Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-28 / 252. szám

Méor maguk is tanulnak, de már érzik a felelősséget a gyermekekért a zalaegerszegi diákotthon tanulói .... tartósdij egy évre 12M penaő és természetbeni szol. gáltatás. A tartásdijat akkor is men kell fizetni, ha a nö­vendék szünet, vaav egyéb okok miatt hosszabb időre nincs az intézetben. Zongora tanítási dij egész évre 150 pengő, zongora használati dij 30 pengő. Mosás 60 pengő. Or­vosi tisztfelet di j 10 pengő. Bú­tor használ at 15 pengő, világí­tás. fűtés 15 pengő. Tánctan­folyam dija 8—10 pengő (nem kötelező). Aki két havi fize­téssel elmaradt, azt az inter nátns kötelékéből elbocsájtjnk. A növendékek minden vasár­nap Írhatnak levelet kedves szüleiknek, indokolt esetben máskor is. Az intézeti hely biztosításéra a helyfoglaló 20 pengő, mely visszalépés ese­tén az intézet kárpótlására marad.“ így olvashatók ezek a sorok a zalaegerszegi Notre Dame riői kartonok- és\\tanHfó-rend 1943—44-t évi évkönyvéből. _ 150—200 forintot fizetett egy nö vendék havonként — beszéli Bellincs Teréz. — Ezen kívül hozták a természétbenieket. Két méter fát, lisztet, burgonyát, hagymát, diát, amit az apácák kértek. Arra meg nem is jő gondolni, hogy mi­lyen felszereléssel kellett a növen­dékeknek megjelenni az internátus­bán. Ez már maga kizárta art, hogy olyanok kerüljenek ide, akik ma itt tanulhatnak. Én 50 forintot fizetek havonként és semmi mást. Most csend van a leány&tthon- ban, a délutáni tanulás ideje. Száz növendék készül a holnapi napra a tanulószobában. Itt tanul Farkas Teréz is. — Elemi iskolát végeztem, kü­lönbözeti után kerültem a tanító­képzőbe. Gyenge tanuló voltam, de itt sokat segítettek, módszert adtak a tanuláshoz a nevelők és a társaim is. Ma tanulócsoport ve­zető vagyok én is. ★ A folyosókon jobbra-balra nyíl­nak a hálószobák. Tisztaság, rend van valamennyiben. A fogadószoba, az ebédlő is arról tanúskodik, hogy a tanulók magukénak érzik az intézelet. Ahol néhány éve még az apácák „nevelték“ búsás összegekért a fia­talokat, ma a nevelők és tanulók kollektívája nevel új embereket. Ahogy tanulnak, készülnek hiva­tásukra, mutatja azt, hogy ha ki­kerülnek a vidéki iskolákhoz, va­lódi harcosai lesznek a dolgozó j>a- rasztság kulturális nevelésének. Parasztlányok valamennyien, akik maguk is érezték a múlt rend­szer bűnét', a falu kulturális elma­radottságát. Még maguk is tanul­nak, de már érzik a felelősséget a gyermekekért. Erről ír Ódor Má­ria a faliújságon: ,,160 ezer pajtás iratkozott be az idén az első osztályba. Százhat­vanezer pajtás veszi kezébe a könyvet és ismerkedik meg a ta­nulással. Ezeket a pajtásokat kell a nevelőknek megtanítani a szabad élet megbecsülésére. Nagy tehát a pedagógusok felelőssége. A százhatvanezer elsőosziályosból évek múltán élmunkások, sztaha­novisták. szakmunkások lesznek s hogy a munkában jól megállják helyüket, azért elsősorban mi, pe­dagógusok vagyunk felelősek1‘. * ,r,Az állam minden segítséget megad ahhoz. hogy tanulóifjúsá­gunk zavartalanul készülhessen fel az életre. A kollégiumok támoga­tása egyre fokozódik. Most az 1951—52. tanévben még tovább ja­vítja az állam a tanulóifjúság élel­mezését. Szüléink államunknak kölcsönadott forintjai is lehetővé teszik ezt. Október 1-től naponta 1.20 forint, értékű nyersanyaggal bővül a tanulók ellátása kollégiu­Vasárnap, 1951. okt 28. mainkban* — írja egy másik ta­nuló. A Népgazdasági Tanács rendele­té után összeült a kollégiumi ta­nács. Megbeszélték, hogy állnak a hozzájárulások befizetésével? Szep­temberben 100 százalékig befolyt, október 22-én pedig 90 százaléknál tartottak a befizetésben. És meg­született a tanulók elhatározása: a Népgazdasági Tanács gondoskodá­sára jó tanulással, a fegyelem további megszilárdításával válaszolunk. Országos mozgalmat indítunk a hozzájárulás határidő­re történő 100 százalékos befizeté­sére. ★ Fiatalok hangja töUi be az egész épületet. Szabadidő kezdődik. Ol­vasnak, énekelnek, kézimunkáznak, sétálnak, sportolnak, zongoráznak — kinek mihez kedve van. Pártunk, a dolgozó nép állama őrködik telettük is, hogy zavarta­lanul készülhessenek fel hivatásuk­ra. Ez a gondoskodás jelent szá­mukra vidám jelent, biztos, boldog jövőt. Amit már ők is építeni fog­nak. ★ Álljon még itt az a néhány sor emlékeztetőül nevelőnek, tanulónak egyaránt, and írva van a Nőire Dante apácák évkönyvében: „Zalaegerszeg városának mély- tludásu, krisztusi lelkületű leüld, pásztorát nevezte ki a szánts égés atya veszprémi egyházi fejede­lemmé. Talán senkinek sincs olyan nagy vesztesége mint ne­künk, mert Mindszenti József nemcsak egyik létrehozója volt in­tézetünknek, hanem jóságos atyja is, aki messzibe tekintő szemek­kel őrködött felettünk." Igazat adunk a Notre Dame apácáinknak — Mindszenti való­ban „messzibe tekintő szemekkel" őrködött felettük, az amerikai fasizmus, a háború iszörnyőségéit akarta népünkre zúdítani, hogy a zalaegerszegi diákotthont meg­menthesse a kulákok. a földes- urak, a horthysta tisztek csemetéi számára. Csakhogy a „messzibe tekintő 6zem‘‘ mégis végzetesen rövidlátó volt — nem látta meg, hogy a történelem kerekét nem lehet visszafordítani. Ez az ország a dolgozóké lett — nem veheti el tőlünk senki. Miénk a gyár, a föld, az iskola, diákotthonainkban a mi gyermekeink tanulnak most már végérvényesen és visszavon­hatatlanul. LEVELEZÉSI VERSENYT indít a Zala levelezési roi>ata ,,a legjobb üzemi és falusi levelező“ cim elnyerésére. A levelezési ver­seny ma kezdődik. Az első verseny­szakasz december 21-ig, Sztálin elvtárs születésnapjáig tart. A le­velezési verseny helyezettjei könyv- jutalomban részesülnek. Ebben a versenyben résztvehet- nek azok is, akik ezideig nem vol­tak levelezői szerkesztőségünknek. A levelezési versenyt azért in­dítjuk, hogy dolgozó parasztjaink­tól és üzemi dolgozóinktól olyan levelek érkezzenek, amelyek elő­mozdítják az őszi munkák mielőbbi elvégzését, a burgonya- és kuko­rica beadását, a pártszervezetek ve­zetőségválasztását. Írjanak a leve­lezés résztvevői arról, hogyan har­colnak az őszi munkák sikeréért? Milyen érvekkel agitálnak a dol­gozó parasztok között, hogyan ma­gyarázzák meg minden becsületes dolgozó parasztnak, hogy hazafias kötelessége a begyűjtési terv telje­sítése? írjanak életükről, munká­juk eredményeiről, a kommunisták példamutatásáról. De az eredmé­nyek mellett ne feledkezzenek meg a hiányosságokról sem. Bátran bí­rálják meg azokat, akik elhanya­golják munkájukat és nem telje­sítik kötelességükéi. A levél írói leplezzék te az ellenséget, a kulá- kokat, akik hátráltatni akarják a begyűjtés munkáját. írjanak arról, hogyan szabotál a kulák, hogyan harcolnak a kulákok elten a becsü­letes dolgozó parasztok? Üzemi dolgozóink leveleikben számoljanak be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34-ik év­fordulójára tett vállalásuk teljesí­téséről. írjanak a kommunisták példamutatásáról. írjanak a fel­merülő hiányosságokról és azok ki­javításának tehetőségeiről. Leplez­zék le kíméletlenül az ellenséget. Levelezőink munkája nyomán el­távolíthatjuk az ellenséget, meg­szüntethetjük a hiányosságokat falun, városon egyaránt. Jó tapasz­talataik átadásával javíthatjuk az üzemek, községek munkáját. A levelezési verseny résztvevői komoly, felelősségteljes feladatot töltenek be. Legyen résztvevője minden becsületes dolgozó, munká­jával segítse a szocializmus építé­sét és a béke megvédését! A jó termés lehetővé teszi, hogy még több gabonát és ter­ményt adjunk 0. hazának, ne csak teljesítsük hanem túl i® teljesítsük 01 község tervét. Ez azonban nem megy simán, Á ku­lák és népünk minden rendű és rangú ellensége minden eszközt’ megragad, hogy akadályozza mindazt, emi a dolgozó nép ér­dekeit szolgálja. A kulák mindent elkövet, hogy a községi begyűjtési tervek teljesíté­sét akadályozza, igy a dolgozó parasztokait! ' elüsse mindazoktól az előnyöktől, amit a szabadpiac továbbá a „C-jegyre beadott ter­mények után járó magasabb ár, iparcikk-utalvány. szabadőrlés stb. jelent. Ezért igyekszik a spe­kulációi szili'mi. kukoricáját tör- vényüsdenül! eladni, felvásárolni, vagy elrejteni és spekulációra' másokat is rábirni. Nemcsak hatóságaink feladatai a falun, hogy kíméletlenül lesújt­son népünk ellenségeire és leg­fontosabb feladatának tekintse a falun, hogy megakadályozza a1 ierményspekul áció\ hani:m min. den dolgozó állampolgári köteles­sége. Minden becsületes, családja és hazája érdekeit védő dolgozó paraszt feladata, hogy segítsen & terményspekulénsokat megérde­melt helyükre juttauni. Nem egy­szer előfordul, hogy dolgozó pai_ raszt is ei kulák befolyása alá ke­rül és spekulál, vagy vissza­tartja a terményeit. Az ilyen dolgozó parasztot nép­nevelőink. maguk 0i dolgozo pa­rasztok figyelmeztessék, hogy nem érdemes népünk törvényei ellen véteni, mert a, törvény szi­gorú büntetéssel sújtja. El kell érni, hogy mindenki megértse a jó szóból, a törvény szigorából; ne cselekedjék saját miaga és né­pünk érdekei ellen, ne váljék aikarva-afearatlanul az imperial- listai háborús gyújtogat.ók ügynö­keinek, a kul átkoknak szekér to­lóivá. Bányafáí küldünk Tatára! Üzemünk dolgozói átérezték Rákosi elvfárs szavait, amelyek vasárnap a falai bányászkonfe­rencián hangzottak el. érzik, hogy bányászaink is szívügyükké tették Rákosi efviárs szavait, amennyiben ígéretet tettek, hogy teljesitik tervüket, amellyel & felemelt 5 éves '-érv energia- fogyasztását; és annak szükség­letéi biztosítják. Mi is tudjuk, hogy mit jelent nekünk a több szén, több gépet és ha'iailmasiabb energiát biztosit. Ezért a bá­nyászkonferenciának válaszol víf. vasárnap, 28-án egy 25 vagonos tűzifa irányvonalot küldünk Ta­tárai, hogy mi is segítsük bá­nyászainkat az ötéves .érv sikeres megvalósításában, a több terme­lésben, a szocializmus építésében. Csömödéri üzem dolgozói nevé­ben: TÓTH LÁSZLÓ üzemegységvezető. NEMZETKÖZI SZEMLE Az Atlanti Egyezmény — az agresszió eszköze Az Atlanti Egyezményt, ame­lyet az Egyesült Nemzetek Szer­vezete hátamögött és e szervezet megkerülésével kötöttek meg, 1949 április 4-én írták alá Washingtonban. Az Egyezmény tagállamai (12): az Egyesült Államok, Anglia, Kanada, Fran­ciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Norvégia. Dánia, Izland és Portugália. A hivatalos amerikai-angol propaganda és más országokbelá visszhangjai mind a mai napig mint a nyugati hatalmak békés politikájának megtestesülését, s az észalkat l anti országok védelmi eszközét állítják be az Atlanti Egyezményt. Csakhogy az emberek már rég tudják, hogy egy adott politikai irányzat jellegét nem a szavak, hanem a tettek határozzák meg. Az Atlanti Egyezmény, a valóság­ban az Egyesült Államok és nyu, gateurópai csatlósai jelenlegi po­litikájának sarkköve, és kizáró­lagos célja — agresszív háború előkészítése a béke, demokrácia és szocializmus tábora ellen. Legelőször is az a körülmény szúr szemet, hogy az Atlanti Tömb főkolomposai határozottan szembesizállnak minden olyan kí­sérlettel, amely arra irányul, hogy bármely nemzetközi fórum előtt megvitassák ennek az egyezménynek célját és jellegét. A minden hájjal megkent impe­rialista; vezetőknek nyilván okuk van attól félni, hogy a széleskörű nemzetközi nyilvánosság nem volna üdvös akcióikra. Már az eigyeamény előkészíté­sének időszakában is világosan kitűnt, hogy az Atlanti Szövetség cégére alatt az Amerikai Egye­sült Államok és Nagybritannia vezetésével: taz államok egy el­különült csoportosulása jön létre, amelyből a Szovjetunió és a népi demokratikus országok már eleve ki voltak rekesztve. Az Atlanti Egyezmény sugaümazói nemcsak azt mutatták ki világosan, hogy ezek az országok nem vehetnek részt ebben a szövetségben, ha. nem azt is, hogy a;z Egyezmény a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok ellen irányul. Az Atlanti Tömb megszervezői ezzel önmaguk cáfolták meg in­dokolásukat. mellyel igazolni akarták, hogy az Egyezmény bé. kés, védelmi jépegü. a „Gazette and Daily" című amerikai lap 1949 március 18-ái az Észak- atlanti Egyezmény nyilvános­ságra hozatala napján t^jes jog­gal állapította meg a következő­ket: „Ha ml békére törekszünk és Oroszország szintén békére ttö­rekszik, akkor egy szovjetellenes katonai szerződés megkötésével soha mein érhetjük el közös cé­lunkat. Békés célokat békés esz­közökkel valósítanak meg. — Fe. lelősek vagyunk ennek az orosz­ellenes koalíciónak megszerve­zéséért, s ha az háborúra vezet, akkor az egész világ tudni fogja, ki a bűnös ebben.“ Az Atlanti Egyezménynek a Szovjetunió hátamögött történt előkészítése azt jelentette, hogy a nyugati hatalmak végleg eltá­volodtak a béke és biztonság megvédésének politikájától, ame­lyet a második világháború évei­ben a HitLer-ellenes koalícióban résztvett hatalmak számos törté­nelmi okmányban ünnepélyesen kinyilatkoztattak. Az Atlanti Tömb sugalmazói azt akarták elhitetni a világgal, hogy itt egyszerű regionális egyezményről van szó, amelynek célja az északaHanti országok biz. tonságával kapcsolatos kérdések megoldása. Ennek az állít ásnak valótlanságát már az a tény is leleplezi, hogy az Atlanti Szövet­ségbe nemcsak atlanti országok tartoznak, a napokban fejeződött be példáid az Atlanti Tanács VII ülésszaka Ottawában, (ahol ha­tározatot hoztak Törökországnak és Görögországnak az Atlanti Szövetségbe való bevonásáról. Az Atüamiti Egyezmény az ame­rikai imperializmus örült világ- qralmi terveivel kapcsolatos há­borús előkészületek céljait szol­gálja. Megcáfolhatatlanuli tanús­kodik erről az Atlanti Tömb! egész eddigi tevékenység^. Az Atlanti Szövetség alapul szolgált arra. hogy az Egyesült Államok katonai támaszpontjai­nak rendszerét világszerte mind nagyobb méretekben kiszélesítse. Az Északatlanti Szövetség nyu- gateurópai tagállamai sokszáa légi és haditengerészeti támasz­pontot bocsátottak az amerikai militaristák rendelkezésére. Nap mint nap jelennek meg közle­mények a sajtóban arról, hogy Amerika egyre újabb és újabb repülőtereket, kikötőket és stra­tégiai pontokat épit ki Anliában, Franciaországban. Olaszország­ban, Dániában, Norvégiában; Bel­giumban, Hollandiában, valamint az Atlanti Egyezmény és külön­böző szerződések alapján ame­rikai megszállás alá került gyar­matokon. Mindenki világosan látja, hogy, az amerikai katonai támaszpon­toknak semmi, de semmi közük: sincs az Egyesült Áiilamok védel­méhez és biztonságához. Ezek a támaszpontok kizárólag támadó célokat szolgálnak, s az amerikai militaristák a béketábor országai ellen .tervezett hídfőéül akarják felhasználni ezeket. Az amerikai háborús gyújto­gatok a katonai támaszpontokon kívül megfelelő mennyiségű ágyu- tölteléket is keresnek európai és ázsiai agressziójukhoz. Taft szenátor l95i május 19-ént a Panama-csatorna Társaság ülésén beszélve, kijelentette, hogy az Egyesült Államok szá­mára „olcsóbb más nemzetek ka­tonasága segítségével háborúi! viselni, mint amerikai csapatok- kai!, mégha a külföldi katonasá­got az Egyesült Államoknak kell is ellátnia. Ez sok amerikai élet megtakarítását jelenti." Marshall hadügyminisztersége alatt a kö­vetkező kijelentést tiette a:z Egye­sült Államok szenátusának kül­ügyi bizottságában: „Dohárain- kat nem annyira saját katonáink* mint idegen katonák felfegyver­zésére fordítjuk. Mi inkább dol­lárokat adunk mint katonákat. Más országok (Nyugat-Európa országai) viszont gondoskodnak katonákról. Szűkében vannak a fegyvernek, de katonákról gon­doskodnak“ Marshall, a további viták során észrevette, hogy el­szólta magát, s megpróbálta, hogy megakadályozza szavainak nyilvánosságra jutását, de már elkésett- Jellemző, hogy Marshall milyen érveket hozott fel, amikor, azt kérte, hogy szavait ne hoz­zák nyilvánosságra. Kijelentette, hogy az ilyen kijelentések nem tesznek jó benyomást külföldön, De még mennyire nem! Köztudomású, hogy ezen a té­ren az amerikai militaristák és nyugateurópai szövetségeseik nem elégednek meg nyilatkozatokkal, hanem a szavakról már rég át­tértek a tettekre. Az Atlanti Egyezmény alapján nagy sietség­gel szervezik meg Eisenhower amerikai tábornok parancsnok­sága alatt az úgynevezett európai hadsereget, amely elsősorban a felállítandó nyugatnémet had­sereg leplezésére szolgál. A legutóbbi időkben közlemé­nyek jelentek meg a sajtóban: arról, hogy az Atlanti Szövetség tagállamai „egyezményt“ készí­tenek elő, amely Eisenhower pa­rancsnoksága alatt álló, g a béke- szerető népek elleni támadó* céljából felállított közős fegyve­res erőiket az'„ENSz hadseregé­nek" Dyilváantaná _ IVéime velők fifífvelmébe!

Next

/
Thumbnails
Contents