Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

i* Sárikor:

A természet átalakítása a szocializmus körülményei között

A Szovjetunió miniszlerfaná- csa és a2 SzK(b)P Közpon,. üti Bizottsága 1948 októberében határozatot hozott „Mezővédö erdősávok létesítésének, füves vetésforgók bevezetésének, tavak és víztárolók építésének tervéröl“, -hogy ilymódon biztosítsa a magas és ellenálló termést a Szov- tietunió európai részének sztyeppes és erdőa-aztyeppés kerületeiben. A párt és a kormány határozata nj, nagyszerű fejezetet nyílott a szovjet .emberek alkotó t c vékenységóben.

A természetnek a Szovjetunióban hatalma« területeken folyó tervszerű átalakítása rendkívül nagyjelentőségű. Hasonló műm. kólátokat, sem a munkálatok

jellegét eem pedig azok terjedelmét tg-kintve, nem ismer az emberi történelem.

Az emberi társadalom fokozatos fejlődése során egyre inkább úrrá lösz a természet vak erői felett- A szocializmus előtti társadalmi alakulatokban azonban az emberiség nem valósíthatta meg a természet tervszerű átalakítását és nem használhatta ki minden irányban a természeti kincseket. A kizsákmányoló társadalmak körülményei között, annak következtében, hogy a termelési eszközök magántulajdona uralkodott, az emberek természet felett gyakorolt uralmának fokozódása a természeti kincsek állandó tékozlásával járt együtt. A földművelés rablójellegc külö. nősen a kapitalizmus idején, nyilvánul meg, amikor a, föld

megművelése a talaj erózióját (a talajtakaró elpusztulását) vonja maga után, a földek öntözése a talaj sótartalmának fokozódásához és a talaj elposványodásához vezet- A tőkés vállalkozók az erdők kiirtásával megsemmisítik a nedvesség felhalmozódásának és elraktározásának központjait. 5 ezzel egész országokat tesznek pusztasággá. Engels ezt irta:

„Az ember a tudomány és a leleményesség segítségével uralma alá vetette a természeti erőket, de azok megbosszulják magukat azzal, hogy az őket kiaknázó embert igazi, a társadalmi viszo-nyokjól független zsarnokságnak vetik alá-l‘ (Marx-Engels. Válogatott Müvek. I- köt. Szikra, 1949. 618?— 619 old.)

A természet iránt; effajta magatartásnak az a magyarázata, hogy az összes eddig létezett tor. m,elési módok csak a munka legközelebbi, legközvetlenebb eredményeit vették figyelembe. Az őskorban, a történelem osztályok előtti korszakában, mutatott rá Engels, az ember azt vette el a természettől, ami a legközelebb volt. Amikor a társadalom ellenséges osztályokra tagolódott, a termelés hajtó tényezője az uralkodó kizsákmányoló osztály érdeke lett, amely osztály számára idegen az emberiség jövőjéről való gondoskodás- Annak pedig, aki a földet műveli, a &aját táplálékával kap. ösolatcs gond és a kizsákmányolok számára végzett munka felemészti egés-z fizikai és erkölcsi erejét. Sem eszközei, sem ismeretei nincsenek az észszerű földműveléshez. Ezért az ember éle- ‘ének természeti, feltételei óriási területeken, ahol a föld és az időjárás egyre rosszabb lett, nem termelődtek újraA kapitalista földművelésben az intézkedések jellegét nem a tudomány követelménye, hanem a piaci árak spontán ingadozása szabja meg. a piacra termelés a kapital izmusban meghatározza, hogy elsősorban égy bizonyos növényt termesszen, amelyre vonatkozólag az adott időben és az adott helyen a legnagyobb a kereslet és a legmagasabbak az á,rak. Az ilyen jellegű földműve. lés kizárja a talaj 'termelőképes* -égének visszaálltfásához szüksége növényi váltógazdaságot, a te-ída iág komplex fejlesztését.

í

Válasz az olvasók kérdéseire

és a talaj kimerülését idézi elő.

„A tőkés mezőgazdaság minden haladása — mutatott rá Marx — nemcsak abban a művészetben haladás, hogyan kell u munkást, hanem egyszersmind abban is, hogyan kell a talajt megrabolni. Minden egyes lépés előre abban az irányban, hogy termelékenységét egy adott időszakaszban növeljék, egyszersmind lépés a termelékenység tartós forrásainak szétrombolása felé(A Tőke.

I. köt Szikra- 1949. 547, old.)

A kapitalizmusnak a természet irányában tanúsa tölt rabló magatartása különösen szembetűnően nyilvánul meg az USA-ban. A hivatalos statisztika adatai szerint az USA-ban többmillió hektár földet tett tönkre az erózió; az.erózió és a homokviharok következtében óriási területeket vontak ki a művelés alól.

A kapitalizmus fejlődésével a kistulajdonos a földművelésben, vagy munkássá, vagy bérlővé válik. A gazdaság bérleti formája azonban, Marx meghatározása szerint — az észszerű földművelés egyik legnagyobb akadálya, minthogy a gazdálkodó kerüli a nagy tőkebefektetéseket, hiszen nemi várhatja, hogy azok a bérleti idő lejárta előtt teljes egészükben yisszatérüljenek. A mezőgazdasági termeléstől óriási összegeket vonnak el a földtulajdonosoknak fizetett bérleti összegek formájában.

.A kapilalizinus a háborúra tebb idol, energiát és lökét fordít,, mart bármely más tevékenységi «•A kizsákmányoló osztályok sajal aljas céljaikra és nem a természet vak erőinek léig ázás á. ra használják lel a tudományos feUedezesekef. Ez a tőkés gazdasági rendszer törvénye, ama rendszeré, amelyben minden a kizsákmányolok maroknyi csoportja érdekében, a nép rovásá- ra és kárára történik.

Csak a tőkés gazdasági rendszer megsemmisítése és a szocialista rendszerrel való felcserélésé teszi lehetővé a természeti kincsek észszerű felhasználását és a jómódú, gazdag élet megteremtését.

A Szo,ciali'áita társadalomban a termelés célja nem a ki. zsákmányolok maroknyi csoportjának meggazdagodása, hanem a népgazdaság hatalma® fsllendi- tésa éa a dolgozók szükségleteinek legteljesebb kielégítése. Ezért a népnek és a nép államának legmélyebb érdeke a termelőerők fejlesztése, a fogyasztási cikkek bőségének megteremtése és ennek érdekében minden rendelkezésre álló lehetőség észszerű felhasználása.

A kommunista párt és a szovjet allam vezérei, Lenin és Sztá. lin már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követő első években felvették a természet vak erői ellen országunkban vívandó harc kérdését- 1918. áprilisában ludományos. techníkai munkák tervének vázlatában Lenin felvetette az. ország vili amcsi tá- á nak feladatát- azf a feladatot, hegy a villamosságot fel kell használni a földművelésben, hogy -fel kell mérni és nyilvántartásba kell venni a természeti kincseket, fel kell használni a vizierő terén rendelkezésre álló forrásokat és a £zél erejét.

A Kaukázusomul , kommunistáihoz intézett levélben Lenin 1921-ben ezt irtac

„Az öntözésre mindennél na gyobb szükség van és tíz öntözés mindennél inkább átalakítja a tájat, ujjátcremli azt, eltemeti

a múltat. megszilárdítja a

szocializmusba való átmenetet.*« (Müvei,' 32. köt. 297. old. oroszul.)

Lenin és Sztálin kezdeményezésére dolgozták ki Oroszország ViUamiositásánalk, Állami Tervét (GOELRO), amely a népgazdaság hatalmas energetikai bázisa megteremtésének alapja lett.

1924-ben Sztálin elv tár® kitűzte az aszály elleni harc feladatát.

„Tekintettel arra — irta Sztálin —, hogy a parasztság fokozott mértékben kész megtenni minden tőle telhetőt, hogy a jövőben, biztosítsa masát az aszály meglepetéseivel szemben, elhatároztuk, hogy kihasználjuk ezt a készséget.. (Művei, 6. köt, 305. old.)

Az SzK(b)P XVII. kongresszusán Sztálin elvtárs újra felvett az uszály elleni harc fokozásának kérdését, rámutat a feladj at megoldásának olyan konkrét útjaira, mint talajjavító munkák végrehajtása. helyes vetésforgók, erdőül tét esek s'-b. bevezetése. Az országban nagy munkát végeztek ez uj mutatások megvalósítása

terén.

A Bolsevik Párt0 vezetésével megvalósult az ország iparosítása és- a mezőgazdaság kollektivizálása; Ez a felismerhet.etlényégig megváltoztatta hazánk arculatátA szocialista földművelés révén megváltozott a mezőgazdasági növények földrajzi megoszlá- i&a. Eltűnt a: területek régi, fogyasztó és termelő területekre való felosztottsága. Uj, hatalmas kerületek alakulafc ki, ahol gabonát, ipari növényeket és más mezőgazdasági növényeket termelnek és ahol szüntelenül fejlődik az állat Lenyéoz'-és. A szovjet tudomány egyre északabbra tolja ki a földművelés habárait. A kolhozföldek dolgozói, a mi- osturini tudomány által vezetve, rekordterméseket érnek el búzából, kölesből, kukoricából, répából és más élelmezési és ipari növényekből.

A szovjet hatalom éveiben nagy öntözőrendszereket létesítettek Uzbekiszlánban. Kazahsztánban, Tadsikisztánban, Azer- baj dzsámiban, Arméniában e» más kerületekben.

1941-re az ország öntözött területe 1913-hoz viszonyítva 2 millió hektárral növekedett, a lecsapolt területek növekedése ugyancsak 2 millió hektár.

Az aszály elleni harccal kapcsolatban végrehajtott munkák tapasztalataira és a szocializmus országának egyre növekvő hatalmára támaszkodva, a szovjet állam jelenleg óriá-i területeken hatalmatsisráinyu termésíze' átalakítási munkálatokat valósit, meg.

E munkák megváló; it á-ának legfontosabb előfeltétele a mezőgazdaság koll aktivizál ám, valamint a nagyteljesítményű technikának a fizociah&ta mezőgazdaságban való meghonosítása.

A tudományos alapon történő tenné^aetátalhikitás anegköve teli az összes munka tervszerű megszervezését, a füves vetésforgó rendszerének következetes meg- honosítását annak egész bonyolult komplex agrotechnikájával együtt, ami csak a szociálist3 földművelésben lehetséges.

Csak a szocialista társadalom tudja a szükséges anyagi és technikai erőforrásokat mozgósítani és tudja a .sokmilliós tömegeket, a természetát.alakitás gigászi feladatainak megoldására lelkesíteni. A szociális^ állam minthogy kezében összpontosítja a gazdasági és politikái h: iáimat, a. gazdasági, és kulturális épité' összes emelőik abban a helyzetvasárnap, 1952. ápr, 13.

ben van, hogy tervszerűen és gyors ütemben meg tudja: valósítani ezt a feladatot. A szovjet kormány megteremtette az országban a gép- és traktorállomások eokszázezer traktorral és más más gépekkel felszerelt sűrű hálózatátA természet átalakításáért folyó harcban fontos ezerepe van © szovjet agrobiológiai tudománynak.

A természet nagy átalakítója, Micsurin ezt mondta: „Nem vár* hatunk kegyeket, a természettől: feladatunk, hogy elragadjuk tőle azokat’ '•

A szovjet biológusok szétzúzták a mandeímorganizmust, amely

a természetben uralkodó pangás és vättozatbhsäg reakciós eszméit hirdette- A dialektikus materialista világnézet lehetővé teszi tudósaink számára; hogy mélyen behatoljanak a természet fejlődés törvényeibe é9 tervszerű befolyást gyakoroljanak a természetnek a kommunizmus építése érdekében történő átalakítására,

A természet átalakítás hatalmas problémája csak milliók alkotó munkája alapján oldható meg sikeresen.

A kommunizmus építése érdekében a szovjet emberek sikeresen törekednek arra, hogy a mezőgazdasági termelés állandóan növekedjék, éa ezilárduljon. A Szovjetunió minisztertanácsának

és ez SzK(b)P Központi Bizottságának határozata óriási munkálatokat irányoz elő a terma- szet átalakításával kapcsolaton, 5320 kilométer hossEucágu hatalmas állami erdőövezetek,

6.148.000 hektár összterületen kolhozok által létesített mezővédő erdőültetvények és az állami erdlőalc.p földjein létesített erdőülictvények, a számtalan mesterségei vizitére lóval együtt elzárják az elszályos szelek elöl az

itat és még iereindk a növények számára szükséges páradús körülményeket, a levegő és a talaj nedvességtartalmát.

A szovjet nép nagy lendülettel valósítja' meg a természetátala-- kitas sztálini tervét. Az elmúlt három év alat-j; több mint 2 millió hektárnyi íerüle en telepítettek védőerdő, ültetvényeket. Több mint, 13 ezer •mesterséges tavat és víztárolót létesítettek, több mint 300, a leghaladóbb technikával felszerelt erdővédő-ál In- mást szervezlek.

A j e rm észe t á tt ik kit ás terén óriási jelentőségűek lesznek a kommunizmus sztálini építményei: a volgai,_ ,a kujbisevi és a sztálingrádi vízierőművek a világ legnagyobb vizierőművei, amelyeknek összkapacitása

3.700.000 kilowatt lesz, évi 20 milliárd kilowattóra teljesítménnyel, továbbá a Turkmen, csatorna, a délukrajnai és északkrimi csatornák, valamint a hajózható Volga.Don csatorna és az e csatornákon épülő villamos- erőművek. Hatalmas, többszáz kilométer kiterjedésül mesterséges tengereket, óriási ön'őző rendszereket; létesítenek. Összesen több mint 28 millió hektárnyi földet fognak öntözni és látnak el vízzel. Uj városok és ipari központok keletkeznek.

Az öntözött földeken az eddiginél néhányszor nagyobb termék terem majd. A szakemberek számításai szerint, a Sztálin- gárd-terület kolhozai, például, a legközelebbi 7—8 évben a gabonatermést legalább 4—5-szörösére emriik, A szovjet emberek sok- millió hektáron a világon páratlanul állósn gazdag és ellenálló fermést gyűjtenek majd be.

A füves vetésforgók rendszere, a sztyeppék öntözéiSp é.s vizzeí való ellátása alapján megteremtik az álIgttenyéizíes fejlesztése számára legelőnyösebb feltételeket. Turkméhia ' puhaságéinak meghódítása újabb hattal más területeket biztosit a gyapot es más

szubtróplkus növények termesztéséhez.

A természetnek a Szovjet- Jr%' unióban folyó átalakítása újabb csapás a burzsoá tudósok reakciós elméleteire, amelyek szerint az ember örökösen függ a természet vak erőitől. A töke felbérelt szolgái arra törekszenek, hogy az imperialista torjoszke- dést a földrajzi környezet befolyásával, ez „élettér*’, a nyersanyag- éi él elm i szer forr ások

meghódításának szükségességével igazolják. Erejük megfeszítésével hirdetik Malthus reakciód elméletét, azt, hogy a létfenntartáshoz szükséges eszközök, állítólag, lassabban növekednek, mint a lakosság, ami állítólag elkerülhetetlenné teszi a tömegek nyomorát. Ennek alapján az imperializmus dicsőítői a „fölösleges’4 lakosság háborúk utján történő kiirtását propagálják.

Malthus elméletének tudományellenes, reakciós jellegét már a marxizmus megalapítói leleplezték. Engels rámutatott arra, hogy. Malthus hírhedt tétele nrég a gyermekek számára is nevetségessé vált, minthogy a tőkések a , profitért folyó hajszában óriási) tömegű élelmiszert semmisítenek j meg, ugyanakkor embermilliók' éheznek. A kizsákmányolok maroknyi csoportjónak egyre foka-, zódó meggazdagodása és ugyanakkor a dolgozók egyre növekvő elnyomorodása az imperializmus országaiban megmutatja» hogy a nép tömegek nyomorúságos hely-» zetének forrásai nem a természeti törvényekben, hanem a tőkés rendszerben rejlik.

A tőkés rendszer védelmezői a tömegek krónikus nyomorának igazolása céljából kiagyalták a talaj csökkenő jenné kény ség fenek „törvényét". A marxizmus klasszikusai réges-régen bebizonyították, hogy a természetben ilyen törvény nem létezik.

„... A termelékenység irta Marx —, egyáltalán nem olyan természetes tulajdonságé a talajnak* mint aníilyennek feltüntetik: a termelékenység szoros kapcsolatban van a kor, társadalmi viszonyaival.'*

(Marx-Engels, összes Müvet, 5. köt. 406. old. oroszul.)

A kapitalizmusban nem ez élelmiszerek termelésének nehézségei fokozódnak, hanem az a n-- hézség, hogy a dolgozóié ezeked az élelmiszereket maguknak megszerezhessék, minthogy ai tömegek vásárlóképessége alacsony

A terméseredményeknek m Szovjetunióban elért állandó nő-, veke.dése uj erővel cáfolja meg a talaj csökkenő termelékenységc- ről szóló reakciós burzsoá elméi leteket. A szovjet emberek bebizonyították, hogy az alkalmatlan és kevéssé alkalma® földekről att kötött elképzelés történelmileg túlhaladott és hogy a termés- eredmény tudományos alapon végzett földművelés mellett állandóan növekedhet.

A szovjet nép Lenin-Sztáhn pártjának vezetésével sikeresen valósítja meg a természet átalakítás nagy tervét.

Megvalósulnak a nsgy Lenin jövőt- feltáró ezavaí, amelyek szerint „Mindenünk van hozzá — a természeti kincsek, emberi erőtartalék és a népi alkotóerőnek az a nagyszerű lendülete, melyet a nagy forradalom hivott elő —, hogy megteremthessük az igazán hatalma® és mindenben bővelkedő orosz hazát.’4 (Válogatott Művek, 2. köt. 357. old)

A sztálini t ermésze í á tál akit ást terv sikeres teljesítése népünk nagyjelentőségű hozzájárulása a világ ‘békéjéért, a- kommunizmus győzelméért folyó náre . közös ügyéhez ,

(Anyag és Adat szóig altatás märciuM számából.)