Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-07 / 105. szám

A Szovjeíimió iniuiszíertauácsájiak határozata az 1952. évi népgazdaságfejlesztési állami kölcsön kibocsátásáról Moszkva (TASzSz) A Szovjet­unió minisztertanácsa határoza­tot hozott az 1952. évi népgazda, ságfejlesztési állami kölcsön kibocsátásáról. A Szovjetunió minisztertanácsa abból a célból, hogy a lakosság anyagi eszközeivel hozzájárulhas­son a Szovjetunió népgazdaságá­nak további fejlesztéséhez, a Vol­ga folyón épülő kujbisevi és sztá­lingrádi vízierőművek, a Dnyeper - folyón épülő kaliovkai vizierömű, továbbá a Türkin én Főcsatorna, a délukrajnai és észak-krimi csa­torna építéséhez, — elhatározta: 1. 80 milliárd rubeles összeg­ben, 20 évi időtartamra kibocsát­ja a Szovjetunió 1952. évi népgaz­daságfejlesztési állami kölcsönét, 3. a kölcsönkölvényeket és a nyereményeket mentesíti az állami és helyi adók és illetékek alól, 3. jóváhagyja a Szovjetunió 1953. évi népgazdaság-fejlesztési állami kölcsöne kibocsátásának a Szovjetunió pénzügymnnsztériu- ma által javasolt feltételeit, 4. a kölcsön jegyzése 1953 má­jus 6-án kezdődik. Az állami kölcsönnek a Szov­jetunió minisztertanácsa által jóváhagyott feltételei szerint az 1953. évi népgazdaságfejlesztési állami kölcsönt az 1953 október 1-tól 1973 október 1-ig terjedő időszakra bocsátják ki. A köl­csön kizárólag a lakosság köré­ben helyezendő el. A kölcsönkötvények alapján nyert egész jövedelmet nyeremé­nyek formájában kifizetik. A nyeremények teljes összegét a kölcsön 30 éves időtartamára szá­mított 4 százalékos kamat alapul­vételével állapították meg. A köl­csön 20 esztendős időtartama alatt az összes kötvények 35 százaléka nyer, a többi 65 százalékot pedig névértékben törlesztik. A kölcsön nyereményeit — százrubeles köt­vényre számítva _ 200—25.000 ru belben állapították meg, bele­értve a névértéket. A kölcsön 20 esztendős időtartama alatt össze­sen 40 húzásra kerül sor. 1953-től kezdve évente két-két húzás lesz. A nem nyerő kötvényeket 1957 október 1-től kezdve n kölcsön időtartamának végéig terjedő 15 esztendőn át névértékben törlesz­tik. A német nép harca a keretszerződés ellen 8 Német Kommunista Párt ffontö harcra szólította fel Nyugat-Kémetország népét A Nemet Kommunista Fárt Köz­ponti Bizottsága vasárnap és hét­főn. Kölnben ülést tartott. Az ülé­sen Max Reimann, a párt elnöke ismertette a Német Kommunista Párt feladatait a keretszerződés meghiúsításáért, a békeszerződés megkötéséért és a német egység helyreállításáért folyó küzdelem­ben. A Német Kommunista Párt leg­fontosabb feladata — mondotta Reimann —, hogy az egész német nép nemzeti követeléseinek bátor és önzetlen támogatásával megerő­sítse tömegbefolyását. A párton belül könyörtelen harcot kell vív­ni minden opportunista és szekta" riánus megnyilvánulás ellen. A Német Kommunista Párt Központi Vezetősége felhívást adott ki, amelyben a keretszerző­dés elleni döntő harcra, az Ade- nauer-kormány megbuktatását: cél­zó tömegakciók szervezésére Szó­lítja fel Nyugat-Németország né­pét. A rukrvidéki bányászok tömegeztrájkot követelnek a keretszerződés aláírásának megakadályozására A ruhrvidéki Recklinghausen 2. számú bányavállalatának üzemi bi­zottsága a keretszerződés aláírásá­nak megakadályozására szólította fel a Német Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a CDU parlamenti csoportjait, valamint a nyugatnémet országi szak-szervezeteit és Nyugat-Németország dolgozóit. A felhívás megállapítja, hogy Adenauer és a nyugati főbiztosok a német nép akarata ellenére alá akarjá.k írni a keretszerződést. A német nép nem keret-szerződést, ha­nem békeszerződést követel. A mun. kásság csak sztrájkkal felelhet a bonni kormány bűnös terveire. -Ha­ladéktalanul hozzá kell látnunk a nyugatnémet országi munkásság tö­meg-sztrájkjainak megszervezésé­hez“ — hangoztatja felhívásában a recklino'hausení bánya üzemi bízott, sága. 1945 május 8-án szétzúzott német imperializmusnak sohasem szabad feltámadnia“ A demokratikus Németország nemzeti frontjának országos ta­nácsa a május 8-i felszabadulási ünnep alkalmából a következő jelszavakat adta ki: Felszabadulásunk é\ fordulóján hálánkat fejezzük ki J. V. Sztá­linnak, a békemozgalom nagy tanítójának és vezetőjének, a né­met nép nagy barátjának! Köszönetünket fejezzük ki a Szovjet Hadseregnek és hős har­cosainak, akik felszabadítottak bennünket a fasizmus rémuralma alól és őrzik a világ békéjét! Felszabadulásunk évfordulóján hitet teszünk a szovjet nép iránti örök barátság mellett! Köszönet n szovjet népnek a Német Demokratikus Köztársaság felépítésében nyújtott segítségé­ért! A Német Demokratikus Köz­társaság erős támaszunk a német nemzet egységéért, békéjéért és jólétéért vívott harcban. A szovjet vállalatok 66 tizemé­nek átadása a német nép tulajdo­nába, a Szovjetunió irántunk való bizalmáról tanúskodik. Méltóak leszünk c bizalomra! A Szovjetunió békeszerződés­tervezete megfelelő alap az egy­séges, békeszeretó', demokratikus és független német állam megte­remtéséhez! Az 1945 május 8-án szétzúzott és kapitulációra kényszeritett né­met imperializmusnak soha többé nem szabad feltámadnia hazánk egyetlen részében sem! Németország csak a. Szovjet­unióval való barátság jegyében válhat független, békeszeretó', vi­rágzó, gazdag országgá! A demokratikus Németország nemzeti frontjának nagyberlini bizottsága a küszöbönálló felsza­badulási ünnep alkalmából felhí­vást tett közzé. Május 8., felszabadulásunk év­fordulója — mondja a felhívás — a Német Demokratikus Köztár­saság demokratikus rendje védel­mének napja, a német békeszer­ződés megkötéséért és a keret­szerződés meghiúsításáért folyó küzdelem napja. Berlin lakosai! Az évforduló napján díszítsétek fel az elesett szovjet hősök sírjait, akik 1945 május 8-án felszabadítottak ben­nünket a. fasizmus igája alól! Ve­gyetek részt tömegesen a szovjet hősök tiszteletére emelt emlékmű­vek ünnepélyes megkoszorúzásán! Legyen május 8. az emlékezés, és egyben az öröm és jókedv napja! Díszítsétek fel a házakat, üzeme­ket, utcákat, vegyetek rés^t Ber­lin demokratikus övezetének va­lamennyi kerületében a népünne­pélyeken. Országos mezőgazdasági gépesítési értekezlet Au^olsamerlkai csata a I^ölcilíözi«tcag’cr haditengeré^cfi parancsnok sag iiérí London (MTI). A Reuter jelen- téíc szerint »& Földközi-tengeri ha­ditengerészeti parancsnokságért fo­lyó angol-amerikai csata hétfőn újból fellángolt“. Az amerikai im­perialisták Fechtelcr tengernagyot Londonba küldték, hogy 'megpuhit- sa“ az angolokat, A hétfői tárgya­lásokon azonban a brit haditenge­részeti vezetők szilárdan kitartot­tak Fechtelerrel szemben. Fechte, ler követeli, hogy a Földközi-ten­geri haditengerészeti parancsnok­ságot Carney amerikai tengernagy­ra bízzák. Az angolok igyekeznek megőrizni Földközi-tengeri pozíciói­kat; álláspontjuk szerint -a Föld­közi-tengeri szövetséges floht a fő feladata az lenne, hogy biztosítsa a Közép-Keletre és a brit nemzst- közösség felé irányuló életbevágó fontosságú szállítmányokat“, — ezért Anglia külön haditengerésze­ti parancsnokságot szeretne felál­lítani a Földközi-tengeren. A hétfői tárgyaláson — mint. a Reuter megállapítja — „alig történt több mint két egymással ellentétes álláspont ismételt leszögezége*. A mezőgazdasági gépesítés legfon­tosabb kérdéseinek megbeszélésére, a földművelésügyi minisztérium hétfőre és keddre kétnapos értekezletre hív­ta össze az EFEDOSz székházába a mezőgazdasági gépesítési szakembe­reket, Herczeg Ferenc az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese megnyitó be­szédében kiemelte: mezőgazdaságunk gépesítésének fejlesztésénél, a meg­lévő géppark minél gazdaságosabb felhasználásánál felbecsülhetetlen segítséget jelentenek számunkra a vi­lág legfejlettebb mezőgazda­ságának, a Szovjetunió me­zőgazdaságának tapasztalatai. Bár nehéziparunk fejlesztésével a gyártás volumenje kielégítő — a gyártás technikája, a gyártott gé­pek minősége és sok esetben a gépek típusa is, megfelelő tapasztalatok hiányában még nem olyan, mint aminőt a falu szocialista fejlődésé­nek előmozdítása iparunktól meg­követel, Komoly hiányosságok van­nak még a gépek kihasználásánál, kezelésénél, karbantartásánál és megőrzésénél is. Az értekezlet első előadását Kiin­ger Pál egyetemi tanár tartotta ,,Az egyes mezőgazdasági üzemágak és munkafolyamatok gépesítésének sor rendje" címmel. Megállapította, hogy a gépesítés első és alapvető célja a kézi munka­erő és a fogaterő félhasználását egyenletessé tenni és a munka ter­melékenységét fokozni. A második cél, hogy a régebbi munkamódszerek helyett olyan uj munkamódszereket alkalmazzunk, melyek segítségével megjavul a termelt terményük minő­sége is. A harmadik feladat olyan eljárások alkalmazása, amelyek se­gítségével elkerülhető a már meg­termett termények elpocsékolása vagy elpusztítása. Az eddig gépesített munkafolya­matokkal foglalkozva megállapította: a talajművelés és vetés gépe­sítése kielégítőnek mondható, ezzel szemben a növényápolás vagy a betakarítás gépesíté­se még nem nyert megoldást. A minőségi taJnjmunka végzéséhez még több munkagép hiányzik. A másodvetések alá mostani talajmű­velő gépeinkkel nem tudjuk teljes mértékben előkészíteni a talajt. Elő­térben áll és folyamatban van a gabonaaratás gépesítése. Az aratás gépesítése, a kombájn­gyártás lehető legnagyobb mértékű fokozása a legfontosabb teendő. A felszólalások során Erdei Já­nos agráregyetemi tanár néhány javaslatot tett a mezőgazdaság gépe­sítésének továbbfejlesztésére. Nin­csen megfelelően gépesítve eddig ná­lunk a mütrágyaszórás, pedig nagy­mértékben előtérbe került a műtrá­gya alkalmazása. Foglalkozni kell a vetőmagtisztitó és esávázógép kér­désével is. Terlandai Sándor, a herceghalmi kísérleti gazdaság vezetője elmon­dotta, hogy tavaly ősszel egyszerű fogatos fűkaszálóval aratták le tel­jes kender-termésüket. Ezzel igen sok munkaerőt szabadítottak fel más munkákra. Kitünően alkalmazták a Szovjetuniótól kapott négyzetbe ül­tető burgonyaültető gépet más nö­vényeknél is. Tánczos Ferenc, a nagykanizsai „Vörös Csillag" termelőszövetkezet elnöke megállapítása szerint a dunántúli dombos vidékre, különösen laza talajra kisebb traktorokra lenne szükség, vagy pedig megfelelő lánc­talpas traktorokra. Leilei János a kompolti kísérleti gazdaság vezetője hangsúlyozta, hogy a hemyólánctalpas traktorok a ne­héz mezőgazdasági munkák végzésé­ben feltétlenül jobbak, a kerekes traktorok viszont a növényápolási munkáknál jól beváltak. Szabó József a kiskunlachizi gép­állomás szerelője elmondotta, hogy a 32 soros vetőgépet négyzetes kuko­rica vetőgéppé alakították át. majd pedig kapáló ekének használják. A kapát csoroszlyák elé kell állítani és így jól lehet azt szabályozni. Ja. vasolta, hogy szerkesszenek száreme- lőt a kombájnra a megdőlt gabona, felemelésére. Hétfőn délután Rázsó Imre egye­temi tanár a gépkisérleti intézet ve­zetője tartott előadást. „Mezőgazda­ságunk gépesítése követelményeinek megfelelő erőgéptipusok kialakítása" címmel. A megtárgyalandó és meg­oldandó kérdéseket a következőkben foglalta össze: A mezőgazdaság sokrétű igé­nyeit csak több egymástól el­térő traktortipussa! lehet ki­elégíteni. Ilyenek: nagy teljesitményü- 50 ló­erős lánctalpas szántótraktox, 35—40 lóerős kerekes szántótraktor, univer­zális 25 lóerős sormüvelőtraktor. Ezenkívül szükség vau különleges munkákat — palántázást, erdőműve­lést stb. — végző erőgépekre. A gépkisérleti intézet. kísérletei és vizsgálatai azt bizonyították, hogy a lánctalpas traktor minden tekiu- tetben fölényben van a kerekes írak_ tor fölött. Legjobban állunk a 35 lóerői traktorok kérdésében, mert jelenleg* már 10 ezernél több ilyen géppel rendelkezünk, A mezőgazdasági gépkisérleti in­tézet javaslata szerint a nagytelje­sítményű lánctalpas traktornak 53 lóerősnek kell lennie. Az előadás után megkezdődött & vita. — J OSI DA japán miniszterelnök lemondását követelik a japán dol­gozók, mert a Josida-kormányi te­szik felelőssé a május elsejei bru­tális rendőrtámadásért. A hőmérséklet ALIG VÁLTOZIK Várható időjárás szerda estig? Váitczc felhőzet néhány helyen futóesö, zivatar lehet. Időnként kissé élénkebb nyugati .délnyugati Szél, a hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek.*- szerda reggel 8—10, délben 24—27 fok. Május 7. a rádió ünnepének napja megaiko­.4. A*". Popov, a zseniális orosz tudós 57 évvel ezelőtt mutatta be Pétervdrott a világ első rádiókészü­lékét. A Szovjetunió minisztertaná­csa elrendelte, hogy ezt a napot, o rádió megszületésének napját, a rádió ünnepévé kell tenni. A rádió kulturális fejlődés ha tártalan lehetőségű eszközével gaz dagitotta az emberiséget. Különö­sen. nagy a rádió szerepe a Szov­jetunióban, Bárhol is él a szovjet ember — a Kurili-szigeteken, vagy a Rjazani falvakban, Kara-Kum izzó homoksivatagjában, vagy Uk­rajna izzó szteppéin — a rádió ősz. szeköíi az egész országgal és a szovjet haza fővárosával: Moszkva, val. A háború előtti sztálini ötéves tervek éveiben, a Nagy Honvédő Háború nehéz és diadalmas napjai­ban és a háború utáni nagyszerű korszakban, amely a kommunizmus küszöbére vezette el a szovjet né­pet, a szovjet rádió szava, a Moszkva szava a haza dicsőségét növelő hős. tettekrp, a kommunizmus mielőbbi megvalósításira lelkesített és lelke­sít. A rádió — Lenin meghatáro­zása szerint — távolságot nem is. merő papirnélküii újság, amely a szovjet ország legtávolabbi vidé­keinek lakóihoz is eljuttatja a bol­sevik igazság szavát. A szovjet rá­dió, amely Lenin-SztáLin. eszméit köz­vetíti a tömegekhez, a dolgozók kom­munista nevelésének eszköze, A ka. pitalista országokban az imperialis­ták a rádiót is a dolgozók félreve­zetésére, egy uj háború előkfezi tűsé­re. használják fel. A szovjet rádió a békéért és demokráciáért vívott harc nagy céljait szolgálja, leleplezi egy uj háború kirobbantására irá­nyuló agressziói imperialista török, vésőket, a népek, az egész emberi­ség ellenségeinek bűnös mesterkedé­seit. 4 rádiónak épp úgy, mint a szovjet sajtónak, hatalmas közvéle- mónyalakitó ereje van. A rádión ke­resztül népszerűsítik a gazdasági és kulturális építés sikereit. Az ipar és a mezőgazdaság élenjáró dolgozói a rádión keresztül is beszámolnak uj Szerda. 1952 máj. 7, munkamódszereikről. Nagy a szov­jet rádió jeleutösége a tömegek kulturális színvonalának emelése, művészeti és tudományos ismereteik gazdagítása, látókörük szélesítése terén. A szovjet rádió az irodalom, a színház és zeneművészet népszerű­sítésének páratlanul széles körben ható eszköze. A szovjet rádióállomá­sok például naponta több mint 40 különböző rádióhangversenyt köz­vetítenek Moszkvából. Tcmnri'rádból Kievböl, Minszkből, Tbilisziből, Ri­gából és más városokból. Az irodal­mi adások a szovjet nép munkájá­nak és harcainak magasszinvonalu ábrázolását sugározzák és a klasszi­kus irodalmi alkotásokat is megis­mertetik a szovjet dolgozókkal. Magas színvonalon áll a Szovjet­unióban a tudományos kutató munka, amely szüntelenül továbbfejleszti a rádió technikáját, A szovjet tudósok megőrizték azt az elsőbbséget, ame­lyet a rádiótechnika területén A. Sz. Popov biztosított az orosz tudomány számára. Több tudós kapott Sztá- liu-dijat ujtipusu rádióberendezések kidolgozásáért, A Sztálin.dij első fokozatával tüntették ki a kiváló, uj távolbalátó adóberendezés tóit. <4 Szovjetunió sűrű rádióállomás hálózattal rendelkezik. Rádióadó mű­ködik a testvéri szovjet köztársasá­gok fővárosaiban, a területi és vi­déki központokban és cok körzet­ben. A lenini-sztáliui nemzetiségi po­litikának megfelelően, minden nem­zetiség saját nyelvén közvetít rádió­adásokat, A Szovjetunió népeinek S0 nyelvén közvetítenek rendszeres mű­sort az adóállomások, A városi és falusi dolgozók elet. színvonalának állandó növekedése ab­ban is megnyilvánul, hogy a kolhoz­parasztok házaiban, a kolhozok, gép- és traktorállomások épületeiben, a kulturházakban, klubbokban, olvasó- szobákban és a városi dolgozók la­kásaiban és intézményeiben évröL évre az újabb rádióhangszórók mil­lióit és a rádió vevőkészülékek tízez­reit szerelik fel. A szovjet rádió utján a világ kü­lönböző országaiban a dolgozók szé­les rétegei szereznek tudomást a Szovjetunió óriási politikai, gazda­sági és kulturális sikereiről, a kom­munizmus építésének újabb adatai­ról. A szovjet rádióadások fáradha­tatlanul harcolnak a békáért.

Next

/
Thumbnails
Contents