl iab- lószámfejtöje is.

■*** Ha nyernék 1000 forintot ~ mondta —, azonnal vennék a bátyámnak egy öltözet ruhát.

Arra gondol, hogy bátyja, a, gépészmérnöki egyetem hallgatója még eredményesebben és zavartalanabbat fog tanulni akkor, ha anyagiakra nincs gondja■ A sorsolás második húzásának listáját tanul, mányozták szombat reggel a válla, lat dolgozói. Szabó Katalin egyszerre felkiált:

— Ez az én számom — mulatja a 0701—071. számú 5000 forintos nyereménylisla egyik szamát, Torkát szorongatja az elfogultság. A vúT tolat dolgozói körülfogják, gratulálnak nyereményéhez, de 6 nemi tud szóhoz jutni a boldogságtót. 500 forintot jegyzett és most tízszeresen kapja vissza. Az idő 10 óra felé jár már. de Szabó Katalin még mindig a nyert összeg hatása alatt van.

— Megvalósult a vágyam, nyertem. Többel, mint gondoltam. Ebből az összegből már nemcsak bátyámnak, de magamnak és 5 testvéremnek is tudok ruhát venni — mond fa.— Hogy fognak örülni a fiuk és a kis húgom, ha hazamegyek egy csomó ajándékkal.

Szabó Katalin csak egy a sok dolgozó közül, akik többszörösen kapják vissza kölcsöneiket: nemcsak ezer és száz forintokat ennél sokkal többet, a békéi, a szüntelen munkaalkalmat, a boldog életet.

A megtakarított pens legbistosa b b helye t a takarékbetét

A nagykanizsai Vörös Csillag építkezik

Nekünk fa van arról tapaszA gyorsan növekvő állatállo mány létszáma szükségessé teszi azt, hogy a termelőszövetkezetünk időben gondoskodjon azok kényelmes és egészséges férőhelyéről. Ezért vált szükségessé az, hogy állatainkat úgy helyezzük el, mint egy nagyüzemi mezőgazdaságban. A jelenlegi épületek, illetve istállók nem felelnek meg a követelményeknek és ezért a meglévő rossz épületek kijavításához, átalakításához és bővítéséhez kezdtünk. A jelenlegi állapotok a munkaszervezésnél is több-kevesebb hibát okoznak, mivel egy helyen nem áll rendelkezésünkre annyi férőhelyes istálló, melyre szükségünk volna. így kénytelenek vagyunk több tagot foglalkoztatni az állatok gondozásánál, mint azt rendes körülmények között kellene. Jelenleg 4.5 kh-i'a jut egy számos állat, de ez év végére már minden 2.7 kh-ra jut egy állat. Ez a fejlődés tette szükségessé istállóink bővítését és építését. /

Helyreállítunk egy száz férő- helyes tehénistállót, (önitatióval, napi .takarmány előkészítő kam- rával és trágyakihordó csillével), így érjük el, hogy bevezethetjük a mesterséges borjunevelést is. Egy központi trágyatelep létesítésével alkalmazni tudjuk a különféle trágyakezelési módszere- két. Az épület végén feláUitpnk egy tejfeldolgozót, melynek segít, gégével állandóvá tudjuk tenni

I ezen a téren a tsz bevételét. Épi- tünk egy száz férőhelyes tehénistállót, továbbá helyrehozunk egy száz férőhelyes növendékmarha istállót. A sertések részére két 60 férőhelyes fiaztatót építünk és 400 férőhelyes szabad- szállást. A műhelyeket (lakatos, bognár, asztalos, kovács) átalakítjuk. A baromfitelepen helyreállítunk egy 2000 férőhelyes csir- kenevelö ólat. Építünk még ezenkívül egy uj, 2500 férőhelyes csirkenevelö ólat és egy 25G férőhelyes baromfiólat is. Helyrehozzuk az összes gazdasági épületeket, építünk 15 családi házat és egy uj kultúrtermet. A cso- portía.goknak a háztáji gazdálkodáshoz szükséges ólakat szintén biztosítjuk. Az építéshez szükséges anyagokat a régi épületek lebontásából, valamint központi kiutalásból nyerjük.

Szőke András tsz. agronómus

fiÁRTÉPITtS

Útmutatást nyújt ^mindennapi pártmunkába««-'

Azoic az eredmények, amelyeket a szocializmus utján haladó országunk az évek során elért, masukkal hozták az életszínvonal emelkedését. Ma már egyetlen becsületes dolgozó parasztnak sem kell rettegnie a bizonytalan holnaptól. Mindenki biztonságban, boldogan élvezheti munkája gyümölcsét. Sot a mindennapos életszükséglet kielégű tésén túl, ma már arra is módjuk van á dolgozó parasztoknak, hogy egyéni megtakarításokat eszközöl* jenek.

Kormányzatunk minden lehetőséget megad arra, hogy a dolgozó parasztok megtakarított pénzüket kényelmes és biztos módon az Országos Takarékpénztár valamelyik fiókjában, vagy postahivataloknál betét formájában gyümölcsöz tessék. Igen .nagyjelentőségű Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának most megjelent törvényerejű rendelete az állam szavatosságáról, a betétek titkosságáról, védelméről és örököl hetöségéről. De kormányzatunk más, többi ezirányu intézkedései is azt a célt szolgálják, hogy a dolgozóknak minden lehetőséget megadjanak az egyéni betétgyűjtésre.

Amig otthon

a szekrényben, vagy szalmazsákban gyűjtögetett pénz észrevétlenül e folyik, esetleg elvesz, addig a takarékbelét a legteljesebb bizton ságban van és kamatozik. Még sohasem volt olyan időszak, amikor annyi kényelmet, előnyt és biztonságot nyújtottak volna a betét gyűjtőknek, mint most. Ezt akkor láthatjuk legvilágosabban, ha fentemliteht törvényerejű rendelettel kapcsolatban összehasonlítást teszünk a múlt bankjainál és a jelen szocialista takarékpénztáránál elhelyezett belétek között.

A kapitalista idők tőkés bankjai a dolgozó parasztok és kisemberek keservesen összegyűjtött pénzeit kétes üzleti vállalkozásokba fektették és arra használták fel, hogy saját profitjukat növelve, niég foj- íogatóbbá tegyék a kizsákmányolást. Ha lelkiismeretlen vállalkozásuk csődbe jutott, a betétesek pénze menthetetlenül odaveszett- A tőkések bűnös spekulációja nyomán száz és száz dolgozó család veszítette e! keservesen megtakarított pénzecskéjét. Bizony keserű emlékeket ébresztenek dolgozó parasztjainkban a Horthy-idök kizsákmányoló bankjainál szerzett szomorú tapasztalatok.

Mi a helyzet ma?

Az Országos Takarékpénztár a nép bankja, a nép bankjában elhelyezett betétekért a nép állama felelősséget vállal. A szocialista bankban elhelyezett pénzt nem fenyegeti semmi veszély. A szocialista bank a dolgozó parasztság betű. telt nem spekulációs célokra használja fel, hanem a befolyt pénz? népgazdaságunk vérkeringésébe jut.

tiltja. Ez is hozzásegít ahhoz, hogy virágzó mezőgazdaságról és boldog parasztságról beszélhessünk.

A múltban az a betétes, aki a magától megvont pénzét a bankba tette, védtelenül ki volt szolgáltatva a tőkés tulajdonos kényének- kedvének, Betétjének összegéről, a betétes nevéről a bank saját feszese szerint adott bárkinek felvilágosítási,

Ma

törvényerejű rendelet biztosítja a betétek teljes titkosságát.

Tehát a bank sein a betét összegét, sem a betevő nevét nem hozhatja nyilvánosságra. Erre a legszigorúbb intézkedések vannak, az ez ellen vétőket szigorúan felelősségre vonják. Nagyjelentőségű dolog, hogy ellentétben a múlttal, ma már a takarékbetétet semmiféle polgári jo_ gu tartozás fejében nem foglalhatják le. A Horthy-időkben gyakran előfordult, hogy amikor a dolgozó paraszt önhibáján kívül anyagi nehézségekbe jutott1, eladósodott, nemcsak ingó és ingatlan tulajdonától fosztották meg, hanem esetleges bankbetétjét is lefoglalták. Ma erről már szó sem lehet.

A kapitalizmus, hogy korhadó rendszerét, valahogy felszínen tartsa, a különféle adók tömegével sújtja a dolgozó parasztokat. így a múltban a bankbetéteket is alaposan megadóztatták. Kamatadót és kincstári illetéket is vontak le a betétből. Ugyanakkor, amikor a bankcézárok profitjövedelme korlátlan volt, gyakran előfordult, hogy kisebb kamatokat ki sem számították és elévülés címén bizonyos idő múltán egyes betétköveteléseket' leirtak.

»la. a nép bankjában elhelyezett takarékbetét után sem jövedelmi, sem egyéb adót nem kell fizetni. Hasonlóképpen adómentesek a betétek kamatai is.

Nagyjelentőségű az a körülmény is, hogy a takarékbetét örökölhető és mentes az örökösödési illeték alól. Abban az esetben, ha a betétes a takarékbetét elhelyezésekor megjelölte az örökös személyét, akkor a takarékbetét nem tartozik hagyatéki eljárás alá, hanem afelett az örökös függetlenül rendelkezhet. Kormányzatunk rendeletéi, a fiol- gozó parasztok növekvő jóléte mind többeket és többeket győz meg a betétgyűjtés előnyeiről és fontosságáról. Ma már minden öntudatos- dolgozó paraszt! tisztában van a takarékbetétgyüjtés jelentőségével és tudja azt, hogy takarékbetétbe helyezett forintjaival saját jólétét emeli, de egyben szolgálja az ország építését és a béke nagy ügyét te

Kedd, 1953, május 37,

3