Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

Politikai tömegmunka tevmelőssövetkesetcinkben (Harasta Katalin elvtársnő beszámolójából) Tegyük erőssé és gazdaggá tér. uielőszövetkezetemket, termelőszövet­kezeti csoportjainkat. Termelőszö­vetkezeti mozgalmunk fejlődése az 1951-es esztendőben nagy utat tett meg. Rákosi elvtárs a Központi Ve- szétőség legutóbbi ülésén tartott be­számolójában a következőket mon­dotta : ,.Erőteljes növekedést mutatott 'az idén a szocialista szektorban a ter­melőszövetkezeti mozgalom, is. Je­lenleg 4652 termelőszövetkezetünk Tan a mezőgazdaságban, 236.500 család 350,000 taggal vess részt benne. A rendelkezésünkre álló szán­tóterület 1,503.000 bold, egész sízán- ktíterületnnk 15,6 százaléka'*. Különösen. gyors volt a fejlődés tennék az évnek első hónapjában, (amikor* az elszámolás után közölték i<>. termelőszövetkezetek jövedelmét. lA mi megyénkben ma már 200 ter­ras! őszoretkezet van 7003 családdal, 22.449 taggal, 35.940 hold szántóval, ermin nagyüzemi gazdálkodást foly­tatnak. Ezek a számok is mutatják, hogy megyénk területén jelentős eredményekről van ezó és ami igen fontos, termelőszövetkezeteink nagy többsége már az első küzdelmes esz­tendőkben jelentősen túlszárnyalta Ätz egyéni gazdaságok termelési ered­ményeit. Harasta elvtársnő beszéde to­vábbi részében ismertette terme- lőszövetkezeteink eredményeit és | rámutatott az elkövetett hibákra 'és annak okaira, majd igy foly­tatta. A megszilárdítás sok ágú, komoly munkát követelő feladat, Alihoz, bogy a feladatot minél hamarabb Sós minél eredményesebben teljesít­hessük, helyesen végzett szakadatlan politikai munkára van szükség. Párt- szervezeteink, a szövetkezetekben dolgozó kommunista népnevelők nap mint nap szóval és személyes'példa- mutatással neveljék a szövetkezeti tagságot. Segítsenek a szövetkezeti tagoknak abban, hogy azok megért­sék a saját munkájuk, saját köteles­ségük és a szövetkezet közötti ösz- jrtzefuggést, megértsék, hogy egyéni felemelkedésük csalt a közös vagyon (gyarapodása, a közös eredmények állandó növelése révén lehetséges. A kommunisták segítsék a szövetkezeti tagokat abban, hogy leküzdhessék a kapitalista világból itt maradt régi »•ossz tulajdonságaikat, a nenitörő- «1 Ömséget, fegyelmezetlenséget, rö- Tvidlátóst, felelőtlenséget, maradisá- Jgot, Egyszóval a szövetkezeti gazda­ságokban dolgozó kommunisták leg­főbb feladata az, hogy mihamarabb igazi szövetkezeti parasztokká, szo­cialista. parasztokká neveljék a szö­vetkezeti tagságot. Mindegyik szö­vetkezetünk olyan lesz, amilyenné jgazdái, a szövetkezeti tagok teszik. !A belső gazdasági, szervezeti, poli­tikai megszilárdítás, a szövetkezetek gazdagodása és továbbfejlődése mind-mind a tagságon, az embere­ken múlik, ezért van óriási jelentő­sége a szövetkezetekben végzett agi- ttációs munkának, EzekutájT foglalkozott a terme­lőszövetkezetekben végzett ha­nyag munkák okaival, majd idézte Sztálin elvtárs szavait. „,Az- egyénileg gazdálkodó paraszt­inak magának kellett a maga gazda­ságáról gondoskodnia, mert nem volt kire hárítani a felelősséget, azért ta gazdaságért, amely az ő egyéni gazdasága volt és senkire sem szá­míthatott saját magán kívül. Akkor az egyénileg gazdálkodó parasztnak magának kellett gondos­kodnia a vetésről, a betakarításról és általában a mezőgazdasági mun­ka minden mozzanatáról, ha nem akarta, hogy kenyér nélkül marad­jon b az éhségnek essék áldozatul. A kollektív gazdálkodásra való átté­réssel a helyzet lényegesen megvál­tozott, A kolhoz nem egyéni gaz­daság. A kolhozparasztok tehát ma így beszélnek: „A kolhoz enyém is, nem is, az enyém, de ugyanakkor Iváné i3, Fiilöpé is, a kolhoz többi tagjaié is; a kolhoz közös. Ma ö ez a kolhozparaszt, aki tegnap még egyénileg gazdálkodott, ma pedig kollektivista, a kolhoz többi tagjai­ra hárítja a felelősséget, azokra szá­míthat, tudva, hogy a kolhoz nem hagyja kenyér nélkül' '. i Vájjon ebből a jellemzésből hány szövetkezeti tagunk ismerhetne ma­gára? A répa, függetlenül attól, hogy egyéni parcellába vagy szövet­kezeti földbe vetik, mindenképpen megkívánja az idejében való vetést, egyelést, kapálást, anélkül nem nő és nem hoz jó termést, A telién meg. követeli a lelkiismeretes gondozást, pontos etetést, fejest akkor is, ha szövetkezeti istállóban van. Sőt még gondosabban kell dolgozni a szövet­kezeti gazdaságban, mint az egyéni gazdaságban, mert a szövetkezeti nagyüzem csak akkor tudja bebizo­nyítani a nagyüzemi termelés elő­nyeit, ha a szövetkezeti tagság ke­ményen megfogja a dolog végét. Akár a naplopást, a restséget, akár a spekulálást nézzük vagy bárme­lyik más kapitalista maradványt, mindegyikre elmondhatjuk: Egyik sem nőtt hozzá az ember hátához, teliát mindegyiktől meg lehet sza­badulni úgy, hogy a tagság legjava a legszorgalmasabbak, a legtakaré­kosabbak, a kommunisták vezetésé­vel szakadatlanul harcolva a káros tulajdonságok ellen, harcolnak a hi­bák - leleplezéséért és kijavításáért. Ebben a harcban felbecsülhetetlen szerep vár az agitációra. Mindenegyes fontosabb munkaidő előtt járják' sorra a hiányzó, elma­radozó tagjokat, magyarázzák ímeg’ nekik, hogy' hanyagságuk miatt min­denegyes brigád tagnak hány mázsa vagy kilogramm termény, forint ká­ra. lesz.. Ha a vetőmag nem jut ide­jében a földbe, akkor minden nap a késés egy százalék kárt okoz a ter­mésben. Ezt számolják ki népneve­lőink s magyarázzák meg, milyen kárt jelent terményben és pénzben a tagság hanyagsága. ■ _ If arasta elvtársnő előadása további részében foglalkozott az agitáció módszereivel, majd fel­hívta figyelmét termelőszövetke­zeteinknek az állampolgári fegye­lem betartására, kötelezettségeik maradéktalan teljesítésére. Párttitkáraink, népnevelőink dön­tő szerepet töltenék be abban a ha­talmas jelentőségű munkában, amely pártunk útmutatásával a dolgoz» parasztság boldog jövőjéért, a szo­cialista mezőgazdaság megvalósítá­sáért folyik. Végezzék ezt a mun­kát bolsevik állhatatossággal, fárad­ságot nem ismerve, találékonyan, és szeretettel, azzal a sziláid meggyő­ződéssel, hogy munkájuk a szövet­kezetek megszilárdításán és fejlesz­tésén, a szocialista mezőgazdaság építésén keresztül egész népünk jö­vendőjét, a béke nagy ügyét szol­gálja. DARWIN-EST A Magyar Természettudományi Társulat csütörtökön este a já­rási kultúrotthon nagytermében ben közel ötszáz főnyi közönség részvételével tartotta meg Darwin Károly természettudós hálójú­inak 70. évfordulóját. Az emlékbeszédet Mike Zoltán dr. mondotta. — Szerte az országban — mondotta Miké Zoltán — ma emlé­keznek meg Darwin Károlyról, halálának 70. évfordulóján. Darwin munkássága forradalmi volt. Megismerte az állat- és j!n növényvilág fejlődését. Bátor h arcosa volt a dogmák elleni harc­inak. „Az ember származása“ című müvének bizonyítékain másfél ’évtizeden keresztül dolgozott D arwin számos tételében bebizonyí­totta, hogy az ember fejlődése sem egyszerű. Nem jutott cl ad­dig, mini; Marx és Engels, akik megszabták az ember szerepét a munkában. —A tudomány győzelme Itt játszódik le a szemünk előtt. Bi­zonyítékként, bogy Danin Károly tanítását azuj társadalmi kor* szakban félhasználtuk — féjeife be beszédét Mike Zoltán. Az előadás után a jelenlévők megteldntétléfe „A munka azé- aqp m emberré válásban“ eirnü kiállitást. „Valótlan 4Í (Válasz Nyárádi Győzőnek) [A. Zala március 50-i számában jí zalaegerszegi határjárás 300 éves múltra tekinthet visz- sza a zalaegerszegi határjárás, mely mint élő népszokás, évről- évre színesíti husvélvasárnap reggelén városunk utcáit. A XVII. század közepéről in­dult el, s öröklődött a város la­kóinak emlékezetében. Abból az időből származik, amikor a hó­dító török seregek Zala megye nagy részét megszállva tartva. Zalaegerszeget támadással fenye­gették. A történelmi adatok sze­rint a városi lakói a husvét előtti szombat estéjén felfegyverkezve vonultak ki ia váró® határaira' é9 védték meg a várost a törökök támadása äl©n. A hazaszeretet, a. szabadság” vágy. az elnyomók elleni harc haladó hagyománya méltán lett városunk népszokásává, A történelem folyamán a ki­tárj ár ók régi dallam zenéjére járták körül a határt, kifejezésre juttatva a haza, <st családi fészek megvédésének, a város nyugalma és biztonsága megvédésének szép gondolatát. . A harcos fault, forradalmi és haladó hagyományaink tisztelete, azoknak uj tartalommal való megtöltése, s így ríj kultúránk alapanyagává való tétele megkí­vánja ennek az ősi, szép népszó* kasnak a megbecsülését. Ezért ebben az évben a határjárás nép­szokását Zalaegerszegen ismét megrendezik. A határj árók szombaton este 3 órakor indulnak ki a iárá-i kulturházból, vasárnap délelőtt pedig fél 9 órakor érkeznek vi-sz- sza a városba, s vonulnak végig a városon, hozzájuk csatlakozva ezines viseletben városunk leg­jobb kulturcsoportjui. A határjárás befejezéseként ß Béke-ligetben felállított szabad­téri ízinpadon Etzines műsort ren­deznek. Megjártuk a határt A lelszabadult zalaegerszegi hat ár járóknak­Nem török elébe, földet nézni jártunk: hogy bújik a búza, s kövér-e határunk? Megjártuk a, mezőt jó korán, harmattal: —í rigók ébredtek lel ma reggel a nappal. „Milyen legyen a szocialista munka, vállalás?“ címmel cikk jelent meg. A cikk célja as volt, hogy rámutas­son azokra a hiányossá,go 1cra, ame­ly elited nagyon sok esetben talállcoz. hatunk a munkafelajánlásoknál. A felajánlások rugója as as akarat, as a nemes törekvés, amellyel dolgo­zóink a szocializmus építését igye­keznek meggyorsítani s a béke vé. dclmét erősíteni. Maga, az a tény, hogy a felajánlások megírásánál vagy szóbeli megtételénél hibák tör­ténnek, amelyek a felajánlást homá­lyossá, áttekinthetetlenné vagy való. szerűtlenné teszik s kétséget támasz­tanak a felajánlás megvalósíthatósá­gát illetően, nem, olyan hiba, ame. lyért a dolgozót elítélik. Az ilyen hiba bárkinél is előfordulhat, aki a felajánlást, mielőtt leírja vagy ki­mondja, nem gondolja át világosan, szabatosan. A hiba ott kezdődik, amikor a dolgozó, akinek figyelmét felhívták a hiányosságra, sértődötten, megbot- ránkozva utasítja vissza a figyel, mezt et est ‘ Nyárádi Győző, a söjtöri építkezés vezetője ezt írja levelében: „A cikk rosszindulatú és részben téves infor­mációkon alapult“. A továbbiakban pontr ól-pontra megmagyarázza fel­ajánlását és a délekben tapasztalt, „téves információkon alapuló“ hiá­nyosságokat, A Zala március 30-i számában em, lített felajánlások egyikében Nyá­rádi Győző vállalja, hogy április 4-re a munkahely, operatív tervét ISO százaidéra teljesíti s ezzel a határ­időt 1 nappal lerövidíti. A cikk író­ja ezt a felajánlást helytelennek találta, mert ISO százalékos teljesí. iéssel a munkát nem 1, hanem. 5 nap­pal előbb végzik el, Nyárádi Győző levelében megmagyarázza, hogy a munkád azért csak 1 nappal fejezik be előbb, mert a vállalat 1J500-000 forint értékű munkához már .eddig ■300.000 forint érteleit, pótmunkád ké­szített, amely munkák az építkezés befejezésének határidejét nem mő- dosítjáik, tehát a határidő betartá­sához is 100 százalék feletti tervtel­jesítés szükséges. A. fentiek tanúsága szerint Nyű. rádi Győző felajánlása csak a külön megadott magyarázó szöveg áttanul­mányozása után vált érthetővé. Nyárádi Győző levelében többek között azt is írja, hogy a cikk író­jának illene megtanulni számolni s akkor 12.500 helyeit nem 125.000-et írna. Erről —- Nyárádi Győző sza­vaival élve — felesleges polémiáiba csátkozzunk vitába, de a történelmi igazság kedvéért rá kell mutatnunk, '■ hogy Nyárádi Győző levelében j L,500.000 helyett l£OOJQO.at írt. Az egyik szórja a nullákat, a másik ta­karékoskodik velük. — A cikk azon kitétele — írja Nyárádi Győző —, hogy a söjtöri , építkezés vezetője három fegyelmi \ eljárás lefolytatását ajánlotta fel április 4. tiszteletére, egyszerűen lég­ből kapott kitalálás. Mi ennek ellenére is fenntartjuk mindazt, amit megírtunk, sőt, pótló, lag még azt is hozzávesszük, hogy a SzOT megyei elnolcség&nél még egy másik felajánlással is találkoztunk, ! amely ugyancsak Nyárádi Győzőtől származik s amely szószerint így hangzik: — Munkafegyelem megszi­lárdítása: 6 fegyelmi büntetés. Alá­írás: Nyárádi Győző. Egyébként ez a felajánlás nem április 4-re, ha­nem március 9-re készült. Levele további részében arról szá- t mól be, hogy Vas és Zala megye építkezései között a téli munkában Söjtör volt az első. Ezt mi nem is vontuk kétségbe. Nem arról beszél­tünk, hogy a söjtöri építkezésnél rossz munkát végeznek, csupán azt hoztuk fel példaképpen cikkünkben, hogy a felajánlásuk egyik része- helytelen volt. Nem mulaszthatjuk el megjegyez­ni, hogy a sajtó nem 'azért bírál, hogy azzal a dolgozókat bosszantsa vagy elvegye a kedvüket a munká. tói. Ellenkezőleg: a sajtó bírálata építő célzattal íródik. Ilyen volt ag a bírálat is, amely Nyárádi Győző felajánlásának helytelenségét vilá­gította meg. Nyárádi Győző az üzemi bizottsá­got okolja a „valótlan adatok1 “ adá­sáért. Az üb. azt adta, amit Söjtör. röl kapott. Ea valótlanok voltak, akkor azok már Söjtörön valótlan- nak készültek. Egyébként mi az Eb­ről is csak a valóságot írjuk s mind­járt rámutatunk hibáikra is. Például nem tartjuk helyesnélhogy az üb- az április 9-re ígért söjtöri szak­szervezeti gyűlést nem tartotta meg még 10-én sem. Az is helytelen, hogy az üb. nem őrzi meg -gondosan a felajánlásokat s ha a felajánlá­sokból egy példányt elküldenek ö tröszthöz, arról nem készítenek má­solatot. Elba az is, hogy az üzemi bizottság a saját munkáját nem szervezi meg s ha az üb.-tikár va­lakit fél 5.re vár az irodába, meg­feledkezik az ígéret betartásáról, 4 órakor eltávozik. Egyelőre többet nem tudunk az ■üzemi bizottságról mondani. Elmon­danánk. Nyilván, bírják a bírálatot, Takács Elemér, bocsátkozni. Igaza van. Ne is bo­Zala megyei fiatalok! Táncoslábu lányok„ szöghaju legények szavára oszlott szét köd s babonás éjjel. Szavunkra, oszlott, hisz búzát nézni mentünk: szemünkkel növelni, amit elvetettünk. Szemünkkel növelni, meg is cirógatni, búzánknak, rozsunknak jó reggelt kívánni Hej, török elébe —> Hej, más érdekéért «— krajcárt se adtak az - ember éleiéért. Más határát túrva, máséra vigyázva, urak birtokáért háborúba járva. rA török jobbággyal neki a földünknek, a magyar jobbággyal neki a töröknek. — Nem török elébe, földet nézni jártunk. S törökök, halljátok? kövér a határunk. S búzánk ® búzátok! oly meleg a kék ég! le a láncotokkal, csak egy lehet a békénk! HÁL JÓZSEF YA*árnap, 195?. ápr, 13, Jöjjetek szakérettségire! Kormányzatunk lehetővé teszi, hogy azok a munkás- és parasztfia­talok, akik a múltban is szerették volna tovább tanulni, de a Horthy- rendszer bűnös politikája miatt nem tanulhattak, most tovább képezhetik magukat és mint szakképzett káde­rek kerülhessenek ki népgazdaságunk különböző posztjaira. Már a múlt évben is több mint 5000 munkás- ős parasztfiatal je­lentkezett szakérettségire, az időn pedig duplájára emelte fel kormány­zatunk a jelentkezési keretet. Ez lehetővé teszi azt, hogy az egyete­meken, főiskolákon a munkás- és parasztszármazású fiatalok számává. nya még jobban növekedjek. Az idén már az egyetemi és főiskolai hall­gatók 40.000-re nőtt létszámának fe­lét munkás- és par ászt fiat alök teszik ki. Jövőben ez még fokozódni fog. Szocializmust építő hazánknak tíz­ezrével van szüksége különböző szak. emberekre: tanárokra, orvosokra, mérnökökre, b iolőgusokra, közgazdá­szokra stb. A. kormányzatunk minden támoga­tást megad, számunkra-, hogy nyu­godt tanulásunk biztosítva legyen. Közel 500-an, tanulunk itt a székes- f éhér vári szakérettségis kollégium­ban, ahol kilenc szakon folyik a ta­nítás. A legjobb tanárok tanítanak bennünket, a tudásuk legjavát adják át nekünk, hogy majd az ősitől iceqdve 4 éven Ikeré szítul megálljuk a helyünket a Tcüíöníiösó egyeteme­ken. "Megvan itt a teljes ellátás, ezenkívül még Ili formt ostUiiuMj** is kapunk havonta. A komoly tanu­lás mellett hetenként megyünk mo­ziba, kultúr előadásokat tartunk kö­zösen a többi középiskolásokkal stb. Sorolhatnám még sokáig azokat a különböző támogatásokat, amelyek számunkra biztosítva vannak. Mi tisztában vagyunk mindezekkel és kemény helytállással be is fogjuk bizonyítani, hogy méltók vagyunk pártunk és népünk bizalmára. Csak a művelt emberek sokaságával lehet felépíteni a szocializmust, csak a müveit és szakképzett emberei; tud­ják megállni helyüket a modern technikában, A tanulás fontosságára már a legnagyobb magyar költőnk, Petőfi Sándor is felhívta a figyel­münket a XIX. század költői című, versben: „Ea majd a szellem napvilága Eagyog minden húz ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljuk., Mert ilt van már Kánaán Azért mi, Zala megyei fiatalok, akik Hl tanulunk a-Székesfehérvárt szaké re l1 ség is holtág i u mb au, felhí­vunk benneteket, hogy jelenik' ere­tek szakérettségire! Foglaljátok el a tudomány várát, legyetek a kul­túra mesterei, kövessétek példánkat t VAJIG A GÉZA Természettudományi Kar Föidrafm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents