Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-04 / 205. szám
Á zalai olajbányászok hatalmas lelkesedéssel ünnepelték az első bányásznapot Kitüntetést és pénzjutalmat kaptak a legjobb dolgozók Ai első bányásznap alkalmával 'együtt ünnepeljek Lovásziban a Bázakerettye és a Lovászi olaj. üzem dolgozói Már kora délelőtt egymás után érkeztek vi- dán nótászóval a Lovászi telepre a bázakcrettyei olajbányászok, a környék dolgozó parasztjaival. Együtt ünnepelt ezen a napon egész dolgozó népünk a bányászokkal. Délelőtt 10 órakor a két üzem 'dolgozói a sportpályára vonullak ünnepi nagygyűlésre. A felvonulók élén az uj bányászruhdba öltözött DlSz-fiaitalok haladjak. Büszkén mennek a fiatalok: elő. szőr vették fel ezt a ruhát, Pártunk, dolgozó népünk ajándéka ez — a szeredet és megbecsülés egyik bizonyítéka. A felvonulók határtalan lelkesedése bizonyítja: nagy jelentőségű a zalai olajbányászok életében az, hogy együtt ünnepelhetnek a szénbányák hőseivel, A haza több olajat kér tőlünk — mi megadjuk Az ünnepélyen megjelenít Darabos Iván elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára. Bezer elv. társ az Asványolajtermelö Tröszt vezetője, Simon elvt'árs a Bányászszakszervezet elnökségi tagja, a Párt, a szakszervezet és a társadalmi szervezetek sok más képviselője. Vukits elvtárs az Olajipari Pártbizottság titkára az ünnepi :nagygyűlés előadója hangsúlyozna: — a mai napon együtt ünnepel dolgozó népünk a szén- és az o-lajcsaták hőseivel. Ez a nap méltó kifejezése annak, hogy Pártunk és Rákosi elvtárs menynyire gondoskodik bányászainkról, Vukits elvtársi beszéde további részében ismertette azokat a feladatokat, amelyek az o.lajbá, nyászok előtt állnak: _ jó munkát végeztünk eddig is . de a haza több olajat kér tő- lünk. Ezért, még nagyobb erővel, a dolgozóknak az eddiginél bátrabb kezdeményezésével fel kell emelnünk olaj term elésünket — mondotta. Ismertette azt a hatalmas változást, amely 1945-ben a bányászok életében is megtörtént — a muri, piszkos, szalma tetős lakásnak nem nevezhető odúi helyén ma modern emeletes tiszta bányásztakások emelkednek, A bányászok életének j óbb ráfordít- lását is a Szovjet Hadseregnek, Sztálin elvtársnak és nagy Pártunknak 'köszönhetjük — fejezte be beszédét Vukits elvtárs. Sztá. lin elvtárs neve hallatára a többszáz olajbányász és az ünnepélyre eljött környékbeli dolgozó parasztok százai határtalan lelkesedéssel fejezték ki szereteti!kot és hálájukat feiszahaditónk, a nagy Szovjetunió iránt. Vukits elvtárs ünnepi beszéde után Bezer elvtárs. az Ásvány, olajtermelő Tröszt vezetője és Simon elvtárs, a Bányászszakszervezet Elnökségének tagja szólt az ünneplő dolgozókhoz. A legjobbak jutalmazása Ezután került sor a bányásznap legkiemelkedőbb eseményére, a munkában élenjáró dolgozók jutalmának kiosztására. Darabos elvtára adta át Népköztársaságunk kitüntetéseit a legjobb dől. gozóknaík. Szatmári Ferencet a Magyar Munka Érdemrend ezüstfokozatával tüntették ki és 3000 forint pénzjutalómban részesült- Faluvégi György gépészmérnök a Munka Érdemrend aranyfokozatát kapta és 2000 forint pénzjutalmat. Csörgios Pál sztahanovista főfurómesiert jó munkája, ért a Magyar Munka Érdemrenddel tüntették ki. Amikor Darabos elvitárs az érdemrendeket az ezres tömeg előtt felfűzte mellükre, elpirultak az örömtől, de látni lehetett rajtuk, hogy a jutalom után az eddig etért eredményeket még tovább fokozzák, tsirmelókéinységüketj még magasabbra emelik. Ezután adták át Kondor Sándor lyukbefejező furóbrigád vezetőjének és a brigád tagjainak kiváló eredményükért a sztaháno. vista oklevelei. Az oklevelek kiosztása után ke. rült sor a szakszervezet, a minisztérium jutalmának és az i g azga tó ia lap ki oszt á sár a. Lovászi telep kompresszor és leválasztóbrigád 2000 forint. Károlyi Ernő főiür óm ester 1000 fo. rint. Németh Gyula és Dómján József gépkocsivezető 500—500 forint jutaümat kaptak. Csaknem másfél órán keresztül tartott a jutalmaik kiosztása a több mint 50 dolgozó között. Az ünneplő dől. gőzök lelkesen üdvözölték a jutalmat kapott élenjáró dolgozó, kát és vezetőket. A bányásznap megünneplése délután sport- és fcultiurműsorral folytatódott lés Itáncmuíatsággal ért véget. Az első bányásznap, melyet a zalai olajbányászok együbt ünnepeltek bányáink többi dolgozóival, méltó kifejezése "'/olt annak Lovásziban is,, hogy szocialista építésünk újabb eredményeiért olajipari dolgozóink több olajai adnak a hazának. Lehet boldog életet élni — csak ismerni kell a módját A becsehelyi Szabadság-tsz tagjainak van miből vásárolni Az eredményeik azt 3bizonyítják: nem csoda, hogy ragaszkodnak a tsz-hez. Idős Tompa János, aki a napokban vett fe] 1.500 forint előleget} s a padlásán ott van már 11 mázsa kenyérgabona, 2 mázsa árpa. kereken kijelenti: -— Én bizony nem cserélnék senkivel! A 66 éves idős Boros Antalnak vsm a legtöbb munkaegysége. Már nem kellene dolgoznia, de ő ragaszkodik a munkához. Versenyez a fiatalokkal, túl is lesz rajtuk. — Csak nem gondoljátok, hogy én leszek az első nyugalmazott tsz-tag? Arra még várhatnak. A tszcs-nek» elegendő larbilek- afsipja van már ahhoz, hogy az öregeknek nyugodt, gondtalan életet biztosítson. Mégis találnak ők maguknak mindig munkát. Ha mást nem, hát libákat őriznek. JÓL gazdálkodott a tsz. Kezdetben nőm volt tehénistállójuk sem. Ma már elkészült s rövidesen 40 darab jófajta, jóltejeiő tehén áll benne. 24.000 forint beruházás állt rendelkezésükre, hogy 22 sertés részére ssriésfiaztatót építsenek, ami el is készült s 20 darab anyakoca van benne 90 darab malaccal. A tyúkól építését is megkezdték 800 férőhellyel, j Ifjú Boros Antalné és Kiss j Györgyné, akik most indulnak Letenyére, boldogan lobogtatják kezükben a vásárlási utalványt — Megyünk vásárolni *— mondják, — Most már van miből. A tsz. 'tagjai a munkaegységek után 350—400 forint erejéig kaptak vásárlási utalványt. Ifjú Tóth Péter. Tompa, János és Horváth Sándor kerékpárt. vásárolnak, Tóth Ferenc rádiót vesz. A föld, amit jót megműveltek, fizetett, íem volt, háládatlan hozzájuk. A régi majorban uj élet kezdődött. Egyre jobb'n fejlődnek. Jól fize'.eőt ai gabona és bőségesen lesz kukoricájuk, burgonyájuk is. Meg van mindenük. Megmutatták, hogy lehet boldog életet élni. csak ismerni kell a módját. Takács Elemér. Két bírósági kir Aki a felszabadulás előtt [járt utoljára Becsehelyen, nehe- tzen tudná szavakba foglalni azt a [változást, ami a majorban eléje f Hiárul. Az épületek újak. A föld, ez emberek a. régiek, mégis — al'apo. san megváltoztak. Arcuk sápadtsága eltűnt, vidámak. Beszédük nyilf, és bizakodó. Céljaik és terveik vannak. A szolgákból, cselédekből boldog jövőt építő szabad emberek leitek. Valamikor egyetlen emberé volt 'itt a föld. az épületek és az embe. rek. Annak az egy embernek, ez uraságnak dolgoztak. Ma már maguknak dolgoznak. Ma már nem is majornak hívják ezt a helyet. A neve: Szabadság tsz. Az emberek nótázva mennek a munkába, térnek haza Q mezőről. — Amikor az uraságnak el kel. leit mennie innen — mondja Gyergyák István sertésgondozó, — akkor mi megkaphik a földet’. Úgy örültünk neki. hogy nem is lehet megmondani. A cselédbö’ hirtelen gazdává váltunk. Még azzal sem törődtünk, hogy nincs ekénk, nincsenek állagaink, Lassan az.fan mégis csak helyre vergődtünk, Az álltam is segített bennünket. mint ujgazdákat, csak ez volt % hiba, hogy a föld nem jugy termeit, mint ahogy vártuk. [Ennek aztán örültek a kulákok. [Azt mondták: „Nem való nektek já föld. nem tudtok ti bánni azzal“. jDe mi megmutattuk, hogy mit tu. dunk, összefogtunk, aztán közösen kezdtünk gazdálkodni. Mindjárt jobban ment a, munka. — Még a faluból is jöttek hozzánk, amikor látták, hogy a mi munkánk eredményesebb, min.1 az övék — szól közbe Tomp? Jenő. — Közénk álltak, behozták a földjüket. Most már csak nevetnek, ha valaki rá akarná beszélni őket. hogy legyenek megint egyé- mi gazdálkodók. Kovács Ignác nemesrádói lakos zsizsikes gabonát akart vinni a terményraktárba. A volt kereskedő, korcsmatulajdonos és spekuláns gaztettéi azonban hamar le- leplezték. Polgár József a szövetkezeti terményfelvásárló éberen őrködik az állam vagyona:, dolgozó népünk kenyere felelt. Amikor meglátta a zsákokon hemzsegő zsizsikek tömegét, nem engedte a raktárba hordani s gabonái, hanem azonnal jelentést tetfe a tanácsnak. Az úgy kivizsgálása során megárt api tolták, hogy Kovács Ignác egész padlása zsizsikkel van tele, amiről tudott, mégis oda vitte cséplés után gabonáját. Tettével hatalmas kárt okozott dolgozó népünknek- 1 - • A. zalaegerszegi megyei bíróság hüntetőtanácsa az 1951 augusztus 31. napján megtartott tárgyalásán Komáromi Rezső 26 éves géplakatos műszerész hahót! lakost, mint csép’lési felelős gépvezetői és Kulcsár István 31 éves nős, földműves és cipészsegéd baktüt- tösi lakost, mint cséplési ellenőrt azért, mert Baktüílős községben az 1951. július közepétől 1951 augusztus 20. napjáig terjedő idő alatt 53 baktüítösi csépelhető gazdánál összesen 112 mázsa, legnagyobbrészt kenyérgabonát feketén csépeltek el, bűnösnek mondotta ki a közhivatalnoki kötelességszegés bűntettében, fi ezért öt) évre a közügyektöl való eltiltásra' itél*e. Imrei Unna elfelejtette, hogy a dolgozó nép bizta meg cséplési ellenőrnek A munkájáért mindenkinek felelnie kell Bojt or Kálmán nagykanizsai kulák udvarán folyik 3 cséplés. Az udvar két oldalán hatalmas épületek, lakás, istálló, pajta állanak. A háztól jó messze —, hogy öt: ne zavarják — a cselédek épülete áll. Jelenleg csak egy cselédet tart, de valamikor 2—3 is volt nála. A cséplőgép ellenőr — Imrei Anna — bent ül az eresz alatt, a hűvösön, távol a cséplőgéptől, olyan helyen, ahová nem száll a por s nem hallatszik a gép zaja. Úgy gondolja:, neki nem fontos óit lenni a zsákoknál, mikor ott van a géptulajdonos. Bojt or Kálmán. Az majd megmondja, miből mennyit kell beírni. Ha mérés jön, majd szólnak s akkor ő is odamegy. Hogy 13 mérés előtt elvihetnek a gabonából? Azt kizártnak tartja. Íriszen jó ember ez a Bojler Kálmán, még enni is ad neki. Mikor befejezik a csépi és t, az eredmény 46 kg árpa. Ennyi lett mindössze —- mondja Boj-tor Kálmán. Ezzel befejezték a napot, nieg a cséplést is. Ma. csépeltek utoljára. Imrei Anna feláll ai nyugágyból s mint ki dolgát jól végezte, indul hazafelé. Otthagyjál a k t a t á s k á- j á t is. benne az egész cséplés eredményeivel. Jó helyen van ,az Bojloréknál, majd eljön érte. Ez a hanyagság és nemtörődömség kisérte végig Imrei Annái egész ellenőri munkáját. Bellák János sánci lakosnál 10 mázsa gabonái termett. A nyilvántartási könyvbe azonban csak 311 kijó szerepel, az is ocsu. Bellák János gazda könyvébe 48 kg van beírva. Simon Pálné sánci lakosnál 781 kg elcsépelt gabonából 350-kg.ot 'szemétnek irt be. Csudálatos egy cséplőgépe van Bojtor Kálmánnak. Az egész cséplési időszak alatt sehol nem volt másodrendű gabona- Csak el- sőosztályu és ocsu. Azt meg minek pontosan beírni. Pedig ez 33 ccsu egészen más mint a többi. Ennek az ocsunak 50-—60 százaléka kenyérgabona. A cséplőgépellenőr azt állitja, hogy Hermann György körzeti ellenőr adta azt az utasítást, hogy •?j másodgabonát ocsunak vegyék. Hát ők annak vették mindvégig. Imrei Annának egyszer sem tűnt fel, hogy az ocsuba kenyérgabona is van. Nem tűnt fel a kulák gép. itulajdonosnak sem. Az ő figyelme egyébként arra sem terjedt ki, hogy a cséplőrészt hetenként be kell adni. Arra sem terjedt ki a figyelme, hogy a vizes gabona, •amit a raktárba visz. tönkreteszi a többit is. Úgy kellett figyelmeztetni rá. Két dologra azonban mégis felfigyelt a kulák. A cséplőrészt elkülönítette, mint a saját fejadagját, a többit pedig összekeverte az ő gyengébb minőségű gabonájával. A termény raktárba jő lesz az is — gondoltai. Ee gondja volt arra is, hogy 550 kiló árpát feletessen a disznókkal. Bőkezű volt a nála dolgozó emberekhez is. Szigeti Istvánnak, a Teleki-u. 71. $z. alatti lakosnak, félnapi kaszálásért 1 mázsa árpát •adott, persze a cséplőgéprészből. Nagyszivüen osztogatott — jó ember 5. Bojtor Kálmán lelkiismeretlensége megkárosította népünket, országunkat. Tőle nem várhat mást senki — esküdt ellensége volt mindig a dolgozó népnek. Imrei Annától azonban mást vártunk. Azt, hogy a rábizoti feladatot lelkiismeretesen ellátjai. De nem ezt tette. Szemet hunyt a kulák mesterkedése felett, segítette, hogy megkárosítsák a nép államát. Megtagadta azokat, akik felelős helyre állították. Azt is elfelejtette Bojtor Kálmánnal együtt, hogy a dolgozó nép számonkéri tőlük munkájukat' s felelniük kell tetteikért. Rigó János KÖNYVNAP 1951 Galina Nyikolajeva Sztálindijas regénye az „ARATÁS“ ..Amikor a nap már félig az elsötétült erdő mögé hanyatlott. Aljasa dombjának, egész népe fölment a dombra, ,a csorda elébe. Ez ia szokás erősen meggyökcrcse- defrt hagyomány volt, ez volt a nap legszebb órája. Mindaz, amit <az állattenyésztők létrehoztak, véghezpittek, off vonult cl szemük eleit és nem volt nagyobb örömük, minthogy együtt gyönyörködjenek benne. Ilyenkor minden apróság, súrlódás, nehézség — háttérbeszorul és csak ,(t jődolog marad meg: ia közös öröm, a büszkeség afölött, amit elvégeztek és egyniás ' megbecsülése azért, amit elértek.“ Ez a kép az egész mű költői összegezése. Elégedett, boldog emberek gyönyörködnek fáradozásaik gyümölcsében, kezük mun. bájának eredményében. Saját szemükkel látják, hogy' mire képes a szabad szovjet ember, a szabiid földön, mit tud alkotni az emberi ész, akarat, energia, vágy, Nyikolajeva regénye a szovjet- ország uj emberéről, ,ai kommunizmust épi'-ö emberről szól. A nehézségek leküzdésének, a harcnak és győzelemnek, a békés építésnek a regénye ez. Egy olyan középoroszországi kolhoz kéti esztendejének, amely kedvezőtlen tál aj-viszonyai mellett is. a háború előtt már sikerrel küzdötte fel magát: az elsők közé, de a háború és az ezt követő egy-két év a'latt teljesen leromlót; — nagyrészt rossz vezetőjének hibájából. Vasziliy Bortnyikovnak kell láb- raállitani ezt az elesett gazdaságot, és ami még fontosabb — a részben elkedvetlenedett, részben ellustult embereket, akik a kolhozmunka .rovására: háztáji gazdálkodásuk termékeinek értékesítésével törődnek. a legtöbbet. Borinyikov még pártszervezetet sem talál visszatérve falujába; ahol egy téves értesítés alapján, felesége. Avdoiya: is halottnak vélte, meggyászoltei és azután Sztyepnn Mohovval kötötte össze sorsát. Ez a családi bonyodalom nem fájdalom nélkül, de kommunista módon oldódik meg. Nyikolajeva regénye, számunkra. magyar olvasók számaira. nemcsak lebilincselő olvasmány, hanem egyben példamutatás is, hiszen nem égy olyan kérdés megoldását világítja meg, amelyekkel éppen mostanában, a magyar mezőgazdaság szocialista a* alakulásán ak korszaka ban minduntalan találkozunk és éppen ezért a regény magyarnyelvű kiadásának még nagyobb a jelentősége. A Szovjetunió lehetőséget; nyújt dolgozó parasztságunknak arra, hogy küldötteik utján, személyesen 'győződjenek meg az élenjáró szovjet mezőgazdaság vívmányairól, sikereiről, a szov- hozok és kolhozok dolgozóinak emelkedő életszínvonaláról, boldog életéröl. Nyikolajeva: regénye is segítséget nyújt dolgozó parasztságunknak, mert a regény mondanivalója! híven tükrözi és művészi erővel jeleníti meg mindazt, amiről küldötteink személyesen győződtek meg utjukkal kapcsolatban. Kedd. 1951, szept, 4,
