Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)

1951-05-17 / 112. szám

Pártunk Központi Vezetősége táviratot küldött a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából

Wilhelm Pieck elvtárs rádió felhívása a német néphez

AZ MDF ZAIiAHECiYEl PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

VII. évfolyam 112. szám.

Ara 50 fillér

1951. május 17. Csütörtök

Vas Zoltán elvtárs:

Tervünk számaiban minden dolgozó a maga lövőiét, a maga jólétének számadatait találja meg

Az ötéves terv módosításáról szóló tör vény javaslatot t ángy alj a az országgyűlés

Az országgyűlés; szerdai ülését néhány perccel 10 óra ulán nyitót! a m°fg Dvuhos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelentek a minisztertanács tagjai, élükön Rákosi Mátyás elvtárssal. a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárával, Dobi Istvánnal, a minisztertanács, Rónai Sándor elvtárssal, az Elnöki Tanács elnökével. A külföldi újságírók páholyában foglalt helyei a Nemzetközi Újságíró Szövetség végrehajtóbizottsági ülésén részvett .több külföldi újságíró.

Drahos Lajos elvtárs,_ az országgyűlés elnöko bejelentette hogy Hegedűs Sándor, Kékkő József és Pál fi Kálmán országgyűlési képviselőik képviselői megbízatásukról lemondottak és helyükre Mester Sándor, Púcza István né és Sebes István pótk'ép- viselőket hívták be.

Az országgyűlés ezután meg kezdte az ötéves tervtörvény módosításáról szóló törvényi avas.at 'árgyalásáb

Á törvényjavaslatot Vas Zoltán

elvtárs miniszter, az Országos Tervhivatal -elnöke ismertette.

dóval többre vagyunk képesek, mint amit az eredeti ötéves terv elöir

Vas Zoltán elvlárs beszéde elején utalt arra, hogy Pártunk II. kongresszusa felismerte azokat a lehetőségeket, amelyeket a Párt és a kormaiig helyes vezetése, a Szovjetunió állandó segítsége és dolgozó népünk szorgalma megnyílóit. Mindezeket a .ehetőségeket már az ötéves terv első évi eredménye is igazol.

— Az 1950. évi fejlődés méreteit'jellenm, hogy a beruházások meghaladták a 10 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy 1950-ben megközelítően annyit, ruháztunk he, mint a hároméves terv egész időszakában. * Döntően az ipari termelés jelentős emelkedése (ette lehetővé, hogy 1950-ben az or. szag nemzeti jövedelme az 1919. évvel szemben az eredetileg tervezett 12.4 százalék helyett 20 százalékkal növekedett.

— Kiemelkedő eredményeket mutat a gépgyártás fejlődése. Jelentősen fokoztuk a szerszámgépek cs ezen belül a korszerű szerszámgépe k gyártását.

— A mezőgazdaságban az állami kézben lévő traktorok számát 4-106-ról 8564-re emeltük. Az elmúlt, évben 1300 velőgépet, 1600 boronát, 250 aratógépét, 44 len és cukorrépa kombájnt juttattunk állami szocialista szektorunknak, 1949-ben még nem rendelkeztünk a-raí ó-cséplőgépekkel,, 1950 végén már 26 működött.

— 1950-ben igen jelentős- áldo- zafok árán lefektettük a műszaki

tudományos kutatások alapját, me-gsz-ervezlük a tudományos kutatóintézetek széles hálózatát- 1950 vesén ezekben az intézetekben már 3300 fő dolgozott.

— A Horthy-rend szerben a kelenföldi viliamoserőmü 10 évig épülf cs csak sok év múltán bővült mai teljesítményére-, az Ino fai Erőmű három év alatt épül meg sokkal nagyobb teljesitőké- pességgel. Általában az energia- bázis fejlesztése olyan ütemben folyik, amely 8—10 szerese a felszabadulás plőíti erőműépítésnek.

r— Ma már egész dolgozó népünk számára nyilvánvaló, hogy szocialista társadalmunk építésében jóval főbbre vagyunk képesek, mint amik az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949 évi XXV. törvény számai számunkra élőárnak. S vájjon helyes lenne-e egyszerűen tudomásul venni a nagyszerű és lelkesítő tényt, hogy dolgozó népünk akaratából ötéves .érvét a gyáripar nem 1954-ben, hanem döntően már 1952—53-ba.n tudja teljesíteni?

Vas elv társ ezután utalt arra, hogy az ötéves terv erdde'Sj. céffikL tűzéseinek felemelését az ipar megnövekedett ‘szükségiebeinek fedezése. az ipar és a mezőgazdaság egyenlőtlen fejlődéséből való aránytalanság, valamint áruellátásunk és közellátásunk átmeneti nehézségeinek leküzdése teszi szükségessé.

Az öteves terv megvalósításával legyőzzük átmeneti neliczségeinket

— Áruforgalmunk és közieliáká- sunk területén a nehézségeket — amint .az közismert — mindenek, előtt a mezőga2Ídaság termelésének elmarad? színvonala okozta. Hozzájárult- ehhez a tavalyi szárazság is. Természetesen szerepet játszott a dolgozók számának rendkívül gyors megnövekedése és ezzel összefüggően a béralap megnövekedése is. Hároméves ter* vünk idején,''de még ötéves tervünk első félévében is az volü a kérdés, számunkra, miként fogtálhoz ássuk teljes mértékben a rendelkezésünkre álló munkaerőt Ma már a helyzet fordítva áll! Visszavonhatatlanul- megszüntettük országunkban a tőkésrendszer átko.s örökségek a munkanélküli’ séget! Ma probléma «z, miképpen biztosítsuk a népgazdaság szánul,

ra a szükséges munkaerőt. A teg. nap még jövedelem nélküli százezrek munkábaáillüása országos átlagban hatalmas életszínvonal emelkedést jelent, aminek előkeli teremteni az élelem és az árufedezetek Az egyik oldalon a dolgozók számának rendkívül gyors megnövekedése és nem u-'olsó sorban a jövőnk, ötéves tervünk megvalósításának biztosítása, a másik oldalon a mezőgazda-ság elmaradottsága, ez 1950:ec nagy állat vágás, ezek azok az okok, amelyek a legközelebbi időben szükségessé teszik .a- legnagyobb fokú takarékosságot. Nyíltan meg kell mondani példa. u1, hogy az idén husL és zsírt ke. vesebbel fogyaszthatunk, mini amennyit a múlt évben fogyaszt haltunk Idő szükséges hozzá é

az állatvágásokkal való legnai- gyobbfeku takarékoskodás, hogy állatállományunkat, amelynél részben visszaesés van, újból felfejlesszük és ezáltal egy év múlva, annyit fogyaszthassunk, mint amennyit 1950-ben fogyasztottunk, a további években pedig leírnál is jóval többet.

Ezután arról beszélt Vas elv- társ. hogy népünk-ellenségei szándékosan is igyekeznek zavartkeL teni az elosztásban.

— Keményen szembeszállónk

újból az ellenség minden rémhírével, zavarkeltésével. Meg kell értsék dolgozóink, hogy a tervgazdálkodás,«^ áruellátás, a köz- ellátás kérdése: az osztályharc kérdése.

— Most előterjesztett ötéves népgazdasági tervünk hivatott ezeket a feladatokat megoldani. Nagyok ezek iái feladatok, de meg tudjuk oldani, mert .az eddigieknél jóvaj nagyobb és egyre bővülő erőforrások állanak rendel, kiesésünkre.

A békés építőinunkst programja

— Ötéves tervünk a békés épi- •tpmunka nagy Programm ja* s ai terv felülvizsgálatának munkájában egy döntő körülményt nem hagyhatunk figyelmén kívül: a bélre megvédéséért vivott nemzetközi harcot!

’■— Együtt mindezek: eiz osztályharc és a nemzetközi helyzet kiéleződése, ‘valamint, -ebből ío- lyóan a. béke megvédéséért tett erőfeszítések fokozása, az ipari termelési tervek jelentős túl telje, sí lése, -a: népgazdaság fejlődésében beállott belső arány teianságok, köztük a mezőgazdaság lemaradása, *ai fogyasztási igények vártnál erősebb növekedése — szükségessé telték a népgazdaság . ötéves tervének módosítását. Ezek azok az okok, amelyek miatt Gerő elvtárs beszámolója nyomán a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa dolgozó népünk akaratává, épi-tőmunkánk messze mutató távlatává, fejlődésünk mozgatóerejévé, mindennapi program- munkká tette a felemelt ötéves népgazdasági tervet, amelyet az országgyűlés határozata hivatott népünk akarataként törvényerőre emelni.

— Dolgozó népünk nikaxa-tából a Magyar Dolgozók Pártjai és a Magyar Népköztársaság kormányának irányi fásával ez 1950 évben elért, fűltél jesitésitk nyomán a népgazdaság 1951 évi terve is már a felsorolt szempontoknak megfelelően nem az ötéves terv eredeti és alacsonyabb célkitűzéseire, hanem a mostani íörvény- javasl-aftel összhangban álló módosított magasabb feladatok elvégzésére összpontosítja) népgazdaságunk erőforrásait.

A terv iiiogTalósiíásiiuak előfeltétele a mezőgazdaság* szocialista átszervezése

;V-eis clvHárs ezután • az ötéves terv legfőbb célkitűzéseiről beszélt. Gyáriparunk 210, ezen beiül nehéziparunk 280 százalékkal fog növekedni 1949-hez képest a terv utolsó évében. Hangsúlyozta Vas elvtárs » gépgyáriás fejlesztésének szükségességét, valamim az építőipar jelentőségét, amelynek beruházásait 21.3 milliárdról 45 milliárdra emeli a módosított terv. Ezután a mezőgazdáság tervéről szólott.

— Az átdolgozott ötéves terv az eredetileg előirányzóit tervtör. vényben megállapított 42 százalékkal szemben 54 százalékkal kívánja növelni a mezőgazdaság termelését. A mezőgazdasági termelés 54 százalékos emelése és a mezőgazdaság szocialista, átszervezése ugyanannak a kérdésnek két oldala — egyik a másik nélkül meg sem valósiihéiíó.

— Melyek tehát a feladataink? Mindenekelőtt az, hogy az egyéni parasztgazdaságokat fokozatosan. kellő türelemmel, a legteljesebb önkéntesség alapján, de megállás nélkül a közös nagyüzemi gazdaság vonalárai vigyük. Az a feladatunk, hogy szilárd alapot teremtsünk országunk élelmezésének biztosítására, hogy a falu nemcsak élelmiszerrel lássa- el bőségesen fejlődőképes népgazdaságunkat. hanem biztosítsa az ipar munkájához elengedhetetlenül szükséges miezőgaadasá&i

nyersanyagokat, biztosítsa az állam számára szükséges tartalékokat. így tudunk csak népi demokráciánk számára egységes és szó. cialista alapot teremteni. Előfeltétele ez annak, hogy biztosítsuk hazánkban a szocializmus győzelmét.

— Ugyanakkor, amikor ai. mezőgazdaság szocialista átszervezését helyesnek és szükségesnek tartjuk, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy növeljük az egyénileg gazdálkodó parasztság terméshozamát is. Ezan a téren is a lehetőségek még távolról sincsenek kimerítve.

— A szántóföldi növénytermesztés terve iái termésátlagok növekedését 44 százalékban Írja elő. A termésátlagok ilyen Ütemű növekedését éppen a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása teszi lehetővé. Világos, hogy a terv biztosítja ennek gazdasági feltételiéit is.

— Az állattenyésztés fejlesztése érdekében szaporítani keli ez állatállományt és javítani kell az állal állomány minőségét

Mes van a íerv megvalósításának minden fettétele

A következőkben a Szovjetunióval való barátság, a szovjet Eipaiszt'alaíok fcUa^sználása, jelentőségéről beszélt Vas elvlárs. majd ai Szovjetunióval. a népi demokráciákkal való külkereskedelmi kapcsolataink megszilárdításának jelentőségét hangsúlyozta. Ezután így folytatta:

— A nemzeti jövedelemnek ez eredetileg előirányzottnál jóval nagyobb emelkedése lehetövc teszi, hogy a megvalósítandó beruházások összegét 51 milliárdról milliárdra növeljük. A nehézipar beruházási előirányzata az eredetinek löbb mint kétszeresére emelkedik.

— Az átdolgozott ötéves terv nagyobb nemzeti jövedelme nemcsak a beruházási keretek lénye, ges bővítését teszi lehetővé, hanem az általános: életszínvonalnak a tervezettnél jóval nagyobb mértékű emelését. Az ötéves tervről szóló törvény 35 százalékban irányozta elő az általános életszin. vonlai emelkedéséi, a módosítás pedig 50 százalékban.

— Az életszínvonal 50 százalékos emelése azt jelenti, hogy az átlagos életszínvonal ez 1938 évinek mintegy kétszeresébe növekszik. Mindez meköveleli ötéves népgazdasági tervünkben iái fogyasztási árualapok jelentős bővítéséi. Már beszámoltunk arról, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésével miként biztosítjuk megnövekedni élelmiszerszükségletünket. Ugyanígy iparunknak is hatalmas árutömeget kel] gyártania.

Beszéde következő részében a lakásépítésről, majd a dolgozók egészségvédelméről szóit. 1954-ben. az ország lakosságának 70 száza, léka fogjál érezni a szocialista biztosítás előnyeit. Az ötéves terv során gyökeret ver a kulturforra- dalom: 3500 kulfurházaf építünk, felszámoljuk ez analfabétizmust, minden faluban lesz mozi, 4000 könyvtár lesz Díváinkban 2.3 millió könyvvel. Uj középiskolákat, egyetemeket hozunk létre.

— Tervünk reális — folytatta Va:s Zoltán elvfárs, — H-abiztosítjuk ,a módosított ötéves terv •alapvető feladatainak megvalósításához szükséges feltételeket-, ötéves tervünket sikerrel fogjuk végrehajtani.

A terv végrehajtása íeitéieLe- ként a szocialista, munkaverseny, a Sztahánov- és ujitómozgalcm kiszélesítését, a rejlett tartalékok feltárását, a szigorú takaró- kosságot. su munkafegyelem és az állami fegyelem megszilárdítását, a vezetés megerősítései, valamint az éberség további íoko. zását említette. — Tisztában keli lennünk azzal, — hangsúlyozta Vas elvtárs, — hogy az ötéves terv megvalósítása harc és nem is akármilyen harc kérdése. Ezt a tervet úgy kell és estek úgy tudjuk meg valósi tani, ha kíméletlen harcot folytatunk az imperisus‘-a gyujfogatokkal és hazai ügynökeikkel szemben, a kulákok. &■ jobboldali szociáldemokraták., a klerikális reakció és egyéb reakciós elemek ellen.

Va-s elvlárs hangsúlyozta, hogy ötéves tr/vüök megvalósítása «•