Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-19 / 244. szám

Ä szovjet kormány nyilatkozata az Egyesült Államok kormánya számára Moszkva (TASzSz) a szovjet sajtó közli a szovjet kormány­nak az Egyesült Államok kormá­nya számára tett nyilatkozatát. A közlemény a következőiket mondja: Október 5-én A. Kirk, az Egye. aült Államok nagykövete felke­reste Visinszkijt. a Szovjetunió külügyminiszterét és az Egyesült Államok kormányának megbízá­sából szóbeli nyilatkozatot tett előtte a, koreai helyzet és a szovjet-amerikai viszony kérdé­sében. Október 15-én Visinszkij fo­gadta Gummingot, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjét, aki az Egyesült Államok moszk­vai nagykövetét helyettesíti an­nak távollétében és a következő nyilatkozatot tette előtte. A nyi­latkozat szövegét átnyújtotta Gummi agmak: — Okóber 5-én saját kérésére fogadtam A- Kirket, az Egyesült Államok Szovjetunióban működő nagykövetét, aki kijelentette, hogy meg szeretné Adtatni az országaink közötti kapcsolatok megjavításának kérdését. Ennek során a nagykövet közölte, hogy .az Egyesült Államok kormánya iéJhatalmazta, kérje, hogy hoz­zák a szovjet kormány tudomá­sára azt a nyilatkozatot, amely­nek megtételével e kérdéssel kapcsolatban megbízták és hív­ják fel rá magának Sztálin gene- ralisszimusznak a figyelmét A nagykövet ezután terjedel­mes, hét-nyolc oldalas nyilatko­zatot olvasott fel. Mikor kife­jeztem azt a kívánságomat, hogy adja át e nyilatkozat szövegét, a nagykövet — csodálkozásomra — kijelentette, hogy utasításai értelmében ,a nyilatkozatot csu­pán szóbeli formában kellett megtennie és írásbeli szövegét nem hagyhatja nálam. 1* A. Kirk által tett szóbeli nyi­latkozat tartalma alapjában véve a következő volt: a) A. Kirk által felolvasott nyi­latkozat rámutat arra, hogy a koreai kérdés jelenleg a legéle­sebb és legveszélyesebb nemzet­közi kérdés, amely haladéktalan megoldást követel. Az amerikai kormány óriási jelentőséget tu­lajdonit a koreai fegyverszüneti tárgyalásoknak, az a véleménye, hogy a fegyverszüneti tárgyalá­sok kedvező kimenetele lehetővé lenné a többi megoldatlan és nemzetközi viszonylatban feszült, séget előidéző kérdés rendezését és kilátásokat nyitna a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vi­szonyának megjavítására. A nagykövet kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya re­méli. a szovjet kormány elősegíti e tárgyalások pozitív befejezését. Kink azonban — azzal pár­huzamosan, hogy a szovjet kor­mányhoz ily-n felhívással for­dult és közreműködését kérte — eléggé furcsa célzásokba bocsát­kozó t valamiféle lehetséges „kel­lemetlenségekről“ a Szovjetunió és az Egyesült Államok között e tárgyalások kedvezőtlen kimene­tele esetén. A nagykövet közölte azt1 is, hogy «z amerikai parancsnokság el­lenzi, hogy Keszonban megvitas­sák^ tűzszünet vonala meghatá­rozásának kérdését. Arra hivat kozott, hogy ez a kérdés poli­tikai j&llegü. b) A nyilatkozat figyelmet szentel a szovjet-amerikai kap­csolatok kérdésének is. Ennek so­rán kísérletet lesz, hogy a ncm- ze'közi helyzet feszültségéért a felelősséget a nagykövet által kommunista tömbnek“ nevezett demokratikus államokra hárítsa, amelyek állítólag nem óhajtják n megöl da jan nemz? közi kérdések rendezésé?. A nyilatko­zat arra is rámutat, hogy a Szov. jotunió állítólag hajthatatlan ál­láspontot foglal el sok nemzetkö­zi probléma tekintetében és ez — ugvmond — aggodalmat kelt íz Egyesült Államokban és más országokban. Péntek, 1951. oki. 19. Kink azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya részéről katonai téren tett intéz­kedések nem követnek semmine­mű agresszív célt a Szovjetunió­val és más országokkal szemben és csupán védelemre irányulnak, Ezt — mondotta Kirk — ő hivata­losan. kormánya felhatalmazásá­ból jelenti ki. 2. Kirk szóbeli nyilatkozatában főleg két kérdéssel foglalkozott: a koreai helyzettel és a szovjet- amerikai viszonnyal. A szovjet kormány ezeknek a kérdéseknek nagy jelentőséget tulajdonit s ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja kijelenteni a kővetkező­ket: a) A koreai helyzetről Kirk nyilatkozatából látható, hogy az Egyesült Államok kor­mányának aggodalmat okoz a Koreában kialakult helyzet és a hadműveletek beszüntetésére irányuló tárgyalások menete. Ez az aggodalom teljesen érthető, mert mindenki előtt ismeretes, hogy a koreai nép elleni háború felidézésével az amerikai kor­mány olyan helyzetbe került, ameiy nyugtalanságot kelt benne az általa kitervelt koreai hábo­rús kaland kimenetele miatt. A nagykövetnek az a kijelenté­se azonban, hogy az Egyesült Államok kormánya a keszoni tár­gyalások sikeres befejezésére tö­rekszik, nincs összhangban azzal a politikával, amelyet ebben a kérdésben az amerikai kor­mány követ, amikor rend­szeresen elutasít minden ja­vaslatot. amelyet a koreai kér­dés valóban békés rendezése ér­dekében terjesztenek elő, még­pedig azokat a javaslatokat, hogy haladéktalanul szüntessék be az agresszív háborút Koreában, von­janak ki Koreából minden kül­földi csapatot és békés utón ren­dezzék az egész koreai kérdést. Ezzel kapcsolatban fel kell hív­ni az Egyesült Államok kormá­nyának figyelmét azokra az erő. feszítésekre, amelyeket a Szov­jetunió tett a köszöni tárgyalá­sok sikeres befejezése és a ko­reai háború beszüntetése érdeké­ben. Nem az Egyesült Államok kor­mánya, nem az .Egyesült Nemze­tek Szervezete, hanem éppen a szovjet kormány kezdeményezte a koreai konfliktus békés rende­zését. Még 1950 július elején I. V. Sztálin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke szót emelt azért, hogy a koreai konfliktust a Biztonsági Tanács utján gyor­san rendezzék. A közgyűlés ötö­dik ülésszakán is 1950-ben a szov­jet kormány javaslatot terjesz. tett be a koreai kérdés azonnali békés rendezésére, és a külföldi csapatok egyidejű kivonására Ko­reából. Végül 1951 júniusában J- A. Malik, a Szovjetunió ENSz. beli képviselője javasolta, hogy a koreai kérdés békés rendezé­sének utján első lépésként a har­coló felek kezdjenek tárgyaláso­kat a hadműveletek beszüntetésé, ről és a fegyverszünetről, a csa­patok kölcsönös visszavonásával a 38. szélességi körtől. Ami a nagykövetnek azt az ál. litását illeti, hogy a keszoni tár­gyalások elhúzódásának az oka az az álláspont, amelyet az északkoreai csapatok és a kínai önkéntesek parancsnoksága foglal el — ez az állítás teljesen alap­talan. Hiszen ismeretes, hogy az angol-amerikai csapatok koreai parancsnoksága rendszeresen kü­lönböző akadályokat állít a tár­gyalások sikeres menete elé, nem ráad vissza különböző incidensek keltésétől, amelyeket Ridgway tábornok a tárgyalások anegne- hezitésére használ fel. Éppen az ilyen akadályok, amelyeket az amerikai parancsnokság támaszt, képezik a keszoni tárgyalások elhúzódásának valóságos okát. A fegyverszüneti tárgyalások kedvező kimene elének biztosítá­sára a legjobb eszköz lenne uta­sítási. adni Ridgway tábornok­nak, hogy ne nehezítse a- tárgya­lásokat mindenféle .incidensek­kel. ne okozzon mes erséges aka­dályokait üres vitákkal, például arról, hogy a Járgycfásokat Ké­szemből valamilyen más helyre helyezzék át. Ami a nagykövetnek arrava nstkozó megjegyzését illeti, hogy milyen vonaliéi foglalnak majd el a felek fegyveres erői a hadmű­veletek befejezése után, a s-zov- je: kormány véleménye szerint ez a kérdés szervesen összefügg a hadműve-etek megszün fe- ősének kérdésével és éppen ezért ezt a kérdést nem lehet megkerülni a fegyver-'züne i tárgyalásokon. A szovjet kormány nem tarja szükségesnek, hogy foglalkozzék a nyila koz's (nak a Öél-Korea el­leni agresszióról szóló álJitásoá- val, mert már korábban megcá folhatatlanul bebizonyosodott az ilyen álli'ások rágalmazó jellege A nagyköve: nyiftaiikozaía szer in' ez USA kormányig reméli, hogy a szovje. kormány hozzájárul a keszoni tárgyalások pozitív befe­jezéséhez. Ismeretes azonban, hogy a szovjet kormány nem vesz részt ezeken a tárgyalásokon, el­lenkezőleg zz USA..kormány vesz rész: és köve Idézésképpen éppen az Egyesült Államok kormánya' tehet intézkedéseket a tárgyalá­sok sikeres befejezésig érdekében. Megától ér'e ődik. hogy a Szov­jetunió teljes mér-ékben és hatá. rozottan támogat — most épp úgy min ahogy a mu^b-n is támo­gatok — minden erre irányuló valóságos erőfeszítést b) A szovjet-amerikai viszonyról A nagykövet közölte, hogy az USA-kormány felhatalmaz.a. kérje, hogy hivjam fel & szovjet kormányt és személyesen I. V. Sz á]in generalisszimusz figyel­me az országaink közö-ti viszony megjavításának szükségességére, megjegyezve, hogy ebben is. mint a többi megoldatlan nemzetközi kérdés rendezésében, n-gy szere pe lenne a koreai fegyverszüne­ti tágyalások kedvező befejezésé­nek. Természetes, hogy a nemze kö. zi helyzet megjavi ásának érde­kében állha atosan törekedni kell a koreai kérdés békés rendezésé­re. A szovjet kormány töbtíizben kísérletet te*'t, hogy megáll spod jón ez Egyesük Államokkal a szovjet-amerikai viszony más fon­tos kérdéseiben is éppúgy, mint más megojda lan elsőrendű fon­tosságú nemzetközi probtémábarv mint: azok az in ézkec:érek, eme. lyek megkönnyitenék ez egyse fjss. békeszerető. demokralikus függefen német állam megp’.aku lósát és a német béke?zerződéc megkö ését, a Japánnal való bé­kés rendezés, az atomfegyver fel­éken betiltás® és szigorú nem­zetközi 'ellenőrzés létesi és-e. a fegyverkező i verseny megszűnte tése és a fegyveres erők csökken­tése, a háborús propaganda' be il ása. a békeegyezmény megkö­tése. A szovjet kormány kezdemé­nyező éré 1951 ben Páriában ösz- szehiviák a kü'.tigyminisz erhe ye tesek tanáé-kozását a német és más fontos nemze közi kérdő ek megvritatására. A szovje kor mány javasoké. hogy tűzzenek a Külügyminiszterek Tanácsa ülés­szakának napirendjére több. h: asz+hata lan dön ést követelő kérdést, köz'ük olyan fontos kér dés: mint az Atlanti Egyezmény, valamint az európai és közelke- 'e'i amerikai ámaszponlok kér dés-ét. Ezt a jsvasla'ot azonban az USA kormánya elvetette épp úgy. min Nagybri<annia és Er n. ciaország kormánya Ha az USA kormány? va'ób'-n hive a szov­jet-amerikai viszony megjavi ácá nak és az eTlen étek megszün elé­sének ‘öbb fon’ok fen említet nemze közi probléma terén ha valóban hive a békének, akkor sok lehetősége lelt volna arra, hogy te-tekkel igazolja azokat e békeszerető törekvéseit, amelyek ről ez USA kormánya nyilatko­zata beszél Ismeretes azonban, hogy az USA kormánya ezt nem tette meg. c) Amin; Kirk ur ki jelen ette. az Amerikai Egyesült Államok­nak nincs semmilyen agresszív szándéka » Szovjetunióval és máé országokkal szemben és orszá gaink viszonyának megjavítására örekszik. Ilyen nyilatkozatot az USA kormány wem először tesz. Ezzel kapcsolatban helyénvaló megem­líteni Truman urnák. a USA el­nökének üzenetéi, valamint ae USA képviselőháza és szenátusa együttes határozatát N. M. Sver nyikhez. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökéhez. Ezek az okmányok szintén tiar- tailmaz.ak ilyen nyila kozatoh Ez azonban mm akadályozta! meg az Egyesült Álkmok kormánya abban, hogy egyidejűleg felbont­sa -z USA keresedehni egyez. ményét a Szovjetunióval, amely 1937-től a legu óbbi időkig érvé­nyes voll és állítólagos stra égiai meggondolások ürügyével tör vényt hozzon, amely betiltja min­den pénzügyi vagy gazdasági úgynevezett „segély“ nyuj ását azoknak az országoknak, ame­lyek a Szovje unióba vagy a Szovjetunióval baráti országokba árukat exportálnak és hogy több más, az USA és a Szovjetunió közöt i gazdasági kapcsolatok megszün'e ésére irányuló intéz, kedést fogadjon efl„ A Kirk ur által felolvasót- nyilatkozat az is közli, hogy az USA kormá­nyának katonai intézkedései csak a védelmei tartják szem elő t és nincs agresszív cé juk a Szovjet­unióval és más országokká szem ben. Az ilyen nyila-kozat azon­ban ellentétben áll az USA cse- ’ekedeteivel. amelyek azt mu at. ják, hogy az Egyesült Államok kormánya 'óvóiról &em a beire fenn'artására -örekszik. Ez u no­csak a koreai nép ellen foiyiatoti háborúban jut kifejezésre, de g Szovjetunió és más demokrati­kus országok ellen irányuló ag­resszív arian-i tömb mega1 akttá■> sáben Néme ország és Japán re- militarizálásában. a fegyverke. zé'i versenyben, a Szovjetunió körüli számos amerikai támasz-" oont létesítésében, stfb. d) A szovjet kormány nem hogyha1 ja figyelmem kívül a nagyköve- kije’en ését ,.a nem- kívánatos következményekről“ és az esetleges , kel lemet!enségek- ről“ országaink között, abban az esetben, ha a keszoni tárgyalá­soknak nem lesz pozitív eredmé­nye. Legyen szabad mindenek- <Vő * megkérdezni, milyen ..nem- kivámaitos következményeket“ vagy .Jce!lemét]enségeket“ tart szem előtt az amerikai kormány? Ha a szovje--amerikai viszony ovábbi romlásáról van szó ak­kor aügho' lehet é,kénze1ni, hogy ez a viszony még jobban romol­hat. miután Truman elnök ki­tel étkét te. az egész világnak, hogy a Szovjetunióval való meg. egyezés papirrongyot sem ér. Fyen körülmények közök komo- 'van lehe .e venni a szoviet ame­rikai viszony megiavi'á'át kívá­nó nyüatkozc'to-? Nem helve, "ébb-e felenni hogy ez USA kormány a valóságban nem tö­rekszik a- szovie -»amerikai vi. 'zo.ny megi?vitá-ára és a Szov­jetunióval va-’ó egvü tműködé-ro és c5ak az az érdeke hogy beszé1. len az fgyü 'működésről és meg- 'gyezésrő'? Mindazonáltal a szovjet kor. many békepolitikáját köve ve és ét't-ndóan törekedve ez együt*> működésre minden o’yan ország­gá1, amely ké'z együf"működni a Szovie-mröv-! hajlandó megvi. ts'ni az Egyesül Államok kor­mányának részvéteivel minden fontos és rendezi?" len kérdést, és megvitakii a nemzetközi viszo­nyok. így a Szovjeunió és az Egyesü1 Államok közö’ti viszony megjt-ivitárár- irányuló intézke­déseke' is, (MTI) Vas megye 99 százaléknál tart az őszi vetésben — Zala második A földművelésügyi miniszté­rium jelentés adott ki az őszi munkák állásáról Eszerint az őszi be akaritási munkák ver. senyében az október 15-i állapot szerint: 1 Csongrád 95-5 %, 2. Zala 90.7 %, 3 Hajdu-BÜiar, 4. Békés, 5. Vas, 6. Szolnok, 7. Ncgrád, 8. Heves, 9. Szabolcs— Szatmár, 10. Pes , 11. Borscd— Abauj—Zemplén, 12. Veszprém, 13. Bács—Kiskun, 14. Győr— Sopron, 15. Komárom, 16. To’. I na, 17. Somogy. 18. Baranya, 19. Fejér. Az őszi vetési munkákban az október 15-i állapot szerint: 1. Vas 99 %, 2. Zala 77-8 %, 3. Veszprém, 4. Győr—Sopron, 5. Szabolcs—Sza'máir. 6. Somogy, 7. Nógrád 8- Komárom, 9. Bács —Kiskun, 10. Hajdú—Bihar, 11. Baranya 12. Borsod—Abauj— Zemplén. 13. To'na. 14. Fejér, 15. Szolnok, 16. Pesb 17. C?on„ grád, 18. Heves, 19. Békéé. A koreai helvzet Az összekötőtisz ek szerdai találkozásán a koreai és kinai összekötőtiszt újból javasolta a küldöttségek találkozója idő- pon jának megvitatását, hogy ha'adéktalanul megkezdhessék' a tárgyalásokat. A semleges övezet pontos terü’e'ének meg­vitatását az első árgyaláson vi­tatnák meg. Tíz nap alatt 25 ezer halottat veszítettek az ENSz-csapatok Az Uj Kína jelenti a koreai frontról, hogy Van Fleet »őszi offenzivája“ az utolsó két hő alatt n kudarcok sorozatát szen­vedte el. Október 10-zel bezárult 10 nap alatJ a koreai néphad. sereg és kínai önkéntesek egy­ségei 25 ezer ellenséges katonát semmisítettek meg, le’őt*ék 87 i-epü’őgépet, 43 tankot. 22 gép. ’•’>rművet ‘^étvombo’tak. Az el. lenség vereséget szenvedeti Gholvoniól és Riumesuntól Jó! f izet a T0T0! A 41-es fogadási hét nyereményei: 12 találat = 2*1160 — Ft 11 találat = 572 50 Ft 10 találat = 61 25 Ft VÁSÁROLJON TIPPSZELVÉNYTf NYERHET! északra, valamint a keie'i fron, ton Janggutól északra és észak­keletre. A hadihelyzet azt mu­tatja, hogy az »őszi offenziva* nem hozhat sz c'’enség számá­ra mást, min még súlyosabb veszViségeket és még nagyobb vereségét. — A Biztonsági Tanács ülésén az angol „panasz“ tárgyában India és Jugoszlávia képviselő- fe módosító indHványt *er|esz- tett elő. az USA megbízottja art bfzorvrai'a. hogy az iráni p!rjá]lamociHs kérdése a tanács j elé tartorik Mos^adik nvi’afko- | rátában Jehb anroi képviselő áron árí*á'-á-ak ’arlba'a’iansá- * rfira jT»nt8*ott rá, booy Iránnak ■ "lőrvös“ volt az Arnol—Iráni , 01a|tjirsas«n tevékenysége. NFM VÁLTOZIK AZ IDŐ Várha'ó időjárás: Kisebb fel- hőátvonu ácok. vfllószinülep csa. j nadék nélkül, öbbfelé köd. Az í éjtszakai 'ehü’éa mérséklődik, a I nappali hőmérséklet aliír vá’to- ‘ zi>-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents