Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-28 / 252. szám
Méor maguk is tanulnak, de már érzik a felelősséget a gyermekekért a zalaegerszegi diákotthon tanulói .... tartósdij egy évre 12M penaő és természetbeni szol. gáltatás. A tartásdijat akkor is men kell fizetni, ha a növendék szünet, vaav egyéb okok miatt hosszabb időre nincs az intézetben. Zongora tanítási dij egész évre 150 pengő, zongora használati dij 30 pengő. Mosás 60 pengő. Orvosi tisztfelet di j 10 pengő. Bútor használ at 15 pengő, világítás. fűtés 15 pengő. Tánctanfolyam dija 8—10 pengő (nem kötelező). Aki két havi fizetéssel elmaradt, azt az inter nátns kötelékéből elbocsájtjnk. A növendékek minden vasárnap Írhatnak levelet kedves szüleiknek, indokolt esetben máskor is. Az intézeti hely biztosításéra a helyfoglaló 20 pengő, mely visszalépés esetén az intézet kárpótlására marad.“ így olvashatók ezek a sorok a zalaegerszegi Notre Dame riői kartonok- és\\tanHfó-rend 1943—44-t évi évkönyvéből. _ 150—200 forintot fizetett egy nö vendék havonként — beszéli Bellincs Teréz. — Ezen kívül hozták a természétbenieket. Két méter fát, lisztet, burgonyát, hagymát, diát, amit az apácák kértek. Arra meg nem is jő gondolni, hogy milyen felszereléssel kellett a növendékeknek megjelenni az internátusbán. Ez már maga kizárta art, hogy olyanok kerüljenek ide, akik ma itt tanulhatnak. Én 50 forintot fizetek havonként és semmi mást. Most csend van a leány&tthon- ban, a délutáni tanulás ideje. Száz növendék készül a holnapi napra a tanulószobában. Itt tanul Farkas Teréz is. — Elemi iskolát végeztem, különbözeti után kerültem a tanítóképzőbe. Gyenge tanuló voltam, de itt sokat segítettek, módszert adtak a tanuláshoz a nevelők és a társaim is. Ma tanulócsoport vezető vagyok én is. ★ A folyosókon jobbra-balra nyílnak a hálószobák. Tisztaság, rend van valamennyiben. A fogadószoba, az ebédlő is arról tanúskodik, hogy a tanulók magukénak érzik az intézelet. Ahol néhány éve még az apácák „nevelték“ búsás összegekért a fiatalokat, ma a nevelők és tanulók kollektívája nevel új embereket. Ahogy tanulnak, készülnek hivatásukra, mutatja azt, hogy ha kikerülnek a vidéki iskolákhoz, valódi harcosai lesznek a dolgozó j>a- rasztság kulturális nevelésének. Parasztlányok valamennyien, akik maguk is érezték a múlt rendszer bűnét', a falu kulturális elmaradottságát. Még maguk is tanulnak, de már érzik a felelősséget a gyermekekért. Erről ír Ódor Mária a faliújságon: ,,160 ezer pajtás iratkozott be az idén az első osztályba. Százhatvanezer pajtás veszi kezébe a könyvet és ismerkedik meg a tanulással. Ezeket a pajtásokat kell a nevelőknek megtanítani a szabad élet megbecsülésére. Nagy tehát a pedagógusok felelőssége. A százhatvanezer elsőosziályosból évek múltán élmunkások, sztahanovisták. szakmunkások lesznek s hogy a munkában jól megállják helyüket, azért elsősorban mi, pedagógusok vagyunk felelősek1‘. * ,r,Az állam minden segítséget megad ahhoz. hogy tanulóifjúságunk zavartalanul készülhessen fel az életre. A kollégiumok támogatása egyre fokozódik. Most az 1951—52. tanévben még tovább javítja az állam a tanulóifjúság élelmezését. Szüléink államunknak kölcsönadott forintjai is lehetővé teszik ezt. Október 1-től naponta 1.20 forint, értékű nyersanyaggal bővül a tanulók ellátása kollégiuVasárnap, 1951. okt 28. mainkban* — írja egy másik tanuló. A Népgazdasági Tanács rendeleté után összeült a kollégiumi tanács. Megbeszélték, hogy állnak a hozzájárulások befizetésével? Szeptemberben 100 százalékig befolyt, október 22-én pedig 90 százaléknál tartottak a befizetésben. És megszületett a tanulók elhatározása: a Népgazdasági Tanács gondoskodására jó tanulással, a fegyelem további megszilárdításával válaszolunk. Országos mozgalmat indítunk a hozzájárulás határidőre történő 100 százalékos befizetésére. ★ Fiatalok hangja töUi be az egész épületet. Szabadidő kezdődik. Olvasnak, énekelnek, kézimunkáznak, sétálnak, sportolnak, zongoráznak — kinek mihez kedve van. Pártunk, a dolgozó nép állama őrködik telettük is, hogy zavartalanul készülhessenek fel hivatásukra. Ez a gondoskodás jelent számukra vidám jelent, biztos, boldog jövőt. Amit már ők is építeni fognak. ★ Álljon még itt az a néhány sor emlékeztetőül nevelőnek, tanulónak egyaránt, and írva van a Nőire Dante apácák évkönyvében: „Zalaegerszeg városának mély- tludásu, krisztusi lelkületű leüld, pásztorát nevezte ki a szánts égés atya veszprémi egyházi fejedelemmé. Talán senkinek sincs olyan nagy vesztesége mint nekünk, mert Mindszenti József nemcsak egyik létrehozója volt intézetünknek, hanem jóságos atyja is, aki messzibe tekintő szemekkel őrködött felettünk." Igazat adunk a Notre Dame apácáinknak — Mindszenti valóban „messzibe tekintő szemekkel" őrködött felettük, az amerikai fasizmus, a háború iszörnyőségéit akarta népünkre zúdítani, hogy a zalaegerszegi diákotthont megmenthesse a kulákok. a földes- urak, a horthysta tisztek csemetéi számára. Csakhogy a „messzibe tekintő 6zem‘‘ mégis végzetesen rövidlátó volt — nem látta meg, hogy a történelem kerekét nem lehet visszafordítani. Ez az ország a dolgozóké lett — nem veheti el tőlünk senki. Miénk a gyár, a föld, az iskola, diákotthonainkban a mi gyermekeink tanulnak most már végérvényesen és visszavonhatatlanul. LEVELEZÉSI VERSENYT indít a Zala levelezési roi>ata ,,a legjobb üzemi és falusi levelező“ cim elnyerésére. A levelezési verseny ma kezdődik. Az első versenyszakasz december 21-ig, Sztálin elvtárs születésnapjáig tart. A levelezési verseny helyezettjei könyv- jutalomban részesülnek. Ebben a versenyben résztvehet- nek azok is, akik ezideig nem voltak levelezői szerkesztőségünknek. A levelezési versenyt azért indítjuk, hogy dolgozó parasztjainktól és üzemi dolgozóinktól olyan levelek érkezzenek, amelyek előmozdítják az őszi munkák mielőbbi elvégzését, a burgonya- és kukorica beadását, a pártszervezetek vezetőségválasztását. Írjanak a levelezés résztvevői arról, hogyan harcolnak az őszi munkák sikeréért? Milyen érvekkel agitálnak a dolgozó parasztok között, hogyan magyarázzák meg minden becsületes dolgozó parasztnak, hogy hazafias kötelessége a begyűjtési terv teljesítése? írjanak életükről, munkájuk eredményeiről, a kommunisták példamutatásáról. De az eredmények mellett ne feledkezzenek meg a hiányosságokról sem. Bátran bírálják meg azokat, akik elhanyagolják munkájukat és nem teljesítik kötelességükéi. A levél írói leplezzék te az ellenséget, a kulá- kokat, akik hátráltatni akarják a begyűjtés munkáját. írjanak arról, hogyan szabotál a kulák, hogyan harcolnak a kulákok elten a becsületes dolgozó parasztok? Üzemi dolgozóink leveleikben számoljanak be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34-ik évfordulójára tett vállalásuk teljesítéséről. írjanak a kommunisták példamutatásáról. írjanak a felmerülő hiányosságokról és azok kijavításának tehetőségeiről. Leplezzék le kíméletlenül az ellenséget. Levelezőink munkája nyomán eltávolíthatjuk az ellenséget, megszüntethetjük a hiányosságokat falun, városon egyaránt. Jó tapasztalataik átadásával javíthatjuk az üzemek, községek munkáját. A levelezési verseny résztvevői komoly, felelősségteljes feladatot töltenek be. Legyen résztvevője minden becsületes dolgozó, munkájával segítse a szocializmus építését és a béke megvédését! A jó termés lehetővé teszi, hogy még több gabonát és terményt adjunk 0. hazának, ne csak teljesítsük hanem túl i® teljesítsük 01 község tervét. Ez azonban nem megy simán, Á kulák és népünk minden rendű és rangú ellensége minden eszközt’ megragad, hogy akadályozza mindazt, emi a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A kulák mindent elkövet, hogy a községi begyűjtési tervek teljesítését akadályozza, igy a dolgozó parasztokait! ' elüsse mindazoktól az előnyöktől, amit a szabadpiac továbbá a „C-jegyre beadott termények után járó magasabb ár, iparcikk-utalvány. szabadőrlés stb. jelent. Ezért igyekszik a spekulációi szili'mi. kukoricáját tör- vényüsdenül! eladni, felvásárolni, vagy elrejteni és spekulációra' másokat is rábirni. Nemcsak hatóságaink feladatai a falun, hogy kíméletlenül lesújtson népünk ellenségeire és legfontosabb feladatának tekintse a falun, hogy megakadályozza a1 ierményspekul áció\ hani:m min. den dolgozó állampolgári kötelessége. Minden becsületes, családja és hazája érdekeit védő dolgozó paraszt feladata, hogy segítsen & terményspekulénsokat megérdemelt helyükre juttauni. Nem egyszer előfordul, hogy dolgozó pai_ raszt is ei kulák befolyása alá kerül és spekulál, vagy visszatartja a terményeit. Az ilyen dolgozó parasztot népnevelőink. maguk 0i dolgozo parasztok figyelmeztessék, hogy nem érdemes népünk törvényei ellen véteni, mert a, törvény szigorú büntetéssel sújtja. El kell érni, hogy mindenki megértse a jó szóból, a törvény szigorából; ne cselekedjék saját miaga és népünk érdekei ellen, ne váljék aikarva-afearatlanul az imperial- listai háborús gyújtogat.ók ügynökeinek, a kul átkoknak szekér tolóivá. Bányafáí küldünk Tatára! Üzemünk dolgozói átérezték Rákosi elvfárs szavait, amelyek vasárnap a falai bányászkonferencián hangzottak el. érzik, hogy bányászaink is szívügyükké tették Rákosi efviárs szavait, amennyiben ígéretet tettek, hogy teljesitik tervüket, amellyel & felemelt 5 éves '-érv energia- fogyasztását; és annak szükségletéi biztosítják. Mi is tudjuk, hogy mit jelent nekünk a több szén, több gépet és ha'iailmasiabb energiát biztosit. Ezért a bányászkonferenciának válaszol víf. vasárnap, 28-án egy 25 vagonos tűzifa irányvonalot küldünk Tatárai, hogy mi is segítsük bányászainkat az ötéves .érv sikeres megvalósításában, a több termelésben, a szocializmus építésében. Csömödéri üzem dolgozói nevében: TÓTH LÁSZLÓ üzemegységvezető. NEMZETKÖZI SZEMLE Az Atlanti Egyezmény — az agresszió eszköze Az Atlanti Egyezményt, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete hátamögött és e szervezet megkerülésével kötöttek meg, 1949 április 4-én írták alá Washingtonban. Az Egyezmény tagállamai (12): az Egyesült Államok, Anglia, Kanada, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Norvégia. Dánia, Izland és Portugália. A hivatalos amerikai-angol propaganda és más országokbelá visszhangjai mind a mai napig mint a nyugati hatalmak békés politikájának megtestesülését, s az észalkat l anti országok védelmi eszközét állítják be az Atlanti Egyezményt. Csakhogy az emberek már rég tudják, hogy egy adott politikai irányzat jellegét nem a szavak, hanem a tettek határozzák meg. Az Atlanti Egyezmény, a valóságban az Egyesült Államok és nyu, gateurópai csatlósai jelenlegi politikájának sarkköve, és kizárólagos célja — agresszív háború előkészítése a béke, demokrácia és szocializmus tábora ellen. Legelőször is az a körülmény szúr szemet, hogy az Atlanti Tömb főkolomposai határozottan szembesizállnak minden olyan kísérlettel, amely arra irányul, hogy bármely nemzetközi fórum előtt megvitassák ennek az egyezménynek célját és jellegét. A minden hájjal megkent imperialista; vezetőknek nyilván okuk van attól félni, hogy a széleskörű nemzetközi nyilvánosság nem volna üdvös akcióikra. Már az eigyeamény előkészítésének időszakában is világosan kitűnt, hogy az Atlanti Szövetség cégére alatt az Amerikai Egyesült Államok és Nagybritannia vezetésével: taz államok egy elkülönült csoportosulása jön létre, amelyből a Szovjetunió és a népi demokratikus országok már eleve ki voltak rekesztve. Az Atlanti Egyezmény sugaümazói nemcsak azt mutatták ki világosan, hogy ezek az országok nem vehetnek részt ebben a szövetségben, ha. nem azt is, hogy a;z Egyezmény a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányul. Az Atlanti Tömb megszervezői ezzel önmaguk cáfolták meg indokolásukat. mellyel igazolni akarták, hogy az Egyezmény bé. kés, védelmi jépegü. a „Gazette and Daily" című amerikai lap 1949 március 18-ái az Észak- atlanti Egyezmény nyilvánosságra hozatala napján t^jes joggal állapította meg a következőket: „Ha ml békére törekszünk és Oroszország szintén békére ttörekszik, akkor egy szovjetellenes katonai szerződés megkötésével soha mein érhetjük el közös célunkat. Békés célokat békés eszközökkel valósítanak meg. — Fe. lelősek vagyunk ennek az oroszellenes koalíciónak megszervezéséért, s ha az háborúra vezet, akkor az egész világ tudni fogja, ki a bűnös ebben.“ Az Atlanti Egyezménynek a Szovjetunió hátamögött történt előkészítése azt jelentette, hogy a nyugati hatalmak végleg eltávolodtak a béke és biztonság megvédésének politikájától, amelyet a második világháború éveiben a HitLer-ellenes koalícióban résztvett hatalmak számos történelmi okmányban ünnepélyesen kinyilatkoztattak. Az Atlanti Tömb sugalmazói azt akarták elhitetni a világgal, hogy itt egyszerű regionális egyezményről van szó, amelynek célja az északaHanti országok biz. tonságával kapcsolatos kérdések megoldása. Ennek az állít ásnak valótlanságát már az a tény is leleplezi, hogy az Atlanti Szövetségbe nemcsak atlanti országok tartoznak, a napokban fejeződött be példáid az Atlanti Tanács VII ülésszaka Ottawában, (ahol határozatot hoztak Törökországnak és Görögországnak az Atlanti Szövetségbe való bevonásáról. Az Atüamiti Egyezmény az amerikai imperializmus örült világ- qralmi terveivel kapcsolatos háborús előkészületek céljait szolgálja. Megcáfolhatatlanuli tanúskodik erről az Atlanti Tömb! egész eddigi tevékenység^. Az Atlanti Szövetség alapul szolgált arra. hogy az Egyesült Államok katonai támaszpontjainak rendszerét világszerte mind nagyobb méretekben kiszélesítse. Az Északatlanti Szövetség nyu- gateurópai tagállamai sokszáa légi és haditengerészeti támaszpontot bocsátottak az amerikai militaristák rendelkezésére. Nap mint nap jelennek meg közlemények a sajtóban arról, hogy Amerika egyre újabb és újabb repülőtereket, kikötőket és stratégiai pontokat épit ki Anliában, Franciaországban. Olaszországban, Dániában, Norvégiában; Belgiumban, Hollandiában, valamint az Atlanti Egyezmény és különböző szerződések alapján amerikai megszállás alá került gyarmatokon. Mindenki világosan látja, hogy, az amerikai katonai támaszpontoknak semmi, de semmi közük: sincs az Egyesült Áiilamok védelméhez és biztonságához. Ezek a támaszpontok kizárólag támadó célokat szolgálnak, s az amerikai militaristák a béketábor országai ellen .tervezett hídfőéül akarják felhasználni ezeket. Az amerikai háborús gyújtogatok a katonai támaszpontokon kívül megfelelő mennyiségű ágyu- tölteléket is keresnek európai és ázsiai agressziójukhoz. Taft szenátor l95i május 19-ént a Panama-csatorna Társaság ülésén beszélve, kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára „olcsóbb más nemzetek katonasága segítségével háborúi! viselni, mint amerikai csapatok- kai!, mégha a külföldi katonaságot az Egyesült Államoknak kell is ellátnia. Ez sok amerikai élet megtakarítását jelenti." Marshall hadügyminisztersége alatt a következő kijelentést tiette a:z Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottságában: „Dohárain- kat nem annyira saját katonáink* mint idegen katonák felfegyverzésére fordítjuk. Mi inkább dollárokat adunk mint katonákat. Más országok (Nyugat-Európa országai) viszont gondoskodnak katonákról. Szűkében vannak a fegyvernek, de katonákról gondoskodnak“ Marshall, a további viták során észrevette, hogy elszólta magát, s megpróbálta, hogy megakadályozza szavainak nyilvánosságra jutását, de már elkésett- Jellemző, hogy Marshall milyen érveket hozott fel, amikor, azt kérte, hogy szavait ne hozzák nyilvánosságra. Kijelentette, hogy az ilyen kijelentések nem tesznek jó benyomást külföldön, De még mennyire nem! Köztudomású, hogy ezen a téren az amerikai militaristák és nyugateurópai szövetségeseik nem elégednek meg nyilatkozatokkal, hanem a szavakról már rég áttértek a tettekre. Az Atlanti Egyezmény alapján nagy sietséggel szervezik meg Eisenhower amerikai tábornok parancsnoksága alatt az úgynevezett európai hadsereget, amely elsősorban a felállítandó nyugatnémet hadsereg leplezésére szolgál. A legutóbbi időkben közlemények jelentek meg a sajtóban: arról, hogy az Atlanti Szövetség tagállamai „egyezményt“ készítenek elő, amely Eisenhower parancsnoksága alatt álló, g a béke- szerető népek elleni támadó* céljából felállított közős fegyveres erőiket az'„ENSz hadseregének" Dyilváantaná _ IVéime velők fifífvelmébe!
