Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-20 / 16. szám

FÁRT ÉS PÁR A szepetneki egységes pártvezeíoség foglalkozzon többet az alapszervezetekkel Pártunk FI kongresszusa meg­szabta pártszervezeteink felada­tait- a feladatok megvalósi ásó­ban foajos s,z, hogy a pártszer­vezet vezetősége kollektiv mun­kát végezzen á pást éleiében. Tanulniok kell. hogy állandóan Ismer fék a pari .Is a Sí0y£wáiiNv h:vtaroxata3i* Rítupper Imre eív"árs Szépei­nek község párjtitkara nemrég végezte el a 3 hónapos pártisfko- lát. Az iskolán sokat taaiuK A tanulás közben látta azt. _ hogy az elmúlt időben, milyen hiányo­san végezték munkájukat. Ami­kor az iskoláról 'hazaérkezett, első .aladatáui tűzte ki azt, hogy a vezetőségi tagokat harcosabbá ne- Vili. Személyesen volf el mind­egyikhez, ' elbeszélgetett velük és felkeres'e az alapszervezeti tit­károkat is. Mikor megtartották az első pártvezetőségi ülést, ha­tározatot hoz at, hogy az okta­tásban és a párt építésben meg javítják a munkájúkat, a felvi­lágosi; ó munkát, a dolgozó pa­rasztság felé irányi-ják, mert a pártszervezetben kevés a dolgo­zó paraszt. Rítupper elv árs az egységes párt vezetőség titkára, igyekszik alaposan megismerni a község é’e- :éy fejlődésé}.. Most látja azt, hogy milyen tsoko’ílafsansk keli lennie hogy csakugyan Irányit ójává vál­jon a pártszervezetnek. Rítupper elvtárs ismeri az okát annak, hogy a dolgozó parasztság, miért íél a pártszervezet'ől. Az előző pártvezetőségek nem törőditek a dolgozókkal $ Balázs István volt párt titkár nemhogy közelebb hoz-a volna a dolgozó parasztsá­got, hanem eIidegeniitette a párt. tói. Kiskirólyoskodoít, ijeszgette & parasztságot.. Ennek ’hatása még irta is mutatkozik, a kö­zépparasztság ma js a-, múlt. hi­bái} ©mlegeti 1 Rítupper elviárs a pártvezető­ség tagjaival együtt igyekszik, ezt a helytelen nézetet megszün­tetni a községben. A példamutató gazdákat igyekeznek a népneve­lő munkái keresztül közelebb hozni a párthoz. A községben it óbb alapszervezet van- Az ő fel. j adata, hogy az egységes párt ve­zetőség valamennyi tagját, bevon, ja a vezetésbe. A veze' őségnek minden tagja egy-egy alapper, vezetnek a segítője legyen. Ez ? biztosi:élka annak, hogy munká­jukat jól tudják végezni. Ha fel­adatukat jól oldják meg. az alap. szervezeteknél tervszerű munka folyik és mind szorosabbá válik a párt és a tömegeik közötti kap­csolat. Mióta az egységes pártvezedség tervszerűen foglalkozik a párt­épi ésse) és az ok' atásba bevon­ják a 'DlSz-fiatalságot. a példa­mutató gazdákat, azóta minden lié?napban erősödnek & pártszervezetek azokkal az eív. «társakkal, akik a reájubbizot+ fel­adatokat elvégezték és a begyűj­tés ideje alatt segítették a'-a. rács munkáját. Vadász Erzsébet elvtársnő szer­vező titkár nagy gondo: fordít a DlSz-.fiatalofcra. állandóan köz- tük van; tanítja, neveli őket, se. g:ii a DlSz-vczetőséget munkájá­ig m. Munkájának van eredménye, mert a DiSa.szervezetből a leg­jobb fis atokat tagjelöltnek vet­ik fel. Hudln Mária,, Juhász Imre fáradságot nem ismérv» vé­gezték ö népnevelő munkát ért vas á r n ap ónként kultu rm űso rral szórakoztatták a falu népé}. Ami­óta megkap ák a lagjelöli'köny- Vüke', még nagyobb erőt kaptak murik ójuk évégzéséhez. ' A pártvezetőség hígjai felkere­sik a példamutató gazdákat, hogy foglalkozzanak velük, elbe­szél,?* sítgiok z munkájukról, a I 6 zor; lóikra me^gaj&asiág i'órdé-1 sülről, Horvátija JÁZssL náhez ig. akivel hosszabb ideig Ékkor. Mitta. azt,! hogy a kommunisták azok, akik ■tanácsokkal, iga.z szóval eagitük a munkájukat. Egyik este felikeres- Té a pártszervezetet azzal a ké­réssel, hogy vegyék feí. ©t lg tagjeioHiiekc A Vezetőség támogatja kéréséi, hiszem munkájával bebizonyítot­ta. a párthoz való hűségét. Hor­váth Józsefnél ebben a hónapban javasolják tagjelöknek. A pártszervezet munkáját se­gítik g községben lévő pedagógu­sok is Südii elvtársi nem rég de­rült az iskoláiba; Aktivan kiveszi a részéi, a DiSz-szervezst munká­jából, neveli őket Elősegíti a pártszervezet munkáját, mert a múltban nem működött a DlSz- szervezet s ennek a hiánya a pártépitésben is rnu’afkozoií. A pártvezetőség feladata, hogy 'munkaközben figyelje a példa­mutató, kötelezet-jségeike" jól teljesítő párttagokat és bátran bízza meg őke} fon!os feladatok­ká,!. Tanítsa. nevelje őket, de munkájukban nemcsak. a pártta­gokra kell támaszkodni, hanem a párt önki vüliek leg jobbjaira is. a becsületes, élenjáró dolgozó pa­rasztokra, akiknek segítségével sokkal könnyebb, eredményesebb lesz munkájuk. Be kell vonni a ipáriLmunkájba az olyan becsüle.! les dolgozó párasatokat, akik elsőnek tették eleget kötel ezett - cégeiknek, akik szívesen részt- vesznek a pártszervezet mubká. jáfbau. Közülük kell tagjelöltet kinevelni és megerősítem az alaps ze rve zer eket. EzeOőkel az dlviársaíkikia! még ssagyobb eredményeiket fladoak elérni ég Szépeinek községben a párti vezetésével mindjobban meg­erősödik a szocialista mezőgaz­daság. amely szebb és jobb éle­tet biztosát: a dolgozó paraszt- Ságnak. Az egységés pártvezetöség leg­fontosabb feladatainak egyike, hogy & dolgozó parasztok közül, minél több segítő'ársat nevelje, nek .-Ilyen aktíva nélkül — mondja Sztálin elvfárs —, amely feltétlenül nagyszámú és feltét­lenül igazi parasztokból áll, pártunk a falun ál. an dó an bete­geskedni fog. A feladat nagy. de még kill teremteni és minél előbb lógunk hozzá a megterem­téséihez. annáíl jobb“. Ezt szív. lelje meg a szepetneki egységes falusi pártvezetőség és munká­ját úgy végezze. hogy ö'éves tervünk megvalósítása a mező­gazdaság eredményeitől is függ. (P. L.) Gá! József elvtárs így készül, az oktatásra Gál József elv társ az Erdőgaz dóság dolgozója középfokú politi­kai iskolára jár. A múlt évben jó eredménnyel végezte el az alap­fokú iskola, anyagát és éppen ez­ért még nagyobb figyelemmel, alaposabban tanul. h°gy a politi­kai tudását tovább piája fejlesz­teni. — Munka, után előveszem a po­litikai anyagot és a jegyzetfüze­iét. Alaposan 'átolvasom azt, amit jegyzeteltem az előadáson. A javasolt irodalomból azokat a részeket jegyzetelem ki, amelyek jegyzetemből hiányzanak, A pénteki anyag a „Mezőgaz­daság szocialista átszervezéséről“ szók A kérdést az ejőedó elvtárs úgy tette fel, miért szükséges a mezőgazdaság szocialista á^szer. vezése? Gál elvtárs erre így fe­lelt: Szocializmust csak úgy tu­dunk építeni, ha a mezőgazdaság átfér a nagyüzemi gazdálkodásra így válhat lehetővé az. hogy tervszerű gazdálkodást folytas­sunk Szükséges azért. hogy a mezőgazdasági árut olcsóbban tudjuk előállítani. Az elmúlt év is azt bizonyítja, hogy az ipar­ban a tervszerű munka milyen nagy eredményeket műfűt fej s a reá szabott tervet meg is tudta valósítani. De ezzel szemben a kisüzemi gazdálkodásban csak közvetve lehet folytatni a terv­szerű gazdálkodást Gál elvtársnak a jemtzete rend­szeres, ami azt bizonyítja, hogy fontosnak tartja a tananyag ki- jegyzetelését. A szeminárium alatt több ízben hozzászólt, hoz­zászólásából a hallgatók is tanul­tak. Még nagyobb segítséget tudna adni, ha gyakorlati példát hozna feL közelebb tudná hozni a hallgatóknak a figyelmét az anyaghoz. Gál elvtárs a további időben is figyelmesen jegyzetel­jen, segítse a szemináriumon be­jül a gyengébb elvtársakat, akik­nek még nehezen megy a jegyze­telés, Neki is része lehet abban, n politikai iskola franula?' színvonala elérje azf a fokot, amelyet a párt elvár minden hallgatótok Jenkik takarod fátok haza! A FELSÖRAJKI DISZ-FIATÄLOK NAGYOBB GONDOT FOR­DÍTSANAK AZ OKTATÁSRA ÉS A VEZETÖSÉGVÁLASZTÁS- RA, MIND A TÁNCISKOLÁRA itboÄJ 030^00QQWOSmoVQÚG* PARTtPITtS Űkpufolttíst nytijií o mimáeuwncapS urak. hogy megvédeni jöttek ben* nühket. Hazugság! önökön fci* vül oankisem veszélyezteti ha­zátokat. Az Önök igyekezetének köszönhető, hogy a háború ve* azélye fenyegeti Francit országot» Önök. kizárólag Önök jelen de az egyedüli veszélyt, amely Fran­ciaország múltját jelenét és jö­vőjét fenyegeti Ugyan mit is jelentenek az Önök számára ha* zánk történelmi emlékei? Mit is jelentenek az őrt francia kul­túra beszédes kútfői? Hiszen önök ennek a kuli uránsik a meg­értésére képtelenek! Önöknek! minden vágya az. hogy kiöljék & francia népből s nemzeti széllé» met, mert akkor egyszerűbb volna be'.erántani népünket a ,.korm munista<e llanos keresztes hadjá­ratiba, amelynek hirdetésével ugyanúgy saját rablóterveiket leplezik, mint anaíddején Hitler Arra akarnak kényszeri éri bennünket hogy megfeledkez­zünk francia mi voltunkról, ha­zátlan „európaiakká’“ szerelné­nek változtatni bennünket s a szolgálatukba fogadott hitleris' a hóhérokat tenni meg urainkká* hogy az önök legfelsőbb pa*| ranosainak engedelmeskedő „nyugati lakosokká“ váljunk. Nem, szó sem lehet erről! Nem tűrjük a hitlerista veze ést Euró- páb.in. sem az önök uralmát Amikor az Önök szekértolói Franciaországról beszélnek, önök azt hiszik, hogy ezek feje­zik ki népünk érzéseit Téved­nek! A francia nép egész máskén.fc gondolkodik. A francia nép mm- den csűr és. csavarás nélkül vi­lágosan és röviden kifejezésre juthrtja Önökkel kapcsolatos ér. zehneit A franciák ugyanig nem szeretik a megszállókat, mert & Wall Street tőkéseinek paran­csára megszállták Franciaorszá­got. Természetesen mi egyáltst- lán nem tévesztjük össze ag amerikai népet az USA Banká­raival "és üzletembereivel, a há=, borús gyújtogat ókkal, akik eh rendelték Franciaország megszál­lását. Tiszteletben tartjuk a fa» sizmu'S elleni háborúban elesett amerikai katonák emlékét. Sze­retettel és megbecsüléssel gondo­lunk az amerikai békeharcosok« ra, akik ellen* Önök szigorú még. torló rendszabályokat alkalmaz­nak amint ez például az AmerL. kai Kommunista Párt vezetőinek esel ében történt. Önök i szabadság bajnokainak szerepében tetszelegnek, ugyan­akkor olyan kibirhatatlan légkört ; erem lettek meg saját országunk­ban amely megfojt minden sza­badságot- A kommunizmus iránti gyűlöletük — Hitler útjára ta­szítja Önöket. Nagyón (évednek, ha azt hiszik, hogy hazánkba#- csupán a kommunisták tiltakozz nak az Önök ^tartózkodása el­len. Nagyon sok olyan francig ember van, akinek elvei ugyan nem egyeznek meg a kommunist­ák nézeteivel de nem tudják el­viselni rst. hogy az önök kihívó magatartásai, cinikus katonái . úgy viselkednék városaink utcá­in, mintha ők lennének a Sezn dák! Nem engedik' meg önöknek,, hogy a Francii ország számára feltétlenül pusztulást jelentő u? háborút nálunk kéeziisék elő. Hiába lábatlankodnak, továbbra is nálunk! Elég volt önökből! Torkig vagyunk az Önök francia­országi tartózkodásával! Taka­rodjanak haza! Hagyják békében' Franciaországot és mondjanak le arrój, hogy a ,,megmentés.“ h zug jelszavával egy uj háború örvényébe taszítsák hazánkat és népünket. Vegyék tudomásul, hogy a jövő nem lehel a kizsák- mányo'óké és a népek elnyomóié A jövő a népeké, mert a világ népei ez egész föld kerek-égén magasra emoiik a aemzati füg- getiensóg-, a társadalmi haladás a béke és §. szabadság ztezl ián Takarodjanak haza amerikai (A „Demokratie Nouvefüe’* ci-1 mü haladó francia folyóirat de­cemberi számának címlapján a nyűgeit európai függetlenségi har­cosok következő jelszava áll: ..Amerikaiak, vissza Amerikába! Takarodja ok haza'!“ A folyóirat­nak ez a külön, száma teljes egészében Franciaország ameri. kai megszállásának leleplezésével f ogl ailkozik. Az alábbiakban rövidített for­mában közöljük Jacques Duclos- nak a „Demokratie Nouvejle“ decemberi számában megjeleni ..Jenkik takarodjatok haza“! cirnü cikkéh) ★ »Az olyan n-fttry ssépg mfnat a miénk, sohasem lesz rab- szol ganép“ (A Francia Kommunista Párt 194© július 10-i kiáltvá­nyából-]) Amerikai urak, önök befura­kodtak az országunkba, és úgy viseltednek nálunk mint a hó­dítók egy leigazolt országban Azzal z céllal jöttek, hogy bir- I fokukba vegyék kikötőinket, hogy oft rakják parira emberirtó fegy. 1 Verdiket. Elkergetik parasztjain­kat földjükről és ezeken a íöjde- | ken katonai raktárakat építenek. I Lak-anyáinkból kilakoltatják a francia katonákat és oda saját katonáikat szállásolják ©1. Arra I kényszerítenek bennünket, hogy repü1, öl er élnie átalakításának költségeit mi viseljük és önök aztán birtokukba! vegyék ezeket a repülőtereket. Arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy 175 milliárd frainkot fizessünk azoknak a stratégiai utaknak aj felépítéséért, amelyekre kizárólag Önöknek van szükségük. Olyan kcifonai kiadásokkal! terhelnek meg bennünket, amelyeket nem követel meg országunk biztonsá­ga. hanem önöknek van szüksé. gü'k rá. hogy végrehajthassák! bünöfe. ágressziós terveiket A „Marshalí-terv“ után zz At­lanti Egyezmény alapján Fran­ciaországot amerikai hadi támasz­ponttá akarják kialakítani Arra gondolnak hogy a francia kate- I nák az Önök által tervezett uj háború ágyutöíteíékei legyenek. Ettől a háborútól azt remélik, hogy az meghozza a dollár világ­uralmát. Önök nemcsak katonáikat küldték el hozzánk, hanem szak­embereiké! is — a „termelés megszervezésére“ * Jól tudjuk, hogy mii jelent ez: rendkívül előny az Önök számára, ha clö- segidk. hogy néhány nagy trősz! ■minél nagyobb szájon iparválla- S latot nyeljen el. Ezek a nagy trösztök könnyen kezükbe tudják j kaparintani egész gazdaságun­kat. Önök rákényszeri'lenek ben-1 nüniket arra, hogy folytassuk s | szennyes vietnami háborút és I délkeletázsiai stratégiai, terveik érdekében a végtelenségig húz- 1 zák ezt a vérontást amelynek I oly goik. francia és vietnami ál- J dozata van. Önök azt a látszatot keltve ér­keztek hozzánk, mintha megmen­tésünkre sietnének. Mi azonban már jól tudjuk, mit. jelent ez a .megmentért- 1942-ben nem jöt- j te'k Franciaországba, nem na--1 gyón siettek megmenteni bennün. két. Míg a Szovjet Hadsereg hő | siesen harcait a bit írt-isták fegy j veres erőivel szemben — önök | ez alatt1: vártak. A várakozás ideje ata'ft la,zergy árosaik, J ág'yukereskedőik hadiszáMi'ó'-k újabb 'dollármilliókat harácsol 1 tak ossz© és mindent megtettek j annak érdekében, hogy a háború | elhúzódjék. Önök nem jötték segiteégünkre J 1942-ben. s'dm 1943-ban és nem j jöttek volna 1944-ben sem, ha a | Szovjet Hadsereg Sztálin vezeté | sével nern zúzta volna szét a hitlerista hordákat és nem tör' volna előre nyug'jf felé. Önök nem jöttek segíteni a fasiszi • uralom alá került népeknek önök .csak akkor, síeltek, akkor ör'.ek e'-ő. amikor már a győzel­mei hird-f’ék a Szovjet H.dse reg zá’szlói Most meg francia ^karttak háborúzni a Szovtietu^ió ellen, Ke «ám;t&a- uak erre amerikai ura«! item fog sikerülni! - 7. álVifeíok irtnnÄfc «mATlkai % vedig, nagyobb ttjandot fordítson ezután a DISz-szervezetre, mint azelőtt. Menjen el a DISz-gyülés re, adjon feladatokat és seqfise a DISzHtkárt munkájában, BOGNÁR ROZÁLIA agit-prop, fel- ....... . — A molnári ntiorp pajtások között a vasbegyüjtési verseny mozgalommá fejlődött. A pajtá­sok versenyben álltak egymás­sal a gyűjtés sikeréért* A vasai az iskola udvarába gyűjtik, ahonnan egy gépkocsi rako­mányt- el is szállítottak Ezt a fel­adatot a pajtások legnagyobb odaadásukkal végezték, mert tudják, hogy ezzel is elősegüik j az ötéves terv sikeres megváló; j sitásá't, a béketábor erősödését I és a béke megvédését. A ver­senyben kitűntek Darabos 1st ván és Kéri József pa jtások, akik juialombain részesültek, — Pro- szenyák Lajos úttörő. A felsőrajki DlSz-flatatek pjijy gondolják, őnálák oly nagyon JÓS megy minden, A járási DISz bizottság munkatársával mési- csak szóba se állnak. Pedig nem találunk még egy olyan rosszul működő szervezetet, mint a fel- I sőrajki DISz-szervezet. Náluk előbbre való a tánciskoTa, mint az oktatás, vagy tanulás. Persze ez nem azt jeleníti, hogy a fiata­lok ne járjanak tánciskolába, vagy ne szórakozzanak. Mindennek megvan a mag*? ideje. Múlt pénteken kissé meg­lepett a dolog, amikor bementem a kuitazottjynb. néhány fiatal la', hogy a DISz vezetőségei meg­válasszuk és a BISz fiatalok ve­zetőség választás helyeit inkább táncoltak- Én a tápt-iaraáraöveí megbaszéPem azf, hogy hagy­juk későbbre a táncol és tartsuk meg a vezetőség választ ásd A ta­nárnő beleegyezett, csak sajnos voltak olyan fiaia'ok, akik ne­met mondtak* Előbbre való volt nekik a tánc, mint a vezetőség választás. Nem veszik figyelembe azt, hogy a k&iiízsal járás terű- J léten 65 alapszervezet van és a járáéi Kfogfjsáfo tapfátrak Wm lő­het es iäöt veszteadtai- IgyeVezzeg % -fmniUi DIS?h- üatsüs^w hibáját ki.íaiidlíqiti Jyr

Next

/
Thumbnails
Contents