Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-28 / 252. szám
A tanácstagok példamutatása viszi győzelemre a begyűjtést Dióskdlon Egy évvel ezelőtt válaszolta meg a dióskáli dolgozó parasztság Nagy Józsefet a tanács tagjává. Megbíztak benne mert becsületes ember volt, az állammal szembeni kötelezet ségét mindig példamu a- tóan teljesítette. Ezért lett a vég- rehaj'tóbizotiság elnökének helyettese. — Valamikor a Kövess] László nagyságos úr 700 holdas birtokán semmibevett cselédként dolgoztam — mondja Nagy József. — Ma sok becsületes paraszttársammal együtt a magunk gazdái vagyunk. A ku- lák birtoka a községtől távoleső Ungjakabfa-pusztán terül el. Ma 27 család lakik itt. Akkor valamennyien nincs elen zsellérek voltak, ma új életet élünk, amely még szebbé és jobbá válik, mert magunk építjük azzal, hogy kötelezettségünket becsülettel teljesítjük. Nagy József be anarja bizonyítani, hogy méltó ezeknek a dolgozó parasztoknak a bizalmára. Azelőtt is az élenjárók között volt, de mióta a tanácsba küldték paraszt- társad, hogy képviselje őket, még nagyobb lelkesedéssel teszi ez!, mert egyre jobban érzi, hogy ez kötelessége. Kenyérgabonabeadásit 120 százalékban teljesítette, nem maradit el a többivel sem, valamennyi kötelezettségének eleget tett. Most a tanács egyéves fennállásának évfordulóján vállalást tett Nagy József, példát mutatva Ung- jakabfa, de egész Dióskál dolgozó parasztjai előtt is. Vállalta, hogy november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. éves évfordulójára valamennyi kö éle- zettségének, hasonlóan a kenyérgabonában elért eredményéhez, 120 százalékban eleget tesz, — Kiszámítottam magamnak — mondja Nagy József — mennyi a termésem, mennyi a szükségletem és a többit még be tudom adni. Nagy József a számítást jól végezte, mert valamennyi kötelezettségét máris teljesítette, — Van még a baromfiból valamennyi hátralékom, de már ez sem lesz sokáig, mert a legközelebbi J>együjtési napon teljesítem vállalásomat. Szégyelném, ha bármivel is elmaradnék, mert vannak Ung- jakabfáa többen is jól teljesí 5 dolgozó parasztok, mint Hendí István, idős Sznopek István, Bognár István és idős Veilinger János, akiktől lemaradnék. Na*” József nemcsak az ungja- kabfai jólteljesítő dolgozó parasztokkal versenyez vállalása teljesítéséért, hanem a tanács tagjaival is. Nem akarnak lemaradni Nagy Józseftől Berzsenyi István, Szél János, Czoma Lajos és Györkös István dolgozó paraszt-tanácstagok sem. Az ünnepélyes tanácsülésen ők is vállalták, hogy november 7-re 100 százalékon felül teljesítik kötelezettségüket, A Magyar Természettudományi Társulat előadásai október hónapban Zalaegerszeg város V. M. Rend, 30-án 17 ó: Csillagos ég. Zalaegerszegi járás Zalalövő álig. 30-án, 19 ó: Micsurin ai Szov. Tudomány óriása. Nagykanizsa- város: Vörös Cs. tsz, 30-án, 19 ó: Micsurin a Szov. Tudomány óriása. Nagykanizsai járás Felsőink álig.: 30-án, 19 ó: Micsurin a Szov. Tudomány óriása'. Nagykanizsai járás: AKófakos álig. 30-án, 19 ó: Micsurin a Szov. Tudomány óriása. Lenti járás: ASzt. Erzsébet .30. án 19 ó; Term. szöv. terméseredményei, Letenyei járás: Létenye gépáll. 30-án, 19 ó: Csillagos ég. Letenyei járás: Lovászi DAT 30-án, 18 ó: Földalatti gyorsvasul. A tanácstagok vállalása nem maradt puszta szó. Megmozdult az egész község- Egymás után tesznek eleget beadási kötelezettségüknek a dolgozó parasztok. A legu óbbi begyűjtési napon 130 kiló baromfit ad'ak, egyre több kukorica és burgonya gyűlik be. A község így valameny- nyi tervének eleget tesz november 7-re. Fokozni kell a községben a népnevelő munkát, hogy teljesítsék a kötelezet, ségüket az olyan dolgozó parasztok is, mint Köves Gábor, aki még eddig egyetlen kötelezettségét sem teljesítette. Érezzék kötelességüknek a beadás teljesítését. Buzdítson minden dolgozó parasztot a tanács tagjainak példa- mutatása, és vállalásuk teljesítésével bizonyítsák be, hogy Dióskál is eleget tesz adott szavának. • fK. 1.) Ne csak az őszi vetésben, a betakarításban is végezzen jó munkát a zsigmondházi állami gazdaság A kövesútról kétoldalt fasorral szegélyezett, rendben tartott út vezet a zsigmondházi állami gazdaságba. Az út egyik oldalán felszántott föld és kert terül el, a másik oldalon, közvetlen az út mentén, frissen levágott kukorica- szár kúpok, a föld szegélyén a most odahordotlt mésziszap ragyog a nedvességtől. Az út mentén két különböző részt találunk s ez jellemzi az egész gazdaságot, így áll a munkákkal. — A vetést már elvégeztük — mondja el boldogan Baranyai elv- társ. a gazdaságvezető helyettese. Ebben ió munkát végzett a gazdaság. Mindig azt tartottuk szem- előtlt, hogy példát mutassunk a dolgozó parasztságnak, termelőszövetkezeti csoportoknak. Öntudatosan, lendületes versenynyel végezték a vetési munkáknak már az előkészületét is. A traktoraik két műszakban dolgoztak állandóan, pedig nem is rendelkeznek elegendő traktorossal, de önként vállalták és vitték győzelemre a szántást az olyan trak1' orís- ták, mint Bejczi József és Rácz János, akik normájukat állandóan túlteljesítették, és 280 kiló üzem- anyagmegtakarü ást értek el a szántási munkák alatt, A traktorok után ott volt a gazdaság 12 fogatosa. Az egyik a boronát házalta, a másik a vetőgé- peit, de valamennyi versenyben végezte a munkát. Különösén ki'űnt ebben a munkában Tornyos Elemér és Balogh Kálmán, akik túlteljesítették normájukat és buzdították versenytársaikat. A vetés szervezetten ment. A dolgozók elérték céljukat, példát mutatva végeztek a vetéssel. De mint az út másik oldala mutatja, nem fordítottak kéllő gondot a betakarításra. A cukorrépa szedését elvégezték. a kukoricaiörés még most is tart. Ezt a munkát időszaki munkások végzik — mondja Baranyai elvtárs — és velük nem lehet hosz- szúlejáratú versenyszerződést kötni. Ez nem jelenti azt, hogy késsenek a kukorica betakarításában, A gazdaság vezetősége, a pártszervezet végezzen olyan munkát az időszaki munkások között, hogy azok is érezzék a felelősséget és minél kevesebb időt töltsenek távol a gazdaságtól a nagy munkák idején. Ez az egyik előfeltétele a sikeres betakarításnak. De feladata a gazdaság vezetőségének és pártszervezetének az is, bogy mélyítsék el a versenyszellemet az időszaki munkások között is. Versenyezzenek a normák túlteljesítésében, mert több és jobb munkáért több munkadíj jár. Harcoljon a gazdaság vezetősége és a pártszervezet a verseny helyes kialakításával, jó megszervezésével és auuak rendszeres ellenőrzésével, kiértékelésével úgy, hogy mint a vetésben, a betakarításban is példás munkát végezzenek. Megvadulnak a szovjet tapasztalatok a kanizsai „Vörös Csillag“ tsz-ben A szovjet mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak csoportja október 9-én meglátogatta a nagykanizsai „Vörös Csillag" termelőszövetkezetet és gazdag tapasztalataik átadásával hatalmas segítséget nyújtottak a „Vörös Csillag1’ termelőszövetkezet fejlődéséhez. A küldöttség látogatása után a „Vörös Csillag" termelőszövetkezet vezetősége és tagsága hozzáfogott, hogy hasznosítsa az újonnan szerzett gazdag tapasztalatokat, Még csak pár hét telt el a szovje küldöttség látogatása után, de már eddig is számtalan helyen bevezettek az uj módszereket. Az eredmény már most megmutatkozik, Kiderült, nem volt egyetlenegy olyan javaslat sem, miit ne tudna hasznosítani a termelőszövetkezet- Amit a Szovjétúnióban megtudnak tenni, azt kell nekünk is elérni, ez ma már a termelőszövetkezet tagságának véleménye, Kivsár elvtárs, a poltav&i kerület ordzsonovai gépállomásának igazgatója, sekélynek találta az őszi mélyszántást. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy eddig még nem értek el olyan eredményt, amilyent szerettek volna. Megfogadták Kivsár elvtáns tanácsát és ma már 24 cm mélységre végzik az őszi szántást. A szovjet tapasztalatok alapján tizennégy hold búzáit vetetted négyzetes veéssel. Ennek előnye, hogy nem dől meg a gabona, minden szem gabona megfelelő tény észlterüleitfcel rendelkezik és szebben fejlődik, több termést hoz. Feltűnt egyes helyeken a szovjet vendégeknek a szántóföld talajának egyenetlensége. Az ő tanácsaik alapján ma már keresztbe-hosszába kuttivátorozzák és tárcsázzák a földet, így elkerülik, hogy barázdás legyen a föld. Az állattenyésztésnél javasolták a szovjet vendégek, vezessék be a zöld takarmányozást, mert az elősegíti az állat emésztését. Megfogadták ezt a tanácsot is. Az eredmény már is mutatkozik. Ha nincs A kémnek tudni kell9 mi 99ilyenkor66 a teendő: menni a határőrök előtt9 he as őrsre.. • A lig világosodott ki az égbolt, amikor R. baftárs elindult az őrsről. Egész délután esett, alig bírta kivárni, míg jobb lesz az idő, s most. hogy kitisztult egy kicsit, nekivágott. A faluban volna egy kis elintézni valója. De sietni kell mert most már hamar beköszönt a sötétség. Már a falu előtt járt, mikor egy falubeli idősebb bácsikával találkozott. — Mi újság van. Pista bácsi? — köszöntötte. Kezet fogtak és a bácsika csak azután válaszolt. — Nincs semmi olyan különös, dolgozgatunk, ameddig még bírom, míg egészen ki nem öregszem. — Elhallgatott és R. bajtárs vállára tette a kezét. — Ide figyelj, fiam, már mondtam neked, meg a többi bajtársnak is, ne hívjatok engem Pista bácsinak, nem az az én becsületes nevem. Mit szólnál hozzá, ha teneked is más nevet mondanának, mint ami az igazi. Neked sem tetszene. — Hát az igaz, de látja, Pista bácsi, olyan furcsa neve van, hogy mindig elfelejtjük. Ki akar törni bele a nyelvünk. De ha Pista bácsi akarja, megtanuljuk, nem fogja többé senkisem mondani, hogy Pista bácsi — mondotta R■ bajtárs. Elbúcsúztak egymástól. R. bajtárs még akkor nyomban elhatározta, megtanulja a délszláv nevet, Pista bácsi nevét. T/ isszafelé ment már az őrsre, amikor ugyanazon a helyen, hol előbb találkoztak, az öreg várta. Még köszönni sem tudott neki. mikor az öreg már megszólalt■ —• Idegennel találkoztam kint a határban. Ilyenkor este még mi is bejövünk a földekről, mit keres akkor ott idegen — mondta, szinte minden szót megnyomta az öreg. — No, majd mi körülnézünk — nyugtatta meg az öregeit R- bajtárs és gyorsan megindult az Örs felé. Bent az őrsön röviden elmon dotta a bajtársaknak, a mezőben idegen jár. Nemsokára indultak is. Átfésülték az egész terepet, de senkit sem találtak. Ez még gya- nusabbá teszi a dolgát — állapították meg a bajtársak. Már világosodni kezdett, még mindig kutattak, eredménytelenül. Egymásután kérdezték meg R. bajtársat: — Biztos, hogy nem ültetett fel az öreg? — de aztán ők maguk is belátták, ez lehetetlen, hiszen már több helyről is jött értesítés, idegent láttak. Nem egy alkalommal fogtak már el határsértőt a dolgozó parasztok segítségével. J\A őst is úgy történt minden, mint máskor. Az idegent hallomásból már mindenki ismerte másnap reggel. A dolgozó parasztok a szokottnál is jobban körülnéztek munkaközben kint a határban. Spélec Rémus, Molnári község szövetkezeti ügyvezetője, köszöntötte a munkába menő dolgozókat, tppen köszönt, mikor az út túlsó oldalán meglátta a mindenki által emlegetett idegent. — Csak az lehet — gondolta magában —-, hiszen ma még az autóbusz sem jött be. Ez már tegnap is itt ólálkodhatott a környéken. — Valamit tenni kell. Utána szólt: “ Jöjjön be a szövetkezeti irodával — A.z idegen először csak nézett, hamarjában azt sem tudta, honnan jő a szó, de mikor meglátta az integető Spélec Rémust, megindult feléje.— Csak ne legyen feltűnő! — gondolta az idegen — aztán majd meglátjuk... — Bementek a szövetkezeti irodába. Elől az idegen, hátul az ügyvezető. De kihasználta ezt a félpercet is, menetközben hátraszólt egy arrame- nőnek: — A határőröket! jÄent az irodában rövid beszélgetés után Spélec Rémus rátért a tárgyra. Kérte az idegent, mutassa az igazolványát. Az idegen nem nagyon akart engedelmeskedni és vitatkozni kezdtek. — Nem baj, csak vitatkozzunk, majd mindjárt beszélünk mi másképpen is, csak érkezzenek meg a határőrök —- gondolta Spélec Rémus. — Addig csak beszélgessünk, mert ki tudja, talán fegyver is van nála. — Már úgy tűnt, mintha órák- hosszat lenne együtt ezzel az emberrel, mikor kopogtattak, de mielőtt felelhetett volna, már bent is volt a szobában két határőr. Az idegen nem is szólt semmit, neki sem szóltak, de a kezeit felemelte magasra. A bajtársak csak intettek, a kémnek tudni kell, mi „ilyen- kor1' a teendő. Menni a határőrök előtt, be az őrsre és elmondani, mit akar szétrombolni épülő hazápkban. Mert azért jönnek egytől-egyig, rombolni. Ledönteni és szétdúlni mindent, ami szép és jó, amit népünk két keze épített. j\jem jutnak tovább a határnál, mert a határőrség és a nemzetiségi dolgozók lánca olyan erősen egybekovácsolódott, hogy nincs Titcnak az a határsértő pribékje, mely elbírná szakítani. Rigó János. silói akarmány, akkor zsenge, szárított lucernaszénát ledarálnak és leforrázva feletetik. Ugyanezt zöld lóher vagy lucernából is elkészíthetik. Egy kilogramm abrakkeverék helyett lehet adni 2 kg apró burgonyát is párolvS az állatok részére. Jót tesz, ha az állatnak időközben egy kié faszenet is adnak, merít az kellőképpen szabályozza a székletet. Hasznos tanácsokat kapott a termelőszövetkezet az állatnevelésre vonatkozólag is. A teheneket bor- jazás után naponta hatszor-nyolc- szor fejik mindaddig, míg a 8—10 liter tejhozatmot el nem érik náluk, ekkor áttérnek a napi háromszori fejésre. A bikákat naponta két órát járatják. Ez hozzátartozik a bika jó ápolásához és egészségének megóvásához, A fiatal bikákat, amikor elérik az első évet, akkor egyes járomba fogják és tus köt vagy boronát huzatnak vele, igy gyorsabban fejlődik, erősödik és izmosodik. Marcsenlco elvtárs, a küldöttség vezetője felvetette, miért nincsenek az igazgatósági tagok megfelelő feladatokkal megbízva? A Szovjétúnióban az igazgatósági tagok egy-egy üzemegységért felelősek, egy vezetőségi tag pedig az építkezésekért. így vezették be ezt most a „Vörös Csillag" termelő- szövetkezetben is. Hiba volt az is, hogy a tagság nem tudta előre a követkézé heti, de még sok esetben a kővetkező napi tervét sem. Most ezen is segítettek. Minden brígádvezetö a nála lévő tervei; felbontja munkacsapatokra, a munkacsapat vezetők felbontják az egyes tagokra. így nemcsak azt tudják, mit végeznek másnap, de előre ismerik az egész heti tervüket. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tagok jobb munkát tudjanak végezni. — Fontos, hogy a szövetkezet sokoldalúan fejlett legyen — mondotta Marcsenko elvtárs. így, ha egyes terményekből az időjárás vagy előre nem látott más okok miatt nem le'sz megfelelő, kielégítő a termés, akkor a tagság a kárt behozza másutt. A ,.Vörös Csillag" termelőszövetkezet már mos* is sokoldalú termeléssel teszi fejletté gazdaságát. Csak még egy hiányzik. A birkák tenyésztése mely gyapjúval 1 ia el a termelőszövetkézetet. Már meg is tették a lépéseket tenyész- birkák beszerzésére. Nemsokára a „Vörös Csillag" termelő- szövetkezet tagsága bátran elmondhatja, hogy szövetkezetük sokoldalú, mindennel foglalkozó szövetkezet, mely a Szovjetunió gazdag l'aioasztalatai alapján tovább fejlődik és gyarapodik, gazdaggá és jómódúvá válik. R. J. Vasárnap, 1951. oki 28. Résziéi a Orosz-perből: Csellár István: a rend fölhasználta a vallásos hívők hiszékenységét politikai tüntetésekre és az ájtatosságokat anyagi haszonszerzésre, üzlet biz; osítására. Politikai tüntetéseket szerveztünk „fatimai ájtatosság1’ címen, valamint Mária- napokat Mindszenty vezetésével,., A rendnek a befolyt összegből bor- kereskedése és kocsmája volt. Elnök: Kocsmája? Hol? Csellár István: A Havas-utcában, itt Budapesten. Ezt a kocsmát a rend volt vezetője, Zernbr- zusky Mihály egyik barátnőjének, Zács Erzsébetnek szerelme viszonzásaként odaajándékozta. Mit szóljon mindehhez a hívő, aki Máté evangéliumában (21, rész 12—13. vers) ezt olvassa; „És bemené Jézus az Isién templomába és ki-íizé mindazokat, akik áruinak és vásárolnak vala a templomban és a pénzváltók asz* tálát és a galambárusok székeit f öl - forgatá. És mondá nekik: Megvan írva; Az én házam az imádság házának mondatik. Ti pedig latrok barlangjává tettétek".
