Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-05 / 206. szám

HARCBAN AZ 1951. ÉVI TERV TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT —-------------------------------------* -------------------------- +---------------------------------------­A zalaegerszegi téglagyárak versenyében az /. telep vezet A zalaegerszegi téglagyárakban megjavult a munka az alkotmá­nyi munkaverseny alatt- A dol­gozók továbbra is versenyben áll­nak egymással. Egymással verse­nyez a téglagyár mindhárom te­lepe. Augusztus hónapban a legjobb eredményt az első számú telep érte el. Augusztusi tervét 150 százalékra teljesítette- Termelési értekezletén az igazgatói alap­ból 3000 forintot osztottak ki a legjobban dolgozó munkások kö­zött- Jő eredményt ért el a nyers gyártásinál Varga Gizella berakó és Szálai József földbá­nyász. Augusztusi átlagteljesit- ményük 116, illetve 109 százalék volt. A második telep dolgozói elég. gé elmaradtak az első teleptől. Augusztusi kervüket 118 /száza­lékra teljesítették. A második te­lepen a munkaversenyt kell ki­szélesíteni és meg kell javítani a műnk af e gy elmet­A hármas számú telep 119 szá. Zalákra teljesítette augusztusi tervét. így második lett a há­rom üzem közötti versenyben. A Dunántúli Fűrészek lenti üzemében versennyel, újításokkal harcolnak a tervért A Dunántúli Fűrészek lenti üzemének dolgozói az alkotmányi munkaverseny 'tapasztalatait fel­használva igyekeztek topább fo­kozni teljesítményüket, növeLni a termelékenységet­A vállalat vezetőségé naponta ismerteti a verseny eredményeit, Naponta ismertetik a dolgozók­kal azt is, hogy aznapi te?] es Ít­mény ük után, milyen keresetet értek el. Az újítási mozgalom­mal kapcsolatban pedig állandó­an ujaibb és újabb ötletek vetőd­nek fel. melyek az üzem terme, oiékenységét élő segítik­Hámos Imre igazgató újítása révén a keresztfürészeknél kijö­vő áruk átrakási idejét kereszt- irányú tolópad beállításával a felére csökkentették s igy az anyagmozgatás terén évi 50.000 forint megtakarítást érnek el. Ezt az újítást a könnyűipari mi­nisztérium faipari főosztálya a többi fűrészüzemekhez is kiadta f a pás z talat'cs erére. A Gazda-mozgalommal kap­csolatban az üzemben ötletnapo­kat rendeznek. A jó ötleteket díjazzák. Cél. hogy az üzemben előforduló mindennemű hulladé­kot a leghasznosabban fel tudja­nak használni. Ha az üzem egyes munkahelye- TfT vagy egyes dolgozóknál lema­radás mutatkozik, a műszaki ve­zetés, a pártszervezet, az üb és a vállalat vezetősége felderíti az elmaradás okát. A hitót, a ki­javítás módját megbeszélik a dol­gozókkal. hogy ezáltal a munkát jobbá, folyamatosabbá tegyék- Nagy súlyt fektetnek a Nazaro­va mozgalomra, hogy a gének teljesítőképességét növeljék s ezzel a verseny 'lendületét bizto­síthassák. A jó politikai felvilágosító munka lehetővé tette, hogy az üzemben jó a versenyszellem s igy a teljesítmények alkotmá­nyunk ünnepe óta is állandóan növekednek. — A KOSSUTH-CIMERES 1 forintos érme folyó hó 1-től kezd­ve nem közforgalmú fizetési esz­köz. Ezeket; az érméket azonban a Magyar Nemzeti Bank pénztá­rai 1952 március 31-éig forgalom­képes pénznemekre átváltják. MOZI Nagykanizsa Béke mozgó. Szeptember 3-tól—5úg CÁRNÖ CIPŐJE Moziműsor Zake^erszegcö: Szeptember 3—5: ELSŐ BOXKESZTYÜ — A NAGYKANIZSAI MNESz III. körzete Rozgonyi-u. 1. szám alatti helyiségében ma este 7 órakor taggyűlést '(art. melyre mindem tagját, feltétlen elvárja a Vezetőség. ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Fele­lős szerkesztő: Szántó Jenő — Felelős kiadó: Darabos Iván — Szerkesztőség: Z;' rrgrszeg, Kossuth Lajos_utca 22- Tel. 250. Nagykanizsa, Zrínyi M-u. 29. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger. szeg, Széchenyl_tér 4. Tel. 102. Nagy. kanizsán Zrinyi-u. 29. T: 15-50. Ké szült a Vasmegye nyomdában Szóm. balhely, Kossuth L_n. 6. Tel: 75. <- Felelős vezető: Hegedűs Gynla. A nagykanizsai Bor- és Gyiimöicsszesziőzde is csatlakozott a Gazda- mozgalomhoz A nagykanizsai Bor- és Gyü­mölcsszeszfőzde az ország összes, hasonló telepeit megelőzve, a ne­hézipari vállalatok versenykihí­vásával egyidőben párosversenyre hívta a kecskeméti telepet. Ver­senyszerződésben. kötelezettséget vállalt, hogy minden szem gyü­mölcsöt. minden csepp bort fel­használ és megment a termelés növelése céljából. A versenyszerződés értelmében a III. negyedévben előirányzott anyagnormánál 5 százalékos meg­takarítást hajt végre, tehát csak 95 százalékot hasznái fel. A Gazda-mozgalommal kapcso­latban; a. verseny főként o hulla­dékgyűjtésre vonatkozik. A telep dolgozói máris nagymennyiségű papírt, vas- és fémhulladékot gyűjtöttek össze. A telep legrej­tettebb, legeldugottabb helyeiről is . előkerül a hulladék. A fémhul­ladékot a készülékek javításánál használják fel. úgyszintén a kü­lönböző csavarokat is s elérik, hogy az uj anyag felhasználását a minimálisra csökkentik. A telep dolgozói néhány nap alatt több mint 10 mázisa vasat gyűjtötték össze, amit átadnak a hull adékgyü j tőnek. Apróhirdetés PRIMA 125-ös ,.Csepel" Za'iav •egerszegen eladó. Cim a kiadó­ba- (276) FEKETE télikabát, sötétszürke öltöny, két ágybetét, vaságy el­adó. Nagykanizsa, Zrinyi.u. 43., udvarban. ' (594) KRUMPLIFŐZÖT (füllesztőt) vennék. Cim a nagykanizsai ki­adóban, (597) A Zalaegerszegi Magasépítési Vállalat segédmunkásokat felvesz. Jelentkezés Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 11. szám. SPORT Nagykanizsai Lokomotív—Győri Vörös Meteor 2:0 (0:0) Veszette: Véosey. 3000. néző. Nagykanizsa'. Nagykanizsai Lokomotív: Bolla — Gázdügh, Németh, Munkácsi — Szijjártó, Petrovai — Nagy II, Mózsi, Kovács II., (Both), Placs. kő, Schwitzer. Győri Vörös Meteor: Niagy — Farkas. Horváth, Bakó — Pintér> I., Pintér II., (Tóth I.), Sebes­tyén, Hiba III., Juhász, Hujbeír, Tóth 2/. Az első félidőben a győri csa­pat indítja el labdát. Támadását a nagykanizsai védelem tisztáz­za. Utána a nagykanizsiai Loko­motiv teljesen átveszi a játék irá­nyítását- A győri csapat kapuját csak Nagy kitűnő védése menti ® góloktól. A 17. percben a ka­nizsai csapat támadást indít Ko­vács II. kiugrik és az elébe kifu­tó Nagy felölt átemeli a labdát ■az üres kapuba. A labda azon­ban kapufára pattan és a vissza­futó Nagy ölébe hull. A 27. perc­ben újból ai nagykanizsai Loko­motiv támad. Schweitzer labdá­ját Placskó a kapu jobbfelső sarkára fejeli- Az első félidő vé­géig változatos iramú a játék. A második félidőben is jó irammal indul el a játék. Hol az egyik, hol a másik kapu van ve­szélyben. A 11-ik percben a Lo-- komotiv támad. Horváth kezére pattan a labda ai 16-on kívül. A megítélt szabad rúg ástti Gazdag a sorfal mellett ai jobb alsó sarokba lövi. (1:0 a nagykanizsai Loko­motiv javára). A gól után a győ­ri csapaton az idegesség jelei mu­tatkoznak. Ennek következmé­nye, hogy a 15úk percben a kifu­tó Nagy mellett Kovács II. aj hálóba vágja a labdá't. (2:0). Továbbra is a kanizsaiak tá­madnak. de eredményt ezután már nem érnek el. A 34. perc­ben Kovács II. megsérül, helyet­te Both jön be. A csatársor meg­változik: Schwitzer lesz a kö- zépcsatár, Both balszélre megy A 44-ik percben Nagy II. a 11-es tájáról kapu fölé vágja a labdát. A mérkőzés ezzel befejeződik. Változatos iramú játék volt A hazai csapat támadósora gólhely­zeteit jobban kihasználta, de több gólt is rúghattak volna. Bulgáriában fokozódik a széntermelés A Bolgár Kommunista Párt és e] a bolgár bányászok az önköit a népi kormány fáradhatatlan séges okként és területén is. (gondoskodása Jeredményeképpen Bulgária szén ipara jelentős si­kereket ért el. A munkálatok gé­pesítése, a szovjet bányászok nagyszerű módszereinek megho­nosítása lehetővé tette a szén- termelés jelentős fokozását. A szénipar már a múlt évben túl­teljesítette az állami tervet és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az idén is igy lesz. Ugyan­csak jelentős eredményeket értek ÖTÉVES TERVKŐLCSŐN III. sorsolása A ZENEMŰVÉSZEIT FŐISKOLÁN SZEPTEMBER 6-ÁN ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ. SZEPTEMBER 7-ÉN SZABAD BELÉPÉS DÉLUTÁN 3 ÓRÁTÓL, SZEPTEMBER 8-ÄN SZABAD BELÉPÉS DÉLUTÁN 3 ÓRÁTÓL, SZEPTEMBER 9-ÉN SZABAD BELÉPÉS DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL. A nagykanizsai FINOM- MECHANIKAI Vállalat szeptember 1-én megindult. — VÁLLALJUK: kerékpár. mo_ torkerékpár, autó. varrógép, rádió, Írógép, töltőtoll javítá­sát és villanyszerelést. Gyors, pontos megbízható kiszolgálás. Vádirat a Koreában garázdálkodó gyilkosok ellen Az amerikai és lisziamaoista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése Az amerikai „civilizáció“ nyomában... A Bizottság tagjai egy 50 nőből álló csoporttal találkoztak. A cso­port azért jött, hogy beszélgetést folytasson a Bizottság tagjaival. Több asszony ai Színesemtől 40 km-re fekvő falvakból érkezeit. Mindegyikük szerette volna el­mondani. mi mindenen ment ke­resztül, a Bizottságnak azonban kevés idő állt rendelkezésére, s igy iái csoportnak cs;ak aránylag kis részét tudta kihallgatni. Kim Jen 64 éves asszony, Kim Dzi falu lakosa elmondta, hogy lányát, a 34 éves Pen Dong-Najt Ictartóziaiták, mert akliv mun­kát végzett a parasztok körében. Az amerikai tiszt azt mondta, hegy kár rá a golyót vesz:eget- ni. Pen Dong.Nan kezéMábál megkö özték és a nyakában vitt ké'.éves gyermekének testén ke­resztül. szuronyt döf ele a hátá­ba. Amikor sebesülten igy kiál­tott föl: „Éljem Kim Ir-Szen és a Köztársaság!“, kivágják a nyelvét és élve eltemették. Kim Jen elmondta, hogy egy li&&mmanista katonától tudta meg lánya halálának körülmé­nyeit- A katona azzal dicseke­dett, hogy az amerikai tiszt uta­sítására maga hajtotta végre ezt az állati gaztettet. Kim Jen hoz­záfűzte, hogy 15 éves és 17 éves unokáját, vejét, vejének anyját és bátyját szintén megölték. Csu­pán' 6 éves unokája maradt élet­ben. Ju Ton-Ezen, 41 éves asszony, Kzcn Csou falubeli lakos a Bi­zottság tagjai élőid elmondta, hogy abban a járásban 35.000 ártatlan embert gyilkoltak meg. Az ő falujában 175 embert pusz­títottak el, köztük Ju Ton-Dzer családjának 13 tagját, férjével és öthónapos gyermekével együtt. Ö magát letartóztatták, de az­után szabadlábrahelyezték. Az asszony elmondta, hogy a falu­ban amerikai és angol csapatok is voltak- Ezek is, azok is állati módon viselkedtek. Ju Ton-DZen saját szemével 1 állat, amint, angol és amerikai katonák teljesen ártatlan, embe­reket a folyóba dobáltak- Ami­kor az asszonyt megkérdezték, hogyan ismerte föl a katonák nemzetiségét, azt válaszolta', hogy meg tudja külömböztetni az an­gol és amerikai hadsereg egyen­ruháját. Ju Ton-Dzen ezt kér­dezte: ,,Angliában talán nem tudják, mi a könyörület? Talán apró gyermekeket csak úgy egy­szerűen meg lehet gyilkolni?1* Az asszony közölte továbbá, hogy amikor az amerikai csapatok visszavonultak, a falu lakosainak ezt mondo", ták: „Jöjjetek velünk Délre, mert atombombát fogunk dobni Észak-Koreára és minden elpusztul.“ Amikor azonban az emberek elhagyták a falut és el­indultak dél felé. repülőgépekről gépfegyverezték őket. Ni Je-Nje, Szán Gen-Ri falu lakosa elmondta, hogy lányát és vejét megölték. Lánya tanítónő volt. A tanú kijelentette, hogy hozzátiariozóit nem fegyverrel pusztították el, hanem botokkal verték agyon­A Szai Ok-Ri faiüból való Pák OnTn nevű 22 éves lakos el­mondta, hogy férjét három leste vérévé! együtt — akik parasztok vojlalc — börtönbe vetették és valamennyiükét meggyilkolták. Saját szemével látta, hogy Kim Jun Szun 18 éve? leányon az amerikai és angol, katonák erő­szakot; követtek el. azután meg­gyilkolták. Az amerikai és angol katonák tüzes vaspálcákat dug­tak az emberek orrába és igy- hurcolták végig őket az utcákon, Ő magai is ismert egy parasztot, akivel igy jártak el. Li Szan. Szunnak hívják. Magának Pák On-Innek sikerült elmenekülnie és a hegyek között elrejtőznie. Ké. sőbb rábukkant férje holtteste" re. Koponyáját szétverték, aztán holttestét elégetnék. Li Di-H 30 éves asszony, a Csek Szo-Ri utca 3. számú ház lakója, elmondta, hogy férje ker­tész volt. Amikor az amerikai katonák eljöttek, hogy letartóz­tassák férjét, azt mondták neki, hogy Észak-Körea- minden lakó­ját elpusztítják. Abban az utcá­ban. ahol ő lakott, 100 család volt ebből 99 családot; meggyilkoltak. I. ■ Az asszonyt magát két gyerme­kével együtt börtönbe vetették, amikor azonban egy másik bör­tönbe akarták szállítani, sikerült megszöknie. Phenjanba igyeke­zett, de útközben elfogták. Az amerikaiak parancsot adtak, hogy lőjjék agyon az asszonyt, de egy Uszinmanista katona lehelövé tette, hogy megszökjék. Az asz- szony elmondta, hogy láda, amint az amerikai katonák északkoreai hadifoglyokat haj­tottak ki a mezőre, leönlöfték petróleummal és azután elevenen elégették őket­Kim Szuk-Szen, Száj Szan-Ri falu lakosa elmondta, hogy gyér mekekeit megölték, mert ő magai a nőszervezet aktiv tagja volt, férjét szintén meggyilkolták. Húszéves lányának, Kim Csun. Dzanak. aki ápolónői tanfolyam­ra járt, szöget vertek a fülébe, azután dobot raktak a határai é® 'tetőtől talpig mieatelenül végig­vezették az utcán. Utána börtön­be vetették, amerikai katonák erőszakoskodni próbáltak vele. ő azonban ellenszegülte Ekkor szu­ronnyal ledcfték. Az anyja ta­láltai meg megcsonkított, ketlé- hasitott holttestét. Kim Szuk-Szen elmondta, hogy amikor az Egyesült Államok csa­patai bevonultak a városba, bor- déiyházait rendeztek be. össze- fogdosták a fiatal lányokat é® asszonyokat és erőszakkal a bor­délyházba zárták őkel. A tanú megállapította, hogy a szép lá­nyokat az amerikai cs angol tisz­tek és katonák számárai tartot­ták fenn, azokaf pedig, akik nem voltak túlságosan csinosak. It* szinmanista katonáknak hagylak. Ismer három életbenmaradt lányt, akik ebben a nyilvános, házban sínylődtek. A többit meg­ölték. Falujában, ahol 140 ház volt. 240 lakost gyilkoltak meg­(Folyatjuk),

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents