Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-30 / 76. szám
Éljen a béke lánglclliü zászlóvivője, a magyar nép igaz barátja, a nagy Sztálin! ELMÉLETI KÉRDÉSEK * HARCBAN A BÉKÉÉRT Az önkéntesség és fokozatosság elve termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztésében Mezőgazda s águnk s zociaüs átszervezésében az. eddigi eredményeket a szövetkezeti mozgalom egyik sarkalatos tétele: s.z önkéntesség elve alapján értük el. Az önkéntesség elvének mesz- szemenő betartása a termelőszövetkezetek további kiszélesi, őséinek egyik legdöntőbb előfeltétele. Nagy fen it ómestereink mindig hangsúlyozták, hogy a munkásosztály nem alkalmazhat erőszakot a dolgozó parasztokkal szem. bon, nem viheti őket kényszerrel a társas nagyüzemi, szocialista gazdálkodás útjára- Már Engels figyelmeztetett bennünket: „A kisparasztságra vonatkozólag a mi feladatunk mindenekelőtt abban fog állni, hogy magántérmelésüket és magánbirtokukat társas alapra helyezzük át, de nem erőszakos utón, hanem az erre a célra irányuló példamutatás és társadalmi támogatás révén.“ Ez a politika természetszerűen következik a munkásosztály és a dolgozó parasztság között lévő baráti, szövetséges viszonyból- A proletariátus diktatúrája a munkások és parasztok szövetsége alapján jött létre. A munkásparaszt szövetség a proletárhata- íom első és legmélyebb alapja. Az önkéntesség elvének megszegői tehát durván vétenek a proletárhatalom al-pja: a munkás-paraszt s-zövetség eilen. A munkás-paraszt szövetség nem akármilyen szövetség. Célja: a munkásosztály vezetésével a szocialista társadalom megteremtése. A szocialista társadalom pedig elképzelhetetlen szoci a mezőgazdaság nélkül. Nemhogy időtlen időkig, de még csak nősz. szabb ideig sem állhat fenn az a felemás állapot, melyben a népgazdaság két különböző alapon áll: egyik lábával a ézocíá'ií-ta nagyipar, másik lábával pedig a kisárutermelő, szétszórt; egyéni parasztság alapján. Mi is érezzük ennek hátrányát, „de szerencsére nem vagyunk úgy megszorulva, hogy erőltetnünk kelljen a szövetkezetét”, — mondja Rákosi elvtárs. A szocialista mezőgazdaságot agy teremthetjük meg, ha a milliónyi szétszórt parasztságot közös, nagyüzemi, szocialista gazdaságba egyesitjük, de nem erőszakkal, hanem a, dolgozó parasztok önkéntes összefogása, szövetkezése utján. A szövetkezetek erőszakos szervezése — egyot jelentene a raun. kác -pai'a-zt szövetség a kásásával- „Itt erőszakot alkalmazni annyit jelent, mint az egész ügyet tönkretenni“ — mcndoí'lc Lenin elvtárs. A kollektív gazdaság erőszakos létrehozásáról azt mondja Sztálin elvtárs, hogy „ostoba és reakciós dolog“. Azok a dolgozó parasztok, aki- ke-. akaratuk és meggyőződésük ellenére erőltetnek a szövetkezetbe való belépésre, nem fognak teljes-értékű munkát végezni, legtöbb esetben ezek a fegyelem megbontok Nem érzik magúkénak a szövői kezet tulajdonát, le! ki ismeretlenül, hanyagul dolgoznak. Azok, akik meg -ér t ik az önkéntesség elvét, a dolgozó Parasztokat a munkásosztály hatalma ellen fordítják, az ellenségnek, a kutak*ágnak segítenek. A kuláks-ág nyilván felhasználja az alkalmat é.s ahol csak módját»;n áll, igyekszik szembeállítani a munkásosztályt a parasztsággal. A mezőgazdasági nagyüzemek megteremtésének előfeltétele: jó politikai felvilágosító munka a dolgozó parasztok közölt, ugyanakkor a kulákságnak kíméletlen leleplezése, a párt szívós nevelő munkája. A jó politikai munka mellett elsődleges a- szövetkezetek példa" mutató munkája. Az egyéni parasztokat saját tapasztalatuk alapján kell meggyőzni a nagyüzem előnyéről. A leninizmus arra tanít, — hogy a parasztokat az önkéntesség elve alapján kel! a kollektiv gazdaság vágányára átvezetni, meggyőzve őket arról, hogy ai kellektiv társadalmi gazdaság előnyösebb az egyéni gazdaságnál- Nagy timitóink hangsúlyozzák, hogy a dolgozó parasztságot csak a példa és meggyőzés erejével vezetheti a munkásosztály a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A mi szövetkezeti mozgalmunk terén elért legdöntőbb feladat, hogy ,a meglévő szövetkezeteket olyan erőssé, szilárddá tegyük, ami vonzza a parasztságot a szövetkezet felé. A ml pártunk — a lenini- sztálini tanitásokat követve — első pillanattól kezdve ügyelt arra, hogy a dolgozó parasztok önként és meggyőződésből lépjenek be a termelőszövetkezetekbe s őket erre semmiféle erőszakkal. Ígérgetéssel vagy furfanggal senld ne kényszeritse. Pártunk példás büntetésben, részesítette azokat, akik megszegték az önkéntesség elvét és egyes esetekben erőszakosan léptek fel a termelőszövetkezetek szervezésénél. Mindenütt tapasztalhattuk, ahol csak megszegték az önkéntesség elvét, ahol tulzásbavitt rábeszélésekkel csábítottak dolgozó parasztokat a termelőszövetkezetbe, ott sokáig rosszul megy a munka. Az önkéntesség elvének megszegői nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztésének ártanak, hanem közvetlenül a már nieglévő termelöszövatkezetek meg. szílárditásának is. Az önkéntesség elvével szorosan összefügg a fokozatosság elve. ,.Fontos, hogy ahol a fejlődés arra nem érett meg — mondotta Rákosi elvtárs pártunk II. kongresszusán —, ott ne javasoljuk a legmagasabb, a III. szövetkezeti típust, hanem elégedjünk meg a legegyszerűbb, i. számú típussal, melynek előnye az, hogy módot ad az egyénileg gazdálkodó, még ingadozó parasz- tolmak arra, hogy kipróbálják á szövetkezés jó oldalait, akkor, amikor még félnek a fejlettebb, számukra túlságosan kollektiv, magasabb formától.“ Termelőszövetkezeti mozgalmunk kezdeti szakaszán felütötte a feA .Nőjnot Szocialista Egység- párt Központi Bizottsága- levelet intőzott a nyugatnémet szó. ciá!Ucjuoki*ala- párt vezetőségé hez. A levél mindenekelőtt rámutat, hogy a szovjet kormány március 10-i jegyzékében foglalt javaslatok lehetővé teszik a német nép alapvető létkérdések nők gyors és békés megoldását Ezért, e javaslatok nagy jelentő* ég üek a német inunk ásosz. tálv- és valamennyi német dől gozó szi-ömpontjából. — A reakciós erők tömörülésére vaY> tekintettel szükségesnek tartjuk, a német szocialista egységpárt és a nyugatnémet szociáldemokrata párt közötti megegyezést és azt, hogy a Német Szocialista Egység-patt, a Német Kommunista Párt, 11 jét: a fokozatosság elvének elhanyagolása. Pártunk idejében figyelmeztetett bennünket erre a hibára. Azóta elért eredményeink bizonyítják, hogy helyes volt pártunk útmutatása; közel 2000 I- tipus,u terme- löcsoport alakult és az idei gazdasági évben már ezeknek a nagyré. sze — csaknem. 1100 — tagositott nagyüzemi táblákon kezdi a gazdálkodást. S szép számmal láttunk olyan eseteket is, hogy a dolgozó parasztok az 1. típusú csoportban végleg meggyőződtek a szövetkezés helyességéről és önként, meggyőződésből átléptek a magasabb tipus- ba. Termelőszövetkezeti mozgalmunk eddigi eredményei bizonyítják, hogy egyáltalán nincs szükségünk semmiféle erőltetett agítációra, semmiféle nyomásra. Az elmúlt két esztendő alatt termelőszövetkezeteink száma több mint háromszorosára, taglétszámuk pedig ötszörösére emelkedett. Ezideig negyedmillió dolgozó parasztcsalád tért át a szövetkeze, ti gazdálkodásra s ma már hazánknak szinte minden egyes községében van termelőszövetkezet, a községek egész sorában pedig több Is; számuk megközelíti a. 4700-at. A számbeli növekedéssel együtt gazdaságilag is nagymértékben erő. södtek termelőszövetkezeteink; vagyonuk két év alatt tizenegyszere- sére, 'Szövetkezeti alapjaik értéke huszonhétszeresére növekedett. Százával vannak ma már hazánkban is milliomos termelőszövetkezetek! Mindezek az eredmények azt bizonyítják, hogy pártunk poltikája helyes: a meggyőzés, a jó példa erejével rá lehet vezetni a dolgozó parasztok tömegeit a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Meggyőző érvekre és beszédes eredményekre van bájt szükségünk! Tartsuk mindig szemünk előtt Rákosi elvtárs bölcs tanácsát: „A legjobb agitáció, elvtársak, a legjobb propaganda az, ha a szövetkezet jól működik, mintaszerű, ha termelése messze fölötte áll az egyéni paraszténak, hogy mindenki előtt világos, hogy ez a legjobb termelési forma.“ Felvilágosító munkánkban pedig állandóan gondoskodjunk róla, hogy termelőszövetkezeteink beszédes eredményei tudomására jussanak minden dolgozó parasztnak. PáiTszervezeíemk. a tanácsok, a termelőszövetkezeteik tagjai lépjenek fel szigorúan az önkéntesség elvének mindenfajta megszegése ellen és mindennap szorgalmas munkával, kimagasló terméseredmények elérésével, meggyőző, felvilágosító szóval segítsék termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését. Sipos Gyula n\ ugatnénret szobiéidomukr-u*-a párt és a szakszervezetek minden erejüket a munkásosztály akció e gy s ég é me k mc g t erem lei? é. re üsszpontósitsák — haaigzik a levél. — Ezért javasoljuk, hogy a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a nyugatnémet szociáldemokrata part vezet ős égé meghasalni a zott kép. vi.-e'ői utján kezdjen tárgyald sokat arról, hogyan kell a komoly percben együttesen cselekedni.', milyen helye és szerepe legyen a dolgozó népnek az egyesült Németországban, hogyan lehet e’érni a demokráci; cs a béke erőinek legnagyobb fokú megszilárdulását Németországban. A közös ellenséggel szembeni közös akciót minden ’más kérdés tűié kell helyezniA Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának {elhívása a nyugatnémet szociáldemokrata párt vezetőségéhez IP hnult az az idő, amikor az imperialista gonosztevők lep* lezetlenül sodorhatták háborúba a népeket. 31a az egész emberiség ismeri azt a veszélyt, amely fenyegeti a háborús uszi- tók, a Koreában baktériumfegyvert alkalmazó barbár imperialisták részéről. A békeharc élvonalában a Szovjetunió halad, ebbe a táborba tartozunk a többi népi demokráciával együtt ml is. De velünk együtt harcolnak a nyugati tőkés országok és a gyarmati területek öntudatos népei is. Az egyre szélesedő tömegmozgalomról adnak számot az alábbi képek. TöiuegDicgniozduhis ^ya^at-Ncmetországbau Adenauer háborús politikája ellen A kínai nép történelmi győzd ne az imperialista elnyomók felett megmozgatta Ázsia népéit. A világ második legnagyobb népességű országában, Indiában is ég a talaj a gyarmatosítók Liba alatt. . Képünk az tj-Delhiben lezajlott liékeíUnlotést ábrázolja. Miközben az imperialisták a náci fasiszták ujrafelf egy vérzésén mesterkednek, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtésén láradozik Grotewohl elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy „össz- német megbeszéléseink számára nem találtunk tárgyaló felekre sem a szövetségi gyűlésen (a bonni bábparlamentben), sem pedig’ Adenauer kormányában. Egy partnerre azonban mégis találtunk: Nyugat-Németország népére. A nép öntudatra ébredt és most magához ragadta a kezdeményezést.“ Képünkön a frankfurti dolgozók a háborús Adenauer-kor- mány eltávolítását követelik. Francia munkások a békéért és a szabadságért A francia munkásosztály a Francia Kommunista Párt vezetésével kemény harcot folytat az ország „amerikai“ kormánya ellen. A képen: a Párizs inelletti Genneviilersban levő Schmidt és Brunoton-gyár dolgozóinak tüntetése az üzemek rendőri megszállása és az uj náci-német haderő felállítása ellen. iíéketéiiilelvs Er-tíeiluhen
