Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-14 / 240. szám
HAJNAL A HATÁRON NEMZETKÖZI SZEMLE Aa éjjé liör menés közben I fázósan Ősszeü'ögelte lábait. Hiá_ be., itft az ősz, hideg van már, különösen éjjel — gondolta magá. ban. Órájává nézett, nemsokára iit u reggel, mindjárt kezd világosodni. Mig teljesen kivilágosodik, még hidegebb lesz. Ismeri ezt 5 nagyon jól Külön tudomány ez is. Ismerni az éjjel minden kis mozzanatát, Ilyenkor például, mikor alig dereng a hajnal, a legnehezebb megkülönböztetni a tárgyakat egymástól. Csak olyan szem tud különbséget lenni, mely megszokva a vizsgálódást Olyan szem, mint amilyen a határőröknek van, akik észreveszik a tájon a legkisebb változást is. Újra elővette az óráját és megnézte: — még félóra és világos lesz. Nemsokára ébredezni kezd a falu. Megállt. Nem, látott tisztán, de füle hangokat fogott fel. Valaki jön feléje. Vagy valakik. Persze, ketfen jönnek, most már látja is őkel, A fene egye meg ezt a ködöt, már régen világos lenne, most meg vakoskodhat az ember — mérgelődött magában. Lehuzó. dott Cz vészéire, valami szögei ütött a fejébe. Ha valaki megy az országúton, azt már messziről meghallani, különösen éjjel. mikor akkora a csend. Most csak akkor hallotta meg, mikor már egészen közel voltak hozzá. Ezek vagy ott. álltak már régebben és most indullak el, vagy... vagy ott mentek ki cz útra Akkor pedig ezek nem mások, mint ellenségek, akik a határról jöttek. A két idegen odaért melléje. Tudta, nincs értelme meghúzódni, mert ugyas meglátják és akkor csak figyelmezteti őket arra, hogy észrevett valamit. — Jó reggelt iáta, itt az ősz — köszöntötték az idegenek. — Jó reggelt, hát mindig nem lehet nyár — válaszolt. — Egyszer el kell jönni a télnek is. — Az idegenek bólogatnak. majd egy kis idő múlva megszólalt az egyik. — Mondja csak apuskám, mennyi idő múlva jön az autóbusz, érdemes megvárni? — Nem, nem várunk — szól közbe türelmetlenül c, másik, — vonattal megyünk. Ál erre is érünk legközelebb a vonathoz? — kérdezte hirtelen, majd a választ jóformán meg sem várva elindultak. Furcsa eset — nézett utánuk az éjjeliőr, Trajka József — lehel, hogy tévedek, lehel, hogy nem. de mindenesetre szólok a-z őrsön. — Addig nézte az idegeneket., mig el nem Hintek a szeme elől, aztán ő is megindult az őrs felé. ★ .,Szeresd <i népet — gyűlöld as ellenséget“ — ez a felirat tűnik a bejtársak szemébe, mikor belépnek a> könyvtárhelyiségbe hogy meghallgassák a politikai tiszt bajtárs előadását. Az ablakon besüt a kora őszi ■napsugár. A bajtársak feszülten figyelik a politikai vezető alhadnagy bajtárs szávait. Az alhadnagy bajiárs a üto-fcsizmus borzalmairól és a dolgozók egyre fokozódó ellenállásáról beszél, mellyel ma már lépten nyomon találkoznak Tito pribékjei. — Középkori kínzásokat is megszégyenítő módszerrel kínozzák, gyötrik és vallatják a kommunistákat, kiknek más „bűnük" nincsen, minthogy szeretik népüket, szerelik a Szovjetuniót és szabad emberhez méltóan akarnak élni. A nép nyomorog — ugyanakkor a tengerparti nyaralókban Titoék és kémtársaik mulatságokat és fogadásokat rendeznek, melyeken bőkezűen pocsékolják a dolgozók elől ellopott élelmiszert. Ez a banda akar a mi hazánkra tömi. ezek adják ál kémeiket a haláron, hogy i\l ártsanak A bajtársak arcán kemény elszántság látszik. Minden szó. minden mondat, után jobban érzik a határőrség feladatának nagyságát és jelentőségéi. Tudják, hogy Ti- (.0él: minden becsületes hazafi szániára ilyen sorsot szánnának, ha a népek millióinak békeszeretö Vasárnap. 1951. okh 14. keze nem fogná le a háborúra, gyilkolásra spekulálók kezét. Nyílik az ajtó. a napos nyugodt, de kemény hangja szakítja meg az alhadnagy bajtárs szavait. — M. község felől haitársérlést jeleztek, egységünknek riadózni kell. — Néhány perc telik el csupán és .az e9ység már az udvaron sorakozik. A parancsnok elvtárs rövid eligazítást ad a bajtársaknak. — Egy vagy több ellenséges ügynök be akar szökni hazánkba>, a jelentések szerint nem régen jöttek csak út Felafaiunk, hogy é\ve vagy halva elfogjuk őket . .. ★ Már negyedórája tart a razzia, mikor ia bajlársak előtt feltü. nik T raj ka József éjjeliőr alakja. Néhány rövid szóval elmondja a bajtársiaknak: furcsa két idegennel találkozott. A bajtársak összenéztek. tudják már, ki lehet az a két furcsa, idegen. El'mdulno.k az uj nyomon A bajtársak harci kedve egyre fokozódik. Arra, gondolnak. hogy az ország belsejében a dolgozók most nyugodtan állnak a munkapad melleit, meri bíznak bennük, a parasztok nyugodtan művelik földjeiket, mert tudják, fiaik. testvéreik védik hazánk határait. Nem csalódnak bennük. Nem menekülhet a halán értő, acélos gyűrű fogja körül őket. ★ P. községben az egyik dolgozó paraszt házában kért szállást a két idegen. Itt nyugodt helyen vannak, kipihenhetik a fáradságukat. Nem kell félni a határőröktől itt nem keresik őket. De hová tűnt a házigazda? KimentNembaj majd visszajön — gondolták és kényelembe helyezkedtek. A házigazda sokáig nem jött. Az egyik idegen gyanút fogott és az ablakhoz ment. Kinézett. Rögtön megértette: csapdába estek. Kint; az utcán kaszával, kapával „fel. fegyverzeti“ parasztok állnak, már bekerítették a házad. — Hiába van fegyverünk, ezekkel az emberekkel szemben nem érünk el semmit —• gondolta magában. Mást kell kitalálni. Kinyitolla az éjtől és kilépett az udvarra, talán sikerül elsurrannia, mielőtt ideérkeznek a határőrök. De tévedett. A parasztok gyűrűje egyre szorult a kéz körül. Vissza- ugroft. Milyen elszántság és gyűlölet van szemükben! Hát erre nem számítottunk — gondolta magában, hogy itt végig a határon minden dolgozó paraszt határőr — Szemüket végigjáratták a falon, belebuktak volna a legkisebb résbe is. A határőröket c, házhoz vezették. Ketten voltak, egy tiszt és egy honvéd bajiárs. Az egyik előre ment. a másik megállt. Fegyverének csöve úgy nézett szem.be a szobával, hogy bárme_ lyik percben, bármelyik sarkot tűz afá veheti, Mindenki az ajtót figyeli, mikor a bajiárs lenyomja a kilincset. Az ajtó kinyílik, a bajtárs belép, körülnéz, nem lát senkit. Pedig itt vannak, meri elmenni nem tudtak, különben észrevették volna őket. De hol? Hová bújtak? Szekrényben sincsenek, azt, mikor belépett, már látta. Hirtelen lehajolt: az ágy alatt sincsenek. Már éppen vissza akart fordulni, mikor vizsgálódó szeme észrevette a padlásajiót. Hát persze, felmentek a padlásra. Azért nem látta eddig, mert háttal állt neki. Hafk, de biztos léptekkel megindult a keskeny feljárón. Mikor kinyitotta a padlásajtót, várt egy kicsit, hadd szokjia meg a szeme a sötétséget, aztán egy szempillantás alatt fenntermeft. Mindjárt észrevette a sötétben megbújó két alakot. Egyik sem mert ellenszegülni w felszólít ásnak. Amilyen gyorsan csak tudták. olyan gyorsan emelték fel kezeiket. Saját szemükkel látták, ha hazájukról, q óékéről van szó, ezek az emberek nem ismernek tréfát. ★ A riadónak rége. A bajtársak vidáman, a jól végzett munka biztos tudatában bevonulnak az őrsre. Félsorakoznak az udvaron, hogy parancsnokuk szavait meghallgassák, .,... — ma ismét jó munkát végeztetek, bebizonyítottátok, hog\) méltók vagytok pártunk és 0 dolgozó nép bizalmára — ezért a bajtársakat a dolgozó nép nevében megdicsérem! — A dolgozó népet szolgáljuk — hangzik rá kórusban a bajtársak válasza. Este van. a szobákban a napi eseményekről folyik a szó. A bajtársak tudják, hogy a harcnak nincs vége. A két beszivárgó csak egy láncszeme a háborús gyújtogatok gépezetének — minden kereket, az egész gépezetet meg kell semmisíteni. A harc tovább-folyik és az eredmény nem kétséges. Biztosíték arra a határőrség és a dolgozók harcos összefogása. RIGÓ JÁNOS Ma egy hete olvastuk először Sztálin elvtárs nyilatkozatát, amelyet a Pravda munkatársának adott az atomfegyver kérdésével kapcsolatban. Az egész békeszerető emberiség öntudatát mérhetetlenül megerősíti ez a nyilatkozat, hiszen a béke, az emberiség legelvetemültebb ellenségei az utóbbi időben egyre nagyobb hangon követelték, hogy az atomfegyvert használják fel a népek leigázására. Nem a jó szivük akadályozta meg őket abban, hogy tervüket megvalósítsák, hanem a Szovjetunió hatalmas ereje, a Szovjetunió szövetségeseinek ereje, az a lecke, amelyet Koreában kaptak és a népek egyre növekvő békeakarata. Az amerikai imperializmus, mint minden elnyomó, szeretne fegyvertelen ellenféllel szembeállni, mert azt hiszi, hogy a megfélemlítés eszközével leigázhatja az egyszerű embereket. Erre világit rá Sztálin elvtárs nyilatkozatának az a része, amelyben azt mondja: ,,az agresszorok természetesen azt akarják, hogy a Szovjetunió fegyvertelen legyen, ha az agresszorok támadást indítanak ellene, A Szovjetunió azonban nem ért ezzel egyet és úgy véli, hogy az agresszort teljes fegyverzetben kell fogadni," Az a tény, hogy a Szovjetunióban továbbra is folyik majd a különböző méretű atombombák kipróbálása, azt bizonyítja, hogy a Szovjetúnió fegyvert tud szegezni az imperialista fegyverekkel szemben. Ennek ellenére a Szovjetunió nemcsak az atomfegyver alkalmazását ellenzi, hanem gyártásának beszüntetését is kívánja. Ez újabb bizonyítéka a Szovjetunió következetes békepolitikájának. A Szovjetunió harca az atomfegyver eltiltásáért hosszú évekre nyúlik visz- sza, 1946, junius 19-én a Szovjetunió nagyjelentőségű határozati javaslatában, amelyet az ENSz közgyűlése elé terjesztett, indítványozta, hogy ünnepélyesen jelentsék ki: „semilyen körülmények között sem alkalmazzák az atomfegyvert, eltiltják az atomfegyver gyártását és tartását és az egyezmény életbeléptetésétől számított 3 napon belül megsemmisítik az atomfegyver teljes kész és félkész gyártmány készletét’1. Az elmúlt esztendők során a Szovjetunió tántorithatatlanul kitartott emellett az álláspontja mellett, amit ma is követel minden békeszeretö ember, a nemzetközi békemozgalom, Az imperialisták abban az illúzióban ringatták magukat, hogy as atomfegyver csak az ő birtokukban van, figyelmen kívül hagyták a Szovjetúnió követelését. Ezért nem akartak beleegyezni az atomfegyver eltiltásába, ,,Az atombomba hívei csak abban az esetben egyeznek bele az atomfegyver eltiltásába, ha látni fogják, hogy nem monopolisták többé" — mutatott rá Sztálin elvtárs. Szavai súlyos csapást mértek a háborús uszitókra, ugyanakkor határtalan lelkesedés tölti el a világ dolgozóit a békéért, a szocializmusért folyó harcban. Az elmúlt héten jelentős évfordulója voM a nemzetközi békemozgalomnak. Második éve, hogy megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, melynek jelentőségét Sztálin elvtárs a következőképpen jellemezte Wilhelm Pieeknek, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének és Ottó Grotewohl miniszterelnök írt levelébenr ,,A békeszeretö Német Demokratikus Köztársaság megalakulása Európa történetében határkövet jelent. Nem lehet kételkedni abban, hogy a demokratikus békeszerető Németország a békeszerető Szovjetunióval együtt lehetetlenné teszi egy új háború keletkezését Európában, véget vet az európai vérontásnak és megakadályozza az európai országoknak a világimperializmus általi gyar- matosítását‘‘. Azóta két év tel-t el és ez alatt a két év alatt a Német Demokratikus Köztársaság hatalmas politikai és gazdasági fejlődésen ment keresztül, Megindultak az üzemek, felosztották a nagybirtokot, ezzel a reakció egyik gazdasági bázisát szüntették meg. Nácit- lanították a közigazgatást és részévé lettek a béketábornak. A Német Demokratikus Köztársaságban a dolgozók életszínvonala állandóan emelkedik, Nyugat-Németország lakosainak megmutatják, hogy a német nép élhet békében, élhet a nagytőkések nélkül. Ez mozgósítja az egész német népet az egységes demokratikus Németország megvalósítására, amely nem lesz többé az imperialisták szolgája, hanem független, szabad, a szomszéd népekkel egyetértésben élő ország. Molnár István, Füstbe mennek a titoista tervek... Sziarajevó'ól 50 kilométerre ézaknyugati irányban, a Bosna- folyó sziklás völgyében. 2000 mé_ teres hegyek között van Zenica, z Ti to-bunda vashengerművé. Évek ó la minden kemencéje. minden gépe, műhelye a háború céljaira terme], A gépek azonban nem működnek önmaguk lói. A kemencékhez munkásokra, a vonatok e]indi'ásához vasutasokra van szükség. ...Zenicári annyi az udbás. hogy tévedésből néha már egymás! figyelik. Állandóan olt ülnek a munkások nyakán, .. nyo. monköveik őket kihallgatják beszélgetéseiket Az ellenállás mégis növekedik, a szabotázsok szaporodnék. Pedig Zenica |er. meló-'én múlik, hogy mennyivel 1 öbb nehézfegyvert, hadihajót katonai támaszpontokhoz szüksé ges vasal és acélt tudnak előállítani. Ez év feléjén a ■ va-shengermű parancsot kapoilt, hogy növelje icrmelését. Áprilisban viszont az a válasz futott be Titoékhoz, hogy a munkások az előző hónapokhoz viszonyítva 2000 tonnával kevesebb acélt adlak a hadiiparnak. Az elmúlt év végén rengeteg épi őanyag érkezett Zenicára Titoék uj msgiaSkemencéket, uj Biuming.hengerművet. ~k o v ácsműhelyeket akarlak építeni, hogy a fegyverkezés terén elegei tehessenek az amierikai 'követeléseknek. Az építkezések röviddel megkezdésük után sorra elakadtak. A jugoszláv dolgozók minden lehetőségei, megragadnak arra, hogy szabó4alják az építkezés'. Ezért állnak elhagyatottan Zenicán a betonkeverőgépiek, az épi kezesi állványok. A szakmunkásokon kívül a szükséges segédmunkásoknak több mint egy- harmada hiányzik. Pedig napi 20 dináros (két doboz’gyufa ára) pótlékot is igér ek a munkásoknak Igaz, ezt a nyomorúságos pótlékot is titoisdj feltételekhez kö ették Az kaphatja1 még a 20 dinárt, aki elvégzi a hajcsárok által kiszabott napi munkát. Erről pedig még a legfasisztább titoista szennylap, a ,,Borba“ is a következőket írja: ,,A gyakorlatiban ez azt jelenti hogy kevés az olyan munkás, aki ez el tudná érni.. Nemrégiben bőszült hangon, fenyegetőzve jelentettek be a tito isták a „tragédia hogy cz év 1 első négy hónapjában az egész évre tervezett munkák 36 százsáé. lakta helyet, az építkezéseknek alig 10 százalékát végez ek el. Másnap a fenyegetésre válasz jelent meg a falakon. a kerítéseken és c hengerműben veszteglő vagonok oldalán: „Nem valósítjuk meg a titoista háborús terveket!“ „Halál Titora!“ A munkások minden esetben túljárnak a rendőrkopók eszén. A hengerműnek rengeteg vasúti kocsira és mozdonyra vem szüksége. Mindkét öböl igen ke vés van Jugoszláviában. A mun. károk és vasutasok ezért százával rongálják meg a vasul), kq, csikat, A mozdonyokat pedig ki* használatlanul futhatják. Például: ...Travnik felé mozdony indul. Három rozoga vagont vontad csak. Negyed óra múlva ugyanebben az irányban indul három vagonnal egy másik mozdony. Pedig külön.külön 40—40 vagont is elvonta-hatnának. Sok az ilyen rövid szerelvény s a hen_ gennühöz vezető sínpárokon százával vesztegelnek u- kocsik. Az udbások árgus szemekkel figyelik ,a hengermű gépeit. A hengerek, a kalapácsok mozognak. zakatolnak. Be ez a mozgás csak ez udbások meg éveszté. sév szolgálja. A hengerek sokszor kész acélformákat hengerelnek ki újból és újból. Ez a fokezer elszabotált munkaóra áprilisban 2000 tonnával kevesebb acélt je* lenteít. A zenicaí kohókban vi. '.ágit a tűz. de odate szanak a völ_ gyekbe a hegyeken fél-fel villanó pcr'izántüzek is. A hengermű kéményei füstölnek, de ez a füst mm a termelés növekedését mu. ;ta: ja. Azt viszi hírül o. hegyormok felé, hogy fii Sfb emennek a titoiAt*»- tervek. v
