Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-03 / 257. szám

FART ÉS PáRTÉPlTÉS Az oktatásra készül az előadó Készt© Ferenc elvtárs, a zala­egerszegi váróéi Dártbizot-ság propagandistája előveszi köny­veit, jegyzeteit ás hozzálá , hogy fe'készüljön az alapfokú poli­tikai iskola előadása tartására. Ebben az évben először érte az a ki'üntetés, hogy amit ed­dig anult, azt átadhassa a hall­gatóinak, mint alapfokú politi­kai iskola vezetője. ie kibővíti, majd a javasolt irodalmat olvassa. Utána feljegyzi, mit nem ért —­azoka megkérdezi az előadótól. De olyan kérdőét is készít, amn ő tenne fel a hallgatóknak. Mészáros elvtárs az üzemben dolgozó társainak is el­mondja, hogyan tanuk Segíti társait a tanulásban, mer' tudja, hogy nem elég az, ha maga felkészül, hanem felelős a tamulópárjá­nak tanulásáért is. Az anyagot közösen is megbeszélik. így ki­egészítik egymás tudását s az anyagot teljes egészében feldol­gozzák. ■ .... ........■— II* — Először bizony nehezen ment — mondja Keszte elvtárs. — Fékem a saját hangomtól és nem tud am azt, hogy hal­kan mondom, vagy kiabálok? De most már örülök neki, hogy a párt ebben a megtiszteltetés­ben részesített, hogy propa­gandistája lehe tem. Ezt a feladatot, mint ahogy Keszte elvtárs is mondia, csak úgy lehet jól végrehajtani, ha minden előadásra és szemi­náriumra lelkiiGmhetesen fe'készük A mostani amvag a .Pár4unk Szervezeti Szabá'vzaía". Ebből a füze bői kezdi meg a. tanulást Keszte Ferenc elvtára. Először átolvassa a kötelező és a java­solt iroda'mat, utána jegyzetel. Négy fő kérdést ir fel magának és azok köré több kisebb kérdést csoportosít, amik elősegítik az anyag könnyebb átvételét. — A szemináriumon, ha a hall­gatók nem órák a kérdést, vagy nem tudnak rá felelni, akkor könnyebb kérdéseket eszek fel és rávezetem a hallgatókat ar­ra, hogy a saját tapasztalataik alapján válaszolják meg kérdé­seimé'-. A propagandista iskolákon sok mindent tanulhatnak az oiöadók. Sok módszert és út­mutatást adnak át egymásnak az iskolavezetők. Ezért szüksé­ges az, hogy a propagandista szemináriumokon minden eset-, bep megjelenjenek a propagan- dis ák. Keszte Ferenc elvtárs is fontosnak tartja, minden sze­mináriumra elmegy. A zalaegerszegi téglagyár párttagjait és legjobb pártonki- vüli dolgozóit tanítja a marxi- lenini elméletre. Az elméletet nem lehet elvá­lasztani a gyakorlati munká­tól. Ezért* gyakran kijár a tég­lagyárba, ahol a pártszervezet ti kárával és az oktatásban résztvevő dolgozókkal elbeszél­get. Megismeri a téglapvár dol­gozóinak munkakörét, így gyakorlati példákkal tudja előadásait és kérdéseit alátá­masztani. Ezek a beszélgetések meg. szilárdítják a kapcsolást a.z előadó és a hallgatók között. Megismerik egymást, igy a po­litikai iskolát a kollektív mun­ka alapján még jobbá teszik, hogy az oktatásban résztvevő párttagok és pártonkivü’i dol­gozók mindjobban helytállhas­sanak munkahelyeiken. Az oktatásra készül a hallgató Mészáros Ferenc elvtárs, a Tejért vállalat dolgozója, mun­kája befejezése után iparkodik haza, hogy felkészüljön a poli­tikai isko’ára. Érzi, hogy nem ön udatos kommunista az, aki felkészületlenül megy el az is­kolára. és a feltett1 kérdésekre nem tud helyes választ adni. Mészáros elvtárs szeret tanul, ni, ezért az előadást figyelem­mel kíséri és jegyzetel, ■mert igv könnyebben el tudja sajátítani az anyagot. Ez nem elég. Gondosan átnézi az útmu­tatót, megkeresi, mi a kötelező irodalom? Gondosan olvas, részlegenként jegyzetel, kibővíti az előadás anyagét. Anyagát gyakorlati példákkal Több gondot fordítsunk a vezetőségi tagok kiválogatására A most folyó vezetőségválasz, tó taggyűlések hosszú időre megszabják pártszerveze eink fejlődését. Jórész a taggyűlé­sektől függ, milyen eredménye­sen teljesítik majd pártszerve­zeteink a jövőben nagy felada­taikat. Az eddig megtartót* vezető­ségválasztó taggyűléseink jónak mondhatók, többségükben érvényesült a KV határozata az alapszervezeteken belül. Bát­ran bíráltak pártijaink és ön. bírálatot gyakorolva mond ák el, hogy hogyan fognak jav it am a meglévő hiányosságokon. A taggyűlések eddigi tapasztala­tai azt mu atják, hogy párttag- ságunk zöme világosan látja, milyen fontos szerepe van a pártszervezetnek, hogy munká­juk teljesítése, további erősödé­se, a nehézség leküzdése azon múlik, hogy pártszerveze eink élére rátermett, meg nem a’ku- vó, becsületes, a nép ügyéért harcolni tudó vezetőket állítá­sunk. Számos példa bizonyítja: pár tagságunk átérzi azt is, mi­lyen komoly felelősség hárul minden egyes párttagra a párt erősítésében, a szocializmus építésében, a béke védelmében. Azok a hiányosságok, melyekkel találkozunk, arra figyelmeztetnek, hogy az eddi­ginél alaposabban vizsgáljuk meg pártszervezeteink vezéő- ségét, me<rt van olyan jelenség, hogy pártszervezeteink nem hajtják végre megfelelően a KV határozatát. A felsőrajki álla­mi gazdaságban, Szépé nek községben nem frissítették ui erőkkel a termelésben, beadásban becsületes élen­járó párttagokkal, a vezetősé­get. A másik végletbe esett a ’etenyei tsz pártszerveze e, ahol a vezetőségbe mind ui elytársa- kaá választottak, mely a párt- szervezet munkájának rovására me^. A zalaegerszegi IV. kör- ze* vezetőségénél sem vontak be elegendő friss erőt, a téglagyár­nál. viszont 5 uj vezetőségi ta­got választónak. A nagymérvű fluktuáció arra fegyelmezte', how partszervezcleink alapo­sabban nézzék meg a régi veze. +ő«égi tagok munkáját, értékel- iék. bogv müven segi*eégpt ka­pót1 a JB-, VB vagy a pártszer­vezet titkárától. Legtöbb veze­tőségi tagot azzal az indokai váljanak le: nem dolgozol. Nem vizso-áUák meg azt. kanott-c se­gítséget, képezte-e magát, a JB reszortfeie’őse e’heszélgete' t-e vele és tianitotta-e? Voltak taggyűlések, ahol a tagság lá'ía, hogv a régi veze­tőségi tag csak azért nem tud­ta a feladatát elvégezni, mer­nem segítették, itt uiból bevá laszto'ták a vezetőségbe, mCgb1'- •'á’fiák. elmondva, liogv a követ, kező időben milyen fnrmábar íavitsa meg a munkáját. lett a becsületes, csak poli.ikai- Itag képzetlen, ellenben fejlődő- képes vezetőségi tagok ben '.ma­rad janak a vezetőségben. Hiba., ha levál-anak olyan régi veze­tőségi lagokai. akik önhibájukon kívül, mert a pártbizottságaink nem adtak nekik elég segítsé­get. nem -ud ák elvégezni a rá­juk bízott felad st okai;. Ezeknek a leváltásával ártanak a párt­nak. mely gátolja a páriszerve- ze ek -ovábbi fejlődését. Ha ér­tékeljük, hogy miből adódik az, hogy pártbizotságaink nem ad nak megfelelő segítséget párt- szervezeteink számám. megálla­píthatjuk, hogy pár-bizo tsága- ink munkája alspszerveze eink felé ezideig még nem alapos, hanem átfutó munka. A nagyka­nizsai járási pártbizottság az uj udvari pártszervezetről csak a vátasz ás elő-t vett tudomást, ez­ideig nem foglalkoztak vele. A határozatokat ugyan le jut­tatják, elmondják 'az alspszerve­ze: titkárának, de hívják meg a vezetősége-. a reszortfelelősöket, hegy ott konkréten meghatároz­zák Q feladatokat egyes munkák elvégzésénél. Hiányzik párt bízol' sags ink részéről a határozatok el­lenőrzése. Nem ellenőrzik az elő­zőleg levi-t szempontok végrehaj­tását, nem adnak a felmerülő nehézségeknél újabb útmutatás’. módszert, hogy hogyan hajtsák végre, milyen formában, biztosi1, sák pár ■szervezeteink az összes feladatok elvégzését. Pár bizottságainknak biztosi­am kell, hogy a megválasztott veze őségnek a legteljesebb támo­gatást adják. Hívják össze a re- szortvezetőke tájértekezletre, és out ismertessék, hogy mi a fen - ida-a egy.egy vezetőségi tagnak, Tikárnak. Már néhány helyen végzik ezt a munká de biztosit sa o JB. VB titkára, hogy ez necsak a veze őségválasztás ide­jére korlátozódjon, hanem vál­jon rendszeressé a munkájuk végzése közben. Pár-bizottságaink feladata, hogy a most meg válasz ott párt­vezetőségeket erőteljesen támo­gassák. tanítsák őket a vezetés munkájára, a továbbiakbm és figyelmesen fogMkozzianak vei ’ük. neveljék őket, segi sék fej­lődésüket. Az a feladatunk, hogy a helyenként jelen'kező hiányosságokat kijavítsuk, a tag­gyűlések politikai előkészítését ovább fejlesszük, a párttagság ktivi árát. éberségé biráló- készségét tovább fokozzuk. A KV határozatát ismételten is­mer e-ni kell párt agyagunkkal, de párttagságainknak is újból át kell tanulmányozni, hogy a ta­pasztalható hiányosságokat ki udjuk javítani é.s a tapasztalt régi harcos vezetőségi tagok mel­lett az uj vezetőségi tag okkal megerősödő! t pár szervez1, i eink feladataikat sikerrel tudják meg­oldói. igy a termelés, a terv- teljesiíés, a begyűjtés, a béke- hsam -erüle én. A régi vezetőségi tagok közöí rendes, becsüle es. páribű elv­társiak vannak. 'Pár "bizot,,cáeainv nfm figyel'ek fel arra, hogy £ vezetőségek főbb min- felét le váltják azérí, mer- „nem doigo zott“. Pár bizottságainknak. a hátra'’évo mggyü’ések előkészi- +é~énél figyelembe kell venni ezeket a szemoon okai és a fel- világosi+ó politikai munka; iml- letf biztosítani kell. hogy az el­len-égés elemek kiszorítása m -\L uViffutréfi PÁRTÉPITÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában Szombat, 1Ö51. nov. 3. Külpolitikai szemle: J. Zvjagin; Az imperiali^taellenes mozgalom fel Jeod ülése Közel- és Közép-Keleten Anglia évtizedek során fontos gazdasági és ka onai-bsdászati előnyöké szerzelt Közel- és Kö­zép-Keleten. Az Angol-Iráni Olajtársaságon keresztül a lég­ii óbbi időig monopolizálta az iráni olajkiiermelést. A britek katonai-hadászati pozícióját mind a mai napig olyan egyenlő len szerződések erősítették. amelye­ket az angol imperiaüs ák rá kény szerit ettek Egyiptomra, Transzjordániára és Irakra. A szerződések alapján Anglia ezek­ben az országokban csapatokat :art és ezzel lábbal tipor ja nem­zeti függe fenségüket. Az imperia’is'ta erők közel- és középkeleii elosztásában figye­lemreméltó vál ozást jelentet', amikor ae amerikai imperiaüz mus pozíciói a brit birodalom ro vására s okhely ü .'t megér ősöd1 ek. A tengerentúli monopóliumok megkaparintották Szaudi.Arábia olajiparát és benyomultak Irak és Kuwait olajkin őseihez. A Wall S reet tőke-behatolásához az úgynevezett ,.műszaki segít­ség’1 egyengette az utat, ame­lyet a Trumsm-program 4. pontja alapján nyújtanak. Az Egyesült Államok kormányának ezt a „se- giiségéi’1 az elmúlt év folyamán sikerült számos közel, és közép- ke’éti ország nyakába varmia. Köze'-Keleten az Egyesül Államok legfontosabb katonai-ha­dászati pozíciója- Törökország, ahol a Pentagon többszázmillió dollár árán olyan zsoldos hsdse reget teremtett, amelyet a török kormány, mint Dzse’al Bajar. Törökország elnöke nemrég kije­lentet-e, washingtoni parancsra hajlandó „bárhova elküldeni1’. Ez év szeptember elején az ame­rikai szenátus törvényjavaslatot fogadott él. amelynek alapján Közel- és Közép-Ke etnek külön­böző „segélyek“ címén 556 mii Hó dollárt folyósi anale, s ebből 396 millió dől1 árt tesz ki a „ka­tonai segítség’1, másszóval az uj zsoldos csapatok szervezéséhez szükséges hadianyagszállitmány ér éke. Az Egyesült Államok és Ang­lia köz:; fennálló ellentmondások ebben , a körze ben rögtön hát­térbe szorulnak, amint arról van szó, hogy a Közép- és Közel- Keletet agressziós hídfővé vál tozuaesák a Szovjetunió ellen és szembeszálljanak a nemzeti fel­szabadító mozgalmiakkal. Ebben a kérdésben nagy az egyetértés ez Egyesük Allumok és Anglia kormányzókörei között. Az iráni népnek az imperialis­ta Angol-Iráni Olajtársaság fel­számolásáért vivo.t szívós harca rendkívül élénk visszhangra és ‘ámoga ásra talált a Közel- és Közép Kele. más országaiban is. Washingtonban és Londonban növekvő nyugtalansággsil figye­lik, hogy Irán népének harca mennyire elősegíti az imperia- istaellenes mozgalom növekedé­sé1 . a1 szomszéd országokban. A ,,Nsw-Ycrk Times“ szerint az egyik bizalmas washingtoni ér­tekezzen MacLee. a kü’ügymi- nisz er munkatársa ..komor fi gyelmez ető szavakat1’ mondott arról, hogy a Közel-Ke]e‘en rendkívül válságos és veszélyes helyzet alakult ki. Az iráni otaj- államositás olyan folyamatot in- di ott el. amelynek kimenetele a legnagyobb mértékben kérdéses“ Az iráni események megmoz- di ották az iraki népe* is. aime’y szintén követeli: hazájában á'-la mosit.sák az olajipart, hogy töb­bé ne szolgálhasson idegen meg­gazdagodás és uj háborús készü­lődés eszközéül eiz amsrikai-an goi militaris áknak. Az iraki kor­mány elsősorban az 1930-as an­gol-iraki „szövetségi’1 szerződés hatályon kívül helyezését követe­li. Az iraki nép önfeláldozósn harcol az uralkodó angol körök­nek az ellen a törekvése ellen is. hogy országukat agresszió' bázissá változtassák Irán ellen. Az iraki városokban napirenden vannak a tiltakozó tüntetések angol csapa!oknak iraki terüle­ten való tartózkodása ellen. Az országb-rn uralkodó politikai lég­körről az Al Huda cimü szirin' újság találóan jegyezte meg: „Irak olyan most, min: egy tűz­hányó, amelynek kitörése bár­mely percben várható.“ Erőteljes nemzeti mozgalom kérita te hatalmába az egyipto­mi népet is, melynek kívánsága soha ilyen erővel és határozott­sággal még nem nyilvánult meg, A Szudánnal való egyesülést é3 az 1936-os angol-egyiptomi szer­ződés megszüntetését köve.elik, s ezzel a brit csapatok kivonásét, amelyek már csaknem hetven éve gyámkodnak kére lenül Egyiptom felett: A hét évtized sla-t a mindenkori angol kormá­nyok vagy ha van alkalommal megígérték, hogy a brit csapa- toka’ kivonják Egyiptomból, do az ígéret mindig csak Ígéret ma­radt. Hogy mennyire komolyan vették az angolok ezekre: a kije­len éseket, bizonyíték Morrison külügyminiszternek ez év júliusi 30 án elhangzóit felszólalása, amelyben minden köntörfalazás nélkül megmondta: „Egyiptom nem akadályozhatja meg Angliát abban, hogy brit csapatokat ’árt­son terüle én1’. Az Egyesült Álla­mok kormányzókörei is részesei annak 'aiz összeesküvésnek, ame­lyet az imperialisták szőt-ek Egyiptom szuverén! ása: és nem­zeti érdekei ellen, mari tudomá­sukkal és helyeslésükkel tör ént, bogy az angol qsapa-ok továbbra is megszállva tartják Egyip orn földjét. Nem csoda ezek után. hogy az egyiptomiak, amikor au­gusztus 16-i nagy tüntetésükön, kivonultak az u-cára és az ango­lok kifakarodását követelték, nemcsak ,,Le ez angolokkal!“ felirásu táblát vittek. hanem olyanokat is. amelyekről ezek a mondatok harsogtak". „Le az Egyesült Államokkal, le az impe­rializmussal!’1 Ezen a- nyáron Szíriában is szó leskörü mozgalom indult meg ab­béin az irányban, hogy. meghiu- silsák az Egyesült Államokkal, ’ei’veze.t egyezményt. Szíria né­pe felismerte. milyen veszedel­met rej: magában a tengeren­túli Shyjockok úgynevezett „se­gítsége11. Dzsaljalesz-Szajed szi- riai parlamenti képviselő kije­lentek. e: „Az amerikai segítség nem segítség, hanem a gazdasá­gilag elmarad, népek leigázásá­nak eszköze1’. A Szíriái kormány, tekintettel az ország közvélemé­nyének áTásfoglalására. kényte­len volt elodázni az Amerikával való uzsora egyezmény aláírását. A Béke Világ anácsnak a gyur­mád és az imperialistáktól függő országokban folyó békeharcról hozo-t határozata rámutat arra, hegy ezeknek a népeknek növek­vő ellenállása az agresszióval, az elnyomással, szabadságuk le- ‘iprásával és országuknak ag­resszív paktumokba való bekap­csolásával szemben — erő.eljes kiállás a béke mellett. Annakidején a közel- és kö­zép kele i országokban az uralko­dó körök terrorja ellenére is si­keresen folyt le a stockholmi fel­hívással kapcsolatos aláirásgyü.i- és. Most még nagyobb lendület­ei szaporodnak az aláírások a Béke Világtanácsnak arra a fel­hívására. amely az öt nagyba, a’om békeegyezményét követeli. Iránban a legutóbbi jelentések szerint 1,230.000 ember, a kis Libanonban 106.000 Szíriában 149.000 ember irta alá a békeive­ket Nemrég kezdődök, meg az aláírásgyűjtés Egyiptomban és Izraelben is. Ez mindennél jobban bizonyítja a békemozgalom közel-keleti ki- szélesedését. Közel, és Közép Keleten az imperialistsellenes demokra'. ikus mozga'om emelkedőben van. Az itt élő népek eltökél.ek arra, hogy lerázzák az imperialista el­nyomás bilincseit. megvédjék függetlenségüket, biztosítsák n békét s ezzel gazdasági és k* rá'.is felemelkedésüke .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents