Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

A uemzetkfei élet nagy eseménye lesz EsaoszkYai nemzetközi gazdasági értekezlet d( 'i^SÄ®asi«Äsra aa&rs* iMfeíteaa yiosat^sjóa va© anoai: & nerosoet- közj gazdaság értekezletnek, amely április 8.» és 10-e 'közölt tar:* * 1]« tanácskozásait Moszkvá­iba©. Az értekezleten közgazdá­szok. »«fly iparosok, roezógazda- sági szakembereik, kereskedők, mérnökök, szaksaervezeitá és ssö- veikezeti funkcionáriusok vesz. Bek részi a világ mi idea tájáról. A résztvevők nagy várakozással • néznek a vita elé, amelynek leg­főbb napirendi pontja „Lehető. ségek keresése az emberek élef- körülményeinek megjavítására, a különböző országok és különböző rendszerek békés Együttműködés e révén, az összes országok közötti gazdasági kapcsolatok meg jav i- tásg segítségével“ Az értekezle­tei a® előzetes feltevés szerint náhanytucat ország 4—800 képvi­selője fog rész, venni _ A világ- sai'ó különös nyomatékka! hang­súlyozza az értekezlet jelentőségét a mai helyzetben, amikor a tőkés országok többsége az USA által óik ált gazdasági politika vasgyá­rul ében fulladozik. Harriman, az úgynevezett .,Köl­csönös Biztonsági Hivatal” veze . tője az uj észté időben még ®zü kebb korlátok közé akarja szorí­tani a nemző közi kereskedelmet. Természe esen ezt a szándékát is a már szólammá vált „stratégiai szüksége'ség” jelszavával igyek­szik takarni. Harriman hivatala újabb jegyzékben sorolta fel azo. kát aiz árucikkeket, amelyeket tilos a dem okra ik us táborhoz tartozó országokba szállítani. 2'äbb, mint 300 cikk szerepel ezen a lisfán amelyet: az a fenyegetés kíséri: ha valamelyik ország nem tesz eleget a parancsnak, akkor minden gazdasági segítséget be­tűméinek az illető ország, felé. Az angliai helyzet fanulwágos megismerni most, özelgő moszkvai értekezlet 6-ő £. hogy az USA gazdasági diktatúrája következtében milyen a helyzet a nyugati államokban, ri iondoii lapok sokat foglalkoz­nak azzá! á memoraindummal. amelyet több kereskedelmi szer­vezet nyuj'att át, az angol keres­kedelemügyi mmisz: érnék. Ebben élese© tiltakoztak Harrimanék tilalmi Esté ja ollem és rámutat, •ak, hogy az amerikai nyomást, amely a Kelettel való kereske­delem leszűkítését követeli, egyáltalán nem stratégiai szüksé­gességek diktálják — mint ahogy az USA-ba t hangozta ják —, ha­ntra az amerikai gyárosok és bankárok érdekei, akik Anglia gazdaság] és pénzügyi romlám. ból dúsan profitálnak A memo­randum rámutat arra is, hogy Anglia az USA parancsára a ko­rábbi export ©gytiizedére csök­kentette a Szovjetunióba és a ke­lé európai országokba irányuló kivitelét olyaa cikkekből, ame. l.yek számára nyugaton nem tud piacot találni, s ennek következ- ményeképen lecsökkent a kelet­ről jövő behozatal is olyan áruk­ból, amelyekre viszont Angliának nékülözhete/ólenül szüksége van. Az angol kereskedelmi szerve­ző ok egyre határozott abban ki. vánják. hogy a kormány helyez­kedjék szembe az amerikai pa­rancsuralmi politikával és szükségesnek tartják, hogy az an­gol kereskedelmi élet képviselői rész vegyenek a moszkvai érte­kezzen. Általában az angol tár. sadalom legkülönbözőbb rétegei­ben erősödik a hangulat_ hogy a kereskedelmi kapcsolatot nem csökkenteni, hanem erősíteni kell a Szovjetunióval és a népi demo­kratikus országokkal,y Hoeyars Jáíja Amerika? Figyelemreméltó az a cikk. amelyet a Christian Science Mo­nitor“ című tekintélyes) amerikai lap közöl. K©7-elés né ki'tl beis­meri az USA fél függő európai országok gazdasági heíyzo'ét. A 'öbbi közűét a következőiket mondja: „Az USA valamennyi európai szövetségesét igen érzékenyen érm&fte & keled és nyugat között kialakult gazdasági blokád. En­nek a blokádnak következménye mai függésük az amerikai gazda­sági segítségtől. Ha a sorompókat eltávolítanák és az európai or­szágok iparcikkeinek áramlása — cserébe a nyersanyagokért — új­ból megindulhatna kelet felé, ak­kor Nyugat-Európa minden való­színűség szerint rövidesen az amerikai gazdasági segítségtől függetlenül megállna a saját lá­bán>,“ Ez a megállapítás világosan mutatja, mi len no a következ­ménye. ha kelet és nyugat között megélénkülne a kereskedelmi kap. csolat. Az USA ban -természetesen fáznak ettől a lehetőségtől, vi­szont -az amerikai gazdasági el-, nyomás alat't nyögő európai or­szágokban — ahogy az angliai helyzetből már lált'ttufc — egyre erősebb a vágy a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésére,. Francia vélemény Ez a hangulat uralkodik Fran­ciaországban is, ahol a vállalko­zók lapja, a „Lés Echo“ már ja­nuárban megállapította, hogy kelet és nyugat közötti kapcso­latok megbontása bizonytalansá­got jelent Franciaország szá. mára“, A moszkvai értekezletről vi­szont ezeken irta: ,„Kétségtelen, hogy a nyugati és keleti gazdasági vezetők sze­mélyes találkozása élénk érdeklő­dést vált ki Nagy-Britanniában, Nyugat Németországban és Fran­ciaország széles köreiben Érdekesen nyilatkozott meg a francia ipar és kereskedelem több vezető egyénisége. R. Reynal egyik nagy francia bőrgyár igaz­gatója szükségesnek tartja a nyu­gat és kelet közötitd árucsere ki- terjesztését. Paul Panhard, égy nagy traktorgyár vezetője felve látszott Arankába i® és & &New York Times'“ —. annak leszöge­ző se után hogy a nyugateurópai országokban a közgazdászok _ és az üzleti világ köreiben egyaránt elismerik a nemzetközi gazda sági értekezlet összehívásának szükségességét — január 13-i számában a következőiket irta: ,,EgyeS amerikai körök uqy vé. lik, hogy az USA komoly hibát köveit el, ha nem segiü elő, hogy képviselői részivegyenek ezen az értekezleten.“ Ez a kijelentés már arra mutat, hogy az Egyesült Államokban is felfigyeltek a moszkvai értekezlet hatalmas jelentőségére, amely a nyugat és kelet kereskedelmi kap- > csőlátóinak felélesz’ését és fejlesz-1 fősét tűzte ki feladat iául I A Pravda cikke Szfáiín elvtárs 1946 február 94 történelmi jelentőségű beszédéről Moszkva» Valamenyi szovjet lap nagy cikkben foglalkozik I. V. Sztálin elvtáre, a moszkvai Sztálin választókerület válaeztói gyűlésén 1946 február 9-én tartott beszédével. A Pra vda vezércikke a lobbi között Írja: — A szovjet emberek hatalmas lelkesedéssel fogadták a kom munizmus építésének azt a nagyszabású programmját, ame. lyet Sztálin elv'árs vázolt fel 1946 február 9-i történő mi be- szédébem I» V» Sztálin ezt rnon. do'ta a párt hosszúlejáratú raunkatervéről: «... a párt elhatározta, hogy megszervezi, a népgazdaság Nálunk az újságírás is becsület és dicsőség dolga lett Befejeződött az uj sági főiskola első tanfolyama, Szombaton délelőtt tartották meg a Művészeti- Szövetségek Há­zában a népművelési minisztérium ujságiróirkolájának évzáró ünne­pélyét. Az ünnepségen resztvettek MUOSz, a magyar sajtó és a Szovjetunió, valamint a többi ba­ráti állam sajtójának magyaror­szági képviselői is. Az ünnepségen Mihályit Ernő, népművelési mi­niszterhelyettes köszöntött© a tan­folyamról kikerülő 86 fiatal újság­íróit. — Az ifjú újságírók különböző munkahelyekre fognak kerülni, de a lehetőségek egyformák lesznek számukra, bárhova kerüljenek is. A magyar kulíurforradalom fejlő­dése eljutott odáig, hogy a ré­gebbi egészségtelen budapesti ltul- turkoncentráció helyett egységesen fejlődik az egész ország kulturá­lyozta, hogy a magyar sajtó olva­dói igényesek és mind igényeseb­bek. lesznek, mert a nép politikai és kulturális fejlődése törvénye a szocializmus építésének. Az iskolát elvégzett hallgatók nevében Henczi Árpádné mondott köszönetét a pártnak szerető gon­doskodásáért. Az ünnepséget kultúrműsor fe­jezte be. 3 népi detnoVi'aíikus oíszá^ból Csehszlovákiában a Sumperki oxigéngyár dolgozói vállalták, hogy ezévi tervüket májúé 1-re teljesítik és ez év végére befeje zik az ötéves tervben kitűzött termelési előirányzatot. * Bulgáriában a Ruszéi „Georgi Dimitrov* mezőgazdasági gép­gyárban százával állítják elő az uj traktorokat, cséplőgépeket és egyes mezőgazdasági gépeket. Az 1948 évihez viszonyítva a mező gazdasági gépgyártás hatszoro­sára emelkedett ★ Albániában évről évre növeke­dik a takarékpénz ári fiókok száma. Az elmu t évben számuk 50 százalékkal emelkedett 1950- hez képest 1951-ben már négy­szer annyi pénzt ’ helyeztek el takarékbetétben, mint az előző évben. A munkások jövedelme 1951 ben az előző évihez képest 13 százalékkal eme kedett. ujafob hatalmas fellendítését Ez lehetővé tenné számunk­ra, horjv iparunk sziovona lát a háború előtti színvonal aak háromszorosára emel­jük-“ “ A szovjet embereket a há­ború utánj ötéve« terv teljesíté­séért vivo't harcban a Bolsevik Párt vezette és lelkeátette. A kommunizmus építésének sztáli­ni programmja a szovjet nép egész életének és harcának alap­jává vált­— A szovjet nép 1951 ben je-> tentösen fellendítette szocialista gazdaságát és kultúráját. Iparunk termelése kétszer® sea felülmúlta a háború elüt t? 1940 es év termelését A kommunizmus anyagi'technb kai alapjának megteremtéséért vívott harcban a Bolsevik Párt gigantikus építkezést boníakoz. tat ki- A technika szüntelen fej­lesztésének poétikáját folytatja, szervezi és irányítja az egész nép szocialista munkaversenyét az uj termelési sikerek elérésé-* re* — A Szov jet unió népgazd asá­ga elsőrendű technikával rendel­kezik. Minden nehéz munkafo^ iyamatot gépesítenek és egész sor iparág összefüggő gépesitér se valósul meg. A kommuniz­mus anyagi-techníkaű alapja megteremtésének legfontosabb feltétele a népgazdaság villamo­sítása. A világ legnagyobb vizá- erőműveinek, csatornáinak és öntözőrendszereinek megépítése még jobban, még halaim asab- bam fellendíti az ország terme­lőerőit. — Az ipar és mezőgazdaság sikeres fejlődése a’apján ál landóan növekszik a doloo zók anyagi JéUte és kultu rája. — Szüntelenül növekednek éá erősödnek a szocialista társada- lom mozgató érői: az erkölcsi- politikai egység, a Szovjetunió népeinek barátságai e a szovjet hazafisAg* — A szovjet nép békés a’ko- tómunkát végez, szilárdan és következetesen harcol a békéért. A Szovjetunió a békéért ós a nemzetközi biztonságért vivo't harc élén halad — állapítja meg befejezésül a Pravda vezércik­ke­— A KOREAI NÉPI Demokra­tikus Köztársasáq rendkívüli kö­vete és meghatalmazott miniszte­re Lim He, átnyújtotta megbízó- levelét Moszkvában Suernyik elv­társnak. 4 Tra-pArnar, 1952 febr- i9 A z orosz költészet legragyo. x góbb alakja, Alekszandr Puskin HŐ évvel ezelőtt halt meg. 1837 február 10-én egy, a reak­ciós körök állal felbérelt idegen kalandor kardjálól halálrasebe-- ve, párbajéban vesztette életét. Az uj orosz irodalom megte remlője 1799 június 6 án szüle­tett Moszkvában . Puskin egé3Z életét és munkásságát a cári ön­kényuralom elleni harc szolgála­tába állította. A rendkívül nagy műveltségű és igen széles látókörű költő szó ros kapcsolatot tartott a dekab­ristákkák akik az abszolutizmus és a jobbágyok elnyomása ellen fellázadtak. Illegálisan, kézirat­ban terjesztett politikai költe­ményei nagyban elősegítették a forradalmi eszmék propagálását. Romantikus költői elbeszéléseinek hősei erős, bátor, szabadságsze- r&tő emberek. Lírai költeményei, prózai müvei és történelmi drá­mái mélyenszántó emberi gondo latokat és érzéseket fejeznek ki. Puskin sokoldalú irodalmi te­vékenysége nemcsak az orosz, de a világirodalom szempontjából is igen jelentős. Népi elemekkel gazdagiiotini, mindenki számára élvezhetővé tette, s mintegy ujjá- teremtetílo az orosz irodalmi nyelvet. Klasszikussá vált müvei, ben nyíltan ét bátran elítélte a rpluklíL, a szabadság., a haladás, a béke kcMtííju feudális erkölcsöket és szokáso­kat, az aljasságot és az emberi méltóság megcsúfolását. Mélyre­hatóan tanulmányozta az orosz nép éleiéf és szokásait. Amikor hozzálátott a- orosz paraszfláza dás vezéréről. Pugacsovról ter­vezett époszának megírásához, postakocsin beutazta azokat a vidékeket, ahol annakidején Pu- gacsov csapatai jártak, hogy összegyűjtse a nép körében Puga­csovról fenmiaradt történetekét­Puskin szivvel-lélekkel szc­1 reite hazáját, de pontosan meglát/a az ellentéteket I. Miklós cár csendőr államának érdekei és a nép érdekei között. A feudális cári birodalom ellen irányuló qyülőle-te azonban nem tente él­né ~ övé az Angliában és USA ban felfejlődő kapitalista rendszerrel szemben. ,,Ha elolvassulz az an­gol gyárimunkások panaszait, égnek áll hajunk a borzalomtól Azt gondolnék, a fáraók pirami­sai épülnek... nem erről: csupán Smith lít posztójáról vagy John­son ur tűiről van szó“ — irta annak’dején. ■ 1820 tavaszán, amikor illegáli­san terjesztett, forradalmi szel­lemű versei a kormány kezébe kerültek, Dél.Oroszorszdgba szám­űzték, ahol szoros kapcsolatba került a dekabristák tifkos „Déli Szövetség“-ériek tagjaival. Szám üzelése utolsó két esztendejét Mihajlovszkoje falucskában töl­tötte, aboi elkezdte' az „Anyegin“ megírását és befejezte ,,Borisz Godunov“ című történelmi drá­máját. Ugyanakkor számos f°r. radalmi verset is irt­I. Miklós cár, hogy a maga ok dalára állítsa a tömegek körében nagy népszerűségnek örvendő költőt, 1828-ban udvari költőjévé akarta ldnevCzni. Puskin azon­ban visszautasítótJa a cári ke­gyel és továbbra is hű maradt a szabadság eszméjéhez_ C zigoru renelőn felügyelet alá ^ helyezték s minden müvét cenzúrának vetették alá. Méq ma. gánleveleiről is jelentést t^tek a cárnak. Puskin mindezek ellenére továbbra rs a nép ügyét szol gálta. Érdeklődéssel tanulmá­nyozta a parasztforraftotmakait, eposzi irt a Pugacsov-lázadásről és megulkO\tta .,A kapitány lánya“ cimü müvét. Kiadta a ,,Körtárs“ cimü, haladószellemü folyóiratot, qmelynek munkatár­sává Bjebnszkijt is meghívta. A hivatalos körök, a kormány és az udvar növekvő gyűlölettel szemlélték a költő forradalmi magatartását s mivel más eszköz­zel nem tudták icférifeni útjáról, a cári katonai szolgálatba lépett I-leckeren.D' A’Uhes nevű, idegen származású kalandorral párbaj­ban megölték. Az orosz nép nagy költőjének holttestét a cári kormány, attól tartva, hogy temetése politikai jellegű tüntetéssé válik, titokban, éjtszalsa hántoltat,ta el. A Szovjetunió írói Puskin mű­veit a költői lendület kiapadha­tatlan forrásának, s a költőt az orosz költészet világitó napjának tekintik. A szovjet nép szereti, nagyrabecsiüi és 76 nyelven ol. vassa Puskin költői alkotásait, amelyek a szovjet- ha-lalom nun. den évében akkora példányszám ban jelennek meg, mint megszü­letésüktől a cári hatalom buká­sáig összesen. Duskin emlékét a Szovjet x unió határain túl is ke, qyclatiei őrzi a béke, a demo­krácia és a haladás mfnd'm híve

Next

/
Thumbnails
Contents