Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-19 / 218. szám

Mnr és partépítés A zalaegerszegi járás pártszervezetei jól választották ki az oktatókat — fordítsanak nagyobb gondot a hallgatók kiválasztására is! Pártunk II. kongresszusa hosszú időre megszabta ai feladatainkéi ■a szocializmus épitése terén. Fel. adatainkat' azonban csak akkor tudjuk jól és maradék nélkül végrehajtani, ha politikai tudá­sunkat állandóan növeljük és mindjobban elsajátítjuk a marxi­lenini' tanítás1-. Erre mindjén lehe­tőség megvan, mert Pártunk nagy gondot fordít rá, segíti a dolgozó­kat pár1: iskolákon és az es i sze­mináriumokon. Az idei oktatási évre a zalaegerszegi járás is a Po_ Uhkai Bizottság májusi határoza­ta eseteimében készült, fel­járásunk «területén, ez ailapszer- vezeteink egyéni elbírálás alap­ján válogatták ki azokat- az elv. :ársskat. akik a propaganda isko. Iái elvégezték. Az előadóképzö is­kolára kellő számban vontunk be fiatalokat! és nőket. Ezen ai té­ren eredményt értünk el. mert -az iskola végén a vezetőség a hall­gatóság többségét javasolta esti iskolaivezeí őnek. Mig az előadóképzö iskolára a hallgatókat jól válogatták ki laü'ap- szervezeteink, megfeledkeznek a politikai iskolák halügaitóinak he. lyes kiválogatásáról. Több helyen mint a felsőbagodi gépállomáson még a Politikai Bizo.feág határo­zatával sem voltak tisztában. Olyan iskolákra javasoltak elv tár­sakat, amelyek nem is léteznek a pártok aiésunkban. De a leg­nagyobb hiányosság több alap­szervezetünknél az volt, hogy a kiválogatásnál a nőket és a fiatalokat nem vonták be kellő számban a hallgatók közé- Botfán 20 hahga-tó közül csupán 2* fiatal van. A pártszervezet- tit­kára arra: hivatkozik, hogy ék vannak foglalva -a gazdasági mun­kával. Sárhidán 3 nőt vontak be csak pz oktatásba. Kispáliban 2 nőt vontak be és a párttitkár elv őrs azt mondja, hogy nem le­het velük foglalkozni, mert .,a klerikális reakció befolyása alatt A városban volt két protes­táns és egy római katolikus templom, egy konfuciánus t€rnP* lom és egy csendoísta templom. Va'iameninyi-t elpusztították. A város lakosai elmondották, hogy a keresztények hiába próbáltak menedéket találni a templomok­ban, »abban »a hitben, 'hogy iaz amerikaiak megkímélik őket. Az amerikaiak nemcsak Kangge vá­rosát bombázzák, hanem még a legkisebb parasztviskókat is fel­gyújtják a hegyeikben. A városba*! a két számbaj ö-he- tö katonai célpontot — vasúti pályatestet és az állomást — már 1950 október 9-én e'.puszti- tot'ták. 1950. december 12-én Kangget újból bombázták. Csak. nem az egész város elpusztult: az amerikaiak gyujtóbombákat használtak. majd ezt követően időzi tett bombákat dobtak te, •amelyek csak 20 nappal későb­ben robbantak. 1951 február ele­jén a már am úgy is romokba he­verő várost ismét erősen bombáz­ták- Sok időzített bombát dob­tak, úgy hogy ,a lakosság 20 na. pon át nem mert a városban tar­tózkodni. A Bizottság tagjai megláto­gatták a csaknem teljesen elpusz­tított Kangge városát. Pitik lii- Dzse doktor, a város sebésze el­mondotta, hogy 1950 December ]2.én szétbombázták a városi kórházat. A tetőn jói látszoit g vöröskereszt-jelzés, de az ala­csonya! szálló amerikai repülő­gépek már a robbanás előtt is várni?k“. Éppen ezért szükséges, hogy a- pártszervezet állandóan foglalkozzon a nőkkel és fiatalok, kai egyaránt, hogy ezáltal foko­zatosan kivonják ® klerikális re­akció befolyása alól és bevonják őket a pártszervezet és a tömeg­szervezet munkájába. Sok alap-zervezeínél előfordult!, hogy 2 hallgatókat csak „papíron“ válogatták ki és igy ezek az elvtársak nem is ■rúdnak arról, hogy résztvehetnek a politikai iskolákon. így volt ez Babosdöbrétén, Zalabessenyőn, ■ahol ia páríiiitkár és a tanácsel­nök et saját belátásuk 'Szerint ál­lították össze a hsilIgátok név­sorát- A pókaszépé;ki és a zala- igricei pártszervezetek még a mai napig sem küldték be e. hallga>- tók névjegyzékét sem pedig az •anyagmegrendelő lapokat. Itt a pártiszervezet hanyagul végezte a munkáján és ezáltal a Járási Pártbizottság munkáját is akadá­lyozták. Ezek a hibk azonban nem álta­lánosak a járásunk területén. Alap szervezeteink lelkiismerete­sen. a Politikai Bizottság határo­zatának e szellemében készítet­ték el az uj oktatási év .tervét. Az andráshidai állami gazdaságban, a nemesrádói termelőszöveikeze i csoportban, Zala lövő községben a pártszervezet titkára és a ve­zetőségi tagok egyenkínt beszélgettek azokkal &z elvtársakkal, akiké, az oktatásra javasoltak. A politikai iskolák hallgatói­nak kiválogatása nem egyszerű feladat, hanem szívós politikai felvilágosító munkával, kellő fe­lelősségérzetnél és körültekinléis- sel kell, hogy végezzék az alap- szervezetek. Nevelő munkán ke­gépf egy vérrel lőtték a kórházat. Az 1950 december 12-i bombá­zás után Piák Ki Dzse egymaga ápolta a sebesülteket, akiknek száma meghaladta ,a 100.at. Az 1951 februárjában végrehajtott bombázás után több mint kétszáz ember pusztult él a városban. Az orvos tanúsította, hogy nem egy ízben látta, amikor ameri­kai repülők parasztiházakat bőm. báztak. így például látta, ami­kor Pák Hu-Rjong házára bom­bát dobtak cs tíz benne tartóz­kodó embert megöltek. A Bizottság tagjai megkérdez­ték Pjak doktort, milyen intéz­kedéseket tettek a tartomány­ban a járványok megelőzése cél­jából. Azt válaszolta, hogy nagy­mértékben alkalmazzák az oltá­sokat, s hogy az oltáshoz szük­séges gyógyszereket a koreai nép barátai küldik a földkerekség minden tájáról. A Bizottság tagjai találkoztak Kaaggeben három parasztasz- szonnyal, akik meghallották, hogy a városban tartózkodnak és eljöttek, hogy köszönésükét fejezzék ki nekünk. Az egyik asszony' .a következőket mondot­ta: ,,Én elvesztettem férjemet cs négg qyermekem közüí ket[őt. Azzal bosszulom meg őket, hogg a néphadsereg számára dolga, zom, igg segítek elűzni földünk­ről az amerikaiakat, mert csak akkor lesz majd ismét béke nd- lunk.‘‘ Mampo város Korea és Ki na határán fekszik. IÁ, a Népi Bizottság elnöke közölte a Bizottság tagjaival, hogy Mamponak 12.700 lakosa van. a városnak csak könnyű­tagságot' ■az oktatás fontosságáról és arról, hogy milyen segítsége; kapnak, ha rendszeresen képezik magukat­A DISz-szervezeteknek nagyobb segítséget kell, hogy adjanak ez alap- szervezeieink, meri különben nem tudjuk biztosítani kellőkép­pen Pártunk ifjúsági szervezeté­nek fejlődését. A középkád er-ok­tatásban résztvevő eüvtarsakkal a Járási Pártbizottság tagjai egyen, ként megbeszélték, melyik élv­társ milyen anyagot tanul., hogy ezáltal biztosítva legyen a politi­kai továbbfejlődésük. A fentemlitettek maradéktalan végrehajtására a Járási Pártbi­zottság ágit. prop, osztálya 25 tagú ellenőrző brigádot ■szervezek. A brigádnak tagjai között felosztottuk a járás terü­letet, s a brigád tagjai bizonyos, meghatározott számú alepszerve­zetnél ellenőrzik és segítik a párt- oktatás zavartalan menetét. De csak ekkor tudnak eredménye® munkát végezni, ha ez alapszer- vezei vezetőség és maga a titkár is felelősnek érzi magát a Párt­tal szemben, s nemcsak akkor végzi el az oktatási feladatát!, ha a Járási Pártbizottságtól ellen­őrzik- Az oktatási év megkezdé­séig minden alapszervezetünknél ki kell javítani c hiányosságokat, hogy az oktatásban résztvevő elvtársak és pártonkivüli dolgo­zók zavartalanul kezdhessék meg •ai tanulást. ipara volt: famegniumkáló- és textilüzeme. Az amerikatak két- izben heves bomba tárna dúst in­téztek Mampo ellen. 1950 novem­ber 12-én a várost kegyetlenül bombázták és csaknem teljesen lerombolták. A Bizottság tag­jai, a város romjai közt járva, nagymennyiségű gyujtóbomha- maradványt találtak. 1950 de­cember 7-én az amerikaiak bom­bázták a szinte teljesen clpusz. titótt várost. Ezen a napon 350 ember vesztene életét. Gyújtó és robbanóbomhákat dobáltak. A Bizottság tagjai láttak bomba­tölcséreket, amelyek legalább héj méter mélyek voltak. Mampoban sok kulturális in­tézmény volt. A Bizottság tag- jai látták egy nagy iskolaépület és a színház épületének rom­jait. Itt js, miként számos más városban, a lakosság földbeváj.t odúkban él. A Bizottság tagjai bennjártiak egy ilyen „laikás“-ban, amely nem má3, mint egy pince épen maradt része- A teljes sö­tétségben két apró gyermek él, a kisebb mindössze két éves. Idő­sebb 13 éves fiútestvérük gondos- kodi-k róluk A Bizottság tag­jai megtudták a szomszédoktól, hogy a fiú vasúti munkás apját és anyját az 1950 december 7-i bombafámadás ölte meg. Li ur elmondta a Bizottság tagjainak, hogy a nép: kormány mindenek elől tt azokról a gyermekeik rőt gon­doskodik. akik elvesztették hoz­zátartozóikat­Nem nézhetjük létleoüll Azoknak a megfigyeléseknek alapján, amelyeket a Bizottság A belgrádi fasiszták bandája szolgai alázattal teljesiti az angol- amerikai háborús uszi'ók minden parancsát. Ti*o Jugoszláviájában mindent az imperialisták’ól ka­pott parancsok teljesítésének -szoL gálatába állítanak. Ezért ameri- kanizálták a testnevelést és a sportot is­A mai jugoszláv sport számá­ra. egyedül az elkcrcsosult, deka­dens amerikai sport módszerei irányadóak A iitoisíák a sport- egyesületeken keresőül igyeksze­nek megmérgezni a sportolók lel- kél és elmélyíteni a fizikai és értelmiségi dolgozók közti ellen­téteket, A titoi&ta sportegyesüle­tek háborús hisztériát szitgniak, támogatják az imperialisták világ­uralmi törekvéseit és agresszív cselekedeteit. Jugoszláviában ma a sport vezetői külföldi kémszervezelek ügynökei mint Miresizlav KreOcsics és tár­sai, a Idle amerikai módszerek sze. rint szervezték áti ai tes-ínevelésa és a különböző ’sportágakat. Élet- rekeltik a hírhedt fasiszta ,,Szokol“ szervezeteket, hogy ágyutöltelékei. neveljenek uj gazdáik, az ameri­kai. agresszorok számára. A sport ma Jugoszláviában, a burzsoázia és a«z UDBA kiváltsá­gai. Valamennyi sportszervezetet UDBA tisztek és ügynökök ellen­őrzik és irányítják• Amerikai mintára a jugoszláv sportot is mi. litarizáUák, A Tüo-Rankovics klikk a katonai jellegű Sportágak fejlesztésére olyan szervezeteket létesít, mint a „Narodna Tekni- ka“, mely a gyilkolás művészeté­re képezi ki az ifjúságot. A titoisták nem a tömegsport. hanem a professzionizmus fejlesz­tésére fektetik a fősulyt. Azért rettegnek a tömegsporttól, mert az erősítené a dolgozó tömegek egységét e fasiszta terror elleni elszánt harcukban. Az általuk ne. veit sportolók a nép ellenségei., magas fizetést kapnak és egyál­talán nem vesznek részt a ’terme­lőmunkában. Böbék és Sostiaro- vics labdarugók például fegyve­resen harcoltak Jugoszlávia né­pének nemzeti felszabadító moz­galma ellen, Pallia da teniszbajnok tagjai Korea különböző vidékein tettek, a Bizottság az alábbi kö­vetkeztetésekre jutott; az ameri* kai megszállók irgalom nélkül és módszeresen irtják a koreai lak- kosságot, ami nemcsak az embe­riség elvének mond ellent, ha­nem a hadviselés szabályainak is, melyeket például; a hágai és genfi egyezmény is megállapít. Az amerikai megszállók ezt a követ­kező módon követik el: a) rendszeresen pusztítják az élelmiszerekét, az élelmezési rak­tárakat és az élemiszeripari vál­lalatokat. Az erdőket és a be­érett termést qyujióbambokkal rendszeresen felqyujtják. Pusz­títják a gyümölcsfákat. Az álla. iáikkal mezőn dolgozó parasz­tokra alacsonyan szálló repülő­gépekről gépfeggverlüzzel 'tüzel­nek. llymódon az egész koreai népet éhínségre kárhoztatják. b) Egyik várost a“ másik után, egyik falut a másik után rend­szeresen pusztítják, holott ezek nagyrészéről még a legmeré­szebb fantáziával sem lehet el­képzelni, hogg katonai célpont, avagy éppen ipari központ volna. Ezeket a rendszeres pusztítá­sokat azért végzik. ho«gy megtör­jék a koreai emberek erkölcsi ellenállóerejét és fizikailag ki­merítsék őket A szüntelen légi­támadások során előre megfon­tolt szándékkal pusztítják a la. kóházakat. kórházakat, iskolá­kat és a többi hasonló épületet. Még az olyan városok bombázá­sát is folytatják, amelyeket már üszkös romhalmazzá változtat­tak s ahol az életben maradt la­kosság fütóárkokban kénytelen meghúzódni. (Folytatjuk) nagy burzsoáziái hűséges kiszolgálója. A sportolok adásvétele is hatalmas méreteket öltött• A fasiszta jugoszláv hadsereg láb-1 darugócs'spatai, a „Partizán’*, pél­dául 45 ezer dinárért vásárolta meg Petrovics nevű játékosát, a ,.Zvezda“ labd-arugócsapat 60 ezer dinárt fizetett kér futballistáért. Az elkorcso&ult jugoszláv sporA fasiszta szelleméből következik, hogy az egymással szembekerülő különböző nemzetiségű csapatok Olyan faji gyűlölettel viseltetnek egymás iránt, hogy a mérkőzések hangos veszekedésekbe, s véres verekedésekbe torkolnak. A zág­rábi és szarajevói egyetemisták csapatainak lubjamd mérkőzésén például többen súlyosan megse­besültek és a verekedésnek har látas áldozata is volt. Mindez al Tiío-bamdai gyűlöletet szita nem­zetiségi politikájának következ­ménye. A fasiszta jugoszláv sport. Tito fasiszta rendszerével együtt, egyre mélyebbre süllyed a pos­ványbán. A jugoszláv sportolók kudarcoí-kudarcra halmoznék és erkölcsi színvonaluk züllőttségérői tesznek tanúságot a külföldi mér­kőzéseken- Franciaországban a jvr> goszláv labdarugó-válogatott ka­pusát és két játékosát letartóztate ták csempészés miatt. A hazafias jugoszláv sportolók egymás után hagyják ott egyesü­leteiket és bojkottéinak minden sporttevékenységet, A horvátor- szági íomaszövetség taglétszáma rövid idő alatt felére csökkent, A turistaszövetség tagjai megtagad, ták a katonai meneteléseken való részvételt. Számos jugoszláv spor­toló keres külföldön menedéket. Nemrégiben a külföldre küldött jugoszláv uszó-válogatott nyolc tagja tagadta meg a Jugoszláviá­ba! való visszatérést. A jugoszláv sportolók elszán­tan harcolnak a belgrádi fasiszta rendszer ellen- BojkoGálják a sport egyesületek ,,sporttanfolya_ mait1’*, leleplezik tömegek előtt a titoistai sport fasiszta, népellenes jellegét ég résztvesznek a jugo­szláv dolgozók elszánt harcában, mely meg fogja semmisíteni a Tita-Rankovics klikk rémurata mái és vissz© fogja vezetni Ju­goszláviát a dicsőséges Szovjet­unió és a nagy Sztálin által veze-: tett szocialista béke táborba. MOZI Szerda GYARMAT A FÖLD ALATT Izgalmas magyar bűnügyi film az imperialista ügynökök leleplezésé» ről. APRÓHIRDETÉS GYÜMÖLCSFÁT, díszfát, diszcser jét, rózsát szállít elsőrendű mi­nőségben Dunántúli faiskola. Cégt. Tóth Zsigmond Szombat­hely Zanati.ut. Kérjen árjegy­zéket. (584) PIANINÖT bérelnék, ugyanott gyermekjáróka eladó. Cim a nagykanizsai kiadóban. (616) BOROTVA.PENGÉIT darabon­ként ötvenfil'lérért. játékkár­tyáit csomagonkint tizforintért ujjátiszt-itja Vadlya Alajos. Át­adhatók: Bozzai vagy Tornyos- cégnél Nagykanizsán. (621) PÉNZT találtam. Tulajdonos át­veheti Nagykanizsa Somogyi Bé_ ]a-u. 53. Házfelügyelőnél. (622) BEJ&RÖNÖT felveszünk. Cim a nagykanizsai kiadóban. (623) JÓLELKÜ családot keresek, aki beteg, idős nő tartását, ápolá­sát vállalná. Nagykanizsa. Roz- gonyirü. 6. (624) ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zaja megyei Bizottságának lapja. — Fele­lős szerkesztő: Szántó Jenő — Felelős kiadó: Darabos Iván — Szerkesztőség: 7. -grszeg. Kossuth Lajos.ntca 23. Tel. 250. Nagykanizsa. Zrínyi M—n> ’9 Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger«, *r.cgj Széchenyi.tár 4 Tel. 102 Nagy­kanizsád Zri’nyt-u. 29. T: 15-50. Ké -zillt s Vasmegye nyomdában Szorn, batbely. Kossuth L.-n. 6. T®1: 75, •«* Felelte vezető: Hegedűs Spdi, resztül fel kelj világosítani a VIRRASZTÓ MARIA Járási Pártbizottság ágitta prop, titkára. Vádirat a Koreában garázdálkodó gyilkosok ellen Az amerikai és Jiszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése Minden becsületes ember velük érez... fi titoisták elkorcsosult sportélete p'dig a zágrábi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents