Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)

1951-05-16 / 111. szám

ÄeflSgi 'óse mellet[ jóvá kell fen­ed a lökés rablógazdálkodás mu­lasztásait és be kell fejezni az er. dogazdaság szocialista átszervezé­sét. (2) 570 ezer hold területen er. dősiteni kell, ideértve a felújítait_ San vágást er üjetek és az évi vá­gásterületek újraerdősítését is. Uj erdőd az eredeti öéves terv. ben előirányzott 50 ezer kát! hold helyett 80 ezer kát. holdon kell telepíteni. A facsemete szükség- lé- biztosítására a, facsemetekerteh területét 2600 holdról 6600 kát, hoíjdré kelj növelni. 31. §. A tei*vidőszakban a mező- gazdaság területén beruházandó 11 milliárd forintból a növény tér. melésre 2 milliárdod, az erdőgaz­daságra, 1 milliárd 300 milliót, az állatitenyészlés céljaira 4 milJdár- dof, gépesítésre pedig 3 miliárjd 500 milliót kell fordítani. C) Közlekedés 32. §. (1) Az ipari és mezőgaz. dasági termelési .előirányzatok fel. emelésének megfelelően fel kell emelni az áruszállításra vonatkozó e őirányzatokaf. is. Ebhez képest az 1049. évi szállháshoz viszonyít, va az 1954. évre eredetileg elő. irányzott 60 százalék helyett 133 százalékkal !jöbb áru szállítását kell biztositeni. (2) 1954-ben a vácidnak az ere­detileg; előirányzott 5 milliárd 880 millió árutonna km helyett: 9 mil­liárd 224 millió árutonna km.t, ® folyami hajózásnak az eredeti­leg előirányzott 750 millió áru­tonna km helyett 841 millió áru­tonna km-t. a tehergépkocsi köz- lckedésnek se ei'edetileg előirány. zott 170 millió árutonna km he­lyett 215 millió árutonna km-t kell teljesíteni. (3) Növelni kell a személyszállí­tásra szolgáló eszközök tejesitö- képességét olymódon hogy 1954- ben a vasút ©E eredetileg elő­irányzott 163 millió helyett 248 millió utas szállítását biztosítsa. A folyami hajózásnak az elő­irányzott 2 millió helyett 3 millió, © távfoSedgi autóbuszközlekedés­nek az előirányzott 16 millió he­lyett 54 millió utas szállítását kelj biztosítania. (4) A viziközlekedés beruházá­saira a tfcervidosz’skban 382 millió forintot kell fordítani. (5) A közúti hálózat, fejlesztése érdekében uj beton és aszfaltúink építésével, valamint a meglévő makadámú bak bitumennel való befedésével, burkolt útjaink hosz_ szár 57 százalékkal kell növelni. Az uj utak éjh lésén kivül 1000 km főközlekedési keskeny maka­dámú tat kell korszerűsíteni. A közúti közlekedés beruházásaira összesen 1501 millió forintot kell fordítani. (6) A városi közlekedés megja- vitásai céljából 2 milliárd 200 millió forint összegű beruházást kell megvalósítani. Az ötéves terv időszakában meg kell építeni a budapesti földalatti gyorsvasut első szakaszát olyan módon, hogy tannak a Spoilt stadion—Sztálin-tér közötti része 1954-ben már üzem. behelyezhető legyen. (7) A gépkocsi közlekedés fej­lesztésére 2 milliárd 935 millió forintot kell fordítani. Ezen be­lül 375 millió forintért 1500 uj autóbuszt és írcllibuszt kell be­szerezni. (3) Ki kell fejleszteni a távbe­szélő kábelhálózatot és © távbe­szélő központok állomás befoga­dóképességét 57 százalékkal kell növelni. (9) A rádiózás fejlesztésére a műsorszóró rádiók teljesítményét öt év alatt 387 kilo wait tál kelt emelni és meg kell indítani a ^távolbalátó adást. ‘ A rádióelőfi- zelők számát 1 millió 320 ezerre kell emelni. III. fejezet A dolgozó nép anyagi és kulturális élet- szi ii von alának emelése 33. §. (1) Biztosi feni kell. hogy c-z ötéves terv időszakában a 1> kosság fogyasztás© ipari-, köz­szükségleti és élelmiszercikkekben az ötéves terv eredeti előirányza­tánál nagyobb mértekben emel­kedjek. (2) Az egy' főre eső fogyasztást 1949 évi szintről 1954 évre textil­árukban 71 százalékkal, bőr-, szőrme- és cipőárukban 64 százis. lókkal, bútoripari cikkekben 84 százalékkal, üveg. és porcellán- áruban 115 százalékkal, a vastö­megcikkekben 65 százalékkal, tej­ipari termékekben 56 százalékkal, zsiradékban 25 százalékkal, sütő­ipari termékekben 29 százalékkal gyümölcs- és főzelékfélékben 59 százalékkal, fűszerárukban és édesipari cikkekben 41 százalék­kal, baromfi- és tojásárukban 69 százalékkal kell növelni. 34. §. (1) Az 1950—54. évi tervidőszakban az eredeti ötéves tervben előirányzó fit 180 ezer he­lyett 220 ezer uj kukás,-, kell épi- leni. (2) A tervidőszakban a városok és községek belterülete közúti hálózatának kiépítésére 467 mil­liót. a köztisztaság fejlesztésére 30 milliót, parkosításra 43 milliót kell fordítani. Lakásépítésre, köz­ség- és városfejlesztésre összesen 6 milliard 490 millió forintot kell biztosit©mi. 35. §. (1) Az 1950—54 évi terv­időszakban 1138 millió forintot kell beruházni o dolgozó nép. el­sősorban a munkásosztály mun­kaképességének fokozását, csa­ládjának. egészségének védelmét szolgáló intézmények fejlesztésé­re és létesítésére. (2) Az üzemi dolgozók egészsé­ges munkaviszonyainak bizlosilá- sárai az üzemi egészségügyi léte­sítmények teljesítőképességét 1949-hez képest 1954-re további 350 millió forint felhasználásánál, 100 százalékkal kell emelni. (3) A kórházi és klinikai ágyak számát a tervidőszakban 5 ezerrel kell növelni. Miskolcon és Vesz­prémben uj kórházat kell létesí­teni. A mentőállomások számát a tervidőszakban 30 százalékkal kell növelni. (4) Az egészségügyi ellátás ja­vítása végett.© rendelőintézeti szolgáltatást 5 év ©jatt 92 száza­lékkal kell fejleszeni. a fogászati székek számát 132 százalékkal kell emelni és biztosítani kell Budapesten, valamint a nagyobb vidéki vái’csckban a körzeti or­vosi rendelőhálózati kiépítését. (5) A mezőgazdasági lakosság egészségügyi ellátásának javítá­sára az eredeti ötéves tervben elő­irányzott 306 helyett 356 falusi orvosi rendelőt: kell létesíteni. (6) A női dolgozók munkájának és munkábaállilásániak megköny_ nyitésére a bölcsődei férőhelyek számát 1949-hez képest 1954-re 390 százalékkal kell emelni. En­nek értelmében a csecsemőférő­helyek számát, (SE eredeti ötéves tervben előirányzott 6000 helyett 20 ezerre kell emelni. (7) Az ovódák 90 százalékát napköziotthonos óvodákká kell átszervezni, és az ovódai férőhe­lyek számát 1954-re az 1949 évi­hez képest 40 százalékkal kell nö­velni. 36. §. (1) A népgazdaság gyor­sabb ütemű fejlesztésének megfe­lelően az eredeti ötéves terv elő­irányzatától eltérően fokozottabb ütemben kell gondoskodni a mun­kások. a dolgozó parasztok és ér­telmiségiek gyermekeinek szak­mai, közép- és főiskolai képzésé­ről és az ország növekvő szakem­berszükséglétének ellátásáról. (2) A népgazdaság szakmunkás, szükséglelének fedezése érdeké­ben a gyáripari tanulók létszámát az 1949 évi 31.600-ról 1954-re 85 ezerre kell emelni. Az ipari ta­nulóműhelyekben © tanulók szá­mát az 1949 évi 82Ó0-ról ez ere­deti ötéves tervben előirt 14.900 helyetr 32 ezerre, a tanulóottho­nok férőhelyeinek számát pedig az 1949 évi 6200-ról az eredeti öt­éves tervben előirányzott 10 ezer helyett 30 ezerre kell felemelni. (3) A középiskolai tanulók lét­számát e>z eredeti ötéves tervben előirányzott 45 ezer fő helyett a tervidőszakban 77 ezrr fővel kell emelni. A középiskolai tanulók összlétszámának — a dolgozók kö­zépiskoláit- beleértve — 1954-ben 165 ezer főt kell elégnie. Ezen be­lül az ipari technikumok haliga- tóműk számút. 10.400-ról 50 ezer­re kell felemelni, (4) Az egyetemi és főiskolai hallgatók számár a tervidőszak alatt az eredeti ötéves tervben előirt 8 ezer fő helyeit 30 ezer fővel kell emelni. Ä főiskolai és egyetemi hallgatók létszámának 1954-ben el kell érnie az 53 ezer főt. 1949-ről 1954-re o műegye­temek hallgatóinak számát 4800- róL 13.800-ra, a műszaki főiskola hallgatóinak számát 2100-ról 7200. ra. ez agrártudományi egyetem hiaillgalóinak számár 2200_ról 4900-ra, a közgazdaságtudományi egyetem és a közgazdaságtudo­mányi főiskolai hall-, . 'inak szá­mát 1760-ról-5200-nai kell felemel­ni. (5) Az egyetemi és főiskolai hallgatók számának emelése és a felsőfokú szakképzés színvonalá­nak további javitása érdekében ez eredeti ötéves tervben előirt uj egyetemeken kivül iái tervidőszak­ban további három műegyetemet kell létesíteni: Gödöllőn fel kell építeni az agrártudományi egye­temet és Budapesten a közgazda­ságtudományi egyetem számára uj épületet kell biztosítani. (6) A munkás- és parasztit ju- ság tanulmányainak megkönnyi- téséna és a lemorzsolódás megaka­dályozására a tervidőszak alatt az általános iskolai otthonok, kö­zépiskolai kollégiumok és egyete­mi diákszállók férőhelyeinek szá­mát ciz eredeti ötéves tervben előirányzott 6700 helyett 30 ezer­rel kell emelni. (7) Egyetemek főiskolák, ipari és mezőgazdasági technikumok, középiskolák és ipari tanulóinléz- mények építésére és fejlesztésé­re, az ötéves tervidőszak akit 1.7 milliárd forintot kell beruházni, ebből a felsőoktatás fejlesztésére ez eredeti ötéves tervben előirt 377 millió forint, helyeit 780 mil­lió forintot kell fordítani. (8) A tudományos kutatás fej­lesztésére az ötéves terv idősza­kában 1.70 milliárd forintot kell juttatni. Ezen belül tudományos kutatóintézetek létesítésére, fel szerelésére és bővítésére, az ere­deti ötéves tervben előirt 177.5 millió forint helyett 775 millió forintot kell beruházni. 37. §. (1) A dolgozó tömegek műveltségi színvonalának emelé­sére a tervidőszakban nagymér­tékben fejleszteni kell az üzemi és területi kulluroitlhonok. mozik és népkönyvtárak hálózatát. (2) Az ötéves tervidőszak végé­re 3500 kullurotlhonnak kell mű­ködnie. (3) A népkönyvtárak számát 1949-ht/, képesr öt év alatt 749 százalékkal, köteteiknek számát 3166 százalékkal kell növelni. Biz­tosítani kell. hogy az ötéves terv­időszak végére minden üzemben és községen, minden gépállomá­son. állami gazdaságban és ter­melőszövetkezetben könyvtár le. gyen. (4) A kiadott könyvek összpel- dányszámát az 1949 évi szintről 1S54 évre 100 százalékkal, ai na­pilapok példányszámát 35 száza­lékkal kell emelni. (5) A keskenyfilmet ját-zó mo. zik számának 654 százalékos eme­lésével öt év élatt biztosítani kell, hegy minden községben rendsze­resen vetítsenek filmeket. (6) A népművelési intézmények fejlesztésére 577 millió forintot kell beruházni, további 80 millió forintot üzemi kulturotlhonok lé­tesítésére kell fordítani. (7) Az öiéves tervidőszakban befejezendő budapesti Népsta­diont úgy kall megépíteni, hogy az eredeti ötéves tervben elő­irányzott 70 ezer helyett 100 ezer néző befogadására legyen elkal- mas. Zárórctidclkezések 38. §. (1) A minisztertanács, a miniszterek és az állítani irányító szervek vezetői kötelesek az öt­éves népgazdasági terv e tör­vénnyel felemelt célkitűzéseinek végrehajtását biztosítani. (2) A terv végrehajtásában az első év tapasztalatai is azt bizo­nyítják. hogy minden terv, igy a jelen törvénnyel módosított- terv is. csupán megközelítése ©szoknak a hatalmas lehetőségeknek, ame­lyeket a szocializmust épilő rend­szerünk. ói dolgozóknak a mun­kához való megváltozott viszonyai és a Szovjetunió gazdag ítapasztP- latainak átvétele biztosit. A mó­dosított' ötéves tervet dolgozóink széleskörű tapasztalata és alkotó kezdeményezése alapján kell tö­kéletesíteni, teljesítését biztosítani és túlteljesítését előmozdítani. (3) A miniszterek kötelesek ai módosított terv felemelt célkitű­zéseinek elérésére iát termelőerők célszerű felhasználásával, a ter­melékenység emelésével és az ön­költség csökkentésével a minisz­tériumra eső feladatok részletes kidolgozását biztosítani. J*0fiíl0P kodni a terv 1'viteléről az üze­mekig, üzemrészekig. minden egyes dolgozóig. (4) A minisztertanács, a minisz­terek és az állami irányiló szer. vek feladata, hogy a módosított ötéves terv végrehajtásának fo­lyamatos ellenőrzését a maguk munkaterületén biztosítsák, (5) Fejleszteni és szélesíteni kell a szocialista munkaversenyt. a Szlahánov és ujiló mozgalmak Serkenteni és támogatni kell iái dol­gozók (alkotóerejének széleskörű kibontakozását. (6) Népünk milliós tömegeiben tudatossá kell válni annak, hogy a módosított- ötéves terv a béke építésének terve, ©mely közvetle­nül szolgálja országunk gyorsabb felemelkedését, az életszínvonal emelését, népgazdaságunk sza­kadatlan fejlődését, a 'Szocializ­mus építését. A módosított ötéves népgazda­sági terv sikeres megvalósítása megköveteli, hogy: még fokozottabban takarékos­kodjunk, erősítsük H közvagyon védelmét, szilárdítsuk a tervfe- gyclmet. összpontosítsuk erőinket a terv döntő feladatainak végre­hajtására. a dolgozók széles tö­megei fokozott áldozatkészséggel, öntudatosan és fegyelmezetten dolgozzanak a terv felemelt cél­kitűzéseinek megvalósításán, ta. nusitsunk még nagyobb ébersé­get iái külső és belső ellenséggel szemben, hiúsítsuk meg az impe­rialisták mesterkedéseit, legyen megbonthatatlan a munkások és parasztok szövetsége, szilárd le­gyen ©i munkásosztály és pártja: a Magyar Dolgozók Pártjának ve­zetése. még szorosabb és szélesebb gazdasági kapcsolatokat hozzunk létre a szocialista Szovjetunióval és ta szocializmust építő népi de­mokráciákkal, minden téren mé­lyítsük el a baráti együttműkö­dést az imperialista ellenes béke­tábor legyőzhetetlen vezetőjével, a kommunizmus felé haladó Szov­jetunióval építő munkánk bizto­sítására. ©i béke megvédésére. A módosított ötéves lerv: a béke terve,, ut hí vas és acél or- százához. e gépek országához, az erős, jómódú. művelr szociálist a Magyarországhoz! Hosszúlejáratú páros verseny re hívták az Ásványolajkutató és Mélyfúró V dolgozói a MASzOLAj dolgozóit A Dunántúli Ásványolaj ij).ari Központhoz tartozó Ásványolaj- kutató és Mélyfúró Vállalat dol­gozói az alábbi párosversenvkihi- yást juttatták el a Magyar-Szov­jet Olaj Rt. dolgozóihoz: Vásárolj ai Állami Könyv- terjesztő Vállalat könyvesbolt Jaiban.foldmívesszövetkezételc- ben, Népboltokban és az üzemi Mi.* az Ásványolajkutató és Mélyfúró Vállalat fizikai, szellemi és műszaki dolgozói párosver­senyre hívjuk ki a Magyar-Szov­jet Olaj Rt. üzemeinek dolgozóit. Hazafias i;kötelességünkből eredő­en tudjuk, hogy népgazdaságunk­nak a felemelt ötéves terv sikeres végrehajtása érdekében több olaj­ra van szüksége. Az olajbányá­szaira háruló hatalmas feladatot a termelés emelésével, önköltség­csökkentéssel, a munkaversenyek jó megszervezésével oldhatjuk meg a legeredményesebben. Ezt a párosversenyt azzal a gondolat­tal indítjuk el, hogy ezzel is erő­sítjük mind népgazdaságunkat, mind pedig győzelmes békehar­cunkat. Az Ásvány olajkutató és Mély­fúró Vállalat részéről a következő verseny pontokat javasoljuk: 1. Anyagtakaré'kosság: az egy folyóméter fúráshoz fel­használt anyagok értékének szá­zalékos csökkentése. Vállaljuk 100 tonna cement es 50 köbméter fűrészelt faanyag megtakarítá­sát. 2. Tervtel jesités: évi tervünket maradék nélkül tel­jesítjük és terven felül 2'/00 méter többlet fúrást vállalunk, illetve tel­jesítünk. 3. Termelékenység: évi önküliségcsökkenlcsi tervün­ket maradék nélkül teljesítjük, sőt I 'százalékkal ltd is -lelj.-sip juh1 és termelékenységünket 10 százul ék kai emeljük. 4. Újító- és szÍjháuovisiaónGzgín löm kiszélesítése: a Sztahánov-mozgalmal a munka­versennyel kapcsolatban úgy erő­sítjük a münkaverseny színvona­lának emelésénél, hogy sztaháno- . vitáink számát: í'-'i- főről 35 főre emeljük. 5. Határidők betartása: az Ásványolajbányászati Főosz­tály és a felettes hatóságok felé küldendő összes határidős jelen­téseket mindenkor pontosan meg-' küldjük és a mulasztásokat kikü­szöböljük. 6. Káderképzés: a szakmai képzés fokozása céljá­ból tanfolyamainkat ugij fejleszt­jük, hogy szakmunkásainknak legalább 00 százaléka letegye si­keresen a technikai minimum vizsgát mind elméleti, mind* gya» korlali vonalon. Párosversenykihivásunkban vál­lalt- célkitűzéseinket vállalatunk fizikai, műszaki és szellemi dol­gozói a legjobb tudásunkkal fog­juk valórauállani úgy, amint ar­ra Pártunk Kongresszusának ha­tározatai utat mutattuk nekünk. Abban a szilárd meggyőződésben tesszük ezt. hogy munkánkkal nagy mértékben hozzájárulunk szocializmust építő népgazdasá­gunk t0V(íbbi megerősödéséhez cs ezen keresztül — Sztálin elv­társ történelmi útmutatása szel­lemében — a százmilliók legyőzhe­tetlen béke-táborának további megerősödések ez. Faj SZÍ LAJOS párttitkár, KISS PktER PÁL üb-titkár, SZATMÁRI FERENC vdllaial- vezeiő, 3 Szerda, 1951. máj. 1«.

Next

/
Thumbnails
Contents