Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

A uemzetkfei élet nagy eseménye lesz

EsaoszkYai nemzetközi gazdasági értekezlet

d( 'i^SÄ®asi«Äsra aa&rs* iMfeíteaa yiosat^sjóa va© anoai: & nerosoet- közj gazdaság értekezletnek, amely április 8.» és 10-e 'közölt tar:* * 1]« tanácskozásait Moszkváiba©. Az értekezleten közgazdászok. »«fly iparosok, roezógazda- sági szakembereik, kereskedők, mérnökök, szaksaervezeitá és ssö- veikezeti funkcionáriusok vesz. Bek részi a világ mi idea tájáról. A résztvevők nagy várakozással • néznek a vita elé, amelynek legfőbb napirendi pontja „Lehető. ségek keresése az emberek élef- körülményeinek megjavítására, a különböző országok és különböző rendszerek békés Együttműködés e révén, az összes országok közötti gazdasági kapcsolatok meg jav i- tásg segítségével“ Az értekezletei a® előzetes feltevés szerint náhanytucat ország 4—800 képviselője fog rész, venni _ A világ- sai'ó különös nyomatékka! hangsúlyozza az értekezlet jelentőségét a mai helyzetben, amikor a tőkés országok többsége az USA által óik ált gazdasági politika vasgyárul ében fulladozik.

Harriman, az úgynevezett .,Kölcsönös Biztonsági Hivatal” veze . tője az uj észté időben még ®zü kebb korlátok közé akarja szorítani a nemző közi kereskedelmet. Természe esen ezt a szándékát is a már szólammá vált „stratégiai szüksége'ség” jelszavával igyekszik takarni. Harriman hivatala újabb jegyzékben sorolta fel azo. kát aiz árucikkeket, amelyeket tilos a dem okra ik us táborhoz tartozó országokba szállítani. 2'äbb, mint 300 cikk szerepel ezen a lisfán amelyet: az a fenyegetés kíséri: ha valamelyik ország nem tesz eleget a parancsnak, akkor minden gazdasági segítséget betűméinek az illető ország, felé.

Az angliai helyzet

fanulwágos megismerni most, özelgő moszkvai értekezlet

6-ő £. hogy az USA gazdasági diktatúrája következtében milyen a helyzet a nyugati államokban, ri iondoii lapok sokat foglalkoznak azzá! á memoraindummal. amelyet több kereskedelmi szervezet nyuj'att át, az angol kereskedelemügyi mmisz: érnék. Ebben élese© tiltakoztak Harrimanék tilalmi Esté ja ollem és rámutat, •ak, hogy az amerikai nyomást, amely a Kelettel való kereskedelem leszűkítését követeli, egyáltalán nem stratégiai szükségességek diktálják — mint ahogy az USA-ba t hangozta ják —, hantra az amerikai gyárosok és bankárok érdekei, akik Anglia gazdaság] és pénzügyi romlám. ból dúsan profitálnak A memorandum rámutat arra is, hogy Anglia az USA parancsára a korábbi export ©gytiizedére csökkentette a Szovjetunióba és a kelé európai országokba irányuló kivitelét olyaa cikkekből, ame. l.yek számára nyugaton nem tud piacot találni, s ennek következ- ményeképen lecsökkent a keletről jövő behozatal is olyan árukból, amelyekre viszont Angliának nékülözhete/ólenül szüksége van.

Az angol kereskedelmi szervező ok egyre határozott abban ki. vánják. hogy a kormány helyezkedjék szembe az amerikai parancsuralmi politikával és szükségesnek tartják, hogy az angol kereskedelmi élet képviselői rész vegyenek a moszkvai értekezzen. Általában az angol tár. sadalom legkülönbözőbb rétegeiben erősödik a hangulat_ hogy a kereskedelmi kapcsolatot nem csökkenteni, hanem erősíteni kell a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal,y

Hoeyars Jáíja Amerika?

Figyelemreméltó az a cikk. amelyet a Christian Science Monitor“ című tekintélyes) amerikai lap közöl. K©7-elés né ki'tl beismeri az USA fél függő európai országok gazdasági heíyzo'ét. A 'öbbi közűét a következőiket mondja:

„Az USA valamennyi európai szövetségesét igen érzékenyen

érm&fte & keled és nyugat között kialakult gazdasági blokád. Ennek a blokádnak következménye mai függésük az amerikai gazdasági segítségtől. Ha a sorompókat eltávolítanák és az európai országok iparcikkeinek áramlása — cserébe a nyersanyagokért — újból megindulhatna kelet felé, akkor Nyugat-Európa minden valószínűség szerint rövidesen az amerikai gazdasági segítségtől függetlenül megállna a saját lábán>,“

Ez a megállapítás világosan mutatja, mi len no a következménye. ha kelet és nyugat között megélénkülne a kereskedelmi kap. csolat. Az USA ban -természetesen fáznak ettől a lehetőségtől, viszont -az amerikai gazdasági el-, nyomás alat't nyögő európai országokban — ahogy az angliai helyzetből már lált'ttufc — egyre erősebb a vágy a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésére,.

Francia vélemény

Ez a hangulat uralkodik Franciaországban is, ahol a vállalkozók lapja, a „Lés Echo“ már januárban megállapította, hogy kelet és nyugat közötti kapcsolatok megbontása bizonytalanságot jelent Franciaország szá. mára“,

A moszkvai értekezletről viszont ezeken irta:

,„Kétségtelen, hogy a nyugati

és keleti gazdasági vezetők személyes találkozása élénk érdeklődést vált ki Nagy-Britanniában, Nyugat Németországban és Franciaország széles köreiben

Érdekesen nyilatkozott meg a francia ipar és kereskedelem több vezető egyénisége. R. Reynal egyik nagy francia bőrgyár igazgatója szükségesnek tartja a nyugat és kelet közötitd árucsere ki- terjesztését. Paul Panhard, égy nagy traktorgyár vezetője felve

látszott Arankába i® és & &New York Times'“ —. annak leszögező se után hogy a nyugateurópai országokban a közgazdászok _ és az üzleti világ köreiben egyaránt elismerik a nemzetközi gazda sági értekezlet összehívásának szükségességét — január 13-i számában a következőiket irta:

,,EgyeS amerikai körök uqy vé. lik, hogy az USA komoly hibát köveit el, ha nem segiü elő, hogy képviselői részivegyenek ezen az értekezleten.“

Ez a kijelentés már arra mutat, hogy az Egyesült Államokban is felfigyeltek a moszkvai értekezlet hatalmas jelentőségére, amely a nyugat és kelet kereskedelmi kap- > csőlátóinak felélesz’ését és fejlesz-1 fősét tűzte ki feladat iául I

A Pravda cikke

Szfáiín elvtárs 1946 február 94 történelmi jelentőségű beszédéről

Moszkva» Valamenyi szovjet lap nagy cikkben foglalkozik I. V. Sztálin elvtáre, a moszkvai Sztálin választókerület válaeztói gyűlésén 1946 február 9-én tartott beszédével.

A Pra vda vezércikke a lobbi között Írja:

— A szovjet emberek hatalmas lelkesedéssel fogadták a kom munizmus építésének azt a nagyszabású programmját, ame. lyet Sztálin elv'árs vázolt fel 1946 február 9-i történő mi be- szédébem I» V» Sztálin ezt rnon. do'ta a párt hosszúlejáratú raunkatervéről:

«... a párt elhatározta, hogy megszervezi, a népgazdaság

Nálunk az újságírás is becsület és dicsőség dolga lett

Befejeződött az uj sági főiskola első tanfolyama,

Szombaton délelőtt tartották meg a Művészeti- Szövetségek Házában a népművelési minisztérium ujságiróirkolájának évzáró ünnepélyét. Az ünnepségen resztvettek MUOSz, a magyar sajtó és a Szovjetunió, valamint a többi baráti állam sajtójának magyarországi képviselői is. Az ünnepségen Mihályit Ernő, népművelési miniszterhelyettes köszöntött© a tanfolyamról kikerülő 86 fiatal újságíróit.

— Az ifjú újságírók különböző munkahelyekre fognak kerülni, de a lehetőségek egyformák lesznek számukra, bárhova kerüljenek is. A magyar kulíurforradalom fejlődése eljutott odáig, hogy a régebbi egészségtelen budapesti ltul- turkoncentráció helyett egységesen fejlődik az egész ország kulturályozta, hogy a magyar sajtó olvadói igényesek és mind igényesebbek. lesznek, mert a nép politikai és kulturális fejlődése törvénye a szocializmus építésének.

Az iskolát elvégzett hallgatók nevében Henczi Árpádné mondott köszönetét a pártnak szerető gondoskodásáért.

Az ünnepséget kultúrműsor fejezte be.

3 népi detnoVi'aíikus oíszá^ból

Csehszlovákiában a Sumperki oxigéngyár dolgozói vállalták, hogy ezévi tervüket májúé 1-re teljesítik és ez év végére befeje zik az ötéves tervben kitűzött termelési előirányzatot.

*

Bulgáriában a Ruszéi „Georgi Dimitrov* mezőgazdasági gépgyárban százával állítják elő az uj traktorokat, cséplőgépeket és egyes mezőgazdasági gépeket. Az 1948 évihez viszonyítva a mező gazdasági gépgyártás hatszorosára emelkedett ★

Albániában évről évre növekedik a takarékpénz ári fiókok száma. Az elmu t évben számuk 50 százalékkal emelkedett 1950- hez képest 1951-ben már négyszer annyi pénzt ’ helyeztek el takarékbetétben, mint az előző évben. A munkások jövedelme 1951 ben az előző évihez képest 13 százalékkal eme kedett.

ujafob hatalmas fellendítését Ez lehetővé tenné számunkra, horjv iparunk sziovona lát a háború előtti színvonal aak háromszorosára emeljük-“

“ A szovjet embereket a háború utánj ötéve« terv teljesítéséért vivo't harcban a Bolsevik Párt vezette és lelkeátette. A kommunizmus építésének sztálini programmja a szovjet nép egész életének és harcának alapjává vált— A szovjet nép 1951 ben je-> tentösen fellendítette szocialista gazdaságát és kultúráját.

Iparunk termelése kétszer® sea felülmúlta a háború elüt t? 1940 es év termelését

A kommunizmus anyagi'technb kai alapjának megteremtéséért vívott harcban a Bolsevik Párt gigantikus építkezést boníakoz. tat ki- A technika szüntelen fejlesztésének poétikáját folytatja, szervezi és irányítja az egész nép szocialista munkaversenyét az uj termelési sikerek elérésé-* re*

— A Szov jet unió népgazd asága elsőrendű technikával rendelkezik. Minden nehéz munkafo^ iyamatot gépesítenek és egész sor iparág összefüggő gépesitér se valósul meg. A kommunizmus anyagi-techníkaű alapja megteremtésének legfontosabb feltétele a népgazdaság villamosítása. A világ legnagyobb vizá- erőműveinek, csatornáinak és öntözőrendszereinek megépítése még jobban, még halaim asab- bam fellendíti az ország termelőerőit.

— Az ipar és mezőgazdaság sikeres fejlődése a’apján ál landóan növekszik a doloo zók anyagi JéUte és kultu

rája.

— Szüntelenül növekednek éá erősödnek a szocialista társada- lom mozgató érői: az erkölcsi- politikai egység, a Szovjetunió népeinek barátságai e a szovjet hazafisAg*

— A szovjet nép békés a’ko- tómunkát végez, szilárdan és következetesen harcol a békéért. A Szovjetunió a békéért ós a nemzetközi biztonságért vivo't harc élén halad — állapítja meg befejezésül a Pravda vezércikke— A KOREAI NÉPI Demokratikus Köztársasáq rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere Lim He, átnyújtotta megbízó- levelét Moszkvában Suernyik elvtársnak.

4

Tra-pArnar, 1952 febr- i9

A z orosz költészet legragyo. x góbb alakja, Alekszandr Puskin HŐ évvel ezelőtt halt meg. 1837 február 10-én egy, a reakciós körök állal felbérelt idegen kalandor kardjálól halálrasebe-- ve, párbajéban vesztette életét.

Az uj orosz irodalom megte remlője 1799 június 6 án született Moszkvában

. Puskin egé3Z

életét és munkásságát a cári önkényuralom elleni harc szolgálatába állította.

A rendkívül nagy műveltségű és igen széles látókörű költő szó ros kapcsolatot tartott a dekabristákkák akik az abszolutizmus és a jobbágyok elnyomása ellen fellázadtak. Illegálisan, kéziratban terjesztett politikai költeményei nagyban elősegítették a forradalmi eszmék propagálását. Romantikus költői elbeszéléseinek hősei erős, bátor, szabadságsze- r&tő emberek. Lírai költeményei, prózai müvei és történelmi drámái mélyenszántó emberi gondo latokat és érzéseket fejeznek ki.

Puskin sokoldalú irodalmi tevékenysége nemcsak az orosz, de a világirodalom szempontjából is igen jelentős. Népi elemekkel gazdagiiotini, mindenki számára élvezhetővé tette, s mintegy ujjá- teremtetílo az orosz irodalmi nyelvet. Klasszikussá vált müvei, ben nyíltan ét bátran elítélte a

rpluklíL,

a szabadság., a haladás, a béke kcMtííju

feudális erkölcsöket és szokásokat, az aljasságot és az emberi méltóság megcsúfolását. Mélyrehatóan tanulmányozta az orosz nép éleiéf és szokásait. Amikor hozzálátott a- orosz paraszfláza dás vezéréről. Pugacsovról tervezett époszának megírásához, postakocsin beutazta azokat a vidékeket, ahol annakidején Pu- gacsov csapatai jártak, hogy összegyűjtse a nép körében Pugacsovról fenmiaradt történetekétPuskin szivvel-lélekkel szc1 reite hazáját, de pontosan meglát/a az ellentéteket I. Miklós cár csendőr államának érdekei és a nép érdekei között. A feudális cári birodalom ellen irányuló qyülőle-te azonban nem tente élné ~ övé az Angliában és USA ban felfejlődő kapitalista rendszerrel szemben. ,,Ha elolvassulz az angol gyárimunkások panaszait, égnek áll hajunk a borzalomtól Azt gondolnék, a fáraók piramisai épülnek... nem erről: csupán Smith lít posztójáról vagy Johnson ur tűiről van szó“ — irta annak’dején. ■

1820 tavaszán, amikor illegálisan terjesztett, forradalmi szellemű versei a kormány kezébe kerültek, Dél.Oroszorszdgba száműzték, ahol szoros kapcsolatba került a dekabristák tifkos „Déli Szövetség“-ériek tagjaival. Szám üzelése utolsó két esztendejét Mihajlovszkoje falucskában töltötte, aboi elkezdte' az „Anyegin“ megírását és befejezte ,,Borisz Godunov“ című történelmi drámáját. Ugyanakkor számos f°r. radalmi verset is irtI. Miklós cár, hogy a maga ok dalára állítsa a tömegek körében nagy népszerűségnek örvendő költőt, 1828-ban udvari költőjévé akarta ldnevCzni. Puskin azonban visszautasítótJa a cári kegyel és továbbra is hű maradt a szabadság eszméjéhez_

C zigoru renelőn felügyelet alá ^ helyezték s minden müvét cenzúrának vetették alá. Méq ma. gánleveleiről is jelentést t^tek a cárnak. Puskin mindezek ellenére továbbra rs a nép ügyét szol gálta. Érdeklődéssel tanulmányozta a parasztforraftotmakait,

eposzi irt a Pugacsov-lázadásről és megulkO\tta .,A kapitány lánya“ cimü müvét. Kiadta a ,,Körtárs“ cimü, haladószellemü

folyóiratot, qmelynek munkatársává Bjebnszkijt is meghívta.

A hivatalos körök, a kormány és az udvar növekvő gyűlölettel szemlélték a költő forradalmi magatartását s mivel más eszközzel nem tudták icférifeni útjáról, a cári katonai szolgálatba lépett I-leckeren.D' A’Uhes nevű, idegen származású kalandorral párbajban megölték.

Az orosz nép nagy költőjének holttestét a cári kormány, attól tartva, hogy temetése politikai jellegű tüntetéssé válik, titokban, éjtszalsa hántoltat,ta el.

A Szovjetunió írói Puskin műveit a költői lendület kiapadhatatlan forrásának, s a költőt az orosz költészet világitó napjának tekintik. A szovjet nép szereti, nagyrabecsiüi és 76 nyelven ol. vassa Puskin költői alkotásait, amelyek a szovjet- ha-lalom nun. den évében akkora példányszám ban jelennek meg, mint megszületésüktől a cári hatalom bukásáig összesen.

Duskin emlékét a Szovjet

x unió határain túl is ke, qyclatiei őrzi a béke, a demokrácia és a haladás mfnd'm híve