Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-26 / 198. szám

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a növénytermelés 1951-52 évi tervéről Növénytermelésünk színvonala az ötéves terv első két évében je­lentősen emelkedett. A miniszter- tanácsnak a. növénytermelés két­éves fejlesztési tervében megha­tározott feladatait a termésered­mények tekintetében sikerült tel­jesíteni, sőt több növénynél túl­teljesíteni. A terméseredmények emelkedése a kedvező időjárás mellett elsősorban a termelési módszerek megjavításának és az alapvető talajmunkák jobb végre­hajtásának. valamint, a. fokozott gépesítésnek köszönhető. Az ered­mények eléréséhez döntően hozzá­járult a Szovjetunió élenjáró me­zőgazdasági termelési tapasztala­tainak hasznosítása-, melyek segít, ségével a terméshozamok — külö­nösen a nagyüzemi gazdálkodást foiy'atö termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban — gyor­san emelkedtek. Az eredmények melléit azonban jelentős hiányosságok is vannak a növénytermelés térülőién és igen sok lehetőség még kihasználatla­nul hever. Ezért a kővetkező év­ben — elsősorban a lermelőszövet. kezetekben és állami gazdaságok­ban, de az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban is — jelentős lépéssel kell előreha. ladni a fejlett agrotechnikai mód­szerek alkalmazása, a gépek foko­zott kihasználása, uj növények meghonositása, valamint a nö­vény termelési munkák megfelelő időben és módon való végrehajtá­sa tekintetében. L Ä növénytermelés 1951—52 évi tervét ez alábbiak szerint kell megállapítani: 1. A kenyérgabona (búza. rozs) vetésterületét, országosan 35 szá­zalékban kell előirányozni, mely­nek teljesítése a termelőszövetke­zetek és egyéni termelők számára (kötelező. A búza termésátlagát kai. iasztrális holdanként országosan 9 mázsában, a termelőszövetkeze­tekben 9.7 mázsában, az állami gazdaságokban 11.4 mázsáiban, a ;rozs termésátlagát országosan 7.7 mázsában, a termelőszövetkezetek­ben 8.9 mázsában, az állami gaz­daságokban. 9.6 mázsában kell elő­irányozni. 2, Állattenyésztésünk színvona­lának emelése érdekében a szá- f]asrtiak ármány ok vetésterületét az 111951 évihez képest 16 Százalékkal ■kell növelni. Biztositeni kell. hogy a termelő. i szövetkezetek és állami gazdaságok í fejj es egészében megtermeljék az !állatállományunk ellátására szűk. : séges szálas-, valamim gyökér- és gumós takarmányokat és kötele­kor. elő kell imi az ország külön­böző területeinek megfelelően a ;lucerna, lóhere és baltacím terme­lését. 3. Fejl ődő iparunk ipari nyers­anyagokkal való ellátása céljából 'tovább kell fejleszteni az ipari nö­vények termelését. Ezért a gyapot vetésterületét az 1951 évihez ké­jest kétszeresére, a ricinus vetés- területét két és félszeresére, a szőjsfcáb vetésterületét tízszeresé, re kell emelni és jelentős terüle­ten be kel] vezetni a kokszagiz és a kenáf termelését. 4, A többi növények termelését áz ötéves terv előirányzatának megfelelően kell megfervezni és különleges gondot kell fordítani á minőségi vetőmagvak megterme­lésére. Az 1952 évben 700 ezer kát. hold búza, 270 ezer kát. hold rozs. 85 ezer kai. hold ősziárpa, 200 ezer kát. hold tavasziárpa, i millió kát hold kukorica, 30 ezer kát. hold burgonya, 195 ezer kát. hold cu­korrépa. 190 ezer kaf. hold takar­mányrépa, 500 ezer kát. hold nap­raforgó elvetéséhez szükséges mi. nőségi ve'őmagot kell megtermel, ni. ő. Az 1951 év jó tapasztalatai Alapján jelentős lépéssé] kell to­vábbfejleszteni a másodnövények termelését és 1952 évben 400 ezer kát. hold őszi keveréktakarmány* és 1 millió 100 ezer kát. hold tar- lóveíést kell előirányozni. Ezen belül különösen fokozni kell a rö­vid tenyészidejű kukorica terme­lését. 6. Az ország jelenlegi szántóföl­di területének növelésé érdekében 1951 év őszén 110 ezer kát. hold legelő, rét é« berek" területet szán. 1 óföldi művelésbe kell venni. 7. Az 1952 évben legalább 50 ezur kát. holddal kell növelni az öntözőt] területet. II. A növénytermelési terv teljesí­tése érdekében a következő intéz­kedéseket kell tenni: 1. A növénytermelési terv fel­bontásánál fokozottan káli érvé­nyesíteni az ország különböző te­rületeinek talaj, éghajlati és köz­lekedési adottságait. Ezért a föld­művelésügyi miniszter határozza meg a legfontosabb növények ter­melési körzeteit és az országos termelési terv felbontását ennek megfelelően hajtsák végre. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetieknél meg kelj szüntetni a földek szétaprózását sok növényféteség között és tőre. kedni kell arra, hogy a sok mun­kát igénylő ipari növényekből egy egy állami gazdaságban, vagy ter­melőszövetkezetben általában leg. feljebb két-három növényt ter­meljenek. 2. Az 1952 évi növénytermelési terv végrehajtásának biztosítósa érdekében a tervelőirányzatnak és a kialakítandó termelési körze­teknek megfelelően elő kell írni a kenyérgabonán és hereféléken kívül a burgonya. a napraforgó, a hagyma, a fűszerpaprika, a do­hány. a rostkender és a rostién kötelező termelését, figyelembe- véve egyéb növények termelési körzeteit. 3. A termelési szerződéseket a termelőszövetkezetek és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok területén 1,230.000 kát. hold­ra kell kiterjeszteni és a szerző­déssel termelt növényeket a ter­melési körzeteknek megfelelően kell előirányozni. A termelési szer­ződéseket 1951 évi november hó 30, napjáig meg kell kötni. Uh A terméshozamoknak ai növény- termelési tervben, előirányzott jelentős emelését elsősorban fej­lett. tudományosan megalapozott termelési módszerek széleskörű bevezetésével kell elérni. A föld­művelésügyi miniszter, valamint a megyei, járási és községi taná­csok az élenjáró szovjet és hazai tapasztalatok alapján gondoskod­janak a következő agrotechnikai eljárások alkalmazásáról. 1. A talajmunkák terén: a) az őszi növények (őszibuza, árpa, rozs, keveréktakarmány, stb.) vetése előtt a földet az ed­diginél mélyebben legalább 20 cm-es, de lehetőleg 22—25 cm mé­lyen szántsák meg. b) az őszi mélyszántást az eddi­ginél korábban, már augusztus végén el kell kezdeni. A tavasszal vetés alá kerülői szántóterülete­ken, az ipari növények alá igaerő­vel legalább 20—22, traktorral 25— 27 cm mélyen, október hó 31 nap. jáig, a többi tavaszi vetés alá ke­rülő területen pedig igaerővel leg­alább 20 cm, traktorral pedig 20— 25 cm mélyen legkésőbb november hó 30 napjáig végezzék el ez őszi mélyszántást. Azokon a területeken, ahol a múlt évben végzett mélyszántás nem érte el ezt a mélységet, a múlt évi szántásnál 3 cm.mei mé. lyebben kell az őszi mélyszántást elvégezni. c) a vetés előtti és az őszi mély­szántásnál — az istállótrágya le- ^zántásának kivételével — az álla­mi gépállomások és aZ állami gaz­daságok teljesen használják ki az előhántos ekéket és az ipari nö­vények alá végzett szántásnál első­sorban ezeket használják, d) a tavaszi vetések előtt talaj- müvelésre elsősorban kultivátorit, esetleg tárcsát használjanak és tavasszal csak az ősszel szántatla- nul maradt futóhomokos és szi­kes területen szántsanak, 2. A trágyázás terén: a) a rendelkezésre állő istálló- trágyát — elsősorban a kapás- és ipari növények alá (cukorrépa, burgonya, gyapot, kukorica) — mindenütt legkésőbb az őszi szán­tással a talajba kell bemunkálni, b) a téli időszakban leg­alább 300 állami gazdaságban és 1000 termelőszövetkezetben be kell vezetni az istállótrágya szarvasokban való veszteségmentes érlelését és legalább 50 állami gazdaságban és 100 termelőszövet­kezetben a nyersfoszfát műtrá- gyás trágyaérlelést, c) széles körben el kell terjesz­teni a fejtrágyázást, a gabonafé­léknél és kapásnövényeknél mű­trágyák és hulladéktrágyák (ba­romfitrágya, hamu) alkalmazását. 3. A vetés terén: a) a korai vetés termésfokozó hatásának biztosítása érdekében az egyes szántóföldi növényeket országosan az alábbi határidőkig kell elvetni: szeptember 15-ig: őszi repce, biborhere, ösziárpa, keve­réktakarmányok, szeptember 30: rozs, október 30: őszi búza, március 10: rostlen, olajlen, lencse, mák, hagyma, tavaszi búza, bükköny, borsó, fűvesherések, április 10: tavaszi árpa, zab, lu­cerna, vőröshere, baltacím, napra­forgó, csillagfürt, cukorrépa, ta­karmányrépa, cirok, április 30: burgonya, csicsóka, marhakáposzta, szójabab és kuko­rica (Alföldön), május 5: rizs, gyapot, rostketa- der, kukorica (az északi és du­nántúli megyékben) ricinus, ba|b, késői vetésű napraforgó, b) a tenyészterület egyenlete­sebb kihasználása, a jobb fényel­osztás és a mégdőlési veszély csökkentése érdekében 225 ezer kát, holdon alkalmazni kell a ke- resztben-hosszában való vetést. Ahol a kerésztben-hosszában való vetést alkalmazni nem lehet — lejtő kivételével — lehetőleg észak-déli irányú vetést alkalmaz­zanak. c) a tavasai kalászosoknál a ko­rai beérés és a termőképesség fokozása érdekében 1952. évben 30 ezer kát. hold tavaszi búzá­nál és 120 kát. hold tavaszi árpánál jarovizáit vetőmagot kell elvet­ni, d) a kukorica, napraforgó és a fűszerpaprika termelésénél a ter­melőszövetkezetek és az jáHami gazdasagok vetésterületük leg­alább 30 százalékán négyzetes ve. lést, illetőleg ültetést alkalmaz­zanak. e) ‘a kukorica termelésénél fo­kozottabb mértékben rá kell tér­ni a hibrid-kukorica termelésére és legalább 10 ezer kát. holdon meg kell szervezni a hibrid-ku­korica vetőmag termelését. A burgonya-ve tőgumó termelés , megjavítása érdekében 50 ezer ka-t- holdon nyári burgonya ter­melését kell bevezetni. 4. A rozs, lucerna, kukorica és a napraforgó termelésénél nagy­mérteikben kell alkalmazni a mes. terséges pótbeporzást. A terme­lőszövetkezetek és az állami gaz­daságok vetésterületüknek leg­alább 50 százalékán, az egyéni­leg dolgozó parasztok pedig ve­tésterületüknek legalább 10 szá­zalékán végezzenek pótbeporzást. 5. Az öntözéses területeik ter­vezésénél és építésénél meg kell kezdeni az ideiglenes öntözőcsa­tornahálózaf segítségével történő öntözési rendszer bevezetését- Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek térjenek át — mindenütt, ahol erre lehetőség van — a régi kerti és a szánló. földi kapás öntözésinél is — a Szovjetunió nagyüzemeiben be­vált barázdás-áztató öntözési módszerre. 6. A gabonafélék, valamint a burgonya következő évi vetőmag- vait, illetve vetőgumóif szelekció utján kell kiválogatni a legegészsé gesebb és a legmagasabb termést adó földterületekről, a vető­magvak és vetőgumók termelésé­re már tavasszal ki kell jelölni a Legjobb minőségű földparcellá­kat és azokat jobb művelésben kell részesíteni. 7. A növénytermelési terv tel. jesitése érdekében fokozott gon­dot ke l fordítani a növényvéde­lem fejlesztésére. Ezért a föld­művelésügyi miniszter gondos­kodjék a növényi kártevők elleni harc isizéleslkíörü ímegszervezésé- ről és a növényvédelmi szolgála­tot ellátó szervek megerősítésé­ről, • ^ .SÍ IV. A korszerű agrotechnikai el járások végrehajtásának biztosí­tása érdekében a földművelés- ügyi miniszter gondoskodjék a mezőgazdaság gépesítésének to­vábbi fokozásáról. 1. Biztosítani kell, hogy az ál­lami gazdaságokban és a gépál­lomásokon a gépek kihasználási fokát az 1951. évihez képest legalább 15 százalékkal felemel­jék. A gépi munka minőségének és a gépek teljesítményének fo­kozása érdekében a gépállomáso­kon minden brigád számára kör­zeteket kell kijelölni, továbbá a brigádok számára minden gépet egyéves 'időtartamra felelősen kiadni. A brigádok élén függet­lenített brigádvezető álljon. Az állami gazdaságokban is ki kell jelölni az egyes gépek állandó földterületét. 2. Az állami gépállomásokat kötelezni kell arra. hogy a mi­nisztertanácsi határozat agro­technikai előirásait mindenütt érvényesítsék és a határozatban előirt agrotechnikai módszerek alapján kössék szerződéseiket és végezzék a munkákat. A végre­hajtott munkák minőségének fo­kozott ellenőrzése érdekében a termelőszövetkezeteknél a bri. gádvezebő igazolja a munka megfelelő elvégzését, Amennyi­ben a gépállomás által végzett munka nem megfelelő minőségű, ezt újra el kell végezni, illetve a kárt meg kell téríteni. 3. A helyi tanácsok mezőgazda- sági osztályai, a termelőszövet­kezetek agronómusai, a gépállo­mások agronómusai és a trak­torvezetők között szorosabb együttműködést kell létesíteni és a gépállomásokat; felelőssé kell tenni területük termelőszövetke­zeteinek tervteljesitéséért- Ezért állandó traktorbrigádókat keli szervezni és a termelőszövetke­zetek növénytermelő brigádjai­val összekapcsolva ugyanarra a területre, több évi időtartamra állandósítani. V. A belügyminiszter és a föld­művelésügyi miniszter a növény­termelési feladatok v?gn».fiajfá­sának biztosítása, valamint a dolgozó parasztok és különösen a termelőszövetkezetek termelési munkájának foíkozott segítése ér­dekében gondoskodjék az agronó- musok munkájának megjavításá­ról. 1. A megyei és a járási taná­csok v ég reh a jt ób i zo ttisága mező- gazdasági osztályáriak főagronó- musát a végrehajtóbizot'tság eh nőké és a mezőgazdasági osztály vezetője mellett tegye felelőssé a megye, illetve a járás terüle­tén a növénytermelési terv és a minisztertanácsi határozat elő­írásainak maradéktalan végre­hajtásáért. A járási főagronó- musok alá kell rendelni az agro­technikai (kérdések jszempontjá- ból a gépállomása főagrouómuso- kat és agronómusoka't. 2. A föagronómus és agronó- musok számára a növényterme­lés tervének a terme] őszövetke­zet ekben való végre-h a jtásájf.ó i„ illetve túlteljesítését őO (függően prémizálási rendszert kelT beve­zetni és a legjobb eredményt el­érő agronómusokat kitüntetésre kell felterjeszteni. VI. A mezőgazdasági dolgozókat a növényteremiés fejlesztése terén végzett, kiváló munkájuk elisme­réséül kitüntetésben kell részesí­teni. 1. Kitüntetésben kell részesíteni az állami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek, a gépállomások, a mezőgazdasági tudomány és a mezőgazdasági igazgatás azon dolgozóit és vezetőit, valamint azokat a dolgozó parasztokat, akik az átlagosnál magasabb és minőségileg is kiemelkedő ter­méseredmények elérésével, vagy a magasabb termések elérése ér­dekében kifejtett kiváló tudomá­nyos, szervező és irányitó mun­kájukkal hozzájárulnak a nö­vénytermesztés színvonalának emeléséhez. 2. Kitüntetésre a kővetkező termelési eredmények elérése alapján készítsen a főlmivelés. ügyi miniszter felterjesztést; búzából rozsból ősziárpából tavasziárpából zabból kukoricából (csöves) cukorrépából napraforgóból lucerna és v.-heremagból rostlenből rostkenderböl rizsből gyapotból étkezési burgonyából ipari burgonyából dohányból dohány kapa dohány heveri zöld fűszerpaprika KJ & > KJ > 11. vez Ki C ü >> cc 'CTÍ > ’Cd) '«S Ui d S *fl5 *0/3 kát. 'CÖ hold 11 13 15 19 10 12 14 18 14 15 16 20 11 12 13 17 10 11 12 16 25 30 40 45 130 135 140 160 8 9 10­12 2 2.2 2.5 2.8 18 20 25 27 34 37 40 48 24 26 28 30 45 4.8 5 55 60 70 85 90 70 90 120 130 7 8 11 12 11 12 15 16 20 25 30 36 10 15 20 26 N > VCJ) 3 u rj d ix S a w’ "ej) NI CO N N 75 •te* nj átlagtermése 18 20 22 20 17 19 21 19 19 21 23 21 16 18 19 18 15 17 18 17 45 50 55 50 160 180 200 180 13 14 16 14 2.8 3.0 3.5 3 27 30 32 30 48 55 60 55 30 37 40 35 5.5 6 6.5 5,5 90 115 120 115 130 150 160 150 12 13 14 13 16 17 18 17 36 42 45 42 26 32 35 32 Kitüntetésre azokat a dolgozó­kat lehet felterjeszteni, akik a rá­juk bízott, illetve általuk müveit területen a kitüntetésre jogosító magas terméseredményt az illető növény egész vetésterületén elér­ték és az alábbi követelményeknek megfelel,* a) Az állammal szemben fenn­álló kötelezettségüknek példásan eleget tettek . (adó, beszolgáltatás, gépállomási díj, stb). b) Legalább egy termelési idő­szakban ugyanazon a helyen dol­goznak. c) A többi termelési ágakban is teljesítették áltálában a termelési terv előirányzatát, A földművelésügyi miniszter ki­tüntetésre terjesztheti fel azokat a mezőgazdasági dolgozókat, akik­nek a vetőmagnemesités, uj fajták kitenyésztése', meghonositása, uj termelési és munkaszervezési mód­szerek és eljárások kidolgozása, illetve meghonositása tétén kifej­tett munkássága az állami gazda­ságokban és termelőszövetkeze­tekben jelentősen elősegítette a magasabb terméshozamok elérését VII. 1. A minisztertanás felhívja az állami szervek, elsősorban a föld­művelésügyi minisztérium, a helyi tanácsok, valamint az állami gaz­daságok vezetőit, hogy a minisz­tertanácsi határozat végrehajtásá­nál adjanak meg minden támoga­tást a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak, valamint a dolgozó parasztságnak, hogy a. ha­tározat előírásait maradéktalanul teljesíthessék. 2. A minisztertanács felhívja a megyei, járási és községi (városi) tanácsokat, a termelőszövetkezetek tagjait, az alismi gazdaságok és gépállomások dolgozóit. valamint az egész dolgozó parasztságot hogy fokozott éberséget tanúsít sanak dolgozó népünk és a dol­gozó parasztság ádáz ellenségei, a kulákok kártevő munkájának meg­akadályozására, 3. A -termelőszövetkezetek tag­jai, az állami gazdaságok és a gép­állomások dolgozói, valamint a Vasimsp, MSI 26

Next

/
Thumbnails
Contents