Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-16 / 12. szám

A Pártoktatás Háza néhány tapasztalatáról üügy évvel ezejőv*. nagyon s°- kan még azi sem udlák. hol v m Zala gsr.zegen a Pártok = tás Háza — és vakjuk meg őszintén, maga a Pártok utas Ház: vezető­sége sem ud a teljes mér ékben milyen fel dalai vsainak. Ez az intézmény egéz.n uj. a munka szerte :jz országb m he yi tapasz, ta alok hijján kezd e meg Szerencsére a Szovjetunióban már év izedek óla működő Pár - kabiné ek tapasz .latai utat mu- I tafték, igy n-m kellett sőt ében tspoga t ózn unk. A kezdeti bizonyt nloir ág a^- tán a munka tüzében mind job. b in el ,ünt. Ma már az egé.z me­gyében ismerik, szeretik a Pár ok at ás Házát, ahol nem­ei ak a tanulás lehe ő.égei. biz- -fcsitjuk elvtársaink számára, hímem komoly segítséget is «• tanulás, a prepag <nda é? agitá- ciós munka eredményesebb e>— végzéséhez. Nem célunk, hogy e cikk kere­tében minden térülő é felöleljük I a Pár oktatás Háza munkájá- ‘ nak. Mindössze Ízelítőt szeret­nénk adni azok számára, akik még nem ismerik közelebbről, rámutatva azokra a hiányossá­gokra, amelyeke, csak a Pár.ok- ta ás Háza vezetőinek és a pro­pagandamunkában résztvevő elv. tának. elsősorb n a za aeger ze- gi városi pár'bizottság közös munkájával küszöbö hetünk ki. A Pártokta'ás Háza nyugodj gavarialöD »anuüáei lehetőséget biztosit a káderképző tanfolya­mok propagandisták, adapszer- vezeti vezetőségi tagok, szeminá­rium hallgr.ók. az állami, to­rn -gszervezeii vontoon dolgozó e-v,ársak számára. Ezen a té­ren nagy a javulás Tavaly ja­nuárban a t-mulók he i á.laga 10 volt, most viszont a napi át­lag is meghaladja a 14.et. A Pártok', a'ás Házában tmui ma már a páni. állami és cmeg- szerveze i funkcionáriusok. a propagandisták többsége. Külö­nösen példamutatóan veszik ki részüket a tanulásból a járási pártbizottság, a rendőrség és az államvédelmi hatóság funk­cionáriusai Ezzel szemben a me­gyei tanács, a DISz és az MNDSz_ről már nem mondhat­juk ez, el. Természetesen ebben mi is hibásaik vagyunk. Keveset ellenőriztük a tanulóié napok felhasználását nem segite. ük a Pártokta ás Házában .*nuló elv. társakat szemléltető anyaggal elméleti Uainácsokkaü. Nem egy­szer elnézlük a fegyelmezetlen­séget. Ezen r.xosl úgy fogunk ja- vi-arii, hogy fokozatosan kiegé­szítjük a nemiéi tető eszközein­ké . megyei any: got készi ünk minden tanulási formában a so. ronlévő anyagokkal kapcsolatban Ezu án sz elmé e* i tanácsadó egy ti'gia ügyele et fog tart: ni és a, tanulás közben felmerült kérdéseket megmagyarázza. Fon. fos tennivalónk ezen a téren az is, hogy a Pár.oklt'tás Háza ag- ságát kieg'észi íük üzemeinkben, elsősorban a ruh: gyárb n és a téglagyárban dolgozó elv ár- sakkal, az ak pszervezetek veze­tőségeivel és számukra is bizto­si f-suk a tanulási lehe őségeke . Fejlődést mutat e'ő:»dá-'aink színvonala és Iá ogatottság- is Egy évivel ezelőtt -öbb c se ben kellett elhalászhatnunk. egy-eg'y előadásunkat a hafga-ók elm:. radása miatt. Hellyel közzel még ma is előfordul ez, de általá ban zsúfolt terem jellemzi elő. adásainkéit. Ezt elsősorban az zal értük el. hogy előadá-aÍDk őziovoöalát emeltük. A jó előadó vonzza a közönséget a rossz előadások viszont még a leglelkesebb elv’ársakat is el­kedvetlenítik. Nagy segítséget adnak ehhez « közpen i e ö-dói iroda előadásai, ame’yek során legnevesebb tudó ok előadók látoga tj, k e] hozzánk. Ezen a téren főleg az a le»sürgő ebb ten niva'ónk, hogy minden etosdá- vjnk után megkérdezzük hsilíga- tóinkát és a tapasztalatok fel- biíígnálásáva! valóban 'nívóssá, érdekessé tehessük e.ősdásain- ka A váro.i pár bizo tságn.k, amely eddig is iekiismere.es munkát végzett a hallgatók moz­gósításában, viszen, olyan szem ocn bó] kel] javituni munkáján, hogy egy.egy előadáar. va.óbsn zokat hivja meg. akikre ar o. zik. C.ak igy biz o.i habjuk, hogy az úgynevezett ,,torz' kő zönség’* he yé mindig azok fog­atják el. akik.t beoszt átoknál- munkájuknál fogva v lóban ér­dekel az előadás émája. Igaz- hogy kérdések összefüggnek egymá sai és mindenből ehe anulni. azonb n az mégsem a helyes ha például a falusi párt- ti' károk számára rendeze t elő­adásunkra értelmiségieket, ad- m’nisz rátörök (t éz áf a áb:m olyanok:í mozgó-i unk, akik égé z más területen do'goznak. A kezdői időkb-ti magunk is úgy gondol uk m.gábó' a Párt. oktatás Háza elnevezéséből ki. indulva, hogy nekünk csak az ok atásssl szab:.d foglalkoznunk. \ gyakorlat taniioit meg benoüaket arra. hogy az -gitáció segi’ése époly forio: fel ad a unk. A kel­tő. nem lehet egymás 'ő' elvé ! asz tani. Az elméleti képzett:ég biz ositja a jó agitáció élőiéi é e- leit. Az emeleti tudás pedig csak akkor értékes, ha a gya korla-i tapasztalatokkal- kiegé. szí jük Ebb.n is a szovjet párt- kabinetek mu a nak példát szá­munkra, ahol ez oktatáson túl a pártmunka minden kérdésévé, foglalkoznak, nemcsak a propa­gandistákat. hanem a pari min­den ak ivis'-áiát hozzásegítik a jó munkához. Ez a cél vezetett bennünk©1' ah­hoz, hogy a2 elmúlt hetekben megszerveztük az or.zágban »’-tok közö t a népnevelő szobát. Ennek a merőben uj in. ézmény n-ek az a célja hogy a népnév.lő munka vezetői, arra érdemes leg. jobb népnevelők számára e-vi és gy-korla i segi séget nyújt­son Szép könyvtára' rendeztünk be a népnevelő -zcbáb..n. hogy a népnevelő elv;árnak fejké.zü - hes enek. mielőtt munkába in dúlnak, A népnevelő szoba fog .Okozásai k-.re ében íapasztal-t- sereértekez'e eke . megbeszé é :eket fogunk rendezni Minden foglalkozás kere ében aktuális tiírne! vetúüok a népnevelőizoba látogatói szá­mára. Hetenként két alkalomm u ar unk fog a kozás : szerdán és szómba on. dé'után 5 órától. A népnevei-őszobában nemest k könyvek, hanem 18 fél- ujiág. folyóirat áél Iá ogatóink rendel, ikezé.éne. amelyekből érvekéi, mond.-,niv tót. puskaport — ta. Álnak a harchoz , Ismétel en hangsuyozni kell: ez _.<z in énrnóny még teljesen uj Hogy valóban eredményes munka tudjon kifejlődni faai közö t, ah- noz szük égünk van - népneve ők :egi ségére, : kik java italokat, ötletek.t. gy.korla-ú apaszt:la o- kát mdnsk adni számunkra Jöjjenek minél többen, komojy regi séget kapnak munkájukhoz Ebbő- a Pár tényből is megá'- api ha juk hogy a Pártoktniás Háza ma mái' túljutott a gyer­mekcipőn. Most =z a felada unk, hogy közös munkával vsióbsm egyik fon o? központjává tegyük városunknak. Vasvári Ferenc Megjavult az itiuság műnké a Csörnyeíőidén is Csőrayeföídt község boa egy idő­ben tem volt ifjúsági élet. A régi nár,veze:óáég nem fordito t 0on' dot az iíjuság nevelésére, holott az a célunk, hopy hz ifjusárból neveljünk ki jó kádereket, akik bői pártunknak jó harces^-i lefz cek. Az ujonr an megválaíszio t nártvezetcsésnek az volt a legel­ső felad3ta, hogy ujfásaervezze az ifjusácoi és meptncíi sa az }f juságl életet- Az ujj; ászé ive zés Fi’kalmával 16 dolrozó paraszt láiay lett tagja a községi DISz szervezetnek, akik jó munkát iej'enek ki azért, hogy az ifjusá gi szervezet erős és rugalmas le gyen* Az utfászervezés ailkaim & r vei az ltjuké a ryomb«® hozzéfo j yott a kulturólethez. A legelsői szereplésük újév napján volt, melyen a Duda Syuii került színre. Az íf fosán naov t el- kesedéFsej és odaadással tanuEa a színdarabot, melvnek mcq is volt az eredniéitye. Úgy játszat­tak a 15—16 éves ltjaink és Iá* nyairk, mintha minőin színpa­don járlak volna* A szereplésbe® kitűntek Tamás Ottó, aki a Du­da Gyúr] szererét játszotta é’etr hűen, továbbá Ku fefi Julianna, Boa Fezenc, Sárszegl Anteil, va­lamint a színjátszó csoport töb­bi tagja is. Reméljük és bízunk abban, hogy ez az iiiu.sáo a si­kere utá® nem fen merulheucl,, hainem eiután is jó munkát fojty uak végezni. TAMÁS FERENC» Sokai fejlődtünk a fmórnpste^i iskolán örömmel kell megállapítani ne­künk a fúróm?* éri iskola hallga­tóinak, hogi7 ha>talmasctf fejlőd­tünk az öt hónapos furómesferi iskolán. Politikai és szakmai tu­dásunkat növeltük. Hoqg ezf ei- írhelünk, a páriveZetőiéq és az előadók munkájának köszönh:t- jük, akik mindenkor a legnagyobb odaadással magyarázták meg o fúrási technika elsajátítását. A fúróm $léri, iskola hallga'ó közölt vagyunk sziahánovisták, pártta­gok, pártonkivütiek és nehézséget nem ismerve készülünk az ö/ hó- nap aljtt tanui'ak vizsgáidra. .Ve, künk mindenkor tudnunk kell, hogy 7>tt tanulhattunk, azi pdr'" tun nak köszönhetjük és a jövő­ben a munkánk fokozásával kell bebizonyítani, hogy nem hiába tanultunk. Ezzel hozzájön ulha„ tank az öjéves tervünk 3- évének maradék nélküli no?avatási'ásó­hoz. Ezzel a mdaftal indulunk murijára, amelyhez a párt segít- séqék kérjük. VIRRASZTÓ JÓZSEF furómester* Darabos Iván elvlárs a Megyei Párlbizoffság titkára és Halász Péter elvlárs miniszterhelyettes hozzászólása a termelőszövetkezetek és gépállomások megyei értekezletén Darabos Iván elvtárs a Me* gyei Pártbizottság sitkára többek közö-t a term-lőszövejkc. ze e!i pártszervezeteiről a követ­kezőiket rnondo.ta: — Hiányosság van a temislő- szövetk.zeteik párt szervize le. nal< munkájában Sok az olyan párt­szervezet, ahol elszigetelődnek a dolgozóktól. Ezen vál oz-tatni kell. Szivósabb Nfe.világosi, ó munkával kell megmagyarázni a dolgozó parasztoknak, hogy mi a nagy­üzemi gazdálkodás előnye az egyéni termeléssel szemben. Meg kell magyarázni a dolgozó pa rasz oknak hogy mennyivel vál. tozatt meg a terme.'őszöve k.zeii tagság éle e. Fel keli hívni az élvtársak figyelmét:. ho-gv ne erőltessék a tszcs-be való belé­pést, mart annak megvannak a káros következménvei Ahogy Há kő1:'! elvtárs is mond a: Leg fontosabb felada unk, hogy meg erŐ3Í sük a meglévő csoportjain káé. Fd kell használni az élenjá­ró szovjet tapasz' alatoka ame­lyeket a para-izt'küldöt‘ség átadót nekünk Fontos feladat a ermelőszöve'kezetek és génállo mások vonalán a munkaerő fo­kozol biztosi fása A nők komoly munká'1 vég-z-tak nem maradtai 'e a férfiak mellet* és ma is jó munka* végeznek a tszcs in‘ ézn bizo fs-ága me 1«' . mini Kuku ruzsnvák Rému né, aki az orszá g03 tanácsikozáson is résztvet aki -ágia lett az országos termé- !őszövefkezé‘-i tanácsnak­— M^gyénkb.- n most indul* b* az első nő* rak oros tanfolyam 5H 1-eánv részvételével. Ä női bevo ná-ára a 'terme1ő zövetkeze‘ek éc gépállomá-ok munkájába a pár;. "Zerv-'zeteknrk és ömegszervszo toknak nagy gondot kel; fordi ^ani. — A falu szoctoüs’a á* szerve- zé 'e a fó! is függ hoev az ifjú* ságo*’ mennyire tud'uk bekapcsol ni a munkába. A* ifjúság a mi lövőnk, a mi reménységünk,, az ifjúság­nak kell bennünket öregeket fel- vál ani. Az ifjúság az, amely könnyebben magáévá teszi a leni. ni eszméket, A tudás olyan, ame yet meg lehet szerezni, a föladata jehá minden eivtársnak. hogy tanuljon és mielőbb elsajá- 1 i». sia a leninizmus és a bolsev.z- must. A DISz ifjúság a gépál­lomás és a tszcs munkáját tudja segíteni, tehá oda kell halnunk, hogy a DiSz-ifjuság harcos se. gitségét igénybe vegyük- Ahol nincs DlSz-ozerVeze . a pár szer­kezet azon legyen hogy ezt lé re hozza. Hogy mennyit jelent egv jól működő DlSz-szervezet, az? .g.y példán keresztül szerelném megmu a ni. Viola elv' árs. aki 17 éves, az ősszel került a gépál. tomáshoz, az őszi tervét, már 160 százalékban te je>’i epe Je­lenleg az uj udvari tsz tagja. — Légfon osabb felada unk a pártszerveze*ek megerősi ése. Ahol erős, jól működő nárí- szeiyezel vaut, ott a gépállomás munkája jó. Ezen a fórén megyei viszonylat­ban gyengéi ál’unk- A szcs el­nöknek és vezetőknek váítoz an| kei. maga'artásukon. Ahol a pár*- •zerveze irányítja, vezeti a cső port munkáját, 0 t kevesebb az nlnök munkája oh a *ermelés is iobb-és könnyebb. Biz ositur keil az ön^ud^fos fegvdme*, méh* elsősorban a komm un is ák’1 ó! in dúl ki Ahol ez nincs mee. 0 f az el'enség romboló munkát vé°'ez — Megyénkben *öbb község van, ahol jól működő t *zcs k vas­nak de ha beme^vünk esv ilvf'n f°!uba és m-.gk'rdezünk egv egvé nileg dolgozó oarasz'ot. hogyan á1! a *szcs munkám leg'öbb e~et ben az* mondják, hogv nem tud iák. Hiba az hogv nem a s**cs mgiaí szájából ‘ udják meg a va’éc.ágot hanem az e le'O'éu p VTi*ékcág és a 'reMmto °zá: V'-’i. akik elferdi ve mondják meg a dől SaserSa, 1832, jaa» U­gozó parasztságnak azt. ami a tszcs ben történik. Zala megyére jellemző hogy a tszcs-ben meg­bújtak a kulákok még ma is van­nak olyan tszcs ink. melyekbe n dói gozik az ellenség, ami nagyba 1 hibája a járási anácsnak és a já. rás,i pár bizottságnak. Ezért n m is tudtuk az*, az eredményi elér­ni. amit a tiszántúli megyék cső. por.jai elér ek. — Alapvejő kérdés a párezer. vezef megerősi ése, a tagié szám k;szélesité.-e. Nagy segítséget je­len az elvtársak ál al e’mondotf bírálat a pár megerősi‘érére vo na kozóai Közös munkával vég­re tudjuk haj ani a mezőgazda ságra vonatkozó ha'ározafokat, amelyek a gépállomások és a szcs k élői)* állanak. — A nagy harc még elődünk áll és raj unk múlik, hogv ez mi­lyen gyorsan nyerjük meg melvr. biz'osifék az eiv ársak jó munkája. Mi kommunisták ennek a harcnak az é'én ál lünk és szocialista ép fésűnk u- ián biztosan haladunk a dolgozó nép szere et* vezére Rákosi elv. árs veze' ősével. Halász Péi'r rjldmüvclés"gyl mlriszterhelyetteg ©iviárs a Földmivelé-ügyi Minisz érium nevében üdvözölte a megyei Ja nác^kozást és a megjelent dol­gozókat Hozzászólásában foglalkozott a ’erme’őcsoportok eddigi eredmé iveivel majd rá ér. az ál am: fegyelem krrdésért. — A megve *erüle én lévő egves ‘érméiőszöve'kezefi c'cn^r- ' oknak változtatni kél a munká iukon. Meg kél szívlelnünk Rá kosi elvtársi figvelmezte ésé‘. mc'' kell iavi ani v’szonvunka* demo­kratikus államunk felé A do’go zó paraszi. am’kor rá'ér a ter- meiő'-zöve'kere)1 u'jára »ekkor -á ér p magasabb ‘erm-Iés u’jára oda. ahol különh «miiter-Ä yáí^h. m\ni ag egyénileg dolgozó patrass tok. Ennek egyik előfelőtere agv hogy a tszcs hogyan eljesip az állam iránti kötee’zefíségé'.. Vannak jó példák, vannak olyan termslőszö- vetkeze ek ig a megye területén, amelyek állam iránti kö eiesse« güket '' eljesil eft ék. Továbbiakban beszélt az I-as tipusu tözcs-ről, hangsúlyozta, hogy jó eredmé.ay*, csak a közös állat envésztécsel. a közös mun­kával tudnak elérni. — Az egyéni eg dolgozó paraszt még.,a maga lötoljén dolgozik, tö­ri a fejé. azon. hogy mi hogyan végezzen, hogy tudja megélhe­tését jobban biztosi ani. Mil;or belép a [ernielőszöve kezeibe azt. mondja* —- Gondolkodjon a fszes elnök ás azon igyekezzék hogy minél jobb módiá» meg a álja annak, hogv a dolgozó ’többet keressen. A jövőben a szcs elnöknek az la kötelessége lesz. hogy gondolkoz­zék azon; mit hogvan keli telje- sí'eni, mikor kell az egyes idő­szerű mu lkát elvégezni. De ez nem jelen i azt hogv a fagok muniká'ában ne segítsék Bár­mennyire is fe merül a munkaié- gvelerrn kérdés.. 'udjuk, hogy vannak javifhai a lan emberek, de meg kell monda íi ; hogv a szcs tagok többsége beende esen. do'gozó parasz*. Ha az elnök ke­mény. az elv’ársak ?z* mondják, hogv n'pszerüflen. Elv ársak, az elnöknek ker’éayuek keli lem ni. A rande* és a fegve’me* meg kell köve élni. He'ves ha az elnök a nap;rerd:o 'évő kérdéseke1* & ragság elé viszi és megmondja a »egs.ágnak hdsv ez1 a munkát igv akarja elvégezni. Ha er a tsg- ság magáéváto*'zi. akkor a mun­ka elvégzése lobban biz ösjha’ó és n tagság köve ni fogja az eh nökö* — Továbbiakban b:sz$lt ar-. ró], hogy az agi’áo’ós munkát o'vaa forrráh?r kell végezni, hogv ar er dmtov k~t széleskor- ben tudatosítani lehessen a még egyénileg dolgozó parasztsággal

Next

/
Thumbnails
Contents