Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-11 / 186. szám
HOGYAN KÜZDÜNK AZ ELSŐSÉGÉRT? Nagykanizsai járás Augusztus 18-ra végzünk a csépléssel, augusztus 20-ra teljesítjük vállalásunkat A nagykanizsai járás a te.r- miéinybegyüjlés munkájában nagyon elmaradt a megye többi já. rásátóJ. Ez a szégyen'eljes eredmény annak köszönhető. hogy a községi tanácsok nagyon sok községben nem tekintik szikii gyüknek a felvilágosító munkát és nem vonják be az aktívákat az agitációs munkába. Harmadi endii kérdésként kezelik a térméuybegyüjtést és a járásban Pa tó Pál-hangulat van. A begyűjtési verseny ellaposodott- Tanácsaink egy része nem népszerűsiti az élenjáró gazdákat. Akadnak cséplési <0?n- őrök. akik nem tesznek eléget az esküben vállalt kötelezettségüknek, n©m védik az ellenség tói dolgozó népünk kenyerét. Példa erre a surdi cséplőgépellenőr, aki engedte, hogy a kulá'k cséplőgépe feketén csépeljen. A bala- tonimagyaródi cséplési ellenőr sorozatosan engedte meg a feke- tecáéplést és hogy súlyos hibáját leplezze, azt hangoztatta: „gyenge a termésátlag", azért nem mégy a termé.nybegyüjtés — a községben a kulák rejtegette a feketén csépelt gabonát. A járási pártbizottság a járási tanács felismerte ezeket a súlyos mulasztásokat, azok okait és most a csépiés közepén a hibákon okulva mindent elkövetünk, hogy megjavítsuk munkánkat. Nem tűrünk meg semmiféle lazaságot, mert csak igy küzdhet- Öük.fel magunkat, az első helyre, A körzeti csép lő gépeiken ő rőket fölhívjuk, hogy szigorú ellenőrzést gyakoroljanak főleg a kallótok felé. A cséplőgépeket már menetközben átcsoportosítjuk, hogy augusztus ilS-ra minden község végezzen a csépléssel. Jó népnevelő és felvilágosító munkával <0 fogjuk érni. hogy a cséplés befejezésétől számított két nap alatt végzünk a terménybegyüj téssel, teljesítjük vállalásunkatEbben a munkában példát vehetünk Zafasárszeg községről, ahol a kenyérgabona begyűjtés trnár 100 százalékban. Kilimáin községben pedig már 85 százalékban megtörtéit. Meg kell javítani a munkát Nagybakónak, Sand, Bak, Miklósfa községeknek, ment a járásiunk eredményét ezek a községek rontják el. Járásunk dolgozó parasztsága bebizonyítja, hogy ezt a szégyent kiküszöbölve, rövid időn belül feltörünk az első helyre! Előre a begyűjtési terv mielőbbi túlteljesítéséért! FEHÉR LAJOS, a járási tanács VB elnöke. A bagolasánci DlSz-titkár felhívása: Minden szem teleslesel adjon* a nazanaX! Ifjú Barabás József bagojasánci lakos a következő felhívással fordul a nagykanizsai járás dolgozó parasztságához: A földreform során a demokráciától 6 ho]d földet kaptunk. Édesapám idős, a gazdaságot, most már én vezetem. A községben DISz-Htkár vagyok. Az aratási munkánkat siettünk elvégezni, gabonánk szárazon be is került, már el is csépeltünk. Most pedig azon igyekeztem, hogy a géptől a felesleges gabonát azonnal beszállítsam, hogy ezzel is a béketábort erősítsem. Serken} erre az. hogy segítsem a munkások törekvését, akik éjt. nappallá téve dolgoznak az ötéves terv sikeréért, hogy részünkre minél több iparcikket adhassanak. Mi pedig dolgozó parasztok azért dolgozunk, hogy minden dolgozó asztalára nagyobb és jobbminőeégü kenyér jusson. Ezért felhívom Bagola- sánc dolgozóit és a nagykanizsai járás becsületes dolgozó parasztjait, hogy a felesleges gabonájukat minél előbb a géptől a terménybe- gyüjtő helyre adják be, így kövessék a Párt' és Rákosi elvtárs útmutatását. DISz-fiataiok! Teljesítsétek kötelezettségieket és végezzetek jó és sikeres munkát a terménybe, gyűjtés érdekében. Én vállaltam, hogy a beadásomat 500 százalékon tulteljesitem. Vállalásomat már teljesítettem is. Felhívom a járás dolgozó parasztságát, hogy kövessék példámat. Ifjú BARABÄS JÓZSEF, DISz-titkár Bagolasánc. Fiafa! a csoportunk, de már látjuk a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit Levél a bocföldei Szabadság-tsz-ből Sokat hallottunk arról, hogy szocializmust csak nagyüzemi gazdálkodással lehel építeni. Ennek most láttuk csak az igazi értelmét, amikor a nii tsz-ünk idei termését betakarítottuk. A bocföldei Szabadság-tsz jól dolga, zott. Búzából, rozsból 9, árpából 12 és fél mázsát ériünk el holdanként. Jobb eredméngünk is lehetek volna ennél. Uj tsz vagyunk s tagságunk még sokkal többet foglalkozik a saját földjével. így aztán a vezetőségünk sok időt tölt el azzal, hogy a tszcs napi munkáját megszervezi. A tagok nem ismerik eléggé a társasgazdálkodás formáját. Ebben mi is hibásak vagyunk- Nem gondoltunk időben a tagság közötti felvilágosító munkára. Pártszervezetünk sem ad elég^ segítséget ehhez a munkához, jó lenne. ha külön pártszervezetünk lenne, mert az minden erejével támogatná a tsz munkáját- A falusi pártszervezet titkára egyéni dolgozó s különben is lefoglalja idejét a falu pártmunkája. A nyáron egyszer sem segített a tsz munkájában. Másik hiba az, hogy a zalatár- noki gépállomás csak egy traktorost küldött falunkba• így a tarlóhántás még mindig késik: a tsz- ben. Az egy ember nem bírja, a nappali és éjjeli munkát is. Mi azon va-gyunk, hogy ezeket a hibákat javítsuk, de segítséget kérünk a Párttól is, a gépállomástól is azokhoz a munkákhoz, amelyek elősegítik csoportunk megerősödését. LUKÁCS MARGIT Bocfölde, a ZALA levelezője. Tanulnak az Ásványolaj Gépgyár átképzősei A nagykanizsai Á'Jványolaj Gépgyárban megindult az átkép- zősök rendszeres tanítása. A vállalatvezetésé,g hathónapos tantervét dolgozott, (ki részükre. E szerint hat hónapom át heti 7 órában számtanra, méntonra, anyagismeretre, technológiára és. rajzismerekre oktatják az átkép- izősöket, akiket ezenkívül megismertetnek a Munka Törvénykönyvével is. A szakmai tanfolyamon az át'képzősökeb a vállalat műszaki vezetői és legjobb szakmunkásai, sztahanovistái oktatják. A szakmai ismeretek oktatásán kivül gondoskodnak az átképzősök neveléséről is. Az üzemi pántszervezet, a szakszervezet és a vállalatvezető ség minden igyekezettel azon van, hogy a gépgyár első átképzéseiből kiváló szakembereket neveljen. Tóth Gyula és Kosa Károly csesztregi népnevelők nem kímélik erejüket a begyűjtésért vívott harcban Tóth Gyula és Kósa Károly népnevelőket ismeri Csesztreg község dolgozó parasztsága. Sokat járják együtt a községet. Tisztelik őket és tekintélyük van a faluban, mert munkájukat mrn. dig az elsők között végezték el. Tóth Gyula a beadási kötelezettségének a.z elsők között tett eleget 120 százalékban. Kósa Károly e'Jvtárs a termelőcsoport egyik legjobb munkása. így aztán megszerezték a dolgozó parasztok megbecsülését. Tóth Gyula elvtársinak a múltban nem sok lehetősége volt arra sem. hogy legalább a kenyéréi tudta volna biztosítani. Édesapja regitette, ha tudita, egy-egy falai kenyérrel. Fák ereskeid őrnél volt napszámos, az jóformán csak annyit fizetett, hogy éhen nem halt. Tóth Gyula elvtárs gyakran beszél a múltról. I941-ben elvitték katonáinak, hogy az urak földjét védje. Nem sokat tett ezért, s hamarosan a Szovjetunióba került, mint hadifogoly. — Itt kezdtem megismerni( az életét — mondja Tóth civ társ. — Láttam a kolhozok gazdagságát. láttam, hogy a földeken és gyáraikban a gépek hogyan végzik el az emberek munkáját. Boldog emberek élnek ott. És azt akarom én is, hogy mi is úgy élhessünk. 1948-ban Tóth Gyula elvtársi hazajött a Szovjetunióból és belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. Mint népnevelő állandóan beszélget a dolgozó parasztokkal Nem mond nagy szavakat munkája során, hanem egyszerűen megmagyarázza a dolgozó parasztoknak, hogy nézzenek körül az uj életben. — Van kulfurotthonunk, • van gépállomásunk. Az ötéves terv még többet ad számunkra — de nekünk is időben kell teljesíteni hazafias kötelességünket — mondja. Szép eredményeket ért el népnevelőmunkájában. Most a Csesztreg község 30—40 szánni házaihoz osztották be népnevelő- társával, Kósa Károllyal együtt. Ezen a részen lakik Vas István 3 holdas dolgozó paraszt, aki a beadási .kötelezettségének 360 százalékban tett eleget. litt, lakik Csóbor József 4 holdas dolgozó paraszt, aki 280 százalékban teljesítette beadáiSű kötelezettségétHorváth GyuLa 6 holdas dolgozó paraszt 130 százalékban teljesítette az állaim és a dolgozó nép iránti kötelezettségét. És a többi dolgozó paraszt is, aki már elcsépelt, eg vem esen a géptől vitte a begyüjtőtoelyre a gabonát. Itt végezte népnevelő munkáját Tóth Gyula és Kósa Károly elv- társ azért, hogy Csesztregen is szaporodjon a gabona a ter. ménybegyüjtő helven, hogy Cséfeztrég község dolgozó parasztjai az ötéves tervért, a békéért több gabonát adjanak a bazárnak, hogy azon keresztül ők is többet kapjanak a dolgozó néptől. Kerhai László. A csesztregi gépállomás DISz-fi at aljai a begyűjtés győzelméért A csesztregi gépállomás DlSz- fiát,aljai egyre nagyobb lelkesedéssel veszik ki részüket a begyűjtés győzelméért vívott harcból'. A cséplőgépeknél népnevelő Ország Lajosné a Szovjetunióról beszél... Megérkezett Ország Lajosné tszcs-tag a Szovjetúnióból. Pillanatok alatt futott szét a hír nemcsak a faluban, hanem a szomszédos községekben is, s már reggel 5 órakor kopogtattak az a jtón. Bébi Istvánná jött Tilajból negyedmagával. ■— Nem volt maradásom — kezdte Bebíné —, Nagyon kiváncsi vagyok, milyen az élet a Szovjetunióban, i < .1 i í 1 Ezzel jött mindenki. Dél felé már Ország elv- társnak kellett a tűzhely mellé állnia, mert Ország Lajosné elvtársnőnek még arra sem volt ideje, hogy főzzön. Egész délután mesélt. Este aztán előadást tartott. A falu még nem látott ilyen nagy tömeget, mint ezen az estén. Ott volt a falu apraja, nagyja, de eljöttek Szentpéterurból, Vörrübő! é® néhány távoli faluból is. Ország Lajosné beszélt az útról, a vendégszeretetről, amiben odakint részük volt. A kolhozokról, ahol terített asztalokkal vártak rájuk, megrakva pirosra sült malaccal, csirkével, minden jóval, amit csak el lehet képzelni. Kérdés kérdést ért, s ö mindenre azonnal válaszolt. Könnyen tette, hiszen olyan gazdag tapasztalattal tért haza, hogy hosszú hetek kellenek ahhoz, hogy mindent elmondhasson, Beke Jánosné arra volt kíváncsi, hogy a háború pusztítása után hogyan néznek ki a szovjet városok, felépültek-e már? — Felépültek bizony, dó még hogyan. Vinyi- cánál 15 percig állt a vonatunk, A kísérőnk megmagyarázta ,hogy ezt a várost teljesen lerombolták a németek, de most már nyoma sem látszik a romoknak. Mindenütt gyönyörű emeletes házak, a váróterem még olyan, mint égy múzeum. A falakon drága festmények függnek. Mindenütt találkoztunk ilyen dolgokkal, melyek széppé, kellemessé teszik a szovjet emberek életét. — Van-e ott piac? — kérdezté Szili józsefné. — Olyan gazdag piacot még sohasem láttam, mint a Szovjetunió városaiban. A kolhoztagok árusítják itt feleslegeiket. Rengeteg szalonna és vaj kerül a piacra, de kapható ott minden, amire az embernek szüksége van. — Mikor leszünk mi is olyan gazdagok? —■ kérdezi sóhajtva Sziliné. — Majd ha mi is úgy dolgozunk, mint ahogy a Szovjetúníóban dolgoznak. Szeniüéterurrél Esicrrai István felségestől jött át, hogy megkérdezzék, valóban olyan szép-e az élet a Szovjetúníóban, mint ahogy azt az újságok írják. — Az újságok igazat írnak" — mondta Országné. — Erről a magam szemével győződtem meg. A kolhoztagok saját személyautójukkal vittek bennünket sétakocsikázásra. Amikor elmentem hazulról, többen is mondták, hogy ne csak a szebb, a gazdagabb lakásokat nézzem meg, hanem tekintsek be a szegényebbekhez is. Meg is tettem. Kiválasztottam egy házat, amely külsejére nézve kopottabb- ■nak látszott. Beléptem a konyhába. Drága edényeket és ragyogó tisztaságot találtam. A szobában süppedő szőnyeg volt. — Igaz-e, hogy olt géppel fejnek? — kérdezte Bangó Mariska, aki szintén Szentpéterurról jött, hogy meghallgassa Országnét, —■ Úgy bizony. Kézzel nem is tudnák kifejni azt a sok tejet. A fejőlányok hófehér ruhát viselnek. A tehén tőgyét fejés előtt és fejés után ís megmossák s utána fehér kendővel szárazra törülik. — A bútorokról még nem beszéltél, elvtársnő ■— mondta Horváth József, a tszcs párttitkára. — Majdnem mindenütt háromajtós, hatalmas szekrényeket láttunk. A középső ajtó tükörből áll. Nagyon szépek az ilyen szekrények. Kiváncsi voltam s megkértem a háziasszonyt, hogy nyissa ki. Hát bizony, majdnem hanyatt estem a csodálkozástól, amikor megláttam. A szekrény zsúfolásig volt rakva a legdrágább ruhával. Bangó Teri azt kérdezte, hogyan nevelik a borjakat a szovjet kolhozokban. Hihetetlenül néztek, amikor Országné elmondta, hogy azokat bizony gumival szoptatják s egy negyed decivel sem adnak több vagy kevesebb tejet nekik, mint ameny- nyit a tudományos megállapítás előír. Ezért nevelődnek aztán olyan tehenek, amelyeknél elég gyakori az 50 literes fejési átlag. Megkérdezték Országnétó! azt is. sokat dolgoznak-e a szovjet kolhoztagck? — Erővel kevesebbet, mint mi — adta meg a választ Országné —-, de annál jobban használják az eszüket, a tudásukat. Ott minden egyes kolhoztag valóságos mezőgazdasági szakember. A mezőkön kevés dolgozót látni, annál jobban zúgnak a gépek, Sztali- nyecek, a kombájnok és még sok-sok olyan gép, amely a szovjet ember életét teszi könnyebbé, szebbé. Napról-napra jönnek a látogatók, az érdeklődők Ország Lajosné elvtársnőhöz és 6 beszél a gyönyörű, gazdag kolhozokról, a s2ovhoíokról. a Szovjeiúnió mérhetetlen gazdagságáról és a szovjet nép boldog, megelégedett életéről Országné látta s _ most azt szeretné megértetni, megmagyarázni mindenkinek; mit kell tennünk, hogy nálunk is úgy legyen. T. E. inunkat végeznek, a c&éplést versenyben végzik. Fitos József és Lőrinc Gyula felelős cséplőgépvezetők versenyeznek egymással. Napi iteljesitiményük 110—120 mázsaA DiSz-fiaitialok vasárnap bé-- kecséplési napot rendezniük a VlT tiszteletére azzal a jelszóval, hogy ne Oegyen egyetlen gép sem. amely 100 mázsás teljesítményt el nem ér. A gépállomás iraki or istái vállalták, hogy augusztus 15-rc befejezik a cséplési Vasárnap a fiatalok vontatóval végigjárják azokat a dolgozó parasztokat, akik már eOcsépelték. Ahol a dolgozó parasztok teljesítették kötelezettségüket, ott nótaíizóval, csasztuskával köszöntik a ház gazdáját,. Ahol a gazda még mem teljesítette hazafias kötelességét, a csasztuskával kiéneklik. majd népnevélőmunkával meggyőzik. így kívánják a csesztregi DlSz- fiatalok biztosítani, hogy körzetükben augusztus 20-ra minden dolgozó paraszt, akinél a gépállomás gépje csépelt, vigye gabonáját a begyüjtőhelyre. — A nagykanizsai nyugdíjas vasutasok vasárnap reggel 8 órakor az állomásépület előtt gyülekeznek a. vasutasnapi felvonulásra. — A gázkoromgyártásnál kele^ kező hőenergia gazdaságos fel. használására tervet készítenek a Dunántúli Ásvány olaj termelő Váh la lat mérnökei, — ÜGYELETES ORVOSOK Nagykanizsán vasárnap (12-én): Dr. Kappa Elek László Széche- nyí-fér 12. —• Kiskanizsán: Dr. Séy László Dózsa Győrgy-tér (Szt. Flórián-fér) 12. — AUafor, vos: Dr. Bárdos László Vörös- hadsereg-u. (Sugár-u.) 30. Olvasd a Szombat, 1951. súg, 11.
