Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-20 / 16. szám
fl Központi Sfaüsziíka' Hivatal ie'eníése a népqazdasági terv te esttés^eX 1951. évi eredménye rőt A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és ku . turális élefsai ívonalának emelke- elését 1951-ben a köve kező a da •tóik jellemzik: Ipas8 A magyar gyén par 1951, év: i'elemelt termelési tervét sikerrel te.jesitette, illetve "uliteltj-tsi.öke. Az eredményhez hozzájárult az egyre szélesedő sz ahánov.m'oz ^'alom. valamint a terv nljesbé- eéér- a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa alkalmából, majd az év végén ismét felien elülj szociaista munkaverseny. Az egész gyáripar IS5l-ben tervét 103.4 százalékra, ezen belül a nehézipar 104.3 százalékra a könnyűipar 102-4 százalékra, az élelmezési ipar 101.7 százalékra Ibdjesiteite. A gyáripar 1951.ben. 30.1 százalékkal termet 'őbbej, mint 1950-ben. A nehézipar termelése 37.7 százalékkal, a köny. ayüiparé 26.9 százalékkal, az éle} mezési iparé 18-5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az ipar. csoportok közűi a bányászat tér. rneiése 19.3 -százalékkal, a kohászaié 35.5 százalékkal, a gépgyártásé 51-1 százalékkal, az épitóanyagiparé 30.1 százalékkal és a ’extiliparé 19.8 százalékka ■emelkedett 1950.hez viszonyúvá- Az adatok a villamosenérg iá-fejlesztés és elosztás nélkül értendők. A villamost nergia ipar 18 9 százalékkal termelt többet, min- 1950-bem, Az 1951. évi termelési tervet tíz tgves iparcsoportok a követ, kézéiképpen telj esi te' tők; Iparcsoport 1851- évi terv teljesítés % a bányászat 97.2 kohászat 104-7 gépgyártás 104.9 erősáramú berendezed gyár' ása 103.6 gyengeáramú berendezéseik gyártása 102.9 fin om-m-echanika 110.1 tömegcikkipar 114 4 javi őműbelvck 121 2 ópitőanyagipar 1010 vegyipar 103 2 •gumiipar 1050 aéhézipai összesen 104.3 faipar 106 0 papíripar 102.7 nyomdaipar 115.2 tex iiipar 101.9 bőr. és szőrmeipar 103 I ruházati ipái 101-0 könnyűipar összesen: 102.4 élelmezési ipar 101.7 gy ár ipar össze sen: 103.4 Az egyes minisztériumokhoz tarozó iparvállalatok 1951. éves •termelési tervük©1 a következőképp sn 'ékesítették: Minisztérium 1951 évi terv teljesítés %;a bánya- és energiaügyi min. 100 4 kohó és gépipari min. l08 3 könnyűipari min. 102.3 élelmezési minisztérium 101.7 épi és ügyi mimszférium (ipariválüalatai) 1001 közlekedés- és pos'aűgyi min. (ipari vállalatai) 116.5 A helyi iparhoz tartozó állami vállalatok 1951- évi termelési tervüket csak 96.3 százalékra teljesít ették az előző évihez viszonyítva termelésük azonban csaknem kétszeresére cmelkedek. A kisipari fennelőszővutlkeze ek 1951 évi termelési tervüket 110.8 százalékra teljeshe" ték, ‘érméié sük az előző évinek 226 százalékára cm.lkedet. A fomo-abb iparcikkek Terme lése az 1951. évben az 19o0 évhez viszonyítja & következőképpea l-síáiííií-j ;/ Cikk megnevezése * 1951 évi térmp1é v 37 1*150 évi termelés százalékában szén 114 8 vas és acél 120.7 öntvény 136 hengereli rúdacél 123.6 hengerelt idomacél 105.4 eszlergagépek 166-5 mozdony 222 vasun eherkocsi 80.1 ehergepkocai 185.4 motorkerékpár 142 9 kerékpár 1184 '.ra-ktor 92.7 v i 1 lamo s forgógépek 157 5 izzólámpa 115 7 rádi óvevőkészüléík 137.5 varrógép 129 5 'égla 114.1 mész 113 4 cement 119-2 pamutszóvet 116 1 gyapjúszövet 116.6 selyemszövet 132 4 len- és kenderszöyef 108.7 bőrcipő 127.5 férfiöltöny 173.4 női kabát 139 9 liszt 123.6 szesz 148.6 cigaretta 135 1 édesipar: keszitmeriydk. 152.4 szappan 116.9 gyufa 134.0 cukor 141.1 Terven Élül 1951 .ben je'leiuős mfenmviségü bauxiíot. földgázt, maróná ront. foszformű-rágyáj. motoro aj,at, növényvédőszert, acélnyersvasat e'ektroacéll. hidegen hengeréi- acélt, vason:, vényt, gózmozdonyt. gya ugépe fúrógépet, d^ó” kötelet. gyapjúszövetet, kötöt'árut, lisz‘et sze-z malátát, étolajat. margarint, szappan* és cigarettát gyártottak. A tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj martinacél. közforgalmi vasú i személykocsi, lánc a’pas traktor vevőctő ínrbogenerátor, elek romos nagy és középgép, nitrogén- műtrágya. pe róleum, tehergép kocsiiköpeny és tömlő, tőzeg se- I Vem szőve;. kenderfonal, zsák- szövőfenai. húskonzerv- t,érmeiéi ben. Az 1951 év folyamán a gép iparban többek közö ■ az alább1 uj cikkek gyár ásóra kerül: sorúi -ipusu esztergagépek dumper, szénfejtőgép. emelő villamos-emelő.' vil amostargonca. ipari varrógép, 250 köbcentiméteres mo- 'orkerékpár 1951-be.n ovább javult az ipari felszerelés kihasználása és foko zódott a gépesítés. A vaskohásza ban a fuvósik felül-fére szá- mitott fajlagos nyersvas1 érmelés az év folyamán közel 5 százalék - kai emelkedet* és az egy tonna nyersvas termeiéséh.z felhasznált kohókoksz mennyisége 3 2 százalékkal csökkent. a Duva- nov.féle gyors égé‘és kiterjesztése valami it az idényszüneteik csökkentése köve fees'ében nagymértékben javult a légi© és cserép- ége-ő kemencék kihasználása. A pamu* és gyapjufonódáknál az orsónkén i telje-hmény az egész év folyamán egyeil&'es fejlődés mutat. Egyes termékeknél a fajlagos anyagfelhasználás kedvezőtlenül alakúk: igy a. -timföld- gyár* á-uiál a fajlagos inarónátron fogyasz ás, a villamos energia ermelésmé1 a fajlagos kalória-fogyasztás az év folyamán emelkedettAz ipari fdszereés jobb kihasz- ná'ásá,* még számos iparágban akadályozza a nem egyenletes ‘ermelés. A + ermelés önköltsége az 1951. év folyamán — búr nem kielégítő mér ékben, —. d- csökken*. Jelentékeny mértékben csökken- a bauxit, nyers olaj acényerssav foszformű' rágva-* érmelés. stb önköksége Emelked.* azonban az'év folyamán a szén vasút’ sin ni* rogénműf rágva ‘ ehergépkocs: abroncsköpeny s néhánv má= áru termelési öoköltsége. Az önkö1- séfi, nem kielégítő alakulásához hogy a áriban siőirt béralapot számos iparágban ullép ék. Építőipar Az építőipar 1951. évi terme tési tervét 109 1 százalékra, ezer, belül a magasépi- őípar 106.7 szá- yj lékra, a szerelőipar 110.8 száza lékra és a inélyépi őipar 112 2 százalékra "ejedtefe. Az építőipar termelési érték* 1951. évben 43 0 százalékkal ha adta meg az 1950 évit. Az egves minisz átriumokhoz arjozó épi őipari vállalatok 1951 évi -ermelésj. 'érvüké' a következőképpen elje-v e-' ék: épi ésügvi minszténutn 1Ö6 */» közlekedésügyi miniszt 111.2 °/o Az épi'lőipari termelés fejlő déséhez hozzájárulj az épi'ktzé- si munkála'ok mind jelen, ő^ebb gépeei ése. Az első negyedben az ö'-szes fö’dmunkák 21.2 százaléké a negyedik negyedben 42.9 százalékát- az éső negyedben az összes be onkeverés; munVák 59 9 száza ékát. a negvedik negyedben 81.1 százalékai végez ék gépi u on A termelő.) emelkedésének jelentős tényezője az épiőipari munkások között kibontakozó versenymozgalom és a fejlessz ahánov módszerek meghonosh tása. A sz ahánov-módszerrel vég zeit falazás részaránya az ehő negyedévi 29 2 százalékkal szembe.! a negvedik negyedben 42.3 százalékot ért e.. Az épifőipar az 1951. évben \o vábbi eredménye ér- e! az :dénv- szerüség csökkentésében Szemben az 1950 evt 16.7 százalékkal 1951-ben a él hónapok í’anuár február december) enrr’ése az évi termelés 20-7 száza’ékát érle él. A jelen*ős eredményék mellet* komo v hiányosságok vénnek Az építkezési köksége'k magasak számos h Íven irányoznak vagy késedelmeden készülnek el a mű szaki tervek Éves tervelőirányzatukat a helyi tanácsok irá nyi ása alak álló utépi ő vasir- épifő és utfeuiyartó válla a ok jel. i ősén "u1 eiljes’te ték. az épi ő és afarozó vállaia'.ok nem tel. jesáiieti* ék M e*ő*?aK(ía«á«v Az 1951 évben a mezőgazdaság számoltevő eredményeket ért el. Az- általános fejlődésen beül különösen erőteljes volt a szocialista szektoré- Mig az előző év végén az á lami atazp ’eiag sk az ország szán tót e r ü 1 e í érre k csak 61 száza ékát a terme ■őszöve'' kezetek csak 7 százaléké' mű véljék meg, addig 1951 végén az állami gazdaságok, kísérleti és tangazdaságok, term01 őszöveti, e- zetek, 'eraielőszövetkezeu cső portok együttes területe az ország szántóterülétének már ke reken 25 száza ékát érte eb A na,gyüzemi gazdálkodás tér hód’tása, a do'gozó o-arasz Ságnak nyújtott sokoldalú segítség és részben a jó időiéráe következtében a felszabadu’ás óta 1951 ben értük el a legjobb termése'edményeket. A betau irdo’t termésátlag valamennyi főbb nö vénynél mégha,ladja a háború e'őtti tiz cv átlagát. Buzábó’ 22 8 százalékkal. roz«ból 21-5 száza: lékkai, árpából 19-2 százalékkal, cukorrépából 154. százalékkal, kukoricából 30 6 száza ékka', burgonyából 47.1 százalékkal volt magasabb a termésátlag, min', a háborút megelőző Ézév átlaga- A szocia’nVa gazdálkodóé fölényét mutatja, hogy az ú1 a- mi gazdaságok és a tprma'őszö- vetkezetek termésátlagai lénye ge-sen magasabbak, mint az egyéni gazdálkodóké- Az év folyamán különösen a szocialista szektor térhódítása folytán tovább nőtt az ipari nö vények- s az uj kultúrák vetés ‘erühte- A gyapot vetés'erü’e <* minfe*?v ötszörösére eme kedptt és ie'entős a rizstenilet növeke dése is- Az ősziárr-a vetés erű lie ♦e. melvnek terméshozama Ifibb mint 40 százalékká.! múlja félti a tavasziét a-fcsg-őlSző óvhes ké= pest több min? másfélszeresére eme kedettA másod növények ve'ésterü’e- fe az 1951 évben kereken háromnegyed millió hold volt. Ez — bár kétázenee a tavalyinak, elmarad a tervelőirányzat rnögö’t. 1951-ben a mezőgazda,ság je- eutős segítséget kapott az állam •ól- A felhasznál, t műtrágya mennyisége 37-2 százalékkal volt több. mint 1950 ben, az öntözött terület 81 -7 százalékkal nőtt meg. A nehéz:par nagyarányú fejlődése lehetővé t-et'e a mező gazdaság gépesítésének fokozó ©át. A gépállomások trak’oran- niak és vontatóinak száma az 1951 év végén kereken 9700 darab. a traktorekéké 8700, u trak tor árcsáké 5100 darab vo t ami ■gv év al-a-t a gépek állományé na-k 30—50 százalékos, pme'kedé sét j.-lenti- 1951 ben már hazai gyár rnányu kombájnok is dolgoztak a mezőgazdaságban. Emelkedett a burgonya é« répaszedőgének száma és emel krdés miitatkoz’k az egyéb me zőgazdas’ági gépekkel való el áto' siái? terén is- A fokozott ’-épe'lá^ás eredményeként a gépállomások 1951 hn c°akperri másfélszer több munkát telipsi ‘ettek, mint 1950 ben ée 63 szá- zalékkaí niagyobb területen vé géz ek méP-szántást. mint egy évve' ezelőtt. A jó ta.karmánvtermée következtében az á”atiáí!lománvon beül a b;zóáÜ-a'ok aránya jóval m,agasabb, mint az előző évek ben,Az 1951 év fo’yamán a terme lőezövetkezeti mozgaíom b’on ős eredményeket ért pI- Az 1951 év s végén a termeíő'S'Zövetkezetf’k ^•zántóterülete köze1 120 száza \ '"'dral vob magasabb min” a« Í950 év végén- A terme őszövet keze’ekbp t'ömörü’t tagok és cse 'áPok f/gma ugyanezen idő a]>att kb- két és félszeresére nőtt. A számszerű növekedés met let1'- a termelő-sizövetkezetek szervezett gége az év fo'vamán javult és a szövetkezesek jobb gazdasági eredményeket értek el. A szó vetkezeti agok az előző évnél áf agosan jóvá' több munkaegy *=éget teljesítettek és az pgv mun '-a,egységre futó jövedelem is lényegesen több volt müP 1950 ben. A >rmp'0.970vetkezetek gvona az októberi zárszámadás ideién 127 száza1 ék.kai nagyobb, mn'nf egv évvé-' ezelő4t, Az ádatní górd"«,"gok össztp- rü'ete 1951 év fo’vamán 291 százalékkal szántót érül e-*ilk 32 3 s-'áza'ékka1 a trak^rok ezárna 26-8 szaz>a,lókkal nőtt. Az álba' mi gazdaságok áÉa á lománva számom ál'a than k’feiezve 21 5 százalékká1 emelkedett, a ba- '•omfiá’loTr*ánv több mín-t meg- k éP-zerpiződ ött. Az őszi vetés? munkálatokat 1951 be*n az e^-ész nérigazdaság- ban a mu'téviné' szervez t »b '-■en. eredményese1 b»n b°’to ‘tél? végre, mint a.z előző évbenÍíök <4*» ed é« A vasutak az 1951 évi áruszáb íit'ási tervet 100-7 százalékra, a személyszáf’i'ási tervet 1050 százalékra 'eliesitet+ék- 1951-ben 19.4 száza ék kát több árut és 301 száza ékkai több &z- mély1 szállítottak, mint 1950 benA fontosabb árucikkek n,aP1" át’agos rakodásé mát az eme kedés egy év ala-tt a következő: vasárunál 32-2 százalék, szénnél 114 százal ék, őrleményeknél 6-9 százalék, kenyérgabonánál 5 7 száza'ék, burgonyánál 4-3 szaza lék, zöldségén! 140-9 százalékA vízi közlekedés áruszállítási -érvéi 114.4 százalékra t-eljesits ■ e 36 6 százalékká1 több áru -zál-itott. m'n 1950 ben. A tebe,’r’é-nkoc.ik á’mszá'h'áca in51-ben 80.5 «záza'ékkal mull? felül -z 1950 évit. A városi közüli vasutak gze méiyszáiH'ási 'érvükét 1951 ben 105 százalékra teli ed te* fék Az emehkedé^ 1050-hez víszonyiiva 13.4 száza'ék A városi autóbusz közlekedés személyforgarna 1951 ben 25 7 százalékkal a távolsági au'óbu^zköz’ekedésé 72 3 száza- 'ékkai emelkedett 1950 hez ké oest. Arufo!*ffa,«m 1951-ben erőteljesen fej ődöt1 i2 á lami és -zöverkezefi kerpí kedelem Az ipari és mezőgazda sági termelés teréE 1®51*$C2, ^ér*8 sikerek alcp’j'Sin a p^rf 'és 3 Scfi?-' mány 1951 december 1-í határom za!a meg?zünte.|te a jegy rendszeri és szabaddá tette a mezőgazda, ági forg-lmat. A ha ár ozat nyomán iavult a lakosság ellátása. emelkedett a mezőgazdaság? termékek felhozatc’-a és jelentő sen csökkentek a szabadpiaci árak. A zsír az olaj. a s-zalonnv a vaj és a tojás ára kb. 30—40 száza lékkU volt alacsonyabb de*, cember végén, mint novemberben 1951-ben az ál-ami nagykereskedelem forgalma 29.3 száza.ékkai haladig meg az 1950 évit. Az állami kiskereskedelem 51 százalékkal. a szőve kezeti kiskereske. delem 68 száz-lékkal több árat adot| el. mint 1950-ben. A 'ako-s, ság vásárlása a köve kező cikkekben emelkedett a legjeleniő- ebben: férfiruha (112.1 százalék) női ruha (157.7 százalék), cipó (29.7 százalék), liszt (41-9 szá- z lék), zsir (24.6 százalék). Az á!!ami kiskereskedelmi bo! hálózai 2678. a szőve kezed hálózat 1241 üzlet el bővült. A zocia.istia kiskere kedeíem részesedése 'jz egész kiskereskedelmi foigalombój az 1950 évi december havi kb 70 <ízáz, ékről 1951 december hónapjában kb. 82 szá ■a'ékra emelkedett. A mezőgazdaság tervszerű fej- ;esz.é:e a dolgozó parasztság be dási kő elezet ségének teljesilé- se. va amint a ió termés következtében 1951-ben a terveze mennyi s égnél kény érg a bo ná bó i 5.4 százalékkal, kukoricábó’ 27.4 százalékkal. n:pr.forgóból 15 százalékkal süldő és ma ac-ból 166 százalékkal többe: gyüiiöb tek be, az előző évhez képest búzából 18 836 vagonnal, árpából 3491 vagonnal kukoricából 23.144 cagonna- burgonyából 6936 vagonnal, baromfiból 201 vagonná1], oiásból 45 millió darabbal volrl öbb a begyűjtött mennyiség, 1951.ben a beruházásol^ra folyósító t ö.szeg 44.8 százalékkal ^o t több minit 1950-ben Az ame kedés a gyáriparban és sX épitőip.rban 67.8 százalék, a mezőgazda« ágba« 42.1 százalék. A gyáripar beruházása iból a nehéziparra 92.9 százalék, o könnyűiparra és az élelmezési iparra 7.i‘ zázalék jutott. Az ö éves terv második évében sok uj üzem, ille ve üzem- részleg kezdte meg működéséig Ezek közül a legjelentősebbek: a Sz áUn V-.smű ön ődéje és mechanikai műhelye. a Rákod Mátyás Művek uj csőgyára, a November 7. Erőmű két gépegysége a kiskunfélegyházs.1 középnehéz vasszerkezeti gyár. g jászberényi apri ógépgyár, £ gyöngyösi váltógyár, h bálinkéi szénbányák, a kaposvári fonoda^ a zalaegerszegi ruhagyár, a békési növényola j gyár, a pécsi húsüzem a szegedi. valamim g kecskéméi hű:őházak. a Szláhm várod kenyérgyár stb. Ezenkivüi zámos gyárat bővítettek és kOL-,- szerüsi et ek: elkészült az Apri'-s 4 gépgvár uj gépműhelye és sz^ relőcsamoka, az Ikarus karossze. riagyár uj szere lőcs. móka. & kec kérnéd gépgyár ön ödei csarnoka a Ganz vagongyár szerelőcsarnoka. a Fémbuforgyár gal- v mizálómühelye, ^ salgótgrjáu- vasöntöde, a Ganz vil lanygyar ás a Teefongyár üzemi épü'etei. Az év folyamán számos termelő- berendezést és nagy elje?itményü gépet köz ük többezer szerszámgépet helyeztek üzembe: igy 3 diósgyőri kohászati üzemeknél 3., a Rákosi Mátyás műveknél I m.rtinkemeneét, a diósgyőri hx há za i üzemeknél, a győri va- gengyárban a bomodnádasdi le- mezgyárb:n és a Rákosi Mátyás Műveknél egy-egy elek' romos kemencéd a bányásza'b n számos ujtipusu nagy teljesítményű gépet, a textiliparban számos var oló és gymiKfonógépef , A nehézipar fejlődés« iehe övé ette. hogy nagyobb mértékben lássuk el a mezőg-zdaságot a nagyüzemi termeléshez szükségéé .gépekkel. A mezőgazdaság az •áv folyamán többezer nagy'«Ijo- silménvü erő- és munkagépeik különféle traktorokat kévekötő* ra,+ógétaeket. csép’ögépeket, atu ó-c ép]őgépeket. kazalrakógépsr- ke* és több tízezer egyéb kisebb génpt kanott A terv évben villamosito’tunk üt:
