Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-14 / 240. szám

A kapásnövények begyűjtéséért vívott harcban mindjobban kibon. takozik a verseny a járások kö­z-ói'. Ez a verseny azonban csak akkor lesz továbbra is eredményes, ha népnevelőink nagyobb lendü­lettel, a békekölcsön jegyzésben el­ért sikerek alapján folytatják agi- tációs munkájukat. Ha járásaink naponta csak egy-kéít százalékkal emelik eredményeiket, nem tud megyénk előbbre jutni a verseny­ben. A pártszervezetek, tanácsok., törne gszervezetek fokozd Habban aktivizál]ák a begyűjtésben élen­járó dolgozó parasztokat és a szemléltető kultúragii ációval se­gítsék elő községük, járásuk és megyénk győzelmét. A Ietenyei járás nem sokáig tart­hatja meg első helyét, ha ilyen ,,iramban1' halad a be­gyűjtés. Naponta csak egy-két szá­zalékban emelkedik a grafikon vo­nala, ami nem méltó az első he­lyezeti Jhe'z. A kukoricabegyüjtés- ből 45, a burgonyából 33, a napra­forgóból pedig 55 százalékra tel­jesí ették a beadási kötelezettsé­güket. • _ A második ^ helyen to­^ vábbra is a < zalaszent- gróti járás halad. A kukoricabegyüj'tésbcn 38, a burgo­nyából pedig 36 százaléknál álla­nak. A napraforgó bepvüjíét'é to­vább kell fokozniuk, mert kü’on­ben hamarosan lemaradnak az egy­re feltörő nagykanizsai járástól. A nagyka- nizsai járás ^ erőteljes 0 lendülő tel ^ tör naoról- napra előre. A kukorica 36. a bur- conva 33, a napraforgó begyűjtése pedig 31 százalék. N^karizma- járás népnevelői! lovábbi felvila gosító munkával győzzétek meg a dolgozó parasztságot a beadási kötelezettség teljesítésének elő­nyeiről. hogy a járás az első hely- re kerül'ön. ^ A négyedik helyen lévő lenti járást az JM&eSS j erősen feltörő za­laegerszegi járás a Jp» I mai napon nrg­9 J előzte. A zalaeger­4» 4L I szegi járás népne­velői néni akarnak szégyenkezni az ui'olsó helyen. A kukorica begyűjtése 37, a burgo­nyáé 23, a napraforgóé pedig 24 százalék. További lendülettel har­coljanak a zalaegerszegi járás népnevelői, dolgozó parasztjai, hogy előnyüket necsak megtart­sák, hanem tovább fokozzák! Az utolsó helyre! a lenti járás szprult, a kukorica 36, a burgonya 20, a napraforgó 28 százalékos teljesí'ményükkel. A népnevelők nagyobb helytállás­sal vegyék ki részüket a begyűj­tésért és a békéért vívotit harcból, hogy megyénk a begyűjtési ver­senyben az elsők közé kerüljön. Az őszi betakarítási és vetési munkálatokban megyénk az élen­járók közé *örte fel magát. Ez az eredmény kötelez bennünket arra, hogy még fokozottabb erővel vi­gyük győzelemre a betakarítás és vetés munkái*'. A járások közül a nagykanizsai járás emelkedik ki, ahol elvégezték a kukorica. Burgo­nya és napraforgó betakarítását. Azonban lemaradt a vetésben kü­lönösen az ös’iárpánál, amelyet már rég el kellett volna vetni. A nagykanizsai iárásnak tovább kell fokozni eredményeit, hogy ebbQn is utolérje versenytársát, a zala­egerszegi járást. amely az őszi munkákban b.z éhe tört, A járások, községek dolgozó | parasztsága kövesse az élen'áró községekét, mint Pórszombat, amely már 100 százalékig elvégez­te a betakarítás és a vetés mun­káit. A járások, községek dől-'■ózó parasztsága hasonlóan az állami gazdaságainkhoz, +©gyenek felaján­lást pártunk vezetőségének újjá- választására és a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére. Községi tanácsainknak különös göndör kell fordítani az őszi ta­karmánykeverék, valamint az őszi- árpa vetésére. amelyben komoly ’•'iányosságok mutatkoznak. Az őszi betakarítási és vetési munkálatokban a járások versenye a következőképpen alakult’ 1. zalaegerszegi járás 84 % 2. lenti járás 77 °!o 3. nagykanizsai járás 71 % 4. zalaszentgróti járás 70 % 5. Ietenyei járás 55 °/o A városok közötti versenyben Zalaegerszeg város vezet 79 száza­lékos eredményével. 9 százalékkal megelőzve á 70 százaléknál tartó Nagykanizsa várost. HOGYAN CSINÁLJUK? VELICSKO PROZOROV MARCSENKO elvtársak válasza a zalaapáti értekezleten elhangzott kérdésekre A Szovjetunió, mint az elmúlt években, most is segítségére sietett fejlődő szocialista mezőgazdaságunknak. amikor küldöttei meglátogatták megyénk termelőszövetkezeteit, ál­lami gazdaságait. A dolgozók kifogyhatatlan kérdéseire az „idősebbik testvéreként adták meg válaszaikat, mellyel újabb segítséget adtak termelőcsoportjaink munkájához. Népkö ttársaságunk kormánya most az őszi begyűjtés idején újabb nagy kedvezményekkel gondosko dik a dolgozó parasztságról: meg­engedte, hogy árpa, zab, kukorica és burgonya feleslegét bárhol sza­badon értékesíthesse. A szabadpiac kedvezményének két előfeltétele van: egyik, hogy a dolgozó paraszt teljes egészében beadja a beadást kőimben előirt mennyiségei, a másik, hogy a község egész évi A. B, C terve már teljes egészében teljesítve legyen. Árpát, zabot. kukoricát a ter­melő akkor adhat el szabadon, ha kenyérgabona és takarmánygabona beadási kötelezettségét 100 száza­lékban teljesítette és ha a község urpa, zab, kukorica egész évi A B, C együttes tervét 100 százalékban Weljesitettc. Burgonyát akkor ad hat el szabadon, ha beadásának teljes egészében eleget tett és a község már teljesítette egész évi B—C tervét. A kötelezettséget kukoricánál a töréstől számított, a burgonyánál a szedéstől számí­tót< 8 nap alatt kell telje iteni. Aki halogatja a beadást, rosszul jár. Törvény irta elő, hogy azokat a hanyag termelőket, akik a határ­időn belül nem teljesítik kötele. zetiségüket, a beadási kötelezett­ség felemelésével kell büntetni és kártérítésre kötelezni. A kötelezettség teljesítése azon. ban nem elégséges ahhoz, hogy a község A, B, C tervét teljesíteni *udja, éppen ezért minden dolgozó paraszt erdei: e azt kívánja, hogy elősegítse a községi terv gyors teljesítését. Dolgozó parasztságunk akkor tár el a maga érdekében helyesen, ha a község árpa, zab. kukorica, burgonya szabad forgalmának ér­dekében mielőbb beadja C-re a megfelelő mennyiséget, illetve ku koricára és burgonyára megköti a ránézve kedvező szállítási szerző­dést. Az idei gazdag termésből bőven telik C beadásra és szállítási szer­ződéssel való lekötésre. Ha a dol­gozó paraszt számbaueszi terme. sé% hamarosan látja, hogy saját szükségletén felül bőven jut köte­lezettségére, szerződéskötésre és marad még elég kukorica és bur­gonya a szabadpiacra is. fíebizo nyosodott ez már számos község­ben. így Balafonmogyaród, Kili- mán, KemendoJIár és a községek egész soránál ahol a dolgozó na. Tasztok jő teljesítése nyomán a falu száz százalékig teljesi'eHe egész évi A, B, C tervét és a dol­gozó parasztok most már szabadon vihetik kukoricájukat és burgo- VaiSÄraap. 1951. ofet. IC Az anyakoca, ha befekszik a> sárba, sok fertőzést, okoz. Hogyan lehet megakadályozni, hogy &z ejnya ne menjen a malacok közé sáros tőggyel? — A Szovjetunióban a sertés - tenyésztő gazdaságokban erre a céir? külön fürdőmedencét ké­szítenek- Azt az anyakocát, amelyik piszkos, betereljük eb­be a medencébe, megfürdik és és csak tisztán érintkezik a malacokkal. Hogyan végezzük el a malacok leválasztását. hogy súlycsökkenés ne álljon be azoknál? A mai cokat 15 napos kortól íakarmányozzuk. Az első takar­mányuk pirított árpa vagy zab dara. Ezt az adagot a választá­sig úgy növel jük, hogy az meg féléjén a malac igérayeiaek. A malacok takarmány dagja eb­ijén az időben nagyon sokfajta elesésből tevődik össze. A ta­karmány oki feltétlenül főzve, vagy párolva etetjük, sózott, vagy élesztővel erjesztett álla­potban- I'yen taka rmátayozással a vál sztás könnyen elvégezhe­tő. A takarmányok adása Leves kási. vagy pépszerii állapotban történik. Milyen a tonnamozgalom a Szovjetunióban? — A tonnamozgalom közelebb­ről’ azt jeleníti, hogy egy-egy anyakocától évente egy tonna húst kapjunk. Nálunk ma már más követelmények vannak. Ma már a két-három. tornáért harco unk Ehhez elsősorban szükséges fele’ősségte' jes n és alaposan megválasztani az apa­cs anyaáll tót- Ez 'ehetővé te­szi. hogv jól fejlődő maiz cokat kantunk az anvá*ó'- Továbbá a helves takarmányozás a bőví­tett fjaz+atás. v”gy;s. hogv évente többször ad km mat? co­kat a koca — szentén e’ösegFi a trjrm-mozn'attnat BÍfudrhhc* szükséges hney a g-zdasáeban szakmádig jól kéiv»e*t emberek dofgozzanrk és munka ?ukb n lkat mázzák g, micsurini bioló­gia tudományát. Milyen a kapcsolata a szovho. soknak és kolhozoknak az általié, nyésatés és növénytermesztés te­rén? — Nálunk rendszerint minden szovhoz körül V’nnak kolho­zok Ezért a szovhoz és ko’ho- zok közölt állandó a termelést kapcsolat. A kapcsolat fcban nyt vénül meg. hogy mind a kolhoz mind a szovhoz dolgozói meglátogatják egvmást kiese rétik t?p Szia1 taikat és meg- beszé’ík hogyan tudmk jobb munká+ véa-ezni- Nálunk mind a szovboznkbm nr«d a ko'bo jrokbom vann k agronőmusok továbbá q gépá’lomáeekon és ezek egymásul áV”**dó terme­lési k"oesnl%tot t-r'anak. H megnérfink ecv o'van szovhoz? amely fenvés^áT-tok tenyészté­sével fn«*b1kozlk. ,áJhaltuk a kapcsolatot mert a kolhoz* p legírbb Ac „ä 1 v -f r»h k ° 1 'átja?­el. A koJhozokn-k rendőrkézé, sőre bocsitHk •> íee-ofiU f ftá.fn Inv-k”* RT'>rv',Smialrkáka?' vagy serfés'-kot Urvan-s-k étv«*s^k •> ko-tkovoktól r, legjobb á'l°,<ron- do’ásí. -takarmányozási módsze­reket Hogyan becsülik meg a Szövet- unióban a jól dolgozó kolhoztago­kat vagy állattenyészlőkel? — Nálunk van egy közismert sertésgondozónő. A kormány kitüntette a Szocialista Munka Hőse címmel, ugyanakkor a Szovjetunió Legfeísőbb Taná­csának tagjává választották, megk pta a Sztálin-dijat- Az ő munkájáról külön könyvet ír­tak. fűmet is készítettek róla. Ma meglátogatja a kolhozokat és intézeteket, ahol e’őadást tart. v l?mikor pedig még Snir sem tudóit. M«. tudósok láto­gatják meg. hogy tanuljanak tőle. — Az én feleségem egy ser­téstelep vezetőié, lő munkájáért meok'’pta a Szocia’isi» Műnk” Hőse clmef. Ezen kívül a mi kolhozunkban, jó termésered­ményekért. az állattenyésztés­ben elért minőséé? eredménye­kért a kormány 17 kolhoztagot t-üii-etett ki a Szocialista Mun- ki Hőse címmel. Ko hozunkhan még 119 tagot tüntettek ki kü­lönböző érdem jelekkel­Mennyi és milyen tulajdona vG-n a ko1 hoztagokmik? —- A Szovjetunió nagy területe-» foglal el: a világ egyhatodát. Ezért ná’unk kü’önféle határok között mozoj” a háztáji g?zdá'- kodás. Nálunk, a kii*ovi terüle­ten. minden kolhozt-gnak fél hektárrs-i fö'dje van. Továbbá egy telién Szaporulatával, két sertése öt juha. 50 d?rab ba­romfi és tfz kaptár méh. Méhé­szettel önöknél nem nagyon ta- íálkozt-m annak e'rénére, hogy ennek minden feltétele megvan Hogyan látják el az öregeket, a munkaképteleneket a kolhoz­ban? — Emlékszem még az egyéni gazdálkodás idejére és itt még ma is láthatók otyan esetek hogy sok szerencsétlen öreg ember van aki nem tud mibő élni- E vesztve munkaképessé­güket nem tudnak egy darabka kenyeret sem biztos,+ami ma­guknak. A szövetkezeti é’eíben a ko'hozélefhen az öregeket soha nem érhe+j semmi ehhez hasonló Minden kolhozban van segély?lap amire az évi jőve- delem 2 százalékát tesszük fél­re. A mi ko'hozunkban évente 200 000 rubef t. továbbá 300 má­zsa gabonát teszünk félre és nagyon sok más mezőgazdasági terményt. Ezenkívül nálunk nagyon sok o’y^ri kolhoz van. ahol szeretetházat építenek. A kolhozban munkát lehet találni a gyeiüsébbek és ör^ek elánjá­ra Is- Mindenki meet-láMa az* a munkát amit el tud végezni. Az öregeknek kü'ön örömet je- 'ent ha részfvehet a szocialista mezőgazd ? ság építésében,­Van-e a Szovjetunióban egyéni­leg gazdálkodó parasztember? — Olyan egyémj paraszt, amely­nek tulajdonában nagyobb szán tóterület lenne, nincs. Személyi tulajdonban a Prozorov elvtárs által em’itetf dolgok vannak. — Az ipari mumkások, ipari dol­gozók, tiszviselök, olyan helye­ken. ahol a lehetőség megenge­di. saját használatukban tart­hatnak negyedhektánnyi terüle­tet Tarthatnak tehenet, sertést és baromfit. Ugyanez vonafko zik a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóira is. Milyen a nők szerepe a mező­gazdaságban? —- Prozorov e’víárs említette, milyen munkát végeznek a nők a mezőgazdaságb tn. A nők szerepe nagy. a nőit nálunk mind a kolhozokban, mind a gépállomásokon tevékenyein ki­veszik részüket -A terme'ő mun­kából. Elsősorban nyáron na­gyon sok a női dolgozó — mini: traktorista- Itt vám közöttünk az egyik gépállomás igazgató ia és emüfette hogy az ő gépi lorná- sán 72 traktorvezető nő. Többen do’goznak náluk mbit növény- íermeczfők .mint munkacsapat veze*ők. Itt vám közöt*ünk 3. sztálingrádi terület Bo’sevik- ke’hozán?k növénytermesztési veze*-je. akinek brigádi* ÍPDO hektárnyi területen dolgozik. S'i’om Jolán, mint munkacsa- patyezető elmomd*a. hogyan do!- goz’k az ő munkacs”p^ta Ná­’unk nagyon sok o’y^n no van, akit az egész SzOvje’unió sst akit 02 egész világ ismer. Bizo­nyár? ha1 Tnttak Pás? Angel’ma í rak*nro-' Jbrlp'idvezetőnőről aki kezdeményezőije vo’t ann?k. ho°ar ^Jőtzet a ir-J’dnrr-'1*- A» n példái? uvf'mán ná’itmk 10—1(10 »-»■er nő fiit a +r~ktorra_ P’sa Andiin5 m? ? Szov ’otím’n Typg* tVts-1 ’T-náe^án-'k tagi? fev^b- ha a RVooí-'IVTimk? Hpse cl mm'»' ki, s megkap­ta a Sztátin-diiat. HOgi/án segítik a menyei járási ’-nácink a szovhozokat és koilio* Znhcrf? A megyei 1 '»náesok. pagy segít­séget nyújtanak a szovhozok- r-ak és kolhozoknak. E’söcorlv>n segítséget pwp?*s.»,'k a munkák megszervezésében A megfeszí­tett mezőg-zéhságt mnnbák ide­ién a he’yi tanács eénöke a he­ly? tanács tagi?! kimennek a kolhozba és ?t? szervezési segít­séget Rivuit nrk. Időszakonként a megyei tanács ülésein meg- h?Tgatják 3. kr» hoz eTnökpnek beszámolóját a kolhoz munká­járól- A helvi tanács tagi-j ©1- látog-tnak a ko'hoz vezetőségi üléseire, valamint a ko’hozf?gok közgyűlésére is. Nálunk nHncs olyan helyi tanács, ame/ynek ne Tenne t”g?a a kolhoz vala- me’yik vezetőségi tagja, brigád- vezető y”—" munk»eS'>p,f veze­tője. vagy a gépállomás vala­melyik dolgozója. nyájukat eladni az ország bárme­lyik piacára. Ami gvorsan keresztülvihető volt ezekben a községekben, megvalósítható minden faluban. A nag'v termés módot ad. Jő fel világosító munka sarát, érdekük felismerése és az kell hozzá, hogy 5 a dolgozó parasztok maguk oka- dályózzák meg a feketézést, mart a feketézés — amellett, hogy kárt tesz az egész népnek — igen hát­rányos helyzetbe hozza a falut. Ezeknek ú falvaknak dolgozó pa­rasztjai nem vihetik kukoricájukat ás burgonyájukat piacra és így el esnek a szabadpiac kedvezményé­ből. Ezzel tetemes vesz’1 eségef szenvednek Népgazdaságunk is a dolgozó parasztságunk anyagi ér­deke tehát egyaránt azt követelt, hogy leggyorsabban és legkemé­nyebb kézzel vessünk véget a fe- ketététeknek. és terjeszd a A Előretör! a zalaegerszegi járás a begyűjtési versenyben Uj bli kedvezmények a bead si kite ezettsegivet fel.esilíi doígtzo garaszlatRik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents