Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-27 / 122. szám

A lenti járási értékest elének t aim I.súg fii »A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkod­nak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését, ellen­őrzését az államhatalom helyi gya­korlásában. •(’Alkotmány 32. s) Az elmúlt hónapban végzett mun­kái ^ értékelésével és a soronkövetke. ző feladatok megoldásával kapcsola­tosan a községi tanácselnökök részé , re értekezletet tartott a lenti járási tanács. A beszámoló az, elkövetkezen­dő idő fontos feladatával, a tanú1 csők tömegkapcsolatánab kiépítésé, vei foglalkozott^ A szocializmus cpi tésének következtében tanácsainknak sokkal nagyobb és nehezebb felada­tokat kell megoldania, mint a régi közigazgatási rendszernek, s ezeket a rájuk háruló feladatokat csak úgy tudják eredményesén megoldani, ha a pártszervezet irányításával a fel adatok végrehajtásába az egész dol­gozó népet bevonják. A tömegkapesolatok kiszélesíté. sének egyik eszköze A TANÁCSÜLÉS. Az elmúlt havi tanácsülés Gutorfói­dén volt- a legjobb, a legtöbb ér­deklődő itt vett. részt. De több ta­nácselnök elvtárs lebecsüli a tanács­ülés jelentőségét, nem készítik elő s maguk is felkészületlenül tartják meg beszámolójukat, mint például a náprádfai és az iklódbördőeei elnök. t87 azután egyik községben, sem si­került a tanácsülés. A töniegkapesobrtob kiszélesítésé­nek, másik fontos eszköze A tanácstagok beszámolói. Ez jó) sikerült Zalabaksán, Cseszt- i'tg'en. Ellenben Pákáit és 'Lentiben a rossz előkészítés miatt sikertelen volt A7égül, de nem utolsó sorban nagyon fontos szerep jut az állan- dóbizottságoknak a tümegkapcsola- tok kiépítésében. Gntorföldéar, Csesztreg'cn a. begyűjtési és mező- gazdasági állandóbizottság jól működik, ami meg is látszik a köz. . ség eredményein. Náprádfán, Pör- de'föleién, Lentiben a tanács jófor­mán AZT SEM TUDJA. MILYEN állandóbizotts AGAI VANNAK. Ezekben a községekben rossz a. tö- raegkápesolat, a tanács munkáját bürokratikusán.' végzi. Ezért kullog­nak az utolsók között az állampol­gári kötelezettség. teljesítésében is.-Az előadás után számtalan hozzá­szólás hangzott el. Gutorfölde köz­ség tanácstitkára, Jónás elvtárs na­gyon jól és helyesen ismertette azo­kat a módszereket, melyekkel elér. tők, hogy községük a begyűjtésben élenjáró községek közé került. A begyűjtési és mezőgazdasági állan- d.óbizottság segíti a végrehajtóbi­zottságot a feladatok megoldásában. Az élenjárókat népszerűsítik a ver­seny táblákon. és a közérdekű hir- szolgálaton keresztül. A hanyag, nemtörődöm gazdákat, akik nem tartják becsületbeli kötelességüknek a beadás határidőre való tei.jcsitc. bét, kipellengérezik. Igv érték el, hogy az I. negyedévi kötelezettségé­vel egyetlen gazda sem maradt hát­ralékban. ötvén dolgozó- paraszt áll egymással párosversenyben a be­gyűjtési és a mezőgazdasági mun­kában. Jól alkalmazzák a szemlél­tető agitációt is. A szomszédos Náprádfa. község már NEM BICSKÉMÉT ILYEN JŐ EREDMÉNNYEL. Az állandóbizottságok nem működ­nek, a fogadóórákat nem tartják meg a tanácstagok. Az elnök elv- társ nem ismeri az osztályharc szempontjait sem. Úgy nyilatkozott, hogy náluk a kuláko-k nem szabotál­ják a begyűjtést és a termelést. Nem veszi észre, hogy Cigányáé ku- lákasszonv nem 1 hizlalja még most sem á sertését, hanem lucernával ete­ti. Ezért nem megy a községben a begyűjtés, ezért utolsó - mindenben Náprádfa. A község dolgozói nem követik az ilyen tanácsot, nem vesz­nek részt kellő mértékben az, állam­mal szembeni kötelezettségek teljesí­tésében és ezáltal a bekért- folyó harcban. A GUTORFöLDEI TANÁCS PÉLDÁJA azt mutatja, hogy eredményes mán- kát csak úgy tudunk végezni, ha munkánkban a dolgozó népre tá­maszkodunk. Ezért , azok a községek, amelyek gyenge eredményeiket szé­píteni próbálják különböző kifogá­sokkal, vagy ha hi tójuk at el is is­merik, ele nagyon le vannak marad­va, vegyek át és munkájukban al­kalmazzák Gutorfölde község tana csónak jó és eredményes módszereit. Takarmány ózzuk helyesen szarvasmarháinkat és sertéseinket Állatállományunk mennyiségi és . minőségi fejlesztése mellett a termelékenység . fokozására az eddiginél sokkal nagyobb súlyt kell helyezni. Szarvasmarhatenyészeteinkben vezessük be az egyedi takarmá­nyozást. Termelő állataink a lét­fenntartó takarmányon felül ter­melésük arányában, tehát érde­mük szerint részesüljenek táp­anyagfelvételben. Az egyedi ete­tést úgy lehet biztosítani legegy­szerűbben, hog-y az etető jászol­ból 1—1 tehénre eső részt egy­mástól erős faléccel elválasztjuk. Az elválasztás lehetővé teszi, hogy a termelés arányában egye. deliként megállapított (termelő) pótabrakot az az állat fogyasztja el, amelyiknek ki lett mérve, il­letve, amelyik azt termelésével ki­érdemelte. így egyedenként fog­lalkozzunk állatainkkal termelés ég takarmányozás szempontjából és könnyen megállapíthatjuk, hogy ugyanazon takarmányozás mellett melyik állat termelt töb­bet, hogy annak pótabrak adag­ját felemelhessük. Egyedi etetés mellett a tejtei1- nrelés fokozásával megkünnyit- ji?K ' a szovjet tapasztalatok sze­rint jól bevált napi háromszori fejes bevezetését, A takarmányokat ne az istálló­ban. hanem .takarmányelökészitő helyen tároljuk, ügyeljünk arra, hogy romlott takarmányok íelcte- tésre ne kerüljenek, mert ezek megbetegedést, vagy emésztési zavarokat okoznak. Etetés előtt, vagy után az etető jászlat és vá­lyút feltétlenül tisztítsuk ki. Az etetési. és itatási időt. pontosan tartsuk be Sertések takarmá­nyozására legalkalmasabbak az ónozott bádoggal bélelt, vagy be­ton és vasbetonból készült vá­lyúk. Mindhárom könnyen tisztít­ható. Szopós malacok számára léccel keresztezett deszkalapok, adnak legmegfelelőbb etetőket. Az abraktakarmányokat szarvas- marhák számára finomra -őrölt,, míg a sertések számára I—2 mm finomságura. darálva adagoljuk. A kismalacok etetését már 5— 10 napos korban meg kell kez­deni világosbarnára pörkölt sze­mes árpával. Az anyakocák fo­gamzásának elősegítésé, valamint a malacok vitaminszükségletének biztosítása érdekében télen aján­latos zab, i'ozs, vagy árpa eteté­séről gondoskodni. Állataink ta­karmányozásánál nagymennyisé­gű; abrakmegtakaritást jelent a szálas zöldtakarmányok etetésé­nek nagyobb mérvű adagolása. A nyári takarmányozási időszakban a szarvasmarhák és sertések ré­szére az alábbi takarmány fej­adagok biztosítják , a napi táp­anyagszükségletet :■ Tenyészbika: 15 kg zöldtakar­mány. 6 kg széna, vagy széna- liszt, 1 kg. takarmányszalma, 0.S kg árpa, l.S kg zab, 0.5 kg ku­korica. Növendékbika 1—2 éves korig: 12 kg zöld (20 százaléka pillan­gós), 6 kg széna, vagy szénaliszt, 1 kg takarmányszalma, O.S kg árpa, 1.8 kg zab. 0.5 kg kukorica. Növendékbika választástól1 éves korig: 8 kg zöld. (30 száza­léka pillangós), 3.5 kg széna, vagy szénaliszt, O S kg árpa, l.S kg zab, 0.5 kg kukorica, 0.4 kg olajpogácsa. SZÍNHÁZ HARMADÉVESEK 24-én szombaton -este mutatta be a Pécsi Nemzeti .Színház Nagykanizsán a ,,Harmadévesek“ cknü 3 felvonásos vígjátékot. A derűn, a, humoron keresztül ismerjük meg a szovjet ifjúság boldog örömteli életét. Andrej, Viktorral ellentétben — ki ha­talmas, nagy alkotásokról álmo­dozik — a mindennapi élet mun­kájában leli élete célját. Emiatt már az iskolában nézeteltérés támad közöttük. Andrej arról akarja meggyőzni Viktort, hogy nemcsak hatalmas alkotásokról kell ábrándozni, nemcsak nagy dolgokkal kell foglalkozni, hanem tekintetbe kell venni, a kisebb fa­luk, az egyes kolhozok szükség­leteit is, a méreteihez képest. A nyári szünidő alatt egy kis falu­ba költöznek, hogy villamos erő­müvet építsenek a kolhoz számára. Viktor, ki nem nagyon lelkese­dett a falusi munkáért és egy kis erőmű építéséért, ki szívesebben ment volna egy hatalmas erőmű építkezéséhez, itt jön rá arra, hogy mennyire igaza volt Andrej- nek. A kolhozok szolgálatába kell állítani és ki kell használni a kisebb folyók energiáját is. Ebben a faluban bontakozik ki Andrej és Katja szerelme is. Az erőmű elkészítése után visszatérnek az iskolába, hogy tovább tanulva még nagyobb sikereket érjenek el a kommunizmus hatalmas építkezései során. Mester János szerepében egy­szerűen, tehetséggel alakítja Andrejt, s ugyanez mondható el Bay Gyuláról (Viktor), Csisztay Andorról (Koszttya) is. Boba ala­kítója Major Pál sokszor1 fakasz^ tóttá derűre a közönséget, de még nagyobb sikerre számíthatna, ha a néhol erőltetette vált humorát természetesebbé tudná tenni. Er­délyi Ila és Máthé Erzsi, Katja és Szveta szerepében eredetien, bá­josan alakítják Andrej iránt sze­relemre gyűlt lányokat. Egészében a ,.Harmadévesek“ ak­tuális témája, a. darab- szereplői nek ragyogó játéka hozzájárult ahhoz, hogy a bemutató, sikert arasson. (Rigó) SPORT Z. Vörös Meteor—Veszprémi Bástya 2:í (OiO) ' A NAGYKANIZSAI MA gasépitési vállalat kní eS női segédmunkásokat íelvciz mim' kakönyvvel. Jelentkezni lel Nasvkanizsa, Vár-u. 6. lehet APRÓHIRDETÉS A NAGYKANIZSA I Mezőgazda gi Felszerelést Gyártó és Javító Kisipari Termelőszövetkezet ko. váesokat és bognárokat állandóan felvesz. Nagykanizsa Eötvüs-tér 23. ~ (2-1.3) GAZFOGYASZTOK figyelmébe Nagykanizsán — Kískanizsa kivé­telével május 2S-án (szerdán) 15.30-tŐl 17.30 óráig gázszünet lesz. (214) ÍRÓGÉPET, számológépet veszünk. Díjbeszedő Vállalat Nagykanizsa, ^Törvénybáz. 1418) FÖLÖZÖGÉPEKET 50 litertől föl­felé minden nagyságban vására*' lünk. Cím: Zala megyei T-i’-pJ-i Egyesülés Zalaegerszeg,, Ady Endre-utca 56. sz. :41*5) GÉPKOCSIVEZETŐ állást, keres. Személyi, »teher, motoryny .-it- vánnyal. Cim a nagykanií;ai ki­adóban. Í216) TAKARÉKOSKODJON AA IDŐVEL UTAZZÉK MASZOVLET REPÜLŐGÉPPEL GYORS, KÉNYELMES, OLCSÖ Jegyeladás, felvilágosítás, helyfoglalás: Nagykanizsa. SÁtálin-ut. 8. sz. Telefon: 13-59. Zalaegerszeg, 1500 néző. Vezet- te: Schenk. Góllövők: Repási (öngól) és Szabados, illetve Gulyás. Z. Vörös Meteor: Varga _ Dol­gos, Nádasi, Fülöp — Loppert, Zsidó — Madarász. (Virágh), Oláh, Kerkai, Szabados, Perlaki. Veszprémi Bástya:- Domonkos-— Orosz, Forgách, Répási __ _ Ko lmann, Németh — Urbán, Pech, Fazekas, Juhász, Gulyás. A hazai csapat játszik széllel szemben. A vendégek vezetik az első támadásokat. A Vörös Meteor csak 5 perc után melege­dik játékba. Kerkainak adódik nagy helyzet, de közelről leadott erős lövése kapu fölé megy. Majd Madarász szögletét Kerkai kéz­zé] a hálóba nyomja. A gól ter­mészetesen érvénytelen. A vesz­prémi csapat gyors és lapos ado­gatásokkal szövi a támadásokat, míg a hazaiaknál erősen kiütközik a lassúság. Mintegy 20 perc el­teltével a Vörös Meteor is jobban lábra kap és mindkét oldalon egyaránt jó támadások folynak A 33. percben Dolgos Íveli a labdát Madarásznak A szélső el­fut Répási mellett, már csak a kapussal áll szemben, aki a gyen­gén helyezett lövést a mezőnybe üti. (Nagy helyzet volt.) Változa­tos és jóiraniu a játék. A 41 perc­ben Urbán szalad el a szélen, Dolgos szorongatja ugyan, azon­ban a szélső így is jó lövést küld kapura, amit Varga szögletre nyom. A hazai csapat kevesebbet ugyan, de veszélyesebben!-,támad. Mezőnyjátékkal fejeződik be a félidő. A II. félidő kezdésekor egyik csapatnál sincs változás. Az első esemény a fedezetlenül hagyott Fazekas messziről leadott éles lövése. A 6. percben jobboldali támadást vezet a Bástya. Urbán észen az alapvonalig viszi fel a labdát, de félmagas beadásából Fazekas fölé lő. Egy perc múlva a fedezetlenül hagyott Gulyáshoz kenil a labda, aki nehéz szögből, közelről a jobb felső sarokba lő. 1:0 a V. Bástya javára. A gól után a Vörös Meteor vezet tá* madást, melyből Kerkai közelről a hálóba gurit. azonban a játék­vezető a gólt nem adja meg, mU vei előzőleg a 16-üs vonalán Fcm gách talpalását lefújta. Mintegy 10 percen keresztül mezőnyjáték folyik, majd a 19. percben Pech az oldalhálóba lő. Ezután a hazai, csapat vezet veszélyes támadáso­kat a 32. percben Zsidó kapu elé ivéli a labdát, Domonkos rosz- szul jön ki, a labda a tisztán álló Madarászhoz kerül, aki közelről kapu mellé gurit. Égy perc múl­va, Perlaki az alapvonalról ad be közvetlen a kapu elé. Kerkai rajt van a labdául és lövése Rcpásl lá­báról a hálóba pattan. 1:1. A 34. percben Madarász helyett Vitágh áll be. Az egyenlítés1 után a ha­zai csapat nagy lendülettel tá­mad és a 44. percben megszerzi a vezetést. Oláh—Loppert—Sza­bados a labda útja. Szabados túsz- tára játsza magát és nehéz szög­ből, 12 méterről laposan a jobb sarokba lő. 2:1 a V. Meteor ja­vára. - Kirúgás után véget ér a mérkőzés. Bírálat. Aránylag két egyforma képességű csapat találkozója volt a mérkőzés. A veszprémi csapat gyorsabban, tervszerűbben és fér­fiasán játszott, mig a hazai csa­pat játéka sok esetben lassúnak és erőtlennek bizonyult. Ebben nagy része van a két fedezetnek, akik nem bizonyultak jó össze­kötő kapocsnak. Sok hiba csú­szott a fedezetek leadásaiba is. A közvetlen védelemnek Dolgos volt az oszlopa, de jól játszott Nádasi is. A csatársor lassúnak bizonyult, a helyzetek kihasználá­sában általában adósak marad­tak. Elöl egyedül Szabados és Kerkai játéka dicsérhető. Jól megértették egymást, emellett: Szabadost gólja is dicséri. Min­dent egybevetve: a vendégcsapat nem játszott rosszul és a mérkő­zés sorsát végeredményben a ha­zai pálya előnye döntötte el. A Veszprémi Bástyából For­gách. Urbán, Fazekas és Juhász, játéka dicsérhető. Nagykanizsai Bányász—Pécsujhelyi Bányász 1 _ ‘2:0 (2:0) Nagykanizsa. 2000 néző. Vezette Nagy Lajos. N. Bányász: Kovács — Balogh Németh, Kísgál — Kemény, Nagy — Andris, Magasházi,• Téli, Hor­váth II., Kápornaki. Pécsuthely; Krause: — Bárdo-i Kessz, Bárányt — Réti, Lengyel GrózdicS, Sértő, Horváth II,, Kesz- ler, Mazil. A vendégcsapat kezdi meg a la­té kot, de a hazaiak vezetik az el­ső támadásokat. A vendégek még jóformán támadást sem vezettek amikor a kanizsai együttes a 7 percben megszerzi, a vezetést Hor vá'h II. révén. A gól nem töri le a pécsi csapatot, ső(-. még nagyobb lendülettel és akarattal támad. A mérkőzés irama változatos és igen élénk lesz. A 14. percben Téli ki­ugrása veszélyezteti a pécsiek ka­puját, de Bárdosi, az utolsó pilla­natban ment. A 16. percben Lengyel vjszi fel a labdát, aki Mäzilt szök­teti. A szélső mintegy 18 méterről éles Szögből hatalmas lövést küld kapura. A labda alig kerüli el a jobbfelső sarkot. A hazaiak és a vendégek egyaránt sokat támadnak. A hazai csatárok azonban a kapu előtt csak ritkán vállalkoznak lö­vésre. A pécsiek rendkívül gyorsak és valamennyi támadásuk veszélyes A 23. percben Keszler lövése csattan a kapufán, egy nagyszerű pécsi támadás után. A hazaiak el­lentámadása után szögletet érnek el és Kapornaki iveit beadása a szél segítségével érin,tel lenül jut a hálóba. 2:0 a nagykanizsai Bányász, avara. A mérkőzés első félideje váltakozó támadásokkal és mezöny- átékkal ért véget, A szünet után a hazai csapat többet támad. Sokat támadnak a vendégek is, de a jól védekező ha-j zaiak minden támadást visszaver­nek. A mérkőzés változatos irama mellett eldurvul. A második félidő, cn mindkét, csapat sokai lámad. e eredményű elérni már egyik sem tud. A két csapat találkozója váltó-* zatos irammal indult és ez megma­radt a mérkőzés végéigk Az első félidőben egyenlő ellenfélként küz­döttek. A hazaiaknak sikerült gól­helyzeteiket kihasználni és igy már a megszerzett két góllal bizlositoL ták előnyüket. A pécsi csapat a szünet után nagy- lelkesedéssel és ■küzdeni ‘ akarással harcolt, amibe sok szabálytalanság is vegyült. Jók: Kovács, Kemény, Magasba* zi. Horváth II., illetve Baranyi, Réfi, Mazil. Nagy játékvezető a második félidőben gyengén vezette* a mérkőzést­A 12 1. 1, 2, iclálaios ■TOTO-szcliimj: i. r. i, m 2, i. NEM HIVATALOS TOTOEREDMÉNYEK A sportfogadások 1952: május 25-i 21- fordulójára 151.511.5 dara'» kéthasábosnak megfelelő tippszel- vény érkezett a sportfogadási ősz* tályrá. ­Felosztásra került" összesen 227.267.25 forinÉ, a III. osztályban pedig 90 906.90 forint- Terült ki fi*1 zetésre. * 12 találatot '4 pályázó ért el. A1 nyeremény összeg ^.egyénként kb. 17 ezer forint. 1 j 173 pályázó ért el 11 találatot, ezek egyenként 'kb. 395 forintot nyernek. A tiztalálatos szelvények számai 1936 darab. Ebben a nyerpoSztály* ban kb. 46 forint jut egy-egy nye* röszelvényre. - •- ZALA A Ma sr rar Dolgozók Pártja. Za,!* megyei nizóttságának lapja. — Fetó sz-erkeeztő: Szántó Jenő. — Febdős kiadó: Darabos Iván. — SzerkosztG-ég: s <"r, Kossuth Ln.ios utcn 25. • el 2j0. Nagykanizsa, Zrínyi SL-u. 20. Te]. íi4 — Kiadóhivatal: Zalaeger­szeg, Szpc-henyitér 4, Tel. 182- Nngv. k-anizsán Zrínyl-n.- M. Te). iA—50- — Készült a Yasniegie Nyomdában S?c»n­b.'illiely. Kossuth Iá. n. a TeU 75, — Felelős vezető: Hegedűs Gyula.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents