Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-17 / 40. szám

Á pártépiíés meneti az oktatásra is fordítson gondot a baki pártszervezet vezetősége Január 23-i számunkban 1>Vál­tak a baki pártszervezet veze- őse­ge munkáját. Nem foglalkoznak a DlSZ-fiai-alokkal és nem biz..,ák meg öko! íeladacokkal. A b:rá­lát után javult a vezetőség mun­kája. rendszeresen megtartják a vezetőségi ülést, megszabják egy- eg> veze.'őségi tagnak, hogy me­lyik páivonkivülivel foglaikozzorn. Amióta a párezer vezet vezető sége foglalkozik a pártonkivüli dolgozókkal, eredményes a párt- építő munka. Az elmúlt hónapban 3 tagjelöl, test és egy tegat vettek fel. Mor­vái.it István, Ciráld Antal fiata­lokat. akik a DlSz ben jó munkát végeznek a pártszervezet behí­vatta őket;, olbeszélgeJtek velük a párt szerepéről és megbíznák őkét munkával. Horvá h Is;van a DlSz. tukán teendőket végzi. 112'; a feladatát jól oldja meg. munkájához a párt'.'itkáiyól kór segítségei. Ciráld Antal is azt a feladatot kapta, hogy a DlSz fiatalok között végezzen felvilá­gosító munkát, hogy a jövőben ß pártszervezet mozgósítani tudja a fiatalokat a feladatok elvégzé­sére. A pártszervezet Vezetősége nem elégszik meg azzal, hogy a DlSz fia >a okát megbízza munkával, ha­nem ellenőrzik, feladataikat ho gyan hajtják végre. Nem feled­keznek meg a segítségadásról sem- A f'Ufialok lépten-nyomon érzik a párt segítségé. Kránicz Kálmán elvtárs vezetőségi tag a DlSz helyiségében is felke­resi a fiatalokat, közöd'ük van, hogy segítse a kapó fit felada ok megoldását. Ha a pár szervezet továbbra is ilyen gondot fordi* az ifjúságra, akkor fiatal elv- társakkal fudja erő'ú't-enj a párt­szervezete’-. nie'ty üktető erő.1 ad a község -további munkájához. Ehhez azonban az kell, hogy a pártszervezett vezetősége is ké pszze magát hogy az egyre fe kozódó feladatokat meg tudjál valósítaná. A pártszervezet műn kája a pár'iépillés területtel az el­múlt hónapban megjavult azon ban ezt nem mondhatjuk el a polil ikai Lakó'áról. Eleinte a párt tagok és a pártonkivüli dolgozó parasztok örömmel jártak el iskolára. — Én ez-idáig is soka: tanul tem — mondja Sipos Klára. A ka­póid brosúrákat elolvassam és kijegyzeteltem, a $aj ó.t is rend­szeresen olvasom. Hiszen tudom, hogy akkor érdemelhetem ki az1 a meg'ibjz o’to'és'í. hogy a pártnak .'agjelöV.je lehessek, ha jól fanu lók és a DlSz ken aktiv műnk a* végzek. Azonban nagy hóba. hogy a politikai iskola vezetőie nem készül fel a politikai iskola vezetékére- Sok esetben előfordult az is. hogy a tananyag helyet),, a tárgytól elté­rően. beszéli Nem szólaltatja meg a hal’gatókat A vitás kérdések­re nem ad világos válaszokat és igy a hailgaj -ók elmaradnak az oktatásról Az ok a-tási munka megjavi: ása érdekében a járási pártb:zot'ság biztosi ison egy elő adót, aki a politikai bkola ve ze lésében jártas és rendszeresen felké'izü az előadás meg .art ásóra, a szeminárium levezetésiére, amely biz ősi -éka a jó po-dtókai iskola nak. Ehhez a munkához adjon segítséget a helyi pártszervezet A járási pár-thizotliság fokozottabb ellenőrzést {ívukoroljoo. Ne elégedjen meg a jelentések­ké!. amely sok ese’ben nem adja meg az igazi képét a politikai iskolának. Ha ezt a hibát sürgősen kija várják. akkor a politikai iskola még nagvóbb segítséget ad a párttagság é,-i a pártonkivül'iek poli ,ikai fejlődéséhez és még jobban megszeretteti a párton- kívüli dolgozókkal a pártolt és elősegíti a folyamatos pártép ~ test. Azok az elvnársak kerülnek a párt soraiba, akik a munká jukban példát mui.atinak és a po it-ilkai iskolán képezték magukat, így megerősödik a pártszervezet és megjavul a pold,'/ikai munka, ami elősegíti! a begyüj, és mara­déktalan teljesítését is. (P. L.) DíSZ HÍRADÓ Amerikai „kuHura" Tito Az amerikai kuRurinvázió fe- leuséqei a rabszijrafüzött Jugo­szláviában léyten-nyomon szem­betűnnek. A jugoszláv rádió ze. aei adásaiban majdnem kizáró­lag amerikai dzseszt közvetít. A filmszínházak amerikai geng­szter-. bűnügyi- és pernográfikus filmeket já szának és a sajtó éciia d'csöi i ezeket a fércmüve­ket A be grádi rádió egyik adá­sában kijele-{ette, hogy az em­bertelenség. betegség dicshimnu­szát zengő amerikai bűnügyi fil­mek „a v:lág filmművészeiének legjobb darabjai.“ A jugoszláv könyvkiadó vállalatok is hiven követik a ii oislák ku turuoíiti- kai irányvonalát- Az amerikai ponyvairodalom termékeit a ti- toista ifjúsági szervezetek lap­jai népszerűsítik a legnagyobb lendülettel. Az imperialist halálkuMura bcözön'ésével envidöben a tito- isták kivonták a köuyvkereske delmi és könyvtári forgalomból a haladó. “ e'sösorben termé s^e’esen a szovjet irodalom ■— alkotásad. Az indexre helyezett müvek élén Szfá’in etetírs zse­niális műve a SzK(b)P története áll A junosz áv munkások, parasz­tok és értelmiségiek, különösen a fiatalok harcolnak a jugoszláv kulturális élet amerikanizálás ej en. A néu lüitakozgsának kü­lönböző mervvilvátmlásai for mái vannak. Az újságok előfize­tőinek száma ovorsan és szünte- ’enül csekken. A „Mledosz^“ cí- nü ifjusáni uiság például axró A’»p*zkodik. hoov - hatodára csökkent előfizetőinek szarna. Epres juoosriáv sajtóváUalatok a csőd szé’én állrak. Az újságok kénytelenek beismerni, hogy a Jugoszláviájában könyvtárakat és olvasótermeket nem igen látogatják. Az amerikai kulturinvázió bojkot-ja mutaíko- zik meg a mozilátogatók számá­nak csökkenésében is. A «Nova Makcdónia“ című újság szkopljel levelezőjének beszámolójából ki- ünik. honv a szkonljei mozik szombat esőnként és vasárna­ponként is üres nézőtér előtt ve­títik az amerikai filmeket.. A „Napred“ moziban legutóbb a három vasárnapi előadás ösz_ szesen 12 néző előtt tartották meg. Belgrádiján több mozit vol­tak kénytelenek bezárni- Zág­rábban is egynegyed részére esett vissza a moziiá ogatók szá­ma. A jugoszláv értelmiség tilta­kozásának adtak hangot azok a belgrád pedagógusok, akik ki­jelentették. hooy az amerikai bűnügyi irodalom „szellemi nyo„ morékká tesz* az ifjusápo'“. Az egyik pedagógus, kezében n ponyvairodalom, egyik széles körében propagált termékévé a következőket mondotta a bel­grádi tanítók ervik értekezle­tén: «Itt van a kezemben egy munka, ame’vnek „hősei“ erylöl- ervít f»o'rosztevök Nem is lebet megállapítani, honv a „hőtök“ közül me.yik nagyobb gazem­ber.“ A belgrádi értekez. le en felszólaló báter tanító meg­ái ípitása legalább o van mér­tékben érvényes a titoista fe"n- szőve kezetre, amely az ilyen müvekkel tervszerűen megak ar­ja mételyezni az ifjúságot, mint '•*cvetsércseire, az amerikai gengszter bandákra, a háborús usz’tás szolgálatába állított ju­goszláv „kultúra“ példaképeire* .,A DlSz név-élőmunkája altkor lesz sikeres, ha a szövetség ve­zetőiben és aktívában felébresz­tik a felelősséget az egész ma­gyar ifjúságért..“ — mondotta pártunk II. kongresszusán Dénes Is'ván elvtárs. a DlSz Központi Vezetőség főtitkára. Ezt igye­kezett megvalósítani a zalaeger­szegi járás DlSz bizottsága is. amikor elhatároz *ia hogy foglak koziíí a pár'önkivülü fisat a.'okkal, eegiiií fejlődésüket. Az alapszer. vezeek Eteká rajival megbeszélik a területükön levő, a termelésben élenjáró ifik tevékenységét, ve lük egyénileg foglalkoznak. Meg- hiza'ást adnak a fiataloknak és ennek nyomán javasolják felvé­telüket a pártba. A januári hó alapban 6 tagot, illetve 'tagjelöl­tet adtak pártunknak. A nagykanizsai járásban szervezettebb munka folyik. A fiatalok többsége bekapcsoló’dik a DlSz és a pari munkájába, A DlSz-veze'őségék élére a jó mun­kát végző pártonkivüli és párt­tag fiatalokai állitofteák. Igye­keznek hogy két-három hónapon Ibcíül a vezetőségi tagok is leg­alább tagjelöltek !egyenek_ Az elért eredményeik mellett hiányosságaik is vannak. Példa erre az alsórajki DlSz.szervezet. ahol a fiatalok jelentős része nem foglalt állást egyes kérdésekben. Bognár Rozália a járás DiSz- .agiit. prop- ti'kára megnézte, hogy mi akadályozza a szervezet munkáját. Meg is találra a hibák erede­tét abban, hogy nem elég szoros ti kapcsolat a pártszervezet és a DlSz-szervezet közötti. Ezt mu. fóa'ta meg az is, hogy a fiatalok jelentős része nem tudta meg­mondani, hogy ki a párttitkár Aisőrajkon? Betetőzte mindezt az is, hogy a járási pártbizottsá­gon sem tudták megmondani Bognár elvtérsnőnek a pánttiít- kár nevét. így érthető, hogy (gyes fontos feladatokat nem tud nak a fiatalok végrehajtani, nem livuj anak támogatást a DlSz titkárnak sem. Sok esetben a ta­nács is segíthetné a fiatalok mun. hájáj, de ez nem tapasztalháíló. AMsUiyöUt.a fiatalok munkáját. az is, hogy a DlSz-nek nincs he­lyisége. ahol a fia alokat oktat­ná. Ezzel fémben az állami gaz. dóságnak 18 szobája üresen állt Hiányosság tapasztalható Ko- márvárosban is. Ebben a DISz- szerveze'ben nincs párt'iag vagy tagjelölt- Ennek oka. hogy a járási DlSz-bizo'ttság is keveset foglalkozik a párttagság kérdése1 vei az aiapsz-erveze ekben. A pártszervezeteknek fokozottabban támogat ni ok kell a DiSz-szerve- zefiekell mert a jó témogiai'ás erős és egységes ifi-szfcrvezste- ket jelen1:-. • Nem sokban tőr el a nagykani­zsai járás'ól a zalaszentgróti S6’m. Igyekeznek azokat a hibá- ka1 elkerülni, amelyek még a múltban előfordultak. Most már a legjobb fiatalokat küldik és javaso ják a párt angjelöltjei kö­zé, az ok‘;afásban, a termelésben élenjáró fia'alokra felhívják a járási DlSz bizottság figyelmét a DlSz-alapszervezetei. Hibák az ő járásukban la ta­lálhatók. Ezt bizonyltja Senye község példája, ahol a párt vezetőség nem lavasolta tagnak és tegjelö tnek a fiaíalo kát, azért, nehogy a fia'al erők kiszorl'.'sák az idősebbeket. Ezt a hiánj-o-’ságo-t Senyén ki keli javitaniok és a fiatalokat be kell vonni a feladatok megoldásába, össze kell fogniok a párttagok­nak és álandóau segi);ieniök kell a fiatalok nevelését. A le'enyei járás DlSz munká­jában az utóbbi időben jó ered menyek szüleiek- Ezt úgy biz- torttották. hogy a járása DlSz bizottságon ér.ékelék az elmúlt év. főleg a decemberi hónap munkáján. Elhatározzák, hogy felszámolják a még meg évő hiá nyo-sságokar.. Rendszeresen, lel­kesen. lelki ismerősebben foglal koznak a fiatalokkal. Januári hó napban nem voltak komoly hibák. A jó munka aztf eredményezte, hogy az elmúlt hónapban már 30 lagjelöi et, illetve 'jagot nevel­lek pár nnknak Különösen ki emelkedik jó szervező munkájú ban Búcsú a és Letenye községek DiSz-szervezele. A DlSz szervezetek komoly munkát végeznek megyénk terű e tén. Ezt bizonyítják azok a szá­mok amelyeket a januári hónap eredménye muta-. Szervezetink még jobban erősir-sék meg sorai­kat, fokozo‘'tabban adjanak meg­bízatást a fiataloknak. Bátran és merészen engednünk kell, hogy fiataljaink alkotó kéz. dem ényezesei k i bont ak o z zanak. ,,... egyre bá‘ rabban próbálja sas- szárnyal:. az uj magyar ifjúság.1' És nekünk segíteni kell ebben. Nagvj Ernő. A reakciós török uralkodó körök az amerika^an^ol imoerialísták szekerét tolják A „Kra’-'znaja Zvje^da’* Ih’in cikkét közli az arg'ol amerikai im­perialisták török ki zolgálóiról. A cikkíró tényeket sorol fel, amelyek bizonyítják, hogy az amerikai-an- gől imperialisták Törökországnak a középkeletí országokban terjedő nemzeti felszabadí ő mozgalmat elfojtó csendőr szerepét szárják. A múlt év októberében, a török kormány képviselői és az Atlanti Tömb vezetői közöti' Ankarában tárgyalások folytak. A török veze­tők ennek során beleeg'yez’ek ab­ba, hogy védik az amerikaí-ang 1 gyarmatosít ók érdekeit. Aláírták a felhívást, amelyet négy ha Vom (az USA, Anglia, Franciaország és Törökország] Egyiptomhoz. Szíriá­hoz, Libanonhoz és más arab or­szágokhoz intézett azzal a javas­lattal, hogy az említett országok vegyenek részt az úgynevezett „középkeleti parancsnok: ágban". A török reakciósok, engedelme­sen követve angol-amerikai gaz­dáik utasításait, összpon'oT o • ék erejüket a szomszédos országok ban terjedő felszabadító mozgalom elleni harcra. így például Törökország képvi­selője a Biztonsági Tanácsban el­szántan síkraszállt Angliának az angol-iráni viszályban elfoglalt ál­jó munkával, takarékossággal harcolunk a terv sikeréért Az elmúlt évben — Írják Bar* nakpusztáról — kerültem a pö- löskei állami gazdaságba. Lát­tam mindjárt belép lsemkor, hogy milyen felelősségteljes helyet keli betöltencm. az első munkakö­röm a baki hizlalda volt. Kezdet ben voltak nehézségek, rossz ál­lapotban voltak az ólak, az aratás idején nehezen tudtunk munka­erőt szerezni. Cziráki János elv társsal, a mosdani hiz'alda fele­lősével éjjel róttuk a fa’ut. hogy megterem sük a munkához szűk ségea előfeltételeket. Most örömmel kkVherem, .msgsJakitettuk az 100Q fé­röheyes haktüttősi tyukfarmot. A hakj hizlalda 1000 darab ser­tést hizlal. Bakon 5 méteres ke- verőházbói iO méerest készítet­tünk el amelyhez az anyagot in­nen onnan szedtük. Például a tetejéhez szükséges részeket a fehérmajori üzemegységben ta­láltuk. A másik részét öreg, kor­hadt oldalú fákból állítófc.uk ősz sze, amellyel 3200 forint megta­kar! fást ér {fűnk el. Sínkében 70 má eres d szn óhizlald át épite' tünk majd ké keverő istálló', az egyik 14, a mázlik 24 méter hosz SZü. A s&poäöm istáén két f^épü­7—3 meg tet átalakit'Otiéunk. amellyel ezer for in o: cakari oltunk Az elmondott anyagokból felépi tettük a barnaki iroda te éjét is. Munkánkban nagy segítségünkre volt Losner Lajos főagronómus. Póerfi Salamon gazdasági igaz gató, és Barnakon. Szommer La- jo^ főagronómus. Mi. a pöiöskei állami gazdaság dolgozói, népidemokráciánka! vi­rágzóvá úgy tehe jük ha jobban do gozunk Ezért felajánljuk, hogv építkezésünknél a mal «r hullást 5 százalékról 2 százalékra esö-kis^tM, Egged- László láspontja mellett, A török ural­kodó körök az angol gyarmatosí­tók oldalára álltak az egyiptomi kérdésben. Nem rettennek vissza nyílt fenyegetésektől sem az angol-amerikai gyarmatosítókkal . szembeszálló közép- és közelkeleti 'országokkal szemben A török reakciósok valóságos csendőri buzgalommal támad'ak Iránra. Amikor az iráni kormány elhatározta az abadani angol sz k- értők kiutasításár az országból, a török reakció hatalmas lármát csapott. A török reakciósok dur­ván és -makacsul „ajánlgatták" az iráni kormánynak, hogy hagyja abba az ellenállásit és feljesí se Anglia követeléseit. Az angol­amerikai háborús gyújtogatok tö­rök kiszolgálói ugyanígy feryege- •tésekkel támadtak Szíriára is. A török kormány magatartásait a Közel- és Közép-Kelet országai­nak haladó közvéleménye növekvő felháborodással fogadja.. Küfenö- 'en nagv az angol beavatkozók és gyarmatosítók ellen harcrakelt egyiptomi dolgozók felháborodása. Az egyiptomi gyűléseken és tö­meg* üni'etéaeken a török kormá-y eljárását az egviptemi nép hátba­támadásaként bélyegezték meg. Tö­rökellenes beszédek hangzottak el Libanonban, Szíriában. Szudánban és más országokban is. Az angol-amerikai háborús gyúj­togatok háborús terveivel szemben Közel- és Közép-Keler népei ellen­állásit fejtenek ki. E népek el ö- kélt szándéka, hogy megszabadul­janak az évszázados elnyomártóí, A népek egyre növekvő hatalmas mozgalmát sem Anglia és Amerika imperialistái, sem az imperialisták •örök cinkostársai nem tar óz .át­hat ják fel. *r>*» tiMfettíi eaeaeftií««® PÁRTÉPITÉS Útmutatást nyújt a mind&R??apS párimynkábsss Fasáffi#p, mz- frbx 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents