Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

Vonja le a tanulságot a Ruhagyár termelési értekezletéből a pártszervezet és az űb.

& Búhxgyér termelési érteke»- Set« — amelynek felad a-a íer.t Waia aa eddigi eredményük megbeszélése s a- további tennivalók metgjelöléso — csali részben sikerűm Mondhatnánk, maga az ér;ekez- let jó leüt volna, ha azon teljes számban megjelennek azok a do., gozók. akik.iek a részére előkészítették. A meghatározás, hogy ^előkészítették" nera fed. a valóságot, mert éppen az volt »z értekezlet legnagyobb hiányossága. hogy nem készítették elő. Az üb’ vezetősége, a szakszervezeti aktívák levonhatják a tanulságot mit jelent és miit von maga után. ha a dolgozókat készületien ül vi. szik értekezletre. Az értekezletet :féi3 3.ra hirdették s már jóval túllépték a meghatározott klót, amikor még mindig csak annyi törtéit. hogy a gyár kijáratánál a dolgozók — .ehettek 100—150-e'n —*• türelmetlenül várakoztak... nem •az értekezlet kezdetére, hanem arra. hogy mikor mehetnek haza --- merthogy az ő műszakjuk már Héjám. Nők voltak valamennyien A férfiak az étteremben gvüle- keztek, Ugylátssik, hogy- a szakszervezet őket jobban clőkészitet- te az értekezletreEgyesek valósággal udvaroltak a portásnál hogy csak eresszék ki őket, de voltak olyanok is, akik az ajtó törött üvegén át megléptek s csak az udvarról — min', aki jól végezte do'gát — mosolyogtak vissza, mi tégy jelezvén: ők már biztos helyen vannak — Elképesztő volt az öntuda'hiáiy. nak ez a szemléltető megnyilvánulása.

A hibát helyrehozni nehezebb, mint megelőzni.

.Ezt belátták a Ruhagyárnál is. Rájöttek: erőszakkal nem lehet a dolgozókat értekezletre vinni, ezért- aztán Horváth elv-társ bejelentetne, hogy a termelési értekezlet minden egyes dolgozónak egyformán érdeke s csak az húzódozik aki nem szívesen ve. szí ki a részét épi-ó munkánkból.

— Aki nem akar résztvenni az értekezleten, nem tartjuk visz- sza — mondta Horváth elvtárs & ezzel kinyitották az ajtót. A várakozó tömegnek mindössze 45—50 száza.éka maradt vissza és vett részt az értekezleten. A teremben azonban már előzőleg szép számmal gyülekeztek a férfi dolgozók ég az ömoidatosabb nők úgy, hogy az értekezlete^ megtarthatták.

A beszámolót Bakár Lajos teremmester mondotta el. A Rákosi elv-társ születésnapjára teft felajánlások és teljeskések ismertetésével kezdte. A dolgozók iák mintegy 90 százaléka tett Maján.

. last, ezeknek 27 százaléka már teljesítette is Rákosi elvtársinak tett Ígéretét.

Ezekután

a minőségi munka hiányosságáról,-a selejt növekedéséről beszélt Baikár Lajos. — Nem elég rugalmasak a műszaki vezetők — mondotta. — Ennek tulajdonítható, hogy egy,egy munkadarab 4—5- szörös utat tesz meg fe eslegesen. Gyakran előfordul hogy a hibás ruha darabolt a MEO visszaadja an.iák a dolgozónak, aki a hibát elkövette- A helyetu hol a hibát találta, krétával megjelöli. Mit tesz erre az öntői dadám dolgozó? A jelölésit élfüntötá és a ruha is. inét a MEO-hoz, de, mert a hiba kijavítása nem történt meg. újra és mégegyszer is újra visszakerül a dolgozóhoz.

A beszámolóból kiderül, hogy

o. műit évben. Sztálin elvfárs szü. letésmapjára teljesítették évi tér. vüket, de az 52-es év első hónapjában alaposan lemaradtak. A február havi terv ismerte érénél hangsúlyozta Bakár Lajos, a tervet, csak úgy teljesíthetik, ha a mu lkához való viszony megjavi- tásával uj lendülé'Q* v sznek a termelésbe- A továbbiakban beszélt a kesőmiövésekrőL, igazolatlan mulasztásokról, egyszóval a munkafegyelem súlyos- hiányossá- gairól.

A dolgozók ütó.gy résad válaL ta, hogy részit vesz a 10 perces

mozgalomban de túlnyomó részben megfeledkeznek arról, hogy a vállalás semmit se ér. ha aat nem teljesítik.

Hibája volt a beszámolónak, hogy nem domborodott ki

a párt szerepe.

Nem beszélt Bakár Lajos tarról, mit tent a pártszervezet a hiányosságok megszűnt eléséért*, miben sebiti a pártszervezett, a szakszervezet, hogy a termelés letel hullámzó görbéjét, amiről Gerő elvtárs is beszélt, egyenle. resen emelkedő vonalai helyette, gifsék. Nyilván, nem közömbös a pártszerveze ín-ek a Ruhagyárban mutatkozó laza munkafegyelem. A beszámolókból annak is ki kelleüt volna tűnnie, vájjon törté iti-e valami a munkafegyelem megszilárdításáért s ha igen. miért nem látszanak az eredmények? Kevés szó esett arról is. hogyan harcol a veze őség a selejt csők.* kenitéséént és a termelékenység emeléséért.

A beszámoló során jól dolgozóikról, ső* jólteljesitő szalagokról is beszélt az előadó, de nem kérte határozott formában a dolgozók javaslatait, hogy milyen utóra milyen eszközökkel lebe ne a rosszul telj esi* őket is az élenjárók mögé sorakoztatni.

Az egyik hozzászóló elmondta, hogy az I. számú teremben

nagy a fegyeloietleoség,

Már a műszak lejárja előtt kezdenek öltözködni és Varga Erzsé. bet. valamint Deák Teréz a műszak alatt tanulnak slágereket s ezzel a szalag többi dolgozójának a munkáját is hátráltatják, Si- pog József munkaidő alatt megy le a boltba vásárolni. Az is kitűnt a hozzászólásokból, ^ hogy rosszak az ollók, mert a lakatos nem ért a köszörüléshez. A gond. noikság nem csináltatja meg a tö rö'it ablak okát.

A hozzászólások során tárult fel az a hiányosság is. hogy a technológia nem ad műszaki le írást, s igv sok esetben a szalag vezető nem tudja, mit kezdjen.

Szabó János műszaki vezető hangsúlyozza hozzászólásában, hogy a terv népköztársaságunk törvénye, melynek nem teljesítése vé kés cselekmény — bűntény a dolgozó nép állama, a szocializmus épkése és a béke ellei. ;

— Kezdetben — mondja Szabó János — dicséretet kaptunk Budapestről. Abban az időben

felfigyeltünk pártunk szavára,

g azon az utón haladtunk, amelyet pártiunk kijelölt számunkra — voltak is eredményeink, Gerő elvtárs azt mo rdfa: .,A szocialista iparnak nemcsak mind több és több árut kell termelnie, hanem mind jobb és szebb árut is“. Ami jó volt 1947-ben, az nem jó ma, mert a dolgozók igényével nőtt a szocialista kereskedelem igénye is.

Szabó János rámutatott a művezetők hibáira is, akik nem élnek a minisztertanács által biztosított jogaikkal. Mindent a műhelybizofttságtól várnak.

Utána Vidákovics János szólalt fel. Elmondta., hogy egy-két dolgozó hanyag ég rossz munkája miatt egész nap javítandók kel- lőtt. Hiányzik a társadalmi ellenőrzés. Kifogásolta, hogy a mű. szaiki vezetők neun vizsgál iák meg kellőképpen egye's dolgozók képességei-. s olyan munkára állá 1- iák, ahol nein felelnek meg. A felszólalást Némer Sarolta támasztotta a’á, A szabászaira olyan dolgozót küld ek. akit még a könnyebb munkánál sem tudtak használni. Ahelyett, hogy so. gitejtek volna neki, a szabászá ra küldték Dómján — a szabá- zatról-már kél hónapja kéri a veze'ő éget hogy jav- ,sák meg a gépét, de még mindig nem történt semmi.

Sok hozzászólás hangzott cl. majd Zalai éri Ernő, a városi targes fájgja saámoíBfc be a ReTtree-t'közt helyzetről, a ts^rmelésrol. a további feladatokról. Beszámolójában elmondta: mi épült és mi épül az országban és a megyében. A beszámoló jó volt. értékes volt, csak éppen az voLj a hibája, hogy egy 2 órás értekezlet utál keile tt végig haliga tudok a dolgozóknak. Ha ehhez még azt is hozzászá. miijük, hogy az értekezletet hideg. fű etlen teremben tartó itták, akkor nem bojránkozhatunk meg azon sean hogy a dolgozók ára- dattszerüen hagyták el a termet,

Ebből az értekezletből

a szakszervezet levonhatta a tanulságot»

Alapos előkészítés nélkül nem lehet érdemleges értekezletet tar. tani, A pártszervezet is tanulhatott. Megtanulhatta, milyei súlyos következményekkel jár, ha nem fordítanak kellő gondot a dolgozók politikai nevelésére. Azok a dolgozók, akik az ajtó '.örötij üvegén át illantak el a gyárból, nem régóta dolgoznak szocialista szeMioríban, Nem fia. nu lhal Itták meg. hogy a termelési értekezleten a terv teljesítéséi készítik elő —- amalk a. tervnek a teljesítéséit, amely az ő-életük, az ő feiemellkedésiik útját is egyengeti

Nagy l'ekdaj vár a Ruhagyárban a pártszervezetre. Rá kell vezetnie a dolgozókat, milyen kárt jelent népgazdaságunk számára, a. ruha felesleges vándorlása. mit jelent a laza munkafegyelem. de arra is a pártszer. vezetnek kell me gr tan itta tía a dől. gozókat. hogy abban a gyárban, amely Zalaegerszeg, az egész me. gye és az ország büszkesége, a munkának is olyannak kell lenni, hogy dicséretére váljon a tlolgo z óknak.

<T. E.)

Eredmények és hiányosságok

a szepetneki körzeti kuliurrersenyen

Nem mindennapos esemény volt vasárnap (3-án) Szepetneken, A kora délutáni órákban egym- eu án futottak be a szomszédos községekből a szánkók, amelyekről piros poztsgáfarcu legények és leányok ugráltak le 6 egyenesen a kulturotihonba siettek, hogy felmelegedjenek,

Kulőurversenyre jöttek, hogy bemutassák Szepesinek dolgozóinak, mennyit fejlődtek egy év alattit a szocialista kulturmunká- bam A hatalmas kuliurotthonban azonban csak a hideg kályha és falak fogadták az odaérkező vendégeket,

■— Menjenek a kocsmába addig míg nem lesz meleg — Szólt közbe az egyik jelenlévő —. mindjárt hoznak fáití. — Persze, ha erre vártak volna, akkor este 11-ig kellett volna a kocsmában maradni a vendégeknek, bár az öltözőben ekkor is csak füst volt. Mondták is az e«zteregnyeiek, sorolásiak, hogy jövőre már náluk is meg lehet rendezni a kulturversenyt, mert az idén felépítik a kulturotthontt. — Majd mi megmutatjuk a sze- petnekíeknek jövőre, hogyan kell megszervezni a kultarversenyt ■— mondták a rigyáci DISz fiatalok.

— Megszerveztük ezt mi elég jól, hiszen 300 jegyet eladtunk elővételben -— válaszolt az egyik szepeíneki DISz-tag, — sőt a íárc- csoportunk is részt vesz a versenyen. Molnár Anna tanította be a táncokat 2 hét ala't. Dolgozunk mi, azonban a mi kuli urmunkán- kat nem sokra értékelik itt. legalábbis a tanácsnál nem. A lakosság, az eljönne akár mindennap is a szereplésünkre, dehát hideg ta- rerobe? Kértük, hogy egy kis tüz- revalót adjon a tanács, hogy betudjunk fűteni az előadóterembe, meg az öltözőbe, de egész héten nem tudtak fát szerezni. Vasárnap délután 4 órakor tudtak, biztos,

A hareoló Korea főid lén

„A békés hajnal országa“ ™ iov hívták valamikor Koreát. Ebbe a távo’i, de mégis hosszú ideje a világpolitika központiéban szereplő országba utazott o tavaly augusztusban az MNDSz és az Qrszáoos Békefsmáes nő küldöttsége, hogy átadja a magyar pép ajárdékait Korea hős fiainak A bízo'ts-áa tagjai sze mély esen győződtek meg arról: miként változtatták az amerikai imperializmus rspülőbom bái, hajóápvui, --A békés hajnal országé“-! lángba és vérbe borult csatatérré. Ds meggyőződtek arról is, hogyan harcol, él, dolgozik ma a koreai ember a ’epnegyobb nehézségek között is- A küldöttsén meggyőződött arról, hogy pusztulás és szenvedés kiséri az amerikai imperializmus útját és látta azt is. mHyen óriási áldozatokat hoz a békéért harcoló koreai nén- Erről szól az MNDSz és az Országos Béketanács közös kiadásában meg jelent: „A harcoló

hogy előbb nem is akartak.

Ugylátezik Szepctneken a tanáé:-; :gves lapjainak nem szívügye a kultturmunka. pedig a lakosság örömmel menne a kulturotthonba szórakozni és tanulni. A DISz-fia. .alok pedig fáradságot nem kiméivé a rendőrség DISz-íagjaivaíi együtt szórakoztatva tanítják a dolgozó népet, hogy ezzel is elősegítsék az emberek szocialista álneve lését.

Persze a többi községek is bébi- zonyiíotlták, hogy kullurmunká- jukkal 5s a szocializmus építéséi szolgálják. Nem egyszer jutalmazta tapsviharra! a szépé neki közönség a eormási Szinjátszókat, az esztteregnyeieket és a rigyáci népitánc csoportot, akik bemutatták a magyar nép rég elfelejtett táncait, vagy az emberi mivol ükből kivetkőzött amerikai tőkéseket.

Ezért volt nehéz dolga a biráló- bízotíságnak is, mert legszívesebben mindenegyes csoportot meghívott volna a járási bemutatóra, Végül is a rigyáci és szepetneki népitánc-csopor.ot, a romlási, esz- teregnyei és szépé'neki in -ő csoportot hívták meg a járási bemutatóra, ahol remélhe oleg melegebb fogadtatásban részes! ik majd a „Liliomifi-t', a Magas vendég-et, a Pirulá-t. a Csapó, a debreceni,, a Csalogató és a veszprémi csárdás szereplőit, akik meg is érdemlik a tanácsoktól, hogy nagyobb támogatásban részesítsék őket.

Ez a kulturverseny szolgáljon például arra. hogyan kell biztosítani a közönséget a különböző kulturális rendezvényekre. Szolgáljon azonban intőpéldául a rze- peine ki tanács rossz példája azoknak a tanácsi dolgozóknak, akik a kulturmunkát valami huszad rendű kérdésnek tekintik, vagy a kultur- forradalmat valamilyen újfajta módszer alapján elválasztják a szocializmus építésétől.

TO-r Ferenc

A BECSEHELYI SZABADSÁG TSZCS KULTURGÁRDÁJA december hónapban alakult, Eredmé* nyesen harcol a tszcs fejlesztéséért, Nagy sikert aratott Sztálin elvtárs születésnapján tartott műsorával. Február 2-án este szintén műsoros estet rendezett, amellyel bebizonyította„ hogy a tszcs fejlődőképes és sokkal nanyebb feladatokra képes mint a kívülálló dolgozó parasztság. Ezzel — mint írja levelezőnk — nem akarjuk lenézni őket. hanem meggyőzni a

Együtt építjük — együtt

Meneteltek. Egyre csak meneteltek. Már két nap és éjiszaka tar- iott az állandó razzia. Alighogy az őrsre értek, újra megszólalt a csengő, újra riadói

A holdvilágban hulló hó zizegé- se, a határőrök köpenyének suhogása, a csizmák alatt ropogó liá hantija egybevegyült Ébereit, figyelve járták a terepet.

Két alattomos gazember igyekezett a határ felé, hogy segédkezet nyújtsanak a belgrádi fasisztáknak.

A titoisták kitörő örömmel fogadnák az ilyen banditákat, hogy speciális iskoláikon kiképezve újra átdobják a haláron.

A lassan hajnalodé szürke égboltozaton megjelent a bevonulást jelző vörös rakéta, Határőrök kis csapatai — kivéve a szolgálatot = megindultak a laktanya irányábun. Eredmény nélkül. Béli József és Kobrics László M-i község dolgozói figyelmesen nézték a bevonuló határőröket. Gondolo-luk egy volt. Nem sikerült a két gazember elfogása Skobrics elvtárs még sokáig nézett utánuk. Lassan ö is megindult az úton hazafelé. Ő a község tűzoltóparancsnoka. Éjiszakánként is van gondja a falura. A következő útkereszteződésnél két ember fordult ki. Alaposan szeműpy e vette őket. Olyan furcsák voltak

— Hova, hova ilyen cudar hideg ben? — Á kérdezettek észrevehetően megrezzentek, az idősebbik mosolyogni próbált és kezével bizonytalan irányban integetett.

—■ Hát csak ... az orrunk után — erőlteietten nevetett —■ idemegyünk nem messzire, igen sürgős dolgunk van.

— Hál, ha arra jönnek, amerre én, elkísérem egy darabon magukat.

A liét ember Szinte egyszerre élénk tiltakozásba kezdett—- Nem, nem, köszönjük, nincs rá szükségünk, hiszen ismerősök va pyunk erre. — Ezután köszönés nélkül távoztak s nagy igyekezetükben majd egymást lökték tel,

Skobrics elvtárs nem tétovázott. Irány az őrsre! Gondolt arra is, hogy figyelemmel kisérjék a két idegen útját Beszólt Bélé József elvtárshoz.

Az őrsről az elvtársak percek alatt indultak Skobrics és Béli elvtársak szerint meghatározott irány ba. A második útkereszteződést el hagyva, az országút mellett hatalmas legelő van, ahol nyáron a község jószágai legelnek. A réten túl kezdődik az erdő. melynek ú+jaz -. a határt több irányból meg leket közelíteni.

A két idegen gyors léptekkel erz

megálltak s kezüket felemelték. A párás hideg reggeli levegőben tisztán lehet hallani az Ucélbilincsek tompa csatlanását.

A betörések sorozatos vezetője sunyin s alázatosan lehajtott fejjel bandukolt társával együtt az őrs felé.

Nincs kímélet, a becsületes dolgozók milliói kivetik soraikból a parazitákat, élősködőket és henyélőkel.

*

Másnap este a község kuVúrká- zában nagy ünnepség volt. A határőrség megjutalmazta Skobrics és Béli elvtársakat azért a munkáért, melyet a haza érdekében tettek. A dolgozó parasptelvtárSak lelkesen és örömmel üdvözölték a haza határainak bátor őreit. Mikor a határőrség kiküldötte átadta az ajándékot és kezeíszoritott az elv4ár sakkal, Béli elvtárs a következőket mondotta;

— ígérjük a határőrségnek, s elsősorban pártunknak, hogy itt o jugoszláv határon együttes erővel építjük a szocializmust, és erőt, fáradságot nem kímélve, segítjük a határőrök munkáját mert a nép országát együtt védjük és együtt építjük,

Strobl Pál