Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-05 / 206. szám
warn A Ruhagyárban, a sorsolás napja előtt Csend van már a Ruhagya? kornyékén. Nincsenek már itt a kőművesek és a segédmunkások, akik munkájukkal messziről elárulták. hogy építkezés folyik 0 város szélén. Néhány an dolgoznak csak a hatalmas épület körül, eZ'e<k is már csák a kerítést csinálják. A gyár környékén megszűnt, bent a gyárban azonban most kezdődőt» az élet. Szeptember elsején átköltözött ö Konfekció üzem is. Folyik már a munka az uj gyár ban az uj villanygépekkel. Napnap után újabb és újabb szalagok állnak neki a> munkának. Boldog itt mindenki, mert itt őröm dolgozni, meg a kereset. is jobb lesz. mint a régi Konfekció- üzemben. Boldogok a munkások, mert tudják, hogy az ő pénzük is benn van a gyár falaiban ők is kivették a részüket a tervkölcsön jegyzésből. családból egy helyen hárman dől' gozhaíniak. De Kozári Péter és a sokezer dolgozó kölcsöne nem csak a zalaegerszegi Ruhagyár építését segítette elő. A Dunai Vasművet. etz Inotai Erőművet és ötéves tervünk számos nagy alkotását segíti megvalósítani. A nyeremények és a visszafizetések mellett így térül vissza a boldogabb élet formájában a dolgozók kölcsöne. Tudja ezt Kozma Erzsébet varrónő is, ezért adott oly szívesen megtakarított pénzéből az államnak 200 forintot kölcsön. — Hiszen észre sem vettem, hogy hónap végén a borítékból, amelyben a fizetésem volt. hiányzót» néhány forint. De azt észre vettem és ez élő valóság, hogy uj gyárban, uj gépekkel dolgozunk. Kozma Erzsébet pénze is már sokszorosan visszatérőit —. de mégis alig várom — mondja —> hogy a húzás megkezdődjön, hátha szerencsém lesz és még nyerek is. Holnap már megkezdődik a húzás. Vájjon ki nyer? A felelet rövid: A sokszáz dolgozó mellett egész dolgozó népünk, mert a kölcsönök jegyzésével szebb lett és még virágzóbb lesz életünk. H. K. Minden gazdát érdekel Érdemes silóssni! Kozári Péter is. aid a Konfekció-üzemből jött át. 300 forin. íof jegyzett. — Alig várom a nye- •reményhuzás napját —• mondja — az apám az első húzásnál már nyert 200 forintot, hátha nekem is sikerül. Igaz, hogy ez már csak melléknverémény lenne számomra, mert a 300 forint, amit jegyeztem, már sokszorosan vissza- térült. Visszatérült Kozári Péter 300 forintja, mert felépült az uj gyár. amely az ő életét is boldoggá fette. =— Négy családos apa vagyok — mondj® — három gyermekem még az általános iskolába [jár. Bizony eddig csak egyedül kerestem. Feleségem nem dolgozott sehol, de most ő is ide jár majd a gyárba s ide jár majd a leányom is. aki egyéves kereskedelmi tanfolyamot végzett. Ezért örül és ezért boldog Kozári Péter. Ezután már hárman keresnek. Sokkal könnyebb lesz az életük. Ezt annak köszönheti, hogy uj gyár épült a dolgozók kölcsö- nének segítségével Zalaegerszegen. amely lehetővé teszi, hogy a Ahogy az embereik számára konzerválással tartósítjuk hosszú időre az ételeket, ugyanaz» a célt szolgálja a sivózás, amikor az állatok számára biztosítjuk a takarmányt. A silózással megelőzzük az aszályos évek takarmány hiányát, biztosítjuk a silózott takarmány teljes egészében való felhasználását. Érdemes silózni, mert a silózott kukoricaszárat az állatok szívesen fogyasztják. A 6Ílóza{Ian ikukoricaszár etetésénél sok a vesztéség, az állat csak a levelét, címerét, foszlósát eszi meg, nehezen rágja, nehezen emészti. A silózotft kukoricaszárban vitamin marad, az állat számára ízletes, könnyen emészthető ta. karmány. Silózott takarmány etetésével a tej mennyisége télen sem csökken. Naponta legalább 2 liter tej árával, teliá» ősztől a tavaszig tehenenként Angyalosiék 10 ezer forintja Angyalos! Zoltán a nagykanizsai erdŐqazdasáq vezetője. Kilenc gyermeke van, a legfiatalabb egy éves, a legidősebb 22. Most katona. Angyalost elvtárs gyermekeire gondolt bet jegyeztek, ment látták, hogy a terv nyomán itt nálunk is mennyit építünk. Látták aZf is, hogy a nyeremények nagyszáma is a dolgozók érdeleit szolgálja. több mint 200 forinttá! növekszik a jövedelem. A silózott takarmány etetésével ősztől tavaszig tehenenként 10 mázsa szálasba, kármányt lehet megtakarítani, ami újabb 220 forint jövedelmet jelent. A silózásra a földmüvesszövet- kezeteknél lehet szerződést kötni. Minden mázsa siló-takarmány után csak 6 Ft silózási költséget kell fizetni. Egy tehén után 25 mázsa kukoricaszár-at kell silóztafcni. Ebiből 20 mázsa értékes kész silótakarmányt kap visz. sza a gazda, amiért mindössze 120 forintot fizet. Tejből és »a- karmáuymegtakarításból igy 420 forint jő vedelem többlet lesz. ami főkénenként 300 forint ^iszja hasznot jelent. A silózás széleskörű ismertetése érdekében a, földművelésügyi minisztérium szeptember o—S.ig si- lózási propaganda hetet tart megyénkben, a Megyei Tanács, a MeSzöV és a Megyei Silózási Munkaközösség rendezésében. Dolgozó parasztságunk vegyen részt ezeken az előadásokon és a siló zásba való bekapcsolódásával biztosítsa állatállománya minél jobb takarmányellátását. Előre minden község begyűjtési tervének fulieljesiíéséért! A fenti járás tartja a második helyet Az évi terv teljesítéséért folyó versenyben a járások eredményei mindjobban fokozódnak A versenyben tovább folyik az éles küzdelem a> lenti és a zalaegerszegi, valamint a letenyei és a nagykanizsai járás között. Az elsőhelyen álló zalaszenlgróti járás azonban még mindig nem mozdult meg ej nap. mint nap jövő biztatásra sem. Teljesr.mé- nye dig emelkedik, de annál jotr ban fogy a különbség az utána következő járások eredménye közöd. A zalaszent- gróti járás kenyérgabona: beadási tervét 98 százalékra ^ teljesítette. Árpából 51, zabból 89 százaléknál . , , tart. Kenyérgabonából már könnyen teljesíthetné a 100 százalékot is Zala_ szentgróti járás dolgozó parasztjai! Egy-két ■nap alatt elérhetitek a beadás százszázalékos teljesítését! Megérdemelten tartsátok továbbra is az első helyet a versenyben! A lenti járás továbbra is a második ,.. helyen all, 9 zalaegerszegi járás elő t. Az egy napos elmaradás», nem akar. iák még egyszer megérni, igyekeznek is a lerriek. Kenyérgabona beadásukat 90 százalékra teljesítették. Árpából 30. zabból 52 százaléknál tartanak. Napi teljest menyeik jobbak a zalaszent- gró;i járásénál is. igy mindjobban nyomukba érnek- Lenti járás dolgozó parasztjai! A beadásban járjatok elöl továbbra is jó példá' val! Népnevelőitek állandó mun. kájával biztosítsátok a napi tervek tul'tefjesitését! Ne elégedjetek meg ,a második hellyel! Törjetek az élre! A barma- dik helyen > "5 J álló zala- -d egerszegi járás nyomon követi a lentieket. Kenyér. gabonabeadásba.n maradt le csu- pán 6 százalékkal ai lentiek mögött. Teljesítményük 84 százalék. Vezetnek azonban árpából, 39 százaléknál tartanak (9 százalék előny) és zabból is, amiből 82 százalék a teljesítményük. (30 százalék előny). A kenyérgabona beadásának fokozásával a zalaegerszegi járás biztosan törhetne a lenti járás elé. helyen a i'etenyei járás áll. Tartja, az egy nappal előbb megszerzett előnyt a nagykanizsai járás előtt. Kenyér- gabona beadásukat 76 százalék" ban teljesítették. Árpából 42, zabból 59 százaléknál tartanak. A két járás közötti különbség csupán néhány százalék, igy a verseny itt is élesen folyik. Lete. nyel járás dolgozó parasztjai! Megszerzett előnyötöket a begyűjtés fokozásával növeljétek! Ezzel megyénk eredményét is biztosit- jáfok az országos versenyben! A nagy- kanizsai járás a csigára ragadt volna? Pedig teljesítményei nem rosszak, csak most a begyűjtés dön'-ő szakaszában lassult e% ütem. Kenyérgabonabeadásukat 74 százalékra (letenyei mögött 2 százalék lemaradás.) árpabeadásukat 32 százalékra (2 százalék előny), zab beadásukat pedig 61 százalékra teljesítették (3 százalék előny a leienyeiek előtt,.) A kenyérgabona beadásának újabb endületet kell ■sdniok. hogy elkerüljenek az utolsó helyről! Kanizsai járás dolgozó parasztjai! Elégeljétek meg a csigatempót! Fel a kerékpárra és a repülőre! ' Megyénk -a 12. helyen ált A járások teljesítményén múlik, hogy a következő országos értékelésnél mecsak visszaszerezzük a 11-ik helyet, hanem előbbre kerüljünk a megyék versenyében. Megyei eredményünk: kenyérgabonából 83, árpából 38, zabból 69 százalék. Zabw megye dolgozó parasztjai! Beadásotok 100 százalékos és túlteljesítésével szerezzetek dicsőséget megyénknek! Előre az évi terv túlteljesítéséért! hét évvel ezelőtt, amikor a Párt felhívással fordult, az ország dolgozó népéhez: Tervkölcsön jegyzéssel segítsék és biztosítsák az 5 éves terv megválás ydsat. Ezer forintot jegyzett. Szívesen adta. a. pénSt, tudta, hogy ebből építik országunkat, az utakat, hidakat, gyárakat, Dunapenteiét, inotát, ami mindannyiunk hasznára lesz. Arra nem is gondolt, hogy nyerhet. Mikor az első kötvényeket húzták s közié szerepelt az övé is, 300 forint nyereménynyel, nem is akarta elhinni. A második húzásnál 10 ezer forintot nyert. — Nagyon megörültem — mondja Ángyalosi elvtárs. — Mindjárt kezdtem számolgatni, mit is veszünk ebből a pénzből? Ki mii kap belőle? A gyermekeknek jut oft uj ruha, cipő meg magunknak is. Lakásuiikban is volt néhány kisebb hiányosság, azokat is pótoltuk. — Sokat járok vidéken és ame- re abban az időben jártam, a kötvényjegyzéskor még kétkedő ismerősök mind azzal fogadtak, most már elhiszik, hogy valóban visszafizetik a dolgozók pénzét: Én ott megmagyaráztam nekik, hogy az ellenség hangja volt az, ami a tervkölcsönjegyzéskor híreket terjesztett. Nejeik nem érdekük: az, hogy országunk épüljön, ezért igyekeztek a dolgozókat mindenáron lebeszélni a jegyzésről. Ángyalosi elvtárs azonban nemcsak akkor, hanem a Békekölcsön jegyzésénél is választ adott az ellenségnek. 1500 forintot jegyzett, De nemcsak <5, hanem vele együtt dolgozók is, valamennyien töbRajkó Ferenc 16 holdas gazda is a jobbik utat választotta Rajkó Ferencnek 16 hold jó termőföldje von Nagyrácsán. Termett is a föld bőségesen — azaz csak Rajkó Ferenc gondolta a termést bőségesnek addig, amíg nem tapasztalta, hogy a nagyüzemi gazdálkodásnál, kevesebb munkával is lehet az övénél sokkal bőségesebb termést elérni. Amikor aztán a .gyerek“ is megnősült s külön kezdett gazdálkodni, a munka sem ment úgy. mint azelőtt- Rajkó Ferenc, aki már túl jár az ötvenen, nap- ról-napra tapasztalta, bármenynyire igyekszik is jól végezni a munkáját, nem bir a földdel. Úgy lat'-a: a föld erősebb nála, nem tud megbirkózni a 16 holddal. —~ Eleinte csak hallgattam, amikor a népnevelők a tszcs.be való belépésről beszéltek — emlékezik vissza Rajkó Ferenc. — Nézzék meg ez én termésemet: és hasonlítsák össze a csoportéval — mondtam nekik. — Ök azt válaszolták: ,,Megálljon csak Rajkó bácsi, a szaván fogjuk. Majd egyszer összehasonlítjuk a termést.'* Ez a beszélgetés még tavaly tor'-enh Rajkó Ferenc egészen megfeledkezett már a népnevelőkről, amikor egy szép napon csak betoppantak hozzá- Ugyanazok voltak, akik már tavaly is íábak nála: Pete Ferencné és Fitos Géza a kefegyárból. Min- régi ismerősök üdvözölték egymást,. „No, Rajkó bácsi — mondta az egyik — eljöttünk, hogy összehasonlítsuk a maga termését a tszcs termésével-“ Nem tudtam, mit szóljak nekik. Azitón csak annyit mondtam: — Tavaly még az én földem termett jobban. — A népnevelők aztán megkérdezték tőlem, hogyan fizetett az idén a föld? Hát bizony, nem úgy. mint a tszcs-é. Holdanként 3—4* mázsával kevesebb termett nekem búzából is, meg rozsból is. „Hát arról tud-e — kérdezték a népnevelők, — hogy a tszcs-tagok ai C.jegyre leadott felesleg után, a szerint, kinek mennyi a munkaegysége, egy má^sa, egy és fél, sőt két mázsa gabonára kap ák szabadőrlési engedélyt?“ Tudtam, persze, hogy tudtam ezt is, de ekkor már azt is tudtam, hogy jó lett volna már tavaly belépnem a iszcsrbe- Nem kellett volna annyira tör. nőm magam és mégis több a hasznom. De az ember mindig csak másokra hallgat és a végén mégis csak a maga kárán tenul. — Amikor a népnevelők elmentek tőlem, már én is tszcs- -ag vofara, mert vitték magukkal a belépési nyi'atkozetot, amit rzonnyomban aláirtani. — II. — — Mondom én neked Viktor, óbb előbb, mint utóbb. Tavaly még én is úgy gondolkodtam, mint le. Ma már rájöttem, kár volt minden napért. Tudod te,- mit dolgosam én és a tszcsJaigoknak mégis sokkal több lett a hasznuk. A gépállomá.s felszán- ’otta a földjüket, aratás idején a> gép naponta 10—12 hold gabonát aratott le náluk és a kapálást is géppel végezték. Ez a beszélgetés Piroska Viktor egyénileg dolgozó gazda há- zánál folyt. Piroska miegkérdez- Te a ház elölt elhaladó Rajkó Ferencet, igaz-e, hogy ö is belépett a tszcs-be. — De mennyire, hogy beléptem — válaszolt Rajkó és beljebb lépett az udvarba, hogy egy kicsit elbeszélgesse, nek. — A 10 hold íöldbö] úgy is megélhettél volna, ha nem lépsz •a csopor-ba — okoskodott Piroska Viktor. — Ki mondta azt hogy nem élhettem volna meg? méltadankodo-jt Rajkó Ferenc — igy azonban sokkal könnyebben megélhetek. Mondom, '-e Ugyanúgy beszélsz, mint ahogy én beszéltem tavaly. Eszem ágában sem volt, hogy belépjek s látod, ma már mégis csoporkag vagyok és te is jobban teszed, ha köve- ■ed a példámat- Ott van a te hegyed is. Tudod te, mi lesz ott jövő ilyenkor? Én az: mondom, akik most tartózkodnak. jövőre örülnek, ha közénk állhatnak. Gondold meg magad Viktor. Nem bánod meg. — III. — Éppen indulni akart Rajkó Ferenc. amikor a fiatal Käufer József közeledett a tanácsház felől. Oda szólt -hozzájuk: — A Vukics György Péendpusztaról éppen az előbb adta át a 'ovatt és a gazdasági felszereléséi a ‘.szcsmek. Az érték 50 százalékát mindjárt ki is fizették neki készpénzben- A Pfeifer Feri is 011 volt, a Pfeifer Ferencné fia ök is'beadták a két lovat, meg a csikójukat. 5800 forintot kaptak. De egymásután jönnek a- többiek is, az uj belépők mind. Kautek is belépett az udvarba. — Aztán mondd csak Jóska, le nem bántad meg, hogy beléptél? — kérdezte Piroska Viktor Kau- teket. — Miért bántam volná meg? Tudom én, hogy mit csináltam'. De most én kérdezem magától; nem gondolta még meg magát? Már közel 80 család van 3 III- •ipusu tszcs-be! Én százszor i3 megfontolom', mielőtt csekked - nék, de most csak aft tudom mondani, ha a récseiek nem akarnak elmaradni, akkor vaía„ mennyien belépnek a csoportba, és nem hallgatnak a kulákok szavára. Piroska Viktor csendesen mosolygott. aztán azt mondta: — Ha néhány órával később beszélnél igy hozzám, azt mondanám: Engem ne agitálj Jóska1. Rajkó és Kautek össze néztek- Nem értették, mit akar mondani. Piroska. Még aznap este megérették Men. Ihr0ska Viktor is belépett a csoportba'. T. E. Sseníla, 1951. swept, 5.