Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-18 / 269. szám
Á pákái DíSz-szervezet fiataljai a begyűjtés munkájának segítésével bizonyítsák be — méltók az uj tagkönyvre A DlSz-szervezeiicínk tag-könyv- cseréje komoly eredményeket mulat, Az összeíráskor újabb fiatalok lepnek be. Döntő az is, hogy az összeírást végző DISz-fiatalok komoly nevelő munkát végeznek az ifjúság között. A pákái DISz-szervezel összeírta tagságát. Az összeíráskor három fiatal jelentkezett, kérte' felvételét a szervezetbe, amelynek eddig 76 régi tagja volt. A község fiataljai közül csupán 20—25-en nem vesznek részt a DISz munkájában. Ezeknek a többsége lány. A DISz- szervezet elérhette volna az összeírás idején, hogy a fiatalokat teljes számba bevonják a DISz-be, lm az összeírás munkáját nem csupán adminisztratív hanem politikai munkának is tekintették volna. Minden egyes DISz-fíatalról feljegyezték az összeíráshoz szükséges adatokat, azonban a politikai munka jelentőségéről megfeledkeztek. A gazdasági felelősre bízták ezt a feladatot. melyet az végre js hajtott. Az összeírásnak politikai jelentősége nem volt. Németh Ferenc DISz-titkár későn figyelt fel munkájuk hiányosságára, Azt hitté, hogy nincs semmi politikai jelentősége 'ennek a feladatnak. A mulasztásért a járási DISz-bizottság éppen olyan felelős, mint a községi DlSz-Szervp- zet vezetőségé. Hibás ebben a párt- szervezet. is, mert az sem adott kellő politikai irányítást, segítséget a DISz-szervezet részére. Ebből adódik az is, hogy a kimutatás beküldésével befejezettnek tekintették a tankönyvesére munkáját. Nagyobb gondot kell fordítani a pártszervezetnek a helyi DISz-szervezet munkájára. Komoly eredményeket éri ék el a fiatalok az aratásnál és a begyűjtési munkáknál is. Hat DISz- fiatal végzett népnevelő munkát, amibe még több fiatalí; is bevonhattak volna, ha a pártszervezet és a tanács nagyobb gondot fordit a munkájukra. A fiatalok lelkesek, amit a begyiijlésben elért eredményeik is bizonyítanak, A járási DISz-bizottság adjon komolyabb politikai segítséget a szervezet munkájához. Nem elégséges csak úgy megszabni részükre, a feladatot, hogv „magyarázzák meg a jelentőségéi: a tagkönyvcserének". Elvi és gyakorlati formában kell Segítségükre lenni. A pákái DISz-szervezet mindenegyes esetben 56—60 lelkes fiatallal rendelkezik, akiknek lendületét a pártszervezetnek és a tanácsnak a begyűjtés teljesítésére kell fordítani. Ebben a munkában mutathatják rneg a fiatalok, hogy mire képesek, ha önállóan hajtanak végre egy- egy feladatot. A DISz-szervezet vezetősége mozgósítsa tagságát a begyűjtésért vívott harcra. Nem maradhat szégyenben Páka község, a járás és a megye sem. Ennek a feladatnak az elvégzésénél pótolhatják az ösz- Szeirás politikai munkáját és megmutathatják, hogy méltók az új tagkönyvre, méltók arra, hogy a pártszervezet segítőivé váljanak. fi komárvárosi pártszervezet adton segítséget a tanácsnak a begyűjtési terv teljesítéséhez Községeink közölt folyik a begyűjtési verseny. A dolgozó parasztok között azonban a nyári jó eredmények ellenére ellaposodott az eddigi verseny, amely motorja annak, hogy a megye eleget tegyen a kötelezettségének. Megyénk szégyen', el j es elmaradásában Komárváros is részes, mert sem a pártszervezet, sem a tanács, sem a dolgozó parasz ok nem igyekeztek, hogy lemaradásukat behozzák. . A község évi begyűjtési terve jobb is .lehetne. Búzából 73, árpából 30, kukoricából 65, burgonyából 64, baromfiból 26 százaléknál tartanak, Most, mikor mindent betakarították, tegyenek eleget a dolgozó parasztok a begyűjtés törvényének, \ Kik nem akarják a békéi és kik nem érzik nazafias- kötelességüknek a' beadás határidőéiö11í teljesítéséit? Azok, akik spekulálnak és hallgatnak a kulákok és a volt csendőrök suttogó beszédére, a három Németh testvérre, akik a kiszabott mennyiséget bead1 ák, hogy ezzel eltereljék magukról a figyelmet. Amikor azonban a dolgozó parasztokkal „elbeszélgetnek", sok a beadás, minek kell annyit beadni, sohasem volt ez. — megmutatják igazi arcukat. A két volt csendőr látszólag kosarat fon. de jut idejük közben ,,a régi világ megcsif- logtatására is". Rájuk hallgat Varga Jánosné, aki semmiből sem teljesítette kö'elezettségét, Kuremtás József, Balázs József és Németh János is, akik arra hivatkoznak, hogy kevés a kukorica, nem termett elég burgonya, ami van, az kell a hízónak. Minden kiutat meg akarnak keresni. Most hisznek a csendőrnek. Könnyen felejtenek — elfelejtették, hogy néhány éve a csendőrurak szóba sem álltak velük. Érdemes lesz elgondolkodniok, most miért olyan „barátságosak'’ hozzájuk? Azok a komárvárosi dolgozó parasztok, akik békét akarnak, hazafias kötelességüknek tarják, hogy eleget tegyenek a nép állama törvényének, Kevés kivétellel 100 százalékon felül teljesítet'ék beadásukat. Horváth János 8 holdas dolgozó paraszt 120 százalékkal teljesítette beadását, Guiyás Is ván 5 holdas gazda mindenből elegat lett beadásának. Fodor István 4 holdas dolgozó paraszt 200 száza lékon felül Teljesítette kötelezettségét. A múlt héten kapott 100 forint pénzjutalmat. Nagy János 7 holdas dolgozó paraszt 140 százalékra teljesbe te kötelezet'ségé1, már tojás- és baromfibeadásának is eleget tett, Ö is kapott pénzjutalmat. Ezek a dolgozó parasztok példaképe:« a falunak, •i jim hallgat nak" "a kulákok szavára, hanem a beadási köteleze tség'iík leljtfEíiésével részeseivé váltak az építő munkának. A begyűjtés akadozása, a gyen" ge teljesítménynek oka az is, hogy a régi pártszervezet vezetősége nem kapcsolta össze a vezelőségvá- lasztási munkákkal a begyűjtést A párttitkár magára hagyta a tanácsot, legtöbb esetben csak maga a. titkár vette ki a részét a nevelő munkából. Nem mozgósították a párttagokat és a ipmegszervezetek tagjait. A népnevelő munkába nem vonták be azokat a dolgozó parasztokat, akik példát mutattak. Nem népszerűsítették őket, hogy a többi dolgozó parasztok is kövessék példájukat. Az elmúlt vasárnapi népnevelő munka azt mutatja, hogy ha a pártszervezet segíti a tanács munkáját, akkor tudnak eredményt elérni. Egy nap alatt 27 mázsa kukoricát fi kulák két arca és 25 mázsa burgonyát gyűjtöttek be. Az új pártszervezet vezetőségének feladata, hogy az eddigi elhanyagolt népnevelő csoportokat létrehozzák és bevonják azokat a dolgozó parasztokat is a munkába, akik példát mutattak a begyűjtésben. A népnevelőket osszák be azokra a területekre, ahol gyengék a teljesítmények. Mondják el a dolgozó parasztoknak azt, hogy a beadási kötelezettség teljesí ése törvény, amit maradéknélkül végre kell hajtani. Helytállásukkal a békét erősítik. Kísérjék figyelemmel a begyűjtésre mozgósí'ott népnevelők munkáját. A becsületes munkát végzők közül válasszák ki azokat, .akikkel megerősíthetik a párt- szervezet sorait, Nincs az a színész, ki utánozni tudná a siránkozásban, ha a beszolgáltatásról van szó". Jakabíi János sandi 47 holdas kulákot. Cs ak úgy özön life belőle a sok szó, l.épten-nyomon az időjárásra, napra, esőre és minden elképzelhető dologra hivatkozik, melyek szerinte mind akadályozzák be- szolgáütállási kötelezettsége telje, sitésében. Mert Jakabíi János kulák -nem teljesítette még eddig beadási kötelezettségét. Adósa a nép államának nem kevesebb, mint 23 mázsa kukoricával. — Beadnám én szive-sen — mondja — csak lenne miből. De amikor ilyen szegény az ember — s 'térdben foltozott nadrágjára mutat; — hát akkor mondják meg mit adjak be? Az utóbbi években nem úgy teremnek a veemények, mini pár évvel ezelőtt Jakabíi János kulák földjén. Valamikor nem is olyan régen nem panaszkodott Jakabíi kulák a napra, esőre. Híres volt az ö por:ája annak idején arról, hogy mindig volt ott minden. A háza és környéke is olyan, hogy kivülről az utcáról látni jöhet, ebben a házban nem lakhat más. csak kulák. Maga a lakóház hatalmas több helyiségből álló épület, melynek két udvara ven. A nagy udvaron aztán egymást érik az épületek. Szemben a lakóházzal kisebb ház kamrával, konyhával és fáskamrával. Mellette hatalmúig pajta, majd azzal szemben szintén különálló épületben ez istálló és egy másik pajta. — Ez az egész — mutat végig az udvaron elégedetlen hangon. — Ezért a kis vacakért veteUek ki rám olyan -sok beadási kötelezettséget. Dehát, majd csali kinyögöm valahogyan — mond ja. s közben olyan arcot vág, hogy aki nem ismeri, elsírná magát — Pedig most is megrövidítettek. hét hold földdel, beleesett a tu-gcsiftásba. Arról nemi beszél, hogy kapott helyette másutt, csak egy kicsit, távolabb. Miközben beszél, akkorákat nyög. hogy az Papszt László. I ucai járókelők meghallgatják. Most sem sikerült ezután sem sikerülhet A felhők közül kiragyogó [élhető nap sugarai a Mura folyó csendes hullámain tükröződlek vissza-. A folyó egyhangú mor- mogását hirtelen a viz c&obba- nása zavarta meg. Pár pillanat múlva újabb két csobbanás hallatszott és egy úszó farönk vált el a túlsó pariról. Mit jelenthet ez? Véletlenül vagy készakarva került a járónk a vízbe? Nem véletlenül történt! A járónk melleit két fej sőt,elleti. Vájjon ki szeret ilyen kora reggeli órákban fürödni, novemberben? A. két fej egyre közeledett a magyar parthoz. Néhány perc és máris kiemelkedett a vízből a két emberi alak. Körülnézlek és lopakodva megindultak P. község irányába, A rönk lovább úszott a vizen, mintha csak jelezné, hogy nem véletlenül került oda. Olyankor a parthoz csapódott. AZ E. őrs járőre figyelmes lett n rsapadosra. Elindultak a zaj iránijában. — Ez hogyan kendi ide? — összenéztek és egyszerre megindullak a folyó melleit. Vagy liz percen haladlak. V. / bajt ars hirtelen megállt. -- Mi történt? Arra a pontra mulatóit, ahol néhány peresei azelőtt a parira lépét't a két határ sértő. A ruhájukról lecscpegett víziói lócsa keletkezett a parton — Kétségtelen — mondta- egyikük —. hogy idegenek léplek hazául: területére. Menjünk' tovább o nyomon. Nem régen jól te-k át, a járónk is bizonyltja. Elindultak a falu irányába, vizsgálva a lépések nyomait. Már a falu közelében jártak, mikor K. B. baj társ két alakra mulatott, amiig tétovázva álltak a falu szélén. — Nem mernek bemenni? — Nem — igen — mondja V. I. bajtárs —, ment a dolgozó parasztok átadják a Tito kémeit és nyomra, vezetnek bennünket, ha idegeneket Iáinak. A két tétovázó alak egyike ijedten mutalta, társának a közeledő határőröket. Egy pillanatra sem tanakodtak tovább. Gyorsan igyekeztek a falu belseje jelé. A határőrök összenéztek. Kétségtelen, hogy kémekkel van dolguk. A jegyűért a kézbe vették és megindultak nyomukban. A két határsértő egy udvarba menekült. Bent az istállóban Tóth János dolgozó paraszt marháit etette, mikor meghallotta a Zajt. — Nem lehet még felni — kiáltott kifelé, A felesége hangja nem felelt a szavára. Talán valaki más jött erre felé? Letette « szénát és kiindult az istállóból. Csodálkozva látta, hogy hét idegen a szalmakazal mögött akar elbújni. — 1 Iát magul: mit keresnek ott? — kiáltott rájuk. — Fáradlak vagyunk, szer etilén'-;. lepihenni — jött a válasz. Tóth János szemét azonban nnn lehet becsapni. Röglön látér a vizes ruhát. Csakúgy reszket Vasárnap, 1951. nov. 18. Lek a hidegtől és a félelemtől. A gyanakvó nézéséből megér tették, hogy leleplezték öled'. Más módszerhez folyamodlak. — Bácsi — mondották — rejtsen el bennünket, megfizetünk érte. — Mennyit akarnak adni? — Az egyik már nyúlt is a tárcája után és mondta: — Ezer forintot. — Jöjjenek — szólt Tólli János, de a fenéje nyújtott pénzt nem fogadta el. — Majd azután. A szénapadlásra mentok fel. A két ha túr sértő gyorsan a szénába bujt. Tóth János lement a padlásról és a létráé elvette alóla. Aztán elindult az őrs felé, Nem kellett sokáig mennie. Szembe jöttek a határőrök. Még hozzájutsem ért, máris izgató t lan integetett a járőrnek. Elmondta, hogy két idegen van a padlásán, akik a folyón keresztül jöhettek, mert vizes a ruhájuk. A padlásnál Tóth János fcl- lámasztoftta a létrát. V. 1. baj- •lárs keményen felszáll: — Azonnal jöjjenek le a padlásról! SwOtogás, mozgolódás hallat- szolt. Pár jnilannt múlva pedig a széna zizegcse. A két halár- sértő felemelt kezekkel, meghunyászkodva lefelé mászott a padlásról. Utána megindultál; a járőr előtt az őrs felé. A határőrségünk és a dolgozó parasztságunk összefogáséiból megtanulták, hoqxj n nép állama nak halára sért he teilen, meri azt a dolgozó nép fiai őrzik. Kér kai László — Be.eg szegény — mondja a’ felesége. — egész éjjel jajgatod, orvos kellene neki, dehát most! még arra is pénzt költeni. — Pénzt, pénzt —- szólal meg Jakabíi — az az igazság, hogy nincs egy fillérünk sem. Nem voltunk mi sohasem nem tudom én milyen gazdagok? Csak annyi volt mindig, ami szűkösen a megélhetéshez kelleü. De most még uz sincs. Szörnyű. Sunyi tekintettel néz körül, mikor Gubicza Istvánra és fizetségére terelődik -a szó. ki idestova már több mini négy éve szolgál nála. — Hát ugye nem birok egyedül a fő ddel, ke]l valaki aki segít — mondja, — habár több a ráfizetés, mint a kereset. A kollektiv szerint fize'-jük s most mégis megbüntettek ezer forintra;, ö miatta. — De nem ez az igazság. Nem fizette ki az alkalmazottjának az elöirr tulóradijat és ezért büntetnék meg. — Fizetünk, de legtöbbször a szolga parancsol nekünk. Isfcn bizony, jobb dolga van mint nekünk — mondja Jakabíi kulák. — Pedig mivelhogy idős szisgény, csak jószívűségből véltük magunkhoz* Megesett a szivünk rajta. Mos-ti sincs idehaza., csak úgy a maga feje után elment Csurgóra dolgozni. Nem bírtuk visszatartani.1 Ezt mondja ö. a kulák. de nem igaz egy szava sem. A lányának ment segit-eni Csurgóra. A lánya annak idején. — mivelhogy csak ,,rangbeli‘’ jöhetett számításba — hozzáment egy csurgói kuIákhoz. Ök is összeharácsoltak any- nyit, hogy most saját maguk nem bírnak vele. Gubicza István ágya bent ált egy külön kis szobában. Jakabíi Rutáknak első dolga — bárki megy hozzájuk —, hogy megmutassa, milyen jól bánik az ő emberével. Az ember azt mondj-ai mindig volt cselédjük, az asszony — ki hazugságban túl akarja minduntalan szárnyalni a férjér, — azt mondju-: csak olykor. Nem lehet kiigazodni egyiknek a szaván sem. Megvolnánk mi szépen, csak az adó ne volna — mondja a kulákasszony. —> Pedig hát azt is igazságtalanul vetették ki ránk. Mert igazából nem is a miénk ez o negyvenhét hold. — Van benne a feleségem testvérének is — veszi át' a szót Ja,'- k?bfi. — Mikor „jobban megnéztük“. akkor jöttünk rá erre. de már későn, volt, egybe számolták, így most ezért is nekünk kell fizetni, pedig nem is a miénk. Másért is mi szenvedünk. — mondja és olyan siralmas arcot; vág, hogy még. Arról persze nem esik szó. hogy a földet ő használja és £J hasznot: is ö vágja zsebre. Kitalálta, hegy azért sok ez adója mert a ténylegesnek háromszorosai irfák be a tanácsnál és -ez ütán kell adóznia. Mindennel meg van elégedve, „csak“ éppen adót no kellene neki fizetnie. Már több alkalommal ráfizetett., mert nem egy ízben többeknek fizetett azért, hogy intézzék el, ne legyen ő kulák. Persze nem in' ézték el. A pénz meg elmaradj Sokat -adna érte. ha valaki „elintézné“, hogy ő nem kulák. Mikor aztán 1 áütá 1c, hogy a külák- s-ágo’t nem lehet pénzzel lemosni, hát taktikát változtatlak. — Van -a faluban több kulák, mégis pont őket veri az isten. Nem tudják elképzelni, mivel vétettek. Nem emlékeznek, hogy valaha i- rossza, köveitek volna el más sál szemben. Pedig nem is olyan nehéz visszaemlékezni arra, mii elkövettek. Csak ó vojt cselédeket kell megkérdezni, ők még nagyon jól emlékeznek. Jakabíi kuják telteire Ezért nem felejtik el a 23 mázsa kukoricát sem, amivel tarozik a munkások és dolgozó p»résztök államának. (R. J.)
