Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-05 / 206. szám

warn A Ruhagyárban, a sorsolás napja előtt Csend van már a Ruhagya? kornyékén. Nincsenek már itt a kőművesek és a segédmunkások, akik munkájukkal messziről el­árulták. hogy építkezés folyik 0 város szélén. Néhány an dolgoznak csak a hatalmas épület körül, eZ'e<k is már csák a kerítést csinálják. A gyár környékén megszűnt, bent a gyárban azonban most kezdő­dőt» az élet. Szeptember elsején átköltözött ö Konfekció üzem is. Folyik már a munka az uj gyár ban az uj villanygépekkel. Nap­nap után újabb és újabb szalagok állnak neki a> munkának. Boldog itt mindenki, mert itt őröm dolgozni, meg a kereset. is jobb lesz. mint a régi Konfekció- üzemben. Boldogok a munkások, mert tudják, hogy az ő pénzük is benn van a gyár falaiban ők is kivették a részüket a tervkölcsön jegyzésből. családból egy helyen hárman dől' gozhaíniak. De Kozári Péter és a sok­ezer dolgozó kölcsöne nem csak a zalaegerszegi Ruhagyár építését segítette elő. A Dunai Vasművet. etz Inotai Erőművet és ötéves ter­vünk számos nagy alkotását se­gíti megvalósítani. A nyeremé­nyek és a visszafizetések mellett így térül vissza a boldogabb élet formájában a dolgozók kölcsöne. Tudja ezt Kozma Erzsébet var­rónő is, ezért adott oly szívesen megtakarított pénzéből az állam­nak 200 forintot kölcsön. — Hi­szen észre sem vettem, hogy hó­nap végén a borítékból, amelyben a fizetésem volt. hiányzót» néhány forint. De azt észre vettem és ez élő valóság, hogy uj gyárban, uj gépekkel dolgozunk. Kozma Erzsébet pénze is már sokszorosan visszatérőit —. de mégis alig várom — mondja —> hogy a húzás megkezdődjön, hát­ha szerencsém lesz és még nye­rek is. Holnap már megkezdődik a húzás. Vájjon ki nyer? A felelet rövid: A sokszáz dolgozó mellett egész dolgozó népünk, mert a kölcsönök jegyzésével szebb lett és még virágzóbb lesz életünk. H. K. Minden gazdát érdekel Érdemes silóssni! Kozári Péter is. aid a Kon­fekció-üzemből jött át. 300 forin. íof jegyzett. — Alig várom a nye- •reményhuzás napját —• mondja — az apám az első húzásnál már nyert 200 forintot, hátha nekem is sikerül. Igaz, hogy ez már csak melléknverémény lenne számom­ra, mert a 300 forint, amit je­gyeztem, már sokszorosan vissza- térült. Visszatérült Kozári Péter 300 forintja, mert felépült az uj gyár. amely az ő életét is boldoggá fette. =— Négy családos apa va­gyok — mondj® — három gyer­mekem még az általános iskolába [jár. Bizony eddig csak egyedül kerestem. Feleségem nem dolgo­zott sehol, de most ő is ide jár majd a gyárba s ide jár majd a leányom is. aki egyéves kereske­delmi tanfolyamot végzett. Ezért örül és ezért boldog Kozári Péter. Ezután már hárman keres­nek. Sokkal könnyebb lesz az éle­tük. Ezt annak köszönheti, hogy uj gyár épült a dolgozók kölcsö- nének segítségével Zalaegersze­gen. amely lehetővé teszi, hogy a Ahogy az embereik számára konzerválással tartósítjuk hosszú időre az ételeket, ugyanaz» a célt szolgálja a sivózás, amikor az ál­latok számára biztosítjuk a ta­karmányt. A silózással megelőz­zük az aszályos évek takarmány hiányát, biztosítjuk a silózott ta­karmány teljes egészében való felhasználását. Érdemes silózni, mert a silózott kukoricaszárat az állatok szívesen fogyasztják. A 6Ílóza{Ian ikukoricaszár etetésé­nél sok a vesztéség, az állat csak a levelét, címerét, foszlósát eszi meg, nehezen rágja, nehezen emészti. A silózotft kukoricaszárban vi­tamin marad, az állat számára ízletes, könnyen emészthető ta. karmány. Silózott takarmány etetésével a tej mennyisége té­len sem csökken. Naponta leg­alább 2 liter tej árával, teliá» ősztől a tavaszig tehenenként Angyalosiék 10 ezer forintja Angyalos! Zoltán a nagykani­zsai erdŐqazdasáq vezetője. Ki­lenc gyermeke van, a legfiatalabb egy éves, a legidősebb 22. Most katona. Angyalost elvtárs gyermekeire gondolt bet jegyeztek, ment látták, hogy a terv nyomán itt nálunk is mennyit építünk. Látták aZf is, hogy a nyeremények nagyszáma is a dolgozók érdeleit szolgálja. több mint 200 forinttá! növekszik a jövedelem. A silózott takar­mány etetésével ősztől tavaszig tehenenként 10 mázsa szálasba, kármányt lehet megtakarítani, ami újabb 220 forint jövedelmet jelent. A silózásra a földmüvesszövet- kezeteknél lehet szerződést köt­ni. Minden mázsa siló-takar­mány után csak 6 Ft silózási költ­séget kell fizetni. Egy tehén után 25 mázsa kukoricaszár-at kell silóztafcni. Ebiből 20 mázsa érté­kes kész silótakarmányt kap visz. sza a gazda, amiért mindössze 120 forintot fizet. Tejből és »a- karmáuymegtakarításból igy 420 forint jő vedelem többlet lesz. ami főkénenként 300 forint ^iszja hasznot jelent. A silózás széleskörű ismertetése érdekében a, földművelésügyi mi­nisztérium szeptember o—S.ig si- lózási propaganda hetet tart me­gyénkben, a Megyei Tanács, a MeSzöV és a Megyei Silózási Munkaközösség rendezésében. Dolgozó parasztságunk vegyen részt ezeken az előadásokon és a siló zásba való bekapcsolódásá­val biztosítsa állatállománya mi­nél jobb takarmányellátását. Előre minden község begyűjtési tervének fulieljesiíéséért! A fenti járás tartja a második helyet Az évi terv teljesítéséért folyó versenyben a járások eredményei mindjobban fokozódnak A ver­senyben tovább folyik az éles küzdelem a> lenti és a zalaeger­szegi, valamint a letenyei és a nagykanizsai járás között. Az elsőhelyen álló zalaszenlgróti já­rás azonban még mindig nem mozdult meg ej nap. mint nap jövő biztatásra sem. Teljesr.mé- nye dig emelkedik, de annál jotr ban fogy a különbség az utána következő járások eredménye kö­zöd. A zalaszent- gróti járás ke­nyérgabona: beadási ter­vét 98 száza­lékra ^ teljesí­tette. Árpából 51, zabból 89 százaléknál . , , tart. Kenyér­gabonából már könnyen teljesít­hetné a 100 százalékot is Zala_ szentgróti járás dolgozó paraszt­jai! Egy-két ■nap alatt elérhetitek a beadás százszázalékos teljesí­tését! Megérdemelten tartsátok továbbra is az első helyet a ver­senyben! A lenti járás to­vábbra is a második ,.. helyen all, 9 zalaegerszegi járás elő t. Az egy napos elmaradás», nem akar. iák még egyszer megérni, igye­keznek is a lerriek. Kenyérgabo­na beadásukat 90 százalékra tel­jesítették. Árpából 30. zabból 52 százaléknál tartanak. Napi telje­st menyeik jobbak a zalaszent- gró;i járásénál is. igy mindjob­ban nyomukba érnek- Lenti járás dolgozó parasztjai! A beadásban járjatok elöl továbbra is jó példá' val! Népnevelőitek állandó mun. kájával biztosítsátok a napi ter­vek tul'tefjesitését! Ne elégedjetek meg ,a második hellyel! Törjetek az élre! A barma- dik helyen > "5 J álló zala- -d egerszegi járás nyo­mon követi a lentieket. Kenyér. gabonabeadásba.n maradt le csu- pán 6 százalékkal ai lentiek mö­gött. Teljesítményük 84 százalék. Vezetnek azonban árpából, 39 százaléknál tartanak (9 százalék előny) és zabból is, amiből 82 százalék a teljesítményük. (30 százalék előny). A kenyérgabona beadásának fokozásával a zala­egerszegi járás biztosan törhetne a lenti járás elé. helyen a i'etenyei járás áll. Tartja, az egy nap­pal előbb megszerzett előnyt a nagykanizsai járás előtt. Kenyér- gabona beadásukat 76 százalék" ban teljesítették. Árpából 42, zabból 59 százaléknál tartanak. A két járás közötti különbség csupán néhány százalék, igy a verseny itt is élesen folyik. Lete. nyel járás dolgozó parasztjai! Megszerzett előnyötöket a begyűj­tés fokozásával növeljétek! Ezzel megyénk eredményét is biztosit- jáfok az országos versenyben! A nagy- kanizsai járás a csigára ragadt volna? Pedig teljesítményei nem rosszak, csak most a begyűjtés dön'-ő szakaszában lassult e% ütem. Kenyérgabonabeadásukat 74 százalékra (letenyei mögött 2 százalék lemaradás.) árpabeadá­sukat 32 százalékra (2 százalék előny), zab beadásukat pedig 61 százalékra teljesítették (3 száza­lék előny a leienyeiek előtt,.) A kenyérgabona beadásának újabb endületet kell ■sdniok. hogy el­kerüljenek az utolsó helyről! Ka­nizsai járás dolgozó parasztjai! Elégeljétek meg a csigatempót! Fel a kerékpárra és a repülőre! ' Megyénk -a 12. helyen ált A járások teljesítményén múlik, hogy a következő országos érté­kelésnél mecsak visszaszerezzük a 11-ik helyet, hanem előbbre ke­rüljünk a megyék versenyében. Megyei eredményünk: kenyérga­bonából 83, árpából 38, zabból 69 százalék. Zabw megye dolgozó parasztjai! Beadásotok 100 százalékos és túl­teljesítésével szerezzetek dicsősé­get megyénknek! Előre az évi terv túlteljesítéséért! hét évvel ezelőtt, amikor a Párt felhívással fordult, az ország dol­gozó népéhez: Tervkölcsön jegy­zéssel segítsék és biztosítsák az 5 éves terv megválás ydsat. Ezer forintot jegyzett. Szívesen adta. a. pénSt, tudta, hogy ebből építik országunkat, az utakat, hidakat, gyárakat, Dunapenteiét, inotát, ami mindannyiunk hasznára lesz. Arra nem is gondolt, hogy nyerhet. Mikor az első kötvé­nyeket húzták s közié szerepelt az övé is, 300 forint nyeremény­nyel, nem is akarta elhinni. A második húzásnál 10 ezer forintot nyert. — Nagyon megörültem — mondja Ángyalosi elvtárs. — Mindjárt kezdtem számolgatni, mit is veszünk ebből a pénzből? Ki mii kap belőle? A gyermekek­nek jut oft uj ruha, cipő meg ma­gunknak is. Lakásuiikban is volt néhány kisebb hiányosság, azo­kat is pótoltuk. — Sokat járok vidéken és ame- re abban az időben jártam, a kötvényjegyzéskor még kétkedő ismerősök mind azzal fogadtak, most már elhiszik, hogy valóban visszafizetik a dolgozók pénzét: Én ott megmagyaráztam nekik, hogy az ellenség hangja volt az, ami a tervkölcsönjegyzéskor hí­reket terjesztett. Nejeik nem ér­dekük: az, hogy országunk épül­jön, ezért igyekeztek a dolgozókat mindenáron lebeszélni a jegyzés­ről. Ángyalosi elvtárs azonban nem­csak akkor, hanem a Békeköl­csön jegyzésénél is választ adott az ellenségnek. 1500 forintot jegyzett, De nemcsak <5, hanem vele együtt dolgozók is, valamennyien töb­Rajkó Ferenc 16 holdas gazda is a jobbik utat választotta Rajkó Ferencnek 16 hold jó termőföldje von Nagyrácsán. Termett is a föld bőségesen — azaz csak Rajkó Ferenc gondolta a termést bőségesnek addig, amíg nem tapasztalta, hogy a nagyüzemi gazdálkodásnál, ke­vesebb munkával is lehet az övé­nél sokkal bőségesebb termést elérni. Amikor aztán a .gyerek“ is megnősült s külön kezdett gazdálkodni, a munka sem ment úgy. mint azelőtt- Rajkó Ferenc, aki már túl jár az ötvenen, nap- ról-napra tapasztalta, bármeny­nyire igyekszik is jól végezni a munkáját, nem bir a földdel. Úgy lat'-a: a föld erősebb nála, nem tud megbirkózni a 16 hold­dal. —~ Eleinte csak hallgattam, amikor a népnevelők a tszcs.be való belépésről beszéltek — em­lékezik vissza Rajkó Ferenc. — Nézzék meg ez én termésemet: és hasonlítsák össze a csoportéval — mondtam nekik. — Ök azt vála­szolták: ,,Megálljon csak Rajkó bácsi, a szaván fogjuk. Majd egyszer összehasonlítjuk a ter­mést.'* Ez a beszélgetés még tavaly tor'-enh Rajkó Ferenc egészen megfeledkezett már a népneve­lőkről, amikor egy szép napon csak betoppantak hozzá- Ugyan­azok voltak, akik már tavaly is íábak nála: Pete Ferencné és Fitos Géza a kefegyárból. Min- régi ismerősök üdvözölték egy­mást,. „No, Rajkó bácsi — mondta az egyik — eljöttünk, hogy össze­hasonlítsuk a maga termését a tszcs termésével-“ Nem tudtam, mit szóljak nekik. Azitón csak annyit mondtam: — Tavaly még az én földem termett jobban. — A népnevelők aztán megkér­dezték tőlem, hogyan fizetett az idén a föld? Hát bizony, nem úgy. mint a tszcs-é. Holdanként 3—4* mázsával kevesebb termett nekem búzából is, meg rozsból is. „Hát arról tud-e — kérdez­ték a népnevelők, — hogy a tszcs-tagok ai C.jegyre leadott felesleg után, a szerint, kinek mennyi a munkaegysége, egy má^sa, egy és fél, sőt két mázsa gabonára kap ák szabadőrlési en­gedélyt?“ Tudtam, persze, hogy tudtam ezt is, de ekkor már azt is tudtam, hogy jó lett volna már tavaly belépnem a iszcsrbe- Nem kellett volna annyira tör. nőm magam és mégis több a hasznom. De az ember mindig csak másokra hallgat és a végén mégis csak a maga kárán tenul. — Amikor a népnevelők el­mentek tőlem, már én is tszcs- -ag vofara, mert vitték maguk­kal a belépési nyi'atkozetot, amit rzonnyomban aláirtani. — II. — — Mondom én neked Viktor, óbb előbb, mint utóbb. Tavaly még én is úgy gondolkodtam, mint le. Ma már rájöttem, kár volt minden napért. Tudod te,- mit dolgosam én és a tszcsJai­goknak mégis sokkal több lett a hasznuk. A gépállomá.s felszán- ’otta a földjüket, aratás idején a> gép naponta 10—12 hold gabo­nát aratott le náluk és a kapá­lást is géppel végezték. Ez a beszélgetés Piroska Vik­tor egyénileg dolgozó gazda há- zánál folyt. Piroska miegkérdez- Te a ház elölt elhaladó Rajkó Ferencet, igaz-e, hogy ö is belé­pett a tszcs-be. — De mennyire, hogy beléptem — válaszolt Raj­kó és beljebb lépett az udvarba, hogy egy kicsit elbeszélgesse, nek. — A 10 hold íöldbö] úgy is megélhettél volna, ha nem lépsz •a csopor-ba — okoskodott Piroska Viktor. — Ki mondta azt hogy nem élhettem volna meg? méltadankodo-jt Rajkó Ferenc — igy azonban sokkal könnyebben megélhetek. Mondom, '-e Ugyan­úgy beszélsz, mint ahogy én be­széltem tavaly. Eszem ágában sem volt, hogy belépjek s látod, ma már mégis csoporkag vagyok és te is jobban teszed, ha köve- ■ed a példámat- Ott van a te he­gyed is. Tudod te, mi lesz ott jövő ilyenkor? Én az: mondom, akik most tartózkodnak. jövőre örülnek, ha közénk állhatnak. Gondold meg magad Viktor. Nem bánod meg. — III. — Éppen indulni akart Rajkó Fe­renc. amikor a fiatal Käufer József közeledett a tanácsház fe­lől. Oda szólt -hozzájuk: — A Vukics György Péendpusztaról éppen az előbb adta át a 'ovatt és a gazdasági felszereléséi a ‘.szcsmek. Az érték 50 százalékát mindjárt ki is fizették neki kész­pénzben- A Pfeifer Feri is 011 volt, a Pfeifer Ferencné fia ök is'beadták a két lovat, meg a csikójukat. 5800 forintot kaptak. De egymásután jönnek a- többiek is, az uj belépők mind. Kautek is belépett az udvarba. — Aztán mondd csak Jóska, le nem bántad meg, hogy beléptél? — kérdezte Piroska Viktor Kau- teket. — Miért bántam volná meg? Tudom én, hogy mit csináltam'. De most én kérdezem magától; nem gondolta még meg magát? Már közel 80 család van 3 III- •ipusu tszcs-be! Én százszor i3 megfontolom', mielőtt csekked - nék, de most csak aft tudom mondani, ha a récseiek nem akarnak elmaradni, akkor vaía„ mennyien belépnek a csoportba, és nem hallgatnak a kulákok szavára. Piroska Viktor csendesen mo­solygott. aztán azt mondta: — Ha néhány órával később beszél­nél igy hozzám, azt mondanám: Engem ne agitálj Jóska1. Rajkó és Kautek össze néztek- Nem értették, mit akar mondani. Piroska. Még aznap este megér­ették Men. Ihr0ska Viktor is belépett a csoportba'. T. E. Sseníla, 1951. swept, 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents