Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)

1951-05-16 / 111. szám

MAI S7ÄMUXK 6 OLDAL­A termelőszövetkezeti napokon tovább erősödtek megyénk szövetkezetei Nagy siker volt az üzemi-városi kullurverseny megyei döntője Megkezdődött a koreai gyűjtés AZ M»P ZALÜMEGYÜI PÍBTBIZOXTSÍgAMAK NAPILAPJA Vll. évfolyam 111. szám. Ära 50 fillér MBammmmmamm&m 1951. május 16. Szerda Iparunk hatalmas fejlődése, öt­éves tervünkben a nehézipar elé állított óriási követelmények pa­rancsolok!" megkövetelik, hogy minden fémanyagot, amely rejt­ve, vagy rejtétlen, falun, városon, üzemben cs másutt fellelhető, ösz- szegyiijt'SÜk, újra feldolgozzuk, használható eszközöket gyárt­sunk belőlük- Emiik elérésére vet­te kezdetét május 15-cn a Dolgo­zó Ifjúság Szövetsége javaslatára a Férngyüjtő 'Hét szerte az or­szágban. Megyénk DlSz-fiataljai nagy lelkesedéssel vállalták azt a fel­adatot, hogy az összes felhaszná­latlan, esetleg ebek harmincad- jára hagyott vasat, rezet, aíumi- niumot, egyéb színesfémeket fel­kutatják, összegyűjtik. Az üzemek, ben brigádokat alakította, akik egymással versenyeznek azért: melyikük tud 'több elfekvő fémet felkutatni, melyikük tud több fé­met szolgáltatni uj traktoraink­hoz, gépeinkhez, uj háztartási eszközeinkhez. Zalaegerszegen brigádokat alakítottak a városi DlSz-szii'vezeti alapszervezetei is. Ezek a fiatalok tudják, hogy or­szágunk nyersanyagban szegény. A kiéleződött nemzetközi helyzet­be 1 az imperialistáik agresszív, íogcsikorgató dühtől lovallt kivi- lei tilalmakkal akarják útját hág­ni n ve i'san y a gbeho z a fa lünk nak. Bűn volna, ha hagynánk azt a 3-: igeleg elfekvő fémet , lo- vább rozsdásodni használatlanul, amellyel u:on-utfélién 'találkozunk űz ■: mei nkb e n, házt;a r t á s a ink ban A Eémgyüjtö Hét jelentősége azonban nemcsak: az, bogy a szi- :iuáfémeket, vasat összegyűjtjük, újrafeldolgozásra bócsaljuk. ■ A Fcmgyüjtő llél egyben a lémpa- zarlás elleni erélyesebb harc megindulását is jelepii. Jelenti azj, hogy üzemeinkben, mezőgaz­dasági, szektorainkban ezután még fokozottabb mértekben vi­gyáznak minden dekányi fémre, minden darabka rézre- Jobban megválogatják ív feldolgozásra kerülő anyagot. Nem használnak például egy két centis átmérőjű b r o n z p e rse íy k Les z ne r g á ly o zás á­hoz hét centi átmérőjű bro:.!Zru­dat, mint ez már számos esetben előfordult akár a nagykanizsa Gépjavító Vállalatnál, akár az egerszeginél. A Férngyüjtő Hét jélenll az;, hogy ezután, még job­ban. vigyáznak a lakatosok az anyagkiszabásra, még inkább igyekeznek minden centimet er nyi vasanyagot felhasználni, nehogy használható darabok a szemétre kerüljenek. A Fcmgyüjtő Hét ilyen jelentő­ségének tudatosítását is végezzék el egyben üzemeink’ifjúmunkásai, De nocsak ők. Érezzék át üzemi szakszervezeti szerveink, vállalat- vezetőink, hogy a Férngyüjtő Hét sikeréért nagymértékben ők a felelősek. Látniuk- kell önmaguk­nak és meg kell láitatniok min­den dolgozóval, hogy a fémeknek, az ócskavas, a bronz, a réz min­den kilójának, de az egyéb anya­goknak is igen nagy fontossága van szocialista cpttőmunkánkban. Minden tonna réz összegyűjtésé­vel például mintegy 20—30 átlag- nagyságú motor elkészítését tesz- szük lehetővé. De már egy mázsa réz összegyűjtése is 300 darab néprádió szinesfémalkatrőszeinek elkészítését biztosítja. Csak 30 kiló réz pedig 1000 darab villany- vasaló rézalkatréS'Zei számára biz­tosit anyagot. Mondják, el ezt a DlSz-brigádok, amikor fénygyűj­tő ütjük során elmennek a dolgo­zókhoz, a dolgozók családjához. Világosítsák fel a dolgozókat ai'- ról. hogy egy-egy motor elkészü­lése is milyen fegyver a békéért folytatóit harcunkban. Vegyék ki részüket ebből a felvilágosító munkából a szakszervezeti bizott­ságok, vállalatvezetők és adjanak meg más vonalon is minden tá­mogatást ahhoz, hogy a Fém- gyűjtő Hét sikere teljes legyen. Tegyék például a vállalatveze­tők és szakszervezeti bizottságok nyilvánossá a Férngyüjtő Hét versenyét. Gondoskodjanak arról, hogy az 'eredményekről és lema­radásokról tájékoztatva legyenek a dolgozók, ellenőrizni tudják a fémgyűjtésben «.tért teljesítmé­nyeiket ts. Készítsenek tervet a vállalatvezetők a várható meg­takarításra vonatkozóan cs ad­janak meg minden segítséget ah­hoz. hogy a gyűjtés valóban át­fésülje az üzem mindéi zegét, zugát, azokat; a helyeket is, ame­lyeket eddig nem vizsgállak meg. Tekintsék tehát komoly feladat­nak a Férngyüjtő Hetet üzemeink, dolgozóink, Dísz-szervezeteink és annak megfelelően járjanak el -a munkában, amelynek eredménye több vas, több réz, több egyéb fém lesz vasiparink, békeharcunk számára. A héke sorsa az egész világon összefügg a német kérdés megoldásával Parisban háromnapos értekez­leten. tárgyalták meg Franciaor­szág, Olaszország, Németország, Ausztria, Anglia. Belgium. Dánia, Finnország, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, Svédország és Svájc népének képviselői a német kérdés békés megoldásának lehetőségeit. Az ülésen André Bonár profesz- szor, ismert svájci tanár rámuta­tott, milyen óriási veszedelmet jelent a roilitarízmus újjáélesztése Nyugat-Németországban. Le Cor- duiller tábornok, Franciaország képviselője kijelentette; „Ma a béke sorsa az egész világon össze­függ a német kérdés megoldásával. Ha ebből a zsákutcából ki aka­runk jutni, vissza kell térnünk a potsdami egyezményhez.‘‘ A küldöttek határozatban fel­hívták a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németor- szä£ képviselőit, tegyen*!; jaTas* | latokat a remilitarizálás elleni í népszavazás, valamint az ország ! egyesítésének módozataira. A ha- : lározat hangsúlyozza, minden olyan ' országban, amelyet a német fegy­verkezés kérdése közvetlenül érint, nagy népi tüntetéseket kell tar­tani. — A nyugat'németországi Hei­delberg városa közel évi 7.2 mil­lió márka jövedelemtől esik el ezáltal, hogy az amerikai meg­szálló katonaság .a szállcídai szo­bák több minf, 60 százalékát le­foglalja. — Ausztriában a hivata­losan beismert) áremeléseken . kí­vül emelkedett, az aluminium, a vas. és fából készült konyhsedé- nyek és felszerelések, porcellán, edények ára mintegy 10 százalék­kal. A petróleum kiskereskedői árát .15 százalékkal' emeEék.­Megkezdődött az országgyűlés uj ülésszaka A Függetlenségi Népfront elnökségének javaslatára Kovács István elvtársat az Elnöki Tanács elnökhelyettesévé, Mekis József és Nezvál Ferenc elvtársakat az Elnöki Tanács tagjaivá választották — Ma az ötéves terv módosításáról tárgyal az országgyűlés Kedden délelőtt ez országgyű­lés uj ülésszakra ült össze. A képviselői padsorok zsúfolásig megteltek, a diplomáciai páholy, bún helyet foglallak J. D. Ki- szeljov, a Szovjetunió nagyköve. íe: Humi Cen. a Kínai Népköz- társaság nagykövete és a diplo­máciai testület számos iagja. A minisztertanács tagjai, elü­kön Rákosi. Mátyás 'elvtárssa] és Dobi Istvánnal, ai miniszterta­nács elnökével a képviselők lel. kés tapsa közben vonultak be az ülésterembe. Majd Drahos Lajos elvtárs. az országgyűlés elnöke megnyitóit!a az országgyűlés uj ülésszakát. Bejelentette, hogy Kiss Károly eivtárs külügymi­niszterré ' történt megválasztása folytán lemondott az Elnöki Ta­nács elnökhelyettesi tisztéről, va­lamint az Elnöki Tanácsban viselt tagságáról. Házi Árpád elvtárs belügyminiszterré történt megvá­lasztásai folytán ugyancsak le­mondott az Elnöki Tanácsban vi­selt tagságáról. Gerö Ernő elvtárs. állammi- niszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, a képviselők nagy tapsa, közben beterjesztette az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. tör­vény módosításáról szóló törvény- javaslatot. Dobi István, a rninisz- lertunács elnöke benyújtottól a büntető perrendtartásról szóló tör­vény javaslatot. Darvas József vallás- és közoktatásügyi minisz­ter pedig az állami egyházügyi híveiül felállításáról szóló tör­vényjavaslatot, Ezután Szabó Piroskai elvlárs. nő, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára tett jelentést ez Elnöki Tanács működéséről, amelyet az országgyűlés 1950 de­cember 8-án berekesztett ülés­szaka és a most megnyíló ülés­szak közötti időben fejtett ki. Ismertette a két ülésszak közöt­ti időben hozott fontosabb tör­vényerejű rendeleteket. Az Elnöki Tanácsnak egyik leg­jelentősebb törvényerejű rendelet- lóikotása volt ebben az időben a M unka Törvénykönyve — mon­dotta. — A szocializmust építő munka meggyorsítása és a. mun­kásosztály hatalmának további megszilárdulása szükségessé tette, hogy az eddig fennállott munka­ügyi jogszabályok helyébe — ame­lyek nagyrészt már elavultak és az alkotmány ajapelveitiek meg nem felelő rendelkezéseket tar­talmaztak — egységes munkai- ügyi jogszabályrendszert állitsai„ nak. A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényerejű rendelet vilá­gosan kifejezi a dolgozóknak "a munkához való megváltozott vi­szonyát es az- p tényt, hogy « dolgozók hatalmas többsége fel­szabadult a kizsákmányolás alól és a munkai mindinkább ai becsü­let és dicsőség dolgává válik. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsú törvényerejű rendeletet al­kotott ez anyasági érdemrend és érdemérem adományozásáról, va­lamint ói sokgyermekes anyák meg jutalmazásáról is. Az anya-. sági érdemrend és érdemérem rendszeresítésévé! az állam meg­tisztelő kitüntetésben részesíti lazákat a sokgyermekes anyákat, akik gyermekük - világrahozásá- val és felnevelésével jelentős mértékben hozzájárulnak hazánk megerősödéséhez. Drahos elvtárs ezután bejelcn- tcíte, hogy Rákosi Mátyás elv­társ 'minisz-erelnökhelyettestöl. a Függetlenségi Népfront: elnökétől levél érkezeit ez országgyűlés el­nökéhez. „A Magyar Függetlenségi Rég- front elnöksége a Magi/Gr Népköz_ társaság Elnöki Tanácsának elnök- helyettesévé Kovács Istvánt. a megüresedett két tanács tagságra pedig Mekis József és Nezvál Fe­renc országgyűlési képviselőket javasolja“ hangzik a levél. Az országgyűlés tagjai sat Füg­getlenségi Népfront elnökségének javaslatát elfogadva, egyhangúlag megválasztotta Kovács István elv_ társait ez Elnöki Tanács tagját £ Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökhelyettesévé, Mekis .József és Nczifál Ferenc elvtársikat pe­dig az Elnöki Tanács' lúgjaivá. Az Országgyűlés ezután a Bi­zottsági tagokat- választotta meg a megüresedett bízoltsági helyekre. Az orszúc'p'viUés legközelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órakor tartja. Napirendjén az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. tör­vény módosításáról szóló tör­vényjavaslat sz írepei. Törvényjavaslat az ©téves tervről szól© 1949, évi XXV. törvény módosításáról A Magyar Távirati. Iroda je­lenti: Az országgyűlés keddi ülé­sén. Gerö Ernő eivtárs, állammá- niszter benyújtotta az ötéves terv­ről szóló 1949, évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavas­latot. Az országgyűlés szerdai ülésén kezdi meg a. törvényjavas­lat tárgyalását. A törvényjavaslat szövege a következő: Az ötéves terv első évében, 1950-ben, népgazdaságunk, külö­nösen iparunk gyorsabb ütemben, nagyobb mértékben fejlődött, mint amilyen fejlődést az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény értelmében kel­lett volna elérni, A népgazdaság gyorsabb ütemű, nagyobb mértékű fejlődését a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköz- társaság minisztertanácsának he­lyes vezetése, a rejtett tartalékok fokozottabb feltárása, a szocialista munkaverseny, az újító- és Szta- hánov-mozgalom kibontakozása, munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó munkája, a szovjet szo­cialista termelési tapasztalatok és munkamódszerek mind szélesebb körii alkalmazása, a Szovjetunió állandó segítsége telte lehetővé. Az ötéves tervidőszak első évé­ben a magyar népgazdaság fej­lesztése' terén elért sikerek és a népgazdaságban feltárt újabb tar­talékok bebizonyították, hogy dol­gozó népünk sokkal nagyobb fel­adatokat képes megvalósítani, mint amilyeneket az ötéves népgazda­sági tervről sjálé 1949. évi. XXV törvény az 1950—54. évekre előír. De az ötéves tervidőszak első évének tapasztalatai azt is mutat­ják, hogy országunk, népünk szük­ségletei nagyobbak, mint amilyen szükségletekkel az ötéves tervről szóló törvény számol. Az ötéves S terv első évének tapasztalata arra | figyelmeztet, hogy az ipari alap­anyagok termelésének növekedése ■ zocialista iparunk jelentősen meg­gyorsult fejlődésével nem tart lé­pést, s hogy a mezőgazdaság fej­lődésének üteme a szocialista nagyipar igen gyors fejlődéséhez képest elmarad. Mindezekre tekintettel, az or­szággyűlés elhatározza az 1949. évi XXV. törvény módosítását. A módosított ötéves terv megvalósí­tása utján biztosítani kell az or­szág iparosításának meggyorsítá­sát. a mezőgazdaság elmaradásá­nak felszámolását, a nép életszín­vonalának az 1949. évi XXV. tör­vényben előírtnál nagyobb mér­tékű emelkedését. Meg kell gyor­sítani elsősorban a széntermelés, vas- és acélipar, a gépgyártás, az aluminium- és vegyipar, valamint a villamosenergiatermelés fejlesz­tését. A termelőeszközöket elő­állító iparágak fokozott fejlesz­tése révén biztosítani kell a fo­gyasztási javakat előállító ipar­ágak termelésének az eredeti öt­éves tervben előírtnál lényegesen gyorsabb növekedését is. Az 1949. évi XXV. törvényben előírt mértékhez képest fokozni kell a mazőgazáAság tfépesíté&ét, többszörösére kell növelni az ön­tözött területet, több műtrágyát, nemesített vetőmagot kell juttatni a mezőgazdaságnak, nagyobb ösz- s'zegeket kell biztosítani mezőgaz­dasági építkezésekre. Mindezek segítségével is ölő kell morditanj a mezőgazdaság szocialista átala­kítását, tovább kell növelni a me­zőgazdaság terméshozamát s ily- módon meg kell javítani a lakos­ság ellátását mezőgazdasági ‘et- mékekkel s a fogyasztási javak-'1. termelő könnyűipar ellátottság *t mezőgazdasági eredetű nyersany’- gokkal, A módosított ötéves terv meg­valósítása utján biztosítani kell a;: ország rohamosan növekvő szük­ségleteit a legkülönfélébb szakem­berekben, fokozni kell a tudomá­nyos kutatást, meg kell gyorsUarú népünk kulturális felemelkedésé;. A megnagyobbodott feladalok megvalósítására lényegesen fel kell emelni az ötéves tervről szóló törvényben megállapított beruhá­zások összegét. Több gyárat, utat, vasutat, több iskolát, kulturotíhont, bölcsödét, több sportpályát és több lakást kell építeni. Az ötéves terv­törvényben meghatározott körön túl további városokat és községe­ket kell iparosítani. A módositott ötéves terv segít­ségével Magyarországot a vas és acél országává, a gépek országává, fejlett ipari országgá alakítjuk. A módositott ötéves terv meg­valósításával népünk jobbmóduvá Gyújtsd a fémet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents