Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-30 / 76. szám
Zala—Somogy megyék párosversenyeí a zalaszentgróti járás megelőzte versenytársát, a barcsi járást A niilialdí dolgozd parasztok tanacsa Két héttel ezelőtt kötött Zala ér Somogy megye párosversenyszerz, dést az összes mezőgazdasági mn ka és a begyűjtés határidő előtti maradéktalan teljesítésére. A mos galom megyénkben egyre szélest bb méreteket ölt. Járások járásokat, községek községeket hívnak versenyre, A zalaszentgróti járás a barcsi járást hívta versenyre és a jó erednie nyék elérése érdekében a járások községei is versenyre keltek, A zalaszentgróti járás eredményein meglátszik, hogy A VERSENY ÉLŐ VALÓSÁG. Az első negyedévi beadási tervüket baromfiból 120, tojásból 10-'! százalékra teljesítették. Ezt elősegítette a községek és a dolgozó parasztok páros versenye. Zalacsány községben a dolgozó parasztok valamennyien a túlteljesítésért versenyeznek. Jól halad a járás területén a vágómarha begyűjtése is. Mar a 115 százaléknál tartanak. Versenytársuk S, barcsi járás a március 23-i jelentés szexánt még csak 97 százaléknál tart. A zalaszentgróti járás dolgozó parasztjai megértik a beadási kötele zottség jelentőségét és ezt még fokozza bennük a jó versenyszellem. A vágómarhabeadás terén elért jó ered menyek mellett nem feledkeznek meg a tejbeadásról sem. A járás eddig első negyedévi tervét 123 százalékban teljesítette, A sertésbead’ásban azonban lénia! -adás tapasztalható. Igaz, ezzel nem liesekszik versenytársuk, a barcsi já- .ás sem, de ez nem jelenti azt, hogy tétlenkedjenek, hanem MINDEN ERŐVEL arra kell törekedniük, hogy a 73 szá zalékos teljesítményt hamarosan a vágómarhához hasonlóan, 100 százalék föló emeljék. Az elmaradó községek vegyenek példát Kehidáról, ahol az első negyedévi sertésbeadási tervet már 100 százalékon felül teljesítették. A községben jól dolgozik a pártszervezet. Huber elvtárs, a párt-szervezet titkára elsőnek teljesítette kötelezettségét. Élenjártak a beadásban az MNDSz- és a DISz-szervezcfc tagjai. A községi tanács faliújságon és hangos- híradón. keresztül népszerűsíti az élenjárókat. A legjobban teljesítő dolgozó parasztokat ingyenes mozilátogatásban részesíti. A község élen jár a tavaszi munkákban is: be. fejezte az árpa és a zab vetését. A járás egyik legjobb községeinek egyike Zalaapáti. A sertésbeadáson kívül minden kötelezettségüket 100 százalékon felül teljesítették. A ser tésbeadásban 85 százaléknál tartanak, ami csorbát ejt a község hír nevén. A zalaapáti dolgozó parasztok ezért IGYEKEZNEK KORÁN ELVÉGEZNI a tavaszi munkákat, hogy biztosítva legyen a jó terméseredményük. A si mitózást, az ősziek liengerezését, az árpa és zab vetését már befejezték. Versenyre hívták a megye összes községét a mezőgazdasági munkák gyors befejezésére és a begyűjtésre, a megye átlagának 10 százalékos túlteljesítésére. A versenyből győztesként akarnak kikerülni, ezért eddig már 200 dolgozó paraszt hívta egymást versenyre, A járás jó eredményeit hátráltatják az olyan községek, mint Gyülo- vész, ahol még beadási kötelezettségük EGYETLEN RÉSZÉT SEM TELJESÍTETTÉK 100 százalékig, A sertésbegyüjtésben még az 50 százalékot sem érték el. Rosszul dolgozott a községi tanács, nem fordított kellő gondot a begyűjtési tervek teljesítésére, ezért a tanács elnökét leváltották. A gyüle- vészi dolgozó parasztok is keljenek egymással versenyre és hozzák be lemaradásukat, segítsék elő járásuk győzelmét 1 Az adófizetés terén is győztesként akar a járás kikerülni a versenyből, amire minden lehetőségük megvan. Eddig 122 százalékban teljesítette első negyedévi tervét. Eredményeiket fokozni tudják, ha az elmaradó községek — mint Diókká! és Tekenye — nagyobb gondot fordítanak a begyűjtés mellett az í'tllamanal szembeni ilyenirányú kötelezettségeik teljesítésére is. Atilláidon nem akarják észrevenni megyénk és hazánk dolgozó parasztjai nak azt a hatalmas táborát, akik vállalásokkal és versenyekkel harcolnak a begyűjtés maradéktalan teljesítéséért és túlteljesítéséért Versenyt Miháld község dolgozó parasztjai is kötöttek, de az csak papíron van, valóságban nem szerepel. Nincs aki a versenyt fellendítse, fokozója legyen. Nem ismerik a dől gozó parasztok, milyen jelentöségo van annak, ha ők versenyeznek. A pártszervezet és a tanács nem vilá gosítjá-k fel a dolgozó parasztokat, nem biztosítanak népnevelőket-. Eb ben az évben nem voltak kint népne. velők, de amint a múlt évi begyűjtési eredmények mutatják, a múlt évben sem* Hogy is lennének ott eredmények, ahol maga a tanács elnöko sem tudja a verseny állását? Gorcsi Ferenc- né, a tanács elnöke nem ismeri a község első negyedévi és így az egész évi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét. A község az első negyedévi beadását baromfiból 50, tojásból 23, vágómarhából 93, sertésből 39 százalékra teljesítette. Ugyancsak nagy lemara. dás van a tejbeadásnál és adófizetésnél is. A tanácselnök véleménye szerint eredményüket nem is tudják emelni, mert nem tudnak népnevelőket kiküldeni, mert náluk nincsenek fizetéses emberek4 ‘. A sertésbeadást sem tudják teljesíteni, mert nincs a községben egy sem. Nincs, ha nem néznek utána. Ehhez meg kell mozdulni, de uebik ez uclicz, mert már megszoktak az ülést-. Miliőid község dolgozó parasztjai pedig megmutatták a tavaszi mezőgazdasági munkákban, hogy tudnak dolgozni. Március 27-ig 100 hold ta vaszi vetéssel végeztek. Április -1-n a kukorica, és a burgonya vetését is el akarják végezni. A dolgozó parasztokban van lendület és akarat, csak nincs, aki vezesse őket. A község vezetői sürgősen változtassanak munkamódszerükön. ÍMe az irodából vizsgálják meg, hogy a községben van-o sertés, hanem próbáljanak egy kicsit mozogni és nézzenek jobban szét a községben, győződjenek meg róla személyesen. A párttitkár elvtárs ellenőrizze a tanács munkája’; és világosítsa fel a dolgozó parin . tokát a begyűjtés és a verseny jelentőségéről, Legyen a pártszervezet a verseny kezdeményezője, leudítője. A dolgozó parasztokkal nccsak gyűléseken foglalkozzon, hanem keresse fel őket és beszélgessen velük. Moz gósítsa az összes népnevelőt, hogy ezt a lemaradást megszüntessen. Csatlakozzanak azokhoz a munkásokhoz és dolgozó parasztokhoz, akik a fejlődésért, népünk életének szebbe, tételéért harcolnak, akik vállalásaik túlteljesítésével válaszolnak a háborús gyujtogatóknak, akik jó munkájukkal harcolnak a békéért és tiltakozásukat feje-zik ki a gyilkos bak. tériumháború ellen, GojIL Piroska. helyes jövedelemelosztás termelőszövetkezeteinkben Csizmadia elvtárs előadása a Pártoktatás Házában Termel őszövötRezeteir-k és III tipusu termelőszövetkezeti csoportjaink jövedelemelosztúeáró tartott előadást Csizmadia elv- társ, a mezőgazdasági akadémia tagja csütörtökön este a Pártok tatás Házában. A jövedelemelosztás visszahat a termelésre, 'akadályozza vagy előbbre viszi azt- Fontos a helyes jövedeleméi osztás a- dolgozó parasztok felé is. mert az vagy vonza vagy el- Uiszitja őket a termel üszővel ke zeíektői, ezért a helyes jövedelem elosztásnak nagy jelentő-rége van a dolgozó parasztok megnyerésében. Helyes jövedelemelosztássá' jói működő szövetkezet épül. Fontos a helyes jövedelemelosztás a dolgozó parasztok megnyerésében — mondotta Csizmadia elv, társ — a tcbbtermelés fokozásában, a gazdálkodás .jövedelmezőbbé tételében és ezen keresztül tudjuk elérni pártunk lí. kongresszusán, az ötéves tervünkben elénk tűzött feladatok megvaló- sitiását, a mezőgazdasági termelésünk 54 százalékkal való emelését. Ezért fon'ior, hogy betartják és használják u munkaegységet termelőszövetkezeteink ói termelőszövetkezeti csoportjainkAz előadás három fő kérdést magyarázóit: 1. A szovjet kolhozok jövede 1 em elosztása2. A magyar tennélő-züvetkeze. lekben és a III tipu.su termelőszövetkezeti csoportokban hogyan alakult a jövedelemelosztás és mik voltak a főbb hiányosságok.. 3. Mik a teendőink, mit keli állandóan figyelemmel kisérni. — A szovjet kolhozok a ]eg- gépesúettebb a legjövedelmezőbb mezőgazdaságok — folytatta Csizmadia elvtái's —, ezt lohe- tövé tette az elmélet és a gyakorlat heh es összhangba hozása. El ;o kré e teze t ts ég üknek tarlót. hík a jövedelemelosztásnál az ál lamina 1 szembeni kötelezettség telje síi rését, kölcsönök vLssaafize. téréi Ma-'odik teendőjük volt g köré a répák bíz ő.sitáréi, az esz réréíi l-J* továbbfejlesztése a terme Űré ' lOT /.ibbi fokozása céljából* varé *T. int a vetőmag és takary-v.’ár,-j bréi.0.i:V;s?i- A tartalékok. a kulturális és szociális alap, betegség vagy öregség esetére való biztosítása. Erre fordítottak nagy gondot elsősorban és ma már háromszoros a kolhozok közös alapja, mint az általános kollektivizálás idején volt. A harmadik fő dolog, a szocialista egyenlőség kérdése. Mindenki elvégzett munkája után részesedjen, ami a helyes munkaegységgzámolássál valósul meg. Ezután beszéit a kolhozok fejlődéséről é- a munkaegységszá mitás alakulásáról. — Figyelembe vették azt — mondotta Csizmadia elvtárs —, hegy milyen munkát vesz igény, be egy bizonyos munkafolyamat ’és ahhoz milyen szakképzettség szükséges. Nálunk sok hiba van ezen a téren, éppen ezért hozok pártunk határozatot és adta ki kormányunk az uj munkaegység- számit ási rendeletét. Majd a tiermeKszövetkezetek vezetőinek díjazásáról, a jutalmazás jelentőségéről beszélt— Az uj munkaegység olyan formában való alkalmazása, hogy azt lazítsák, munkaegység- pazarlás — folytatta Csizmadia elvtárs —, ez az ut visszatartja a jövedelmezőbbréget, tehát a jövedelmet csökkenti és nem - onza a dolgozó parasztokat, hátrál tatja a termelőszövetkezetek erősödésétA gazdálkodást úgy irányítsuk, hegy elsősorban a-/ állammal szembeni kötelezetf?égéknek tegyenek cieget termetcszövetkeze- eink és a gépállomásnak: járó összeget fizessék ki, valamint a szerződéses kötelezettségeiket teljesítsék. Sokszor elhangzik még termel ö; következe t cinknél az, hogy „miből tegyünk eleget?“ Termelőszövetkezeteinknek csak egy kis eromegfoszitésre van zükségük és máris meg tudjak ddani az olyan problémákat, mint a baromfi-, tojásbeadás, ha fej* oszlik gazdálkodásukat. szelve, hangsúlyozta, hogy a közös alap, a közös munka rovására ne menjen, mert a tagság fő jövedelme a munkaegységből ered. — Fontos a munkaegység nyilvántartása — mondottia- — Min. len tag ismerje, hány munkaegységet ért eh Az elmaradókra ser. kentőleg hat, ha kéthetenként kifüggesztjük a falitáblára az élenjárók teljesítését. Sok helyen lebecsülik a könyvelőkéi és agro- nómusokat, tehernek érzik őket, pedig ahol pontosan vezetve van a könyvelés, a munkaegység számítása, sokkal jobban növekedik a termelékenység— Célunk a magasabb ered., menyek elérése, amelyek nagyban elősegít a helyes jövedelemelosztás, a munkaegységgel való helyes bánásmód. A tavaszi munkák hírei A becse helyi Szabadság termelőseövettkezjelki csoport egész tagsága részt vett a munkában március 24-én* Vidám hangulatban ültette 23 nő a gumipity. pangot* A női munkások közül különösen kitűnt a Villám brigád és ezen belül Horváth Sán- dorné. Március 24-ig a csoport tagjai legimitóztak 8 hold földet. tárcsáztak 35 holdat. Elvetettek 1 hold árpák 3 hold zabot, 2 hoki lucernát, 20 hoki vörösherét és 3 hold .gumipitypangot A zalaszentgróti Uj Barázda tér. melöszövetkezelben a háromszori fejes bevezetésével 14.6 liter fejési átlagot értek el. Jól haladnak a la- vaszi munkákkal is. Ebben döntő része vetrt a kiváló munkát végző trahlorísiának, Klujber Istvánnak. Egy nap alatt 11 hold árpát vetett el keresztsorosan, igy teljesitmé. nyé-t 130 százalékra teljesítette. A Petőfi munkacsapat a szőlőmet. szésnél 146 százalékos átlagteljesítményt ért el. * A. tűrjél Ifjú Gárda termelőszövetkezet tagjiai a jó vetés eredményen kívül nem feled keznek meg a szőlőmetszés ről sem. Munkájukat ott is ugyanolyan lelkesen végzik, mint kiad a vetésnek A szőÖ- metszésnél kiváló, 170 százalékos teljesítményt ért el Szab" Gyula★ Nem maradnak eí a munkákban és a vállalások teljesítésé ben az egyénileg dolgozó parasztok sem. Kustány község dolgozó parasztjai között a ver* senv állandóan fokozódik. Vállalásuknak igyekeznek eleget tenni. Horváth Lajos 10 holdas, •fi. Bognár János 7 holdas, Jaszk Sza,niszlónó 3 holdas dolgozó parasztok az elsők között tettek eleget ez egész évi ba romfi- és tojáisbeadási kötele zettségüknek. Levelcsőmosgalmunk első negyedéri mérlege Április 4*én meg jutalmazzuk legjobb levelezőinket jövedelemelosztás elve fontos i termelés bővítésére mcgfole’ő artalókok biztosítása, min ahogy ezt a Szovjetunióban teszikA háztáji gazdálkodásról bek 1952 első negyedévében a munkás paraszt Ip-velesés sokai fejlődött. Ha megnézzük megyénk elmúlt évi levelezési munkáját, megállapíthatjuk. hogy a szocializmus építésétől elmaradt a munkás-par ászt levelezés. 1951-ben 204 levelet kapott szerkesztőségünk, ezzel szemben 1952 első negyedévében a levelek száma meghaladja a négyszázat. A munkás-paraszt levelezőink mindinkább megér, tik a levelezés fontosságát s ma már a levélírás .módszerében isisokat fejlődtek A levelekből mindinkább kiszorul az alaptalan rágalom-, a személyes bosszú és az egyéni érdek. Levelezőink rendszeresen foglalkoznak a termeléssel, az ellenség leleplezésével, de gyakoriak az olyan levelek is, me. lyek az egészséges bírálattal és a hibák őszinte feltárásával foglalkoznak. örvendetes az a tény, hogy levelezőink mindig az igazat írják amit a levelek kivizsgálása bizonyít. A levclezőmozgalmunk egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a régi levelezőinknek egyrésze megszakította a szerkesztőséggel a kapcsolatot Csuka Jenö elvtárs bázakerettyei le vetésűnk akit megyénk levelezői kit dőltnek választottak az országos kon ferenciára. két hónap alatt egy leve let küldött szerkesztőségünkbe. Hasonlóan Slcrták Istvánná elvtársnö is Légi levelezőinknek kell, hogy példát mutassanak, nekik kell, hogy a levelezés tapasztalatait átadják azoknak a dolgozóknak, akik most kapcsolód- lak be a levelező mozgalomba. Levelezőink túlnyomó többsége megállta helyét a levelezés munkájá ban. Érezték, hogy a szocializmus építésében a levelezés párt munkái je. lent és épp olyan fontos, mint a icr vieles. Sztálin elvtárs arra tanít ben vünket, „ha a munkások részivcszntk egy lap irányításában, annak mindenekelőtt az a jelentősege, hogy ez lehetővé teszi, hogy az osztályharcnak ez az éles fegyvere, az újság a nép leigázásának fegyveréből felszabadításának fegyverévé változtassák. Csak a munkás és falusi levelezők tudják végrehajtani ezt a nagy átalakítást‘ • Levelezőink igyekeznek betölteni a szovjet levelezőkhöz hasonlóan a bolsevik sajtó levelezőinek szerepéi. Szerkesztőségünk az első negyed- '-vben elért eredmények alapján a egjobb levelezőinek könyvjutalmai oszt ki április 4.re, hazánk felszabadulásánál' ünnepére. Megyénk 9 ki váló levelezőjének a könyvjutalma)', kívül llúkosi elvtárs képével plakettot is ajándékozunk. A jutalmazott levelezőink a köve'1 kezűk: Nyikos György Z álasz ént,gró f. Kozma István Zalaszentgrót, Zsoltár Márki Nagykanizsa, Andrások Margit Keszthely, Araló Anna Készt hely, Luzsi Anna Nagykanizsa, Len. kovics József Lenti, Torma József Nagylengyel, Tóth Ferenc Bccsehely, Csendes Ferenc Jankapuszla, Stróbl Pál Murakcreszlur, Horváth László, Pctrikeresstur, Mozsolics József Bá zakercltye, Mészáros László Egervá) Tóth Fercncné Felsöszent er zsebet N f>N l *'ÉS néikOlözhoíetlftii ez egííicíői munkában Vasárnap. 1932. máre, *y.
