Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-24 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK!

Bierut ehlárs válasz« a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja iiílvözlu táviratára

Látogatás as Asványoluj Gépgyár tan m íi h c ly ében

m

AZ MDP PÁBTBIZOTTSÁGÍMAK NAPILAPJA

Vili. évfolyam 95. szám. Ara 50 fillér 1952. április 24, Csütörtök

A VE a;»'var é|>köz t á i*«íí a $»• min isxt e>*< » üársuiia k .Imtároxabi sí tcinneloiziivctkexetck g'siz«Í3isí3i$»'i im^sxilsíi'ilitiíN3ii»ól és munkafegyetmének megerősítésére!

Termelőszövetkezeteink és termelőszövetkezeti csopox’tjaink (továbbiakban : termelőszövetkezet) fontos feladata, hogy a helyes munkaszervezés megvalósitásával és a munkafegyelem megszilárdításával példamutatóan gazdálkodjanak, továbbá, hogy élenjárjanak az állami fegyelem betartásában, a beadási kötelezettség teljesítésében. Ezért a minisztertanács a következőket határozza:

I.

A vezetem meí{§ziiárdiíásártt:

A termelőszövetkezet elnöke a közgyűlés és igazgatóság- (intézőbizottság) határozatai alapján egyéni felelősséggel irányítja a termelőszövetkezet gazdálkodását. E működése során be kell tartania az alapszabályt, a fennálló törvényeket és rendeleteket, a közgyűlés (csoportértekezlet), i az igazgatóság (intézőbizottság) határozatait és a jóváhagyott ) termelési terveket.

Az elnök felelős azért, hogy a : termelőszövetkezetben állandóan • emelkedjék a terméshozam és ez- zel kapcsolatban a jövedelem. Ennek érdekében az elnöknek gondoskodnia kell a termelés élen- , járó tapasztalatainak elterjesztéséről, továbbá arról, bogy a termelési terveket és a főbb munkaszakaszok terveit időben elkészítsék és a gazdálkodást a terv előírásai szerint irányítsák. Az elnöknek meg kell szerveznie a brigádokat, élükre megfelelő bri- g úti vezetőket kell állítani. A brigád vezetőkkel időben közölni kell az egyes brigádok munkájára vonatkozó utasításait. Az elnök a brigád vezetők megkerülésével

nem. adhat ki utasítást a brigád

tagjai részére, gondoskodnia kell arról is, hogy a brigádok állandó jellegűek legyenek, hogy ezek részére jegyzőkönyvileg adják át területüket és felszerelésüket, hogy ezek készítsék el és hajtsák végre a munkájuk alapjául szolgáló brigádterveket.

Az elnök személyében felelős azért, hogy a termelőszövetkezet eleget tegyen valamennyi kötelezettségének (ezek között beadási kötelezettségének) az állammal szemben.

Az elnök felelős a munkafegyelem megszilárdításáért a termelő- szövetkezetben. Gondoskodnia kell arról, hogy a tagok és munkaképes, mezőgazdasággal foglalkozó családtagjaik a közös munkában rendszeresen résztvegyenek és hogy munkájukat a III. tipusu fermejöszövetkezetben a munkaegységkönyv előírásai alapján értékeljék, s ennek megfelelően a természetbeni és pénzbeni jövedelemben megszerzett munkaegységeik arányában részesedjenek.

Egyébként az elnök feladatait részletesen megállapítja az 1031— 1951/Xl. 11. sz. minisztertanácsi határozat.

mát a részére kijelölt egész vetésterületen túlteljesíti, úgy jutalomképpen a terven felül termelt gabonafélék egynegyed részét természetben ki kell osztani a brigád tagjainak és azon a területen dolgozó traktoristáknak, az illető gabonaféle területének megmunkálása, Iearatása és cséplése során teljesített munkaegységei arányában.

b) Ha a munkacsapat a kukorica, a burgonya, a mák, a napraforgó és a zöldségfélék tervben megszabott terméshozamát a részére Iájelölt egész területen túlteljesíti, jutalomképpen kapja meg természetben a tervenfelüli termés egynegyed részét és azt ki kell osztani a munkacsapat tagjai között, az illető növény terűiét ének megmunkálása, betakari- íása sorún teljesített munkaegységeik arányában.

c) A cukorrépa, gyapot, rostlen, ricinus és más ipari növények termelését végző munkacsapat tagjai között szét kell osztani a terven felül termelt és a/ államnak átadott terményekért kapott pénzösszeg 25 százalékát, az illető növény megmunkálása és betakarítása során szerzett munkaegységeik arányában.

d) A . kapásnövényeknél a tervben megszabott terméshozam túlteljesítése esetén jutalom illeti meg az illető terület gépi munkáit elvégző traktoristákat is abban az esetben, ha az általuk megművelt területen az egész

brigád, de legalább két munkacsapat túlteljesítette termelési tervét, Jutalmat azonban a traktorista csak azoknak a munkaegységeinek arányában kaphat, amelyeket a tervet túlteljesítő munkacsapat területének megmunkálása során szerzett.

e) Jutalmat a termelőszövetkezetek csak abból a termény fajtából adhatnak a tervet túlteljesítő brigádoknak, munkacsapatoknak és traktoristáknak, amelyből a termelőszövetkezet az állami kötelező terménybeadást hiánytalanul teljesítette. Nem részesíthetők jutalomban azok a tagok, akik az előirt kötelező munkaegységet nem teljesítették.

4. A munka helyes megszervezésére fordítsanak nagy gondot az I. és II. tipusu termelőszövetkezeti csoportok is. A tagok munkaerejének, igás állatainak, fogatainak, egyéb felszereléseinek eredményesebb kihasználása érdekében szervezzenek brigádokat A magasabb terméseredmények elérése végett törekedjenek növényápolási, aratási, cséplési munkák közös erővel való elvégzésére.

A gépállomások igazgatói, valamint a járási, városi, községi tanácsok támogassák az I. és 51. tipusu termelőszövetkezeti csoportokat. Adjanak segítséget részükbe a vezetés' megszilárdításához és az alapszabály szerű gazdálkodás kialakításához.

111.

a II.

A közös ull$ilenyé§ztés fejlesztése érdekében:

A növénytermelés fejlesztése érdekében:

1. A szövetkezeti vagyon állandó növelése, a tagok életszínvonalának emelése és a beadási kötelezettség teljesítése érdekében a termelőszövetkezetek alkalmazzák a fejlett termelési eljárásokat, amelyek a mezőgazdasági munkát megkönnyítik és a terméshozamot növelik. A kukoricát, napraforgót ültessék négyzetesen, hogy a sorok között keresztben és hosszában is cl tudják végezni ai ló- vagy trakíorvontatásu ekével a kapálást. Alkalmazzák kukoricánál, napraforgónál, pillangós takarmánynövényeknél, rozsnál a pótbeporzást, a cukorrépa, burgonya, kukorica, gyapot, len megművelésénél a négyszeri, de leghevesebb a háromszori kapálást és védekezzenek a rovarok kártevései ellen.

A járási tanácsok és a gépállomások agronónnisai nyújtsanak segítséget a t ermelőszövet kezeteknek a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez és munkájukat elsősorban a- termelőszövetkezetekben elért terméseredmények alapján keli megítélni.

2. A magas terméshozam biztosítása érdekében növelni kell a a lenn elősző vetkezeti tagok felelősségérzetét. Ezért a növénytermelési brigádokat több évre — lehetőleg egy vetésforgó idejére — kell megszervezni és részükre erre az időre a területet a szüksége- gazdasági felszereléssel,

igás állatokkal együtt jegyzőkönyvileg át kell adni. A brigád köteles termelési, tervek alapján területét egész óven át megművelni, s azon a vetéstől a termés betakarításáig minden munkát elvégezni, beleértve az aratást és csépiést is.

3. A brigád kapásnü vény ékkel bevetett területét a kézi munkák jó elvégzése érdekében egész évre fel kell osztani a brigád munkacsapatai között és a munkacsapatokon belül is minden egyes tag részére ki liell jelölni azt a területet, amelyen a kézi munkák elvégzéséért felelős.

4. A brigádok és a munkacsapatok munkáját az elért termés- eredmények alapján kell értékelni. Ezért a brigádok fordítsanak nagy gondot; a lejlett termelési eljárások alkalmazásához szükséges munkaerő biztosítására és érjék el .hogy a brigádban lévő tagok feleségeikkel, családtagjaikkal együtt rendszeresen résztvegyenek a közös munkában. Azokat a növénytermelő brigádokat és munkacsapatokat, amelyek minden munkát rendesen és határidőre végeztek el s amelyek elérték, vagy túlteljesítették a tervben megszabott termésátlagokat, az alábbi jutalomban keli részesíteni:

a) Ha a szántóföldi növénytermelő brigád a gabonaféléknek a * érvben megszabott terméshoza1. Minden termelőszövetkezeti köteles állatállományát saját ere- j jéből a népgazdasági terv reá eső részének megfelelő mértékben fejleszteni, hogy a kötelező állami beadás teljesítése mellett évröl- évre növelni tudja a közös vagyont és a tagok élét színvonalát. Ennek érdekében minden termelőszövetkezet létesítsen legalább három állattenyésztő telepet, legyen mindenütt közös szarvas- marha-. sertés- és baromfitenyésztés. Minden termelőszövetkezet foglalkozzék sertéshizlalással és ahol arra lehetőség van, szervezzék meg a juhtenyésztést, valamint a viziszárnyasok tartását is.

2. A termelőszövetkezetek az állattenyésztés színvonalának emelése érdekében a szarvasmar- batenyésztésben vezessék be az egyedi takarmányozást, a zöld- és silótakarmányok etetését az előirt normák szerint. A tehenészetben alkalmazzák a napi háromszori, négyszeri fejest, a borjaknál a mesterséges borjunevelést, a teheneknél és kocáknál egy ivarzás alatt a kétszeri fedeztetést. a juhóknál az évenként kétszeri elletést.

3. Termelőszövetkezeteink gondoskodjanak . növekvő állatállo- mánymik számára elegendő szemes- és szálast«karínán.y termeléséről. A zöld futószalag bevezetésével,-a rétek és legelők gondozásával növeljék a takarmánynövények terméshozamát. V essenek

minél több másodvetésii szemesés szálastakarmányféleséget.

4. Minden állatfajta — szarvas- marba, sertés, juh, baromfi, stb — tenyésztésére külön brigádot kell létesíteni. Ugyanígy külön brigádot keli szervezni minden állatfajta hizlalására is. A brigádok tagjaitól meg kell követelni, hogy a gondjaikra bízott állatokat legjobb tudásuk szerint, a legnagyobb felelősséggel gondozzák és hogy magas termelékenységet érjenek el. Az állattenyésztésben a munkaszervezést és a magas eredményeket elérő dolgozók jutalmazását — amennyiben a termelőszövetkezet abból a termékből és terményből teljesítette az évi beadást — alábbiak szerint kell végrehajtani:

a) A szarvas-marhatenyésztő brigádokban minden 10 tehénhez egy fejő nőt kell beosztani, akinek feladata a tehenek takarmányozása, gondozása és fejese. Be kell osztani minden harmadik íe- jőnő mellé egy tehenészt, aki az istálló reudbentartásáról, a trágya kezeléséről gondoskodik és a takarmányozásban segít. Egy brigádhoz általában ÍOO tehénnél többet nem kell beosztani.

Annak a fejőnőnek, aki a gondozásra bízott teheneknél a tejho- zamtervet az előirt takarmány- norma betartásával túlteljesítette, természetben ki kell adni a terven felül termelt tej 15 százalékát A terven felül termelt tej további 10 százalékát az ugyanannál a tehéncsoportnál dolgozó

tehenészek, íakarmányosok számára kell kiadni munkaegységeik arányában.

b) A borjunevelő brigádokban, egy-egy borjuuevelöhöz 25 borjúi l.ell beosztani és ha a reábizotl növendékállatok a követelményeknek megfelelően fejlődnek és az egész év folyamán nincs vesztesége, jutalomképpen javára kell imi az év folyamán elért munkaegységek 10 százalékát.

c) A sertéstenyésztő brigádokban egy-egy sertéstenyésztőhöz 20—25 anyakocát kell beosztani és a malacozási terv túlteljesítéséért jutalomképpen természetben ki kell adni neki a meghatározott terven felül két hónapos korig felnevelt malacok közül minden ötödik malacot.

d) A „hizlalásra átadott állatok átlagos élősúlyára vonatkozó terv túlteljesítése esetén a szarvasmarha-, illetve sertéshizlaló brigádok terven felül elért minden 100 kg súlytöbblet szerződés szerinti átvételi árának egynegyed részét kapják meg.

e) A juhtenyésztésben, a gyap- junyirási terv túlteljesítése esetén. a terven felül nyírt gyapjú átvételi ára 10 százalékának megfelelő pénzértékét adják a juhásznak, a báránynevelési terv túlteljesítése esetén pedig kapja meg a terven felül felnevelt bárányok közül minden negyediket.

f) A baromfitenyésztésben dolgozóknak a tojáshozam tervének túlteljesítése esetén munkaegységeik arányában természetben Iá kell adni a terven felül termelt tojás 15 százalékát, továbbá a terven felül tenyésztett növendék- baromfi egynegyedét.

g) Létesítsenek a termelőszövetkezetek méhtenyésztési és gondoskodjanak arról, hogy ezt hozzáértő méhész, illetve méhészek kezeljék. Az esetben, ha a viasz- és mézhozamra, valamint a méhcsaládok számára megszabott tervet a méhészek túlteljesítették, jutalomképpen kapják meg természetben a terven felül termeli méz 15 százalékát.

5. Az I. II. tipusu termelőszövetkezeti csoportok jövedelmük növelése érdekében létesítsenek közös állattartást, különösen sertéstenyészetet és hizlalást. Ehhez a tagok természetben, elsősorban süldőkkel és takarmánnyal járuljanak hozzá. A közös jövedelemből a tagok e hozzájárulásuk és az állattartással kapcsolatos munkában való részvételük arányában részesedjenek. A közös állattenyésztés jövedelmének legalább 20 százalékát fordítsák beruházásokra.