Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-19 / 218. szám

Kit segít Beke Gyula a padláson őrzött gabonájával Kóbor Péter, Körmendi István, 'Dóczi József, Dóczi Boldizsár és Kiss József né dolgozó parasztok boldogan vették át a dicsérő ok­levelet. amelyet a begyűjtés jó teljesítéséért kaptak. Valameny. nyien 200 százalékon felül telje­sítették beadási kötelezettségüket. Kenyérgabonából is, (takarmány, gabonából is Kóbor Péter, Kör­mendi István és a többiek adtak az államnak, amelytől ők is kap­tak. Valamennyien megkapták @<z őrlési kedvezményt, az iparcikk utalványt. Jól teljesítette maga (Ságod község is kötelezettségét. Már jóval túlhaladták a 100 százaié­ikor. Eredményük azonban még jobb lenne, ha minden dolgozó paraszt úgy gondolkodott volna, mint azok. akik mo§t vették át kitüntetésüket. De kerül a községben még egy néhány olyan gazda is, aki más­ként gondolkodik. Ezek közé tar­tozik Béke Gyula 13 holdas dol­gozó paraszt is. Pedig ő is bé. két akar. Nem akar egy újabb háborút, amely újra tönkretenné hazánkat, békés alkotásainkat. Dolgozik is szorgalmasan. Föld­jén van reggeltől estig. Iparko­dik jól megművelni. A cséplés elvégeztévél kötelezettségét telje­sítette, — ennél azonban többet nem tett. Mikor a felesleg be­adása került szóiba, megkötötte magát, hallani sem akar a be­adásról. A feleslegét most is a padláson őrizgeti. A népnevelők ismerték jól Be. ke Gyulát, nem adták fel a har­cot, többször is meglátogatták. Elment hozzá maga a párt titkár is és elbeszélgetett vele- Beke Gyula látta, hogy igazuk van és gabonájából 4 mázsát be is adott. Kapott utána őrlési kedvezményt. Megőrölhet két mázsa gabonát. Kapott 300 forint iparcikk utal­ványt. Ezért mindjárt vásárolt is. vett magának egy pár bakan­csot. a többiért ruhaneműt. Ekkor már maga is látta, hogy | igy ő is jól jár, ha ad az állam­ainak, dolgozó népnek. Látja, hogy a becsülete is megnőtt azoknak, akik szives örömest adlak fe­leslegeiket is a hazának. Beke Gyula azonban még mindig nem látja, hogy a haza érdeke, és az 6 érdeke azonos: ha erősebb az ország. Beke Gyula házát is job. ban védi. Béke Gyula mégsem siet erősíteni az államot. Egyre azt mondogatja: ,,kevés termett, szemetes a gabona és vetőmagra is sok kelik. Vetőmagra min­denkinek marad elég. Beke Gyu­lának is elóg vetőmagja marad, ha leadja is feleslegét, mert ter­mett bőven gabonája. Felesége is dicsekedhetne a terméssel, ami fölött most igy siránkozik ,,csak 10 mázsa rozs és annál valami­vel több búza termett". Szép ter­més ez — a Beke családnak van bőven gabonája. A fejadagon és vetőmagon, felül 11 mázsa feles, leg maradt.. Ebből miár négyet leadott, kettőre őrlési kedvez­ményt kapott, még mindig van öt mázsa. Ezt a gabonát pedig nyilvántartják, számol vele a dolgozó nép. Tudják, hogy ez még Beke Gyula padlásán van, és azt is. hogy neki erre nincs szüksége. Mit akar Beke Gyula Ahogy leszögezi az Alkotmány, úgy valósítja meg a Terv: a dol­gozó nép államában legfőbb érték az ember. Nem igy volt ez 1944-ben. A megyében egy tüdőbeteggondozó volt. O^t látták el az egész megye betegeit. A tüdőbetegek, a halálo­zások száma évről.évre növeke­dett. Ma a terv első évében 5 tü­dőbeteggondozónk van, ahol in­gyen vizsgálnak mindenkit, bete­get, egészségeset egyaránt. Gyó­gyítják. megelőzik a tüdőbajt idő. ben. A két újjáalakított kórházban 100 ággyal emelkedett a férőhe­lyek száma. Ebben az évben szü­lőotthon. kórház, orvosi rende­lők építésére, átépítésére 2 mii* lió forintot adott a terv a megyé­nek. a felesleges gabonájával? Feke tézjiü, spekulálni nem lehet — keményen bünteti azt a nép tör­vénye! Az egekre bízza in­kább? Rossvál cselekszik Beke Gyula! A községben máris min­denki úgy beszel róla, mint aki az ellenség, a kulák szószólója, aki az ellenséget, a Tito ügynö­keit segíti, nem a békét. Beke Gyula azzal, hogy sajnálja a dol­gozó néptől a gabonát, azoknak segít, akik a mi fiainkra, a mi kt on álakra lón ele, akik orvul tá­madnak reánk. Ezt bizonyosan nem akarja Beke Gyula. Sokkal büszkébb lenne, ha az ő házafa- lát is egy dicsérő oklevél diszilc- né, mély azt bizonyltja, hogy ő is a béke élenjáró harcosa. Ma­ga is jobban járna, mert a ked­vezményeket élvezhetné. Beke Gyulának az a feladata, hogy ne tétovázzon sokáig, rak­ja szekérre felesleges gabonáját és adja az államnak. ne hallgas­son a kul'ák hangjára, hanem mu. tassa meg hogy ő is a békéért har­cöl, a haza erősítéséért, miit azok. a becsületes dolgozó pa­rasztok. akik feleslegüket a ha. zának adták, i , K. L 1944-ben nem volt a megyében járási egészség-védelmi szolgálat. A fertőzőbetegségek terjedhettek. Ma 3 járásban működik már az egészségvédelmi szolgálat, ezrek egészségét védi. Egy iskolafogászat működött 1944-ben. Ma 7 fogászat áll in­gyen a gyermekek rendelkezésére, időben rendbe hozzák fogaikat. Mind több orvos biztosítja a dolgozók ellátását. 1944-ben a me­gyében 123 orvos működött, ma 140 látja el szolgálatát. A hároméves terv kezdetétől az 5 éves terv első évéig 5 és fél mil­lió forint értékű beruházás emel­te a megye dolgozóinak“ egészség­ügyi ellátását. Mindennek részesei vagyunk mi Is, munkánkkal, forintjainkkal. A Terv adja Zalának A hasát, három gyermekét védte meg Berssenyiné... Még nincs egésxen világos, kelet felőj most jön fel csak ti nap, de Berzsenyiné már talpon .van. Sok a tennivaló, ki kell hasz­nálni minden percet. Berzsenyi­né t ilyenkor már semmiért sem lehetne otthon tax tani. A férje a vasúton dolgozik, otthon három gyerek, azokat ellátja, azután neki a többi dolognak! Gyorsan elvég­zi s már indul is kifelé ^ határ­ba, Alig megy pár lépést, mikor megszólítják. Olyan elgondolkoz­va ment. hogy csak most veszi észre egy férfi és egy nő áll mel. létté. — Mondja már meg, merre van Sít a határ? — kérdezik. Berzse- nyinének szempillantás alatt eszé­be jut: ezek itt nem jóban járnak. Mit kereshetnek itt korán reggel, idegenek, azt sem tudják merre a határ? Az idevalósiak közül még a legkisebb gyerek is tudja, mer­re van. Gyanúját nem árulja el. hanem igyekszik őket szóval tar­tani. Majd csak jön erre közben Valaki. — Hát a határig itt sok felé jehet menni, — mondja lassan. Attól függ, maguk merre akarnak menni? Erre, erre, vagy erre? — mutat kezével a négy világtáj fe. leié A két idegen látja, itt nem tudnak meg semmi okosat. Igye­keznek megszabadulni Berzsenyi­nél. — Nagyon szépen köszön­jük — köszönnek és már indul­nak is. Berzsenyiné utánuk néz és látja, amint a dülőuton balra for­dulnak Röetön beugrik a házba, fezéi az egyik gyerekének: szalad. ,jon azonnal az őrsre és hívja baj társakat. A gyerek nekiiramo- 'dík de Berzsenyiné még utána­kiált: — Aztán szedd e lábad! Nem sókkal korábban indult, el az őrsről a járőr. Óvatosan, hát- kan mennek. Figyelmüket nem kerüli el a legkisebb nesz sem. Megállnak és fülelnek. — Valaki szalad az utón. Egy szempillantás alatt bent vannak az utmenti ku­koricásban. Közrefogták az utat. Ebben az időben nem szokott er­re járni senki. Erre csak az jö­het, akinek nagyon sietős a do - ga. A fegyverek csövei felemel­kednek. de mindjárt le is eresz­kednek. Az ufón feltűnik egy gye­rek. méghozzá ismerős gyerek. A Berzsenyiné gyereke. — Hát te hová sxaladsx olyan sebesen? — szólítják meg a baj társak. A gyerek körülnéz, először nem is látja, honnan szóltak s csak ké­sőbb ismeri meg a bajtársskat. — Édesanyám izeni. jöjjenek azonnal, — hadarja elfúló hangon. — A két bajtárs összenéz és már szaladnak is. Nem is kérdeznek semmit. Csak annyit szólnak hát­ra: — Eredj be az őrsre is. A gye­reket sem kell biztatni. Már elfá­radt ugyan, de már rohan is to­vább. Berzsenyiné egy mondatban el­mondta a bajtársaknak, miről van szó. — — Merre mentek? — kérdezte az egyik bajtárs. — Balra. — válaszol Berzsenyi­né. — Szóval balra? És látták, hogy maga utánuk nézett? — Hát persze, hogy látták, hogyne látták volna. Már szaladt is a kéf baj­társ. Közben feltűnnek a többiek is. A dűlőnél a két baj társ nem balra, hanem jobbra fordul. A többieknek hátraintenek, ők men. jenek balra. Ezzel belevetik ma­gukat a kukoricásba. Egy szó sem esik köztük. Mindketten tudják: a> két idegen azért ment balra, mert igy akarták félrevezetni őket. Amikor aztán Berzsenyiné bement .a házba, akkor átmentek ez el­lenkező oldalra. A két baj társ már nem is szalad, óvatosan, min­den nesz nélkül megy előre. Neszt hallanak. Óvatosan, külön.külön félkörbe kerülnek. A határőrök füle nem csal. Itt van valaki. Egy szempillantás alatt a nesz irá­nyába fordul mind « két fegyver csöve. — Ilyenkor látja a katona hasznát a jól gondozott fegyver­nek, — jut egy pillianatra eszé­be az egyik baj társnak a politikai tiszt szava. A két idegennek eláll a lélekze- te. mikor észreveszik a rájukme­redő fegyverek csövét. Mindenre számítottak, de erre nem. Hogy erre fogják keresni őket Rögtön tisztába vannak a helyzettel. El­lenállásra még gondolni sem le­het. Magyarázkodni kezdenek, de a bajtársak már azt is tudják, hogy milyen mese következik. A két idegen nagyot néz. Hiába itt minden. Még aznap felkeresték Berzse­nyinél a baj társak, hogy elmond­ják neki. Tito ügynökeit segített leleplezni. — Kötelességem — mondja Berzsenyiné nemcsak nekem, de minden hazáját és családját sze­rető anyának. Már pedig én na­gyon szeretem a családomat, há­rom kis gyerekemet Értük küz­dők értük dolgozom Az ő jövő- iükért. Ha pedig a gyermekeim lövőiéről van szó. akkor, ha kel] tiz körömmel is küzdők. — Meg. simogaLia, a legkisebb fejét és hozzáteszi: — És nemcsak én. de valte. mennyi anya. Roliácsék már nyertek 25000 forintot — <le a békekölcsön-sorsolásnál is van esélyük! Rohdes Gyula klskanizsai lakos, foglalkozása vonatfékező. ö is, felesége is parasztszülők qt/cr- mckc. Szeptember 5-én rrggcj, mini; gyakran, Rohács Gyula hosszú útra készült. Felesége be­csomagolta az utravalót. s már éppen menni akart, mikor az ajtóban hirtelen megállt és visz­szaforduh. — Az ám, még cl nem felejtem — szólt oda a felescgéneJc — hozd ki a icrvkölcsön kötvénye- kcf,. Feljegyzem a számát. Mind­égy hol vagyok, meg tudom ncz­Rohácsné fogta a kötvényt, ment a takarékba. áircd fogad­ták: menjen a pénztárhoz és ve­gye fel a pénzt. Mindjárt oda is állt az ablakhoz. Egész éjjel nem aludtam — mondja nevetve. — Sehogy nem akartam elhinni, hogy én nyer­tem a tervkölcsön sorsoláson. De most már elhiszem. Nyertem! Két kislányom van, egy hat és egy három éves, A. harmadüc most van iában — teszi hozzá kissé szégyenlősen. — Mindjárt rájuk gondoltam. Arra. hogy mi min Rohács Gyuláné felveszi a tervkö Icsönkötvénnyel nyeri 25 ezer forintot. ni. mennyit nyékiünk? _ Ezzej el is ment hazulról. Rohácsné mosolygóit., kezébe. vette a hat százas kötvényt és egy darabig nézegette, azt eltet- 'íé. Közben arra gondolt.: jól jön­ne, ha most nyernének a kötvé­nyen. Néhány napra rá, már elmúlt a sorsolás napja, mikor férje üzent a vasúiról: még nem tud jönni, de a 186b sorozatú 0192 sorszámú kötvényük nyert 25 ezer forintot, menjen el a taka­rékpénztárba, vegye fel a pénzp dent fogok venni nekik■ Ebből a péiizből szerzem majd be a téli tüzelőt, egy szép kis hízót, ruhát a család minden tagjának. Jó helyen van ez a pénz, nem is veszem ki mindet, csak két ezret, a, többit benthagyom a takarék, ha. Minek tartogassam otthon? — Felveszi a két ezer forintot és menetközben mosolyogva vissza­szól a pénztárba,. — Könnyen lehelt, hogy egy hét múlva, még teszek hozzá, hogy több legyen. Mert- a békekölcsön kötvényünk most következik! HARCBAN EZ 1951. ÉVI TERV TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT--------—" ★ ' ic ---------­A pártbizottság segített ujitómozgaimuok fellendítésében — a hónap elején 15 újítási javaslat született A Dunántúli Ásványolaj terme. ^ lő Vállalat újítási mozgalma az év elején komoly fejlődésnek indult. A beadott újítási javasla­tok száma hónapról-hónapra nőtt és ennek tulajdonítható, hogyh a Bánya és Energiaügyi Miniszté­rium alá tartozó olajvállalatok kö. zött megindított újítási verseny­ben az első helyet a Dunántúli Ásványolaj termelő Vállalat szerez­te meg. A versenyben ugyan el­sők lettünk, azonban mégis vol­tak hibák, amelyek ujitó-mozr galmunk fejlődését és kiszélese­dését hátráltatták. Nem volt min. den munkahelyen újítási felelős és igy nem lehetett a dolgozókat részletesen tájékoztatni a mozga­lom állásáról, hibáiéról, eredmé­nyekről és a legnagyobb hiba az vöd hogy a dolgozók ötletei, ja­vaslatai nem jutottak el kellő időben a megfelelő helyre. Terv­szerű irányítást sem lehetett a szükséges mértékben gyakorolni az üzemrészek .újítási felelősének hiá~-Ta miatt P árbizottságunk nemrégiben napirendre tűzte a> vállalat u.i itási -mozgalm árnak átvizsgálá - sát. Az értekezleten hozott határo­zat lehetővé tette, hogy minden üzemrészben és munkahelyen újí­tási felelős működjön, ezáltal dől. gozóink újítási jbviasTatai minél előbb elbírálás alá kerüljenek. Lehetővé tette azt is. hogy újítá­si mozgalmunkat tervs^erüc-n tud­tuk irányítani és a tervszerű irá­nyításon keresztül dolgozóink fi. gyeimét rá tudjuk irányítani a vállalatnál és az üzemekben lévő termelési problémák megoldásá­ra. a szűk keresztmetszetek kikü. szöbölésére. Pártbizottságunk segített és en­nek tulajdonítható be, hogy szep­tember első 10 napjában dolgo­zóink 15 újítási javaslatot nyúj­tottak be. PTolgozóink érzik a Párt tá- x"mogatását. tudják, hogy a Párt minden esetben segítségük­re van és igy nyugodtan indulnak harcba felemelt ötéves tervünk minél előbbi sikeres végrehajtá­sáért. Moger István, újítási megbízott Dunántúli Ásványolajtermelő Vállalat. A bjelorussz nép nagy ünnepe Minszk (TASzSz) Bjelorusszia dolgozói ünnepélyesen megemlé­keztek arról, hogy a bjelorussz nép 12 évvel ezelőtt egyesült az egységes szovjet államban. A vállalatoknál és hivataloknál, a kolhozokban, gép- és traktorállo­másokon előadásokat és beszá­molókat tartanak az évforduló alkalmából. A 12 év alatt ren­geteg uj gyár és tizem létesült -a köztársaságban. Megváltozott »a bjelorussziai falu élete. Bjelorusszia dolgozói kima­gasló munkasikerekkel tünneplifc a nagy évfordulót. Bjelorusszia népe épp úgy. mint az egész szovjet nép egyöntetűen, lelke- fedéssel írja alá a Béke Világ­tanács felhívását. Szerda. 1951, szept 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents