Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

Egyre erősödik a pacsa-andorhézi Harcos-fsz Esteledik, elvégezték munkáju­kat az állatgondozók és hazafelé tart a szövetkezet többi tag­ja is. Bokor József elvtárs, a pártszervezet titkára most jön hazafelé a munkából. Bokor elv­társ már nem éppen fiatal em­ber, de munkáját a fiatalos len­dület, rugalmasság jellemzi. Messze vidékre, még a megyén túlra is hire ment az elmúlt év­ben a pacsa-andorházi Harcos termelőszövetkezetnek. Munkáju­kat becsülettel végezték és kiváló terméseredményeket értek el. HÍRESSÉ VÁLT SERTÉSÁLLO­MÁNYUK. Az idén terveikben újabb felada­tokat tűztek maguk elé. Maga­sabb terméseredményeket akar­nak elérni szervezettebb munká­val és riiég tovább növelik állat- állományukat. Az ősszel szorgalmasan végez­ték munkájukat, idejében vetet­ték el az őszieket. A tavasz kez­detén, ahogy a talajra lehetett menni, azonnal fejtrágyázták ve­téseiket és boronálták. Bokor elvtárs büszkén mutat a nagy tábla szépen aöldelö búzára, a haragos zöld, dús rozsra és őszi ái-pára. — A határban keresni kell pár­ját •— mondja — úgy dolgozunk mi, hogy vaíóraváltsuk Rákosi elvtárs szavait, s példát mutas­sunk az egyénileg dolgos» parasz­toknak. Őszi vetéseink azonban nem váltanak ki belölünk meg­elégedettséget. MÉG TÖBBET AKARUNK és most a szovjet agrotechnika yivmányait alkalmazva összes ta­vaszi árpánkat keresztsorosau ve­tettük. Lassan már zöldelnl kezd a tavaszi árpa is, egymás után dugja ki fejét az ápró gumipity­pang, a burgonya ültetés most folyik. — Nincs más vetnivalónk már, csak a kukorica — mondja a szövetkezet könyvelője —, de az is hamarosan a földbe kerül. Azt is mind négyzetesen vetjük, sőt heterózis kukoricát is termelünk, hogy legyen jövőre nemesitett ve­tőmagunk. Úgy akarunk dolgoz­ni főleg a takarmány termelés terén, hogy ne kelljen menni a járási tanácsokhoz, hogy utalja­nak ki nekünk árpát, vagy ku­koricát, mert éhen vesz a jószág. Azt akarjuk elérni ebben az év­ben, hogy meg legyen minden ta­karmányunk a növekvő állatálla- mányunk részére, sőt azon túl adni tudjunk 1—2 vagonnal az állami hizlaldáknak is. A termelőszövetkezet alaposan felkészült a következő gazdasági évre. Becsülettel teljesitik az ál- lammal szembeni kötelezettségü­ket. Az első negyedévre eső ba­romfi- és tojásmennyiséget teljes egészében beadták, — Hizót, az igaz, eddig még nem adtunk be — mondta Bokor elvtárs —, de nem feledkeztünk meg róla. Hogy igazát bebizonyítsa, meg­mutatja az ólban lévő már majd­nem kész ötven darab hizót. — Vállaltuk, hogy JUNIUS 1-RE EGÉSZ ÉVI SER­TÉSBEADÁSI KÖTELEZETT­SÉGÜNKNEK ELEGET TESZÜNK —- mondja a könyvelő. —• Vállalá­sunkat még hamarabb teljesitjük és azon túl jut belőle bőven a szabadpiacra is. Az andorházi Harcos termelő- szövetkezet már biztosan áll a maga lábán. Teljesíti kötelezett­ségeit. Gyönyöiü anyakocáik is­mét fialás előtt állnak. Mellettük ott van még vagy hatvan süldő, amelyeknek egy része kiválasztás után a szomszédos termelőszövet­kezetekbe kerül továbbtenyésztés- re. A Harcos termelőszövetkezet tagjai a pártszervezet helyes irá­nyításával megtanulták, hogy mit jelent a sertésállomány, az állat­tartás. — Ott lent a horgosban — mutatja Bokor elvtárs kezdő­dik az uj épületek készítése, MOST ÉPÜL a szárogató pajta, egyelőre sa­ját erőből, szalma fedéllel, amit később kicserélünk cseréppel, ha működésbe lép a téglagyártó brigád. Úgy terveztük, hogy min­den évben égetünk szénporos tég­lát mindaddig, amig az összes szükséges épületünket felépítjük. Most is építünk egy sertésőlat. Befalazunk egy régi szint, amely­nek a teteje még hosszú évekig eltart. Ezt is gazdaságosan ki­használjuk, mert az épület elég magas, Így a lepadlásolt disznóól tetejére keiül egyelőre a barom­fiól. Növelni akarjuk baromfi- állományunkat is, mert a jelenie gi 100 egynéhány darabból csak nehezen tudjuk teljesíteni a be­adást és szabadpiacról igy sző sem lehet. TERVEIKET »UND VALÓRA VÁLTJÁK. Már megérkezett 500 csibe a za- laszentiváni keltető állomásról, amit nemsokára másik ötszáz, követ. — Itt is áttérünk a fajtiszta te­nyészetre — mondja a szövetke­zet könyvelője. — Veszünk faj­tiszta naposcsibéket és azokból hagyunk továbbtenyésztésre. IgY készül a szövetkezet ter­veinek megvalósítására, A szarvasmarha állományukban a tehenek egy részét selejtezni kel­lett, de most azt is hamarosan növelik. Úgy tervezik, 60 darab fejőstehenük lesz és azoknál alkal­mazzák a fejlett zootechnikai vívmányokat. — Úgy akarunk az idén dol­gozni — mondja a szövetkezet könyvelője —, hogy az elsők kö­zött legyünk. <K. I.) Párthireh Nagykanizsán, április 13—21-ig az Ásványolaj Fúrási Vállalat (volt Centrá!) kultúrtermében SZABAD NÉP-kiállitást rende­zünk. A kiállításon bemutatjuk pártunk lapjának fejlődését ké­pekben és példányszámokon ke­resztül. A kiállításra meghívunk min­den dolgozót, aki a munkája mel­lett állandóan szemelőtt tartja a sajtó jelentőségét a szocalista építésben. A kiállítás csoportosan és egyé­nileg is megtekinthető. Ágit. prop. oszt. Látogatás egy állami sertéstenyésztő-telepen 'Marija F jadorovna Lezivickaja zoolechnikusnő rendszeresen ellen­őrzi, hogyan használják lel tanítvá­nyai a zootechnikai tanfolyamon ■szerzett ismereteket. Ezúttal is éppen a szokásos el­lenőrző körútját végzi az állami serléstenyésztő-telepen. Benéz az egyik ólba. — Jóreggelt Duszja! — üdvözli 'Jcvdokije Crigorjevna Minzsulinát, aki az elmúlt évben öszszövetségí csúcsot állított fel az egytonnás mozgalomban. — Hogy van mester, a te Volsebnyicád? — Messze vagyok én még attól, hogy mester legyek — válaszolja tartózkodóan Duszja. — Csak most kezdek tanulni. Puha almon pihen a mázsás anyakoca. A szomszéd kutricában visonganak a malacai. 18 kis „vas- gyuró . Jevdokija Crigorjevna nem­régiben bernutatla őket a kerületi kiállításon. Az egytonnás mozga­lomban elért kiemelkedő eredmé­nyekért clsöosztályu oklevelet ka­pott. — Malacainkat Grúziában, Litvániá ban, Moldavában és a középázsiai köztársaságokban egyaránt ismerik, Fajállatoh, felelünk értük! — jegy- zi meg Mindzsulina. Jevdokija Crigorjevna mindössze két éve dolgozik az állami sertés- tenyésztő-telepen Kezdetben sok nehézsége volt. Szorgalmasan ta­nulmányozta saját gazdaságuk és más kolhozok élenjáró sertéste­nyésztőinek tapasztalatait, akik már többizben növelték egy tonná­ra egy-egy anyakoca szaporulatát. Elhatározta, hogy átveszi az élen­járók tapasztalatait. Mindent meg. adott a gondjaira bizolt anyako- tAneJt. Legeltette a lucernái öldón, Irta: A. Rakitnyiliov édes csicsókát és friss fölözött te. jet adott neki, járatta, fürdette. gondoskodott számára elegendő fényről és levegőről. S a Volseb- nyica pontos időre 18-at fialt. A malacokat gondosan ápolta. Voltak közöttük gyengék is. Ezeket állan- dóan anyjuk mellett kellett tartani. Gondoskodnia kellett arról is, hogy mind a 18 malac pontosan megkap, ja a maga tejadagját anyjától. Jevdokija Grigorjevna ezután lelj es tejre és pörkölt gabonára szoktatja rá a kismalacokat, majd tejbedarát is adott nekik. Ahogy fejlődtek, egyre változott a táplá­lékuk. Másfélhónapos korukban el­választotta a malacokat. — Volt is velük dolgom bőven — meséli mosolyogva. — Reggel-este járattam és fürdettem őket, mint a kisgyerekeket. Minden nap megmér- mértem súlyúkat, ellenőriztem súly­gyarapodásukat. ügyeltem rá, hogy egyenletesen és időben kapjanak enni. Végül is három hónap és 15 nap alatt Volsebnyica szaporulata elérte az egy tonna súlyt. Máris uj eredményt akarok elérni. Tudomá­somra jutott, hogy LjuSzkova egy anyakoca szaporulatát 15 hónap alatt 5300 kilogrammra nevelte. Én 15 hónap alatt 6 ezer kilogrammot szerelnék elérni. Számításaim sze­rint ez lehetséges... Az anyakocák türelmetlenül rö­fögnek, még élesebb hangon vison. ganak a malacok. Itt az etetés ide. je. A sertésgondozók vödörszámra hozzák a habzó, friss fölözött fejet. Jevdokija Grigorjevna is siet az ö Volsebnyicájához és malacaihoz. Marija Fjedorovna tovább megy. Megkeresi másik tanítványát, To­nya Mazinát és hosszasan elbeszél, get véle. —• Tonya! Mivel eteted majd a háromhetes malacokat? Talán mindjárt csöveskukoricát adsz ne­kik? — kérdi tőle. A sertésgondozónő mosolyog. — Tréfál, Marija Fjedorovna! — S nyugodtan, értelmesen beszél a takarmány aprításáról és savanyí­tásáról, a vitaminokról. — Úgy van, Tonya. Nagyon he­lyes! Remélem holnap is eljössz a tanfolyamra? — Természetesen — mondja Tonya — Már ujaob könyvet is kölcsönöztem a könyvtárból, A 116-os ólnál nagy az izgalom. Az egyik kutricában már hat kis­malac kapúlódzik.-— Hogy folyik a fialás, Nagyja? —kérdi a tiszta kimeszelt kutrica fölé hajolva Marija Fjedorovna. — Minden rendben megy — vá. laszol kissé gondterhelt arccal Nagyja Gijenko. — Betartjuk az előírásokat, lit van a cérna, a jód, az olló, a törülköző. Mindent úgy csinálok, ahogy ön mondta az elő- adáson. Sőt, Regyikin professzor könyvéi is olvastam — teszi hozzá kissé zavartan. Lozovickaja már rég felfigyelt Hagyja tudásszomjára. A fiatal lány agya gyorsan vált, egy-kettő­re megéri mindent, — Marija Fjedorovna — mond­ja — szerelnék valamit megbe­szélni önnel. Szeretnék én is bele. kapcsolódni az egytonnás mozga­lomba, csak félek, hogy nem me­gyek majd semmire, Mqr miért ne mennél? — csodál­kozik Marija Fjedorovna. —- Mind­nyájan segítünk majd neked. Csak bátran! Aki mer, az nyer! EMLEKEZZ! Gyermeknap [A Társaság“ 1933 május 18. számából (8. old.) vA gyermeknap egy budapesti különlegesség. Az első tavaszi tár. sadalmi esemény, amely a jótékony­ság jegyében, a város legforgalma­sabb utcáin folyik le. Nemcsak ked­ves, de hasznos is az a versengés, amelyet hölgyeink ilyenkor kifejte­nek. Ki tudja a legtöbbet gyűjteni? — Ez itt a kérdés. Az úgynevezett urna-tulajdonosok formálisan meg­hívják és elvárják barátnőiket segí­teni: az urakat pedig — adakozni. Ilyenkor szokták a hölgyek az uj tavaszi toalettjüket bemutatni, a húsvéti ünnepeket megbeszélni, há. zon kiviil ebédelni, a portyázó Iá. nyok kisegítő — gavallérokat vo­nultatnak fel, általános fotografálás. szóval sok érdekességgel fűszerezve telik el a két nap s mindehhez csak egy feltétel szükséges — a verőié- nyes %zép idő.* Beteg; gyerekek Friss Újság 1933. januá rl5. (5. old!) ,A tísztííőorvos arról panaszko­dik, hogy a üidővész elleni küzdel­met megnehezíti az a körülmény, hogy a gyermekeket sem szanató­riumban, sem,,kórházban elhelyezni nem tudjuk, ánxi nemcsak egyes«k szempontjából, hanem a fertőzés továbbterjedése miatt is rendkívül hátrányos. A fővárosnak van ugyan két er­dei iskolája, ahol kitűnő ered­ménnyel gyógyítják a tüdőbetegségre, hajlamos gyerekeket, de hány ilyen iskolára lenne szükség, hogy a be­teg kisdiákokat kellő számban el­helyezni tudják. Hiszen a felnőt­tekről sem tudunk gondoskodni'“ 1952* A bccselielyi tanács az egész épületét rendelkezésre bocsátotta, hogy ott napközi otth ont létesítsenek. Nagykanizsán, a ligetvárosban is gyönyörű napközi otthon létsült. A nagyka­nizsai ,Vörös Csillag-tsz napközi otthonában a gyermekek a leggondosabb nevelésben és kitűnő ellátásban részesülnek* Napközi otthonokat létesítenek Szepetneken és Csesztregcn Is. Zalaegerszegen a megyei rendőrkapitányság szervez egy «I napközi otthont. A szentgyürgyv ölgyi tanács is közölte, hogy, napközi otthon céljára megfelelő épületet bocsát rendelkezésre Lentiben, Letenyén és Tű rjén a már működő óvodák mellett most állandó napközi otthont kapnak, amelyekben a gyermekek a leggondosabb nevelésben és kitűnő étkeztetésben részesülnek. A bázakerettyei szakszervezet munkájáról A bázakerettyei .szakszervezet munkájában az utóbbi időben fellendülés tapasztalható Még néhány héttel ezelőtt azt láthat­tuk, hogy a szakszervezet aktívái nem voltak ursá területüknek- Jól látható volt ez az április 4-i versenyszakaszban, amelyet ké­sőbben készítettek elő. A HIBÁK OKÁT ott kereshetnénk, hogy a szak- szervezeti aktívák nem látták vi­lágosan feladatukat, nem látták meg azt, hogy nekik kell a ver­seny gazdáivá válniok. Nem volt, átfogó képességű vezetésük, Ujabbnál-ujabbak kerültek 9, ve­zetés élére, akik nem ismerték területük fontos problémáit, kér­déseit. Ma már itt is javult 9 helyzet, megkezdték a szakszervezeti vá­lasztásokat, amelyeket jól össze­kötnek a munkaverseny kérdőt seivel. — A választások idején — mondja Tóth József elvtárs ter­melési felelős — elmegyünk a munkahelyekre és ott elbeszélge­tünk a dolgozókkal, a brigádok­kal és segitünk a termelés köz­ben felvetődöd problémáik meg­oldásában. A VERSENY NYILVÁNOS­SÁGÁT nagyban elősegítette az is, hogy ,a szakszervezet vezetői alkalmaz­ták a szemléltető agitációt- Jól látható helyre a terv teljesítési kimutató eredmény táblát állí­tottak fel- Ezen a táblán többek között az is szerepel, hogy ki és milyen felajánlásokat tett nagy ünnepünk tiszteletére. Különös- képpen a gépműhelyben látható meg ennek az eredménye, ahol a termelés azóta állandóan emel kedik. Jól mutatják ezt Horváth Imre 142, Száz János 127, Ba­kos Sándor 126 százalékos telje­sítményei. A SZAKSZERVEZETI VEZETŐK OKULTAK A HIBÁKBÓL és m-a már'minden lehetőségei felhasználnak 9 termelés fokozá­sa érdekében- A mozielőadások szünetében a hangszóróban be­mondják egy-egy jól vagy rasz- szul teljesítő nevét. A brigádok versenyszellemét fokozza az is, hogy apró jelzőt,áblácélcák van­nak elhegyezve minden brigád nál. A táblácskákon kis nyilak­kal jelzik a brigád eredményeit. A verseny szervezésnek ezzel a módszerével sikerült megterem­teni a brigádok közötti jó kapcso­latot. A szakszervezet munkájában volt ugyan hiányosság, dP ezt si­kerűit ilelsi^molni. Mindjobban KISZÉLESEDETT A VERSENYAGITÁCIÖ, amelynek az lett az eredménye, hogy a dolgozók egymás után tették meg vá Hallásukat'. Azonban a verseny nyilvános­ságában találunk hiányosságokat is. Czigány Péter részlegében né­hány nappal ezelőtt, a faliújsá­gon 1949 december havi értéke­lést láthatunk. Vannak más fali­újságok, mint például a vegyes, alapszervnél, ahol még a februári értékelés látható és március 9-i versenyre folyik az előkészítés. A központi iroda helyiségében, január 28-i, január 31-i és már­cius 9-re való felkészülést hir­detnek­A szakszervezetnek is MÁJUS 1-RE KELL MOZGÓSÍTANI és a faliújságokról le kell szedni azokat az írásokat, amelyek ide­jüket múlták. Eredményeiket csak úgy tudják fokozni, ha min­den eszközt felhasználnak, azok elérésére. A TOVÁBBI SIKEREK BIZTOSÍTÉKA a pártszervezettel való szoros kapcsolat elmélyítése^ Jól alkal­mazza munkáját a bázakerettyei pártbizottság cikkor, amikor be­számoltatja időközönként a szak- szervezeti vezetőket- az elvégzett munkákról. A munkaverseny ál­lásáról időközönként jelentéseket kér a pártbizottság, megbeszéli a szakszervezet aktíváival a ter­melés egy-egy időszerű kérdését. Értékelik a műhelybizottsági tit­károk munkáját, eredményeit, és megszabják számára a to­vábbi feladatokat. A PÁRTSZERVEZET a vezetőségi értekezleteken meg­beszéli a szakszervezet felülvizs­gálásának tervét- Mozgósítja a pártcsoportbizalmiakak hogy' azok munkájukkal adják meg á szükséges támogatást a szakszer­vezet (aktíváinak'. A szakszerve- zed aktívák politikai képzését figyelemmel kiséri ai pártszerve­zet. A bázakerettyei szakszervezet munkájának továbbvitel0 attól függ, hogyan szervezik meg a május 1-i munkaversenyt. Ha jó munkát végeznek a szervezés te­rületén — méltón ünnepük meg május 1-ét. Ndgy Ernő Ya-sárnap, 1952, á|ir, 18. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents